Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gondolkodás története 10. Előadás A „mi az ember?”: a filozófia és a tudomány szerint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gondolkodás története 10. Előadás A „mi az ember?”: a filozófia és a tudomány szerint."— Előadás másolata:

1 A gondolkodás története 10. Előadás A „mi az ember?”: a filozófia és a tudomány szerint.

2 A „mi az ember?” a filozófia történetében Az, hogy milyen egy lény = azzal, hogyan működik, és hogyan viselkedik. Az, hogy milyen egy lény = azzal, hogyan működik, és hogyan viselkedik. Az ember lényege is azonos azzal, hogyan viselkedik, és mik az alkotásai. Az ember lényege is azonos azzal, hogyan viselkedik, és mik az alkotásai. Sokáig a „nature or nurture” kettősséggel küszködve igyekeztek leírni. Sokáig a „nature or nurture” kettősséggel küszködve igyekeztek leírni. Mi az egymásra épülő viselkedés- programok együtteseként írjuk le. Mi az egymásra épülő viselkedés- programok együtteseként írjuk le.

3 Teremtés: képzelet vagy valóság

4 Az emberi természet: nature or nurture Ideas of Human nature (128 TRI) Platon Arisztotelész Aquinói Szent Tamás Hobbes Descartes Hume Darwin Marx Nietzsche Freud Wittgenstein Lukács György Mit mond a tudomány?

5 Platón: Mi az ember? Az ember gondolkodó lény. Lelkének van emberi és isteni aspektusa. Emberi aspektusa az, ami természetét az állatok természetével köti össze: lelkének indulatos és vágyakozó része. Isteni része az, amellyel képes gondolkodni (logisztikon), amellyel képes megismerni az ideális formákat, és amely halhatatlan. A megismerés a lélek (az ember) visszaemlékezése (anamnészisz) a halála előtt egyszer már megismert ideákra. A megismerés, mint az ideákra való emlékezés az emberi élet lényege. „Az az ember, aki az ilyen emlékeit [a ideavilágról] helyesen használja – mintegy a teljes beavatásban részesülve -, lehet valóban teljes emberré.”

6 Arisztotelész – mi az ember? Az ember: zoón politikon, vagyis politikai – város-állam alapító – állat. Természetes képességeinek és hajlamainak kibontakozása csakis a város-állam keretei között lehetséges. Az ember rá van utalva a közösségre, először a családra, majd a falúra, végül a falvakból összetevődő város-államra. Vannak más állatok is amelyek államot alkotnak, de az ember különleges: gondolkodó, és beszédre képes értelmes lény, aki tudja mi a rossz, és mi a jó, képes az igazságosság, és igazságtalanság megkülönböztetésére. Az ember képtelen önmagában létezni, szüksége van másokra, és kölcsönösen biztosítják egymás számára a dolgokat, és szükségleteket. Ez a modell azután a szerződés-elmélet előfutára.

7 Szent Tamás: Mi az ember? Az ember isten képmására teremtetett. Amiben az ember „istenképmásisága” lényegileg tükröződik az az értelem, mellyel az ember képes megérteni és megismerni az égi és a földi világot. Az ember isten képmására teremtetett. Amiben az ember „istenképmásisága” lényegileg tükröződik az az értelem, mellyel az ember képes megérteni és megismerni az égi és a földi világot. Az ember kettős teremtés tárgya: isten lelket és testet teremtett neki. A test a földi, romlandó, múlandó világnak a része – ugyanúgy elenyészik, mint ahogy a Végítéletkor el fog enyészni a földi, romlandó világ, mint olyan. A valóban maradandó a lélek, és az ember lelkében, annak is a legfőbb funkciójában és részében, az értelemben, az égi világ tükröződik. (De unitate intellectus – Az értelem egységéről). Az ember kettős teremtés tárgya: isten lelket és testet teremtett neki. A test a földi, romlandó, múlandó világnak a része – ugyanúgy elenyészik, mint ahogy a Végítéletkor el fog enyészni a földi, romlandó világ, mint olyan. A valóban maradandó a lélek, és az ember lelkében, annak is a legfőbb funkciójában és részében, az értelemben, az égi világ tükröződik. (De unitate intellectus – Az értelem egységéről). „Több helyütt is azt állítja ugyanis Arisztotelész, hogy az értelem örökkévaló és romolhatatlan, miként ez nyilvánvaló a De anima második könyve alapján […]. Úgy tűnik azonban, hogy az, ami romolhatatlan, nem lehet formája a múlandó testnek”, „Több helyütt is azt állítja ugyanis Arisztotelész, hogy az értelem örökkévaló és romolhatatlan, miként ez nyilvánvaló a De anima második könyve alapján […]. Úgy tűnik azonban, hogy az, ami romolhatatlan, nem lehet formája a múlandó testnek”,

8 Descartes: Mi az ember? Az ember animal rationale – értelmes vagy értelemmel bíró állat. Az értelem mindenkiben azonos, az arra való képesség, hogy megismerjük a világot, és hogy kiismerjük magunkat benne. A test gépezet. Az ember res cogitans-ból, gondolkodó dologból (lélekből) és res extensa-ból, kiterjedt dologból (testből) tevődik össze. Az egész res extensa, a világ, mint olyan, egyetlen hatalmas gépezetként üzemel. Az emberi testek – miként az állati testek – ebben a hatalmas gépezetben működő és résztvevő kisebb gépezetekként üzemelnek. Az orvostudomány, bizonyos módon, csupán a mechanika egy speciális kiterjesztése és alkalmazása. A testi világ ily módon egynemű, míg az intellektuális világot lelkek sokasága népesíti be, melyek Isten rendelése folytán, bizonyos módon, egyesülnek bizonyos testekkel.

9 Kant: Mi az ember? Az ember „két világ polgára”. Az érzékfölötti világé és az érzéki világé. Mint az érzéki világ polgára az ember empirikus-természeti törvényeknek alávetett lény. Az érzékfölötti, intellektuális világ polgáraként azonban képes arra, hogy magamagának, cselekedeteinek, törvényt adjon. Ebben áll szabadsága, vagy autonómiája. Empirikus lényként az ember heteronóm lény, vagyis tőle különböző, független törvényeknek kell, hogy engedelmeskedjen. Intellektuális lényként viszont autonóm, vagyis öntörvényű: képes arra, hogy a fizikai világ immanens oksági rendjét megszakítva új oksági sort indítson el.

10 Madách – Ember tragédiája – eszkimó szín Lucifer: "Igazság az, nem élc. Okoskodásod A jóllakotté, míg itt társadé Éhes gyomornak filozófiája. Okokkal egymást meg nem győzitek, De egyetérttek rögtön, hogyha te Kiéhezél, vagy ő majd jóllakott. Igen, igen, akármint képzelődöl, Mindég az állat első bennetek, És csak midőn ezt el birád csitítni, Eszmél az ember, hogy nagy-gőgösen Megvesse azt, mi első lényege. - "

11 Marx: Mi az ember? Az ember „nembeli” lényege a közelebbről munkaként megjelölt alkotás képessége. A történelmi feladat az emberrel kapcsolatban alkotóerejének felszabadítása volna, és az, hogy megszüntessük azokat az állapotokat, amelyek közepette az ember elidegenedik saját alkotóképességétől, vagyis a munkát nyomorúságos és elkerülendő tevékenységként éli meg. Az ember „nembeli” lényege a közelebbről munkaként megjelölt alkotás képessége. A történelmi feladat az emberrel kapcsolatban alkotóerejének felszabadítása volna, és az, hogy megszüntessük azokat az állapotokat, amelyek közepette az ember elidegenedik saját alkotóképességétől, vagyis a munkát nyomorúságos és elkerülendő tevékenységként éli meg. „Az állat közvetlenül egy az élettevékenységével. Nem különbözteti meg magát tőle. Ő maga az. Az ember magát az élettevékenységét akarása és tudata tárgyává teszi. Tudatos élettevékenysége van. Ez nem olyan meghatározottság, amellyel közvetlenül egybefolyik”. „Az állat közvetlenül egy az élettevékenységével. Nem különbözteti meg magát tőle. Ő maga az. Az ember magát az élettevékenységét akarása és tudata tárgyává teszi. Tudatos élettevékenysége van. Ez nem olyan meghatározottság, amellyel közvetlenül egybefolyik”. „Az állat csak ama species mértéke és szükséglete szerint alakít, amelyhez tartozik, míg az ember minden species mértéke szerint tud termelni, és mindenütt az inherens mértéket tudja a tárgyra alkalmazni; az ember ezért a szépség törvényei szerint is alakít”; (Gazdasági-filozófiai kéziratok, 1970, 50.o.) „Az állat csak ama species mértéke és szükséglete szerint alakít, amelyhez tartozik, míg az ember minden species mértéke szerint tud termelni, és mindenütt az inherens mértéket tudja a tárgyra alkalmazni; az ember ezért a szépség törvényei szerint is alakít”; (Gazdasági-filozófiai kéziratok, 1970, 50.o.)

12 Kierkegaard: Mi az ember? Az ember nem dolog, hanem esemény: a halálhoz vezető út. Az ember lényege egzisztenciájában rejlik, abban hogy egzisztál, és amíg van, soha nincs kész, soha nem befejezett lény, és ha az egzisztálás végére ért, akkor szigorúan véve már nincs is. Az ember egyszeri és megismételhetetlen személyiség, ebben a tekintetben lényege egyszeriségében és megismételhetetlenségében rejlik. Az ember szintézis – szabadság és szükségszerűség, halandóság és halhatatlanság szintézise. Mi az ember? „Az ember szellem. De mi a szellem? A szellem az én. De mi az én? Az én olyan viszony amely önmagához viszonyul, vagy a viszonyban az, hogy a viszony önmagához viszonyul; az én nem viszony, hanem az, hogy a viszony önmagához viszonyul. ”

13 Nietzsche – Mi az ember? Az ember élőlény. Állat. Elsősorban testi lény. A korábbi zsidó-keresztény tradíció az embert isteni lélekkel rendelkező, transzcendens értékek (jó és rossz) felé tájékozódó lényként írta le; jóvátehetetlenül megrontva és eltorzítva ezáltal az ember önképét. A filozófia feladata az kell, hogy legyen, hogy leszámoljon ezzel a képpel és ezzel a tradícióval – és az élethez igazodó filozófiát hoz létre. Az élethez kell igazodni, vagyis le kell számolni jó és rossz megkülönböztetésével, mint életen túli értékekkel, és olyan, az élet valóságához igazodó értékeket kell felvenni, mint hasznos és káros, nemes és hitvány. Az eljövendő filozófiájának túl kell lépnie jón és rosszon.

14 A „barkácsoló” evolúció Barkácsolás = kéznél lévő anyagokból, ideiglenesnek szánt, pillanatnyi problémákra használható, és folyamatosan továbbépíthető megoldás. A barkácsolt „konstrukciók” fajtái: 1. A biológiai felépítés (szem, szív, tüdő, agy) 2. Viselkedési stratégia (párkeresés, utódgondozás) 3. „Rés-konstrukciók” (fészek, boly, háló, barlang) 4. Szociális konstrukció (dominancia-sorrend, feladat- megosztás a csapatban) 5. Mentális konstrukciók (a világ tükörképei, és a viselkedést meghatározó szabályok moduljai)

15 A konstrukciók típusai 1. Adaptáció = nem folyamat, hanem az eredménye (problémamegoldó eszközként használható konstrukció). 2. Melléktermék = valamilyen adaptációhoz szükségszerűen (funkcionálisan) kapcsolódó „dolog”. 3. „Zaj” = véletlenszerűen kialakult „dolog”, amely más formát is ölthetett volna (QWERTZ kiosztás).

16 A társadalom „barkácsolt” konstrukcióinak fajtái: 1. Technikai konstrukciók (gátak, házak, eszközök, tűz, kerék, utak stb.) 2. Szociális konstrukciók (piac, tulajdon, vállalkozás, házasság, egyház, pártok stb.) 3. Mentális konstrukciók (nyelv, érzelmek = igazságosság, szégyen, félelem, szépérzék stb.) 4. Logikai konstrukciók (elméletek, ideológiák, fogalmak, szimbólumok stb.) 5. Gesztusbeli konstrukciók (hogyan kell igent jelezni, kacsintani, meghajolni stb.)

17 Az ember „Matrjóska-modellje ” Intézmények: Szerepek, Szabályok, Szimbólumok, Kulturális univerzáliák Kulturális norma Mentális modul A viselkedés szociálisan átadott szintje A viselkedés genetikailag szabályozott szintje Az „állati” szint Az „emberi” szint Az anatómiailag modern ember Szimbolikus forradalom: modern emberi viselkedés Letelepedés és neolit forradalom Intézményi forradalom Vallás Ideológia Törvény Erkölcs Piac Család, és rokonság Művészet Gazdasági vállalkozás Állam Közjavak szabályi Hüvelyk-új szabály Beszéd Díszítés Szobrok

18 A „Matrjóska” baba rétegei A fejlődés szakaszai JellegzetességEtnocentrizmusVallásGazdaság (= csere és döntés) SzerveződésPolitika Erkölcs- törvény Emberré válás Etológiai program + érzelmek Rokon felismerés etológiai és érzelmi programja Tudat-elméletRitualitás Öröm- generálás Feltétlen altruizmus, reciprocitás, méltányosság státusz, Csapaton belüli rokoni alapú koalíciók Státusz-harc, alfa-hím, Koalíció méltányosság Etológia Modern ember Mentális modulok „Sajátot”, barátot és az „ellenség” felismerő, és azonosító modul Spirituális modul: Hit-, ágens-, és öröm- modul Egyenlőtlenség- averzió, irigység, erős reciprocitás, csaló-felismerő modul Együtt- műkődést segítő és szerveződést elfogadó modul, Vezér-követés, státusz- keresés Egyenlőtlenség -averzió, erős reciprocitás Incestusz- tilalom, Idősek hatalma Modern viselkedés - szimbolikus forradalom) Szimbolikus jelek (beszéd) Szimbólummal azonosítható identitás = xenofóbia Személyes vallás: Hit,Rítus,Élmény Mérlegelt altruizmus, Erős reciprocitás, szimbolikus érték Szimbolumok -kal jelölt szerkezet, szerep (vezető és követő) Szimbolumok- kal jelölt struktúra, terület, vezető és követő Norma = kötelező, tanított és társadalmilag kikényszerített szabály Neolit forradalom - letelepedés Kulturális elemek (univerzáliák) Előítélet – „Mi és Ők”-re osztott világ Szociális vallás: Identitás,Tanítás, Norma- rendszer Hüvelyk-új szabályok Mesterséges szerveződés, kulturális dolgokból Társadalmi hierarchia Erkölcsi és hatalmi szabályok szétválása Intézményi forradalom – birodalmak, és osztályok Intézmények: szerepek, szabályok, szimbólumok, felelősök, tanítók Ideológia: miért vagyunk „mi„ jók, okosak, és „ők” rosszak és buták Intézményi vallás: LegitimációVilágkép Közösség- szervező Racionális döntés: a lehetséges kimenetek értékelése Intézménnyé váló szerveződése k (pl. hadsereg, bürokrácia) Osztály- társadalom, ezt támogató erőszak szervezetek Erkölcs és Tör vény intézmény- rendszere

19 A mentális modulok szintje: szociális kapcsolatot befolyásoló modulok „Sajátot”, barátot és az „ellenség” felismerő, és azonosító modul, Rokon-felismerő modul, Empátia-modul Spirituális modul: Hit-, ágens-, és öröm-modul, Egyenlőtlenség-averzió, irigység, méltányosság-követő, Erős reciprocitás, csaló-felismerő, „adok-kapokat” adminisztráló modul Együttműkődést segítő, és szerveződést elfogadó modul, Vezér-követést, státusz-keresés vezérlő modul, Incestusz-tilalmat előidéző modul, Idősek hatalma Szabálykövetési modul, Szereptanulási modul, Szabályszegés elitélése, és büntetés Alávetést elfogadó modul

20 A neolit forradalom szintje: kulturális univerzáliák Ajándékozás Álomfejtés Boldogság-elképzelések Büntető-szankciók Család Demográfia Díszítő-művészet Életkor mint rendező elv Etika Etikett Étkezési idők Folklór Főzés Gesztusok Gyász Higiénia Gyógyítási hiedelmek Hit a természetfeletti lényekben Incestus tabuJátékok Jövendőmondás Kereskedelem Kozmológia Köszöntés formák Látogatások Lakás formák Mágia Mitológia Munkamegosztás Művelődés Naptár Nyelv Orvoslás Öröklési szabályok Partner szerzés Pubertás kori szokások Rokonsági csoport Sport Státus-differenciálás Személynevek Szerszám készítés Szexuális tilalmak Szülészet Tánc Zene Testdíszek Tisztaság elmélet Törvények, normák Tulajdon és tulajdon jog Uralmi forma Vallási rituálék Viccek Vendégszeretet Ünnepek Tűzgyújtás Temetkezési rituálék A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.

21 Az ember közgazdasági döntéseinek evolúciója Az ember: Ötödik (legalsó) szinten: az etológiai állati programjai működnek (+ érzelmi mérlegelés) Ötödik (legalsó) szinten: az etológiai állati programjai működnek (+ érzelmi mérlegelés) Negyedik szinten: az egyenlőtlenség-averzió, erős reciprocitás, irigység, feltétlen altruizmus mentális moduljai lépnek életbe, amelyek beállítódást, és preferenciát alakítanak ki, Negyedik szinten: az egyenlőtlenség-averzió, erős reciprocitás, irigység, feltétlen altruizmus mentális moduljai lépnek életbe, amelyek beállítódást, és preferenciát alakítanak ki, A harmadik szinten: szimbolikus értékek, az engedelmességet, a státuszt, a hatalmat, a barátot, és az ellenséget, a potenciális házastársat szimbólumok alapján azonosítja az egyén, és indítja el akcióját, A harmadik szinten: szimbolikus értékek, az engedelmességet, a státuszt, a hatalmat, a barátot, és az ellenséget, a potenciális házastársat szimbólumok alapján azonosítja az egyén, és indítja el akcióját, A második szinten: a viselkedést előítéletek, hagyományok, „hüvelyk-ujj” szabályok vezérlik, A második szinten: a viselkedést előítéletek, hagyományok, „hüvelyk-ujj” szabályok vezérlik, Első szinten: racionális, és önző, a kimeneteket mérlegelő, a jövőt előre jelző, és a következményekkel számoló személyiség, Első szinten: racionális, és önző, a kimeneteket mérlegelő, a jövőt előre jelző, és a következményekkel számoló személyiség,

22 A két új közgazdasági Nobel díjas Elinor Ostrom: Szemben a hagyományos megközelítésekkel, bemutatta, hogy a közjavak (a közös vagyon) hatékonyan irányítható a piac nélkül, pusztán a résztvevők együttműködése által. Konkrét esetek bemutatásával cáfolta azt a hallgatólagos feltételezést, hogy a köztulajdont a tulajdonosok nem tudnák hatékonyan működtetni a piac vagy a központi államhatalom beiktatása nélkül. Bebizonyította: a természeti források egyéni tulajdonosai gyakran képesek olyan döntéshozatali, ellenőrzési és a szabálykövetési mechanizmusok létrehozására, működtetésére, és kikényszerítésére, amelyek a körülményekhez illeszkedően bonyolultak, mégis hatékonyak és működőképesek. Oliver Williamson: amellett érvelt, hogy a piac és a hierarchikus szervezetek (vállalatok) olyan alternatív megoldásokat (intézményeket) testesítenek meg, amelyek a sokféle résztvevő érdekellentétét képesek feloldani. A piac hátránya, hogy gyakran kimerítő alkudozásra, feloldhatatlan érdekellentétre vezet. A cég hátránya, hogy a hierarchia és a hatalom, amely enyhíti a perlekedést, elnyomhatja a szabad versenyt és alkut, amely a hatékonyság csökkenéséhez vezethet. Nagyon sok esetben azonban a cég olyan szervezeti megoldást kínál, amely a piacnál hatékonyabban, és költség-takarékosabban hangolja össze az eltérő érdekű ágensek cselekedeteit.

23 Az élőlények: evolúciósan programozott lények Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik, megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa) Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik, megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa) A második szint: a mindenkori döntően genetikailag meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás rugalmasabb rendszerén keresztül a jelenbeli tapasztalat némileg módosíthatja. A második szint: a mindenkori döntően genetikailag meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás rugalmasabb rendszerén keresztül a jelenbeli tapasztalat némileg módosíthatja. A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák) A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák) A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat fogalmilag rögzítődik, és az új tapasztalat – a kétkörös tanulás modell mintájának megfelelően – a fogalmi rendszer változásán keresztül vezet a viselkedés megváltozásához. A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat fogalmilag rögzítődik, és az új tapasztalat – a kétkörös tanulás modell mintájának megfelelően – a fogalmi rendszer változásán keresztül vezet a viselkedés megváltozásához.

24 „Ki vagy mi” a programozó? A meghatározódás szintje: Sok minden meghatározódik a gének által Sok minden meghatározódik a gének által Sok mindent a környezet határoz meg. Sok mindent a környezet határoz meg. A valóságban a kettő együtt meghatározó, és elválaszthatatlanok. (kicsit úgy, mint a téglalap területe) A valóságban a kettő együtt meghatározó, és elválaszthatatlanok. (kicsit úgy, mint a téglalap területe) A meghatározódás jellege: 1. Dinamikus: nem egy gén, hanem a gén-hálózat együtt, 2. Visszacsatolt: a gén befolyásolja a környezetet, a környezet befolyásolja a genetikai adottságot, 3. Folyamatos: a fogantatástól, a felnövekedésig („fetal-programming” és később is), 4. Komplex: a gének és a társadalmi környezet kölcsönhatása átfedik egymást és összefonódnak.

25 Az emberszabásúak „kultúrája” Eszköz-készítés és eszköz-használat Eszköz-készítés és eszköz-használat Kultúra-szerű hagyományok Kultúra-szerű hagyományok Az altruizmus és a szolidaritás elemei Az altruizmus és a szolidaritás elemei Territorialitás, és a csoportok közötti vetélkedés Territorialitás, és a csoportok közötti vetélkedés A másod-rendű intencionalitás jelei A másod-rendű intencionalitás jelei A csoportos nevelés jelei (collective breeeding) A csoportos nevelés jelei (collective breeeding)

26 A majom-ember átalakulás jellemzője Az átalakulás folytonos, de a különbség minőségi. Nincs olyan, a génekben, vagy a viselkedésben megmutatkozó jellemző, és ehhez kapcsolható időpont, amely meghatározható volna határ- pontként. A legtöbb, a társadalom fejlődése szempontjából lényeges intézménynek és konstrukciónak megvan a gyökere. Így a „állam”, a „politika”, a „tulajdon”, az „eszköz-készítés”, a kommunikáció, a „hagyományok”, és a pro- szociális értékek „előképei” azonosíthatók. A környezet kihívásai „vezérelték” az emberszabásúak egy csoportját kulturális válaszokat adni a kihívásokra.

27 A „szociális” állatok konstrukciói 1. Fizikai, anyagi konstrukció (hód gátja, madár, vagy a hal fészek, pók-háló) 2. Szociális (dominancia-sor, gondozási, és párválasztási stratégiák, élelemszerzési, és vetélkedési, zsákmány-szerzési stratégiák) 3. Gesztusbeli (alá- és fölé-rendeltség jelzése, érzelmek kifejezése) 4. Mentális (szabálykövetés, intencionalitás)

28 A társadalom „barkácsolt” konstrukcióinak fajtái: 1. Technikai konstrukciók (gátak, házak, eszközök, tűz, kerék, utak stb.) 2. Szociális konstrukciók (piac, tulajdon, vállalkozás, házasság, egyház, pártok stb.) 3. Gesztusbeli konstrukciók (hogyan kell igent jelezni, kacsintani, meghajolni stb.) 4. Mentális konstrukciók (nyelv, érzelmek = igazságosság, szégyen, félelem, szépérzék stb.) 5. Logikai konstrukciók (elméletek, ideológiák, fogalmak, szimbólumok stb.)

29 Az emberré válás forradalmának jellemzői Sorba venni a szakaszokat és röviden jellemezni azokat 1. Emberré válás – ez még a humán-etológia korszaka 2. Modern ember – EAK – és az evolúciós pszichológia- korszaka 3. Szimbolikus – a kulturális evolúció fontossá válik (itt jelenik meg a beszéd) 4. Neolit - (itt jelenik meg a kultúra a maga teljességében + egyenlőtlenség, hatalom, hierarchikus közösség) 5. Intézményi forradalom - (itt jelenik meg az állam, és minden + írás, és egyre fejlettebb fogalmi gondolkodás)

30 Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség(nóvum) Az emberré válás 2.5 millió millió 500 ezer Humán etológia A „modern” ember 500 ezer ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia SzimbolikusForradalom ezer ezer 20 ezer Szimbólumok használata Neolit forradalom 20 ezer 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere Intézményi forradalom 6 ezer 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt

31 A modern ember születésének forradalma Az egyenletesen növekvő agyméret 200 ezer évvel ezelőtt eléri maximális (1400 cm²) méretét és stabilizálódik Létrejönnek az EP mentális moduljai Felértékelődik a csoport (a növekvő fejméret miatt életképtelenül születünk, energia-igényes, és fontos a tapasztalat elsajátítása) Kezd kiformálódni az etnocentizmus, Fejlődik az eszköz-használat és készítés, Az agyméret stabilizálódása miatt a kultúra kifejlesztése irányában fejlődünk tovább

32 A modern ember forradalma - az evolúciós adaptáció környezete Evolúciós adaptáció környezete A kiváltott magatartás minták Kis, fős csoportok, ellenséges környezetben Etnocentrikus szindróma Vadászat-gyűjtögetés, egymásra utaltság Elvárjuk a kölcsönösséget, Követjük a tekintélyt Állandó vándorlás Szolidaritást magasra értékeljük Folyamatos fenyegetettség, a környezetnek való kiszolgáltatottság Idegen környezetben szorongunk, és agresszívek leszünk Sok éhezés Szeretjük a cukrot és a húst Az emlékezet által megőrzött ismeretnek nagy értéke Az öregek szerepe nagyon fontos

33 A szimbolikus forradalom szakasza ezer között megjelennek az első szimbolikus tárgyak, és tevékenységek (sírok, gyöngyök, és festés), Kiterjedten használni kezdik a tüzet 60 ezertől szobrocskák, barlangi festés, ruházat, ékszerek – egyéni és a közösségi identitás jelzésére, Rögzül a munkamegosztás a férfiak és nők között (vadászó, gyűjtögető közösségek) Megjelenik ezer között kifejlett beszéd Megnő az átlag-életkor, kialakul a „nagyszülők” nemzedéke – fontos szerepük az ismeret átadásában Megnő a közösség mérete (40-ről, 80-ra), de még nem tudják „kezelni”: a csoportok rendre szétválnak, és megkezdik a föld benépesítését (80-40 ezer között meghódítják az 5 kontinenst)

34 A neolit forradalom szakasza A fordulópont a jégkorszak leghidegebb szakasza (25-18 ezer között) A földművelésre (állattenyésztésre) való áttérés között indul meg, de időben eltolódva 10 egymástól független térségben megy végbe, A közösség mérete ra nő, letelepülés, Eleve nem csak rokonok élnek együtt, szükségszerű az összehangolás kulturális eszközei (rituálék, szabályok, hierarchia, hatalom, a vallás kezdetei) A környezetben „idegen” közösségek léteznek, közösen kell használni eszközöket, A közösségeken belül egyenlőtlenségek, hatalmi szerkezet, és a kulturális univerzáliák kiépülése

35 Az intézményi forradalom szakasza A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak össze), Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik, A társadalmak szellemi újratermelés önálló „értelmiségi” csoportra hárul, főállású papság, Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és tárgyak együttesei, Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, vallás, politika, szervezetek).

36 Mik is az intézmények? Az intézmények szabályok, rítusok, viszonyok, szellemi alkotások (mítoszok, és elméletek) emberek, építmények és tárgyak együttesei. Legfontosabb típusai: az állam, a magántulajdon, a piac, a törvény, az erkölcs, a vallás, a politika, a szervezetek (hadsereg, termelés szervezetei, Ettől kezdve életünk az intézmények keretei között zajlik. Születésünket megelőzően, és halálunk után is intézmények vesznek körül A fejlődést ezek az intézmények határozzák meg, egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a siker vagy a kudarc az intézmények hatékonyságától függ


Letölteni ppt "A gondolkodás története 10. Előadás A „mi az ember?”: a filozófia és a tudomány szerint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések