Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nagykunságért LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nagykunságért LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. "Összefogás a Nagykunságért" Helyi Vidékfejlesztési Stratégia.

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Nagykunságért LHK – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 13 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 21 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Nagykunságért LHK területe 8 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 70,241 fő, a városokban élő lakosok száma 68,293 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 70,241 8 5 4 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Karcag 22,032 fő 18,808 fő 12,409 fő 9,863 fő Mezőtúr Kisújszállás Túrkeve Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 1 0 0 2 Fő fejlesztési prioritások száma 8 Fejlesztési intézkedések száma 21 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 20 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 13 Nagykunságért LHK – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,028,688 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Nagykunságért LHK – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪2▪2 ▪6▪6 ▪4▪4 ▪2▪2 ▪4▪4 ▪2▪2 ▪2▪2 ▪3▪3 ▪4▪4 Allokált forrás (EUR) ▪2,028,647 ▪2,028,688 ▪476,639 ▪49,029 ▪202,003 ▪180,000 ▪57,832 ▪75,120 ▪102,964

5 Nagykunságért LHK - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legfontosabb problémája, hogy a jövedelmezőségi viszonyok tekintetében jelentősen elmarad az országos átlagtól. Magas a munkanélküliség és a hátrányos helyzetűek aránya. A térség infrastrukturális ellátottsága sem megfelelő (gyorsforgalmi úthálózat hiánya). ▪A Nagykunságért LEADER HK magas szintű térségi összefogással, és a LEADER fejlesztési forrásainak hatékony felhasználásával elősegíti a versenyképes, fenntartható gazdaság megteremtését, és az ebből származó előnyök által hozzájárul a lakosság életminőségének javításához, a vidék fenntartható fejlődéséhez, a bevételek növekedéséhez. A vidéki gazdaság megerősödése katalizátorként beindítja és javítja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek jövedelemszerző lehetőségét és segíti beintegrálódásukat a társadalomba, valamint a beruházási kedv javulásához vezet, és a térség tőkehiányát csökkenti.

6 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában a helyi "vidéki" gazdaság fejlesztésére és a turisztikai tevékenységek ösztönzésére kiemelt hangsúlyt fektetünk, a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontokat maximálisan figyelembevételével. A források mintegy 50 %-át a helyi gazdaság versenyképessé tételére, a térség vállalkozásainak fejlesztésére fordítjuk. Négy prioritás a mikrovállalkozások fejlesztésére fókuszál (mikrovállalkozások fejlesztése, a helyi termékek értéknövekedésének elősegítése, a humán erőforrás fejlesztése, valamint a helyi bio- és megújuló- energia ágazat fejlesztése). A további forrásaink közel 40%-a a turisztikai tevékenységek támogatására fordítódik. Kapcsolódó prioritások: turisztikai tevékenységek ösztönzése, a térségi együttműködések- és a humán erőforrás fejlesztése; ezen prioritásoknak is gazdaságélénkítő szerepe lesz,ezenkívül hozzájárulnak a települési bevételek növekedéséhez és az esélyegyenlőségi szempontok érvényesüléshez. Végezetül a források 10%-át fordítjuk falufelújításra és a vidéki örökség megőrzésére. Az "Összefogás a Nagykunságért" HVS magas szintű átgondolt tervezési célok megvalósításával, és a LEADER fejlesztési forrásainak minél hatékonyabb felhasználásával elősegíti a versenyképes, fenntartható gazdaság és vidék megteremtését, és az ebből származó előnyök által hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javításához,a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségéhez és a térség gazdasági felzárkózásához. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában a helyi "vidéki" gazdaság fejlesztésére és a turisztikai tevékenységek ösztönzésére kiemelt hangsúlyt fektetünk, a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontokat maximálisan figyelembevételével. A források mintegy 50 %-át a helyi gazdaság versenyképessé tételére, a térség vállalkozásainak fejlesztésére fordítjuk. Négy prioritás a mikrovállalkozások fejlesztésére fókuszál (mikrovállalkozások fejlesztése, a helyi termékek értéknövekedésének elősegítése, a humán erőforrás fejlesztése, valamint a helyi bio- és megújuló- energia ágazat fejlesztése). A további forrásaink közel 40%-a a turisztikai tevékenységek támogatására fordítódik. Kapcsolódó prioritások: turisztikai tevékenységek ösztönzése, a térségi együttműködések- és a humán erőforrás fejlesztése; ezen prioritásoknak is gazdaságélénkítő szerepe lesz,ezenkívül hozzájárulnak a települési bevételek növekedéséhez és az esélyegyenlőségi szempontok érvényesüléshez. Végezetül a források 10%-át fordítjuk falufelújításra és a vidéki örökség megőrzésére. Az "Összefogás a Nagykunságért" HVS magas szintű átgondolt tervezési célok megvalósításával, és a LEADER fejlesztési forrásainak minél hatékonyabb felhasználásával elősegíti a versenyképes, fenntartható gazdaság és vidék megteremtését, és az ebből származó előnyök által hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javításához,a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségéhez és a térség gazdasági felzárkózásához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Nagykunságért LHK – A stratégia alapvető célja

8 A térség az Alföld közepén elhelyezkedő Jász-Nagykun-Szolnok Megye sajátságos vidékfejlesztési célterülete. Tradicionális történelmi múltjában és jelenében egyaránt meghatározó az agrár tevékenység, amely mellett fejlett és világszerte ismert kézműipari hagyományok is fontos szerepet töltenek be. A térséget alkotó nyolc településből öt mezőváros jellegű kisváros, amelyek küzdenek a klasszikus alföldi mezővárosi válság felemás problémájával. Ez abban ölt testet, hogy mára sem oldódtak meg az agrár jellegű problémák, ugyanakkor a kistérségek ipara sem teljes körűen kiépített. Ez nem új keletű jelenség, lényegében visszanyúlik a múlt század derekán elindult ár- és belvíz-mentesítési munkálatok időszakáig, melynek következménye volt egy századokon át kifejlődött ártéri- és fokgazdálkodás teljes felszámolódása. Ezt a gazdálkodási- és életmódot váltotta fel napjainkra egy teljesen más módon megnyilvánuló tájgazdálkodás, benne az egész agrárium minden vonatkozásban (földhasználat, tulajdonviszonyok, termesztés-, tenyésztés, piaci helyzet, stb.) gyökeres megváltozása. Ezt a vajúdó, felemás állapotot tette még kritikusabbá az 1960-as évektől az összes előzményével és hátrányával a kollektivizálás, majd az 1970-es évektől az akkori térségfejlesztési és vidéki ipartelepítési politika. A térség a megye keleti részének észak-déli vonulatában helyezkedik el. A 4-es számú főútvonal érinti Kenderest, Kisújszállást és Karcagot, a 46–os főútvonal pedig Mezőtúrt. Ezek a települések, valamint Kétpó község vasúton is megközelíthetőek. Mesterszállás, Mezőhék, Túrkeve és Kétpó települések közúti megközelíthetőségei fejlesztésre szorulnak, az utak állapota rossz. A megyében elfoglalt helyéből adódóan több megyével és régióval is határos. Közúti megközelíthetőségi viszonyai szempontjából prognosztizálható, hogy jövőbeni fejlődésére meghatározó szerepet fog gyakorolni a 4-es számú országos főközlekedési út korszerű gyorsforgalmi úttá történő átépítési programjának megvalósítása. A térség az Alföld közepén elhelyezkedő Jász-Nagykun-Szolnok Megye sajátságos vidékfejlesztési célterülete. Tradicionális történelmi múltjában és jelenében egyaránt meghatározó az agrár tevékenység, amely mellett fejlett és világszerte ismert kézműipari hagyományok is fontos szerepet töltenek be. A térséget alkotó nyolc településből öt mezőváros jellegű kisváros, amelyek küzdenek a klasszikus alföldi mezővárosi válság felemás problémájával. Ez abban ölt testet, hogy mára sem oldódtak meg az agrár jellegű problémák, ugyanakkor a kistérségek ipara sem teljes körűen kiépített. Ez nem új keletű jelenség, lényegében visszanyúlik a múlt század derekán elindult ár- és belvíz-mentesítési munkálatok időszakáig, melynek következménye volt egy századokon át kifejlődött ártéri- és fokgazdálkodás teljes felszámolódása. Ezt a gazdálkodási- és életmódot váltotta fel napjainkra egy teljesen más módon megnyilvánuló tájgazdálkodás, benne az egész agrárium minden vonatkozásban (földhasználat, tulajdonviszonyok, termesztés-, tenyésztés, piaci helyzet, stb.) gyökeres megváltozása. Ezt a vajúdó, felemás állapotot tette még kritikusabbá az 1960-as évektől az összes előzményével és hátrányával a kollektivizálás, majd az 1970-es évektől az akkori térségfejlesztési és vidéki ipartelepítési politika. A térség a megye keleti részének észak-déli vonulatában helyezkedik el. A 4-es számú főútvonal érinti Kenderest, Kisújszállást és Karcagot, a 46–os főútvonal pedig Mezőtúrt. Ezek a települések, valamint Kétpó község vasúton is megközelíthetőek. Mesterszállás, Mezőhék, Túrkeve és Kétpó települések közúti megközelíthetőségei fejlesztésre szorulnak, az utak állapota rossz. A megyében elfoglalt helyéből adódóan több megyével és régióval is határos. Közúti megközelíthetőségi viszonyai szempontjából prognosztizálható, hogy jövőbeni fejlődésére meghatározó szerepet fog gyakorolni a 4-es számú országos főközlekedési út korszerű gyorsforgalmi úttá történő átépítési programjának megvalósítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 A térség térkapcsolatai jónak mondhatóak. A térség jövője szempontjából sorsdöntő, hogy képes e kezelni a társadalmi - gazdasági szempontból hátrányos helyzetét és talál-e megoldást a gazdasági szerkezetéből adódó súlyos munkanélküliség kezelésére. A térség térkapcsolatai jónak mondhatóak. A térség jövője szempontjából sorsdöntő, hogy képes e kezelni a társadalmi - gazdasági szempontból hátrányos helyzetét és talál-e megoldást a gazdasági szerkezetéből adódó súlyos munkanélküliség kezelésére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 A térség klasszikus értelemben vett agrártáj. A térség az Alföld centrumában fekvő Közép-Tiszavidék keleti peremén, a Szolnok-Túri síkon, 80-95 m közötti magasságban elhelyezkedő alacsony ármentes-, de belvízzel erősen veszélyeztetett síkság, kisebb része enyhén hullámos. Az elhagyott folyómedrek és a lösszel fedett felszínek jelentenek domborzati változatosságot. A térség reliefenergiája alacsony. Átlagosan 2-4, de valamennyi terület benne van a 0-5 tartományban. A térség egészére általánosan a rendkívül kis szintkülönbség jellemző, sokszor még a néhány 10 cm-es terepszintkülönbség is eldönti, hogy az időszakosan megjelenő vízborítás mely területeket önti el. A táj e látszólagos egyhangúság ellenére rendkívül mozaikos szerkezetű. Az egykori ártáj (Tisza, Körös, Berettyó) ma is őrzi karakterét, amely belvizes időszakban látványosan meg is jelenik. Ár- és belvízi veszélyeztetettség tekintetében az Alföld egyik legsajátosabb területe. A térségben mindig a víz volt és maradt a táj legfontosabb formáló, lényeget adó jellemzője. Egyszer a hiánya, másszor a vízfelesleg, sőt annak károsító bősége volt a problémák forrása. Ez a térség jövőbeni sorsát is alapvetően meghatározza. Vízrendszerének meghatározó eleme a Hortobágy-Berettyó, amibe a Sáros-ér, a Villogó csatorna, a Kakat-ér és több mesterséges vízfolyás csatlakozik. A kistérségnek számos tava és mesterséges tava van, melyeknek összterülete kb. 2.000 ha. A térség klasszikus értelemben vett agrártáj. A térség az Alföld centrumában fekvő Közép-Tiszavidék keleti peremén, a Szolnok-Túri síkon, 80-95 m közötti magasságban elhelyezkedő alacsony ármentes-, de belvízzel erősen veszélyeztetett síkság, kisebb része enyhén hullámos. Az elhagyott folyómedrek és a lösszel fedett felszínek jelentenek domborzati változatosságot. A térség reliefenergiája alacsony. Átlagosan 2-4, de valamennyi terület benne van a 0-5 tartományban. A térség egészére általánosan a rendkívül kis szintkülönbség jellemző, sokszor még a néhány 10 cm-es terepszintkülönbség is eldönti, hogy az időszakosan megjelenő vízborítás mely területeket önti el. A táj e látszólagos egyhangúság ellenére rendkívül mozaikos szerkezetű. Az egykori ártáj (Tisza, Körös, Berettyó) ma is őrzi karakterét, amely belvizes időszakban látványosan meg is jelenik. Ár- és belvízi veszélyeztetettség tekintetében az Alföld egyik legsajátosabb területe. A térségben mindig a víz volt és maradt a táj legfontosabb formáló, lényeget adó jellemzője. Egyszer a hiánya, másszor a vízfelesleg, sőt annak károsító bősége volt a problémák forrása. Ez a térség jövőbeni sorsát is alapvetően meghatározza. Vízrendszerének meghatározó eleme a Hortobágy-Berettyó, amibe a Sáros-ér, a Villogó csatorna, a Kakat-ér és több mesterséges vízfolyás csatlakozik. A kistérségnek számos tava és mesterséges tava van, melyeknek összterülete kb. 2.000 ha. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/1

11 Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék települések a 240/2006. Kormányrendelet alapján elmaradottnak, illetve hátrányosnak minősülnek. A mezőtúri és karcagi statisztikai kistérség azonban nem hátrányos helyzetű, a 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő 47 statisztikai kistérség között nem szerepelnek. Kenderes a közelmúltban kapott városi rangot. A területén húzódik keresztül a 4-es főútvonal, és a Kál- Kápolna – Kisújszállás vasútvonal. A város építészeti értékekben gazdag, Horthy-kastély, templomok, stb. A város egyik legsúlyosabb problémája a hátrányos helyzetű roma kisebbség, valamint a fiatalok elvándorlása a településről. A térség községeire jellemző, hogy az egyébként is csekély népességük csökkenő tendenciát mutat. Többségük – talán Kétpót kivéve – nehezen és csak rossz minőségű közúton megközelíthető. A korábbi mezőgazdasági termelőszövetkezetek széthullásával tartós munkanélküliség keletkezett ezeken a településeken. A községek önkormányzatai és azok intézményei súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek, saját bevételekkel nem igazán rendelkeznek, a helyi adókból származó bevételek nem jelentősek. Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék települések a 240/2006. Kormányrendelet alapján elmaradottnak, illetve hátrányosnak minősülnek. A mezőtúri és karcagi statisztikai kistérség azonban nem hátrányos helyzetű, a 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő 47 statisztikai kistérség között nem szerepelnek. Kenderes a közelmúltban kapott városi rangot. A területén húzódik keresztül a 4-es főútvonal, és a Kál- Kápolna – Kisújszállás vasútvonal. A város építészeti értékekben gazdag, Horthy-kastély, templomok, stb. A város egyik legsúlyosabb problémája a hátrányos helyzetű roma kisebbség, valamint a fiatalok elvándorlása a településről. A térség községeire jellemző, hogy az egyébként is csekély népességük csökkenő tendenciát mutat. Többségük – talán Kétpót kivéve – nehezen és csak rossz minőségű közúton megközelíthető. A korábbi mezőgazdasági termelőszövetkezetek széthullásával tartós munkanélküliség keletkezett ezeken a településeken. A községek önkormányzatai és azok intézményei súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek, saját bevételekkel nem igazán rendelkeznek, a helyi adókból származó bevételek nem jelentősek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 7% 13% 29% 6% 5% 16% 9% 0% 12% 4%

15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 10% 30% 12% 3% 7% 3% 26% 5% 1% Egyéb tevékenység 0%

16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 10.7%, ami 0.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 10.7% ▪Változás 2003-hoz képest 0.9 százalékpont

17 A térség munkaerő-igénye, a helyi munkaerő-kereslet struktúrája mind mennyiségben, mind minőségben számottevően eltér a helyi munkaerő-kínálattól! Jól jelzi, hogy 7000-8000 munkanélküli és kb. 21000-23000 fő aktív munkavállaló van a térségben. Külső adottságok: A magyarországi gazdasági pólusoktól távol eső terület. A térség és a megyeszékhelytől 40-50 km-es távolságra található. Az átlagnál magasabb munkanélküliségi rátára a belső periférikus fekvés ad magyarázatot. Kevés a betelepülő vállalakozás és hiányzik a külföldi tőke. Belső tényezők: A helyi erőforrásainkra alapozott gazdaságunk jelenleg nem tud több munkaerőt foglalkoztatni. Jelentős fejlesztések, beruházások oldanák meg a térség foglalkozatási problémáját, ehhez azonban szükség lenne egy erősebb nemzetgazdasági háttérre. Helyi erőforrásaink csak kis mértékben kiaknázottak, ezért szükséges lenne komplex vidékfejlesztési program végrehajtásával a térség jelenlegi helyzetének javítása. A gazdaságilag aktív keresők a térség lakosságának kb. 30%-át teszik ki. A térség népességének kb. 35 százalékát az inaktív keresők alkotják (főleg nyugdíjasok, rendszeres szociális segélyben részesülők). A nyugdíjrendszer korábban lehetőséget biztosított a korkedvezményes, és előnyugdíjazás igénybevételére, és sokan választották a növekvő munkanélküliség helyett a rokkantnyugdíjazást. A térségben az eltartottak – zömében nappali tagozaton tanulók – alkotják a népesség háromtizedét. A munkanélküliségi ráta 9,5%. A térségben a regisztrált munkanélküliek több mint négytizede volt tartósan (180 napon túl) állás nélkül. A nyilvántartott munkanélküliek körében magas a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők aránya. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása: Jelentős átalakulás volt a kilencvenes években. A mezőgazdasági szektor válsága és az ipari termelés visszaesése gyökeresen megváltoztatta a foglalkoztatottak ágazati szerkezetét. A Nagykunság foglalkoztatottainak ágazati szerkezete valamelyest eltér a megyei szerkezettől, és sajátos képet mutat. A térség gazdasága eléggé kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A foglalkoztatottak kb.10 százaléka dolgozott 2001-ben (népszámlálási adatok) a mezőgazdaságban. Az ipar, építőipar szerepe erőteljesebb, mint a megyében általában, itt a foglalkoztatottak 37,6 százaléka tevékenykedett. A térség munkaerő-igénye, a helyi munkaerő-kereslet struktúrája mind mennyiségben, mind minőségben számottevően eltér a helyi munkaerő-kínálattól! Jól jelzi, hogy 7000-8000 munkanélküli és kb. 21000-23000 fő aktív munkavállaló van a térségben. Külső adottságok: A magyarországi gazdasági pólusoktól távol eső terület. A térség és a megyeszékhelytől 40-50 km-es távolságra található. Az átlagnál magasabb munkanélküliségi rátára a belső periférikus fekvés ad magyarázatot. Kevés a betelepülő vállalakozás és hiányzik a külföldi tőke. Belső tényezők: A helyi erőforrásainkra alapozott gazdaságunk jelenleg nem tud több munkaerőt foglalkoztatni. Jelentős fejlesztések, beruházások oldanák meg a térség foglalkozatási problémáját, ehhez azonban szükség lenne egy erősebb nemzetgazdasági háttérre. Helyi erőforrásaink csak kis mértékben kiaknázottak, ezért szükséges lenne komplex vidékfejlesztési program végrehajtásával a térség jelenlegi helyzetének javítása. A gazdaságilag aktív keresők a térség lakosságának kb. 30%-át teszik ki. A térség népességének kb. 35 százalékát az inaktív keresők alkotják (főleg nyugdíjasok, rendszeres szociális segélyben részesülők). A nyugdíjrendszer korábban lehetőséget biztosított a korkedvezményes, és előnyugdíjazás igénybevételére, és sokan választották a növekvő munkanélküliség helyett a rokkantnyugdíjazást. A térségben az eltartottak – zömében nappali tagozaton tanulók – alkotják a népesség háromtizedét. A munkanélküliségi ráta 9,5%. A térségben a regisztrált munkanélküliek több mint négytizede volt tartósan (180 napon túl) állás nélkül. A nyilvántartott munkanélküliek körében magas a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők aránya. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása: Jelentős átalakulás volt a kilencvenes években. A mezőgazdasági szektor válsága és az ipari termelés visszaesése gyökeresen megváltoztatta a foglalkoztatottak ágazati szerkezetét. A Nagykunság foglalkoztatottainak ágazati szerkezete valamelyest eltér a megyei szerkezettől, és sajátos képet mutat. A térség gazdasága eléggé kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A foglalkoztatottak kb.10 százaléka dolgozott 2001-ben (népszámlálási adatok) a mezőgazdaságban. Az ipar, építőipar szerepe erőteljesebb, mint a megyében általában, itt a foglalkoztatottak 37,6 százaléka tevékenykedett. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

18 A szolgáltatási szektorban (52%) foglalkoztatottak aránya átlagosnak mondható. A foglalkoztatottak iskolázottság szerint: Azokban a térségekben, amelyekben a mezőgazdaság szerepe viszonylag jelentősebb, ott az általános iskolát végzettek vagy az azt el sem érők aránya is magasabb. A térségben a foglalkoztatottak egynegyede csak az általános iskola 8 vagy annál kevesebb osztályát végezte el. Szakmunkás bizonyítvánnyal a foglalkoztatottak egyharmada rendelkezett. A dolgozók 28 százaléka érettségizett és további 13 százalékuk pedig felsőfokú végzettségű. A középiskolai végzettséggel rendelkezők 28 százalékos aránya elmarad a megyei átlagtól. Sajnos a felsőfokú végzettségűek aránya sem érte el a megyei átlagot. /Esélyegyenlőség/A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és fogalkozatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését. A szolgáltatási szektorban (52%) foglalkoztatottak aránya átlagosnak mondható. A foglalkoztatottak iskolázottság szerint: Azokban a térségekben, amelyekben a mezőgazdaság szerepe viszonylag jelentősebb, ott az általános iskolát végzettek vagy az azt el sem érők aránya is magasabb. A térségben a foglalkoztatottak egynegyede csak az általános iskola 8 vagy annál kevesebb osztályát végezte el. Szakmunkás bizonyítvánnyal a foglalkoztatottak egyharmada rendelkezett. A dolgozók 28 százaléka érettségizett és további 13 százalékuk pedig felsőfokú végzettségű. A középiskolai végzettséggel rendelkezők 28 százalékos aránya elmarad a megyei átlagtól. Sajnos a felsőfokú végzettségűek aránya sem érte el a megyei átlagot. /Esélyegyenlőség/A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és fogalkozatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Mezőtúr székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 5 db 1,676 fő 8% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 8%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪307 ▪237 ▪185 ▪165 ▪164 Árbevétel (ezer Ft) ▪792,558 ▪706,000 ▪309,000 Működés helye a térségben ▪Kisújszállás ▪Mezőtúr ▪Karcag Főtevékenység ▪2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása ▪3120 Áramelosztó, - szabályozó készülék gyártása ▪8511 Fekvőbeteg- ellátás ▪1930 Lábbeligyártás ▪1571 Haszonállat- eledel gyártása Név ▪Contarex Kft. ▪Rafi- Hungaria Kft. ▪Mezőtúr Városi Korház Rendelőintézet Kft. ▪Túri Cipőgyártó és Ker. Kft ▪Agribrands Europe Hungary Zrt. 1 2 3 4 5

21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪140 ▪128 ▪120 ▪115 ▪1,000,00 0 ▪Túrkeve ▪Mezőtúr ▪Kisújszállás ▪Túrkeve ▪Mezőtúr ▪7020 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése ▪2661 Építési betontermék gyártása ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪1810 Bőrruházat gyártása ▪2811 Fémszerkezet gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Ábrahám és Társa Kft. Név ▪Nagykun 2000 Zrt. ▪Elegant Keve Kft. ▪Vart Special Kft. ▪Altek Tégla és Cserépipari Kft. 6 7 8 9 10

22 Az élhető, kiegyensúlyozott és versenyképes térség, mint egyfajta jövőkép szerepel a helyi közösség fejlesztési programjában. Erre alapozva megjelennek azok az átfogó célok, amelyek alapjául szolgáltak a prioritások megállapításakor, ennek legfontosabb pontja a vállalkozások fejlesztése. A térség gazdasági stabilitása a nagyfoglalkoztatókra alapszik.(kis és közép vállalatok) Ezek esetleges kivonulása komoly szociális nehézségeket jelentenének a térségnek, mind helyi adó bevétel szempontjából, mind szociális szempontból. Azonban egy - két komolyabb nagyberuházással a munkanélküliség is jelentősen csökkenthető lenne. A térségben két Ipari Park található. A már kiépített Mezőtúri Ipari Parkban 121 főt foglalkoztatnak és további betelepülő vállalatokra lenne szüksége a további fejlődéshez. A Karcagi Ipari Park területét folyamatosan fejlesztik, ahol 2007-ben 15 fő foglalkozatott 2 vállalat. Aktualitás: Jelenleg is folyik a Karcagi Ipari Park területén a Penny Market Kft logisztikai központjának kialakítása, mely 150 embernek fog munkát biztosítani. A kis- és közép vállalkozások száma magas, és a foglalkoztatásban komoly szerepet vállalnak, főleg a feldolgozó ipar területén (mezőgazdasági, fémipari, könnyűipari, faipari társas vállalkozások). Ebből a szempontból még komolyabb szerepet töltenek be a kereskedelmi és szolgáltató cégek. Kis és középvállalkozások alkalmazzák a térség munkavállalóinak kb. 80%-át. A térség mikrovállalkozásainak száma nagyon magas, azonban tőkehiánnyal küzdenek és javarészt önfoglalkoztatók. Itt említhető meg, hogy a mikro méretű vállalkozások gazdasági szerkezetüket illetően, döntően kereskedelmi és szolgáltató jellegűek. Gazdasági potenciáljuk igen alacsony, adófizetési képességük csekély, fejlődési lehetőségük gyakorlatilag nincs. A mikrovállalkozások technológiai fejlesztésével - részükre tőkeinjekcióval - javulhatnak piaci pozíciójuk és jövedelemtermelő képességük. Az országos átlaghoz képes magas a vállalkozások száma. Az élhető, kiegyensúlyozott és versenyképes térség, mint egyfajta jövőkép szerepel a helyi közösség fejlesztési programjában. Erre alapozva megjelennek azok az átfogó célok, amelyek alapjául szolgáltak a prioritások megállapításakor, ennek legfontosabb pontja a vállalkozások fejlesztése. A térség gazdasági stabilitása a nagyfoglalkoztatókra alapszik.(kis és közép vállalatok) Ezek esetleges kivonulása komoly szociális nehézségeket jelentenének a térségnek, mind helyi adó bevétel szempontjából, mind szociális szempontból. Azonban egy - két komolyabb nagyberuházással a munkanélküliség is jelentősen csökkenthető lenne. A térségben két Ipari Park található. A már kiépített Mezőtúri Ipari Parkban 121 főt foglalkoztatnak és további betelepülő vállalatokra lenne szüksége a további fejlődéshez. A Karcagi Ipari Park területét folyamatosan fejlesztik, ahol 2007-ben 15 fő foglalkozatott 2 vállalat. Aktualitás: Jelenleg is folyik a Karcagi Ipari Park területén a Penny Market Kft logisztikai központjának kialakítása, mely 150 embernek fog munkát biztosítani. A kis- és közép vállalkozások száma magas, és a foglalkoztatásban komoly szerepet vállalnak, főleg a feldolgozó ipar területén (mezőgazdasági, fémipari, könnyűipari, faipari társas vállalkozások). Ebből a szempontból még komolyabb szerepet töltenek be a kereskedelmi és szolgáltató cégek. Kis és középvállalkozások alkalmazzák a térség munkavállalóinak kb. 80%-át. A térség mikrovállalkozásainak száma nagyon magas, azonban tőkehiánnyal küzdenek és javarészt önfoglalkoztatók. Itt említhető meg, hogy a mikro méretű vállalkozások gazdasági szerkezetüket illetően, döntően kereskedelmi és szolgáltató jellegűek. Gazdasági potenciáljuk igen alacsony, adófizetési képességük csekély, fejlődési lehetőségük gyakorlatilag nincs. A mikrovállalkozások technológiai fejlesztésével - részükre tőkeinjekcióval - javulhatnak piaci pozíciójuk és jövedelemtermelő képességük. Az országos átlaghoz képes magas a vállalkozások száma. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

23 Ez azzal magyarázható, hogy sok az "önfoglakoztató kényszervállalkozás", ahol a rendszerváltás következtében munkahelyüket elvesztő emberek próbálnak jövedelemhez jutni több kevesebb sikerrel. A mezőgazdasági termelők és őstermelők a birtokkoncentráció problémájával küzdenek, és emellett sajnos még mindig magas a foglalkozatásban betöltött szerepük. Látható tendencia, hogy csökken a kevés hektáros családi gazdaságok száma, és a több száz, ezer hektáros "latifundiumok" veszik át a volt termelőszövetkezetek szerepét. A nem mezőgazdaségi jellegű mikrovállakozások kiemelt fejlesztési lehetőséget(forrást) kaphatnak a technológiai és kisléptékű infrastruktúrális fejlesztéseikhez. Mikre ad lehetőséget a LEADER tipusú fejlesztés: A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és foglakozatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését. Ez azzal magyarázható, hogy sok az "önfoglakoztató kényszervállalkozás", ahol a rendszerváltás következtében munkahelyüket elvesztő emberek próbálnak jövedelemhez jutni több kevesebb sikerrel. A mezőgazdasági termelők és őstermelők a birtokkoncentráció problémájával küzdenek, és emellett sajnos még mindig magas a foglalkozatásban betöltött szerepük. Látható tendencia, hogy csökken a kevés hektáros családi gazdaságok száma, és a több száz, ezer hektáros "latifundiumok" veszik át a volt termelőszövetkezetek szerepét. A nem mezőgazdaségi jellegű mikrovállakozások kiemelt fejlesztési lehetőséget(forrást) kaphatnak a technológiai és kisléptékű infrastruktúrális fejlesztéseikhez. Mikre ad lehetőséget a LEADER tipusú fejlesztés: A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és foglakozatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység35 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység33 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység45 Oktatással kapcsolatos tevékenység56 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 2 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 10 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 26 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 6 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 11 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 22 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok2 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 15 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25 Egy jól működő térségi, kistérségi vidékfejlesztés nem működhet a partnerség elve nélkül és ennek a gyakorlati alkalmazását kell szorgalmazni a LEADER fejlesztési elképzeléseknél. A fenntarthatóság, a megvalósíthatóság és a relevancia a projektek, projekttervek megvalósításának legfontosabb jellemzői. A térségi együttműködéseknek is így kell megvalósulniuk. Az önkormányzatnak fontos szerepe van a városok, községek életében, mind szerepkörét és jogi funkcióját tekintve, és ide kell beolvasztani a vállalkozók és civilek tevékenységét is. Non- profit szervezetek: A Mezőtúri és Karcagi kistérség munkájában részt vesznek a már megalakult Kistérségi Civil Fórumok. Az önkormányzatokkal együttműködve létrehoztak egy kiadványt, a Kistérségi Civil Katalógust. Ebben a kiadványban az összes civil partnert összegyűjtötték és egy partnerségi adatbázist hoztak létre a térségre. Kiemelhető a térség civil szervezeti közül a túrkevei székhelyű NIMFEA egyesület, amely természet- és környezetvédelmi feladatok ellátásával foglalkozik. Meg kell említeni a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesületet, mely fontos szerepet játszik a város mindennapi kulturális életében. A térségben és azon kívül is kiemelkedő kulturális szerepet tölt be a Túrkevéért Alapítvány. A LEADER+ program tapasztalatai rávilágítottak arra, ha érdekeltté tesszük a vállalkozókat és a civil szervezeteket a helyi fejlesztésekben, akkor kiváló együttműködnek az önkormányzatokkal. Ezek a programok és települések beruházásainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi vállalkozók és a civil szerevezetek igen is fontosnak tartják saját településük fejlődését. Ha továbbra is érintettek a civil szervezetek a helyi beruházásokban és a helyi foglalkoztatási paraméterek javításában, akkor a 2007-2013 közötti időszakban is segíthetik a LEADER fejlesztések megvalósítását. Új projektötleteikkel a térség legfontosabb szereplőivé válhatnak. A jól működő civil szervezetek mellett meg kell említeni a halott, vagy félhalott állapotban lévő civil szervezeteket is. Ezek a szervezetek sokszor nem bejegyzett szervezetek, így pl. a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati forrásaira sem jogosultak. Egy jól működő térségi, kistérségi vidékfejlesztés nem működhet a partnerség elve nélkül és ennek a gyakorlati alkalmazását kell szorgalmazni a LEADER fejlesztési elképzeléseknél. A fenntarthatóság, a megvalósíthatóság és a relevancia a projektek, projekttervek megvalósításának legfontosabb jellemzői. A térségi együttműködéseknek is így kell megvalósulniuk. Az önkormányzatnak fontos szerepe van a városok, községek életében, mind szerepkörét és jogi funkcióját tekintve, és ide kell beolvasztani a vállalkozók és civilek tevékenységét is. Non- profit szervezetek: A Mezőtúri és Karcagi kistérség munkájában részt vesznek a már megalakult Kistérségi Civil Fórumok. Az önkormányzatokkal együttműködve létrehoztak egy kiadványt, a Kistérségi Civil Katalógust. Ebben a kiadványban az összes civil partnert összegyűjtötték és egy partnerségi adatbázist hoztak létre a térségre. Kiemelhető a térség civil szervezeti közül a túrkevei székhelyű NIMFEA egyesület, amely természet- és környezetvédelmi feladatok ellátásával foglalkozik. Meg kell említeni a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesületet, mely fontos szerepet játszik a város mindennapi kulturális életében. A térségben és azon kívül is kiemelkedő kulturális szerepet tölt be a Túrkevéért Alapítvány. A LEADER+ program tapasztalatai rávilágítottak arra, ha érdekeltté tesszük a vállalkozókat és a civil szervezeteket a helyi fejlesztésekben, akkor kiváló együttműködnek az önkormányzatokkal. Ezek a programok és települések beruházásainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi vállalkozók és a civil szerevezetek igen is fontosnak tartják saját településük fejlődését. Ha továbbra is érintettek a civil szervezetek a helyi beruházásokban és a helyi foglalkoztatási paraméterek javításában, akkor a 2007-2013 közötti időszakban is segíthetik a LEADER fejlesztések megvalósítását. Új projektötleteikkel a térség legfontosabb szereplőivé válhatnak. A jól működő civil szervezetek mellett meg kell említeni a halott, vagy félhalott állapotban lévő civil szervezeteket is. Ezek a szervezetek sokszor nem bejegyzett szervezetek, így pl. a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati forrásaira sem jogosultak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

26 A legtöbb szervezet napi anyagi gondokkal küzd. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 2,508 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2,508 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 72,74972,17771,73171,12670,241 -572-446 -605-885

28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 21% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 11% 7% 1% 5% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 12% 29% 10% 6% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

30 A térség népessége összesen 70.241 fő. 2003-ban 72.749 fő lakta a térséget, vagyis a mostanra a lakosság száma 4 százalékkal csökkent. A népességnek a 60 év felettiek száma (14.716) magasabb, mint a 15 év alattiak száma (10.110 fő), emiatt a társadalmat elöregedőnek nevezhetjük. A térség népsűrűsége a megyei (annak két harmada) és az országos átlagnál is jóval alacsonyabb (annak fele). A térségben a születések száma drasztikusan csökken, a térség elöregedése ennek is a következménye. A 0-7 éves korig az országos átlaggal megegyező a gyermekek száma, de nagyon alacsony. Több településen a hátrányos helyzetű gyermekek adják ennek a korosztálynak felét. A 6-14 éves gyermekek számában komoly lemaradása van a térségnek az országos átlaghoz képest. Ennek oka, hogy a térségből ezen gyermekek születésekor volt a fiatalok körében a legnagyobb az elvándorlás (18- 30 év), és ezek az emberek máshol alapítottak családot. Ebből következik, hogy az 15-59 éves korosztály aránya az országos átlagnál 3%-kal magasabb. Az idős emberek aránya az országos átlaggal megegyezik (21%). Nagyon fontos megemlíteni, hogy a 40-60 év közötti aktív keresők halálozási aránya az országos átlagnál jóval magasabb. Okai: depresszió, tartós munkanélküliség, krónikus betegségek és a szuicidásra való magasabb hajlam. A vándorlási különbözet a térségben negatív. A térségből Budapestre, és a megyeszékhelyre költöznek a legtöbben, ennek oka a munkahelyek hiánya. Az elköltözők általában nagyrészt a magasabban kvalifikált réteghez tartoznak. Jellemző még a térségre az alacsony vagy képzetlen rétegek más térségekbe történő ingáztatása, sokszor 100-150 kilóméteres távolságba. A térség településein a legnagyobb számú kisebbség a roma kisebbség. Különösen magas az arányuk Kenderes,Kisújszállás,Túrkeve,Mezőtúr és Karcag településeken. A lakosság iskolázottsági szintje növekszik, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A lakosság 59%-a általános iskolai végzettséggel, 36%-a középfokú végzettséggel, 6%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A térség népessége összesen 70.241 fő. 2003-ban 72.749 fő lakta a térséget, vagyis a mostanra a lakosság száma 4 százalékkal csökkent. A népességnek a 60 év felettiek száma (14.716) magasabb, mint a 15 év alattiak száma (10.110 fő), emiatt a társadalmat elöregedőnek nevezhetjük. A térség népsűrűsége a megyei (annak két harmada) és az országos átlagnál is jóval alacsonyabb (annak fele). A térségben a születések száma drasztikusan csökken, a térség elöregedése ennek is a következménye. A 0-7 éves korig az országos átlaggal megegyező a gyermekek száma, de nagyon alacsony. Több településen a hátrányos helyzetű gyermekek adják ennek a korosztálynak felét. A 6-14 éves gyermekek számában komoly lemaradása van a térségnek az országos átlaghoz képest. Ennek oka, hogy a térségből ezen gyermekek születésekor volt a fiatalok körében a legnagyobb az elvándorlás (18- 30 év), és ezek az emberek máshol alapítottak családot. Ebből következik, hogy az 15-59 éves korosztály aránya az országos átlagnál 3%-kal magasabb. Az idős emberek aránya az országos átlaggal megegyezik (21%). Nagyon fontos megemlíteni, hogy a 40-60 év közötti aktív keresők halálozási aránya az országos átlagnál jóval magasabb. Okai: depresszió, tartós munkanélküliség, krónikus betegségek és a szuicidásra való magasabb hajlam. A vándorlási különbözet a térségben negatív. A térségből Budapestre, és a megyeszékhelyre költöznek a legtöbben, ennek oka a munkahelyek hiánya. Az elköltözők általában nagyrészt a magasabban kvalifikált réteghez tartoznak. Jellemző még a térségre az alacsony vagy képzetlen rétegek más térségekbe történő ingáztatása, sokszor 100-150 kilóméteres távolságba. A térség településein a legnagyobb számú kisebbség a roma kisebbség. Különösen magas az arányuk Kenderes,Kisújszállás,Túrkeve,Mezőtúr és Karcag településeken. A lakosság iskolázottsági szintje növekszik, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A lakosság 59%-a általános iskolai végzettséggel, 36%-a középfokú végzettséggel, 6%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

31 A térség jövedelmi szintje alacsonyabb, mint az országos átlag. A tizenkilenc megyéből alacsonyabb jövedelemszintje, csak Szabolcs-Szatmár- Bereg, és Borsod –Abaúj- Zemplén megyének van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 1 0 0 6 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 13% 0% 75% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35 A térség közlekedési infrastrukturális szempontból két részre osztható. A városok viszonylagosan jól megközelíthetőek. Túrkevét kivéve vasúti kapcsolattal rendelkeznek. Kenderes, Kisújszállás és Karcag a 4-es főút mentén a fővárostól kb. 2 óra távolságra, Mezőtúr a 46-os út mentén szintén kb. 2 óra távolságra helyezkedik el a fővárostól. Vonattal is tartható a két, két óra 15 perces menetidő. Fontos lenne azonban a térség fejlődése szempontjából a 4-es főútvonalnak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése. A települések közötti közúti kapcsolat mindenképpen fejlesztésre szorul, a Kétpóra, a Mesterszállásra és a Mezőhékre bevezető utak nagyon rossz állapotban vannak. Ugyanez mondható el a Kisújszállásról Karcagra bevezető útról, vagy a térség elérhetősége szempontjából nagyon fontos Kisújszállást Ecsegfalvával összekötő útszakaszról, valamint a Mezőtúr – Kunszentmárton és Mezőtúrt Szarvassal összekötő útról. A térség elérhetősége szempontjából fontos lenne megépíteni a Karcagot Kunhegyessel és a Túrkevét Dévaványával összekötő utat, valamint a Körösön szükség lenne egy hídra Mezőtúr és Szarvas között. Telekommunikációs infrastruktúra szempontjából a térség jól ellátott. A településeken szélessávú internet és kábel tv jelen van, vagy most van kiépítés alatt. A települések telefon lefedettsége megoldott. Minden településen van vezetékes gáz, és ivóvíz. A városok szennyvíz csatornázottságának kiépítettsége jó. A települések kommunális hulladékának elhelyezése a kétpói és a karcagi szemétlerakóban megoldott. A települések beltéri úthálózat nagyobb részben pormentesített műutak, kisebb részben földutak. Azonban a pormentesített utak is nagy részben felújításra, kátyúzásra szorulnak. Minden településen található óvodai szolgáltatás. A községekben a települések anyagi problémái miatt az alsó és felső tagozatos általános iskolai képzés folyamatosan a környező városokba integrálódik (Mezőtúr, Túrkeve). A térség minden városában van középiskolai és szakiskolai képzés. Mezőtúron a Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági Fakultása működik. A térség közlekedési infrastrukturális szempontból két részre osztható. A városok viszonylagosan jól megközelíthetőek. Túrkevét kivéve vasúti kapcsolattal rendelkeznek. Kenderes, Kisújszállás és Karcag a 4-es főút mentén a fővárostól kb. 2 óra távolságra, Mezőtúr a 46-os út mentén szintén kb. 2 óra távolságra helyezkedik el a fővárostól. Vonattal is tartható a két, két óra 15 perces menetidő. Fontos lenne azonban a térség fejlődése szempontjából a 4-es főútvonalnak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése. A települések közötti közúti kapcsolat mindenképpen fejlesztésre szorul, a Kétpóra, a Mesterszállásra és a Mezőhékre bevezető utak nagyon rossz állapotban vannak. Ugyanez mondható el a Kisújszállásról Karcagra bevezető útról, vagy a térség elérhetősége szempontjából nagyon fontos Kisújszállást Ecsegfalvával összekötő útszakaszról, valamint a Mezőtúr – Kunszentmárton és Mezőtúrt Szarvassal összekötő útról. A térség elérhetősége szempontjából fontos lenne megépíteni a Karcagot Kunhegyessel és a Túrkevét Dévaványával összekötő utat, valamint a Körösön szükség lenne egy hídra Mezőtúr és Szarvas között. Telekommunikációs infrastruktúra szempontjából a térség jól ellátott. A településeken szélessávú internet és kábel tv jelen van, vagy most van kiépítés alatt. A települések telefon lefedettsége megoldott. Minden településen van vezetékes gáz, és ivóvíz. A városok szennyvíz csatornázottságának kiépítettsége jó. A települések kommunális hulladékának elhelyezése a kétpói és a karcagi szemétlerakóban megoldott. A települések beltéri úthálózat nagyobb részben pormentesített műutak, kisebb részben földutak. Azonban a pormentesített utak is nagy részben felújításra, kátyúzásra szorulnak. Minden településen található óvodai szolgáltatás. A községekben a települések anyagi problémái miatt az alsó és felső tagozatos általános iskolai képzés folyamatosan a környező városokba integrálódik (Mezőtúr, Túrkeve). A térség minden városában van középiskolai és szakiskolai képzés. Mezőtúron a Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági Fakultása működik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

36 Fontos megemlíteni még a Karcagi Debreceni Egyetem Innovációs Kutató Intézetét. Mezőtúron és Karcagon működik kórház, melyből az utóbbi súlyponti kórházként működik. Fontos megemlíteni még a Karcagi Debreceni Egyetem Innovációs Kutató Intézetét. Mezőtúron és Karcagon működik kórház, melyből az utóbbi súlyponti kórházként működik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.000.01 0.020.04 16%33% 0.190.23 1.810.68 10%33%

38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪22,032 ▪Város▪5,181 ▪Község▪766 ▪Város▪12,409 ▪Község▪797 ▪Község▪385 ▪Város▪18,808 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Karcag Kenderes Kétpó Kisújszállás Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Munkanél- küliség (%) ▪10.48% ▪12.00% ▪13.36% ▪8.48% ▪13.39% ▪10.08% ▪7.86% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪503,070 ▪384,864 ▪370,672 ▪508,345 ▪328,757 ▪376,307 ▪511,649 Magas** kat. (db/fő) ▪0.042 ▪0.000 ▪2.426 ▪0.048 ▪0.000 ▪0.515 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.127 ▪0.000 ▪0.040 ▪0.000 ▪0.013

39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪9,863 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Túrkeve Munkanél- küliség (%) ▪9.71% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪400,986 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.262

40 Települések egy mondatos jellemzése 1/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Karcag ▪„A lakónépesség folyamatosan csökken, a népesség folyamatos elöregedése tapasztalaható,a fiatal képzett munkaerő is nagyrészt elhagyja települést,növekszik a munkanélküliség, alacsony jövedelmezőség jellemző, a rossz gazdasági szerkezet és a hátrányos helyzetű rétegek(roma kisebbség) foglakoztatási gondjai a jellemző problémakör.” ▪Kenderes ▪„A foglakoztatás problémája, a munkahelyek hiánya,a növekvő munkanélküliségi és roma kisebbségi arány, az aktív keresők számának csökkenése, az elvándorlás, a magánszálláshelyek hiánya,az belterületi úthálózat fejlesztésének és a tőkeerős vállalkozásoknak a hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kedvező természeti adottságok,a közutak állapotának javítása,termálfürdő és ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése,a ajó termőföld,az iskolavárosi jelleg, a fejlődést generáló kistérségi központ,a meghonosított kultúrális rendezvények, a középfokú oktatási intézmények kínálata és az ipari park jelentős beruházásai.” ▪„Idegenforgalmi adottságok, a jó megközelíthetőség,a turizmus, a Horty- Kastély, a kultúrális rendezvények,a mikrovállalkozások fejlesztése és a mezőgazdaság modernizációja.”

41 Települések egy mondatos jellemzése 2/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kétpó ▪„A munkanélküliség növekedése, a lakáshiánya fiatalok körében, az önk. bevételek csökkenése,a lakosság elöregedése,a fiatalok elvándorlása,a helyi alacsony foglalkoztatás és ebből következik az ingázás gyakorisága.” ▪Kisújszállás ▪„A lakosság elöregedése, az aktív keresők számának csökkenése, a munkalehetőségek hiánya, a kommunális hulladék elhelyezése, a szálláshelyek hiánya, a csapadékvíz és belvíz elvezetésének megoldtalansága, az úthálózat kiépítetlensége, a játszóterek rossz állapota és az illegális hulladéklerakók” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A mezőgazdaság fejlesztése modernizációja, a turizmus fejlesztése, az emberi erőforrás fejlesztése, a kultúrális rendezvények meghonosulása,a megyeszékhely közelsége és a helyi termékek feldolgozása.” ▪„A város jó megközelíthetősége, a termálvízkincs, az aktív civilszervezetek, a turizmus és a helyi vállalkozások gazdaságélénkítő szerepe, ezáltal javuló foglalkoztatás és a változatos kultúrális élet.”

42 Települések egy mondatos jellemzése 3/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mesterszállás ▪„Az elöregedő társadalom,mivel nem születnek gyerekek a településen,a zsáktelepülési funkció,az önkormányzati gazdálkodás problémái-kevés saját bevétel, pályázati önerő problémája.” ▪Mezőhék ▪„A magas munkanélküliségi ráta, a lakosság elöregedése, az ivóvíz minősége rossz, bel- és csapadékelvezetése nem megoldott, a sportpálya területe elhanygolt és sportolásra szinte alakalmatlan.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A vadász- és horgászturizmus,a szálláshelyek fejlesztése, a mezőgazdaság modernizációja, a helyi termékek feldolgozása, a helyi mikrovállalkozói réteg beruházásai és foglalkoztatásban növekvő szerepe.” ▪„A jó minőségű és öntözhető szántóföldek, a termálvíz(lefolytott kút),ajó a község megközelíthetősége közúton, a Nagykunsági- főcsatorna közelsége- horgászturizmus fellendítése,a vadászturizmus fejlesztése a vadásztársaságok bevonásával.”

43 Települések egy mondatos jellemzése 4/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mezőtúr ▪„A gazdaság kedvezőtlen szerkezete,az alacsony jövedelmezőség, alacsony vállalkozói aktivitás, sok kényszer- vállalkozás,az Ipari Park alacsony szintű kihasználtsága,a külső,belső elérhetőség alacsony színvonala,a képzett,fiatal munkaerő elvándorlása,a jelentős számú inaktív lakos,a magas munkanélküliség,a nem piacképes képzettség és a cigányság társadalmi problémáinak növekedése.” ▪Túrkeve ▪„A közlekedési infrasutrutúrális hiányosságok miatt a nagyobb munkahelyteremtő beruházások beruházások elkerülik a térséget, emiatt a város népességmegtarató képessége csökken, növekszik a munkanélküliség,az elvándorlás és elöregszik társadalom.Az önk. gazdálkodás,alacsony jövedelmezőség és a min. béres alacsony keresetek problémái is kimelhetők.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kedvező természeti adottságok a védett környezeti és természeti értékekkel, a 120- as vasútvonal és 46. sz főútvonal közelsége, a fejlődést generáló kistérségi központi szerep széleskörű szolgáltató bázissal, a jó minőségű termőföld,a jelentős feldolgozóipari kapaci-tások, a Mezőtúri Ipari Park megléte, a kiépített humán- szolgáltatások és iskolavárosi jelleg.” ▪„A város természeti és kultúrális értékei miatt a termál turizmus fejlődésének lehetősége,a humán erőforrás fejlesztése,a mezőgazdasági területek modernizációja, a már működő és megalakuló mikrovállalkozói réteg innovációi,az új befektetők beruházásai segítenének a fogalakoztatási problémák megoldását, ezzel a település a népességmegtartó képességét javítaná.”

45 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 8 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 21 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Turisztikai tevékenység ösztönzése” ▪„Mikrovállalkozások fejlesztése” ▪„Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése” ▪„Falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása” ▪„Helyi termékek értéknövekedésének elősegítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Humán erőforrás fejlesztése” ▪„Térségi együttműködések fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” 45 5 db 1 db 2 db 4 db 1 db 2,188,565 2,028,647 2,000,000 476,639 180,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db 2 db 3 db 159,885 102,964 64,222

46 ▪A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/8 A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi ▪magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő ▪szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak ▪fejlesztése. ▪A LEADER programhoz kapcsolódó rendezvények támogatása. ▪A vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi ▪szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház) és ▪kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, ▪akadálymentesíté ▪Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi,komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése,már működő szolg. bővítése, korszer., fejl. az alábbi területeken:falusi-,agro-,lovas-,erdei-,vadász-,horgászturisztikai és gasztronómiai szolg. Fő fejlesztési prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Allokált forrás (EUR) 99,950 945,729 59,927 567,959 515,000

47 ▪A mikrovállalkozások fejl. projektjeinél meghatározott tevékenységek:eszköz beszerzés,csak a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez tartozó építés,épületgép.,-kialak.,-felúj.,-korszer.,kisléptékű infrastr.- fejl. és minőség és körny. rendszerek Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/8 A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 2,028,647

48 ▪A biomassza hasznosításának lehetősége az őstermelők, egyéni-, mikro-, kis- és középvállalkozások innovatív jellegű fejlesztéseinél. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/8 A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Napenergia hasznosításának lehetősége mikro-, kis és középvállalkozások innovatív jellegű fejlesztéseinél. Fő fejlesztési prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 1,000,000

49 ▪Alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési ▪feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, ▪bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/8 A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a ▪település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása, korszerűsítése. ▪Játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése. ▪A község környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális ▪fejlesztések: parkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek stb. kialakítása, ▪meglévők fejlesztése. Fő fejlesztési prioritás: Falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása Allokált forrás (EUR) 77,911 160,412 119,158

50 ▪A helyi termékek előállítása, feldolgozása, értékesítése és marketingje. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/8 A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi termékek értéknövekedésének elősegítése Allokált forrás (EUR) 180,000

51 ▪Helyi speciális képzési és átképzési programok. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/8 A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatása /szolgáltató központok létrehozása/. ▪Turisztikai szolgáltatások fejlesztését segítő képzési programok. Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 57,832 102,053 0

52 ▪Nemzetközi együttműködések fejlesztése határainkon túli helyi közösségekkel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/8 A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Szomszédos helyi közösségek közötti komplex idegenforgalmi együttműködés/turisztikai programok összeállítása,térségi fórumokon,rendezv. való közösségi megjelenés,honlap készítése,üzemeltetése,térségi idegenforg. kiadványok,tanulmányok elkészítése./ Fő fejlesztési prioritás: Térségi együttműködések fejlesztése Allokált forrás (EUR) 61,510 41,454

53 ▪A természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek ▪állapotának javítása, kialakítása:természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítása;termé Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/8 A legtöbb forrás – 99,950 EUR – a(z) A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi vagy országos védelem alatt álló építmények: külső felújítása, építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felújítására, korszerűsítésére; ▪A helyi identitás megőrzésére, fejlesztésére szolgáló rendezvények, amelyek tartalmazzák a helyi népművészeti, néprajzi, valamint kulturális értékeke bemutathatóvá tételét Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 24,592 24,437 15,193

54 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

55 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 7% 13% 29% 6% 5% 16% 9% 0% 12% 4% 14% 41% 16% 4% 9% 5% 3% 0% 7% 1% 10% 70% 0% 10% 0% 5% 0% 40% 0% 50% 0% 40% 0% 60% 0%

56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Jelentős források felhasználásával a térség mikrovállalkozásait- (kivéve mezőgazdasági tipusú mikrovállalkozásokat, amelyek árbevételüknek 50%-nál több,mezőgazdasági termelésből származik)- kívánjuk jobb helyzetbe hozni, versenyképességüket javítani, a foglalkoztatottsági mutatókat javítani.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térség mikrovállalkozásainak versenyképességi pozíciói javulnak, javítva ezáltal a térség foglalkoztatottsági mutatóit.”

2 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„Magánszálláshelyek létrehozásának támogatása, valamint a meglévők szinvonalának emelésével, a megfelelő marketing tevékenység együtt a vendégéjszakák számának emelése a térségben.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségnek a turisztikai szolgáltatásból származó bevételei növekednek, az önkormányzati adóbevételekkel együtt. A vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát.”

58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Fejlesztéssel programot és fejlettebb szolgáltatást nyújtani az idelátogató túristáknak(lovas, vadász, horgász,gasztronómiai és különböző öko- és agroturisztikai szolgáltatások). Ezáltal vonzó, egységes képet nyújtó, vonzó túrisztikai célponttá téve a térséget, a Nagykunságot.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A várható eredmény, hogy a térségben a vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013- ra eléri annak 50-60 százalékát. Ennek következtében nőnek a térségben az adóbevételek nemcsak a helyi turisztikai adót tekintve, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatások révén is.”

▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Ifjúsági szálláshelyek, sátortáborok létrehozásának támogatásával növelni az alacsonyabb kategóriában eltöltött vendégéjszakák számát a térségben.” ▪„A térségnek a turisztikai szolgáltatásból származó bevételei növekednek, az önkormányzati adóbevételekkel együtt, különös tekintettel az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek között. A vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát.” 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Versenyképes helyi termékek előállításának, feldolgozásának, illetve piacra jutásának, értékesítésének elősegítése a Nagykunság térségében. Kezdvezményezetjei a helyi civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, egyházak, magánszemélyek és őstermelők.Mikrovállakozások és egyéni vállalkozók nem pályázhatnak.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Versenyképes helyi termékek előállításának, feldolgozásának, illetve piacra jutásának elősegítésével növeljük a települési bevételeket. Ez a folyamat a helyi jövedelmezőségi viszonyok megerőssödéséhez vezethet.”

▪„Egyéb tevékenység” 6 ▪„Versenyképes helyi termékek előállításának, feldolgozásának, illetve piacra jutásának, értékesítésének elősegítése a Nagykunság térségében. Kezdvezményezetjei a helyi civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, egyházak, magánszemélyek és őstermelők.Mikrovállakozások és egyéni vállalkozók nem pályázhatnak.” ▪„Versenyképes helyi termékek előállításának, feldolgozásának, illetve piacra jutásának elősegítésével növeljük a települési bevételeket. Ez a folyamat a helyi jövedelmezőségi viszonyok megerőssödéséhez vezethet.” 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Jelentős források felhasználásával a térség mikrovállalkozásait- (kivéve mezőgazdasági tipusú mikrovállalkozásokat, amelyek árbevételüknek 50%-nál több, mezőgazdasági termelésből származik)- kívánjuk jobb helyzetbe hozni, versenyképességüket javítani, a foglalkoztatottsági mutatókat javítani.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térség mikrovállalkozásainak versenyképességi pozíciói javulnak, javítva ezáltal a térség foglalkoztatottsági mutatóit.” Szektor

▪„Egyéb tevékenység” 8 ▪„A fejlesztési program keretén belül forrásokat kell biztosítani a térségben turisztikai útjelző, hírdető táblák létesítésére megtervezésének támogatására és helyi turisztikai honlapok kialakítására,fejlesztésére, mellyel a térség marketing tevékenységét lehet fejleszteni, támogatni. Külön ki kell emelni a fürdőmarketing (mint a térség egyik legnagyobb turisztikai potenciálja) részére biztosítandó forrásokat. Az előzőekben felsorolt projektek részeként megvalósuló marketing kiadványok, a beruházás 12 %-ig felmerülő általános költség terhére számolhatók el.” ▪„A térségben növekszik az idegenforgalmi bevételek nagysága és aránya, ezáltal nőnek a térség bevételei, nő a térségben a fogalkoztatottak száma, az önkormányzatok adóbevétele is növekszik. A fürdőmarketingre fordított források hatékony felhasználásával nő a fürdők látogatottsága, így a fürdők árbevételei is.” 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Magánszálláshelyek létrehozásának támogatása, valamint a meglévők szinvonalának emelésével, a megfelelő marketing tevékenység együtt a vendégéjszakák számának emelése a térségben.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségnek a turisztikai szolgáltatásból származó bevételei növekednek, az önkormányzati adóbevételekkel együtt. A vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát.”

▪„Egyéb tevékenység” 10 ▪„A fejlesztési program keretén belül forrásokat kell biztosítani a térségben turisztikai útjelző, hírdető táblák létesítésére megtervezésének támogatására és helyi turisztikai honlapok kialakítására,fejlesztésére, mellyel a térség marketing tevékenységét lehet fejleszteni, támogatni. Külön ki kell emelni a turisztikai információ pontok részére biztosítandó forrásokat. Az előzőekben felsorolt projektek részeként megvalósuló marketing kiadványok, a beruházás 12 %-ig felmerülő általános költség terhére számolhatók el.” ▪„A térségben növekszik az idegenforgalmi bevételek nagysága és aránya, ezáltal nőnek a térség bevételei, nő a térségben a fogalkoztatottak száma, az önkormányzatok adóbevétele is növekszik. A fürdőmarketingre fordított források hatékony felhasználásával nő a fürdők látogatottsága, így a fürdők árbevételei is.” 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Az UMVP forrásaiból források hozzárendelése a védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, a községek megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek felújítására és korszerűsítésére.” Megoldási javaslat ▪„A térséget érintő három község képe megváltozik, az épületek korszerűbbé válnak, amivel költségeket takaríthatnak meg a települési önkormányzatok. Fontos eredmény lehet még ezen épületeknek a turisztikában betöltött szerepének növekedése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Az UMVP forrásaiból a községek zöld felületeinek, parkjai, pihenőhelyei, sétaútjai rendbetétele, új felületek kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„A községek zöld felületei rendezettebb, igényesebb képet fognak mutatni, ami jelentős előrelépést hozhat a turizmus területén is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Az UMVP forrásaiból források elkülönítése a községek játszótereinek felújítása érdekében.” Megoldási javaslat ▪„A 3 község játszóterei meg fognak felelni az Európai Uniós előírásoknak, a közösségi játszóterek fel lesznek újítva.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Az UMVP forrásain belül a községek piacainak felújításának és új piac infrastruktúrális feltételeinek kialakításának a támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A térség három községének modern, korszerű helyi falusi piaca kerül kialakítása, ezáltal a helyben megtermelt helyi termékek értékesítése megoldott lesz.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Szolgáltató központok kialakításával, 4 településen(Túrkevén, Kisújszálláson, Mezőtúron, és Karcagon), mindennapi segítségetet nyújthatunk a roma és a hátrányos helyzetű csoportok részére. A projektek megvalósítása a települési Cigány Kisebbségi Önkormányzatok feladata. Valószínű nem minden CKÖ fog pályázni, de a lehetőség mindenkinek adott. A képzések szervezésében,koordinálásában és irányításában kiemelkedő szerep vállalhat a kialakított szolgáltató központ és a szociális jellegű problémák orvoslásában is segíthet a segítségre szoruló embereknek.” Megoldási javaslat ▪„A térségben a foglalkoztatottság mértéke növekszik, a hátrányos helyzetű emberek visszailleszkedési esélye a munka világába javul.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Oktatás”

72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Helyi speciális képzések és átképzések.Ezen csoportok részére olyan képzési programok szervezése, amely olyan szakmát, szakképzettséget biztosít részükre, mellyel elhelyezkedhetnek a térség munkarőpiacán. Ebbe a munkába be kívánjuk vonni a helyi munkaügyi központokat, a kistérségi társulásokat, azok munkaszervezetét, és térség foglalkoztatóit.” Megoldási javaslat ▪„A térségben a munkanélküliségi ráta közelít az országos átlaghoz, csökken. Csökken a tartósan munkanélküliek aránya a térségben, visszavezetve őket a munka világába.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Szolgáltató központ kialakításával, Kenderes településen, mindennapi segítségetet nyújthatunk a roma és a hátrányos helyzetű csoportok részére. A projektek megvalósítása a települési Cigány Kisebbségi Önkormányzat feladata, de csak Kenderes településén van. A képzések szervezésében,koordinálásában és irányításában kiemelkedő szerep vállalhat a kialakított szolgáltató központ és a szociális jellegű problémák orvoslásában is segíthet a segítségre szoruló embereknek.” Megoldási javaslat ▪„A térségben a foglalkoztatottság mértéke növekszik, a hátrányos helyzetű emberek visszailleszkedési esélye a munka világába javul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Az UMVP forrásaiból források hozzárendelése a természeti és történelmi tájkép megörzésére, fejlesztésére. Természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésére, meglévők felújítására; Természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjára.” Megoldási javaslat ▪„A természeti fenntartatóságot szolgálva,a térségben a községek természeti és történelmi tájképe jobb képet mutat, ha fejlesztésre és megőrzésre kerülnek.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A fejlesztési forrásokból megfelelő keretösszeg biztosítása a Nagykunság községeinek a helyi védelem alatt álló épületei, építményei felújítása részére.Lehetőség lesz helyi vagy országos védelem alatt álló építmények: külső felújítása, építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felújítására, korszerűsítésére;a fejlesztéssel érintett épülethez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozására, felújítására;építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén, az épület közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítására;építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén parkoló kialakítására.” Megoldási javaslat ▪„A program révén a hatékony forrásfelhasználással a programban érintett 3 község helyi védelem alatt álló épületei megfelelő kondícióba kerülnek, ezáltal a településkép javul, a térség turisztikai potenciálja nő.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A képzési programok kidolgozásában aktív szerepet vállalnak a helyi Tourinform irodák, a kistérségi társulások munkaszervezetei, a térség kereskedelmi szállásainak vezetői, stb. Célunk, hogy egy olyan oktatási programban vegyenek részt a helyi turisztikai szolgáltatásban dolgozó személyek, mely számukra használható képzési programot kínál, pl. a nyelvoktatás területén.” Megoldási javaslat ▪„A térség vonzóbbá válik az idelátogató turisták előtt, a térség idegenforgalomból származó bevétele nővekszik. Nem utolsó sorban a térség munkanélküli rátája csökken.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma 10

78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/33 Kód: ÉA-90-GF-A-01 Sorszám: 1938 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek és kapcsol... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Kevés a térségben az eltöltött vendégéjszakák száma, mivel nem rendelkezünk megfelelő minőségű, és mennyiségű szálláshely kapacitással. A térség azonban gazdag mind az épített, mind a természeti adottságait tekintve. Jelentős a térség termálvízkészlete, erre több településen is fürdők épültek. Probléma/ lehetőség ▪A térség legjelentősebb problémája, hogy a vendégéjszakák száma az országos átlag 33%-a az alacsonyabb kategóriájú szállások tekintetében, amelyen javítani kell. A probléma megoldásának lehetősége a magánszálláshelyek létrehozása, és a meglévők szolgáltatási színvonalának emelése. Megoldási javaslat ▪Magánszálláshelyek létrehozásának támogatása, valamint a meglévők szinvonalának emelésével, a megfelelő marketing tevékenység együtt a vendégéjszakák számának emelése a térségben. ▪A térségnek a turisztikai szolgáltatásból származó bevételei növekednek, az önkormányzati adóbevételekkel együtt. A vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát.

79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága895729 EUR 1500000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma60 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/33 Kód: ÉA-90-GF-A-01 Sorszám: 1938

80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/33 Kód: ÉA-90-GF-A-02 Sorszám: 2369 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek és kapcsol... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Kevés a térségben az eltöltött vendégéjszakák száma, mivel nem rendelkezünk megfelelő minőségű, és mennyiségű szálláshely kapacitással. A térség azonban gazdag mind az épített, mind a természeti adottságait tekintve. A hátrányos helyzetű településeken a falusi, öko turizmusban rejlenek kiváló lehetőségek. Ezek a települések az kétpói szállodán kívül nem rendelkeznek megfelelő minőségű és számú szálláshellyel. Probléma/ lehetőség ▪A térség legjelentősebb problémája, hogy a vendégéjszakák száma az országos átlag 33%-a az alacsonyabb kategóriájú szállások tekintetében, amelyen javítani kell. A probléma megoldásának lehetősége a magánszálláshelyek létrehozása, és a meglévők szolgáltatási színvonalának emelése, különös tekintettel a falusi szálláshelyek fejlesztésére. Megoldási javaslat ▪Magánszálláshelyek létrehozásának támogatása, valamint a meglévők szinvonalának emelésével, a megfelelő marketing tevékenység együtt a vendégéjszakák számának emelése a térségben. ▪A térségnek a turisztikai szolgáltatásból származó bevételei növekednek, az önkormányzati adóbevételekkel együtt. A vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát.

81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/33 Kód: ÉA-90-GF-A-02 Sorszám: 2369

82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/33 Kód: ÉA-90-GF-A-04 Sorszám: 2371 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi,komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatá... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség jelenleg nem képes komplex agro és ökoturisztikai szolgáltatásokat nyújtani a túristáknak, mert a szolgáltatások infrastruktúrája nem megfelelően kiépített. A térség azonban alkalmas lovas, vadász, horgász, és különböző öko- és agroturisztikai szolgáltatások nyújtására, melynek feltételeit ki kell építeni. Probléma/ lehetőség ▪A lovas, horgász, vadász, öko és agrárturisztikai szolgáltatások nem kellőképpen bővek, és kiépítettek a térségben, ezért szükséges ezek fejlesztése. A szinvonalas szolgáltatások fejlesztésével, kiépítésével nőhet az eltöltött vendégéjszakák száma a térségben.. Megoldási javaslat ▪Fejlesztéssel programot és fejlettebb szolgáltatást nyújtani az idelátogató túristáknak(lovas, vadász, horgász,gasztronómiai és különböző öko- és agroturisztikai szolgáltatások). Ezáltal vonzó, egységes képet nyújtó, vonzó túrisztikai célponttá téve a térséget, a Nagykunságot. ▪A várható eredmény, hogy a térségben a vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát. Ennek következtében nőnek a térségben az adóbevételek nemcsak a helyi turisztikai adót tekintve, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatások révén is.

84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/33 Kód: ÉA-90-GF-A-06 Sorszám: 4709 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi,komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatá... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség jelenleg nem képes komplex agro és ökoturisztikai szolgáltatásokat nyújtani a túristáknak, mert a szolgáltatások infrastruktúrája nem megfelelően kiépített. A térség azonban alkalmas lovas, vadász, horgász, és különböző öko- és agroturisztikai szolgáltatások nyújtására, melynek feltételeit ki kell építeni. Probléma/ lehetőség ▪A lovas, horgász, vadász, öko és agrárturisztikai szolgáltatások nem kellőképpen bővek, és kiépítettek a térségben, ezért szükséges ezek fejlesztése. A szinvonalas szolgáltatások fejlesztésével, kiépítésével nőhet az eltöltött vendégéjszakák száma a térségben. Megoldási javaslat ▪Fejlesztéssel programot és fejlettebb szolgáltatást nyújtani az idelátogató túristáknak (lovas, vadász, horgász, és különböző öko- és agroturisztikai szolgáltatások ). Ezáltal vonzó, egységes képet nyújtó, vonzó túrisztikai célponttá téve a térséget, a Nagykunságot. ▪A várható eredmény, hogy a térségben a vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát. Ennek következtében nőnek a térségben az adóbevételek nemcsak a helyi turisztikai adót tekintve, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatások révén is.

86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/33 Kód: ÉA-90-GF-A-03 Sorszám: 2370 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: A vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek-... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Kevés a térségben az eltöltött vendégéjszakák száma, mivel nem rendelkezünk megfelelő minőségű, és mennyiségű szálláshely kapacitással. A térség azonban gazdag mind az épített, mind a természeti adottságait tekintve. A hátrányos helyzetű településeken a falusi, öko turizmusban rejlenek kiváló lehetőségek. A térségben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó lehetőségek egyáltalán nem kihasználtak, nincs megfelelő minőségű ifjúsági szálláshely, pl. sátortábor, stb. Probléma/ lehetőség ▪A térség legjelentősebb problémája, hogy a vendégéjszakák száma az országos átlag 33%-a az alacsonyabb kategóriájú szállások tekintetében - melyekbe bele tartoznak az ifjúsági szálláshelyek, sátortáborok -, amelyen javítani kell. A probléma megoldásának lehetősége a minőségi ifjúsági szálláshelyek létrehozásában van. Megoldási javaslat ▪Ifjúsági szálláshelyek, sátortáborok létrehozásának támogatásával növelni az alacsonyabb kategóriában eltöltött vendégéjszakák számát a térségben. ▪A térségnek a turisztikai szolgáltatásból származó bevételei növekednek, az önkormányzati adóbevételekkel együtt, különös tekintettel az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek között. A vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát.

88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/33 Kód: ÉA-90-GF-A-05 Sorszám: 4708 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: A vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek-... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Kevés a térségben az eltöltött vendégéjszakák száma, mivel nem rendelkezünk megfelelő minőségű, és mennyiségű szálláshely kapacitással. A térség azonban gazdag mind az épített, mind a természeti adottságait tekintve. A hátrányos helyzetű településeken a falusi, öko turizmusban rejlenek kiváló lehetőségek. A térségben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó lehetőségek egyáltalán nem kihasználtak, nincs megfelelő minőségű ifjúsági szálláshely, pl. sátortábor, stb. Probléma/ lehetőség ▪A térség legjelentősebb problémája, hogy a vendégéjszakák száma az országos átlag 33%-a az alacsonyabb kategóriájú szállások tekintetében - melyekbe bele tartoznak az ifjúsági szálláshelyek, sátortáborok -, amelyen javítani kell. A probléma megoldásának lehetősége a minőségi ifjúsági szálláshelyek létrehozásában van. Megoldási javaslat ▪Ifjúsági szálláshelyek, sátortáborok létrehozásának támogatásával növelni az alacsonyabb kategóriában eltöltött vendégéjszakák számát a térségben. ▪A térségnek a turisztikai szolgáltatásból származó bevételei növekednek, az önkormányzati adóbevételekkel együtt, különös tekintettel az alacsonyabb kategóriájú szállások között. A vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát.

90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/33 Kód: ÉA-90-GF-1-01 Sorszám: 6470 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjel... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségre jellemző, hogy jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik (gyógyturizmus, horgász-, vadászturizmus stb.). A térségre jellemző továbbá, hogy nincs ezen turisztikai potenciál hatékonyan "értékesítve", megjelenítve, közösen "tálalva" az ide látogató, vagy ide látogatni kívánó turisták részére. Sajnos a térségben hiányzik a közös marketing tevékenység, a turisztikai potenciál közös értékesítése. Jelenleg a Nagykunság településeinek kevés olyan kiadványa van, melyen a térség idegenforgalmát lehet reklámozni, eladni. Hiányoznak a térségből az útjező információs táblák és a fürőmarketing is fejlesztésre szorul. Probléma/ lehetőség ▪A térségben nincs megfelelő turisztikai marketing tevékenység, amellyel a térség turisztikai termékeit értékesíteni lehet. A térségnek nincs olyan közös marketing kiadványa, mellyel a térség közösen reklámozható. A térségi marketing kiadványok mellett hiányoznak a korszerű, aktuális városi kiadványok,a hírdető és tájékoztató táblák,a fürdőmarketing minden ágazatában fejlesztés szorul.A helyi honlapok idengenforgalim tipusú fejlesztését és idenegforgalmi adatbázisok kialakítását támogatni szükséges. Megoldási javaslat ▪A fejlesztési program keretén belül forrásokat kell biztosítani a térségben turisztikai útjelző, hírdető táblák létesítésére megtervezésének támogatására és helyi turisztikai honlapok kialakítására,fejlesztésére, mellyel a térség marketing tevékenységét lehet fejleszteni, támogatni. Külön ki kell emelni a fürdőmarketing (mint a térség egyik legnagyobb turisztikai potenciálja) részére biztosítandó forrásokat. Az előzőekben felsorolt projektek részeként megvalósuló marketing kiadványok, a beruházás 12 %-ig felmerülő általános költség terhére számolhatók el. ▪A térségben növekszik az idegenforgalmi bevételek nagysága és aránya, ezáltal nőnek a térség bevételei, nő a térségben a fogalkoztatottak száma, az önkormányzatok adóbevétele is növekszik. A fürdőmarketingre fordított források hatékony felhasználásával nő a fürdők látogatottsága, így a fürdők árbevételei is.

91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60970 EUR 70000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% 100% 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/33 Kód: ÉA-90-GF-1-01 Sorszám: 6470

92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/33 Kód: ÉA-90-GF-1-02 Sorszám: 6471 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjel... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségre jellemző, hogy jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik (gyógyturizmus, horgász-, vadászturizmus stb.). A térségre jellemző továbbá, hogy nincs ezen turisztikai potenciál hatékonyan "értékesítve", megjelenítve, közösen "tálalva" az ide látogató, vagy ide látogatni kívánó turisták részére. Sajnos a térségben hiányzik a közös marketing tevékenység, a turisztikai potenciál közös értékesítése. Jelenleg a Nagykunság településeinek kevés olyan kiadványa van, melyen a térség idegenforgalmát lehet reklámozni, eladni. Hiányoznak a térségből az útjező és információs táblák és a helyi információ átadás is fejlesztésre szorul. Probléma/ lehetőség ▪A térségben nincs megfelelő turisztikai marketing tevékenység, amellyel a térség turisztikai termékeit értékesíteni lehet. A térségnek nincs olyan közös marketing kiadványa, mellyel a térség közösen reklámozható. A térségi marketing kiadványok mellett hiányoznak a korszerű, aktuális városi kiadványok,a hírdető és tájékoztató táblák. A hátrányos helyzetű települések nem rendelkeznek stranddal,igy ott a fürdőmarketing nem támogatható, ehelyett az ide látogató turistákat helyi információ pontok létrehozásával informálnánk. A helyi honlapok idengenforgalim tipusú fejlesztését és idenegforgalmi adatbázisok kialakítását itt is támogatni szükséges. Megoldási javaslat ▪A fejlesztési program keretén belül forrásokat kell biztosítani a térségben turisztikai útjelző, hírdető táblák létesítésére megtervezésének támogatására és helyi turisztikai honlapok kialakítására,fejlesztésére, mellyel a térség marketing tevékenységét lehet fejleszteni, támogatni. Külön ki kell emelni a turisztikai információ pontok részére biztosítandó forrásokat. Az előzőekben felsorolt projektek részeként megvalósuló marketing kiadványok, a beruházás 12 %-ig felmerülő általános költség terhére számolhatók el. ▪A térségben növekszik az idegenforgalmi bevételek nagysága és aránya, ezáltal nőnek a térség bevételei, nő a térségben a fogalkoztatottak száma, az önkormányzatok adóbevétele is növekszik. A fürdőmarketingre fordított források hatékony felhasználásával nő a fürdők látogatottsága, így a fürdők árbevételei is.

93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága38980 EUR 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% 100% 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/33 Kód: ÉA-90-GF-1-02 Sorszám: 6471

94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/33 Kód: ÉA-90-GF-4-01 Sorszám: 2377 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: A LEADER programhoz kapcsolódó rendezvények támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség turisztikai vonzerőben gazdag (nemzeti park közelsége, termálvízkincs, kiváló lehetőség vadász és horgász turizmusra), azonban a turisztikai piacon való megjelenése a térségnek nem megfelelő. Nincsenek színvonalas kiállítások, vásárok a térségben vagy a meglévők fejlesztére szorulnak. Probléma/ lehetőség ▪A térség egyes települései önállóan nem engedhetik meg maguknak a különböző vásárokon, turisztikai szakkiállításokon való megjelenést, valamint színvonalas rendezvényeket is nehezen tudnak anyagi forrásai szűkössége miatt megrendezni. A nagykunság szereplői felismerték annak a lehetőségét, hogy közösen, egységesen jelenjenek meg a turisztikai piacokon, rendezvényeken és vásárokon/minden település képviseltesse magát/, valamint azt, hogy a Leader-hez kapcsolódó helyi és nemzetközi rendezvényeket támogatni kell. Megoldási javaslat ▪A Leader lehetőségből pályázati forrás elkülönítése a LEADER programhoz kapcsolódó rendezvények támogatásához.Fontos a települések ösztönzése,a rendezvények szervezése, valamint helyben és külföldön történő, a Leaderhez kapcsolódó rendezvények támogatása annak érdekében, hogy a Nagykunság térsége vonzóbbá váljon a magyar turisztikai és idegenforgalmi piacon. ▪A LEADER szellemiség megismerése, a vidéki hangulat átadása, a vásárok, kiállítások és rendezvények megszervezése egyre több látogatót csábítanak térségünkbe, ezzel valóban növekszik a térségben az eltöltött vendégéjszakák száma, az 2013-ra eléri az országos átlag 50-60%-át. A látogatók ezen kívül megismerkedhetnek, a helyi termékekkel, népszokásokkal és a vidéki élhető élet minden gyönyörével. Lehtőség nyílik gazdasági,üzleti fórumokra és tényleges gazdaságélinkítő szepekörbe lépnek elő a helyi LEADER rendezvények.

95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága35947 EUR 45000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/33 Kód: ÉA-90-GF-4-01 Sorszám: 2377

96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/33 Kód: ÉA-90-GF-4-02 Sorszám: 2378 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése Intézkedés: A LEADER programhoz kapcsolódó rendezvények támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség turisztikai vonzerőben gazdag (nemzeti park közelsége, termálvízkincs, kiváló lehetőség vadász és horgász turizmusra), azonban a turisztikai piacon való megjelenése a térségnek nem megfelelő. Nincsenek színvonalas kiállítások, vásárok a térségben vagy a meglévők fejlesztére szorulnak. Probléma/ lehetőség ▪A térség egyes települései önállóan nem engedhetik meg maguknak a különböző vásárokon, turisztikai szakkiállításokon való megjelenést, valamint színvonalas rendezvényeket is nehezen tudnak anyagi forrásai szűkössége miatt megrendezni. A nagykunság szereplői felismerték annak a lehetőségét, hogy közösen, egységesen jelenjenek meg a turisztikai piacokon, rendezvényeken és vásárokon/minden település képviseltesse magát/, valamint azt, hogy a Leader-hez kapcsolódó helyi és nemzetközi rendezvényeket támogatni kell. Megoldási javaslat ▪A Leader lehetőségből pályázati forrás elkülönítése a LEADER programhoz kapcsolódó rendezvények támogatásához.Fontos a települések ösztönzése,a rendezvények szervezése, valamint helyben és külföldön történő, a Leaderhez kapcsolódó rendezvények támogatása annak érdekében, hogy a Nagykunság térsége vonzóbbá váljon a magyar turisztikai és idegenforgalmi piacon. ▪A LEADER szellemiség megismerése, a vidéki hangulat átadása, a vásárok, kiállítások és rendezvények megszervezése egyre több látogatót csábítanak térségünkbe, ezzel valóban növekszik a térségben az eltöltött vendégéjszakák száma, az 2013-ra eléri az országos átlag 50-60%-át. A látogatók ezen kívül megismerkedhetnek, a helyi termékekkel, népszokásokkal és a vidéki élhető élet minden gyönyörével. Lehtőség nyílik gazdasági,üzleti fórumokra és tényleges gazdaságélinkítő szepekörbe lépnek elő a helyi LEADER rendezvények.

97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága23980 EUR 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/33 Kód: ÉA-90-GF-4-02 Sorszám: 2378

98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/33 Kód: ÉA-90-GF-A-07 Sorszám: 2481 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: A mikrovállalkozások fejl. projektjeinél meghatározott tevékenységek:eszköz beszerzés,csak... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben jelentős szerepet töltenek be a kisfoglalkoztatók, a mikrovállalkozások. Ezen vállalkozások jövedelemtermelő képessége azonban alacsony, az országos átlag alatt van. Meg kell említeni azt is, hogy a térségben egyetlen település mikrovállalkozása sem támogatható a GOP forrásaiból. Probléma/ lehetőség ▪A térség mikrovállalkozásainak technológiai fejlettsége alacsony, a térség mikrovállalkozásainak jövedelemtermelőképessége rossz. A térség mikrovállalkozásainak fejlesztésével,a minőség- és környezetirányítási rendszer bevezetésével és az UMVP forrásainak hatékony felhasználásával lehetőség lesz a térség jövedelemtermelő képességének javítására, a technológiai színvonal emelésére és a térség foglalkoztatottsági mutatójának a javítására. Megoldási javaslat ▪Jelentős források felhasználásával a térség mikrovállalkozásait- (kivéve mezőgazdasági tipusú mikrovállalkozásokat, amelyek árbevételüknek 50%-nál több,mezőgazdasági termelésből származik)- kívánjuk jobb helyzetbe hozni, versenyképességüket javítani, a foglalkoztatottsági mutatókat javítani. ▪A térség mikrovállalkozásainak versenyképességi pozíciói javulnak, javítva ezáltal a térség foglalkoztatottsági mutatóit.

99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1950736 EUR 3901500 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma150 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/33 Kód: ÉA-90-GF-A-07 Sorszám: 2481

100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/33 Kód: ÉA-90-GF-A-08 Sorszám: 2487 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: A mikrovállalkozások fejl. projektjeinél meghatározott tevékenységek:eszköz beszerzés,csak... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben jelentős szerepet töltenek be a kisfoglalkoztatók, a mikrovállalkozások. Ezen vállalkozások jövedelemtermelő képessége azonban alacsony, az országos átlag alatt van. Meg kell említeni azt is, hogy a térségben egyetlen település mikrovállalkozása sem támogatható a GOP forrásaiból. Probléma/ lehetőség ▪A térség mikrovállalkozásainak technológiai fejlettsége alacsony, a térség mikrovállalkozásainak jövedelemtermelőképessége rossz. A térség mikrovállalkozásainak fejlesztésével, a minőség- és környezetirányítási rendszer bevezetésével és az UMVP forrásainak hatékony felhasználásával lehetőség lesz a térség jövedelemtermelő képességének javítására, a technológiai színvonal emelésére és a térség foglalkoztatottsági mutatójának a javítására. Megoldási javaslat ▪Jelentős források felhasználásával a térség mikrovállalkozásait- (kivéve mezőgazdasági tipusú mikrovállalkozásokat, amelyek árbevételüknek 50%-nál több, mezőgazdasági termelésből származik)- kívánjuk jobb helyzetbe hozni, versenyképességüket javítani, a foglalkoztatottsági mutatókat javítani. ▪A térség mikrovállalkozásainak versenyképességi pozíciói javulnak, javítva ezáltal a térség foglalkoztatottsági mutatóit.

101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret79111 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága77911 EUR 156000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/33 Kód: ÉA-90-GF-A-08 Sorszám: 2487

102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/33 Kód: ÉA-90-GF-B-01 Sorszám: 2576 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Intézkedés: A biomassza hasznosításának lehetősége az őstermelők, egyéni-, mikro-, kis- és középvállal... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A biomassza felhasználása a térségben kezdetleges cipőben jár. A térségben nagy mennyiségben keletkeznek nem hasznosuló szervesanyag tömegek, melyek szeméttelepeken, dögtelepeken kötnek ki, ami sokszor nagyon magas szállítási költséggel terheli meg a térség lakosságát. Probléma/ lehetőség ▪A térségben az elsődleges (növényi), a másodlagos (állati) és a harmadlagos (települések szerves hulladékai) biomassza sincs hasznosítva, holott a térség erre minden szempontból alkalmas lenne. Megoldási javaslat ▪A biomassza hasznosításának fő iránya a térség szempontjából az energiaellátás kell, hogy legyen. Az energetikai hasznosítás közül jelentõs hasznosítási mód az eltüzelés, brikettálás, pirolizálás, gázosítás, és biogáz-elõállítás. A térség őstermelői, vállalkozói részére jelenthet megoldást ezen energiaelőállítási mód támogatása a KEOP forrásaiból. ▪Csökken a térség vállalkozásainak hagyományos, nem megújuló energia felhasználása. A biomassza hasznosításával nő a megújuló energia felhasználásának aránya a térségben.

103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1000000 EUR 2000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma100 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/33 Kód: ÉA-90-GF-B-01 Sorszám: 2576

104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/33 Kód: ÉA-90-GF-B-02 Sorszám: 2572 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Intézkedés: Napenergia hasznosításának lehetősége mikro-, kis és középvállalkozások innovatív jellegű... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben a napsütéses órák száma igen magas. A kisvállalkozásoknak egyre nagyobb az energiaigényük, melynek megvásárlása egyre nagyobb költséggel jár számukra. Probléma/ lehetőség ▪A mikro-, kis és középvállalkozásoknak a helyi energiaigénye évről-évre nő. Az energiapiacon túlkereslet mutatkozik, az ország energia behozatalra szorul, ennek okán a villamosenergia ára növekszik, nagy terhet róva az említett vállalkozások vállára. Mivel a térségben a napsütéses órák száma igen magas, ezért ezt az energiát lokális napkollektorokkal érdemes begyűjteni és hasznosítani. Megoldási javaslat ▪A KEOP pályázati forrásaiból a térség vállalkozói részére lehetővé kell tenni a napenergia felhasználásának lehetőségét, azért, hogy a villamosenergia felhasználása a nemzeti hálózatból csökkenjen. ▪Csökken a térség vállalkozásainak hagyományos villamosenergia felhasználása. A napenergia hasznosításával nő a megújuló energia felhasználásának aránya a térségben.

105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1000000 EUR 2000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma100 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/33 Kód: ÉA-90-GF-B-02 Sorszám: 2572

106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-14 Sorszám: 2541 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása Intézkedés: A védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település meg... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Nem hátrányos forrásból, hátrányos településeknek, kivéve Kenderes. A községek életében és megjelenésében fontos szerepet töltenek be a védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek. Probléma/ lehetőség ▪A községek költségvetéséből ezen épületek felújítására eddig semmilyen, vagy nagyon kevés forrás jutott. Az UMVP forrásaiból most komoly esély nyílik ezen épületek, ingatlanok felújítására. Megoldási javaslat ▪Az UMVP forrásaiból források hozzárendelése a védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, a községek megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek felújítására és korszerűsítésére. ▪A térséget érintő három község képe megváltozik, az épületek korszerűbbé válnak, amivel költségeket takaríthatnak meg a települési önkormányzatok. Fontos eredmény lehet még ezen épületeknek a turisztikában betöltött szerepének növekedése.

107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret160412 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága160412 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-14 Sorszám: 2541

108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-15 Sorszám: 2542 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása Intézkedés: A község környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések: pa... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség községeinek parkjai, pihenőhelyei, sétaútjai nem mutatnak rendezett képet, és szükséges több zöld felület kialakítása. Probléma/ lehetőség ▪A térség községeinek parkjai, pihenőhelyei, sétaútjai nem mutatnak rendezett képet, és szükséges több zöld felület kialakítása. Ezen célok megvalósítására lehetőség van az UMVP forrásain belül. Megoldási javaslat ▪Az UMVP forrásaiból a községek zöld felületeinek, parkjai, pihenőhelyei, sétaútjai rendbetétele, új felületek kialakítása. ▪A községek zöld felületei rendezettebb, igényesebb képet fognak mutatni, ami jelentős előrelépést hozhat a turizmus területén is.

109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret119158 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága119158 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-15 Sorszám: 2542

110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-13 Sorszám: 2548 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása Intézkedés: Játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése. Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A 3 községnek a játszóterei nem felelnek meg a modern, Európai Uniós szabványoknak, a meglévő játszóterek rossz állapotban vannak. Probléma/ lehetőség ▪A játszóterek rossz, korszerűtlen állapotát mindenképpen javítani kell. Megoldási javaslat ▪Az UMVP forrásaiból források elkülönítése a községek játszótereinek felújítása érdekében. ▪A 3 község játszóterei meg fognak felelni az Európai Uniós előírásoknak, a közösségi játszóterek fel lesznek újítva.

112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-16 Sorszám: 2543 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása Intézkedés: Alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítás... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételei a községeken nem adott, vagy nem megfelelő infrastruktúrális háttérrel rendelkeznek a helyi piacok. Probléma/ lehetőség ▪A helyben előállított, a Nagykunságra jellemző termékek értékesítése nem kellőképpen megoldott a térség községeiben, ezért mindenképpen szükséges a meglévő piacok felújítása, és új piac kiépítése. Megoldási javaslat ▪Az UMVP forrásain belül a községek piacainak felújításának és új piac infrastruktúrális feltételeinek kialakításának a támogatása. ▪A térség három községének modern, korszerű helyi falusi piaca kerül kialakítása, ezáltal a helyben megtermelt helyi termékek értékesítése megoldott lesz.

114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/33 Kód: ÉA-90-GF-2-01 Sorszám: 2565 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek értéknövekedésének elősegítése Intézkedés: A helyi termékek előállítása, feldolgozása, értékesítése és marketingje. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben jelentős hagyománya van a "háznál" előállított termékeknek, azonban a térségből ezeknek a termék piacon történő értékesítése elenyésző. Ennélfogva nem jellemző a Nagykunság térségre a helyi termékek megjelenése, nem jellemző továbbá az értékesítéshez kapcsolható marketing tevékenység sem. Probléma/ lehetőség ▪A helyben előállított termékek (pálinka,fűszerpaprika,gyógynövények, lekvár, szörpök, méz, fazekas termékek,csipkeverés,népművészeti fafaragások stb) már értékesítési gondokkal, és az előállítók is tőkehiánnyal küzdenek elképzeléseik megvalósításához. Lehetőség és szándék mutatkozik az előállítás, a feldolgozás és az értékesítés támogatására, annak érdekében hogy a térségben kerüljenek feldolgozásra az alapanyagok, nagyobb hozzáadott értéket előállítva ezáltal. Megoldási javaslat ▪Versenyképes helyi termékek előállításának, feldolgozásának, illetve piacra jutásának, értékesítésének elősegítése a Nagykunság térségében. Kezdvezményezetjei a helyi civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, egyházak, magánszemélyek és őstermelők.Mikrovállakozások és egyéni vállalkozók nem pályázhatnak. ▪Versenyképes helyi termékek előállításának, feldolgozásának, illetve piacra jutásának elősegítésével növeljük a települési bevételeket. Ez a folyamat a helyi jövedelmezőségi viszonyok megerőssödéséhez vezethet.

115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR 138461 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/33 Kód: ÉA-90-GF-2-01 Sorszám: 2565

116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/33 Kód: ÉA-90-GF-2-02 Sorszám: 2568 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek értéknövekedésének elősegítése Intézkedés: A helyi termékek előállítása, feldolgozása, értékesítése és marketingje. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben jelentős hagyománya van a "háznál" előállított termékeknek, azonban a térségből ezeknek a termék piacon történő értékesítése elenyésző. Ennélfogva nem jellemző a Nagykunság térségre a helyi termékek megjelenése, nem jellemző továbbá az értékesítéshez kapcsolható marketing tevékenység sem. Probléma/ lehetőség ▪A helyben előállított termékek (pálinka,fűszerpaprika,gyógynövények, lekvár, szörpök, méz, fazekas termékek,csipkeverés,népművészeti fafaragások stb) már értékesítési gondokkal, és az előállítók is tőkehiánnyal küzdenek elképzeléseik megvalósításához. Lehetőség és szándék mutatkozik az előállítás, a feldolgozás és az értékesítés támogatására, annak érdekében hogy a térségben kerüljenek feldolgozásra az alapanyagok, nagyobb hozzáadott értéket előállítva ezáltal. Megoldási javaslat ▪Versenyképes helyi termékek előállításának, feldolgozásának, illetve piacra jutásának, értékesítésének elősegítése a Nagykunság térségében. Kezdvezményezetjei a helyi civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, egyházak, magánszemélyek és őstermelők.Mikrovállakozások és egyéni vállalkozók nem pályázhatnak. ▪Versenyképes helyi termékek előállításának, feldolgozásának, illetve piacra jutásának elősegítésével növeljük a települési bevételeket. Ez a folyamat a helyi jövedelmezőségi viszonyok megerőssödéséhez vezethet.

117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR 138461 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/33 Kód: ÉA-90-GF-2-02 Sorszám: 2568

118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/33 Kód: ÉA-90-SzF-1-03 Sorszám: 2622 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatása /szolgáltató köz... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben a roma lakosság aránya az országos átlag feletti, különösen Kenderes, Mezőtúr,Karcag,Kisújszállás és Túrkeve településén. Ezen csoportos sajnos többségében alulképzett, 8 általánost, vagy az alatti képzettséggel rendelkeznek. A térség hátrányos helyzetű csoportjaiba nem csak a roma kisebbség tartozik bele. Az alacsony végzettséggel rendelkező emberek aránya jóval magasabb az országos átlagnál. Probléma/ lehetőség ▪Probléma: - roma kisebbség magas aránya - a hátrányos helyzetű csoportok iskolázottsági szintje alacsony - ezen csoportok öngondoskodásra való hajlandósága alacsony Lehetőség: A képzési programokkal lehtetőségek kapnak a hátrányos helyzetű rétegek, hogy a társadalomba és a munka világába újra beintegrálódjanak. Megoldási javaslat ▪Szolgáltató központok kialakításával, 4 településen(Túrkevén, Kisújszálláson, Mezőtúron, és Karcagon), mindennapi segítségetet nyújthatunk a roma és a hátrányos helyzetű csoportok részére. A projektek megvalósítása a települési Cigány Kisebbségi Önkormányzatok feladata. Valószínű nem minden CKÖ fog pályázni, de a lehetőség mindenkinek adott. A képzések szervezésében,koordinálásában és irányításában kiemelkedő szerep vállalhat a kialakított szolgáltató központ és a szociális jellegű problémák orvoslásában is segíthet a segítségre szoruló embereknek. ▪A térségben a foglalkoztatottság mértéke növekszik, a hátrányos helyzetű emberek visszailleszkedési esélye a munka világába javul.

119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret62181 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága62181 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% 100% 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/33 Kód: ÉA-90-SzF-1-03 Sorszám: 2622

120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/33 Kód: ÉA-90-SzF-1-04 Sorszám: 2628 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatása /szolgáltató köz... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben a roma lakosság aránya az országos átlag feletti, különösen Kenderes, Mezőtúr,Karcag,Kisújszállás és Túrkeve településén. Ezen csoportos sajnos többségében alulképzett, 8 általánost, vagy az alatti képzettséggel rendelkeznek. A térség hátrányos helyzetű csoportjaiba nem csak a roma kisebbség tartozik bele. Az alacsony végzettséggel rendelkező emberek aránya jóval magasabb az országos átlagnál. Probléma/ lehetőség ▪Probléma: - roma kisebbség magas aránya - a hátrányos helyzetű csoportok iskolázottsági szintje alacsony - ezen csoportok öngondoskodásra való hajlandósága alacsony Lehetőség: A képzési programokkal, tanácsadással lehetőségek kapnak a hátrányos helyzetű rétegek, hogy a társadalomba és a munka világába újra beintegrálódjanak. Megoldási javaslat ▪Szolgáltató központ kialakításával, Kenderes településen, mindennapi segítségetet nyújthatunk a roma és a hátrányos helyzetű csoportok részére. A projektek megvalósítása a települési Cigány Kisebbségi Önkormányzat feladata, de csak Kenderes településén van. A képzések szervezésében,koordinálásában és irányításában kiemelkedő szerep vállalhat a kialakított szolgáltató központ és a szociális jellegű problémák orvoslásában is segíthet a segítségre szoruló embereknek. ▪A térségben a foglalkoztatottság mértéke növekszik, a hátrányos helyzetű emberek visszailleszkedési esélye a munka világába javul.

121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39872 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39872 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% 100% 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/33 Kód: ÉA-90-SzF-1-04 Sorszám: 2628

122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/33 Kód: ÉA-90-SzF-3-01 Sorszám: 2594 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Helyi speciális képzési és átképzési programok. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség foglalkoztatottsági szempontból elmarad az országos átlagtól, még szomorúbb képet fest ez a mutató a tartós munkanélküliek körében. A térségben ez idáig ennek ellenére nem indultak olyan átfogó átkékpzési programok, melyek ezen problémát orvosolni képesek. A rendszerváltással a munkavállalók nagy tömege került egyik napról a másikra az utcára. A térségnek ez a helyzete minden településre jellemző. Probléma/ lehetőség ▪A térségben magas a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek nagy arány 45 év feletti, tartósan álláskereső. A problémát tovább fokozza, hogy nagy részük szakképzetlen. Megoldási javaslat ▪Helyi speciális képzések és átképzések.Ezen csoportok részére olyan képzési programok szervezése, amely olyan szakmát, szakképzettséget biztosít részükre, mellyel elhelyezkedhetnek a térség munkarőpiacán. Ebbe a munkába be kívánjuk vonni a helyi munkaügyi központokat, a kistérségi társulásokat, azok munkaszervezetét, és térség foglalkoztatóit. ▪A térségben a munkanélküliségi ráta közelít az országos átlaghoz, csökken. Csökken a tartósan munkanélküliek aránya a térségben, visszavezetve őket a munka világába.

123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39872 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39872 EUR 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/33 Kód: ÉA-90-SzF-3-01 Sorszám: 2594

124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/33 Kód: ÉA-90-SzF-3-02 Sorszám: 2597 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Helyi speciális képzési és átképzési programok. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség foglalkoztatottsági szempontból elmarad az országos átlagtól, még szomorúbb képet fest ez a mutató a tartós munkanélküliek körében. A térségben ez idáig ennek ellenére nem indultak olyan átfogó átkékpzési programok, melyek ezen problémát orvosolni képesek. A rendszerváltással a munkavállalók nagy tömege került egyik napról a másikra az utcára. A térségnek ez a helyzete minden településre jellemző. Probléma/ lehetőség ▪A térségben magas a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek nagy arány 45 év feletti, tartósan álláskereső. A problémát tovább fokozza, hogy nagy részük szakképzetlen. Megoldási javaslat ▪Helyi speciális képzések és átképzések.Ezen csoportok részére olyan képzési programok szervezése, amely olyan szakmát, szakképzettséget biztosít részükre, mellyel elhelyezkedhetnek a térség munkarőpiacán. Ebbe a munkába be kívánjuk vonni a helyi munkaügyi központokat, a kistérségi társulásokat, azok munkaszervezetét, és térség foglalkoztatóit. ▪A térségben a munkanélküliségi ráta közelít az országos átlaghoz, csökken. Csökken a tartósan munkanélküliek aránya a térségben, visszavezetve őket a munka világába.

125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret17960 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága17960 EUR 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/33 Kód: ÉA-90-SzF-3-02 Sorszám: 2597

126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-09 Sorszám: 2607 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szolgáltatások fejlesztését segítő képzési programok. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségre jellemző, hogy nincs olyan, a turizmusban tevékenykedő képzett szakembergárda, amelyik tudja, hogy hogyan "bánjon" a túristákkal, hogyan szólítsa meg. Nagyon kevés azok aránya is, akik idegen nyelven képesek a túristákat útba igazítani. A térség adottságait tekintve pedig igényelné az ilyen, és ehhez hasonló szakembergárdát, mivel a térség gazdag természeti és épített örökségében, valamint több településen található gyógyvíz, mely a gyógy- és wellness turizmus egyik alapja lehet. Probléma/ lehetőség ▪A helyi turisztikai szolgáltatások terén a térség nem megfelelően ellátott nyelveket beszélő, a turisztika területén otthonosan mozgó szakemberekkel. A térség felismerte ennek hiányosságait, éppen ezért lehetőséget lát a Leader keretein belül egy átfogó térségi képzési struktúra kidolgozásában. Megoldási javaslat ▪A képzési programok kidolgozásában aktív szerepet vállalnak a helyi Tourinform irodák, a kistérségi társulások munkaszervezetei, a térség kereskedelmi szállásainak vezetői, stb. Célunk, hogy egy olyan oktatási programban vegyenek részt a helyi turisztikai szolgáltatásban dolgozó személyek, mely számukra használható képzési programot kínál, pl. a nyelvoktatás területén. ▪A térség vonzóbbá válik az idelátogató turisták előtt, a térség idegenforgalomból származó bevétele nővekszik. Nem utolsó sorban a térség munkanélküli rátája csökken.

127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-09 Sorszám: 2607

128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-10 Sorszám: 2610 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szolgáltatások fejlesztését segítő képzési programok. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségre jellemző, hogy nincs olyan, a turizmusban tevékenykedő képzett szakembergárda, amelyik tudja, hogy hogyan "bánjon" a túristákkal, hogyan szólítsa meg. Nagyon kevés azok aránya is, akik idegen nyelven képesek a túristákat útba igazítani. A térség adottságait tekintve pedig igényelné az ilyen, és ehhez hasonló szakembergárdát, mivel a térség gazdag természeti és épített örökségében, valamint több településen található gyógyvíz, mely a gyógy- és wellness turizmus egyik alapja lehet. Probléma/ lehetőség ▪A helyi turisztikai szolgáltatások terén a térség nem megfelelően ellátott nyelveket beszélő, a turisztika területén otthonosan mozgó szakemberekkel. A térség felismerte ennek hiányosságait, éppen ezért lehetőséget lát a Leader keretein belül egy átfogó térségi képzési struktúra kidolgozásában. Megoldási javaslat ▪A képzési programok kidolgozásában aktív szerepet vállalnak a helyi Tourinform irodák, a kistérségi társulások munkaszervezetei, a térség kereskedelmi szállásainak vezetői, stb. Célunk, hogy egy olyan oktatási programban vegyenek részt a helyi turisztikai szolgáltatásban dolgozó személyek, mely számukra használható képzési programot kínál, pl. a nyelvoktatás területén. ▪A térség vonzóbbá válik az idelátogató turisták előtt, a térség idegenforgalomból származó bevétele nővekszik. Nem utolsó sorban a térség munkanélküli rátája csökken.

129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-10 Sorszám: 2610

130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/33 Kód: ÉA-90-GF-6-03 Sorszám: 6472 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi együttműködések fejlesztése Intézkedés: Nemzetközi együttműködések fejlesztése határainkon túli helyi közösségekkel. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Szükséges olyan nemzetközi tapasztalatok, nemzetközi projektek közvetlen megismerése, amely a tapasztalatok révén térség fejlődését segítheti elő. A térség közösen nem jelent meg korábban nemzetközi együttműködések keretében. A korábbi - a térségben működő - Leader+ csoport nemzetközi kapcsolata is igen egy oldalú volt és fejlesztésre szorul,csak a határon túli közösségek Leader csoportja volt képesek meglátogatni a Nagykunsági LEADER+ településeket. Probléma/ lehetőség ▪A térségben a nemzetközi együttműködések csak és kizárólag a települések testvértelepüléseire terjednek ki, amin mindenképpen változtatni kell. Probléma, hogy nem rendelkezik a térség olyan nemzetközi együttműködéssel, nemzetközi tapasztalattal jelenleg, amely a térség gazdaságára fejlesztőleg hatna. Megoldási javaslat ▪A nemzetközi együttműködéseket fejlesztve, olyan Leader csoporttal, leader közösségekkel kell kapcsolatokat kiépíteni, mely a térség, az itt élő emberek számára hasznosul, növeli a térség gazdasági súlyát, növeli a térség turisztikai szerepét. ▪A program megvalósulása révén a térség nemzetközi kapcsolatai fejlődnek, olyan kapcsolatok, barátságok jönnek létre, amely révén a Nagykunság gazdasági helyzete javul, turisztikai marketingje erősödik. A határon túli csoportok "felhasználásával" lehetőség lesz a nemzetközi, a határon túli marketing szerepének növelésére. A program sikere révén megismerhetjük egymás kultúráit, jelenlegi társadalmi berendezkedésünket, stb.

131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30755 EUR 40000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/33 Kód: ÉA-90-GF-6-03 Sorszám: 6472

132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/33 Kód: ÉA-90-GF-6-04 Sorszám: 6473 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi együttműködések fejlesztése Intézkedés: Nemzetközi együttműködések fejlesztése határainkon túli helyi közösségekkel. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Szükséges olyan nemzetközi tapasztalatok, nemzetközi projektek közvetlen megismerése, amely a tapasztalatok révén térség fejlődését segítheti elő. A térség közösen nem jelent meg korábban nemzetközi együttműködések keretében. A korábbi - a térségben működő - Leader+ csoport nemzetközi kapcsolata is igen egy oldalú volt és fejlesztésre szorul,csak a határon túli közösségek Leader csoportja volt képesek meglátogatni a Nagykunsági LEADER+ településeket. Probléma/ lehetőség ▪A térségben a nemzetközi együttműködések csak és kizárólag a települések testvértelepüléseire terjednek ki, amin mindenképpen változtatni kell. Probléma, hogy nem rendelkezik a térség olyan nemzetközi együttműködéssel, nemzetközi tapasztalattal jelenleg, amely a térség gazdaságára fejlesztőleg hatna. Megoldási javaslat ▪A nemzetközi együttműködéseket fejlesztve, olyan Leader csoporttal, leader közösségekkel kell kapcsolatokat kiépíteni, mely a térség, az itt élő emberek számára hasznosul, növeli a térség gazdasági súlyát, növeli a térség turisztikai szerepét. ▪A program megvalósulása révén a térség nemzetközi kapcsolatai fejlődnek, olyan kapcsolatok, barátságok jönnek létre, amely révén a Nagykunság gazdasági helyzete javul, turisztikai marketingje erősödik. A határon túli csoportok "felhasználásával" lehetőség lesz a nemzetközi, a határon túli marketing szerepének növelésére. A program sikere révén megismerhetjük egymás kultúráit, jelenlegi társadalmi berendezkedésünket, stb.

133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30755 EUR 40000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/33 Kód: ÉA-90-GF-6-04 Sorszám: 6473

134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/33 Kód: ÉA-90-GF-6-01 Sorszám: 2583 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi együttműködések fejlesztése Intézkedés: Szomszédos helyi közösségek közötti komplex idegenforgalmi együttműködés/turisztikai progr... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Sem a Nagykunság, sem a környező térségek nem képesek önállóan komplex, 5-6 vendégéjszakára elegendő élményt, programot nyújtani a térségbe látogató túrista részére. A távolságok azonban a Leader térségek között nem nagyok, mely a jövőbeni együttműködésre mindenképpen lehetőséget nyújt. Sajnos a térségben hiányzik a közös marketing tevékenység, a turisztikai potenciál közös értékesítése. Jelenleg a Nagykunságnak nincs olyan internetes honlapja, melyen a térség idegenforgalmát lehet reklámozni, eladni, és pl. a szálláshelyet szolgáltatók a térségben közösen tudnak megjelenni. Probléma/ lehetőség ▪A jelenlegi közösségek szereplői korábban nem ismerték fel azt kellőképen, hogy a térségeket eladni, komoly turisztikai célponttá tenni, csak közös fejlesztési programmal lehet. Nem készültek olyan kiadványok, vagy internetes felületek melyek az Alföldnek ezen részeit közösen próbálná értékesíteni a turizmus piacán. A probléma felismerése, az együttműködésre mutatott hajlandóság komoly lehetőség a térség részére. Megoldási javaslat ▪A cél, hogy komplex idegenforgalmi együttműködés kialakításával, komplex turisztikai programok kiajánlásával,internetes felületek és térségi marketing kiadványok, tanulmányok létrehozásával,térségi fórumokon, rendezvényeken és turisztikai vásárokon történő közös megjelenéssel vonzóvá tegyük ezen térségeket idegenforgalmi szempontból. A projekt lebonyolítását a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. valósítaná meg.A Nagykunságért Helyi Közösségnek lenne olyan internetes honlapja, ahol a térség idegenforgalmát lehet reklámozni, eladni, és pl. a szálláshelyet szolgáltatók a térségben közösen tudnak megjelenni. ▪A várható eredmény, hogy a térségben a vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát. Ennek következtében nőnek a térségben az adóbevételek nemcsak a helyi turisztikai adót tekintve, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatások révén is azáltal, hogy a környező térségekből érkeznek turisták.

135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25727 EUR 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/33 Kód: ÉA-90-GF-6-01 Sorszám: 2583

136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/33 Kód: ÉA-90-GF-6-02 Sorszám: 2586 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi együttműködések fejlesztése Intézkedés: Szomszédos helyi közösségek közötti komplex idegenforgalmi együttműködés/turisztikai progr... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Sem a Nagykunság, sem a környező térségek nem képesek önállóan komplex, 5-6 vendégéjszakára elegendő élményt, programot nyújtani a térségbe látogató túrista részére. A távolságok azonban a Leader térségek között nem nagyok, mely a jövőbeni együttműködésre mindenképpen lehetőséget nyújt. Sajnos a térségben hiányzik a közös marketing tevékenység, a turisztikai potenciál közös értékesítése. Jelenleg a Nagykunságnak nincs olyan internetes honlapja, melyen a térség idegenforgalmát lehet reklámozni, eladni, és pl. a szálláshelyet szolgáltatók a térségben közösen tudnak megjelenni. Probléma/ lehetőség ▪A jelenlegi közösségek szereplői korábban nem ismerték fel azt kellőképen, hogy a térségeket eladni, komoly turisztikai célponttá tenni, csak közös fejlesztési programmal lehet. Nem készültek olyan kiadványok, vagy internetes felületek melyek az Alföldnek ezen részeit közösen próbálná értékesíteni a turizmus piacán. A probléma felismerése, az együttműködésre mutatott hajlandóság komoly lehetőség a térség részére. Megoldási javaslat ▪A cél, hogy komplex idegenforgalmi együttműködés kialakításával, komplex turisztikai programok kiajánlásával,internetes felületek és térségi marketing kiadványok, tanulmányok létrehozásával,térségi fórumokon, rendezvényeken és turisztikai vásárokon történő közös megjelenéssel vonzóvá tegyük ezen térségeket idegenforgalmi szempontból. A projekt lebonyolítását a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. valósítaná meg.A Nagykunságért Helyi Közösségnek lenne olyan internetes honlapja, ahol a térség idegenforgalmát lehet reklámozni, eladni, és pl. a szálláshelyet szolgáltatók a térségben közösen tudnak megjelenni. ▪A várható eredmény, hogy a térségben a vendégéjszakák száma közelít az országos átlaghoz, 2013-ra eléri annak 50-60 százalékát. Ennek következtében nőnek a térségben az adóbevételek nemcsak a helyi turisztikai adót tekintve, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatások révén is azáltal, hogy a környező térségekből érkeznek turisták.

137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15727 EUR 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/33 Kód: ÉA-90-GF-6-02 Sorszám: 2586

138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-11 Sorszám: 2550 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javít... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben ezen források felhasználására 3 község jogosult. A községek természeti és történelmi tájképe fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség ▪A községek természeti és történelmi tájképe fejlesztésre szorulnak. A községek eddig önerejükből ilyen fejlesztéseket nem voltak képesek megvalósítani. A térség, és a települési önkormányzatok felismerték, hogy a természeti és történelmi tájképet meg kell őrízni, állapotát javítani kell. Megoldási javaslat ▪Az UMVP forrásaiból források hozzárendelése a természeti és történelmi tájkép megörzésére, fejlesztésére. Természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésére, meglévők felújítására; Természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjára. ▪A természeti fenntartatóságot szolgálva,a térségben a községek természeti és történelmi tájképe jobb képet mutat, ha fejlesztésre és megőrzésre kerülnek.

139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret24592 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24592 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-11 Sorszám: 2550

140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-12 Sorszám: 2556 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi vagy országos védelem alatt álló építmények: külső felújítása, építmény rendszeres l... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség községei nem képesek önerőből a helyi vagy országos védelem alatt álló épületeit, építményeit, ingatlanjait karbantartani, felújítani. Ezen épületek karbantartása elengedhetetlenül szükséges a rendezett településkép fenntartása és a turisztika érdekében. Probléma/ lehetőség ▪A térség védelem alatt álló épületei karbantartási, felújítási munkálataihoz a térség községei nem képesek saját költségvetésükből elegendő forrásokat biztosítani. Megoldási javaslat ▪A fejlesztési forrásokból megfelelő keretösszeg biztosítása a Nagykunság községeinek a helyi védelem alatt álló épületei, építményei felújítása részére.Lehetőség lesz helyi vagy országos védelem alatt álló építmények: külső felújítása, építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felújítására, korszerűsítésére;a fejlesztéssel érintett épülethez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozására, felújítására;építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén, az épület közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítására;építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén parkoló kialakítására. ▪A program révén a hatékony forrásfelhasználással a programban érintett 3 község helyi védelem alatt álló épületei megfelelő kondícióba kerülnek, ezáltal a településkép javul, a térség turisztikai potenciálja nő.

141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret24437 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24437 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/33 Kód: ÉA-90-SzF-A-12 Sorszám: 2556

142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/33 Kód: ÉA-90-SzF-4-03 Sorszám: 2558 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A helyi identitás megőrzésére, fejlesztésére szolgáló rendezvények, amelyek tartalmazzák a... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség kezdi elveszíteni helyi identitását, a múltban oly népszerű, a térségre jellemző népművészeti, néprajzi értékek eltűnnek. Probléma/ lehetőség ▪A térség kezdi elveszíteni helyi identitását, a múltban oly népszerű, a térségre jellemző népművészeti, néprajzi értékek eltűnnek. Ezen hagyományok, és a helyi identitás felélesztése a népművészeti, néprajzi értékekkel fontos szerepet tölthetnek be a térség turisztikai életében. Megoldási javaslat ▪Az UMVP forrásaiból források hozzárendelése a helyi identitás megörzéséne programok támogatására, a néprajzi, népművészeti és kultúrális értékek bemutathatóvá tételére. ▪A térség megőrzi helyi identitását, a néprajzi, népművészeti és kultúrális értékek bemutathatók lesznek, ezáltal a térség, és a községek helyzete idegenforgalmi szempontból is javul.

143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15193 EUR 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/33 Kód: ÉA-90-SzF-4-03 Sorszám: 2558

144 A prioritások és hozzá kapcsolódó intézkedések meghatározásakor elsődleges szempont volt a források koncentrációja és a gazdasági fenntarthatóság megjelenése a stratégia tengelyében. A meghatározott intézkedések száma és tartalmi összegzése a prioritásokhoz teljesen illeszkedik. A források mintegy 50 %-át a helyi gazdaság versenyképessé tételére, a térség vállalkozásainak fejlesztésére fordítjuk. Négy prioritás a mikrovállalkozások fejlesztésére fókuszál:a mikrovállalkozások fejlesztése, a helyi termékek értéknövekedésének elősegítése,a humán erőforrás fejlesztése,valamint a helyi bio- és megújuló- energia ágazat fejlesztése. A további forrásaink közel 40%-a a turisztikai tevékenységek támogatására fordítódik. Kapcsolódó prioritások: turisztikai tevékenységek ösztönzése, a térségi együttműködések- és a humán erőforrás fejlesztése;Végezetül a források 10%-át fordítjuk falufelújításra és a vidéki örökség megőrzésére. A forrásallokáció elkészítése után világossá vált, hogy a turisztikai- és mikrovállakozási fejlesztések közel 1 milliárd forintos részesedése 2 körös kiírást kell hogy eredményezzen. Az 1. kör /2008-2009/és a 2.kör /2010- 2011/, a megmaradt összegekre. A sratégia várható hatása, hogy a mikrovállakozói réteg megerősödése következtében és turisztikai szolgáltatások kiépítésével javulnak a települési gazdasági mutatók és nőnek a települések bevételei/helyi adó, iparűzési adó+idegenforgalim adó/. Végezetül talán a legfontosabb, hogy a Nagykunságért LEADER Helyi Közösség településeinek fogalakoztatási mutatója javuló tendenciát fog mutatni,alacsonyabb munkanélküliségi ráta várható és csökken a településekről történő elvándorlás. A stratégiában meghatározott célkitűzéseinket elérjük és megteremtejük az "élhetőbb vidéket". A prioritások és hozzá kapcsolódó intézkedések meghatározásakor elsődleges szempont volt a források koncentrációja és a gazdasági fenntarthatóság megjelenése a stratégia tengelyében. A meghatározott intézkedések száma és tartalmi összegzése a prioritásokhoz teljesen illeszkedik. A források mintegy 50 %-át a helyi gazdaság versenyképessé tételére, a térség vállalkozásainak fejlesztésére fordítjuk. Négy prioritás a mikrovállalkozások fejlesztésére fókuszál:a mikrovállalkozások fejlesztése, a helyi termékek értéknövekedésének elősegítése,a humán erőforrás fejlesztése,valamint a helyi bio- és megújuló- energia ágazat fejlesztése. A további forrásaink közel 40%-a a turisztikai tevékenységek támogatására fordítódik. Kapcsolódó prioritások: turisztikai tevékenységek ösztönzése, a térségi együttműködések- és a humán erőforrás fejlesztése;Végezetül a források 10%-át fordítjuk falufelújításra és a vidéki örökség megőrzésére. A forrásallokáció elkészítése után világossá vált, hogy a turisztikai- és mikrovállakozási fejlesztések közel 1 milliárd forintos részesedése 2 körös kiírást kell hogy eredményezzen. Az 1. kör /2008-2009/és a 2.kör /2010- 2011/, a megmaradt összegekre. A sratégia várható hatása, hogy a mikrovállakozói réteg megerősödése következtében és turisztikai szolgáltatások kiépítésével javulnak a települési gazdasági mutatók és nőnek a települések bevételei/helyi adó, iparűzési adó+idegenforgalim adó/. Végezetül talán a legfontosabb, hogy a Nagykunságért LEADER Helyi Közösség településeinek fogalakoztatási mutatója javuló tendenciát fog mutatni,alacsonyabb munkanélküliségi ráta várható és csökken a településekről történő elvándorlás. A stratégiában meghatározott célkitűzéseinket elérjük és megteremtejük az "élhetőbb vidéket". Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

145 A tervezés folyamán kiemelt hangsúlyt kapott az esélyegyenlőség. A folyamatba bevontuk a helyi cigány kisebbségi önkormányzatokat. Az összes intézkedéscsoportban kiemelt hangsúlyt kapnak a hátrányos helyzetű célcsoportok. Az intézkedések úgy lettek kialakítva, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportok is megtalálják benne a fejlesztési lehetőséget, még akkor is, ha alulképzettek. A programban és a pályázatoknál majd két azonos minőségű projektnél előnyben lesz részesítve a hátrányos helyzetű pályázó projektje. Persze látjuk azt is, hogy sokszor a pályázatok elkészítéséhez is segítségre lesz ezen csoportoknak szüksége, melyre a forrásainkból külön biztosítunk. Fontos azoban az is, hogy azon nem hátrányos helyzetű csoportok pályázatait, projektjeit is előnybe részesítsük, akik a megvalósításba bevonja partnerként a hátrányos helyzetű csoportokat. Fenntathatóság: Talán szükségtelen is megjegyezni, de a környezeti fenntarthatóság minden pályázati kiírásnál alapkövetelményként fog szerepelni. A helyi termékek előállításának növekedéseként nő a helyi identitástudat, a termékek helyben kerülnek feldolgozásra, ami hozzájárul a fenntartható fejlődés elősegítéséhez. Többek között azáltal, hogy a helyi identitástudat nő. A foglalkoztatottság növekedésével pedig nő az emberek igénye arra, hogy szebb, igényesebb környezetben éljenek. Igénylik a felújított tereket, épületeket, amire a Leader program keretében a községeinkben lehetőség is nyílik. Ez a folyamat egy ciklust, egy körforgást indíthat be, így hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. A tervezés folyamán kiemelt hangsúlyt kapott az esélyegyenlőség. A folyamatba bevontuk a helyi cigány kisebbségi önkormányzatokat. Az összes intézkedéscsoportban kiemelt hangsúlyt kapnak a hátrányos helyzetű célcsoportok. Az intézkedések úgy lettek kialakítva, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportok is megtalálják benne a fejlesztési lehetőséget, még akkor is, ha alulképzettek. A programban és a pályázatoknál majd két azonos minőségű projektnél előnyben lesz részesítve a hátrányos helyzetű pályázó projektje. Persze látjuk azt is, hogy sokszor a pályázatok elkészítéséhez is segítségre lesz ezen csoportoknak szüksége, melyre a forrásainkból külön biztosítunk. Fontos azoban az is, hogy azon nem hátrányos helyzetű csoportok pályázatait, projektjeit is előnybe részesítsük, akik a megvalósításba bevonja partnerként a hátrányos helyzetű csoportokat. Fenntathatóság: Talán szükségtelen is megjegyezni, de a környezeti fenntarthatóság minden pályázati kiírásnál alapkövetelményként fog szerepelni. A helyi termékek előállításának növekedéseként nő a helyi identitástudat, a termékek helyben kerülnek feldolgozásra, ami hozzájárul a fenntartható fejlődés elősegítéséhez. Többek között azáltal, hogy a helyi identitástudat nő. A foglalkoztatottság növekedésével pedig nő az emberek igénye arra, hogy szebb, igényesebb környezetben éljenek. Igénylik a felújított tereket, épületeket, amire a Leader program keretében a községeinkben lehetőség is nyílik. Ez a folyamat egy ciklust, egy körforgást indíthat be, így hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

146 Azt kell leszögeznünk, hogy soha nem készült ilyen területi egységre fejlesztési terv. Azt is meg kell jegyezni, hogy a korábbi fejlesztési tervek hatásait nem vizsgáltuk, nem vettük figyelembe a jelenlegi tervezési szakasznál. Korábban a két kistérségre készült komplex vidékfejlesztési stratégia, ám azok megvalósulása igen csak kérdéses. Ennek ellenére a korábbi tervezés során kialakult személyi, partneri kapcsolatokat nagyon jól fel tudtuk használni, azokat szélesítettük. Ezek a partnerkapcsolatok az alapját adták a hatékony LEADER tervezésnek. A Leader alapelveként az alulról jövő kezdeményezésekhez ezek biztos alapot jelentettek. Jól mutatja ezt, hogy a csoport képviselője kevesebb mint egy hét alatt tető alá hozta a ma is hatékonyan működő Leader csoportot. A korábbi tervezési programok kialakításához hasonlóan itt is minden településen fórumokot tartottunk, társadalmasítottuk a programot. Összességében ez a "rutin" jelentette azt, hogy a korábbi fejlesztési tervek tapasztalatait fel tudtuk használni, és a térségi kapcsolatokat szélesíteni tudtuk. Azt kell leszögeznünk, hogy soha nem készült ilyen területi egységre fejlesztési terv. Azt is meg kell jegyezni, hogy a korábbi fejlesztési tervek hatásait nem vizsgáltuk, nem vettük figyelembe a jelenlegi tervezési szakasznál. Korábban a két kistérségre készült komplex vidékfejlesztési stratégia, ám azok megvalósulása igen csak kérdéses. Ennek ellenére a korábbi tervezés során kialakult személyi, partneri kapcsolatokat nagyon jól fel tudtuk használni, azokat szélesítettük. Ezek a partnerkapcsolatok az alapját adták a hatékony LEADER tervezésnek. A Leader alapelveként az alulról jövő kezdeményezésekhez ezek biztos alapot jelentettek. Jól mutatja ezt, hogy a csoport képviselője kevesebb mint egy hét alatt tető alá hozta a ma is hatékonyan működő Leader csoportot. A korábbi tervezési programok kialakításához hasonlóan itt is minden településen fórumokot tartottunk, társadalmasítottuk a programot. Összességében ez a "rutin" jelentette azt, hogy a korábbi fejlesztési tervek tapasztalatait fel tudtuk használni, és a térségi kapcsolatokat szélesíteni tudtuk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

147 A tervezési és stratégia-alkotási folyamat lezárta után a csoport mindenképpen fenn fogja tartani a Leader-i működés alapelveit. A helyi társadalom (lakosság, vállalkozók, közszféra, stb) bevonásra kerül. Az eredményekről tájékoztatjuk őket, fórumokat szervezünk részükre. A tervezés során kialakult jó kapcsolatot fenn fogjuk tartani a helyi médiával. Fontos megtartani a Leader tervezés alapelveit is tervezés utáni fázisban is. A területalapúságnál fontos lesz a helyi identitás erősítése. Ennek érdekében a csoport minden meg fog tenni. Fórumok tartása, vagy éppenséggel a helyi identitás beépítésekor előnyben részesítjük az adott pályázatot. Az alulról jövő kezdeményezéseket is meg fogjuk tartani, továbbiakban is várni fogjuk az alulról jövő kezdeményezéseket, ötleteket. Nagyon fontos, hogy egyik szféra sem telepedhet rá a másikra, ennek érdekében az létrehozandó egyesületen belül mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy egyik szféra (vagy település) képviselete se kerüljön túlsúlyba. Ennek érdekében a közösség már a megszervezésekor is nagyon sokat tett. A közösség szinergiában van, mindent a partnerségnek vet alá, és ezt meg fogja tartani a jövőben is. A jövőben is meg fogjuk őrízni a közösség innovatív, újító jellegét. A közösség eddig is sokat tett a hálózatépítés során pl. a turisztikai koncepció összehangolásában más kistérségekkel, közösségekkel közösen, amely kapcsolatokat a jövőben is tovább kívánjuk építeni. A tervezési és stratégia-alkotási folyamat lezárta után a csoport mindenképpen fenn fogja tartani a Leader-i működés alapelveit. A helyi társadalom (lakosság, vállalkozók, közszféra, stb) bevonásra kerül. Az eredményekről tájékoztatjuk őket, fórumokat szervezünk részükre. A tervezés során kialakult jó kapcsolatot fenn fogjuk tartani a helyi médiával. Fontos megtartani a Leader tervezés alapelveit is tervezés utáni fázisban is. A területalapúságnál fontos lesz a helyi identitás erősítése. Ennek érdekében a csoport minden meg fog tenni. Fórumok tartása, vagy éppenséggel a helyi identitás beépítésekor előnyben részesítjük az adott pályázatot. Az alulról jövő kezdeményezéseket is meg fogjuk tartani, továbbiakban is várni fogjuk az alulról jövő kezdeményezéseket, ötleteket. Nagyon fontos, hogy egyik szféra sem telepedhet rá a másikra, ennek érdekében az létrehozandó egyesületen belül mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy egyik szféra (vagy település) képviselete se kerüljön túlsúlyba. Ennek érdekében a közösség már a megszervezésekor is nagyon sokat tett. A közösség szinergiában van, mindent a partnerségnek vet alá, és ezt meg fogja tartani a jövőben is. A jövőben is meg fogjuk őrízni a közösség innovatív, újító jellegét. A közösség eddig is sokat tett a hálózatépítés során pl. a turisztikai koncepció összehangolásában más kistérségekkel, közösségekkel közösen, amely kapcsolatokat a jövőben is tovább kívánjuk építeni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nagykunságért LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nagykunságért LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nagykunságért LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nagykunságért LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés