Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vallások és civilizációk 13. Előadás A társadalmi tőke, és a történelmi egyenlőtlenség története.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk 13. Előadás A társadalmi tőke, és a történelmi egyenlőtlenség története."— Előadás másolata:

1 Vallások és civilizációk 13. Előadás A társadalmi tőke, és a történelmi egyenlőtlenség története

2 A gazdagság három összetevője: a „megtestesült”, a kapcsolati, és az anyagi A vagyon fogalmát abban az értelemben használjuk, mint örökölt, vagy megszerzett képesség, és eszköz, amely javítja és növeli élet-, és reprodukciós-esélyeit, életminőségét. Az emberi kultúra kialakulása óta az embernek háromféle vagyona létezik, gazdagságának három sajátos forrása létezik: 1. A személyes („megtestesült”) vagyon: az egyed testében lézető, adottságok, megszerzett képességek, és ismeretek, kompetenciák, amely a társadalmi együttműködés során mint előny kihasználható 2. A kapcsolati vagyon: mint barátság, ismertség, elfogadottság, amelyen keresztül a kölcsönös segítségnyújtás, egyedi információkhoz való hozzáférés elérhető, 3. Anyagi (pénzügyi) vagyon: a hagyományos értelmű anyagi, pénztőke, felhalmozott vagyontárgyak

3 A három vagyon-osztály kapcsolata Anyagi Személyes (Megtestesült) Kapcsolati Közvetlen átadhatóság IgenKorlátozottKorlátozott Halmozható előnyök IgenNemNéha Pozitív assortment IgenIgenKorlátozott KizárhatóságIgenNéhaNem

4 A vagyon-elemek arány az elmúlt évben GyűjtögetőkKertészkedőkÁllattenyésztőkMezőgazdaságiakIpari társ.Poszt-indusztriális K SZ M K M M MM M K K K K

5 A társadalmakon belüli, és azok közötti egyenlőtlenség Gyűjtögetők ÁllattenyésztőkMezőgazdaságiakIpari társadalomPoszt-indusztriális

6 Az egyenlőtlenség trendje az elmúlt 100 évben

7 Egyenlőtlenség: a tények, amit az emberek gondolnak, és amit akarnak, a mai Amerikában Hogyan oszlik meg az USA-ban a vagyon ténylegesen A polgárok leggazdagabb 20% birtokolja a nemzet vagyonának 84%-át A polgárok legszegényebb 20%-a a nemzet vagyonának 0.1%- át birtokolja Hogyan oszlik meg a vagyon a polgárok becslése aszerint? A leggazdagabb 20% birtokolja a vagyon 59%-át A legszegényebb 20%-a birtokolja a a vagyon 3.7 %-át. Milyen lenne az ideális vagyon- eloszlás a polgárok szerint? A leggazdagabb 20%-nak a vagyon legfeljebb 30%-át kellene birtokolnia A legszegényebb 20%-nak a vagyon 10%-át kellene birtokolnia

8 Témák: 1. Az egyenlőtlenség történelmi változásai az elmúlt 30 ezer évben 2. A tőke összetétele: fizikai, pénzügyi, emberi és társadalmi 3. Mitől függ, hogy egy társadalom elmaradott, vagy fejlődő? (PNAS cikk) 4. Egyenlőtlenség történelmi trendje az elmúlt 500 évben 5. A társadalmakon belüli, és azok közötti egyenlőtlenség 6. Az egyenlőtlenség trendje az elmúlt 100 évben 7. Egyenlőtlenség: a tények, amit az emberek gondolnak, és amit akarnak. 8. Hogyan csökkenthető az egyenlőtlenség? – Mit adóztassunk: a jövedelmet, a fogyasztást, a vagyont, vagy az örökséget?) 9. Mit jelent a társadalmi tőke 10. A társadalmi tőke és összetevői 11. A társadalmi tőke forrása 12. A társadalmi tőke és a kultúra 13. A társadalmi tőke felhalmozódásának történelmi tendenciája 14. Mi az összefüggés a társadalmi tőke és közösség között 15. Mit segít a társadalmi tőke az egyenlőtlenségben – hagyja a társ. tőkét felhalmozódni A társadalmi tőke politikai szerepe 16. A társadalmi tőke társadalmakon belül, és társadalmak között.

9 Hogyan csökkenthető az egyenlőtlenség? – Mit adóztassunk: a jövedelmet, a fogyasztást, a vagyont, vagy az örökséget?)

10 Mit jelent a társadalmi tőke

11 A társadalmi tőke és összetevői

12 A társadalmi tőke forrása

13 A társadalmi tőke és a kultúra

14 Mi az összefüggés a társadalmi tőke és közösség között

15 A 21. század trendfordulás jelei: az életmodellek különbségének növekedése Egymástól alapvetően eltérő életmodellt követő egyénekből álló közösségek jönnek létre. A heterogenitás kiszélesül, és a meglevő eszközökkel kezelhetetlenné válik. A következmények: A szabálykövetés visszaszorulása A szabálykövetés visszaszorulása A potya-utasság növekedése A potya-utasság növekedése Az antiszociális viselkedés terjedése Az antiszociális viselkedés terjedése Ezekre kialakuló „barkácsolt” megoldások: Túlburjánzó szabályrendszerek, és ellenőrző szervezetek Túlburjánzó szabályrendszerek, és ellenőrző szervezetek A vallás szerepének növekedése A vallás szerepének növekedése A nacionalizmus feléledése és új jelentkezés A nacionalizmus feléledése és új jelentkezés

16 A 21. századi trendfordulás jelei: az egyenlőtlenség társadalmakon belüli szélesedése

17 Az egyenlőtlenség mértéke Ország-csoportVagyon/fő Részesedése a világ vagyonából Részesedése a népességből Magas-jövedelmű OECD $/fő 64%15% Magas-jövedelmű Nem OECD $/fő 3%1% Közepes jövedelmű $/fő 9%11% Közép/alacsony jövedelmű $/fő 16%33% Alacsony jövedelmű $/fő 8%40% Világ $/fő 100%100% „State of the World 2008” 9. oldal

18 A globális egyenlőtlenség jelei

19 2000 USD alatt – 4 milliárd ember USD között – 2 milliárd ember USD felett: 600 millió ember A globális fogyasztási piramis – 2005-ban

20 J. Adams - a jövőről „Azért kényszerülünk mi most arra, hogy politikával, és hadtudományokkal foglalkoznunk, hogy fiaink majdan szabadon tanulmányozhassák a matematikát és a filozófiát, a különböző tudományokat, a közgazdaságtant, és a mezőgazdaságot, és hogy ezáltal lehetővé tegyék unokáinknak, hogy ők festészettel, költészettel, zenével, építészettel és szobrászattal töltsék az idejüket.

21 W. Rostow: A gazdasági fejlődés szakaszai Az utolsó fejezetben felveti, hova vezet a „take off”-ot követően az út? Megoldásként hivatkozik a Buddenbrook ház három nemzedékének sorsára. A legfejlettebb társadalmakat a „Buddenbrook szindróma” jellemzi majd: a felnövekvő nemzedéket nem vonzza a vagyon „csinálás”, sőt nem érdekli még a „hatalom” gyakorlása sem: életét a művészetek töltik majd ki.

22 Galbraith – A bőség társadalma „ Berendezni egy üres szobát bútorokkal, egy dolog. Folytatni azt és telezsúfolni, míg le nem szakad a padló, egészen más dolog. Ha képtelenek leszünk (mindenki számára) elegendő terméket előállítani, csak az emberiség régi, és fájdalmas szerencsétlensége folytatódik. Ám, ha szem elől tévesztjük azt, amit már megoldottunk, és nem vagyunk képesek továbblépni a következő feladathoz, az épp olyan tragikus volna. K. Galbraith. (1958): A bőség társadalma (utolsó bekezdés)

23 A haladás képe a művészetben „Van Klee-nek egy *Angelus Novus* című képe. Angyalt ábrázol, aki mintha rámeredne valamire és el akarna hátrálni tőle. Szeme tágra nyílik, szája nyitva, szárnyai kifeszülnek. Ilyen lehet a történelem angyala. Arcát a múlt felé fordítja. Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne még, hogy feltámassza a holtakat és összeillessze, ami széttörött. De vihar kél a paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, és oly erővel, hogy nem tudja többé összezárni őket. E vihar feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben az égig nő előtte a romhalmaz. *Ezt* a vihart nevezzük haladásnak.” Walter Benjámin


Letölteni ppt "Vallások és civilizációk 13. Előadás A társadalmi tőke, és a történelmi egyenlőtlenség története."

Hasonló előadás


Google Hirdetések