Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vallások és civilizációk 4. Előadás A vallás evolúciós elmélete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk 4. Előadás A vallás evolúciós elmélete."— Előadás másolata:

1 Vallások és civilizációk 4. Előadás A vallás evolúciós elmélete

2 Általános keret-modell CivilizációkVallások Kultúra Értékek Nemzet Etnocentrizmus Területi szerveződésSpirituális szerveződés Életprogram- szerveződés Spirituális közösség

3 Mi a vallás (1) 1. A vallás egyike a kulturális univerzáliáknak, 2. Valamennyi ma létező, és anyagi emlékei alapján ismert társadalomban fellelhető, 3. Nagyon hasonló funkciókat tölt be: - viselkedést befolyásol (büntet, jutalmaz) - legitimál (közösséget, hierarchiát) - közösségi identitást nyújt - magyaráz (világ szerkezetét) - sikert előidéző manipulációt kínál (az imádkozáson keresztül) - „felold”, megnyugtat, és magas-szintű érzelmi elégedettséghez juttat

4 A vallásos hitrendszerek jellegzetességei A vallások olyan hitrendszerek, melyek általában megválaszolják az alábbi kérdéseket: A vallások olyan hitrendszerek, melyek általában megválaszolják az alábbi kérdéseket: az Isten, istenség vagy istenségek, illetve természetfeletti erők léte, az Isten, istenség vagy istenségek, illetve természetfeletti erők léte, az istenségekhez, szent dolgokhoz, más emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás módja, az istenségekhez, szent dolgokhoz, más emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás módja, életünk értelme, az életben vállalható helyes célok, életünk értelme, az életben vállalható helyes célok, erkölcsi rendszer, beleértve a „jónak“ és „rossznak“ minősülő cselekedetek meghatározását, erkölcsi rendszer, beleértve a „jónak“ és „rossznak“ minősülő cselekedetek meghatározását, a létezés más lehetséges formái, úgymint mennyország, nirvána, purgatórium vagy pokol és az ezekre való felkészülés módjai. a létezés más lehetséges formái, úgymint mennyország, nirvána, purgatórium vagy pokol és az ezekre való felkészülés módjai.

5 Világvallások (1) Világvallás jellemzően olyan vallás, amelyet több országban és több kontinensen is gyakorolnak az emberek. A legfontosabbak: Buddhizmus Buddhizmus Hinduizmus Hinduizmus Iszlám Iszlám Izraelita vallás Izraelita vallás Kereszténység Kereszténység Kínai univerzalizmus Kínai univerzalizmus

6 Világvallások (2) A fellelhető viszonylag megbízható adatok alapján a következő kép alakítható ki: Kereszténység33%2100 m fő Kereszténység33%2100 m fő Iszlám21% 1300 m fő Iszlám21% 1300 m fő Hinduizmus14% 900 m fő Hinduizmus14% 900 m fő Kínai népi vallásosság6% 394 m fő Kínai népi vallásosság6% 394 m fő Buddhizmus6% 376 m fő Buddhizmus6% 376 m fő Nem vallásos16%1100 m fő Nem vallásos16%1100 m fő Megjegyzések: Az adott táblázatba sorolt vallások akár több ezernyi egyházból, vallási irányzatból és felekezeten kívüli emberből állhatnak. A vallások ilyen kategorizálása bizonyos fokig önkényes.

7 A vallás megítélése a világban

8 A vallási jelenség lehetséges evolúciós magyarázatai 1. A vallás = evolúciós adaptáció 2. A vallás = „melléktermék” 3. A vallás = egykori adaptációk mára rátermettséget rontó „maradványa” 4. A vallás = „zaj”, vagyis véletlenül kifejlődött társadalmi jelenség

9 Mi az adaptáció? 1. Az adaptáció nem folyamat, hanem probléma- megoldó eszköz 2. Az élőlények, és a társadalom is folyamatosan problémákkal küszködik, és ezek megoldására „fejlesztenek ki” konstrukció típusú eszközöket, 3. Az eszközök (konstrukciók) az élő világban szervek, és viselkedési formák 4. Az eszközök (konstrukciók) az ember világában intézmények, technikák, eszmék. 5. Az eszközök kifejlesztése „barkácsolás-szerűen” történik: „Kéznél levő” eszközükből, próbálkozás-szerűen, hozzátoldanak a meglevőkhöz, adott problémára használható, majd tovább alakított eszközt. (evolúciós nyomás >barkácsolás > adaptáció)

10 A megoldások típusai Minden funkcionális elem: vagy adaptáció, vagy „melléktermék”, vagy „zaj”. Bármely adaptáció nem önmagában, hanem a többi adaptációval együtt létezik, és csak azokkal együtt tekintve értelmezhető (pl. a szem, vagy az állam, és a vallás is) Az adaptáció jellegzetessége: 1. Közvetlenül az evolúciós nyomás váltja ki, 2. A rátermettséget közvetlenül növelő funkciója van 3. A felvetődő problémákra eszköz jellegű megoldást kínál

11 A társadalomban létrejött adaptív konstrukciók típusai A társadalmi intézmények adaptív jellege két dologra utal: adaptív problémákra, és ezek megoldására szolgáló adaptív konstrukciókra. Technikai konstrukciók (épület, tűz, eszközök, háziasított állatok), Technikai konstrukciók (épület, tűz, eszközök, háziasított állatok), Mentális konstrukciók (nyelv, „csalófelismerő” rendszer), Mentális konstrukciók (nyelv, „csalófelismerő” rendszer), Logikai konstrukciók (fogalmak, elméletek, mítoszok) Logikai konstrukciók (fogalmak, elméletek, mítoszok) Szociális konstrukciók, intézmények (állam, tulajdon, piac, erkölcs, vallás) Szociális konstrukciók, intézmények (állam, tulajdon, piac, erkölcs, vallás)

12 A társadalmi intézmények adaptív jellegének jelentése A fejlődés során rendszer kialakulnak un. evolúciósa adaptív környezetek (EAK), amelyek jellegzetes problémákat vetnek fel, A fejlődés során rendszer kialakulnak un. evolúciósa adaptív környezetek (EAK), amelyek jellegzetes problémákat vetnek fel, Az EAK-ek által generált adaptív problémákra a közösségek (barkácsolva) több, egymással párhuzamosan és összehangoltan működő konstrukció hoznak létre, Az EAK-ek által generált adaptív problémákra a közösségek (barkácsolva) több, egymással párhuzamosan és összehangoltan működő konstrukció hoznak létre, Ezek között funkcionális „munkamegosztás” alakul ki, Ezek között funkcionális „munkamegosztás” alakul ki, Egymás hatását felerősítik, segítik, módosítják, felhasználják Egymás hatását felerősítik, segítik, módosítják, felhasználják

13 A vallás kifejlett intézménye A társadalmi vallás szintje A személyes vallás szintje A spirituális modul szintje Az erkölcsi „ösztön” szintje A vallás a Matrjoska modellje

14 Az ember „állati” előzményei. Kultúra Kultúra Eszközhasználat Eszközhasználat „Politika” „Politika” Szükségletek és tevékenységek cseréje Szükségletek és tevékenységek cseréje Szabály-követés Szabály-követés Pro-szocialitás Pro-szocialitás

15 A „vallás” állati előzményei Ágens-generáló modul létrejötte Ágens-generáló modul létrejötte (a jelenségek, és a történések a dolgok mögött személyek vannak) Intencionalitás szemlélete Intencionalitás szemlélete (A dolgok mögött levő személynek szándékai vannak, ami történt, azt valaki tudatosan idézte elő) Eszközhasználatból fakadó manipulációs siker- stratégia Eszközhasználatból fakadó manipulációs siker- stratégia (a világ manipulálható, az elvárásainknak megfelelő kimenet előidézhető, vagy legalább is előre jelezhető - a babonás galamb) A „tudatelmélet” modellje létrejön a személy tudatában A „tudatelmélet” modellje létrejön a személy tudatában (A „másikra”, mint szándékkal bíró, és ennek alapján kiszámítható, és befolyásolható lényre gondolni) (A „másikra”, mint szándékkal bíró, és ennek alapján kiszámítható, és befolyásolható lényre gondolni) A szülő megnyugtató, és érzelmi elégedettséget kiváltó szerepe ( A szülő nemcsak élelem-forrás, hanem öröm-forrás ) A szülő megnyugtató, és érzelmi elégedettséget kiváltó szerepe ( A szülő nemcsak élelem-forrás, hanem öröm-forrás )

16 Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség(nóvum) Az emberré válás 2.5 millió millió 500 ezer Humán etológia A „modern” ember 500 ezer ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia Szimbolikusforradalom 120 ezer ezer 20 ezer Szimbólumok használata Neolit forradalom 20 ezer 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere Intézményi forradalom 6 ezer 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt

17 A vallás korszakai és fejlődési szakaszai 1. A modern ember kialakulásának korszaka ( ezer évnél régebben – a „spirituális” modul létrejötte. (az evolúciós pszichológia moduljai). Ez szűk értelemben nem vallás 2. A szimbolikus forradalom = a „személyes” vallás korszaka (i.e ezer év) 3. A neolit forradalom = a „szociális” vallás korszaka (i.e ezer év) 4. Az intézményi forradalom = az „intézményes” vallás korszaka (i.e.-6-től a mai korig)

18 A tudatelmélet (Theory of Mind) aktuális szintjének megállapítása: a Sally Ann teszt A gyermekek 2-3 év táján kezdik felismerni, hogy Sally a „basket”-ben fogja keresni a labdát.

19 A tudatelmélet (Theory of Mind) aktuális szintjének megállapítása: az „Aranyhal” teszt hónapos gyerekeknek mutatnak két tál ételt: brokkolit és az „Aranyhal” kekszecskét. A brokkolit senki, a kekszet mindegyik szereti. A velük levő felnőtt belekóstol mindegyikbe és látványosan úgy tesz, mintha a brokkoli ízlene, míg a keksz nem, élethűen fintorog. Azután előre nyújtja a tenyerét: „Adj nekem valamelyikből légy szíves!”. A 14 hónaposak - némi gondolkodás - után a kekszből adnak (amit „mindenki” szeret) A 18 hónaposak viszont – meghökkenve ugyan: „jé ilyen emberek is vannak?”- már a brokkoliból kínál.

20 Az emberré válás forradalma: a „spirituális” modul létrejötte Ágens-generáló modul (a külvilágban ágenseket feltételezni és így kezelni a hatásokat), Ágens-generáló modul (a külvilágban ágenseket feltételezni és így kezelni a hatásokat), Hit-generáló modul (bizonytalan helyzetben, és igazolatlan információkat a bizonyosság értékével felruházni), Hit-generáló modul (bizonytalan helyzetben, és igazolatlan információkat a bizonyosság értékével felruházni), Kifejlett ritualitást generáló modul (cselekvéssor végrehajtásával biztosítani a kívánt jövő bekövetkeztét), Kifejlett ritualitást generáló modul (cselekvéssor végrehajtásával biztosítani a kívánt jövő bekövetkeztét), Öröm-generáló modul (a szülő jelenléte előidézte öröm szimulálása „hiányának” esetén is), Öröm-generáló modul (a szülő jelenléte előidézte öröm szimulálása „hiányának” esetén is), Szociális tanulásra figyelő modul (figyelni és követni, amit tanítottak). Szociális tanulásra figyelő modul (figyelni és követni, amit tanítottak). „Kontrafaktuális” dolgok megalkotása (nem létező, de létezhető – volna, lehetne - dolgok elképzelése) „Kontrafaktuális” dolgok megalkotása (nem létező, de létezhető – volna, lehetne - dolgok elképzelése) Ezek összekapcsolódása – és meghatározott körülmények között történő megjelenése - értelmezhető úgy, mint egy spirituális modul létrejötte. A spirituális modulnak az egyén életét könnyítő szerepe van. Az egyén ösztönszerűen hisz kontrafaktuális ágensekben, „akik” megidézhetők, társként kezelhetők, és öröm velük kapcsolatba lépni, segítenek neki.

21 A spirituális modul működése (1) A kutatók azt vizsgálták, befolyásolja-e a vallásos hit, a „nem- fair” viselkedés láttán a büntetési hajlandóságot. A kísérletben résztvevőket egy részét a tudatos észlelést el nem érő mértékben „feltöltötték” vallási, másokat semleges tartalmú üzenetekkel: a képernyőn az „Isten, jámborság, büntetés” vagy ”hangok, traktor, karikatúra” szavak villantak fel. Az eredmények azt mutatták: a vallási „befolyás” alatt álló személyek nagyobb gyakorisággal, és jelentősebben voltak hajlandó megbüntetni azt, aki eltért az elvárt viselkedéstől. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy - bár a viselkedés alakulásában több pszichológiai hatás játszik közre - meghatározó tényező a hívőknek az a beállítódása, hogy egy „felsőbbrendű lény” folytonosan figyeli és szigorúan minősíti cselekedeteiket.

22 A spirituális modul működése (2) A szellemek ítélkező hatalmában való hit nagyon korán megjelenik. Egy nemrég elvégzett kísérletben 5-6 és 8-9 évesek szabálykövető viselkedését vizsgálták. A gyermekek egyik csoportjának azt mondták, a feladatok megoldását – az általuk valóságosnak hitt - láthatatlan „Alice hercegnő” ellenőrzi, másokat egy valóságos felnőtt, végül voltak, akiket senki nem ellenőrzött. Azok a gyermekek, akik hittek abban, hogy „Alice” láthatatlanul is ellenőrzi őket, ez a hitük a valóságos felnőtt jelenlétéhez hasonlóan visszatartotta őket a szabályszegéstől. Ezzel szemben a „hitetlen” gyermekeknél efféle visszatartó hatást csak a felnőtt jelenléte váltotta ki, annak hiányában áthágták a játékszabályokat.

23 Az ágens-generáló modul működése (3) A végrehajtott kísérletek azt mutatják, hogy viszonylag korán 12 hónapos korukra a gyermekeknek kialakul az a szemlélete, hogy az ágensekkel a rendezettség, működőképes dolgok teremtését kapcsolják, míg a nem élő dolgokkal a rendezetlenség előidézőjeként szemlélik. PNAS

24 A szimbolikus forradalom: a „személyes” vallás korszaka Kis közösség, rokoni szálak (ösztönszerű pro- szocialitás) Kis közösség, rokoni szálak (ösztönszerű pro- szocialitás) Egymásra utaltság, szándék-felismerés fontossága Egymásra utaltság, szándék-felismerés fontossága Eszközhasználat, és halmozódó ismeret Eszközhasználat, és halmozódó ismeret Igény a jövő befolyásolására (mágia) Igény a jövő befolyásolására (mágia) Az egyéni és a közösségi tudat keletkezése (Az „Én” és a „Mi” létrejötte) Az egyéni és a közösségi tudat keletkezése (Az „Én” és a „Mi” létrejötte) Ünnepségek és szimbolikus tárgyak, jelek, viselkedés Ünnepségek és szimbolikus tárgyak, jelek, viselkedés Elképzelés a halál utáni létről (sírok, temetkezés) Elképzelés a halál utáni létről (sírok, temetkezés)

25 A szimbolikus forradalom: a „személyes” vallás korszaka Kis közösség, rokoni szálak (ösztönszerű pro- szocialitás) Kis közösség, rokoni szálak (ösztönszerű pro- szocialitás) Egymásra utaltság, szándék-felismerés fontossága, Egymásra utaltság, szándék-felismerés fontossága, Szimbolikus tárgyak, jelek, fogalmak, akciók létrejötte Szimbolikus tárgyak, jelek, fogalmak, akciók létrejötte Eszközhasználat, és az eszközkészítés halmozódó ismeretei Eszközhasználat, és az eszközkészítés halmozódó ismeretei Igény a jövő befolyásolására (ágensek megszólítása révén - mágia) Igény a jövő befolyásolására (ágensek megszólítása révén - mágia) Az egyéni és a közösségi tudat keletkezése (Az Én és a Mi létrejötte) Az egyéni és a közösségi tudat keletkezése (Az Én és a Mi létrejötte) Ünnepségek és szimbolikus tárgyak, Ünnepségek és szimbolikus tárgyak, Elképzelés a halál utáni létről (sírok), Elképzelés a halál utáni létről (sírok), Norma = az elvárt, mindenki által betartandó, és mindenki által kikényszerítendő viselkedés szabálya Norma = az elvárt, mindenki által betartandó, és mindenki által kikényszerítendő viselkedés szabálya

26 A vallási szimbólumok hatása A büntető Istenek működése: a halál utánra, az egész életet értékelve kijelölik a „végállomást”: kinek-kinek érdeme szerint a Poklot vagy a Mennyországot. Ez arra késztetheti a hívőket, hogy folyamatosan számoljanak Istenük figyelő tekintetével. A büntető Istenek működése: a halál utánra, az egész életet értékelve kijelölik a „végállomást”: kinek-kinek érdeme szerint a Poklot vagy a Mennyországot. Ez arra késztetheti a hívőket, hogy folyamatosan számoljanak Istenük figyelő tekintetével. Azt, hogy ez a feltételezés helytálló, vagyis a hatás ösztönszerűen, de nagyon is valóságosan is befolyásolja a viselkedést egy nemrég végrehajtott kísérlet eredményei is bizonyították. Azt, hogy ez a feltételezés helytálló, vagyis a hatás ösztönszerűen, de nagyon is valóságosan is befolyásolja a viselkedést egy nemrég végrehajtott kísérlet eredményei is bizonyították. A kísérletben a résztvevőknek két ellenmondásos esetet – egy eltulajdonított pénztárca és egy meghamisított önéletrajz – kellett egy kilenc-fokozatú, Likert-skálán morálisan megítélniük. Amikor a papírlapon, a skála felett, egy - a Baetson által is használt - szem képe volt látható, a véleményt alkotók szigorúbban ítélték el a tetteket, mint amikor „csupán” egy virág. Vagyis, az egyébként nem tudatosult kép számottevően befolyásolta a viselkedést. A kísérletben a résztvevőknek két ellenmondásos esetet – egy eltulajdonított pénztárca és egy meghamisított önéletrajz – kellett egy kilenc-fokozatú, Likert-skálán morálisan megítélniük. Amikor a papírlapon, a skála felett, egy - a Baetson által is használt - szem képe volt látható, a véleményt alkotók szigorúbban ítélték el a tetteket, mint amikor „csupán” egy virág. Vagyis, az egyébként nem tudatosult kép számottevően befolyásolta a viselkedést. (Bourrat, P (x) 1-11).

27 Így működik a kulturális normák csoportkényszere „Az észak-amerikai Papago indiánoknál az elfogadott normáktól való legkisebb eltérés is a közvélemény rosszallásával találkozik. Az olyan kis-létszámú közösségnél ahol mindenki ismer mindenkit ez igen nagy fegyelmező erő. A Papago hagyományok alapján mindenkinek ugyanahhoz a szabályrendszerhez kell tartania magát. Az elvárt viselkedés hatalmi, vagyoni, beosztási, vagy tehetségi különbségektől függetlenül egységes. Az illetlen viselkedésről mindenki hamar értesül, és azt elkerülhetetlenül követi a közösség megrovása, ezért a normaszegés igen ritka.”

28 A vallás meghatározása az első szinten 1. Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő akciókkal befolyásolható, 2. Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, 3. Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához, vagy az ősökkel való „találkozáshoz” kapcsolódnak

29 A neolit forradalom: a „szociális” vallás korszaka Növekvő számú emberből álló közösség (a nem rokoni kapcsolat szerepe megnő) Növekvő számú emberből álló közösség (a nem rokoni kapcsolat szerepe megnő) Letelepülés, és falú építése Letelepülés, és falú építése Háziasítás, munkamegosztás, és az élet alapja a termelés, Háziasítás, munkamegosztás, és az élet alapja a termelés, Vagyoni, és hatalmi egyenlőtlenség kialakul és rögzül, Vagyoni, és hatalmi egyenlőtlenség kialakul és rögzül, Közösen szervezett ünnepségek, Közösen szervezett ünnepségek, Rögzülő rituálék, közösségi identitás (kulturális univerzália) Rögzülő rituálék, közösségi identitás (kulturális univerzália)

30 A letelepüléssel együtt-járó változások mintája A változás A kihívás A válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz és legitimál) Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőtlenség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

31 A vallás meghatározása a második szinten Az első szint Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak elemeire épülve Közösségi identitást nyújt, Közösségi identitást nyújt, Értelmet és magyarázatot kínál Értelmet és magyarázatot kínál „Rásegít” a normára: (1) megalapozza a másodrendű potyautasság visszaszorítását, (2) megadja és legitimálja a szabályokat. „Rásegít” a normára: (1) megalapozza a másodrendű potyautasság visszaszorítását, (2) megadja és legitimálja a szabályokat.

32 Az intézményi forradalom: Az intézményi vallás korszaka Eltérő kulturális univerzáliájú közösség együttélése, Rögzülnek, és öröklődnek a munkamegosztás, és az osztályszerkezet, Egyre fontosabb lesz a kereskedelem, Meghatározóvá válnak a közös javak (common pool resource) megszervezése, Kialakul az állam, Létrejönnek egymással is kapcsolatban levő többi intézmény: törvény, erkölcs, piac, adózás Az intézmények működtetéséhez egyéb fontos konstrukciók (írás, utak, hajózás, kézműipar, kohászat stb.) VárosokHadsereg Nagyobb térségi szerveződések (birodalmak, államok létrejötte)

33 A lehetséges javak átalakulása a letelepedés táján A levonhatóság csekélyA levonhatóság nagy Csökkenti-e mások fogyasztása a sajátot/közöset? Könnyű a kizárás Nehéz a kizárás Könnyű-e másokat kizárni a fogyasztásból? KÖZÖS-JAVAK VÁMOLHATÓ (Klub) JAVAK MAGÁN JAVAK SZABAD JAVAK (Tiszta közjavak) (Common pool resource)

34 A vallás új funkciói a birodalmak korában Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak Közösségi identitást nyújt, Értelmet és magyarázatot kínál „Rásegít” a normára, megalapozza a másodrendű potyautasság visszaszorítását, és megadja a szociális szabályokat és betartatja Legitimálja a hatalmat és hierarchiát Legitimálja a hatalmat és hierarchiát Társadalom-szervező elveket és szabályokat ad Társadalom-szervező elveket és szabályokat ad Egyedi, vallási célra készült szimbólumokkal, a munkamegosztásban sajátos helyet lefoglaló emberekkel, a településben speciális (szent) helyen létesített objektumban zajló tevékenységek rendszere Egyedi, vallási célra készült szimbólumokkal, a munkamegosztásban sajátos helyet lefoglaló emberekkel, a településben speciális (szent) helyen létesített objektumban zajló tevékenységek rendszere

35 A vallás intézményesedik Rendszeres, tervezett és az életmódba beépül, Rendszeres, tervezett és az életmódba beépül, Fokozatosan elkülönült helyhez – a templomhoz - kötődik (a szent és a profán szétválik) Fokozatosan elkülönült helyhez – a templomhoz - kötődik (a szent és a profán szétválik) Egyedi, a közösségi szimbólumoktól is részben eltérő jelzéseket és cselekményeket (tánc, zene) használ, Egyedi, a közösségi szimbólumoktól is részben eltérő jelzéseket és cselekményeket (tánc, zene) használ, Az események, akciók rituáléja, és a szimbólumok, és eszközök rögzülnek Az események, akciók rituáléja, és a szimbólumok, és eszközök rögzülnek Meghatározz személy kiválasztódik, akinek feladata a rítusok végrehajtása Meghatározz személy kiválasztódik, akinek feladata a rítusok végrehajtása Létrejönnek a vallási intézményt védő, továbbadó, lebonyolító szabályok Létrejönnek a vallási intézményt védő, továbbadó, lebonyolító szabályok

36 Máté szindróma „A kinek van, annak adatik, a kinek nincs, attól az is elvétetik, amije van”. A letelepedés után ellentétbe kerülnek a hagyományos erkölcsi elvek (méltányosság, egyenlőség), és az új társadalmi viszonyok (pl. rögzülő egyenlőtlen és hierarchia). Ezek feloldására tanmeséket alkotnak, amelyek rugalmasan értelmezhetők. A „Máté szindrómára” ma, mint a szociális igazságtalanság biblia általi elutasításaként szokták hivatkozni. Holott az eredeti bibliai történet ezzel - részben - ellentétes és nagyon fontos közgazdasági igazságot sugall. A példabeszédben egy ember, hosszú útra indulván, az egyik szolgájának öt, a másiknak egy talentumot adott megőrzésre. Aki ötöt kapott, az befektette, aki egyet, az elásta. Így visszaérkezvén az utazó az elsőtől tíz talentumot kapott vissza, amit így köszönt meg: „kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután”. Aki viszont az egyetlen kapott talentumot megőrzésre és azt elásta, azt az egyetlen talentumot adta vissza, annak a következőt mondta: „Gonosz és rest szolga, (...) el kellett volna helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál, és én megjövén nyereséggel kaptam volna meg a magamét. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van.” (Máté )

37 Az Oaxaca völgybeli és a Hawaii fejlődés lépései Oaxaca völgybeli modell A Hawaii fejlődés modell 1. Ad-hoc ünnepek 1. Letelepült életmód 2. Kukorica-termesztés 2. Egyszerű templom 3. Letelepedés, egyenlőtlenség 3. Kiemelkedő elit 4. Szervezett ünnepek 4. Adóztatás és kényszer- munka 5. „Férfiak háza” 5. Öröklődő hatalom 6. Bekerített falú, 6. Hatalmi terjeszkedés 7. Öröklődő hatalmi elit 7. Nagyobb templom 8. Hatalmi terjeszkedés 8. Állam 9. Templom 9. Rituális kontroll a termelésen 10. Állam 10. Központi templom 11. Kalendárium

38 Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel a szellemi lények megnyerhetők, Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak A vallás összefoglaló meghatározása Közösségi identitást nyújt, Értelmet és magyarázatot kínál „Rásegít” a normára, megalapozza a másodrendű potyautasság visszaszorítását, és a szabályok betartását. Legitimálja a hatalmat és hierarchiát Társadalom-szervező elveket és szabályokat ad Egyedi, vallási célra készült szimbólumokkal, a munkamegosztásban sajátos helyet lefoglaló emberekkel, a településben speciális (szent) helyen létesített objektumban zajló tevékenységek rendszere Első szint Második szint Harmadik szint

39 A vallás adaptív szerepe 1. Hozzájárul a pro-szociális környezet megerősítéséhez, 2. Legitimálja a hatalmat, és a hierarchiát, és ezzel stabilizálja a közösséget, 3. Formálja, és erősíti a közösségi identitást, 4. Megkérdőjelezhetetlen magyarázatokat nyújt a mindennapokon túlmutató kérdésekre, 5. Sikerrel kecsegtető módszert kínál a jövő befolyásolására 6. Különleges élményt nyújt, és közben a közösséggel való magas-szintű érzelmi azonosulást idézi elő.

40 A másodlagos büntetés szerepe

41 A vallás – mint másodlagos ítélkező rendszer A növekvő és differenciálódó közösségben az együttműködési készség és a bizalom visszaesik. A növekvő és differenciálódó közösségben az együttműködési készség és a bizalom visszaesik. Kényszer lesz a büntetés és a jutalmazás alkalmazása – törvény és erkölcs Kényszer lesz a büntetés és a jutalmazás alkalmazása – törvény és erkölcs Kísérlet: az „evilági” büntetés és jutalom nem elég. Kísérlet: az „evilági” büntetés és jutalom nem elég. Fontos a „másodlagos ítélkezés (büntetés és jutalom): nemcsak azt büntetem és jutalmazom aki valamit tesz, vagy nem tesz, hanem aki ezt elnézi, vagy ehhez megfelelően viszonyul. Fontos a „másodlagos ítélkezés (büntetés és jutalom): nemcsak azt büntetem és jutalmazom aki valamit tesz, vagy nem tesz, hanem aki ezt elnézi, vagy ehhez megfelelően viszonyul. A másodlagos ítélkezés: a túlvilágot bekapcsolom, és ez biztosítja, hogy „mindenki megkapja ami neki jár”. A másodlagos ítélkezés: a túlvilágot bekapcsolom, és ez biztosítja, hogy „mindenki megkapja ami neki jár”. A vallás fontos eleme lesz az erkölcs, és a törvény legitimálásának, megerősítésének A vallás fontos eleme lesz az erkölcs, és a törvény legitimálásának, megerősítésének

42 A vallás szabálykövetést támogató jellege (1) 1. Kísérlet. UCLA – matematikai teszt: 20 egyszerű feladat, 20 percet kaptak, oldjanak meg annyit amennyit tudnak, majd sorshúzás következett és akik nyertek azok, minden helyes megoldásért 10 USD-t kaptak. De a csoport egyik rész leadta a megoldást és a felügyelő ellenőrizte a helyes megoldásokat, a mások csoportban önbevallás volt, majd kidobták a lapot. A későbbi ellenőrzésnél kiderült, akiket ellenőriztek ott az átlagos helyes megoldás 3.1 volt, míg ahol önellenőrzés ott 4.1 volt (33%-al magasabb) a helyes megoldás. Később kis változás. Mielőtt a kísérlet elkezdődött volna a résztvevők egyik csoportját arra kérték írják le milyen középiskolai könyveket kellett elolvasniuk, a másik csoportot pedig arra, írjanak le a Tízparancsolatból annyit, amennyire csak emlékeznek. Majd ezután következett a kísérlet. Az eredmények: Amikor a közép-iskolai könyvet felidézők csoportjában csalni lehetett - mint korábban volt a helyes válaszok aránya, a Tízparancsolatot felidézőknél 3.1 vagyis egyáltalán nem csaltak. Nem maga a Tízparancsolat a lényeges, hanem a erkölcsi mérce léte!!

43 A vallás szabálykövetést támogató jellege (2) 2. Kísérlet. A szellemek ítélkező hatalmában való hit nagyon korán megjelenik. Egy nemrég elvégzett kísérletben 5-6 és 8-9 évesek szabálykövető viselkedését vizsgálták. A gyermekek egyik csoportjának azt mondták, a feladatok megoldását – az általuk valóságosnak hitt - láthatatlan „Alice hercegnő” ellenőrzi, másokat egy valóságos felnőtt, végül voltak, akiket senki nem ellenőrzött. Azok a gyermekek, akik hittek abban, hogy „Alice” – aki láthatóan nincs jelen, de létezik és - láthatatlanul is ellenőrzi őket, ez a hitük a valóságos felnőtt jelenlétéhez hasonlóan visszatartotta őket a szabályszegéstől. Ezzel szemben a „hitetlen” gyermekeknél efféle visszatartó hatást csak a felnőtt jelenléte váltotta ki, annak hiányában áthágták a játékszabályokat.

44 A vallás szabálykövetést támogató jellege (3) 3. Kísérlet. A kísérletekben a résztvevőknek két ellenmondásos cselekményt – egy eltulajdonított pénztárca és egy meghamisított önéletrajz – kellett morálisan megítélniük. Véleményüket egy papíron kellett írásban is kifejteni, és egy 9 fokozatú Lickert- skálán elhelyezni a helyesség-helytelenség értékét. Amikor a papírlapon, a skála felett, egy - a Baetson által is használt - szem képe volt látható, a véleményt alkotók szigorúbban ítélték el a tetteket, mint amikor „csupán” egy virág. Vagyis, az egyébként nem tudatosult kép számottevően befolyásolta a viselkedést. Az eredmények úgy interpretálhatók, hogy a hívőknek folyamatosan számolni kell Istenük figyelő tekintetével. Azt, hogy ez ösztönszerűen, de nagyon is valóságosan is befolyásolja a viselkedésüket. (Bourrat, P (x) 1-11).

45 A vallás szabálykövetést támogató jellege (4) 4. Kísérlet. A kutatók azt vizsgálták, befolyásolja-e a vallásos hit, a „nem- fair” viselkedés láttán a büntetési hajlandóságot. A kísérletben - amelyek során az un. előhangolási módszert alkalmazták - a résztvevőket egy részét a tudatos észlelést el nem érő mértékben „feltöltötték” vallási, másokat semleges tartalmú üzenetekkel: a képernyőn az „Isten, jámborság, büntetés” vagy ”hangok, traktor, karikatúra” szavak villantak fel. Az eredmények azt mutatták: a vallási „befolyás” alatt álló személyek nagyobb gyakorisággal, és jelentősebben voltak hajlandó megbüntetni azt, aki eltért az elvárt viselkedéstől. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy - bár a viselkedés alakulásában több pszichológiai hatás játszik közre - meghatározó tényező a hívőknek az a beállítódása, hogy egy „felsőbbrendű lény” folytonosan figyeli és szigorúan minősíti cselekedeteiket.

46 A vallás, mint hatalom stabilizáló Az intézményes vallás akkor jelenik meg, amikor a közösségekben megjelennek az osztályok, az állam. Az intézményes vallás akkor jelenik meg, amikor a közösségekben megjelennek az osztályok, az állam. Amikor fontossá válik a termelési és társadalmi gyakorlat intézményes szervezése és irányítása (mikor kezdjük a vetést, aratást, mikor ünnepeljünk). Amikor fontossá válik a termelési és társadalmi gyakorlat intézményes szervezése és irányítása (mikor kezdjük a vetést, aratást, mikor ünnepeljünk). „Az istenek testesítették meg és képviselték a szent tekintélyt, és fegyelmező erőt, amelyre múlhatatlanul szükség volt az első államtársadalmak kialakulásához” Don Cupitt „Az istenek testesítették meg és képviselték a szent tekintélyt, és fegyelmező erőt, amelyre múlhatatlanul szükség volt az első államtársadalmak kialakulásához” Don Cupitt

47 A vallás, mint közösségi identitást nyújtó eszköz A közösség méretének növekedésével nő a színesség, és a sokféleség, és ezzel arányban csökken a – rokoni alapú - együttműködési készség és szolidaritás. A közösség méretének növekedésével nő a színesség, és a sokféleség, és ezzel arányban csökken a – rokoni alapú - együttműködési készség és szolidaritás. Az ünnepeknek, a szimbólumoknak és a rituáléknak közösségi identitás-erősítő hatása van. Az ünnepeknek, a szimbólumoknak és a rituáléknak közösségi identitás-erősítő hatása van. A vallás identitás-központtá válik. Így határozzák meg magukat az emberek. A vallás identitás-központtá válik. Így határozzák meg magukat az emberek. Különösen fontos lesz, amikor a birodalmak kialakulnak, és a sokféleség tovább nő. Különösen fontos lesz, amikor a birodalmak kialakulnak, és a sokféleség tovább nő.

48 A vallás, mint bizonyosságot szolgáltató világmodell Egyre több a hétköznapokon túlmutató ismeret (és erre utaló kérdés) keletkezik, Egyre több ismeretet kell átadni, és mint szükségszerűt elfogadtatni (és még nincs sem technika és tudomány) Egyre több miért-re utaló kérdés keletkezik (a közösség és a világ eredete, miért és hogyan működnek a dolgok. „Ha a filozófia és a tudományok a vallásból születtek meg, az azért van így, mert a vallás úgy kezdődött, hogy elvette a tudományok, és a filozófia helyét.” Durkheim.

49 A vallás, mint általánosan alkalmazható sikert- technika Már az emberszabásúak világában kialakul az „intencionális” beállítódás. A dolgoknak szándékokat tulajdonítunk, függetlenül attól van-e ennek alapja, vagy sem. Már az emberszabásúak világában kialakul az „intencionális” beállítódás. A dolgoknak szándékokat tulajdonítunk, függetlenül attól van-e ennek alapja, vagy sem. Ha az események mögött szándékos „ágens” van, akkor az valamiképpen befolyásolható is. (Megjelenik a mágia). Ha az események mögött szándékos „ágens” van, akkor az valamiképpen befolyásolható is. (Megjelenik a mágia). Ez szüli az Isteneknek címzett kérdést: „Miért tetted ezt velem?, illetve „Mit kell tennem, hogy ez megváltozzon?” Ez szüli az Isteneknek címzett kérdést: „Miért tetted ezt velem?, illetve „Mit kell tennem, hogy ez megváltozzon?” „Imádkozni, azt kérni, hogy a világegyetem törvényeit helyezzék hatályon kívül egy arra bevallottan méltatlan kérelmező érdekében.” Ambrose Bierce „Imádkozni, azt kérni, hogy a világegyetem törvényeit helyezzék hatályon kívül egy arra bevallottan méltatlan kérelmező érdekében.” Ambrose Bierce

50 A vallás, mint az életet megkönnyítő, és magas- szintű érzelmi elégedettséget kiváltó intézmény. A vallásoknak kezdetektől fontos funkciója: csökkenteni a létezéssel együtt-járó aggodalmakat, szorongást, „feloldozni”, és magas-szintű érzelmi örömet generálni. Közös ünnep: közösségi rítusok, zene, tánc, és a pszichikumot befolyásoló szerek A vallás ezeket csatornába tereli és „kisajátítja”: Az evilági lét sok problémáját elfogadtatja, azáltal, hogy értelmet tulajdonít ezeknek, Az evilági lét sok problémáját elfogadtatja, azáltal, hogy értelmet tulajdonít ezeknek, Sajátos feladatokat lát el az egyén személyes problémáinak megoldásában, Sajátos feladatokat lát el az egyén személyes problémáinak megoldásában, Gyakran intézményeket működtet, amelyek társadalmi problémák megoldást szolgálják (jótékonykodás, kórházak stb.) Gyakran intézményeket működtet, amelyek társadalmi problémák megoldást szolgálják (jótékonykodás, kórházak stb.)

51 A vallás jövője A vallást erősítő tényezők: Általános bizonytalanság, kiút-keresés, Általános bizonytalanság, kiút-keresés, Társadalmi együttműködés zavarai (a globalizációból fakadóan), Társadalmi együttműködés zavarai (a globalizációból fakadóan), Az identitás válsága (a globalizációból fakadóan) Az identitás válsága (a globalizációból fakadóan) A globális akkulturáció, A globális akkulturáció, A globális problémák megjelenése, amelyben gyakorlati útmutató kellene, A globális problémák megjelenése, amelyben gyakorlati útmutató kellene, Globális problémák felerősödése, amelyek a világ-vége hangulatot kiváltják, Globális problémák felerősödése, amelyek a világ-vége hangulatot kiváltják, Miközben egy sor probléma megoldódik, a hogyan kell/érdemes élni, kérdésessé válik. Miközben egy sor probléma megoldódik, a hogyan kell/érdemes élni, kérdésessé válik.

52 A vallás jövője A vallás gyengítő tényezők: A világot egyre jobban megismeri az ember, és az érthetetlen jelenségekre választ képes adni, A világot egyre jobban megismeri az ember, és az érthetetlen jelenségekre választ képes adni, A régi típusú bizonytalanság, és kiszolgáltatottság enyhül, és jobban kiszámítható lesz az élet, A régi típusú bizonytalanság, és kiszolgáltatottság enyhül, és jobban kiszámítható lesz az élet, A szegénység, és betegségek, amelyek valamikor szenvedéssé tették az életet enyhülnek, A szegénység, és betegségek, amelyek valamikor szenvedéssé tették az életet enyhülnek, Az ember egyre inkább képes lesz saját jövőjét formálni, saját kezébe venni önmaga, családja, és közössége sorsát, Az ember egyre inkább képes lesz saját jövőjét formálni, saját kezébe venni önmaga, családja, és közössége sorsát, Az erkölcs, és a szabálykövetést részben szabályok, részben a racionális belátás alapozza meg. Az erkölcs, és a szabálykövetést részben szabályok, részben a racionális belátás alapozza meg.

53 A kálvinista ember-ember viszony 1., Engedelmeskedj szüleidnek! 2., Engedelmeskedj elöljáróidnak! 3., Engedelmeskedj a lelkipásztoroknak! 4., Szabadulj meg saját akaratodtól! 5., Csak azt tedd a másikkal amit szeretnél, hogy veled is tegyenek! 6., Tetteidben válj eggyé a társaiddal! 7., Ne öld meg és ne bántalmazd a társaidat! 8., Ne paráználkodjál! 9., Ne lopj, ne csalj! 10., Ne tégy hamis esküt! 11., Ne tégy hamis tanúbizonyságot! 12., Bocsáss meg az ellened vétkezőnek! 13., Fizesd az adót és tégy eleget minden civil kötelezettségednek! 14., Légy udvarias! Adók és közmunkák komolyan vétele, és a hétköznapi munka „megszentségesítése” a kálvinizmus új, egyéni eleme. 6 7

54 Az emberiség fejlődésének „mérföldkövei” Eszközkészítés ( ) Spirituális modul Testfestés ( ) Spirituális modul Tűz ( ) Spirituális modul Sírok (-70-50) Egyéni vallás Kereskedelem ( ) Egyéni vallás Szimbolikus tárgy (-90-60) Egyéni vallás Ruházat és anyagi kultúra (-75-40) Egyéni vallás Közös ünnepek (-60-30) Szociális vallás Ékszerek (-70-30) Szociális vallás Barlangrajzok (-35) Szociális vallás Kerámia (-30-20) Szociális vallás Nemesítés (-10-7) Szociális vallás Letelepedés (Falú és egyenlőtlenség) (-15-5) Szociális vallás Város (-5-3) Intézményi vallás Állam (osztályok kialakulása) (-4-2) Intézményi vallás Templom (-5-1) Intézményi vallás

55 Mi a vallás? (2) A vallás: 1. szimbólum-rendszer, amely működése során 2. Az emberek hatékony, átfogó, és hosszú távra érvényes beállítódását és motivációját idézi elő, azáltal, hogy 3. Megfogalmazza a létezés koncepcióját, és a társadalmi rend szabályait, és 4. Mindezeket a nyilvánvaló tényszerűség képével ruházza fel, és ezáltal, 5. A beállítódás, és a motiváció egyedülállóan valóságosnak tetszik

56 Mi a vallás (3) A vallás: (1) A közösség „költséges” és nehezen cáfolható elkötelezettsége, (2) A tényekkel nem igazolható és a logikának ellenmondó természetfeletti lények létezésében, (3) Akiknek hatalmuk van az emberek felett, és (4) Akik megfelelő viselkedéssel és praktikákkal befolyásolhatók az ember létezésével összefüggő aggodalmaival ( halál, csalódások, szerencsétlenségek) kapcsolatosan.

57 Mi a vallás? (4) A vallás az egyéni hitből közösségi szintre emelt, szervezett hit az emberfeletti, az emberi életet meghatározó hatalmakban. A vallás az egyéni hitből közösségi szintre emelt, szervezett hit az emberfeletti, az emberi életet meghatározó hatalmakban. Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában magyarázatot nyújt a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára. Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában magyarázatot nyújt a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára. Vallásosnak vagy hívőnek nevezzük az embert, aki a vallás tanait igazságként, valóságként elfogadja. Vallásosnak vagy hívőnek nevezzük az embert, aki a vallás tanait igazságként, valóságként elfogadja.


Letölteni ppt "Vallások és civilizációk 4. Előadás A vallás evolúciós elmélete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések