Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hálózatkezelés, Internet Előadó: Jánosik Tamás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hálózatkezelés, Internet Előadó: Jánosik Tamás"— Előadás másolata:

1 Hálózatkezelés, Internet Előadó: Jánosik Tamás

2 Az Informatika kurzusok félévei 2. félév: Hálózatkezelés, Internet 3. félév: Szövegszerkesztés 4. félév: Táblázatkezelés

3 A kurzus teljesítéséről: Beszámítás:  Óvó, illetve tanító képzésből: IN-111 = CsK-102 IN-112 = CsK-103  ECDL vizsga: A 7 modulos ECDL vizsgát elfogadjuk az Informatika 4. félévének teljesítéseként

4 Zárthelyi dolgozat írásbeli, illetve számítógépes gyakorlati feladat Időpontok az ETR-ben.

5 Segédanyag A kurzus anyaga az órát követően felkerül a oldalra, az oktatási segédanyagok közé; csak regisztrált felhasználóknak érhető el!

6 Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatról akkor beszélünk, ha több különálló gépet összekötünk úgy, hogy azok képesek legyenek egymással kommunikálni. A számítógépek összekötése iránti igény először akkor merült fel, amikor egyes csoportok némely erőforrást, azaz háttértárolót, nyomtatót, adatbázist vagy programot közösen szerettek volna használni. Ehhez szükség volt a számítógépek fizikai összekapcsolására, valamint néhány olyan gépre, amely rendelkezett ezekkel az erőforrásokkal, és így ezeket a csoport minden tagja ugyanolyan formában tudta használni.

7 A hálózat megoldotta az egyik legfontosabb erőforrás, a nyomtató közös használatát is. Gyakran előfordul, hogy több gépről is szeretnénk elérni ugyanazt a nyomtatót, vagy egy gépről többféle nyomtatóra kell dolgoznunk, A feladat hálózat nélkül nehezen és szoros korlátokkal végezhető el. A hálózati nyomtatás alkalmazása azonban egyszerű és gazdaságos megoldást kínál.

8 A számítógép-hálózatok kialakítását követelő másik kihívás a helyi hálózatok összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon üzenetek, elektronikus levelek, valamint nagy adattömegek gyors és megbízható továbbítása akár kontinensek között is. Ugyancsak célszerűnek látszott lehetővé tenni, hogy egy-egy szuperszámítógép kapacitását ne csak a rákapcsolt gépekről lehessen használni, hanem megfelelő jogosultság esetén a világ távoli pontjairól is hozzá lehessen férni.

9 A számítógép hálózatok alapvetően a következő feladatok megoldását teszik lehetővé:  Erőforrások (nyomtatók, fájlok) közös használata.  Levelek, üzenetek küldése.  Nagy számítógépek távoli elérése.  Adatállományok, programok nagy távolságú átvitele.

10 A számítógépes hálózatok kiterjedtségük alapján három csoportba sorolhatóak:  LAN - Local Area Network, helyi hálózat (egy helységre, épületre vagy épületcsoportra korlátozódik)  MAN - Metropolitan Area Network, városi hálózat (általában a LAN-okat köti össze)  WAN - Wide Area Network, országos, országok és földrészek közötti hálózat

11 A hálózatok topológiája A LAN-ok legfontosabb jellemzője a hálózat elemeinek elrendezése, más néven a hálózat topológiája. Tekintsük át a legelterjedtebb topológiákat és ezek tulajdonságait.

12 Sín topológia A sín elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon vezetéket használnak, köztük semmiféle speciális sorrend nem adható meg, sorosan kapcsolódnak. Az elrendezés hátránya, hogy vonalszakadás esetén az egész hálózat használhatatlanná válik.

13 Csillag topológia A csillag elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon csomópontra csatlakoznak. Az elrendezés előnye, hogy vonalszakadás esetén csak az adott gép válik használhatatlanná, és nem az egész hálózat. A többi gép továbbra is tud kommunikálni egymással.

14 Gyűrű topológia A gyűrű elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egymást követő zárt láncba szerveződnek, így minden kapcsolódási ponthoz rendelhető egy előző és egy következő kapcsolódási elem. Előnye, hogy egyszeres vonalszakadás esetén a hálózat nem válik használhatatlanná és nincs leterhelt központi csomópont. Nagyobb hálózatok esetében kétszeres gyűrűt szoktak alkalmazni a biztonság növelése érdekében.

15 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése [a világ első műholdja] az ARPA (Advanced Research Projects Agency "Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége") létrehozása az USA Hadügyminisztériumán belül Dwight Eisenhower elnök - a szovjetek űrversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik 1 fellövésének hírére - elrendelte a Defence Advanced Research Project Agency (DARPA) beindítását. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt kommunikációs rendszert (az NCP – Network Controll protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető.

16 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével az alábbi helyek összeköttetésére:  University of California at Los Angeles  Stanford Research Institute  University of California at Santa Barbara  University of Utah

17 Az ARPANET hálózatának fejlődése

18 Az adattovábbítás jellegzetessége: Az átviendő adatfolyamot csomagokra bontják, a csomagok mindegyike magával hordozza az útvonalválasztási információt, és képes hibátlan állapotra visszaállni átviteli hibák esetén is. Felhasználása:  katonai felhasználásokon kívül  kutatásra szolgált  egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre

19 1972-ben megszületett az első program. Az Internet sikereinek két fő összetevője már 1972-ben ismert volt:  csomagkapcsolt működés és  nyílt architektúra.

20 1973-ban a DARPA program kezdeményezte a  különböző csomagkapcsolt hálózatok összekapcsolási technikáinak és technológiáinak a kutatását.  A cél az volt, hogy olyan kommunikációs protokollt fejlesszenek ki, amely lehetővé teszi a hálózatba kötött számítógépek kommunikációját tetszőleges számú csomagkapcsolt adathálózaton keresztül.  A projektet akkor Internetting"-nek nevezték, az összekötött hálózatok rendszerét pedig Internetnek.

21 1974-ben jelent meg először az „Internet” kifejezés, egy a TCP (Transmission Controll Protokoll) protokollról szóló tanulmányban. Négy alapelv:  Minden hálózat önálló, nem kell módosítani az internethez való csatlakoztatáshoz.  A hálózat nem törődik vele, hogy a csomag célba ér-e vagy nem, hiszen a konvenció szerint ennek felügyelete a végrendszer feladata, és szükség esetén a forrás úgyis újra elküldi.  A hálózatok „fekete dobozokon” (később: gateway, majd router) keresztül csatlakoznak egymáshoz. A gateway egyszerű, nem jegyez fel semmit a rajta áthaladt csomagokról, nem valósít meg bonyolult folyamatokat.  A hálózatban nincs globális szintű ellenőrzés.

22 Különböző hálózatok összekapcsolása

23 1982-ben a DCA (Defence Communication Agency) és az ARPA az ARPANET elfogadott protokolljává minôsítette a TCP/IP protokollkészletet. Az NCP protokollt január 1-jén a teljes ARPANET hálózaton felváltotta a TCP/IP. Megszületett az internet. Az interneten nincsen központ, nincs "egy" központi gép. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával.

24 1983-ban a régi ARPANET-et egy katonai rendeltetésű MILNET-re és egy polgári rendeltetésű ARPANET-re osztották (ez 1990-ben szűnt meg). Ezzel megnyílt a lehetőség a polgári, később a kereskedelmi alkalmazások gyors fejlődésére ben bevezették a doménnevek rendszerét, könnyebben használhatóvá téve ezzel a hostok címzését. Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták.

25

26 1991-ben használatba vették a Gophert, az elérni kívánt hálózati címeket menüből kijelölni engedő mechanizmust, ami lehetővé tette a bonyolult címzések és parancsok használatának elhagyását. Tim Berners-Lee elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. Az elektronikus levelezés ( ) forradalmát gyorsan követte a hírcsoportok (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az internet óceánján.

27 Az internet mai állapotában publikált szerverek sokaságát jelenti, amelyek különböző adatátviteli közegek segítségével kapcsolódnak egymáshoz, és az adatforgalom ezeken a közegeken bonyolódik le. A legismertebb és legelterjedtebb adatátviteli közeg az optikai kábel, Ethernet kábel, mikrohullám, műholdas kapcsolat. Az interneten publikált szerverek általában mindenki számára nyilvános adatokat tartalmaznak és mindenki számára elérhetőek - ez jelenti az internet szabadságát. Azonban a mai fejlett biztonsági és titkosítási algoritmusokat alkalmazva képesek vagyunk nagy megbízhatóságú rendszereket is működtetni az interneten, adatainkat a nem kívánt látogatóktól megvédve.

28 Az internethez kacsolódó gépek egyetlen közös szabványos protokollt használnak, az ún. IP protokollt. Minden gép, amely közvetlen kapcsolatban van az internettel, kap egy úgynevezett IP címet. Ez gyakorlatilag négy szám, pontokkal elválasztva, s mindegyik szám 0 és 255 között van (1-1 byte). Minden egyes IP cím egyértelműen azonosít egy számítógépet, szervert vagy egyéb hálózati eszközt. (TCP/IP v.4.) Ez kb. 4,2 milliárd ip-cím kiosztására ad lehetőséget, ami lassan kevésnek bizonyul, ezért megalkották az TCP/IP v.6. protokoll.

29 Ez a struktúra bonyolultnak tűnik. Nehézkes ilyen módon azonosítanunk a gépeket. Az egyszerűbb kezelhetőség kedvéért találták ki és szabványosították a DNS rendszert, melynek segítségével nekünk csak az ún. domain neveket kell megjegyeznünk. A DNS(Domain Name Services) a nehézkes IP címhez hozzá tudja rendelni a címhez tartozó, könnyebben kezelhető domain nevet, és fordítva a domain névből meg tudja határozni a megfelelő IP címet. Például a zeusz.tfk.kefo.hu címből látszik, hogy ez egy hazai gép neve, a '.hu' végződés miatt. A ‘kefo’ a Kecskeméti Főiskola, a ‘tfk’ pedig a Tanítóképző Főiskolai Kar rövidítése. A zeusz a kar egy adott gépét azonosítja.

30 A domainnév végső tagja nem minden esetben az országot azonosítja (pl. az USA- ban sem), hanem néhány esetben az adott szervezet típusát. A szervezeti egységeket jelölő domainek a következők lehetnek (a teljesség igénye nélkül): .com – Kereskedelmi domain (http://www.webshop.com) .edu – Oktatási szervezet (http://www.duke.edu) .net – Hálózati erőforrás (http://www.freesms.net) .org – Nonprofit szervezet (http://www.volleyball.org)

31 Az internet ma Manapság az internetes technológiákat körülbelül 1,4 milliárdan használják személyes, illetve üzleti célokra, például információkeresésre, szolgáltatások és áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra, stb. Jelenleg kutatások zajlanak az internet technikai (elsősorban távközlési) problémáinak megoldására, például az új IPv6 címzési rendszer bevezetésére. A jelenleg használt címzési rendszer (IPv4) ugyanis kifogyóban van új, kiosztható címekből a végpontok számára, amely ha bekövetkezne a probléma megoldása (IPv6) és a megoldásra való átállás globális szintű beteljesedése előtt, akkor az internet további bővítése csak igen nehezen és nagy áldozatokkal jöhetne létre. (még legalább 5 milliárd ember számára kell elérhetővé tenni a jelenlegi 1,4-1,5 helyett!)

32 Internet-hozzáférés Magyarországon az internetes technológiákhoz sokféleképpen hozzáférhetünk: munkahelyünkön, amennyiben az biztosítja számunkra, úgynevezett netcafékban, netklubokban, ingyenesen látogatható könyvtárakban ill. teleházakban, számos városban közterületi termináloknál, oktatási intézményekben, stb. Az otthoni internet-elérési lehetőségek közé tartozik a hagyományos telefonvonalat igénylő modemes betárcsázós kapcsolat, illetve a szélessávú, vezetékes (DSL vagy kábelnet), a vezetéknélküli („mikrohullámú”), a műholdas és a mobiltelefonos (GPRS vagy mobil szélessávú) kapcsolat.

33 A hálózatok működése Aszerint, hogy hálózatunkban milyen viszonyban állnak egymással a számítógépek, két típusra oszthatjuk őket:  a szerver (kiszolgáló) gépek általában nagy teljesítményű és tárolókapacitású, folyamatos üzemű számítógépek, amelyek a hálózatba kapcsolt többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szolgáltatások különfélék lehetnek, sőt gyakran előfordul, hogy nem egy számítógépen koncentrálódnak, hanem a hálózatban több szerver található, egy vagy több saját funkcióval.  A kliens gépek (munkaállomások) valamely hálózati szolgáltatást vesznek igénybe.

34 Szerver szolgáltatások a fájlszerverek nagy tárolókapacitású számítógépek. Feladatuk a közösen használt állományok, adatbázisok, alkalmazások, levelezés, stb. biztosítása, a nyomtatószerverek végzik a hálózaton keresztüli nyomtatással kapcsolatos feladatokat, a hozzájuk kapcsolt nagy teljesítményű nyomtatók vezérlését, a web-szerverek a belső hálózat számára és a külvilág felé szolgáltatják az Internetes dokumentumokat és végzik pl. az Internetről érkező megrendelések feldolgozását.

35 mail szerver: a felhasználók levelezését kezelő, az elektronikus leveleket fogadó és küldő kiszolgáló gép. DNS (domain name) szerver: Ahhoz hogy az Interneten egy gépet megtaláljanak, a gépek egymást közt egy csak számokból álló IP címet használnak. Ezeket természetesen nehéz fejben tartani, ezért a legtöbb gépnek van egy vagy akár több könnyen megnevezhető, úgynevezett domain neve is. Ahhoz, hogy a domain név alapján az IP cím (vagy fordítva: az IP cím alapján egy domain név) megállapítható legyen, szükség van a DNS szerverekre.

36 Hálózati hierarchia Helyi hálózatunkban kétféle módon csatlakozhatnak egymáshoz a számítógépek:  A munkacsoport, vagy workgroup elrendezés azt jelenti, hogy a hálózaton levő számítógépeink egyenrangúak, nincs közös felhasználói és számítógép-adminisztráció.  A tartomány- vagy domain elvű hálózatban mindig van egy elsődleges tartományvezérlő szerver (PDC, Primary Domain Controller), amely a felhasználók beléptetését, a tartományhoz tartozó számítógépek adminisztrációját végzi, lehetővé téve a felhasználók jogainak pontos meghatározását és a távoli gép- felügyeletet.

37 Böngészők és típusai A Web használatához egy ún. böngésző programra van szükségünk. Ez a felület biztosítja számunkra, hogy a Web-en jelenlévő többnyire html formátumú információt élvezhető minőségben, számunkra is érthető formában lássuk.

38 Karakteres böngészők  A karakteres böngészők konzolos felületen futnak, csak HTML és XML tartalmat tudnak értelmezni, rendelkeznek azonban megoldásokkal, hogy grafikákat – vagy egyéb nem szöveges tartalmakat – lementsenek illetve külső program segítségével megjelenítsenek. Sebességük általában nagyobb, mint grafikus társaiké, mert a grafikai elemeket nem – és így a reklámokat sem – töltik le, ez egyes esetekben (pl. kutatómunkáknál) rendkívül hasznos lehet.HTMLXML

39 Ezekkel az eszközökkel vakok is viszonylag könnyedén böngészhetnek az Interneten, mert a sima szöveg könnyedén átalakítható kimondott szavakká vagy braille írássá. Ezek a böngészők minden elterjedtebb számítógéprendszerre megtalálhatóak.böngészők  ELinks  Links  Lynx  w3m

40 Grafikus böngészők A grafikus böngészők használatának előfeltétele egy grafikus felület, GUI vagy egy grafikus operációs rendszer.GUI Ma ilyen típusú böngészőket használnak túlnyomó részben. Ezek az alkalmazások képeket, videókat, más alkalmazásokat (pl. Java) képesek önállóan, vagy úgynevezett beépülők (pluginek) segítségével megjeleníteni, futtatni.Javabeépülők

41 A legnépszerűbb grafikus böngészők:

42 Fontosabb fogalmak Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünk háttértárára, letöltésnek nevezzük; feltöltésnek nevezzük, ha a folyamat fordított irányban zajlik, és mi töltünk fájlt mások gépére. A weblaphoz tartozó fájl formátuma többnyire HTML. A HTTP tartalom és az URL használatával a webfejlesztők képeket, animációkat, mozgóképeket és hangokat ágyazhatnak be vagy tehetnek elérhetővé a weblapokon. HTML - HyperText Markup Language, különleges leírásokat használó nyelv, amely hiperhivatkozásokat is tartalmazó Web-dokumentumok készítésére használunk. Nem programozási nyelv, hanem szabályok összessége.

43 A modern böngészők kiegészítők révén képesek különböző programozási nyelveken írt kódokat, végrehajtani, ezáltal látványosabb tartalmat jeleníthetnek meg; ilyenek a Flash, Java stb. nyelvek. A lapokat a böngésző az URL (Uniform Resource Locator = Egységes erőforrás-azonosító) segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTP protokollhoz.

44 Az FTP:  A File Transfer Protocol, vagy rövid nevén FTP TCP/IP hálózatokon – mint amilyen az internet is – történő állományátvitelre szolgáló szabvány.  Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Erre alkalmas az FTP, ami lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. A világon nagy mennyiségű információforrás áll rendelkezésre, melyek letöltése ilyen módon megvalósítható.

45 Manapság az FTP kezdi elveszíteni a jelentőségét a peer-to-peer protokollokkal (kliens-kliens kapcsolat) szemben, ugyanis bár az FTP protokollt fájlok letöltésére tervezték, a szervert nagyon leterheli, ha nagy méretű fájlt egyszerre sok kliens felé kell kiszolgálnia, ilyen feladatokra a fájlcserélő programok által használt eljárás sokkal alkalmasabb. peer-to-peer

46 WWW (World Wide Web) A WWW, a „világméretű pókháló” elterjedésével szűnt meg végleg az Internet a számítógépes szakma kizárólagos birodalma lenni, és ezáltal az Internet nemcsak belépett a „közönséges” emberek életébe, de minden bizonnyal a televíziózáshoz hasonló életmódváltozást is okoz. Az Internet használóinak ma már nagy többsége a Web használója, sokszor kizárólag a Web használója.

47 A WWW a XX. század végének legnagyobb üzlete is egyben: már ma is minden valamirevaló cég képviselteti magát az Interneten. De a WWW lehetőség a magánember és a külvilág újszerű kapcsolatára is: a privát homepage (honlap) hatása olyan, mintha az egész világnak névjegyet adhatnánk, de névjegyen nem csak a legfontosabbak, hanem minden szerepelhetne, amit szeretnénk, ha tudnának rólunk.

48 Mi a WWW átütő sikerének, a pofonegyszerű használattal egybekötött hatalmas hatékonyságnak titka? A web dokumentumok túlnyomó többsége az ún. HTML nyelven (Hyper Text Markup Language) íródik, így jön létre a hypertext. A hagyományos írott szöveg linearitása sokszor zavaró, ha a szöveg kulcsszavai mentén szeretnénk tovább-, ill. oda-vissza lépni, a tartalomjegyzékből rögtön, tengernyi lapozás nélkül a kívánt fejezetre lépni, a szótár, lexikon címszavára egyből odaugrani.

49 A hagyományos könyvek által adott nem túl hatékony és részleges megoldás a lábjegyzet, könyvvégi jegyzetek, névmutatók, az olvasó megoldása pedig a lapozás ill. az, hogy felkel, és egyéb könyvből vagy máshonnan utánanéz a témának, ami felkeltette az érdeklődését. A hypertext esetében a kulcsszó a szövegből kiemelkedik (vagy akár egy kép megfelelő része is lehet), és választásával (legtöbbször csak egy kattintás az egérrel) a kulcsszóról rögtön további információ szerezhető.

50 Kicsit másképp: A világháló az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek.

51 A három szabvány A Világháló három szabványra épül:  A Uniform Resource Locator (URL), leírja, milyen egyedi „címmel” kell rendelkeznie az egyes oldalaknak;  A hipertext átviteli protokoll (Hyper Text Transfer Protocol, HTTP), megadja, hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a kiszolgáló, és a  hipertext leíró nyelv (Hyper Text Markup Language, HTML), az információkódolás eljárása mellyel az oldal sokféle eszközön megjeleníthetővé válik.

52 A böngésző programok használatba vétele A kar számítógépein a Mozilla Firefox böngésző használatát részesítjük előnyben, ezért az órák során is ezt tárgyaljuk részletesebben. Az Internet Explorer nagy előnye, hogy az operációs rendszer része, míg a Firefoxot külön kell telepíteni számítógépünkre. A telepítőprogram legújabb verziója ingyenesen letölthető a oldalról. A telepítés menete is nagyon egyszerű: a telepítőprogram elindítása után gyakorlatilag mindig csak a „Következő” gombra kell kattintgatnunk, amíg a telepítés a végére nem ér.www.firefox.hu

53 A telepítés után a Firefox elindítható az Asztalon elhelyezett parancsikonnal, vagy a Start menü => Minden program listájából kikeresve. Az indítás után megjelenő böngészőt a felső részén található eszköztár segítségével használhatjuk. A gombok szerepe balról jobbra haladva: vissza, előre, frissítés, leállítás, kezdőlap.

54 A gombsor jobb oldalán lévő beviteli mezőbe írhatjuk be a meglátogatandó honlap URL-jét. Az URL ablaktól jobbra található mező a kedvenc keresőoldalunk közvetlen elérését teszi lehetővé: nem kell először betölteni a keresőoldalt, aztán megadni a keresendő szavakat, hanem ez egy lépésben megoldható. A kereső szolgáltató tetszés szerint változtatható.

55 A Firefox menüpontjai közül kettőt nézünk meg részletesebben:  A Könyvjelzők menüt,  És az Eszközök menüt. A Könyvjelzők menüpontra kattintva, annak legfelső menüpontját kiválasztva felvehetjük kedvenceink listájára az éppen aktuális weboldalt. A későbbiek során, ha ismét szükségünk lenne az adott honlapra, elég csak kiválasztanunk a Könyvjelzők menü listájából a megfelelő sort, így nem kell fejben tartani az oldal pontos címét.

56 Az Eszközök menün belül két menüpontot nézünk meg részletesebben:  A Személyes adatok törlése menüpontra kattintva lehetőségünk van a böngészőben eltárolt információk kiürítésére. Elmentett jelszavainkat, felhasználói neveinket, korábban látogatott weboldalak címét stb. törölhetjük ki ezen menüpont segítségével.  Ehhez kapcsolódik az ún. Cookie-k, vagy magyarul sütik fogalma: A HTTP-süti egy információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával.

57  Ha a böngésző visszaküld egy sütit, a kiszolgálónak lehetősége van összekapcsolni az aktuális kérést a korábbiakkal. Leggyakrabban egy adott weboldal regisztrált felhasználóinak azonosítására, „bevásárlókosár” nyilvántartására vagy látogatók nyomon követésére használják.

58 Az Eszközök menüpont segítségével testre szabhatjuk a böngészőnket. A teljesség igénye nélkül, néhány hasznos lehetőség:  Megadhatjuk, hogy mi legyen a kezdőlap böngészőnk indításakor,  Beállíthatjuk, hogy mi legyen az alapértelmezett hely a letöltendő fájljaink számára.

59

60 A keresőrendszerek története Az online adatbázisok után a hypertext megjelenésével kezdődhetett el az internetes, ill. a webes információkeresés. A 80-as évek végétől vált lehetővé az interneten való keresés széles körben való elterjedése. A telnettől a webig vezető úton számos új módszer jelent meg az elérhető információk áttekintésére. A gyors fejlődést már nem lehetett nyomon követni csupán szóban, elektronikus levelezéssel vagy sokszorosított listák útján.

61 A kezdeti eszközök a laikus felhasználó számára elég nehézkesen használhatók voltak. Ilyen az FTP (File Transfer Protocol), az adatátvitel általános szabványa, s egyben program, ami biztosítja, hogy a hálózat számítógépei között egységes formában jöjjön létre az állománycsere. Az áttörést két rendszer megszületése hozta:

62 1991-ben Gophereket készítettek. Ez egy szöveges, menüszerkezetű információs hálózat, ami hasonlít a hierarchikus tartalomjegyzékekhez. A Gopherben a felhasználó szöveges (és csak szöveges) állományokat nézhetett meg és tölthetett le. Legismertebb keresőeszköze a Veronica integrált menülekérdező és indexelő rendszer (Very Easy Rodent-Oriented Net-wide Index to Computerized Archives) azaz „nagyon egyszerű rágcsáló-orientált egész hálózatra kiterjedő tárgymutató a számítógépes archívumokhoz”. A haladás a Gophertől a Webig természetes haladásnak tekinthető a szövegalapútól a grafikus felületig. Számos más tényező is közrejátszott a Gopher bukásában:

63  1993-ban a minnesotai egyetem bejelentette, hogy licenszdíjakat fog kérni a Gopher szerverek kivitelezéséért. Ezzel szemben nem volt ilyen korlátozás a World Wide Weben.  a Web HTMLének nagyobb mértékű rugalmassága, és főleg a szöveg és grafika egyesítése bátorított a tartalmak Gopherről Webre költöztetésére.  Gopherrel minden dokumentumnak előre meghatározott alakja és típusa van, és a felhasználónak be kell járnia egy egyedi, szerveren meghatározott menürendszert, hogy eljusson egy bizonyos dokumentumhoz. Sok felhasználó nem kedvelte a mesterséges különbséget a menü és a fix szöveg között a Gopher rendszerben, és a web rugalmasságát sokkal használhatóbbnak tartották egymáshoz kapcsolódó dokumentumok és interaktív alkalmazások kialakításához.

64 Ugyancsak 1991-ben Tim Berners-Lee kísérleteiből kiindulva született meg a World Wide Web hipermédia információs hálózat üzemszerű formája. „Ebben a rendszerben a hypertext jóvoltából az információforrásokra hypertext csatolók (hyperlinks) formájában teljesen szabadon lehet egymással összekapcsolni. A kapcsolódó és megjeleníthető információforrások nemcsak szövegek, hanem képek, hangok és mozgóképek is lehetnek. A rendszeren belül nem érvényesül semmiféle hierarchikus rendező elv, minden forrás egyszerre több forrással is összefügghet és fordítva.

65 A weben belül hamarosan kialakultak különféle keresőszolgáltatások, mint például a Galaxy, az Infoseek, a Yahoo!, a Lycos vagy az AltaVista. Az internet fejlődését a kereslet-kínálat kettőssége is meghatározta. Így alakult ki a web két „oldala”: a tartalomszolgáltatás és a keresőszolgáltatás.

66 Keresők Az AT Internet Institute felmérése szerint az alábbiak szerint oszlik meg a keresőmotorok használata:

67 Hogyan működnek a webkeresők? A webkereső (search engine, szó szerint keresőmotor) nem más, mint egy automatikus böngésző. A keresőprogramok időről időre „végigmásznak” a világhálón – ezért nevezik őket póknak is – és automatikusan rákattintanak minden linkre, amit találnak, vagyis követik a weboldalakon elhelyezett hivatkozásokat. A keresők a talált oldalakat tárolják, és különböző módszerekkel indexelik őket – a jobb programok megjegyzik egyes szavak előfordulását, az oldalak címeit és néha az úgynevezett „meta tag”-ekben tárolt tartalomleíró kifejezéseket is.

68 Amikor a felhasználó webkeresőt használ, nem is az interneten, hanem a keresőprogram által létrehozott adatbázisában turkál. A módszer előnye, hogy a már indexelt oldalakon jóval hatékonyabban lehet keresni, mint ha a póknak minden egyes alkalommal végig kellene másznia az interneten – ez napokat, sőt akár heteket is igénybe vehetne. Egyszerre hátrány és előny, hogy a weboldalakon található információt egyes keresők egy ideig gyorstárban (cache-ben) tárolják, így a böngészők olyan tartalmakhoz is hozzáférhetnek, amelyet készítőik már eltávolítottak weboldalaikról.

69 A keresőkbe bekerüléshez nem kell más, mint legalább egy, az oldalunkra mutató link egy olyan oldalról, ami már megtalálható az adott keresőben. E nélkül a bekerüléshez szükséges a regisztráció, de az olyan lapokat, melyekre nem mutat link, előbb-utóbb úgyis kiszórják a keresők.

70 A web-katalógusok, vagy tematikus keresők A legismertebb katalógusok (azaz témakörök szerint csoportosított adatbázisok) a Dmoz.org (Google Directory néven is ismert), a Yahoo Directory, és az iparági, céges, stb. katalógusok.Dmoz.orgYahoo Directory Ehhez Magyarországon még feltétlenül hozzá kell venni a lap.hu családot, ami szinte hegemóniát élvez ebben a kategóriában.lap.hu

71 A legtöbb katalógust emberi munkával szerkesztik, ezért a minőségük is jobb sokszor, mint a keresőmotorok által visszaadott automatikus találatok. Sok katalógus esetében fizetni kell a bekerülésért, míg néhány katalógusba csak egy bizonyos kort elért oldalak kerülhetnek be. A katalógusok nagyon fontos eszközei a keresőoptimalizálásnak, illetve az egész internet marketingnek. Ennek két oka van:  i) lehetőségünk van releváns (azaz: az oldal témájába vágó) linkek szerzésére fontosnak ítélt oldalakról,  ii) lehetőségünk van a témával foglalkozó látogatók szerzésére.

72 A Google 1998-ban a Google-t összesen két szakadt kaliforniai diák és egy ötlet alkotta. Azon az ötleten kívül pedig, hogy újszerű keresőmotort hozzon létre, Larry Page-nek és Sergey Brinnek volt még egy terabájtnyi tárolókapacitása és egy kollégiumi szobája, ahol a leértékelt merevlemezekből összetákolt adatpark működött – igaz, nem sokkal később sikerült átköltözniük egy garázsba.

73 Azóta eltelt egy kis idő: Tavaly a Google hárommilliárd dolláros forgalom mellett négyszázmillió dolláros nyereséget produkált, ami háromszorosa volt a as nyereségnek. Február elején pedig a cég részvényeinek értéke olyan magasra ugrott, hogy a Google többet ért, mint a General Motors és a Ford együttvéve. A cég ma saját Palo Alto-i palotájában, a Googleplexben székel. Larry a cég termékigazgatója, Sergey a technológiáért felel; mindketten bent ülnek az igazgatótanácsban is, és köszönik szépen.

74

75 A „google” kitalált szó, de van értelme: elődjét, a „googol”-t Edward Kasner amerikai matematikus írta le először, és azt a számot jelöli, ami egy egyesből és az utána következő száz nullából ( ) áll – a névadók a neten található információ mennyiségére kívántak vele utalni. A Google működése azon az ötleten alapul, hogy nem csak azt figyeli, hányszor fordulnak elő a keresett szavak egy-egy weboldalon, hanem azt is, hogy hány egyéb oldalon találhatók hivatkozások az adott szájtra – ez pedig olyan forradalmi újításnak bizonyult, ami a Google-t nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ első számú keresőjévé is tette.

76 A máig titkos algoritmust ma PageRanknek nevezik, és, ahogy a cég fogalmaz, a web egyedülállóan demokratikus jellemzőjén alapul, mert a hivatkozások struktúrájából következtet egy-egy oldal értékességére. A Google úgy értelmezi az egyik oldalról a másikra mutató linket, mintha az előbbi szájt „szavazna” az utóbbira. A szavazatok számán kívül azonban a kereső a szavazatot leadó oldalakat is értékeli.

77 A bonyolult, hierarchikus rendszerben a fontosnak minősített oldalak által leadott szavazatok többet nyomnak a latba, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az általuk hivatkozott oldalak is relevánsnak minősüljenek.

78 Mindehhez a Google a kezdetektől folyamatosan növelte a szolgáltatások számát, és az elmúlt évek szinte minden hónapjában eldurrantott valamilyen újítást. A megtévesztőén egyszerű kezdőoldal mögött a szimpla szöveges keresésen kívül ma legalább húsz olyan szolgáltatás bujkál, amelyek jó részéről a felhasználók nem is tudnak. A Google-t például lehet számológépként és mértékegység-átváltóként is használni:  írja be a keresőablakba, hogy 9 + (3 * 5), és megtudja, hogy 24;  írja be, hogy „100 miles in kilometers”, és megtudja, hogy

79 Ezeket az eredményeket a Google nem a weben találja, hanem saját erőforrásból szolgáltatja, grátisz. A kereső ezen kívül képes nyomon követni a postán feladott csomagok útját, de van benne amerikai telefonkönyv, térkép, helyesírás-ellenőrző és részvényárfolyam­figyelő is. A keresőbe épített fordítógép angolra fordítja a francia, német, olasz, portugál és spanyol nyelvű szájtok tartalmát, a cache pedig azután is tárolja az indexelt oldalak tartalmát, hogy azok hivatalosan már nem elérhetők az interneten.

80 A Google, mivel nem csak az angol nyelvű oldalakon keres, hanem a keresést végző nyelv és régió szerint szabja testre a találatokat. Magyar nyelvű kezelőfelülettel rendelkezik, kezeli a magyar ékezetes betűket, s mindemellett vannak olyan kiegészítő szolgáltatásai is mint pl: a Google Earth, a Google News és a Google Maps.

81 Szabályok A Google keresőnek is megvannak a szabályai, amik elősegíthetik a hatékony keresést. A keresőmezőbe beírt szavakról azt feltételezi a google, hogy mindet szeretnénk viszont látni a megtalált oldalakon. A Google feltételezhetné még azt is, hogy ezek közül a szavak közül mi vagy az egyiket, vagy a másikat (esetleg együtt, de nem kötelezően) szeretnénk viszontlátni a megtalált oldalakon. Nos, ezt megmondhatjuk neki, erre van az ún. Boole algebra.

82 Boole algebra A Boole algebra nem más, mint hogy használhatjuk az ÉS, VAGY szavakat és a zárójeleket. A Google ezen egy kicsit változtatott, mivel alapértelmezésként az ÉS kifejezést használja, ennek jelzésére az egyszerű szóköz szolgál beírt szavak között. A VAGY-ot angolul kell beírnunk, tehát OR szót használhatjuk erre a célra (nagy betűvel kell írni). Ha szeretnénk, hogy egy szó ne legyen benne a találati oldalban, akkor a – (mínusz) jelet használhatjuk.

83 Lássunk pár példát ezekre: recept ananász kókuszdió  recept -ananász kókuszdió  recept ananász OR kókuszdió  recept -ananász kókuszdió  -recept ananász OR kókuszdió  …

84 Bonyolultabb keresések Vannak korlátok is, nem csak lehetőségek. Először is, nem kereshetünk 10 szónál többet, az első 10 szó után a Google elhagyja a szavakat, egyszerűen nem veszi bele a keresésbe. Ennek a technikai oka, hogy túl bonyolult lenne összefésülni a keresési eredményeit az összes szónak. Ennek kikerülésére van egy trükk: egy kifejezésen belül használhatjuk a *-ot szavak helyettesítésére, mely nem számít bele a 10-es korlátba, s akár több szót is jelenthet.

85 Egy másik korlát, amit azonban meg lehet kerülni, hogy keresőnk kihagyja a keresésből alapértelmezésként a nagyon gyakori (főleg angol) szavakat, mint például a névelőket („the”). Ha megpróbálunk rákeresni például a híres „lenni vagy nem lenni” kifejezésre angolul, az eredmény kicsit szánalmas lesz, mivel a fele szó kihagyásra kerül.  to be or not to be

86 Ezt a viselkedést a + jel használatával tudjuk kiküszöbölni. Amennyiben egy szó elé írjuk, bele lesz véve az is a kifejezésbe. így már sokkal jobb eredményt kapunk:  +to +be +or +not +to +be Ha idézőjelek között írtuk volna be ezt a kifejezést, akkor nem kellett volna ennyit bűvészkednünk, mivel az idézőjelek között szereplő tartalmat kifejezésként kezeli a Google, egyben kezeli a benne szereplő szavakat.  „to be or not to be”

87 A Google számokban A Google nem hajlandó elárulni a keresőszolgáltatás hardverigényét. Viszont mielőtt bevezették részvényeit a tőzsdére, a cég a kötelezően kitöltendő formanyomtatványon 250 millió dollárban határozta meg hardvereszközeinek értékét. Tristan Louis, a HSBC.com számítástechnikai szakértője az összeg és a piaci hardverárak alapján úgy számol, hogy a Google szerverparkja közepes becslések szerint , egyenként két processzorral felszerelt számítógépet vonultat fel. A gépek együttesen 250 gigahertzes számítási kapacitást képviselnek, gigabájtos memóriával és 5000 terabájtos tárolókapacitással.

88 A Google 2000-ben egymilliárd, 2003-ban hárommilliárd weboldalon keresett. Ma több mint nyolcmilliárd oldalt, azon kívül pedig egymilliárd képet, és nyolcszázmilió hírcsoportüzenetet és 4500 hírforrást pásztáz.

89 A siker titka A siker a Google szerint elsősorban az egyszerű, bolondbiztos üzleti modellnek köszönhető:  a kereső a fizetett hirdetésekből él ugyan, de nagyon figyel arra, hogy a „szponzorált linkeket” csak azoknak a felhasználóknak mutassa meg, akiket a keresőkifejezésből ítélve valóban érdekelhet a hirdetők ajánlata.  A másik két fontos alapelv a gyorsaság és az egyszerűség. A Google soha nem volt hajlandó pop-up-ablakokkal és Flash- hirdetésekkel terhelni oldalait, sőt explicite kijelenti: azt szeretné, ha a felhasználók minél előbb hozzájutnának a várt eredményhez. Így talán a Google az egyetlen szájt, amelyik örül neki, ha a látogatók elhagyják oldalait.

90 Egyéb szolgáltatások A céghez tartoznak olyan „termékvonalak”, mint a  Gmail webes levelező, Gmail  a Blogger online webnaplóíró szoftverBlogger  vagy az Orkut netes közösségépítő szájt.Orkut

91 Amit nem tud a Google A Google persze nem hibátlan, és ezt maguk az alapítók is elismerik: „A tökéletes keresőmotor pontosan megértené, mit akar az ember, és pontosan olyan találatokat hozna, amit akarnak tőle”, vallja be az alapító Larry Page. Ehhez képest a Google és a hozzá hasonló kulcsszavas keresők egyáltalán nem értik, mit akar tőlük a felhasználó: különböző matematikai algoritmusok alapján, mennyiségi módszerekkel dolgoznak, és ez néha meg is látszik az eredményeken.

92 És bár a Google kezelőfelületét több mint száz nyelvre lefordították (többek között szanszkritra, kecsuára és szingalézre is), ez nem jelenti azt, hogy a Google „értene” is ezeken a nyelveken. Nem tud a Google szótövet fejteni sem, vagyis ha valaki középiskolák után kutat a neten, érdemes egyszerre rákeresni a „középiskola” és a „középiskolák” szavakra.

93 Google keresés - feladatok Milyen időszakos kiállítások tekinthetők meg jelenleg a budapesti Iparművészeti Múzeumban? Milyen címre kell t írni, ha panaszával az Adatvédelmi Biztoshoz kíván fordulni? Ki írta az Elbocsátó szép üzenet című verset? Melyik csata emlékére szól a déli harangszó? Mi Jordánia fővárosa? Mit jelent a Niagara vízesés neve?

94 Letöltések A böngész használatának elsajátítása és a keresők megismerése után már egyszerűbb az információk megtalálása a Web-en. A weboldalak megtalálása után azonban szükségünk lehet az ott tárolt információkra, képekre stb. Legegyszerűbb esetben kinyomtathatjuk őket, ám elfordulhat, hogy a későbbiekben fel is akarjuk használni az ott talált adatokat. Mindenképpen szem előtt kell tartanunk azonban a (web-es környezetben nem is túl egyértelmű) szerzőjogi szabályokat, törvényeket. Erről nem árt tájékozódnunk. Bővebben:

95 Képek letöltése, másolása Az interneten megtalált képek nagy százalékban jpg, gif vagy bmp kiterjesztések lesznek. Letöltésükhöz elég az egér jobb gombjával rájuk kattintani és kiválasztani a kép mentése más néven... pontot, majd megadni egy útvonalat. (A Firefoxban és az IE-ben is elre megadhatunk egy letöltési útvonalat, mappát. Ezek után mindig ide fogja menteni a kívánt állományokat) Ha csak felhasználni szeretnénk a képet, akkor nem kell mentenünk, elég a másolás menüpont kiválasztanunk, ezáltal a vágólapra másoljuk, amit akár a Word-be is beilleszthetünk.

96 A leggyakrabban használt fájltípusok rövid megyarázata:  GIF - Graphics Intercahge Format: Raszteres képek veszteségmentes tömörítésére. Többnyire grafikáknál használják.  JPEG - Joint Photoghrapic Experts Group: Tulajdonképpen annak a csoportnak a neve, aki kidolgozta ezt a fajta veszteséges tömörítési eljárást. Kb. 1:30 arányú tömörítés érhet el vele. Leginkább fényképek megjelenítésénél találkozunk vele.  MP3 - Hangfájlok tömörítésére használják: Különböző beállítások mellett Kb. 1:10 arány érhet el vele. Ekkor még majdnem CD minőség az eredmény! Az emberi fül tehetetlenségét használja ki úgy, hogy egy szoftver segítségével kihagyják a rögzítéskor azokat a „fölöslegesen” helyet foglaló hangokat (biteket), amiket az emberi fül amúgy sem hallana meg.

97  MPEG - Motion Picture Experts Group. Szintén egy szervezet neve: Az egyes képek tartalmának tömörítése mellett felismeri az egymást követ képek (mozgó képek, filmek esetén) közös pontjait és ezt is felhasználja a tömörítésnél. Kb. 1:200 arány érhet el.  AVI - Audio - Video Interleaved. A windows alatti digitalizált videó alapja az AVI formátum. Ebben az állományban a videó és audiójel váltakozva követi egymást.

98 Keressük meg az alábbi képeket a Google segítségével!

99

100 használat Az , vagy , az angol electronic mail kifejezésből származik, ami „elektronikus levél”-ként fordítható le. A neve utal az írás, illetve továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. A mai rendszerek szinte kivétel nélkül az internetet használják közvetítőnek, és ezáltal az az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett.

101 Az előbb keletkezett, mint az internet maga. Valójában a már létező rendszerek adták az internet megteremtéséhez szükséges eszközöket. Az története 1965-ben kezdődött, amikor egy időosztásos nagyszámítógép (mainframe) több felhasználója közötti kommunikációt biztosította. Az nagyon hamar hálózati lé fejlődött, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy több gépen keresztül küldhessenek üzeneteket.

102 jel jel (kukac) használatát a felhasználó nevének, illetve számítógépének azonosítójának elválasztására, Ray Tomlinson 1972-ben vetette fel. Korai programjai, az SNDMSG és a READMAIL, nagyon fontos lépések voltak a mai forma kialakulásában. jel (kiolvasva: kukac, kukacjel, at-jel) az angol at szócskát jelképező írásjel.

103 Magyar nyelvterületen jel általában csak az címekben fordul el. Például: E használata miatt az internet egyik jelképévé vált. Magyarország európai uniós tagságának kezdetétől a KRESZ-táblákon ez jelzi a közösségi internet-elérési pontokat az országban.

104 A modern internetes cím egy karaktersorozat a következő formában: Az első rész, a személy felhasználóneve, a második annak a számítógépnek a neve, amelyiken az adott személynek postafiókja van. Az internetes üzenetek tipikusan két fő részből állnak:  Fejléc (header) – az üzenet rövid tartalma, a küld címe, a fogadó címe, egyéb információk az ről;  Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.

105 A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt:  Feladó (from) – a feladó címe;  Címzett (to) – a fogadó címe;  Tárgy, téma (subject) – a levél rövid leírása;  Dátum (date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték. A fejléc ezenkívül az alábbi mezőket tartalmazhatja még:  Másolat (Cc) – angolul carbon copy. A név az írógépek korszakából származik, amikor is indigóval készítették a másolatokat;  Rejtett másolat (Bcc) – angolul blind carbon copy – a Bcc-ben szereplő címzettek nem látszanak, tehát ha a rejtett másolatot küldünk A-nak és B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet;

106 Üzenetek és postafiókok Az üzenetek, számítógépek között, az SMTP (angolul: Simple Mail Transfer Protocol) típusú kapcsolat és a Sendmailhez hasonló programok segítségével kerülnek továbbításra. A felhasználók üzeneteiket POP, illetve IMAP típusú kapcsolatok segítségével töltik le a kiszolgálókról. Az üzenetek vagy a kiszolgálón, vagy az ügyfél oldalán (általában a felhasználói oldalt értjük ez alatt) tárolódnak.

107 Levelező szerver (mail server) Éjjel-nappal üzemel Pl. Felhasználó levelet küld 1. Levelező programot használva: Pl. Outlook Express, Mozilla Thunderbird 2. Webes felületen megnézve: A levelező program letölti a leveleket a felhasználói gépre (pop3) A levelező program csak megjeleníti a szerveren lévő leveleket (imap) Címzett megnézi a leveleit… Szintén a szerveren maradnak a levelek, nem töltődnek le a gépünkre.

108 A levélszemét Az használhatóságát jelentősen csökkentik a nagyszámban érkező kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levelek. A több száz aktív „szemetelő” miatt az átlagfelhasználó napi tíz, vagy akár száz ilyen levelet is kaphat az elektronikus postaládájába. Mivel az küldés költségei igen alacsonyak, a „szemetelők” napi több száz millió t küldenek szét naponta, amely jelentősen csökkenti e kommunikációs forma hatékonyságát.

109 A levélszemét tipikus tartalmakkal rendelkezik, melyek gyakran keveredve jelennek meg:  Legnagyobb számú a kéretlen kereskedelmi hirdetés, a szoros értelemben vett spam  Az férgek (worm) eket használnak saját maguk sokszorosítására és bejuttatására sérülékeny rendszerekbe. Bár a legelső -féreg, a Morris-féreg, UNIX rendszereket támadott meg, ez a probléma ma szinte csak a Microsoft Windows rendszerek velejárója.  Az ek csatolmányában álcázott számítógépes vírusok lapulhatnak.

110  Levélszemétnek minősülnek azok a levelek, amelyek levelező listáról származnak, és tartalmukra nem számít a feliratkozott felhasználó.  Előfordul, hogy valaki címe hasonlít egy népszerű címre, vagy csak nagyon egyszerű, így tévedésből neki küldenek leveleket.

111 Spam A spam a fogadó által nem kért, elektronikusan, pl. e- mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás. Az így kapott információk a fogadók túlnyomó része szempontjából érdektelenek, így fölösleges sávszélességet, tárhelyet, szellemi ráfordítást igényelnek a fogadótól. Mivel a spameket a feladóik milliós nagyságrendben képesek rövid idő alatt kiküldeni, ez jelentős terhelést jelent az internet használói számára. A spamek egy része tudatosan megtévesztő, a fogadó kihasználására törekszik.

112 A fentiek miatt sokféle védekezési mód alakult ki a spammel szemben:  olvasás nélküli törölgetés (fennáll a fontos levél véletlen törlésének esélye)  a web oldalakon feltüntetett címek álcázása a begyűjtés ellen  a nyitott mail-továbbító szerverek korlátozása  spam azonosító program telepítése a felhasználó gépére  szűrő alkalmazása a levélkezelő felületen  a valós küldő címének blokkolása  a küldő cégek jogi perlése  hamis hibaüzent visszaküldése spam érkezésekor  a spam-ben feltüntetett hirdetési felület, csatorna leterhelése.

113 A spam, szpem, junk mail vagy kéretlen reklámlevél olyan hirdetést tartalmazó , amelyet a felhasználó úgy kap meg elektronikus levélcímére, hogy előzőleg nem kérte, illetve nem adott engedélyt annak küldésére. A phishing az adathalászat neve, amely segítéségével összegyűjtik azokat a címeket, amelyekre később spameket küldenek majd. Ennek kifinomultabb változata a pharming, ilyenkor az eredeti oldalra kísértetiesen hasonló oldallal verik át a látogatókat, így azok például egy bankoldal másolatánál kiadják személyes adataikat, bankszámlájuk számát és kódját stb.

114 Védekezési lehetőségek A spamek elleni harcban a legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy semmilyen körülmények között ne válaszoljunk egyetlen ilyen levélre sem, illetve ne is kattintsunk a levélben található hiperhivatkozásokra. A piacon rengeteg spamszűrő jelent meg, ezeket is hasznos forgatni, illetve a weboldalakon rejtjelezve használjuk az -címünket. Ha van saját honlapunk, akkor jó módszer lehet a spamrobotok hamis címekkel való ellátása, ehhez több weboldal is a segítségünkre van.

115 A spammelést az USA-ban és az EU-ban is büntetik és nálunk is van spamtörvény. A magyar esetekről eddig nem hallhattunk sok biztatót, de a tengerentúlon már milliárdos nagyságrendű büntetések is születtek.

116 Csatolt fájlok Az üzenetekhez hozzákapcsolhatunk fájlokat, amik a levéllel együtt továbbítódnak a címzetthez. Technikailag bármilyen típusú fájl csatolható, viszont a víruskeresők, tűzfalak és egyéb biztonsági programok kiszűrhetnek (és letörölhetnek) egyes fájltípusokat. Emiatt érdemes a küldendő állományainkat tömörítve csatolni. A vírusok egy része csatolmányként terjed, ezért bizonytalan eredetű csatolmányt soha ne nyissunk meg!

117 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Hálózatkezelés, Internet Előadó: Jánosik Tamás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések