Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A természettudományos nevelés és a fenntarthatóság pedagógiájának kapcsolata – II. Nahalka István Körlánc, elnök

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A természettudományos nevelés és a fenntarthatóság pedagógiájának kapcsolata – II. Nahalka István Körlánc, elnök"— Előadás másolata:

1 A természettudományos nevelés és a fenntarthatóság pedagógiájának kapcsolata – II. Nahalka István Körlánc, elnök

2 Néhány megjegyzés a természettudományos nevelés magyarországi helyzetéről  A természettudományos nevelés a három vizsgált terület (+ matematika és szövegértés) között számunkra mindig a legjobb eredményeket hozta a PISA felmérésben.  A évi mérés során a metamatika és a szövegértés felzárkózott, mindhárom területen az OECD országok átlagán teljesítünk.  És még valami: a különbségek egyáltalán nem nagyok a mi esetünkben ben a természettudományi tesztben a 34 OECD ország közül a 7. legkisebb szórást produkáltuk.  Vagyis a magyar oktatással kapcsolatban egyáltalán nem merülnek fel súlyos minőségi problémák(!!!).  Máshol van a baj, és e problémák különösen erősen érintik a természettudományos nevelést.

3 A PISA 2000 felmérésben a két szélső státuscsoport teljesítménye (természettudomány) Magyarország

4 PISA (és 2009) Term é szettudom á ny – OECD orsz á gok Alsó 5% teteje Alsó 10% teteje Alsó 25% teteje Az egész minta A felső 25% alja A felső 10% alja A felső 5% alja FinnországMagyarország (11.) (10.) (12.) (14.) (18.)(25.) Mexikó

5 Helyezéseink a képességszintek tekintetében (2009. Természettudomány, OECD országok (34)) KépességszintPontszámhatárokHelye- zésünk 1. alatt< szinten szinten szinten>70828.

6 Az okokról  Magyarországon nem mentek végbe olyan, a természettudományos nevelés korszerűsítését szolgáló folyamatok, mint amilyenek a fejlett és nagyon sok fejlődő országra jellemzők voltak: a tantárgyi integráció térnyerése a ’60-as, ’70-es években, a társadalomorientált természettudományi nevelési programok-, az STS orientáció kialakulása, a globális nevelési megfontolások behatolása e nevelési területre, és mindezekkel összefüggésben a fenntarthatóság érvényesülése az oktatási programokban.  Nem zajlottak olyan jelentős, a pedagógiai kultúrát megújító változások, amelyek a világ számos országában nagymértékben hatottak, és Magyarországon is jelen vannak napjainkban a matematika és a szövegértés tanulásának folyamataiban.  A mi természettudományos nevelésünk „provinciális” maradt, ma már eredeti célját, a tehetségek minél magasabb szintre fejlesztését sem tudja jó színvonalon ellátni, a tömegek számára pedig …

7 A fenntarthatóságról  A „fenntartható fejlődés” kifejezés problematikussága. Éppen arról van szó, hogy az a fejlődés, amit ma az emberiség produkál (ahogyan ez a fejlődés zajlik) nyilvánvalóan nem fenntartható.  A „fenntartható fejlődés” fogalom használatában van egyfajta illúzió, hogy azok a struktúrák, működések, amik ma jellemzik az életünket, megtarthatók, tovább élhetnek, „ha elég ügyesek leszünk”.  De ez nem így van. Az életmód, az emberiség élete kereteinek lényeges változtatása nélkül semmi nem lesz fenntartható, és ez persze elsősorban a „fejlődésre” vonatkozik.  Vagyis a fenntarthatóság paradox módon azt igényli, hogy ne tartsunk fenn nagyon sok mindent abból, ami ma az életünket jellemzi.  Ebben a folyamatban kell megkeresni a természettudományos nevelés szerepét.

8 A FP természettudományos nevelésben való érvényesítésének területei Természet- tudomá- nyos nevelés A tantervek újragon- dolása Metodikai megújulás

9 A tantervek újragondolásához  Ez részben zajlik: az integrált természettudományi kerettantervben, valamint a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésére készített kerettantervben ezek az elképzelések „vastagon” megjelentek.  A természettudományos nevelés STS orientációjának, társadalomközpontúságának érvényesítéséről van szó.  A természettudományos tudásrendszer „csak” eszköz egy a társadalom folyamataiban jól alkalmazható, hatékony műveltség megszerzéséhez.  A tantervi tartalmak, fejlesztési feladatok kialakítását nem elsősorban a természettudományok „anyaga” (a tudományos felismerések) szabják meg, hanem azok a társadalmi feladatok, amelyekre felkészítünk. A fenntarthatóság pedagógiájának alapvető témakörei A tudomány társadalmi szerepe. A természettudomány filozófiai kérdései együtt a történeti szempontokkal. A mindennapi élet követelményei. A technikai, technológiai változások megértésének, követésének szükséglete.

10 Mindezt hogyan?  Nem elvakultan, nem megerőszakolva hagyományosan természettudományos tematikai részleteket!  A kovalens kötés tanításába nem kell erőszakoltan belevinni a női egyenjogúság, vagy a városiasodás kérdését.  A társadalomorientált témáknak (a FP által sugallt területeknek is) a tanulás legátfogóbb struktúráinak meghatározásában kell szerepet kapniuk.  Nem a kovalens kötés a mindent meghatározó cél egy tanítási-tanulási folyamatban, hanem mondjuk az anyagok természetben való, illetve mesterségesen kikényszerített lebomlása környezeti problémájának megismerése egy átfogó projekt keretében, és ezen belül kell foglalkozni a kovalens kötéssel.  Az alapvető modell: a tanítás-tanulás folyamata átfogó, társadalomorientált témák köré épített komplex tevékenységekben szerveződik, e komplex tevékenységek szolgálják az alapvető kompetenciák kifejlesztését, és e közben van szükség egy jól megalapozott természettudományos ismeretrendszer, képességrendszer és attitűdrendszer elsajátítására.

11 A metodikai átalakulás mögött meghúzódó folyamat lényege  A kompetenciafejlesztés jórészt üres jelszó. Természetesen alkalmazható tudást kell fejleszteni, de az iskola mindig ezt tette.  Másról van itt szó: az iskolában most már jó száz éve zajlik egy jelentős átalakulási folyamat: ez a folyamat alapjaiban érinti a tanítás, a tanulás módszereit, lényege, hogy tanulás már nem korlátozódik a memorizálás és a gyakorlás tevékenységeire, autentikus, lényegében hétköznapi tevékenységek iskolai tanulási tevékenységekké transzformálása történik, így válik a projekt, a munka, a vita, a játék, a kutatás, felfedezés, a konfliktusmegoldás, és még számtalan más emberi cselekvési forma tanulási tevékenységgé.  Tekintve, hogy ebben az átalakulási folyamatban a környezeti nevelés mindig élen járt, az egész oktatás számára jelent nagyon sokat az, ami ezen a területen, illetve a fenntarthatóság pedagógiája területén történik.


Letölteni ppt "A természettudományos nevelés és a fenntarthatóság pedagógiájának kapcsolata – II. Nahalka István Körlánc, elnök"

Hasonló előadás


Google Hirdetések