Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vallások és civilizációk 9. Előadás Az értékek, és az értékváltozás tendenciája (World Value Survey)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk 9. Előadás Az értékek, és az értékváltozás tendenciája (World Value Survey)"— Előadás másolata:

1 Vallások és civilizációk 9. Előadás Az értékek, és az értékváltozás tendenciája (World Value Survey)

2 A Transparency International elemzése: korrupciós index Belorusszia Csehország Dánia Észtország Finnország Görögország Hollandia Lengyelország Magyarország Moldva Olaszország Románia Szlovákia Ukrajna USA

3 A Transparency International elemzése 14. Belorusszia 127 (2.5) 8. Csehország (4.6) 1. Dánia (9.3) 4. Észtország 26 (6.5) 2. Finnország (9.2) 12. Görögország 78 (3.5) 3. Hollandia (8.9) 6. Lengyelország (5.3) 7. Magyarország 32 (5.2) 40 (5.2) 40 (5.3) 50 (4.7) 13. Moldávia 105 (2.9) 10. Olaszország 67 (3.9) 11. Románia (3.7) 9. Szlovákia (4.3) 1. Ukrajna 134 (2.4) 4. USA (7.1)

4 A kultúra és az értékek Minden kultúrában vannak a társadalmi életben való eligazodást és a viselkedést meghatározó utasítások. Ezek három meghatározó típusa: normák, szabályok, és értékek, Ezeket a társadalom minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell), ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el. Ezt a tanulási folyamatot enkulturációnak nevezik. 1. Normák: statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) 2. Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit kell, és mit nem szabad tenni (de nem csak szociális, pl. közlekedési szabály) 3. Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy adott viselkedés.

5 Az értékek sokfélesége Az értékek azokhoz a közösségekhez (társadalomhoz, szervezetekhez) tartoznak, amelyekbe az ember élete során tartozik, csatlakozik, vagy amelynek keretében éli az életét, Az értékek azokhoz a közösségekhez (társadalomhoz, szervezetekhez) tartoznak, amelyekbe az ember élete során tartozik, csatlakozik, vagy amelynek keretében éli az életét, Ezért minden ilyen érték bizonyos értelemben specifikus (szervezeti, közösségi) kultúrához kapcsolható, Ezért minden ilyen érték bizonyos értelemben specifikus (szervezeti, közösségi) kultúrához kapcsolható, Így az ember egyidejűleg sokféle kultúra csomópontjában létezik. Így az ember egyidejűleg sokféle kultúra csomópontjában létezik. Emellett a társadalom folyamatosan változik, és adott időben is egyidejűleg többféle, gyakran ellentmondó értékek léteznek Emellett a társadalom folyamatosan változik, és adott időben is egyidejűleg többféle, gyakran ellentmondó értékek léteznek Ebből egy strukturált, sok tényezőjű, és általában hierarchikusan szervezett érték-rendszer illetve (multi)kultúra-modell adódik. Ebből egy strukturált, sok tényezőjű, és általában hierarchikusan szervezett érték-rendszer illetve (multi)kultúra-modell adódik.

6 Az értékváltozás univerzális folyamatai A tradicionális értékek: Fogadd el ami van, ne törekedj többre, kijelölt helyed van a társadalomban (és ez így igazságos!), születéseddel eldől minden, követendő utadat, és viselkedésedet kijelöli vallásod, a nő és a gyermek szolgál, az alattvaló engedelmeskedik. MODERNIZÁCIÓ Modernizáció értékei: (B. Franklin életelvei, és Max Weber - protestáns etikája): Kemény munka, felhalmozás, vagyonszerzés, szabálykövetés, adófizetés, Istennek tetsző, ha adakozol a közösségednek. A nő társ, de csak meghallgattatik. Materiális értékek: (A 20. század értékei) A fogyasztás fontossága, és igénye, szerezz meg mindet, amit felkínál a piac, az vagy, amit birtokolsz, kevésbé gondolsz a túlvilágra, a család fontos, de belül egyenlőség van. POSZTMODERNIZÁCIÓ Posztmodern értékek (önmegvalósítás, önkifejezés, élet- minőség) Az „evilág” a fontos, minden embernek joga van a boldog életre, és joga van, azt olyan úton keresni, ahogy akarja. Senkinek semmi köze, hogyan élsz, és miként viselkedsz, de te sem írhatod elő másnak hogyan éljen.

7 Az érték-rendszerek vizsgálata 1954 A. Inkes – D. Lewinson 1. A tekintélyhez való viszony, 2. Az énkép (egyén és társadalom, maszkulinitás - feminitás) 3. A konfliktus-kezelés módja, az agresszió ellenőrzése, az érzelmek kifejezése 1974 Hofstede, G. 1. A társadalmi egyenlőtlenség (hatalmi távolság, tekintély elfogadása ) 2. Egyén és csoport kapcsolata (individualizmus-kollektivizmus) 3. Férfi és női szerepfelfogás (versengés és asszertívitás) 4. Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) 1980 Inglehart, R. 1. A hagyományok-tekintélyek szemben a szekuláris-racionális értékkel. 2. Túlélési értékek, szemben a jólét, az önmegvalósítás, és az önkifejezés értékeivel

8 CountryPDIIDVMASUAI Austria Finland France Greece Great Britain Germany Hungary Italy Japan Sweden USA Venezuela A Hofstede-féle értékelemek

9 A hatalmi távolság A hatalmi távolság azt fejezi ki, hogy egy adott ország intézményeinek (család, és iskola) és szervezeteinek (üzleti, és állami cégek) dolgozói, különösen a kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, milyen mértékben fogadják el, és milyen mértékben várják el a hatalom egyenlőtlen elosztását. A hatalmi távolság kiszámítását három kérdésre adott válasz teszi lehetővé: Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista- konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista- konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak? Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak?

10 Individualizmus-kollektivizmus Az individualizmus olyan társadalmak jellegzetessége, amelyekben az egyének közötti kötelékek lazák: mindenkitől elvárják, hogy gondoskodjon magáról, és közvetlen családjáról. A kollektivizmus olyan társadalmakat jellemez, amelyekben az emberek születésüktől fogva erős, összetartó zárt csoportba illeszkednek, ami feltétlen hűségükért cserébe egész életük során védelmet nyújt számukra. Az individualista ország: a diáktól elvárják, hogy egyénileg megnyilvánuljon az osztály előtt. A kollektivista ország: a diákok csak a csoport jóváhagyásával szólalhatnak meg hangosan az osztályban. „Ha egy nő/férfi rendelkezne az össze Ön által fontosnak tartott tulajdonsággal, de Ön nem lenne bele szerelmes, házasságot kötne-e vele? USA: 4% igen, 86% nem. Pakisztán: 50% igen, 39% nem.

11 Férfi/női szerepek, önérvényesítés és versengés Egy társadalmat akkor nevezünk maszkulinnak, amikor a nemek érzelmi szerepei világosan elkülönülnek: a férfiaktól elvárják, hogy magabiztosak, kemények legyenek, és anyagi siker érdekében fáradozzanak, a nők pedig szerények és gyöngédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek. Egy társadalmat akkor nevezünk femininnek, amikor a nemek érzelmi szerepei között átfedések van: a férfiakkal és a nőkkel szemben is elvárás az, hogy szerények, gyengédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek, de épp így, hogy versengők legyenek, és fáradozzanak a család eltartása érdekében.

12 Bizonytalanság-kerülés és kockázat-vállalási hajlandóság A bizonytalanság-kerülés úgy határozható meg, mint annak a mértéke, hogy egy adott kultúra tagjai mennyire tekintik fenyegetésnek a kétes vagy ismeretlen helyzeteket. Ezt az érzést fejezi ki többek között az idegesség, a stressz és a kiszámíthatóság iránti igény, az írott és íratlan szabályok szükségessége. Az erős bizonytalanság-kerülés krédója: „Ami különböző, az veszélyes”. A gyenge bizonytalanság-kerülés krédója: „ Ami különböző, az érdekes.” Az erős bizonytalanság kerülés többnyire alacsony kockázatvállalási hajlandóságot eredményez, míg a gyenge bizonytalanság-kerülés többnyire magasabb kockázatvállalási hajlandóságot

13 Jövő-orientáció mértéke (hosszú táv, vagy rövid táv) A hosszútáv orientáció az olyan erények – elsősorban, a kitartás és a takarékosság – ápolása, amelyek majd a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. Az ezzel ellentétes beállítódás, a rövidtáv orientáció viszonyt az olyan erények ápolása, amely a múlttal és a jelennel kapcsolatosak – elsősorban a hagyomány tisztelete, az „arc” megőrzése, és a társadalmi kötelezettség teljesítése. A hosszú távú orientáció olyan társadalmak sajátja, amelyek nemkívánatosnak tartják a nagy társadalmi és gazdasági különbségetek. A rövid távú orientációra a „meritokrácia” jellemző, vagyis, elfogadják, hogy az emberek képességeik szerint különbözzenek.

14 A különböző értékek hozzájárulása a versenyelőnyhöz Kis hatalmi távolság A felelősség elfogadása Nagy hatalmi távolság Fegyelem Kockázatvállalási hajlandóság Alapvető innovációk Bizonytalanság kerülése Precízitás Kollektivizmus Alkalmazottak elkötelezettsége Individualizmus A menedzsment mobilitása Feminitás Személyes szolgáltatások, Személyes szolgáltatások, Megrendelésre készülő termékek Megrendelésre készülő termékekMaszkulinitás Tömegtermelés, Tömegtermelés, Hatékonyság Hatékonyság Rövid távú orientáció Gyors alkalmazkodás Hosszú távú orientáció Új piacok kialakítása

15 Inglehart: az értékrendszer-mátrix két alapvető összetevője 1. A hagyományos tekintélyek szemben a szekuláris- racionális értékkel. Ennek a dimenziónak az egyik vége a hagyományos tekintélyeknek (uralkodónak, apának, vallási és a közösségi elől-járónak való engedelmességet, a közösség által elvárt viselkedés betartását, a családi kötelezettségek előre sorolását fejezik ki. A másik vége a racionális hatalom elfogadását, az egyéni teljesítmény fontosságát, a közösségen és a családon belüli egyenlő jogokat hangsúlyozza. 2. Túlélési értékek, szemben a jóléttel, és önmegvalósítás, önkifejezés értékeivel Ennek a dimenzió egyik vége a túlélés alapvető fontosságát érzékelteti, a motivációkban mindent annak való alávetést hangsúlyozza. A másik vége a jólét szerepét, az állandó hiány megszűntét, a kemény munkával szemben a kényelmes élet fontosságát, a kényszerű alkalmazkodás helyett az egyén önkifejezési jogának előtérbe helyezését.

16 Inglehart eredeti értékváltozói A világi-racionális vallási tradicionális értékek: Mennyire tartja fontosnak életében a vallást? Mennyire tartja fontosnak életében a vallást? Mennyire büszke saját nemzetiségére? Mennyire büszke saját nemzetiségére? Mennyire tartaná jónak, ha növekedne a tekintélyek tisztelete? Mennyire tartaná jónak, ha növekedne a tekintélyek tisztelete? Mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást? Mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást? Az engedelmességre, vagy a önállóságra nevelés a fontosabb a gyereknevelésben? Az engedelmességre, vagy a önállóságra nevelés a fontosabb a gyereknevelésben? A túlélés önkifejezés értékei: Mennyire lehet bízni az emberekben? Mennyire lehet bízni az emberekben? Mennyire érzi, hogy sorsát önmaga befolyásolhatja? Mennyire érzi, hogy sorsát önmaga befolyásolhatja? Mennyire tartja megengedhetőnek a homoszexualitást? Mennyire tartja megengedhetőnek a homoszexualitást? Írt-e már alá petíciót valamilyen társadalmi cél támogatásáért? Írt-e már alá petíciót valamilyen társadalmi cél támogatásáért? Mennyire tartja fontosnak a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást? Mennyire tartja fontosnak a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?

17 Az érték- térkép 1980-ben Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió

18 Világ értékek és a vallás illetve a civilizációs összefüggések „Ortodox szláv civilizáció”

19 Az értékváltozás mögötti trendek: gazdagodás demokrácia és egyéni jog Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió

20 Az értékváltozás és a társadalmon belüli eltérések Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió

21 Az értékváltozás tendenciája a 20. században Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió

22 0 0 0 A társadalmon belüli eltérések forrásai: élet-kor, élet-modell, jövedelemszint Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió USA –alsó 10% USA középső 10% USA felső 10% Svéd – 30 alatti Svéd Svéd nyugdíjas Magyar (városi fiatal) Magyar (vidéki öreg) Magyar (munkás)

23 Az inglehart-i modell kritikája 1. Inglehart sajátos fejlődési modellt tételez (pre- indusztriális – modernizáció – indusztriális – posztmodernizáció – posztmodern társadalom. Ezt nem mindenki fogadja el. 2. Inglehart a „kultúra” fogalmát vallási, nyelvi, politikai, és területi tényezők kombinációjaként használja és fogja fel. Többen rámutattak, jobban leírható a jelenség a Huntington „civilizáció” fogalmával, 3. Többen megjegyezték: a tradicionális/racionális értékek tengelyét célszerűbb volna vallásos/nem vallásos tengelynek elnevezni, 4. A túlélés/jólét tengely jórészt egyfajta tudatos állampolgári (civil) magaratásra utal, és annak mértékét jelöli.

24 A 2000-et követő magyar felmérés módosított érték-kategóriái 1. A kritikák ellenére a magyar kutatók a felmérésben úgy gondolták a tradicionális/racionális tengely megfelelően értelmezhető, és ezt megtartották, 2. A túlélés/jólét tengelyt azonban némileg módosították: jobban értelmezhetőnek látták, ha a zárt/nyitott gondolkodás megkülönböztetését használják, 3. Az értelmezéseknél nem egyszerűen országok egymásmellé állítását tették, hanem a világban, és Európán belül azonosítható „civilizációkba” illesztették be az eredményeket, 4. Ezért nem az a fontos, mennyi a szám, hanem az adott ország milyen országok közelében található, illetve a közelében található országok, hol helyezkednek el a értéktérképen, és milyen jellegű az elmozdulás

25 A zárt/nyitott gondolkodás értékei 1. A civil és politikai szabadságjogok indexe: azok aránya a társadalomban, akik első vagy másodok helyen jelölik meg a szólásszabadság védelmének fontosságát. (A lista többi eleme: rendet tartani az országban, több beleszólást adni a kormány döntéseibe, küzdeni az áremelkedés ellen), 2. Bizalom indexe: azok aránya a társadalomban, akik szerint a legtöbb emberben bízni lehet, 3. Sors irányítása: azok aránya, akik 10-es kóddal válaszoltak az 10-1 skálán, ahol a 10 azt jelentette: „sok lehetőségem van sorsom irányítására..”, míg az 1: „semmi lehetőségem nincs…), 4. Politikai szerepvállalás: azok aránya, akik életükben legalább egyszer aláírtak petíciót, 5. Tolerancia: azok aránya, akik a kérdésre: „Megengedhető-e a homoszexualitás?” 10-es kóddal válaszoltak az 1-10 skálán.

26 Magyarország értékelése (1) Magyarország - a 2005-ös adatok szerint - pontosan ott helyezkedik el a világ értéktérképén ahová történelme, és kulturális öröksége kijelöli. Magyarország - a 2005-ös adatok szerint - pontosan ott helyezkedik el a világ értéktérképén ahová történelme, és kulturális öröksége kijelöli. Értékszerkezetünk nagyjában-egészében a nyugati keresztény kultúra keretei közzé illeszkedik. Választásaink, preferenciáink, a „nyugati” világhoz tesznek bennünket hasonlóvá. Értékszerkezetünk nagyjában-egészében a nyugati keresztény kultúra keretei közzé illeszkedik. Választásaink, preferenciáink, a „nyugati” világhoz tesznek bennünket hasonlóvá. Értékválasztásaink azonban arra utalnak, hogy ennek a kultúrkörnek a szélén helyezkedünk el, egy zárt és befelé forduló társadalomként. Értékválasztásaink azonban arra utalnak, hogy ennek a kultúrkörnek a szélén helyezkedünk el, egy zárt és befelé forduló társadalomként. Európai Társadalmi Jelentés (2009) Tárki

27 Magyarország értékelése (2) A magyar gondolkodásmód a nyugati kultúra magjától távolabb, az ortodox (szláv) kultúrához közelebb helyezkedik el. (Közelebb Bulgáriához és Oroszországhoz, mint Szlovéniához, és Csehországhoz). Az önkifejezési skálán szekularizáltabb, mint Lengyelország. A zárt jellemző arra utal, hogy: A családnak, és szűk közösségnek meghatározó szerepe van, míg a intézmények szerepét nem fogadjuk el, A családnak, és szűk közösségnek meghatározó szerepe van, míg a intézmények szerepét nem fogadjuk el, A nyitottságot, a másság elfogadását kevésbé tekintjük fontosnak. A nyitottságot, a másság elfogadását kevésbé tekintjük fontosnak. A nem többségi viselkedésformákkal szemben nem toleránsak, befelé fordulók vagyunk. A nem többségi viselkedésformákkal szemben nem toleránsak, befelé fordulók vagyunk. Erőteljesebb a tekintélykövetés, az engedelmességre nevelés, a vallási és nemzeti azonosulás fontossága Erőteljesebb a tekintélykövetés, az engedelmességre nevelés, a vallási és nemzeti azonosulás fontossága Nem törekszünk polgári jogainkkal élni. Nem törekszünk polgári jogainkkal élni.

28 0 0 0 Magyarország elmozdulása a világ érték-terében Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió

29 Magyarország helye a zárt/tradicinális – nyitott/racionális skálán 2000

30 Magyarország elmozdulása a zárt/tradícinális - nyitott/racionális skálán

31 A fiatal generációk véleménye a zárt/tradicionális – nyitott/racionális skáláról, A felső-fokú képzettség hatása hasonló

32 A zárt/nyitott tengelyen MO alatta van az átlagnak. = NEM az alacsony GDP az ok! A tradicionális/ racionális tengelyen MO viszont felette az átlagnak!

33 Lehet-e oka a zártságnak valamelyik tényező? 1.Hely a tolerancia térképen: A vízszintes tengely: a válás elfogadása A függőleges tengely: a homoszexualitás elfogadása

34 Lehet-e ok valamelyik tényező? 2. Hely a szólásszabadság térképen: A vízszintes tengely: a egy főre jutó GDP A függőleges tengely: a szólásszabadság védelme

35 Lehet-e ok valamelyik tényező? 3. Hely a bizalom térképen: A vízszintes tengely: a legtöbb emberben meg lehet bízni A függőleges tengely: Az ország demokratikus átlaga

36 Lehet-e ok valamelyik tényező? 4. Hely a szabadságjogok térképen: A vízszintes tengely: a GDP értéke A függőleges tengely: a szólásszabadság védelme

37 Lehet-e ok valamelyik tényező? 5. Hely a sors irányíthatóság térképen: A vízszintes tengely: a sorsot teljes mértékben irányítani képes A függőleges tengely: az állam irányítsa a piacot

38 Magyarország értékelése (3) 1. Kevésbé tartjuk fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat, 2. Kisebb méretű a mindennapi aktív politikai szerepvállalás, 3. Kevésbé toleráljuk a „másságot”, a megszokottól eltérőt, 4. Értékszerkezetünkben kisebb szerepet játszanak az önmegvalósítás értékei, 5. Kevésbé bízunk másokban (Pontosabban: a közvetlen ismerősökben igen, az intézményekben nem! – a „bizalmi rádiusz” kicsi)

39 Magyarország értékelése (4) 1. A magyar társadalom bizalom-hiányos (A mások iránti bizalom magasabb ugyan, mint a régióban, de az intézményi itt a legalacsonyabb!), 2. Nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenséget (Miközben az egyenlőtlenség nem kiugró a csoportban. Itt érzik a legnagyobbnak azt, és lebecsüljük az egyenlőtlenség verseny-növelő hatását), 3. Felemás viszonyban van a korrupt magatartás megítélését illetően (Magyarország - a külső értékelés alapján - a legkevésbé korrupt a csoportjában (!), mégis az emberek itt érzik ezt legmagasabbnak. Miközben itt ítélik el legélesebben, itt hajlamosak a leginkább megengedni az egyéni adócsaló akciókat),

40 Magyarország értékelése (5) 1. A magyarok alulértékelik az állami szolgáltatások adóárát, 2. Ugyanakkor magasabb elvárásokat fogalmaznak meg az állammal szemben, mint amit az teljesíteni tudna (abból, amit fizetni hajlandó). 3. A magyar társadalom erősen paternalista: az államtól sok minden olyant vár, amit nyugat- európában az egyén felelősségének tekintenek. 4. A magyarok úgy gondolják: inkább az államtól várható sorsának formálása, mint önmagától (gondoskodást, munkahelyteremtést, kiegyenlítést, sors-meghatározást)

41 Magyarország értékelése (6) A felsorolt jellemzők nem egyediek, Nyugat- Európában is léteznek, az átmenet országaiban pedig még inkább előfordulnak, A felsorolt jellemzők nem egyediek, Nyugat- Európában is léteznek, az átmenet országaiban pedig még inkább előfordulnak, Ugyanakkor egyedi a jellemzők ellenmondásos kombinációja, amely egy frusztrált társadalomra utal, Nagyon sok esetben hipokrízis jellemző az értékelésre (az „én” és az „ők” szembeállítása) Ugyanakkor egyedi a jellemzők ellenmondásos kombinációja, amely egy frusztrált társadalomra utal, Nagyon sok esetben hipokrízis jellemző az értékelésre (az „én” és az „ők” szembeállítása) Itt vallják a legtöbben - „tisztességesen nem lehet meggazdagodni”, ugyanakkor viszonylag kevesen „az érvényesülésnél egyenlők az esélyek”. Itt vallják a legtöbben - „tisztességesen nem lehet meggazdagodni”, ugyanakkor viszonylag kevesen „az érvényesülésnél egyenlők az esélyek”. Itt a legalacsonyabb azok aránya akik szerint a végzettség a fontos az előrejutásban, míg a legmagasabb azoké, akik azt gondolják, hogy érvényesülés titka „tehetős családba születni”. Itt a legalacsonyabb azok aránya akik szerint a végzettség a fontos az előrejutásban, míg a legmagasabb azoké, akik azt gondolják, hogy érvényesülés titka „tehetős családba születni”. Ugyanakkor itt a legmagasabb a felsőfokú képzettség „megtérülése”, és ennek tükrében meglepő, hogy itt a legalacsonyabb az aránya azoknak, akik szerint az érvényesülésben a képzettség a fontos. Ugyanakkor itt a legmagasabb a felsőfokú képzettség „megtérülése”, és ennek tükrében meglepő, hogy itt a legalacsonyabb az aránya azoknak, akik szerint az érvényesülésben a képzettség a fontos.

42 Magyarország értékelése (7) Miközben itt a legmagasabb azok aránya akik a munkát tekintik fő életértéknek, sokan éppen a munkát látják a szegénység okának. („Aki dolgozik, nincs ideje pénzt keresni.”) Miközben itt a legmagasabb azok aránya akik a munkát tekintik fő életértéknek, sokan éppen a munkát látják a szegénység okának. („Aki dolgozik, nincs ideje pénzt keresni.”) A társadalmi tőke (bizalom, hálózatok, normakövetés, civil aktivitás) mértéke viszonylag alacsony, míg az un. amorális családközpontúság (familizmus) viszonylag magas. Ez arra a beállítódásra utal: a családi körön kívül nincs morális kötelezettség (lásd: Don Corleone etikája). Magyarországon magas, épp úgy, mint Olaszországban, Lengyelországban, vagy Romániában. A társadalmi tőke (bizalom, hálózatok, normakövetés, civil aktivitás) mértéke viszonylag alacsony, míg az un. amorális családközpontúság (familizmus) viszonylag magas. Ez arra a beállítódásra utal: a családi körön kívül nincs morális kötelezettség (lásd: Don Corleone etikája). Magyarországon magas, épp úgy, mint Olaszországban, Lengyelországban, vagy Romániában. Az állami beavatkozást ugyan nem itt támogatják leginkább, de itt a második legalacsonyabb azok aránya, akik úgy gondolják: az egyéneknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját sorsuk alakításában. Az állami beavatkozást ugyan nem itt támogatják leginkább, de itt a második legalacsonyabb azok aránya, akik úgy gondolják: az egyéneknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját sorsuk alakításában.

43 Magyarország értékelése (8) A redisztribúciós attitűd – a dolgozóktól, és vállalkozóktól, az inaktívak felé – nem kiugró: az (európai) átlag közeli. (Magas „+”: Olaszország, Magas „–”: Hollandia és Csehország), A redisztribúciós attitűd – a dolgozóktól, és vállalkozóktól, az inaktívak felé – nem kiugró: az (európai) átlag közeli. (Magas „+”: Olaszország, Magas „–”: Hollandia és Csehország), A munkával, illetve a szabadidővel kapcsolatos preferenciákat illetően Nyugat-Európára a posztindusztriális értékek, míg Kelet-Európára az indusztriális értékek jellemzők. (Mintha a protestáns etika kelet és nem a protestáns országokra volna jellemző), A munkával, illetve a szabadidővel kapcsolatos preferenciákat illetően Nyugat-Európára a posztindusztriális értékek, míg Kelet-Európára az indusztriális értékek jellemzők. (Mintha a protestáns etika kelet és nem a protestáns országokra volna jellemző), Vállalkozási hajlandóság: Észak-Európa – alacsony (nem akar), mediterrán – magas (függetlenség vágya), Kelet-Európa szeretne, de fél a tönkremenéstől (alacsony a kockázat-vállalási hajlandóság). Vállalkozási hajlandóság: Észak-Európa – alacsony (nem akar), mediterrán – magas (függetlenség vágya), Kelet-Európa szeretne, de fél a tönkremenéstől (alacsony a kockázat-vállalási hajlandóság).

44 Magyarország értékelése (9) Nagy adag hipokrízis jellemző a magyar közvéleményre: Miközben az egyenlőtlenség mértéke viszonylag alacsony (a Gini index átlag alatti), itt mondják a legnagyobb arányban, hogy „túl nagyok”, Itt hajlandók a legkevésbé tudomásul venni az egyenlőtlenség ösztönző hatását (azt, hogy teljesítmény-növelésre késztet.), Miközben magas mércét állít fel a normakövetéssel kapcsolatban, a leginkább megengedő a normaszegést illetően, Miközben nagyon rossz véleménnyel vagyunk a közállapotokról, és az előre jutás feltételeiről, mi tartjuk a legalacsonyabb legitimációjúnak az ezek által előidézett egyenlőtlenséget.

45 Magyarország értékelése (10) Magyarország lakosainak többsége, a kutatások szerint, a tőlünk többnyire keletre fekvő országokhoz - Görögország, Ukrajna, Románia - hasonlóan, „szenvedő igeragozás szerint élik életüket”. A sorsukat maguk alakító „cselekvők” aránya „nyugaton” 60% míg „keleten” 10% körüli, míg a sorsuk jobbrafordulását az államtól, a hatalomtól váró „szenvedők” aránya pont fordított. Magyarország lakosainak többsége, a kutatások szerint, a tőlünk többnyire keletre fekvő országokhoz - Görögország, Ukrajna, Románia - hasonlóan, „szenvedő igeragozás szerint élik életüket”. A sorsukat maguk alakító „cselekvők” aránya „nyugaton” 60% míg „keleten” 10% körüli, míg a sorsuk jobbrafordulását az államtól, a hatalomtól váró „szenvedők” aránya pont fordított. Elgondolkoztató, hogy a „keleties kötődés” még a szélsőjobb oldali ideológiák iránti fogékonyság szempontjából is tetten érhető. Az un. Derex index aránya európai viszonylatban igen magas (20 % feletti) Ukrajnával, Bulgáriával, Görögországgal egy csoportban. Elgondolkoztató, hogy a „keleties kötődés” még a szélsőjobb oldali ideológiák iránti fogékonyság szempontjából is tetten érhető. Az un. Derex index aránya európai viszonylatban igen magas (20 % feletti) Ukrajnával, Bulgáriával, Görögországgal egy csoportban.

46 A Derex-index összetevői Előítéletesség és jóléti sovinizmus: ide azok sorolhatók, akik korlátoznák a homoszexuálisok jogait és nem engednének be az országba szegényebb térségekből érkező bevándorlókat, Jobboldali értékorientáció: ide azok sorolhatók, akik saját értékelésük szerint a politika jobb-bal skálának a jobboldali részén helyezik el magukat. Egészében ők erősen vallásosak, tradícionális beállítódásúak, erős szabálykövetés és rendpártiság jellemező rájuk, Rendszerellenesség: ide azokat sorolják, akik szélsőségesen bizalmatlanok a rendszer meghatározó intézményei – Parlament, politikai pártok, rendőrség és bíróság – iránt, de épp így a nemzetközi intézményekkel különösen az EU-val szemben, Félelem, bizalmatlanság, és pesszimizmus: ide azok sorolhatók, akik vagy erősen bizalmatlanok másokkal szemben vagy saját életükkel elégedetlenek, és nem remélik annak javulását.

47 DEREXKategóriák Dimenziók Előítéletesség rendszer-ellenesség érték-orientáció félelem Érték-ítélet Közérzet Magyarország (Jobbik) 29 (11) 64 (48) 34 (20) 43 (32) 27 (19) 32 (16) 13 (7) Hollandia (Partij voor ) 5 (1) 45 (16) 13 (5) 24 (10) 5 (3) 14 (3) 3 (1) Franciaország (Front Na)21 (6) 58 (21) 35 (20) 42 (15) 19 (14) 28 (6) 9 (7) Belgium (Vlaams Belang)16 (3) 44 (24) 32 (13) 40 (10) 12 (7) 20 (4) 4 (2) Dánia (Dansk Folkeparti) 2 (1) 38 (13) 13 (4) 21 (12) 3 (3) 9 (3) 1 (1) Derex (Demand for Right-Wing Extremism Index) riport eredményei (2012) A szélsőjobb oldali eszmék iránt „kereslet” mértéke

48 Benjámin Franklin értékrendje (1) 1. Mérsékletesség: Ne egyél tunyulásig, ne igyál részegségig 2. Csönd: Csak úgy szólj, ha magadnak vagy másnak a javát szolgálod, kerüld a felületes beszélgetést. 3. Rend: Legyen meg minden holmid helye, legyen meg minden tevékenységed ideje 4. Határozottság: Határozd el mit kell tenned, hiánytalanul tedd meg amit elhatároztál. 5. Takarékosság: Csak úgy költekezz, ha mások vagy magad javát szolgálod. Ne pocsékolj. 6. Szorgalom: Ne veszíts időt, hasznos dolgon munkálkodj mindig, mellőzz minden felesleges tevékenységet.

49 Benjámin Franklin értékrendje (2) 7. Őszinteség: Bántó módon senkit félre ne vezess, jámboran s méltányosan gondolkodj, s ha szólsz, ekképp szóljál. 8. Igazság : Senkit igazságtalanul meg ne sérts, iránta való kötelességed el ne mulaszd. 9. Mérsékletesség: Kerüld a végleteket, de légy türelmes a legvégső határig azok iránt akik megsértettek. 10. Tisztaság: Ne tűrd el sem tested sem ruhád sem környezeted tisztátalanságát. 11. Nyugalom: Állj ellent az apró bosszúságoknak, a hétköznapi és elkerülhetetlen hibák ne zavarjanak. 12. Makulátlanság : Ritkán élj a kéjjel, céljának az egészséget vagy a nemzést tekintsd, csömörig, erőd fogytáig, mások vagy magad békéjének, jó-hírének rovására ne űzd. 13. Alázat: Kövesd Jézust és Szókratészt.

50 Bizalomhiány Magyarországon és Európában Belorusszia Csehország Dánia Észtország2323 Finnország Görögország Hollandia Lengyelország Magyarország Moldova Olaszország Románia Szlovákia Ukrajna USA Általános bizalomIntézményi bizalom

51 A kulturális „háló”


Letölteni ppt "Vallások és civilizációk 9. Előadás Az értékek, és az értékváltozás tendenciája (World Value Survey)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések