Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az electrocardiológiai diagnosztika speciális szempontjai obesitásban 1 Medvegy Mihály, 1 Simonyi Gábor, 2 Szakolczai Krisztina, 3 Trembickij Gábor, 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az electrocardiológiai diagnosztika speciális szempontjai obesitásban 1 Medvegy Mihály, 1 Simonyi Gábor, 2 Szakolczai Krisztina, 3 Trembickij Gábor, 3."— Előadás másolata:

1 Az electrocardiológiai diagnosztika speciális szempontjai obesitásban 1 Medvegy Mihály, 1 Simonyi Gábor, 2 Szakolczai Krisztina, 3 Trembickij Gábor, 3 Szóró Júlia, 1 Péter Emőke, 1 Bedros J Róbert 1 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa 2 Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete 3 Semmelweis Egyetem, Tudományos diákkörös hallgató, Budapest

2

3 Háttér Az obesitás fokozott rizikótényezőnek számít a hirtelen halál, malignus ritmuszavar szempontjából is, ugyanakkor a veszély fokának becslését segítő elektrokardiológiai vizsgálatok érzékenységét az obesitás csökkenti. A testfelületi potenciál térképezés (BSPM) alkalmas módszer a kis mértékű elektrokardiológiai elváltozások megítélésére.

4 Az obezitás okozta kardiovaszkuláris betegségek pathomechanizmusa A plussz keringő vérmennyiség miatt nő a vérvolumen (nyugalomban ml/zsír-kg, étkezés után több), stroke volumen, perctérfogat, a jobb és bal oldali töltőnyomás Szívüregek kitágulása; LVH kialakulás; Funkció (syst. és diast.) romlás O 2 felhasználás nő, NO felszabadulás csökken Perifériás ellenállás nő

5 Obesitásban gyakrabban előforduló kardiovaszkuláris betegségek: Sinus tachycardia, Pitvarfibrilláció Hypertonia (6-szor gyakoribb, mint soványakban) Alveoláris hypoxia miatt fokozódó pulm.nyomás majd pulm.hypertonia Statikus okok + pulm.hypertonia miatt gyakoribb thromboemboliás megbetegedések Hypertonia, Diab.mell, endothel károsodás miatt gyakoribb arteriosclerosis, koszorúér-betegség Vitiumokat (Sten.o.ven.sin, Sten.aortae) súlyosbítja a tachycardia és a növekvő vérvolumen Több a hirtelen halál

6 Az obesitásban tapasztalt gyakori hirtelen halál (már Hippokratész említette) okai Szív elzsírosodása miatt egyenetlen és elhúzódó az aktiváció parasympatikus tónus csökkenése A szív vongálódása a szívcsúcs helyzetváltozása miatt? (ezek ES-re és malignus ritmuszavarra hajlamosítanak) Ezen elváltozások elektrokardiológiai előre-jelzői: QTc megnyúlás Heart rate variabilitás csökkenés LP (late potenciál) pozitivitás a BMI függvényében BMILP % >50100

7 Célkitűzés Felmérni, milyen mértékben befolyásolja az obesitás az elektrokardiológiai tevékenység detektálását, illetve befolyásolja-e az érzékeny testfelszíni elektromos potenciál paramétereket.

8 Betegek 16, kardiális decompenzáció (NYHA: II-III) miatt kórházba került obes beteget (10 ffi, 36-63, átlag 44±12 év, BMI: 31-71, átlag 38±14 kg/m 2 ) vizsgáltunk. A betegek anamnézisében myocardiális infarktus nem szerepelt, az EKG-n a depolarizáció necrosisra nem utalt, szárblokk nem ábrázolódott, acut ischaemiára utaló repolarizációs eltérés nem volt. A kard. UH szerint a systolés funkció csökkent (EF: 41±6%) Kontroll: 24 egészséges egyén (16 ffi, 17-38, átlag 31 év, BMI: 18-29, átlag 24±5kg/m 2 )

9 Módszer 12 elvezetéses EKG-n vizsgáltuk a bal pitvar terhelési jel meglétét, a frontális síkú tengelyállást, a kettős kamraterhelési jel meglétét, illetve az egyéb esetleges depolarizációs eltéréseket. Montreál rendszerű 63 elvezetéses testfelszíni potenciál térképezés (BSPM) során a depolarizáció alatt értékeltük azokat a numerikus paramétereket (Maximum-Minimum hányadosa, illetve időbeli különbsége: Timeshift), melyek önmagukban is alkalmasak az anterior-posterior szívizomtömeg-egyensúly felbomlásának megítélésére.

10 EKG eltérések, ill. diagnosztikus nehézségek obezitásban P terminal force (Pitvarfibrilláció) LVH jelek (Sokolov index helyett megbízható: R az aVL-ben + S a V 3 -ban - ffi: >35 mm, nő> >25 mm) Jobb kamrai nyomásfokozódásra utaló terminális delta hullám a standard I-ben (a társult LVH miatt) Felnyomott rekesz miatt fokozott bal tengelyállás, inferior necrosis utánzása

11 Néhány I-es elvezetésbeli „terminális delta hullám” terminális delta hullám

12 Klinikai értékelés: az EKG I-es elvezetésében az „S” vagy a „terminális delta hullám” jobb kamrai nyomásfokozódásra utal; hiányában a jelentősen magas jobb kamrai nyomás kizárható Jobb kamrai nyomás (Hgmm) >30>50 Specificitás68%32% Sensitivitás83%92% + prediktív89%14% - prediktív57%97%

13 Min-Max  4 ms Min-Max  - 6 ms Min-Max  11 ms Normál Anterior nekrózis Inferior/Posterobazális nekrózis Minima Max  1 Min Max  0.4 Min Max  1.5 Min Max Min Maxima Idő Átlagos Min-Max és Max/Min értékek Q infarktusban

14 Eredmények - EKG Bal pitvar megnagyobbodási jel ábrázolódott 16-ból 13 esetben. A frontális síkú tengelyállás a maximális depolarizáció idejében feljebb irányult. 4 esetben már a depolarizáció kezdetén is felfelé irányult a tengelyállás – inferoseptalis necrosis látszatát keltve. Kettős kamraterhelési jel ábrázolódott (16-ból 14 esetben), de az önálló bal kamra hypertrophia jelei általában hiányoztak (4/16).

15 Inferior és septalis necrosist utánzó EKG 72 éves nő, 154 cm, 104 kg

16 Eredmények - BSPM OBESNORMAL MAX/MIN0,83±0,40,97±0,3 TIMESHIFT4,26±5,33,33±3,9

17 Következtetés Az obesitással kapcsolatos specifikus elektrokardiológiai jelet nem találtunk, de az obesitás következményének tartható pozicionális eltérések megtévesztő diagnózishoz vezethetnek. A bal pitvar és mindkét szívkamra együttes terhelésére utaló EKG eltérések észlelhetők.

18


Letölteni ppt "Az electrocardiológiai diagnosztika speciális szempontjai obesitásban 1 Medvegy Mihály, 1 Simonyi Gábor, 2 Szakolczai Krisztina, 3 Trembickij Gábor, 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések