Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai eszmetörténet 11. Előadás A hatalommegosztás történet a 20. századig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai eszmetörténet 11. Előadás A hatalommegosztás történet a 20. századig."— Előadás másolata:

1 Politikai eszmetörténet 11. Előadás A hatalommegosztás történet a 20. századig

2 Az 2012 november 15-én lezajlott angliai választás intézményi háttere

3 Mit is jelent mindez? A „Bűnmegelőzési megbízottak” jogot kapnak arra, hogy kinevezzék, szükség esetén elbocsájtsák a rendőrfőnököt. Hasonlóképpen felelősek lesznek azért, hogy beszámoltathassák a helyi rendőrséget, meghatározzák a költségvetés felosztását, és meghatározzák a helyi prioritásokat, annak alapján mit tekintenek a helyi polgárok a legfontosabbnak, mitől félnek leginkább. A „Bűnmegelőzési megbízottak” jogot kapnak arra, hogy kinevezzék, szükség esetén elbocsájtsák a rendőrfőnököt. Hasonlóképpen felelősek lesznek azért, hogy beszámoltathassák a helyi rendőrséget, meghatározzák a költségvetés felosztását, és meghatározzák a helyi prioritásokat, annak alapján mit tekintenek a helyi polgárok a legfontosabbnak, mitől félnek leginkább. Lehetőséget kapnak egyben feladatuk lesz, hogy a bűnözés helyi áldozataival kapcsolatot teremtsenek segítsenek nekik, és a velük való konzultáció alapján határozzák meg a speciális helyi követelményeket és prioritásokat. A rendőrfelügyelő persze megtarthatja a közvetlen kontrollt a rendőri erők felett. Lehetőséget kapnak egyben feladatuk lesz, hogy a bűnözés helyi áldozataival kapcsolatot teremtsenek segítsenek nekik, és a velük való konzultáció alapján határozzák meg a speciális helyi követelményeket és prioritásokat. A rendőrfelügyelő persze megtarthatja a közvetlen kontrollt a rendőri erők felett. A Bűnmegelőzési megbízottak Bizottsága lép majd a jelenlegi hatóság helyébe, és folyamatosan ellenőriz, és összekötő kapcsolatként funkcionális a helyi lakosok és a rendőrség között. A Bűnmegelőzési megbízottak Bizottsága lép majd a jelenlegi hatóság helyébe, és folyamatosan ellenőriz, és összekötő kapcsolatként funkcionális a helyi lakosok és a rendőrség között.

4 Az állam létrejöttének következményei Az állammal és annak növekedésével merült fel a politika és a kormányzás problémája. A politika = a közösségre vonatkozó szabályok meghatározása, a közösségi beruházások meghatározása és finanszírozásának megszervezése, nagy közösségi „projektek” – építkezések, háborúk, védelmi művek - kidolgozása és levezénylése, A kormányzás = azok az intézmények és mechanizmusok, amelyek keretet adnak a folyamatos döntéshozásnak és konfliktus-kezelésnek Emellett létrejön egy sor ezzel összehangoltan működő, ezt segítő intézmény: a vallás, az ideológia, a jog, az igazságszolgáltatás, az adózás, a hadsereg. Ezzel egyben a egyéni konfliktusok megoldása módszereinek és eszközeinek létrehozása és működtetése (jogszolgáltatás és büntetés)

5 Az állam létrejöttének vezetési következményei A nagy társulások (társadalmak, szervezetek) létrejöttével három részben eltérő típusú befolyásolási módszer jön létre: Vezetés = egyén gyakorolja és egyénre irányul (leadership), Vezetés = egyén gyakorolja és egyénre irányul (leadership), Irányítás (igazgatás) = egyén gyakorolja és szervezetre irányul, (management: directing or controling) Irányítás (igazgatás) = egyén gyakorolja és szervezetre irányul, (management: directing or controling) Kormányzás = megbízottak közvetítésével történik, testület gyakorolja, és hatalom- megosztásra épül (governance) Kormányzás = megbízottak közvetítésével történik, testület gyakorolja, és hatalom- megosztásra épül (governance)

6 Az állam kormányzásának két megoldása Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság. Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság. E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg. E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg. A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat, A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat, A köz-társaság sok, lényegében egyenrangú polgár közössége, akik módszert keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt Ez a módszer általában a népgyűlés. A köz-társaság sok, lényegében egyenrangú polgár közössége, akik módszert keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt Ez a módszer általában a népgyűlés. Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, arisztokrácia) Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, arisztokrácia) Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit. A többség a királyságot „választotta”. Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit. A többség a királyságot „választotta”.

7 A köz-társaságok visszatérő problémái Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe lehessen a köztársaságban? - Mindenkit választhatnak, Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe lehessen a köztársaságban? - Mindenkit választhatnak, Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - A választás sorshúzás útján történik, Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - A választás sorshúzás útján történik, Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? – Osztrakismos (cserépszavazás) Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? – Osztrakismos (cserépszavazás) Hogyan érhető el, hogy az emberek valóban részt is vegyenek? – Egyrészt, morális kötelességgé tenni a részvételt (Periklész szavai) másrészt, fizetni az állam ügyeinek intézéséért, Hogyan érhető el, hogy az emberek valóban részt is vegyenek? – Egyrészt, morális kötelességgé tenni a részvételt (Periklész szavai) másrészt, fizetni az állam ügyeinek intézéséért, Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a képességek és az egyenlőség között? – Van amit nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nehezen oldható meg, Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a képességek és az egyenlőség között? – Van amit nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nehezen oldható meg,

8 A hatalom-megosztás kezdetei „A demokratikus társadalmi rendszer feltétele a szabadság …A szabadság első ismérve, hogy váltakozva engedelmeskedik és uralkodik. A demokratikus jog a szám szerinti egyenlőségben, nem pedig a (polgárok) pozíciója szerinti egyenlőségben rejlik. Ilyen körülmények között mindenben az egész (a polgárság egésze) dönt, úgyhogy az az érvényes és jogos, amit a többség annak ítél. Minden polgárnak egyforma jogokkal kell bírnia, ezért a demokráciában a vagyontalanok fölényben vannak a tehetősekkel szemben, mivel ők alkotják a többséget, és a többség dönt. Ez tehát a szabadság egyik ismérve.. A másik az, hogy mindenki úgy élhet ahogy akar...Ebből az a követelmény fakad, hogy az ember egyáltalán ne legyen alárendelt, mivel azonban ez nem lehetséges, hát legalább felváltva legyen az. A szabadságnak ez a meghatározása megegyezik a szabadságnak mint egyenlőségnek a meghatározásával.” Arisztotelész: Politika (6. könyv)

9 Arisztotelész – Az Athéni állam működése Sorsolják először is Athénia kincstárnokait. Ezek tízen vannak, és minden phylé- ből egyet-egyet sorshúzás útján, Sorsolják először is Athénia kincstárnokait. Ezek tízen vannak, és minden phylé- ből egyet-egyet sorshúzás útján, Sorsolják azután a póléteseket, - a hadikincstárnokokat – egyet-egyet minden phyléből, sorshúzás útján, Sorsolják azután a póléteseket, - a hadikincstárnokokat – egyet-egyet minden phyléből, sorshúzás útján, Sorsolással választják a tíz piacfelügyelőt (agronomost) ötöt-ötöt Peiraieusban, ötöt a városban, Sorsolással választják a tíz piacfelügyelőt (agronomost) ötöt-ötöt Peiraieusban, ötöt a városban, Sorsolással választanak tíz mértékvizsgálót (mertonomost),ötöt-ötöt Peiraieusban és a városban, akik az össze súly-, és hosszmértékre felügyelnek, Sorsolással választanak tíz mértékvizsgálót (mertonomost),ötöt-ötöt Peiraieusban és a városban, akik az össze súly-, és hosszmértékre felügyelnek, Sorsolással választják a tíz gabona-felügyelőt (sitiphilax), valamint kikötő- felügyelőt, Sorsolással választják a tíz gabona-felügyelőt (sitiphilax), valamint kikötő- felügyelőt, Sorshúzással választják ki a tizenegyeket is, akik felügyelnek a börtönökben levőkre. Ők azok, akik a letartóztatott tolvajokat, emberrablókat, ruha- tolvajokat ha beismerik tettüket halálra ítélik, ha tagadják, bíróság elé viszik, majd ha felmentést kapnak elbocsátják, ha nem akkor kivégzik, Sorshúzással választják ki a tizenegyeket is, akik felügyelnek a börtönökben levőkre. Ők azok, akik a letartóztatott tolvajokat, emberrablókat, ruha- tolvajokat ha beismerik tettüket halálra ítélik, ha tagadják, bíróság elé viszik, majd ha felmentést kapnak elbocsátják, ha nem akkor kivégzik, Sorsolással választják az ügyészeket (eisagógens), öt férfit, akik havonként a pereket terjesztik be, Sorsolással választják az ügyészeket (eisagógens), öt férfit, akik havonként a pereket terjesztik be, Sorsolással választják a 40-eket is, négyet minden phyléből, akikhez kell benyújtani a többi vádat, Sorsolással választják a 40-eket is, négyet minden phyléből, akikhez kell benyújtani a többi vádat, Sorsolják még a következő tisztségeket: az öt útépítőt, a tíz számvevőt, és ezek mellé még tíz vádlót, Sorsolják még a következő tisztségeket: az öt útépítőt, a tíz számvevőt, és ezek mellé még tíz vádlót, Sorshúzással választanak még prytanea-jegyzőt, aki az okmányokat, iratokat és a határozatokat őrzi, tíz áldozópapot, akik az engesztelő áldozatot nyújtják be… Sorshúzással választanak még prytanea-jegyzőt, aki az okmányokat, iratokat és a határozatokat őrzi, tíz áldozópapot, akik az engesztelő áldozatot nyújtják be…

10 A kormányzás három módszertani alapelve 1. A végső tulajdonosok nem maguk, hanem megbízottjaik útján igazgatnak. Átengedik a döntések jó részét, de figyelemmel kísérik „tulajdonukat”, és rögtön lépnek ha gondot látnak, 2. A döntéseket egyének helyett testületek hozzák, és nagyobb hangsúly helyeződik a döntések módszertani feltételeire, mint, hogy csak a legkiválóbbakat engedjük oda. 3. A hatalmat megosztják, vagyis egymást is ellenőrző testületek alkalmaznak, amelyek szigorúan meghatározott szabályok és keret között folytatják tevékenységüket.

11 A kormányzás problémájának történelmi trendje A kormányzás problémája először a politikában vetődött fel: Magna Charta (majd a Parlament létrehozása) – a politikai hatalommegosztás A gazdasági szál a 16. századtól a vállalatok létrejöttekor. Megosztott tulajdonlás és sok tulajdonos. Az állami kormányzás esetén újabb fordulópont a Francia Forradalom után ( millió egyenrangú polgár), majd a képviseleti demokráciák létrejötte. A gazdaságban előbb a részvénytársaságok létrejötte, majd 1830 táján a „szabad vállalatok” keletkezése. Ezt követően kezd kiformálódni a kormányzás teljes intézmény-rendszere és a 20. század végére alakul ki a rendszer

12 A középkori politikai gondolkodás két problémája 1. Az egyik a világi és az egyházi hatalom viszonya. Az egyház a belső viták és egyenetlenségek leküzdése által egyre nagyobb és centralizáltabb hatalommá vált, amely kiterjesztette hatalmát az élet szinte minden területére. Ehhez képest a világi hatalom instabil, változó, kaotikus volt, és a nyers erőszak szférája volt. 2. A főhatalom önkényes tobzódásával szembeni ellenállás jogi kérdése. Ellenállás jogról általában ott beszélnek, ahol az ellenállást nem szabályozza a normális polgári jog. A király elismerését bizonyos etikai elvek betartásához kötötték.

13 A hatalom-megosztás modern politikai szála J. Salisbury: Policraticus - a törvények által korlátozott uralkodást, és a hatalommegosztás elfogadását tette a minden uralkodó feladatává. Az egyház olyan szuverén intézmény, amely nincs alávetve a királynak, így emberei, földjei, tulajdonai és kinevezési joga érinthetetlenek az uralkodók által. Ezt a gondolatot használják fel, amikor 1215-ben az egyház, a nemesség, és a polgárság összefogtak, és a Policraticus-ból merített érvékre – no meg valóságos hatalmukra – támaszkodva kényszerítették, hogy a Nagy Okiratban (a Magna Charta-ban) foglalja írásba az alattvalók jogait. S bár a királyok újra és újra megkísérelték visszaszerezni hatalmukat, a hatalom új „társtulajdonosai” - törvénnyel szentesített jogaik tudatában - féltékenyen őrizték a megkaparított hatalmi részüket. Ezek a gondolatok lesznek az alapjai az „átengedett szuverenitásnak”, amely a szabad városok, az önálló társaságok, és a független vállalatok létrejöttét megalapozza.

14 A Parlamentek létrejötte Európában Az első Parlamentet 1188-ban, IX. Alfonz hozta létre Spanyolországban. Elismerte egy olyan törvény létezését, amelyhez neki is kötni kellett magát, vagyis a törvények hatalmát magára nézve elfogadta. Az első Parlamentet 1188-ban, IX. Alfonz hozta létre Spanyolországban. Elismerte egy olyan törvény létezését, amelyhez neki is kötni kellett magát, vagyis a törvények hatalmát magára nézve elfogadta. Írásban rögzítették, hogy a törvényeket személytelen módon és elfogultságtól mentesen érvényesíti, önkényesen nem hoz döntéseket, nem indít háborút, nem köt békét a nemesek, és a polgárok véleményének figyelmen kívül hagyásával. Írásban rögzítették, hogy a törvényeket személytelen módon és elfogultságtól mentesen érvényesíti, önkényesen nem hoz döntéseket, nem indít háborút, nem köt békét a nemesek, és a polgárok véleményének figyelmen kívül hagyásával. A megállapodásban fontos szerepet játszott a városok, a polgárok és az egyház vagyonának tiszteletben tartása és hogy adót nem vet ki az érintettek egyetértése nélkül. A megállapodásban fontos szerepet játszott a városok, a polgárok és az egyház vagyonának tiszteletben tartása és hogy adót nem vet ki az érintettek egyetértése nélkül. A korabeli források szerint az első Parlamentben a városok képviselői nem egyszerűen jelen lehettek megfigyelőként, hanem döntési jogokkal bírtak. A korabeli források szerint az első Parlamentben a városok képviselői nem egyszerűen jelen lehettek megfigyelőként, hanem döntési jogokkal bírtak. Az ok: a király ebben az időben igyekezett visszafoglalni egész Spanyolországot (Reconquista) és fontos volt az egyetértés. Az ok: a király ebben az időben igyekezett visszafoglalni egész Spanyolországot (Reconquista) és fontos volt az egyetértés.

15 A Parlamentek elterjedése A 12. századtól kezdve egész Európában elterjedt ez a fajta politikai intézmény. Ma még vita folyik, hogy egyszerűen másolták az egyes helyeken felbukkanó mintát, vagy a körülmények hasonlósága hívta életre a hasonló intézményt. A 12. századtól kezdve egész Európában elterjedt ez a fajta politikai intézmény. Ma még vita folyik, hogy egyszerűen másolták az egyes helyeken felbukkanó mintát, vagy a körülmények hasonlósága hívta életre a hasonló intézményt. Így az első Parlamentek Spanyolországban indulnak el: Barcelona (1192), majd 1215 Anglia (Magna Charta) Portugália, Szicília, Franciaország, Így az első Parlamentek Spanyolországban indulnak el: Barcelona (1192), majd 1215 Anglia (Magna Charta) Portugália, Szicília, Franciaország, 1295-től kezdve Angliában folyamatosan működni kezd től kezdve Angliában folyamatosan működni kezd. Ami érdekes, hogy sajátos minta kezd létrejönni, amely arra utal, eltérő módon fejlődik észak, dél, és kelet Európa Ami érdekes, hogy sajátos minta kezd létrejönni, amely arra utal, eltérő módon fejlődik észak, dél, és kelet Európa

16 A Parlament „aktivitási index” Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik.

17 A hatalommegosztás szervezeti formái A szuverén és tejhatalmú uralkodó átenged jogokat, hogy behatárolt területen, a szerveződés szabadon határozhassa meg működését. Így jön létre az „átengedett szuverenitás” európai jelensége: Szabad városok Szabad városok Szabad céhek, Szabad céhek, Szabad vallási közösségek Szabad vallási közösségek Szabad egyetemek, Szabad egyetemek, Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad vállalkozások Szabad vállalkozások A vállalat-alapítás sokáig úgy történik, hogy az uralkodók, majd a Parlament „Charter”-t” bocsátott ki. Ez egy írásos dokumentum, amely privilégiumot és vagyont ad bizonyos tevékenység ellátásához, és szabályozza a működést.

18 Jean Bodin ( ) A szuverenitás elmélete Bár a szuverenitás egy konkrét uralkodóban testesül meg, a szuverén (már) nem egyszerűen egy konkrét uralkodó, még csak nem is egy dinasztia hatalmi jogcíme, hanem egy államhatalomhoz kötött dolog. A vállalat és a vállalkozás metaforáját használva: ekkor válik az uralkodó „vállalkozása” (amely az övé, és azt tesz vele amit akar), a személyétől és annak változásától elválasztott léttel bíró „vállalattá”, amely önálló jogi (és hatalmi) léttel bír. Jól látszik ez, amikor a külpolitikai vonatkozásról esik szó. A külső szuverenitás azt jelenti, hogy egy állam más államokhoz való viszonyában önálló, és független. Más hatalmak, és államok nem parancsolhatnak neki, nem szabhatják meg mint tegyen, vagy ne tegyen, mi történjen az adott országban. A szuverenitás fogalmát napjainkban jószerével éppen ebben a külpolitikai értelemben használják.

19 Grotius ( ) - „A háború és béke jogáról” A jogtörténet egyik fontos forrása, amely a nemzetközi jog alapját képezi mind a mai napig. Azon szabályok összefoglalása, amelyet az államok követnek háborúik, és békekötéseik során, illetve kereskedelmi szerződéseikben. Sok olyan elvet fogalmaz meg, amely a humanitás minimumára vonatkozik: a foglyokat nem szabad megölni, a lakosságot nem szabad lemészárolni, a megszállt területeken „civilizált” módon kell viselkedni. A világ - Grotius szerint - szuverén államokból áll, az államok nem adhatnak parancsot egymásnak, nem avatkozhatnak egymás „belügyeibe”. Egyenlő jogi szubjektumként kell elismerniük egymást, még ha nem egyenlő hatalmúak is. Ellentétben Hobbes-al, azt állítja: a hatalmi erőszak nem teremt jogot, az államok közötti viszonyokban meghatározók a szerződések, a kölcsönös elismerés rítusai, és kell egy külön jog, amely a kapcsolatukat vezérli.

20 Az újkor: a westfaliai béke (1648) A középkorban Európa az uralkodók Európája. A westfaliai békétől kezdődően Európa a szuverén államok Európája. Nem uralkodók, vagy azzá válni akaró személyek, hanem szuverén államok állnak szemben. Az államok (és uralkodóik) megszabadulnak a katolikus egyház felügyeletétől is. A nemzetközi kapcsolatok elrendezésének új módjait vezetik be, amely lehetővé teszi a konfliktusok békés és a közösség érdekében álló rendezését. A vallási háborúk kora lejárt.

21 Thomas Hobbes ( ) Az állami közösséget megelőző korszak tehát nem harmónia, és „aranykor”, hanem éppen ellenkezőleg, az állandó konfliktusok világa. („Bellum omnia contra omnes”). Mivel azonban az ember nemcsak ösztönnel, de ésszel is rendelkezik, képes előre látásra és saját érdekében véget vet ennek a természetes állapotnak. Létrehozza a társadalmi szerződést, amelyben minden egyes ember lemond arról, hogy természetéből fakadó önérvényesítésre irányuló jogait gyakorolja, és átruházza azt egy szuverén uralkodóra (amennyiben az össze többi ugyanígy tesz). „Az ennek megtörténtével egyetlen személlyé egyesült sokaságot ÁLLAMNAK, (CIVITAS-nak) nevezzük. És így születik meg az a nagy LEVIATÁN.. az a halandó isten, amelynek – a hallhatatlan isten fennhatósága alatt – békénket, és oltalmunkat köszönhetjük.” Ezzel az aktussal a szuverént – akár egyetlen személyben, akár egy korporációban testesül meg – abszolút hatalommal ruházzuk fel. De a szerződésben mindkét részről jogok és kötelezettségek vannak, és vizsgálható a szerződésszegés, és a szerződések újratárgyalhatók.

22 Locke: ( ): A liberális jogállam alapelvei „Aki így gondolkodik (t.i. lemondana jogairól egy abszolút hatalommal rendelkező uralkodó javára), az azt képzeli: az emberek olyan balgák, hogy nagy gonddal igyekeznek elkerülni azokat a bajokat, amelyeket a görények vagy a rókák okozhatnak nekik, viszont belenyugszanak abba, hogy oroszlánok falják fel őket”. A legfőbb hatalom a törvényhozói hatalom – de ő sem rendelkezhet teljesen önkényesen az emberek életével és tulajdonával. Az igazságszolgáltatásnak kihirdetett és állandó törvények alapján és felhatalmazott és ismert bírók útján kell az igazságot szolgáltatni. Még adót is csak képviseletért cserébe lehet szedni. Ez lesz a amerikai tartományok lázadásának indítéka.

23 Montesquieu a hatékony államműködésről „ Ha a törvényhozói hatalom a végrehajtói hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani az ilyen uralkodó vagy az ilyen zsarnoki testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani”. „Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincs elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódnék, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bíró is törvényhozó volna. Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak... De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három hatalmat.” Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat.

24 Montesquieu a hatalom gyakorlóiról A törvényhozói hatalomban népképviselők ülnek. Ám a képviselőknek olyan embereket kell megválasztani - Montequieu szerint – akik alkalmasak az ügyek megvitatására. Ehhez elég műveltnek kell lenni, a kellő műveltség megszerzésének feltétele azonban a szükséges mennyiségű vagyon. A népnek joga van képviselőket küldeni a Parlamentbe, de csak annyiban vesz részt a kormányzásban, hogy a neki legjobb képviselőket megválassza. Lehet, hogy nem képes bonyolult kérdéseket megérteni és megoldani, de arra igen, hogy megítélje kik képviselik majd megfelelően.

25 J.J Rousseau ( ): a társadalmi szerződés alapelve „Minden személy, valamennyi képességével együtt az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk”. A főhatalom az egész népnél marad – ez a népszuverenitás alapgondolata. Az egyének egymással mint magánszemélyekkel szemben úgy lépnek fel, mint a főhatalomban egyaránt részes jogalanyok, a főhatalommal szemben pedig mint kötelességekkel bíró állampolgárok. A kettő – a köz általános érdeke, és az egyén magán érdeke – ellenmondásba is kerülhet. A magánszemély, - mint burzsoá - a közvetlen hasznára tekint, és azt szeretné, hogy az állam biztosítsa számára magánérdekeinek szabad követését. Mint állampolgár – citoyen – azonban a köz érdekét kell szem előtt tartsa, alá vetve magát a közjó céljainak és az ezt kifejező közakaratnak.

26 Rousseau a kívánatos kormányzati formáról A népszuverenitás elve miatt minden társadalmi rend alapja köztársaság lehet csak, de a konkrét kormányzati forma nagyon eltérő lehet. (Kormányzaton egyébként ő az alattvalók és a főhatalom közzé iktatott közvetítő testületet ért.) Beleütközött egy sajátos ellenmondásba: miközben a törvényhozás szerepe csak a népet illetheti meg, a leghatékonyabb kormányzati forma – ő így vélte – az lehet, amikor egyetlen személy tartja kezében a kormányrudat. Ám egy községnél nagyobb egységnél gyakorlatilag nem megvalósítható a népgyűlés. „Ha volna nép, amely csupa istenekből állna, az a nép demokratikus kormányzat alatt élne”. Szerinte egy olyan képviseleti demokrácia a leghatékonyabb, amelyben az arisztokrácia uralkodik. A népé a törvényhozói hatalom, a végrehajtói hatalmat viszont a vagyonosok és a z arisztokrácia gyakorolja. „A legjobb és a legtermészetesebb rend az, amikor a legbölcsebb emberek kormányozzák a tömeget, feltéve, hogy bizonyosan a sokaság javát nézik, és nem saját hasznukat.

27 Az amerikai körülmények egyedi volta Az USA szövetségi államok számára az volt a kérdés: hogyan szerveződjön meg egy nagy kiterjedésű, sok, alapvetően egyenlő jogokkal rendelkező ember politikai közösségét úgy, hogy a sokféle érdeket képviselni tudják, elkerüljék valamiféle zsarnokság létrejöttét, praktikus döntéseket és működőképes törvényeket hozzanak. Az USA szövetségi államok számára az volt a kérdés: hogyan szerveződjön meg egy nagy kiterjedésű, sok, alapvetően egyenlő jogokkal rendelkező ember politikai közösségét úgy, hogy a sokféle érdeket képviselni tudják, elkerüljék valamiféle zsarnokság létrejöttét, praktikus döntéseket és működőképes törvényeket hozzanak. Minderre nem volt történelmi példa. Akik köztársaságként működtek (pl. Athén vagy Velence) azok kicsik voltak és a polgárok száma is kicsi volt. Azok viszont, akik nagyok voltak (Franciaország vagy Anglia, de még Hollandia is) azok alapvetően monarchiák voltak. Minderre nem volt történelmi példa. Akik köztársaságként működtek (pl. Athén vagy Velence) azok kicsik voltak és a polgárok száma is kicsi volt. Azok viszont, akik nagyok voltak (Franciaország vagy Anglia, de még Hollandia is) azok alapvetően monarchiák voltak.

28 A két korlát Az amerikaiak számára teljesen elfogadhatatlan volt az európai rendszerben akkor érvényes kormányzati forma két - akkor még megkérdőjelezetlen - alapeleme: a monarchia (királyság) és az örökletes nemesség (arisztokrácia), Az amerikaiak számára teljesen elfogadhatatlan volt az európai rendszerben akkor érvényes kormányzati forma két - akkor még megkérdőjelezetlen - alapeleme: a monarchia (királyság) és az örökletes nemesség (arisztokrácia), A monarchiát úgy jellemezték, mint: „egy egyetlen ember abszolút hatalma, aki hol bolond, hol hipokrita, hol zsarnok – minden esetben kibékíthetetlenül ellentmond a köztársaság elveinek. „A monarchia az embereknek a hatalomból és a döntésekből való folytonos kirekesztettségét kínálja csak” (J. Madison) A monarchiát úgy jellemezték, mint: „egy egyetlen ember abszolút hatalma, aki hol bolond, hol hipokrita, hol zsarnok – minden esetben kibékíthetetlenül ellentmond a köztársaság elveinek. „A monarchia az embereknek a hatalomból és a döntésekből való folytonos kirekesztettségét kínálja csak” (J. Madison) A köztársaság politikai rendszerét úgy fogták fel, mint a teljes tagadását bármiféle nemesi címnek vagy örökölt rangnak. „Az arisztokráciát a természet törvényei elleni ténynek tekintem, amelyet maga a Természet fog lerombolni.” (Th. Paine) A köztársaság politikai rendszerét úgy fogták fel, mint a teljes tagadását bármiféle nemesi címnek vagy örökölt rangnak. „Az arisztokráciát a természet törvényei elleni ténynek tekintem, amelyet maga a Természet fog lerombolni.” (Th. Paine)

29 A megoldandó feladat:működőképes megoldást találni A modern köztársaság intézményes formáját keresték, amely megoldást kínál a állam, a törvényhozás és a döntéshozás neutralitására (a részrehajló döntés elkerülésére) úgy, hogy nem veszélyezteti a hatalom szuverenitását (nem vezet szétaprózottsághoz) és nem tagadja és szünteti meg az érdekek és értékek sokféleségét, amely egy nagykiterjedésű és demokratikus társadalomban szükségképpen létezik. A modern köztársaság intézményes formáját keresték, amely megoldást kínál a állam, a törvényhozás és a döntéshozás neutralitására (a részrehajló döntés elkerülésére) úgy, hogy nem veszélyezteti a hatalom szuverenitását (nem vezet szétaprózottsághoz) és nem tagadja és szünteti meg az érdekek és értékek sokféleségét, amely egy nagykiterjedésű és demokratikus társadalomban szükségképpen létezik. „A legnagyobb hiányossága a Köztársaságoknak, amit eddig még nem tudtak leküzdeni, olyan részrehajlás nélküli és szenvedély nélküli döntőbíró (szerepének érvényesítése – M.Gy. ), aki mindenki számára elfogadhatóan tud ítélni egy szenvedélyektől és eltérő érdekektől szabdalt társadalomban” „A legnagyobb hiányossága a Köztársaságoknak, amit eddig még nem tudtak leküzdeni, olyan részrehajlás nélküli és szenvedély nélküli döntőbíró (szerepének érvényesítése – M.Gy. ), aki mindenki számára elfogadhatóan tud ítélni egy szenvedélyektől és eltérő érdekektől szabdalt társadalomban” J. Madison J. Madison

30 A megoldás felé vezető út A köztársaság megnevezés csak olyan társadalmat illethet meg, amelyben a kormányzat az összes hatalmát közvetlenül vagy közvetve az emberek többségétől származtatja. A köztársaság megnevezés csak olyan társadalmat illethet meg, amelyben a kormányzat az összes hatalmát közvetlenül vagy közvetve az emberek többségétől származtatja. „Nagyon fontos, hogy egy ilyen kormányzat a hatalmát a társadalom többségétől nyerje és nem csak valamely privilegizált osztály kisebb számú képviselőjétől, másként a kevésszámú nemes elnyomást gyakorolhatna kisajátítva a hatalmat.” „Nagyon fontos, hogy egy ilyen kormányzat a hatalmát a társadalom többségétől nyerje és nem csak valamely privilegizált osztály kisebb számú képviselőjétől, másként a kevésszámú nemes elnyomást gyakorolhatna kisajátítva a hatalmat.” Ennek érdekében elképzelhető és megvalósítandó egy képviseleti rendszer, amely a legtöbbeknek lehetővé teszi a megválaszthatóságukat. Ennek érdekében elképzelhető és megvalósítandó egy képviseleti rendszer, amely a legtöbbeknek lehetővé teszi a megválaszthatóságukat. „Köztársaságon én képviseleten alapuló kormányzati rendszert értek.” J. Madison „Köztársaságon én képviseleten alapuló kormányzati rendszert értek.” J. Madison

31 A képviseleti demokrácia Maga a képviseleti demokrácia kifejezést Hamilton használta először 1777-ban egy levelében. Európában ezzel csaknem egyidejűleg használta Condorce 1787-ben. A francia forradalom kezdetén elterjedt elsősorban a helyi szinten, mint városok kormányzásának modellje. A képviseleti demokrácia támogatói bizonyos alapértékekben egyetértettek: Olyan állami intézményeket kell létrehozni, amelyekben együtt tudnak élni a képviselet és a közvetlen részvétel módjai, Olyan állami intézményeket kell létrehozni, amelyekben együtt tudnak élni a képviselet és a közvetlen részvétel módjai, Elutasítják az abszolút monarchiát, az örökletes politikai részvételt, és a közvetlen népuralmat. Elutasítják az abszolút monarchiát, az örökletes politikai részvételt, és a közvetlen népuralmat. A részvétel egy olyan intézmény, amely lehetővé teszi, hogy a civil társadalom bármely része képes legyen választott politikai identitása alapján politikailag megszerveződni, és ezen keresztül befolyásolni az adott ország politikáját. A részvétel egy olyan intézmény, amely lehetővé teszi, hogy a civil társadalom bármely része képes legyen választott politikai identitása alapján politikailag megszerveződni, és ezen keresztül befolyásolni az adott ország politikáját.

32 A képviseleti demokrácia lényege „Feltételezve még, hogy minden athéni polgár Szókratész lett volna is, minden athéni összejövetel tömeg-gyűlés (mob) volt”. Madison „Feltételezve még, hogy minden athéni polgár Szókratész lett volna is, minden athéni összejövetel tömeg-gyűlés (mob) volt”. Madison Ezzel szemben egy hatékonyan működő képviseleti kormányzati rendszerben végül is az egyéni érdekek is hatékonyabban érvényesülhetnek. Egy ilyen rendszerben a gondnoknak kijelölt személyeket maguk az emberek választják és ellenőrzik. Ezzel szemben egy hatékonyan működő képviseleti kormányzati rendszerben végül is az egyéni érdekek is hatékonyabban érvényesülhetnek. Egy ilyen rendszerben a gondnoknak kijelölt személyeket maguk az emberek választják és ellenőrzik. Egy ilyen rendszer képes arra, hogy bölcs döntéseket, jó törvényeket hozzon – miközben megfelelően nem-részrehajló - mert képes arra, hogy sokféle véleményt és érdeket egyesítsen. Egy ilyen rendszer képes arra, hogy bölcs döntéseket, jó törvényeket hozzon – miközben megfelelően nem-részrehajló - mert képes arra, hogy sokféle véleményt és érdeket egyesítsen. Ezen túlmenően egy ilyen versengő képviseleti rendszer biztosítja, hogy éppen azok jussanak a kormányzás intézményéhez, akik megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, és akik ilyennel nem rendelkeznek, azok kiszelektálódjanak. Ezen túlmenően egy ilyen versengő képviseleti rendszer biztosítja, hogy éppen azok jussanak a kormányzás intézményéhez, akik megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, és akik ilyennel nem rendelkeznek, azok kiszelektálódjanak.

33 A francia forradalom tanulságai A gondolkodók óvatosan lesznek a teljhatalommal szemben, függetlenül attól, annak gyakorlója a király, vagy a nemesek egy csoportja, vagy akár a nép! A gondolkodók óvatosan lesznek a teljhatalommal szemben, függetlenül attól, annak gyakorlója a király, vagy a nemesek egy csoportja, vagy akár a nép! Óvatosak lesznek a képviselet és a végső hatalom elkülönítésében, Óvatosak lesznek a képviselet és a végső hatalom elkülönítésében, Ráébrednek az intézményi szabályok fontosságára, miként működtethető a rendszer, és miként ellenőrizhetők a választott képviselők Ráébrednek az intézményi szabályok fontosságára, miként működtethető a rendszer, és miként ellenőrizhetők a választott képviselők Megnő az igény az egyén jogainak biztosítására, a kisebbség jogainak védelmére a többséggel szemben, Megnő az igény az egyén jogainak biztosítására, a kisebbség jogainak védelmére a többséggel szemben, Megnő az igény egy intézményes ellensúlyokkal és az átláthatóság és ellenőrizhetőség lehetőségeit megteremtő kormányzási modell megalkotásának. Megnő az igény egy intézményes ellensúlyokkal és az átláthatóság és ellenőrizhetőség lehetőségeit megteremtő kormányzási modell megalkotásának.

34 Alexis de Tocqueville ( ) „A teljhatalom, úgy tűnik számomra rossz és veszélyes dolog önmagában véve. Gyakorlása szerintem meghaladja bármely ember erőit, csupán Isten lehet veszély nélkül mindenható, mivel bölcsessége és igazságossága mindig felér hatalmával. A földön tehát nincs hatalom, mely önmagában véve olyan tiszteletre méltó lenne és oly szent jogokkal felruházott, hogy hagyhatnám cselekedni ellenőrzés nélkül., és uralkodni korlátozás nélkül. Amikor azt látom, megadják a korlátlan cselekvés jogát és lehetőségét valamely hatalomnak, hívják azt népnek, vagy királynak, demokráciának vagy arisztokráciának, gyakorolhatják monarchiában vagy köztársaságban, így szólok: Itt a zsarnokság csirája s elindulok, hogy más törvények alatt éljek.” A. de Tocqueville. A demokrácia Amerikában. Gondolat oldal

35 Benjámin Constant (1767 – 1830) Szembeállítja a klasszikus politikai szabadságot, amely a közvetlen részvételre épít, és a liberalizmus szabadságát, amely a politikától való szabadságot hangsúlyozza. „ Mi már nem élvezhetjük az ókoriak szabadságát., amelynek lényege a kollektív hatalomban való tevékeny és állandó részvétel volt. A mi szabadságunknak a magán- függetlenség békés élvezetében kell állnia” B. Constant: A régiek és modernek szabadsága A szabadság mindenek előtt az egyén szabadsága, éspedig a magánélet biztosított autonómiája értelmében, amelynek szféráját minden politikának tiszteletben kell tartania. Ezért elfogadja a népszuverenitás elvét, de nem fogadja el korlátlanságát. Az írja: „Könnyű a hatalomnak a népet mint alattvalót arra kényszerítenie, hogy uralkodóként azt az akaratot nyilvánítsa ki, amelyet elrendelnek neki… A népszuverenitás nem korlátlan, terjedelmét azok a határok szabják meg, amelyet az igazságosság, és az egyének jogai jelölnek ki. Egy egész nép akarat sem teheti igazságossá azt ami igazságtalan.”

36 John Stuart Mill „Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogos lehet egy civilizált közösség bármelyik tagjával szemben – akarata ellenére – erőszakot alkalmazni: mások sérelmének megakadályozása…. Az egyén csak annyira felelős a társadalomnak, amennyi viselkedéséből másokat érint. Mindabban ami csak őt érinti jogos függetlensége korlátlan. Önmagának – saját testének és lelkének – mindenki korlátlan ura… Nincs joga egyetlen embernek vagy emberek egyetlen csoportjának sem, hogy előírja egy felnőtt ember számára, hogy mit tehet életével a saját érdekében, vagy mit kell tennie vele”

37 A hatalommegosztás evolúciója – a gazdaságban (1) „Az ilyen (részvény) társaságok igazgatói azonban – írta a kor gazdaságfilozófiáját leíró, napjainkban is sokat idézett, A. Smith, - mások pénzének a kezelői és nem a sajátjukénak, ezért nem várhatjuk el tőlük, hogy olyan aggodalmas éberséggel figyeljenek rá, mintha egy magánvállalkozás tulajdonosaiként figyelnének a saját pénzükre. Mint a gazdag ember intézői, hajlamosak a kisebb kérdésekben nem uraik érdekeit szem előtt tartva dönteni, és igen könnyen osztanak maguknak is részt belőle. Többé-kevésbé mindig gondatlanság és pazarlás jellemzi egy ehhez hasonló vállalat ügyeit”. „Az ilyen (részvény) társaságok igazgatói azonban – írta a kor gazdaságfilozófiáját leíró, napjainkban is sokat idézett, A. Smith, - mások pénzének a kezelői és nem a sajátjukénak, ezért nem várhatjuk el tőlük, hogy olyan aggodalmas éberséggel figyeljenek rá, mintha egy magánvállalkozás tulajdonosaiként figyelnének a saját pénzükre. Mint a gazdag ember intézői, hajlamosak a kisebb kérdésekben nem uraik érdekeit szem előtt tartva dönteni, és igen könnyen osztanak maguknak is részt belőle. Többé-kevésbé mindig gondatlanság és pazarlás jellemzi egy ehhez hasonló vállalat ügyeit”.

38 A hatalommegosztás evolúciója a gazdaságban (2) A vállalatokban egymás tevékenységét folyamatosan ellenőrző hatalmi ellensúlyok rendszerét alakítottak ki. Ez azt jelentette, hogy a tulajdonosok érdekeik biztosítására fékeket, ellensúlyokat, egymást ellenőrző belső vállalati szervezetek egész rendszerét teremtették meg. Az így létrejött intézmény-rendszert és működésmódot jelöli a vállalati kormányzás (angol kifejezéssel, corporate governance) fogalomrendszere.

39 M. Weber: a politika és az állam „Az uralmi szervezetet akkor és annyiban nevezzük politikai szervezetnek, ha és amennyiben rendjének érvényességét egy megadható földrajzi területen belül az biztosítja, hogy az ügyeket igazgató csoport folytonosan fizikai kényszert alkalmaz, és fizikai kényszer alkalmazásával fenyeget.” „Az üzemként működő politikai intézményt államnak nevezzük, ha és amennyiben igazgatási csoportja a rend érvényre juttatásában eredményesen alkalmazza a legitim fizikai kényszer monopóliumát.” „Az állam az az emberi közösség, amely egy meghatározott területen belül (sikerrel) veszi igénybe a legitim fizikai erőszak monopóliumát.

40 A bürokratikus szervezetek Max Weber fogalmazta meg azt az elméletet, hogy a modern fejlődés egyik legfontosabb jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása. A bürokrácia jellemzői Weber szerint: 1. a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás alapján szerveződik; 1. a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás alapján szerveződik; 2. a bürokratikus szervezetben egyértelmű uralmi hierarchia van; pontos szabályok mondják meg, ki kinek adhat utasítást, ki kinek tartozik engedelmességgel; 2. a bürokratikus szervezetben egyértelmű uralmi hierarchia van; pontos szabályok mondják meg, ki kinek adhat utasítást, ki kinek tartozik engedelmességgel; 3. a bürokratikus szervezetben pontos szabályok szerint történik az előrelépés; 3. a bürokratikus szervezetben pontos szabályok szerint történik az előrelépés; 4. az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik; 4. az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik; 5. az ügyintézésről írásos dokumentumok születnek; 5. az ügyintézésről írásos dokumentumok születnek; 6. a bürokraták teljes munkaidős állásban, és kereset fejében dolgoznak; 6. a bürokraták teljes munkaidős állásban, és kereset fejében dolgoznak; 7. a bürokratikus ügyintézésben – a jutalom és a büntetés végrehajtásában - a kapcsolatok személytelenek. 7. a bürokratikus ügyintézésben – a jutalom és a büntetés végrehajtásában - a kapcsolatok személytelenek.

41 A karizmatikus vezér és a parlamentáris demokrácia A karizmatikus vezért Webernél korlátozzák a parlamentáris demokrácia keretei, és ki van téve a nyilvános kritika lehetőségének. Ez a garancia a tekintélyelvű uralom ellen. A karizmatikus vezért Webernél korlátozzák a parlamentáris demokrácia keretei, és ki van téve a nyilvános kritika lehetőségének. Ez a garancia a tekintélyelvű uralom ellen. A karizmatikus vezér „kategorikus imperatívusza” (feltétlen etikai elve) Weber szerint: A karizmatikus vezér „kategorikus imperatívusza” (feltétlen etikai elve) Weber szerint: Cselekedj úgy, hogy cselekedeted maximáját ki merd tenni a kritikának! Cselekedj úgy, hogy számot tudjál adni e maxima megvalósíthatóságáról! Cselekedj úgy, hogy cselekedeted maximáját ki merd tenni a kritikának! Cselekedj úgy, hogy számot tudjál adni e maxima megvalósíthatóságáról!

42 Hatalommegosztás a 20. században Mind a gazdaság, mind pedig a politika szférájában azzal a problémával kell szembe nézni: miként kormányozható egy olyan szerveződés, amelynek, ha az vállalat, akkor több százezer részvényese, ha pedig állam, több millió (pl. Magyarországnak, 8 millió) szavazásra jogosult polgára van. Hogyan biztosítható tehát az, hogy óriási számú „kedvezményezett” – tulajdonos, vagy szavazó-polgár – érdekeit a szerveződés irányítására és ügyeinek intézésével megbízott emberek – a választott vagy kinevezett vezetők – folyamatosan és az érdekek minél teljesebb teljesülésére összpontosítva, szem előtt tartsák. Ezt a kérdést mindkét esetben ugyanaz a tény indokolja: az „érintettek” (1) nem látja át a helyzetet, (2) nem veszi a fáradságot, hogy körültekintően tájékozódjon, (3) nem megy el a közgyűlésre/választásra, (4) egyáltalán nem fordít időt, és energiát, hogy tulajdonával/államával „törődjön, legfeljebb sopánkodik, vagy átkozódik, amikor a csőd, vagy a válság bekövetkezett. A helyzet megoldására a politika és a vállalkozások tudománya külön utakon járva, de egybehangzó megoldást találtak és ez az intézményes hatalommegosztás.

43 A kormányzás = a jogok (ösztönzők), és a korlátok (ellensúlyok) összehangolása A szabályok garantálják a különféle döntéshozóknak, hogy a törvény keretei között szabadon döntsenek, és ne kelljen tartani a pertől, mindaddig amíg döntéseket a jó-szándék, akcióikat pedig a racionalitás és a gondosság vezérli, A szabályok garantálják a különféle döntéshozóknak, hogy a törvény keretei között szabadon döntsenek, és ne kelljen tartani a pertől, mindaddig amíg döntéseket a jó-szándék, akcióikat pedig a racionalitás és a gondosság vezérli, A kormányzás intézménye egyben védi a vállalat önállóságát, ami azt jelenti, hogy a vállalatnak nem kell tartani a bíróság beavatkozásától mindaddig amíg a döntéseket a tulajdonosok érdekében, és megfelelő gondossággal hozzák, A kormányzás intézménye egyben védi a vállalat önállóságát, ami azt jelenti, hogy a vállalatnak nem kell tartani a bíróság beavatkozásától mindaddig amíg a döntéseket a tulajdonosok érdekében, és megfelelő gondossággal hozzák, Ugyanakkor a kormányzás szabályai és folyamatai egyben korlátokat és ellensúlyokat is beépítenek a döntési és végrehajtási folyamatokba, amelyek határt szabnak az autonómiának, kiszűrni igyekeznek az esetleges felelőtlenséget, és önérdek érvényesülését. Ugyanakkor a kormányzás szabályai és folyamatai egyben korlátokat és ellensúlyokat is beépítenek a döntési és végrehajtási folyamatokba, amelyek határt szabnak az autonómiának, kiszűrni igyekeznek az esetleges felelőtlenséget, és önérdek érvényesülését.

44 A hatalom-megosztás a 2. világháború után A választópolgárok száma újra ugrásszerűen megnő (életkor lecsökken, a vagyoni cenzus megszűnik, nők is szavazati jogot kapnak) Az új választók érdekeltsége lecsökken - nincs idejük, érdekeltségük, és tapasztalatuk – kérdéses, miként érvényesíthetők az érdekeik, Kezdetben erős az „ösztönre” alapozott választói döntés vagy az ettől való félelem: a munkásosztály vagy a parasztság esetén. Fokozatosan azonban nagyon összetett érdekstruktúra alakul ki, amely a választói döntést nehézzé teszi, bonyolulttá és nehezen átláthatóvá teszi. Emiatt fokozatosan újra előtérbe kerül a „törzsi” logikára, az evolúciós reflexekre építő választói befolyásolás

45 Az intézményes hatalommegosztás elemei A fokozatosan elbizonytalanodó választó érdekében – mint a gazdaságban – egy finoman kiegyensúlyozott rendszer formálódik ki. Ennek legfontosabb elemei: Parlament (ellenzékkel), Kormány, Parlament (ellenzékkel), Kormány, Elválasztott hatalmi ágak, Elválasztott hatalmi ágak, Alkotmánybíróság, Köztársasági elnök (Király), Alkotmánybíróság, Köztársasági elnök (Király), Nemzeti Bank, Nemzeti Bank, Állami Számvevő Szék, Állami Számvevő Szék, Média (a 4. hatalmi ág), Média (a 4. hatalmi ág), Érdekképviseleti szervezetek, önkormányzatok, Érdekképviseleti szervezetek, önkormányzatok, KSH, MTA, KSH, MTA,

46 A hatalommegosztás intézményei a 20. században Különböző országok, a hatalommegosztás - történelmi hagyományaik által is befolyásolt - kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét működtetik. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak.

47 A kormányzás legfontosabb alapelvei A jogkörök átruházásának átgondolt megvalósítása, A jogkörök átruházásának átgondolt megvalósítása, Fékek és ellensúlyok létesítése és működtetése, Fékek és ellensúlyok létesítése és működtetése, A szakszerű döntéshozatal biztosítása, A szakszerű döntéshozatal biztosítása, A felelősség/elszámoltathatóság biztosítása, A felelősség/elszámoltathatóság biztosítása, Az átláthatóság érvényesítése, Az átláthatóság érvényesítése, Az összeférhetetlenség biztosítása, Az összeférhetetlenség biztosítása, Az ösztönzők átgondolt, összehangolt és rendszerszerű alkalmazása Az ösztönzők átgondolt, összehangolt és rendszerszerű alkalmazása

48 A kormányzás minőségének mérése a politika szférájában Egyre több nemzetközi szervezet méri, követi nyomon különböző szemszögből alakulását: Worldwide Governance Index (WGI - Good governance Index), Worldwide Governance Index (WGI - Good governance Index), The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe, The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe, Freedom House - Freedom Index Freedom House - Freedom Index Transparency International - Corruption Perception Index Transparency International - Corruption Perception Index

49 Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 1. Az állampolgárok „hangja” és a vezetés beszámoltathatósága Annak mértéke, amennyire az állampolgárok részt vehetnek saját kormányuk megválasztásában, amennyire ellenőrizni tudják azt a politikai intézményeken, a sajtón, és a saját szerveződéseiken keresztül, 2. A politikai stabilitás és az erőszak és fenyegetettség hiánya Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat destabilizálható és megdönthető alkotmányellenes, és erőszakos módszerekkel, beleértve a terrorizmust és hétköznapi erőszak hatására, 3. A kormányzati hatékonyság A közszolgálati javak minőségének mértéke, az állampolgárok számára szükséges szolgáltatások minősége és a hozzáférhetőség, a politikai nyomástól való függetlenség, a politikai szabályok és a törvények megfelelőségének mértéke

50 Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 4. A szabályozás és a szabályozottság minősége Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat képes ésszerű, és az állampolgárok, és a vállalkozások tevékenységét hatékonyan szabályozó politikák, és előírások (törvények) létrehozására és működtetésére, 5. A törvények hatalma Annak mértéke, amennyire a polgároknak, és a társadalom különböző szerveződéseinek bizalma van a különböző szintű kormányzatok által meghozott szabályokban, és azok érvényesülésében, mennyire képes az adott társadalom kikényszeríteni a szabályok és törvények betartását, a bűnözés és az erőszakos cselekedetek „kezelése” a rendőrség, és a bíróság által, 6. A korrupció mértéke, és kontrollja Annak mértéke, amennyire a különböző szintű kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során előnyben részesítik a saját „zsebüket” a köz „zsebével” szemben Annak mértéke, amennyire a különböző szintű kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során előnyben részesítik a saját „zsebüket” a köz „zsebével” szemben

51 WGI konkrét értékei Magyarország esetén Magyarország A polgárok „hangja” Politikai stabilitás Kormányzati hatékonyság Szabályozási hatékonyság Törvények hatalma Korrupció mértéke

52 A WGI (2006) összehasonlítható adatokkal DániaMagyarországCsehország Polgárok hangja Politikai stabilitás Kormányzati hatékonyság Szabályozási hatékonyság A törvények hatalma A korrupció mértéke

53 A „felelős kormányzás” koncepciója a politikában Nem a jó kormányzó, nem a hatékony kormány, hanem a „felelős” kormányzás a fontos! „Minden boldog család egyformán boldog, minden boldogtalan a maga módján az.” Tolsztoj: Anna Karenina

54 Új részeket Belerakni összefoglalóként Amerikát Belerakni összefoglalóként Amerikát Belerakni az új angol anyagot – a képviseleti demokrácia létrejötte, Belerakni az új angol anyagot – a képviseleti demokrácia létrejötte, Belerakni a angol választást Belerakni a angol választást A 21. század problémája: a végső tulajdonos nem figyel és nem ellenőriz.. A 21. század problémája: a végső tulajdonos nem figyel és nem ellenőriz.. Belerakni kérdésként a katalán választásokat Belerakni kérdésként a katalán választásokat

55 Az európai dominó

56 A bürokrácia hátrányai Weber szerint Ugyanakkor Weber világosan látta a bürokrácia hátrányait, és erre vonatkozó felvetéseit azóta a szociológiai kutatások messzemenően igazolták: Ugyanakkor Weber világosan látta a bürokrácia hátrányait, és erre vonatkozó felvetéseit azóta a szociológiai kutatások messzemenően igazolták: 1. A bürokrácia alaptendenciája a növekedésre való törekvés: minél nagyobb a beosztottak száma, annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye. 2. Az előléptetési szabályok ahhoz a képtelen helyzethez vezetnek, hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában, míg olyan szintre nem jut, ahol már nem tud megfelelni feladatának. 3. A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett saját bürokratikus céljait követi: maga a működés válik létezése céljává. 4. A bürokráciában benne van az „oligarchizálódási” tendencia, (tehát, hogy a bürokratikus szervezet vagy egység vezetője hajlamossá válik, hogy visszaéljen hivatali hatalmával). 5. Mindezek miatt a bürokratikus szervezetek hajlamosak merevvé válni. 1. A bürokrácia alaptendenciája a növekedésre való törekvés: minél nagyobb a beosztottak száma, annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye. 2. Az előléptetési szabályok ahhoz a képtelen helyzethez vezetnek, hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában, míg olyan szintre nem jut, ahol már nem tud megfelelni feladatának. 3. A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett saját bürokratikus céljait követi: maga a működés válik létezése céljává. 4. A bürokráciában benne van az „oligarchizálódási” tendencia, (tehát, hogy a bürokratikus szervezet vagy egység vezetője hajlamossá válik, hogy visszaéljen hivatali hatalmával). 5. Mindezek miatt a bürokratikus szervezetek hajlamosak merevvé válni.

57 A bürokrácia mint a modern társadalom „vasketrece” A bürokrácia esetében Weber szerint azzal lehet dolgunk, amit elszabadult racionalitásként jellemzett: vagyis hogy egy eredetileg racionális intézmény, képződmény átfordul önmaga ellentétébe, és alapvetően irracionálissá válik. A bürokrácia esetében Weber szerint azzal lehet dolgunk, amit elszabadult racionalitásként jellemzett: vagyis hogy egy eredetileg racionális intézmény, képződmény átfordul önmaga ellentétébe, és alapvetően irracionálissá válik. Így az öncélúvá váló bürokratizálódást úgy is nevezte (a „Gazdaság és társadalom” című művében), mint a társadalom „vasketrece”, a „szolgaság háza”. Így az öncélúvá váló bürokratizálódást úgy is nevezte (a „Gazdaság és társadalom” című művében), mint a társadalom „vasketrece”, a „szolgaság háza”. Weber szerint a modern társadalom előtt álló egyik nagy kihívás éppen az, hogy az eredetileg racionális funkcióval bíró, mostanra azonban lényegileg irracionális funkciókat hogyan tudja visszanyesni, illetve megint racionálissá tenni. Weber szerint a modern társadalom előtt álló egyik nagy kihívás éppen az, hogy az eredetileg racionális funkcióval bíró, mostanra azonban lényegileg irracionális funkciókat hogyan tudja visszanyesni, illetve megint racionálissá tenni.

58 Mit is jelent mindez? Police and crime commissioners will be able to appoint, and if necessary dismiss, chief constables. They will also be responsible for holding their local police forces to account and setting the budget, including the council tax precept. Police and crime commissioners will be able to appoint, and if necessary dismiss, chief constables. They will also be responsible for holding their local police forces to account and setting the budget, including the council tax precept. They must engage with the public and consult with victims when setting the policing priorities in their local area. However the chief constable retains direction and control of their police force. They must engage with the public and consult with victims when setting the policing priorities in their local area. However the chief constable retains direction and control of their police force. The PCC role replaces existing local police authorities which are made up of 17 elected and appointed members including councillors and magistrates. The PCC role replaces existing local police authorities which are made up of 17 elected and appointed members including councillors and magistrates. New police and crime panels of people in each area will hold the PCC to account, with a slightly different set-up in Wales. New police and crime panels of people in each area will hold the PCC to account, with a slightly different set-up in Wales.

59 Az állam elméletei 1. Organikus elméletek: 1. Organikus elméletek: Az állam olyan mint az organizmus amelynek különböző részei vannak. A világ természetes rendjébe illeszkedik, és nem ideiglenes és megváltoztatható dolog. El kell fogadni, és bele kell nyugodni. J. of Salisbury… 2. Szerződés elméletek: Megállapodás, amelyet a szerződő felek letárgyalnak, a jogokat és kötelezettségeket elfogadják, és ezeket, ha valamelyik fél akarja újratárgyalhatják. Padovai Marsilius…

60 Padovai Marsilius ( ) „A béke védelmezője” Az ember nem egyszerűen természetéből fakadóan közösségre szoruló lény, hanem a felismerés erejénél fogva is. Egyesülése tehát akarati aktus, az emberek hozzák létre tudatos megállapodással. Megalkotják az együttélés szabályait is, a törvényeket. A törvények azonban attól valódi törvények, hogy kényszerítő hatalom áll mögöttük. A törvény ismérve tehát nem az, hogy megfelel-e valamilyen felsőbb erkölcsnek, hanem, hogy mögötte áll-e a közösség kényszerítő akarata. Enélkül az ésszerű szabály nem törvény, míg a rossz törvény is törvény, ha kikényszeríthető. A törvényhozó ezért csak a polgárok többsége lehet, s bár ezt átruházhatja a társadalom vezető rétegére, ez az átruházás csak feltételes lehet.


Letölteni ppt "Politikai eszmetörténet 11. Előadás A hatalommegosztás történet a 20. századig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések