Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A filozófia története 1. Előadás Bevezető: a társadalom, az ember, majd a tudomány és a filozófia születése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A filozófia története 1. Előadás Bevezető: a társadalom, az ember, majd a tudomány és a filozófia születése."— Előadás másolata:

1 A filozófia története 1. Előadás Bevezető: a társadalom, az ember, majd a tudomány és a filozófia születése

2 A filozófia története tantárgy tematikája 1. Az ember, a társadalom és a filozófia születése 2. A görög filozófia 3. A középkori filozófia 4. Az újkori filozófia 5. A felvilágosodás és az empirizmus 6. A klasszikus német filozófia 7. A 19. század (Kierkegaard, Marx, Nietzsche – és mások) 8. A 20. század:..izmusok, és..lógiák útvesztőjében 9. A 20. század: meghatározó személyiségek és irányzatok 10. Mi az ember? (Az emberi lényeg, és az emberi természet) 11. Mi az igaz? (A tudomány határai) 12. Mi a jó? (Az erkölcs elmélete és gyakorlata)

3 A kötelező és az ajánlott irodalmak Kötelező irodalom: honlapon a Oktatási segédanyagok könyvtárban a „Filozófia történet” honlapon a Oktatási segédanyagok könyvtárban a „Filozófia történet” Marosán Bence: Kiegészítő anyagok a Filozófia történethez Marosán Bence: Kiegészítő anyagok a Filozófia történethez Ajánlott irodalom: Daniel J. Boorstin: Keresők (Örök kérdések régen és ma) Európa Könyvkiadó Daniel J. Boorstin: Keresők (Örök kérdések régen és ma) Európa Könyvkiadó Steiger Kornél: Filozófia (Tankönyv a középiskolák számára) Holnap Kiadó. 2004) Steiger Kornél: Filozófia (Tankönyv a középiskolák számára) Holnap Kiadó. 2004) Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába (Szöveggyűjtemény) Holnap Kiadó Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába (Szöveggyűjtemény) Holnap Kiadó Hasznosan forgathatók és ajánlottak a wikipédia szócikkei is.

4 Teljesítmény-értékelés A félév vizsgával zárul. A vizsgajegy – elvileg – három részből áll: írásos házi-dolgozat, a ZH héten és az utolsó héten megírandó ZH, valamint írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban. Aki a 13 előadásból legalább 9-on jelen van, és a ZH-i elfogadhatóan sikerülnek, az a félév végén, a beadott házi-dolgozata alapján megkaphatja a jegyet. Ha órai részvétele nem elegendő és/vagy a ZH-kat nem írta meg, vagy nem sikerültek, akkor vizsgázni is kell. A házi dolgozat témája: ki kell választani az előadók által megadott idézetek vagy témák valamelyikét, és arról kell írni elemzést a megadott szempontok alapján. A házi dolgozat 2600 szó méretű kell legyen és a beadási határidő: 2011 december 17.

5 A házi dolgozat elkészítésének szempontjai Ki kell választani a tananyag során említett gondolkodótól egy idézetet és azt elemezni kell az alábbi szempontok szerint: 1. Kihez és hogyan kapcsolódik az adott idézet a filozófus (gondolkodó) elődei közül? 2. Kihez és hogyan kapcsolódik az idézet a gondolkodó kortársai közül? 3. Mennyiben tükrözi az idézet adott kor problémáit? 4. Mennyiben tükrözi az adott idézet a gondolkodó pillanatnyi helyzetét? 5. Mennyiben tükrözi az adott idézet a gondolkodó életútját, hogyan illik bele az életműbe? 6. Mennyiben tükrözi az idézet a gondolkodó társadalmi helyzetét, és „osztályhelyzetét”? 7. Egy mai ember számára mi a jelentése – esetleg fontos üzenete - az adott idézetben megfogalmazott gondolatnak? 8. Mit jelent, mit üzen, milyen tanulságokkal szolgál ez az Ön számára?

6 A levelezős évfolyam tematikája Időpontok: Szept – – Bevezetés Szept – Ókor – középkor Okt – – Újkor - felvilágosodás Okt – – 19. század Okt – 20. század

7 Az emberiség életgörbéje

8 A történelem hullámai (1) Népesség termelés Kérdés:2010 trendválást hoz-e? ?

9 Időszámítás kezdete GDP/fő 0 Nyugat Európa Kelet Európa Ázsia Afrika A gazdasági növekedés trendje az elmúlt évezredben

10 A 20. század: A Dow-Jones index alakulása

11 11 A jólét terjedése

12 12 A növekedés határai

13 Napjaink hangulata „Napjainkban, sokkal inkább, mit bármely korábbi történelmi korban, érezzünk, hogy az emberiség keresztúthoz érkezett. Az egyik út a végső elkeseredésbe és az abszolút reménytelenségbe vezet. A másik a tökéletes pusztuláshoz. Csak imádkozni tudunk, hogy elegendő bölcsességünk lesz, hogy jól választhassunk a kettő között.” Woody Allen

14 Az ember kialakulásának fordulópontjai

15 Az emberré válás „forradalmi” szakaszai 1. Emberré válás – ez még a humán-etológia korszaka 2. Anatómiailag modern ember - és az evolúciós pszichológia- korszaka 3. Szimbolikus forradalom – a kulturális evolúció fontossá válik (itt jelenik meg a beszéd) 4. Neolit forradalom - (itt jelenik meg a kultúra a maga teljességében + egyenlőtlenség, hatalom, hierarchikus közösség) 5. Intézményi forradalom - (itt jelenik meg az állam, és minden + írás, és egyre fejlettebb fogalmi gondolkodás)

16 A kulturális evolúció lényege A kultúra = minta-rendszer, amelynek elemi egységei (mémek) vannak, A kultúra = minta-rendszer, amelynek elemi egységei (mémek) vannak, Örököljük, és átörökítjük, a másolással és tanulással, Örököljük, és átörökítjük, a másolással és tanulással, A kultúra mutációja = a mémek változása, rendszeresen hoz létre változásokat, A kultúra mutációja = a mémek változása, rendszeresen hoz létre változásokat, Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd használhatóságuktól függően használjuk és tovább adjuk, vagy elfeledjük, Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd használhatóságuktól függően használjuk és tovább adjuk, vagy elfeledjük, A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget befolyásoló A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget befolyásoló A kultúra evolúciója = a közösség mintaösszetétele változik, és új konstrukciók jönnek létre A kultúra evolúciója = a közösség mintaösszetétele változik, és új konstrukciók jönnek létre

17 Az emberszabásúak „kultúrája” Eszköz-készítés és eszköz-használat Eszköz-készítés és eszköz-használat Kultúra-szerű hagyományok Kultúra-szerű hagyományok Az altruizmus és a szolidaritás elemei Az altruizmus és a szolidaritás elemei Territorialitás, és a csoportok közötti vetélkedés Territorialitás, és a csoportok közötti vetélkedés A másod-rendű intencionalitás jelei A másod-rendű intencionalitás jelei A csoportos nevelés jelei (collective breeeding) A csoportos nevelés jelei (collective breeeding)

18 A kulturális evolúció mechanizmusai Mutáció (néha véletlen, de a társadalomban többnyire tudatos. Keresik, várják, és terjesztik) Mutáció (néha véletlen, de a társadalomban többnyire tudatos. Keresik, várják, és terjesztik) Átörökítés (öntudatlan másolás, tudatos tanítás, formális tanulási folyamat) Átörökítés (öntudatlan másolás, tudatos tanítás, formális tanulási folyamat) Memetikai vándorlás (a feltaláló és/vagy a találmánya „elvándorol” és másutt is használni kezdik – könyvnyomtatás, vagy a fényképezés) Memetikai vándorlás (a feltaláló és/vagy a találmánya „elvándorol” és másutt is használni kezdik – könyvnyomtatás, vagy a fényképezés) Memetikai sodródás (a kis populációkban a véletlenszerű változások hatása megnő – pl. az elvándoroltak) Memetikai sodródás (a kis populációkban a véletlenszerű változások hatása megnő – pl. az elvándoroltak) Memetikai „szex” (kultúrák találkozása és egymást megtermékenyítő hatása) Memetikai „szex” (kultúrák találkozása és egymást megtermékenyítő hatása)

19 Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség(nóvum) 1. Az emberré válás 2.5 millió millió 500 ezer Humán etológia 2. A „modern” ember 500 ezer ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia 3. Szimbolikus Forradalom ezer ezer 20 ezer Szimbólumok használata 4. Neolit forradalom 20 ezer 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere 5. Intézményi forradalom 6 ezer 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt

20 Az 1. forradalom = a majom-ember átalakulás Az átalakulás folytonos, de a különbség minőségi. Nincs olyan, a génekben, vagy a viselkedésben megmutatkozó jellemző, és ehhez kapcsolható időpont, amely meghatározható volna határ- pontként. A legtöbb, a társadalom fejlődése szempontjából lényeges intézménynek és konstrukciónak megvan a gyökere. Így a „állam”, a „politika”, a „tulajdon”, az „eszköz-készítés”, a kommunikáció, a „hagyományok”, és a pro-szociális értékek „előképei” azonosíthatók. A környezet – bizonyos értelemben véletlen, de evolúciós nyomást megtestesítő - kihívásai „vezérelték” az emberszabásúak egy csoportját, hogy kulturális válaszokat adjon a problémákra.

21 A 2. forradalom: az anatómiailag modern ember születése Az egyenletesen növekvő agyméret 200 ezer évvel ezelőtt eléri maximális (1400 cm²) méretét és stabilizálódik Létrejönnek az EP mentális moduljai. A mentális modulok az elme szabvány-megoldásokat szolgáltató funkcionális egységei. Beállítódást és preferenciát alakítanak ki, amelyek ösztönszerűen érvényesülnek, Felértékelődik a csoport (a növekvő fejméret miatt életképtelenül születünk, energia-igényes, és fontos a tapasztalat elsajátítása) Ilyen modulok: csalófelismerő, barát-azonosító, ágens- generáló, csoportbefolyást elfogadó stb. Kezd kiformálódni az etnocentizmus, Fejlődik az eszköz-használat és készítés, Az agyméret stabilizálódása miatt a kultúra kifejlesztése irányában fejlődünk tovább

22 A modern ember forradalma - az evolúciós adaptáció környezete Evolúciós adaptáció környezete A kiváltott magatartás minták Kis, fős csoportok, ellenséges környezetben Etnocentrikus szindróma, és belül összetartás, a csoport követése Vadászat-gyűjtögetés, egymásra utaltság Elvárjuk a kölcsönösséget, Követjük a tekintélyt Állandó vándorlás Szolidaritást magasra értékeljük Folyamatos fenyegetettség, a környezetnek való kiszolgáltatottság Idegen környezetben szorongunk, és agresszívek leszünk, alávetjük magunkat a „főnöknek” Sok éhezés Szeretjük a cukrot és a húst Az emlékezet által megőrzött ismeretnek nagy értéke Az öregek (nagypapák, nagymamák) szerepe nagyon fontos

23 Mit jelent a „mentális modul” szint? Az emberré válás – evolúciósan adaptív környezetnek nevezett – körülményei által felvetett problémákra kialakított viselkedési formák, Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek egy meghatározott adaptív probléma megoldásának eszközei, A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával döntjük el, megérzésszerűen, ki a csaló, kiben lehet bízni, mit együnk, mitől óvakodjunk, Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló preferencia, amely az egyedet bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja, és rendre meghatározott választ generál

24 Mit is jelent az „ösztönszerű” viselkedés? Bateson kísérletében az irodában dolgozók önkéntes alapon fizettek az elfogyasztott tejért. A fizetés mértéke a melléket ábrán látható összefüggést követett: attól függően, hogy milyen képet (virágot vagy figyelő szemeket) helyeztek el a szobában eltérő módon alakult a „befizetett” pénz mennyisége

25 A tudatelmélet (Theory of Mind) aktuális szintjének megállapítása: a Sally Ann teszt A gyermekek 2-3 év táján kezdik felismerni, hogy Sally a „basket”-ben fogja keresni a labdát. A kísérletek tanulsága szerint egy felnőtt csimpánz is képes erre.

26 A tudatelmélet (Theory of Mind) aktuális szintjének megállapítása: az „Aranyhal” teszt hónapos gyerekeknek mutatnak két tál ételt: brokkolit és az „Aranyhal” kekszecskét. A brokkolit senki, a kekszet mindegyik szereti. A velük levő felnőtt belekóstol mindegyikbe és látványosan úgy tesz, mintha a brokkoli ízlene, míg a keksz nem, élethűen fintorog. Azután előre nyújtja a tenyerét: „Adj nekem valamelyikből légy szíves!”. A 14 hónaposak - némi gondolkodás - után a kekszből adnak (amit „mindenki” szeret) A 18 hónaposak viszont – meghökkenve ugyan: „jé ilyen emberek is vannak?”- már a brokkoliból kínál.

27 A 3. forradalom: a szimbolikus forradalom ezer között megjelennek az első szimbolikus tárgyak, és tevékenységek (sírok, gyöngyök, és festés), 60 ezertől szobrocskák, barlangi festés, ruházat, ékszerek – egyéni és a közösségi identitás jelzésére, Szimbolikus akciók (ünnepek, temetkezés, Megjelenik a szimbolikus kommunikáció (90-50 ezer között kifejlett beszéd) Kiterjedten használni kezdik a tüzet Rögzül a munkamegosztás a férfiak és nők között (vadászó, gyűjtögető közösségek) Megnő az átlag-életkor, kialakul a „nagyszülők” nemzedéke – fontos szerepük az ismeret átadásában Megnő a közösség mérete (40-ről, 80-ra), de ezt az elején még nem tudják „kezelni”. A csoportok rendre szétválnak, és megkezdik a föld benépesítését (80-40 ezer között meghódítják az 5 kontinenst) Részben a szimbólumok, és a norma lesz az, ami segít összeretani a csoportot

28 A szimbolikus forradalom mágikus kultúrája Megjelennek a vallás első jelei: hit a természetfeletti lényekben, az őket befolyásoló rituálék kialakítása (mágia), és vallásos élmény megszerzése Temetkezés és az élet fordulópontjainak megünneplése Lassan kialakuló társadalmi különbségek, A beszéd segítségével átadott szabályok, és szerepek, A környezet megtelik a kultúra elemeivel, és az jellemző lesz a közösségre Egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció

29 Mit jelent a „szimbolikus szabály” szintje? A naggyá nőtt – és mérlegelésre is képes - agy már nem biológiai jelek után kutat, hanem szimbólumokat keres, amikor azt kell eldönteni ki legyen a házastárs, a főnök, kit szeress és kitől óvakodj, Szimbólumok tájékoztatnak arról, kik a barátok, ki a főnök, kinek mi a csoportban a szerepe, kitől kell óvakodni, A szimbólumok segítenek eligazodni az életben, de ezeket már meg kell tanulni, használatuk során mérlegelni és értékelni kell, Megjeleni a norma: a társadalmilag elvárt viselkedés szabálya, a társadalmilag elvárt viselkedés szabálya, szociálisan (növekvő mértékben a nyelv ) segítségével adják tovább, szociálisan (növekvő mértékben a nyelv ) segítségével adják tovább, társadalmilag működtetett ösztönzők (büntetések és jutalmak) kényszerítik ki, társadalmilag működtetett ösztönzők (büntetések és jutalmak) kényszerítik ki, Ezeket az információkat részben szóban, a nyelv segítségével adják tovább, és a fontosabb szimbólumokhoz narratívák tartoznak (Pl. eredet mítosz, vagy varázslás)

30 A 4. forradalom: a neolit forradalom A fordulópont a jégkorszak leghidegebb szakasza (25-18 ezer között) A földművelésre (állattenyésztésre) való áttérés között indul meg, de időben eltolódva 10 egymástól független térségben megy végbe, A közösség mérete ra nő, letelepülés, Eleve nem csak rokonok élnek együtt, szükségszerű az összehangolás kulturális eszközei (rituálék, szabályok, hierarchia, hatalom, a vallás kezdetei) A környezetben „idegen” közösségek léteznek, közösen kell használni eszközöket, A közösségeken belül egyenlőtlenségek, hatalmi szerkezet, és a kulturális univerzáliák kiépülése Ez a sokféleség, és csoport-méret csak új szociális eszközök (szociális konstrukciók) segítségével kezelhetők: megkezdődik az erkölcs, a törvény, a hatalom (politika), és a piac intézménnyé formálódása

31 A kulturális univerzálék modellje A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán a gének – „ülnek” az adott társadalom elemi mémjei, és mém-komplexumai, amelyek „kifeszítik” a társadalmat. A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán a gének – „ülnek” az adott társadalom elemi mémjei, és mém-komplexumai, amelyek „kifeszítik” a társadalmat. Az antropológusok öt csoportját különböztetik meg: Az antropológusok öt csoportját különböztetik meg: 1. Termelés 2. Reprodukció (család, rokonsági viszonyok, szexuális szokások) 3. Családi gazdaság 4. Politikai-gazdasági viszonyok (döntés-hozatal, tulajdon, 5. Viselkedési szuperstruktúra (szimbólumok, mítoszok, vallások, tabuk, normák stb.)

32 Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán) Ajándékozás Álomfejtés Boldogság-elképzelések Büntető-szankciók Család Demográfia Díszítő-művészet Életkor mint rendező elv Etika Etikett Étkezési idők Folklór Főzés Gesztusok Gyász Higiénia Gyógyítási hiedelmek Hit a természetfeletti lényekben Incestus tabuJátékok Jövendőmondás Kereskedelem Kozmológia Köszöntés formák Látogatások Lakás formák Mágia Mitológia Munkamegosztás Művelődés Naptár Nyelv Orvoslás Öröklési szabályok Partner szerzés Pubertás kori szokások Rokonsági csoport Sport Státus-differenciálás Személynevek Szerszám készítés Szexuális tilalmak Szülészet Tánc Zene Testdíszek Tisztaság elmélet Törvények, normák Tulajdon és tulajdon jog Uralmi forma Vallási rituálék Viccek Vendégszeretet Ünnepek Tűzgyújtás Temetkezési rituálék A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.

33 Mit jelent a „kulturális elemek” szintje? A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző – kulturálisan konstruált mémek, A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki, sokféle szerep, és szabály létezik, A szabálykövetést kikényszerítő normák fokozatosan kezdenek szétválnak erkölccsé, és törvénnyé, A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A környezet és a közösség között egy széles kultúra-sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben elválasztja attól a közösséget. Egészében a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb.

34 Az 5. forradalom: az intézményi forradalom A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak össze), Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik, A társadalmak szellemi újratermelés önálló „értelmiségi” csoportra hárul, főállású papság, Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és tárgyak együttesei, Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, vallás, politika, szervezetek).

35 A letelepülés evolúciósan adaptív környezete A változás A kihívás A válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz és legitimál) Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőtlenség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

36 Mik is az intézmények? Az intézmények alapvetően szabályokból és viszonyokból „épített” konstrukciók, amelyeket ösztöntők (jutalmak és büntetések) rendszere működtet. Az intézmények alapvetően szabályokból és viszonyokból „épített” konstrukciók, amelyeket ösztöntők (jutalmak és büntetések) rendszere működtet. Építőelemei között vannak a korábbi fejlődési szakaszok „bevált” eszközei is: rítusok, szimbólumok, szellemi alkotások (mítoszok, és elméletek) emberek, építmények és tárgyak együttesei. Építőelemei között vannak a korábbi fejlődési szakaszok „bevált” eszközei is: rítusok, szimbólumok, szellemi alkotások (mítoszok, és elméletek) emberek, építmények és tárgyak együttesei. Legfontosabb típusai: az állam, a magántulajdon, a piac, a törvény, az erkölcs, a vallás, az ideológiai, a politika, a szervezetek (hadsereg, termelés szervezetei), Legfontosabb típusai: az állam, a magántulajdon, a piac, a törvény, az erkölcs, a vallás, az ideológiai, a politika, a szervezetek (hadsereg, termelés szervezetei), Ettől kezdve életünk az intézmények keretei között zajlik. Születésünket megelőzően, és halálunk után is intézmények vesznek körül Ettől kezdve életünk az intézmények keretei között zajlik. Születésünket megelőzően, és halálunk után is intézmények vesznek körül A fejlődést ezek az intézmények határozzák meg, egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a siker vagy a kudarc az intézmények hatékonyságától függ A fejlődést ezek az intézmények határozzák meg, egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a siker vagy a kudarc az intézmények hatékonyságától függ

37 Az értelmiség keletkezése Létrejön a szellemi élet újratermelésével foglalkozók csoportja, Létrejön a szellemi élet újratermelésével foglalkozók csoportja, Ez azt feltételezi, hogy a közösség már képes és hajlandó letartani őket, Ez azt feltételezi, hogy a közösség már képes és hajlandó letartani őket, És azt is, hogy egy sor funkció van, amihez nélkülözhetetlenek lesznek, És azt is, hogy egy sor funkció van, amihez nélkülözhetetlenek lesznek, Az élet nagy fordulópontjainak, a felvetődő konfliktusok és problémák megoldást, vagy kisebb események szervezését specialistákra bízzák: háborúk vezérlését, építkezések folytatását, annak eldöntését mikor kezdődjön a vetés, gondozás, aratás, Az élet nagy fordulópontjainak, a felvetődő konfliktusok és problémák megoldást, vagy kisebb események szervezését specialistákra bízzák: háborúk vezérlését, építkezések folytatását, annak eldöntését mikor kezdődjön a vetés, gondozás, aratás, Ezekről a funkciókról fokozatosan leválik az ismeretek folyamatos tisztázása, továbbadása, mint fontos közösségi feladat. Ezekről a funkciókról fokozatosan leválik az ismeretek folyamatos tisztázása, továbbadása, mint fontos közösségi feladat.

38 A föld és a nap viszonya – Arisztotelész és a püthagóreusok Püthagoreusok: A Föld gömb alakú állítják. De ez nem megfigyelésből, hanem tökéletesség, és szimmetria- megfontolásokból következik. A Föld szabadon lebeg az űrben – nincs semmi Atlasz, vagy teknős, amely a hátán tartaná. Egy tűz körül kering, amely nem a Nap, de szükség van rá, mint ahogy egy nem látható ellenföldre is, hogy kiadja a szent 10-es számot. Arisztotelész – a püthagóreusok amikor felállították a maguk nap-központú világképét, nem az érzékszervek tanúbizonyságára hagyatkoztak, hanem vallási meggyőződésüket követték. Hiszen azt mindenki láthatja, hogy a nap reggel keleten kel fel, és áthalad az égbolton a föld körül, majd lenyugszik.

39 Az értelmezési szabályok evolúciója A szabályok a mentális modulokban rögzül, és azokat hívják elő a konkrét problémák, A szabályok a mentális modulokban rögzül, és azokat hívják elő a konkrét problémák, A világmodellt nyelv fogalmai segítségével írják le, szabályok, normák és tabuk születnek a világban való eligazodáshoz, A világmodellt nyelv fogalmai segítségével írják le, szabályok, normák és tabuk születnek a világban való eligazodáshoz, Hüvelyk-ujj szabályok születnek, amelyek eligazítanak a hétköznapokban, Hüvelyk-ujj szabályok születnek, amelyek eligazítanak a hétköznapokban, Megszületik az értelmiség, akik a szabályokat megalkotják, folyamatosan „karban tartják”, és átadják, Megszületik az értelmiség, akik a szabályokat megalkotják, folyamatosan „karban tartják”, és átadják, Megkezdődik a szabályok tudatos tesztelése, és a tesztelt ismereteken alapuló fogalmi konstrukciók létrehozása (elméletek) Megkezdődik a szabályok tudatos tesztelése, és a tesztelt ismereteken alapuló fogalmi konstrukciók létrehozása (elméletek)

40 A történelem-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a tudományhoz (1) Kezdetben volt a mítosz. Eredeti jelentése szó, de annak végleges, döntő kijelentés értelmében, és szemben a logosz-szal, amely szintén szó, de vitatható, illetve kimutatható igazság értelmében A mítosz jelentése még: mese, olyan szöveg, amelyet szóban adnak tovább, és a múlt eseményeit mondja el. A történeteket az írásbeliség előtt a dalnokok (aoidosz – pl. Homérosz) mondják el, adják tovább, és így örökítődik át. Az írásbeliség után az aoidosz-t felváltja a rhapszódosz („dalöltögető”) a képzett előadó. Ő azonban pontatlan, sőt hűtlen az eredetihez, változtat, egyben tökéletesít is. Részben újraalkotja a történetet.

41 A történelem-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a tudományhoz (2) A történelem = hisztoré = tudakozódás, kutatás. Elsődleges célja a keresés és nem annyira a hallgatóság szórakoztatása, és elbűvölése „A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze történeti kutatásai eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó dolgoknak az emléke, amelyeket részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen”. Hérodotosz: A perzsa-görög háború

42 A történelem-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a tudományhoz (3) „Kheopsz oly mérhetetlenül gonosz volt, hogy amikor pénze már elfogyott, saját lányát bordélyba küldte, és ráparancsolt, hogy szedjen össze neki bizonyos mennyiségű ezüstöt (azt nem mondták meg nekem, hogy pontosan mennyit). A lány meg is szerezte az összeget, amelyet az atyja követelt, de miután ő is emlékművet akart hátrahagyni, mindegyik látogatójától egy követ kért ajándékba az építményhez. Mint mondják, ezekből a kövekből épült a három piramis közül a középső, amely a nagy piramis előtt áll, s amelynek mindegyik oldala másfél plethron hosszú”. Hérodotosz – A görög-perzsa háború

43 A történelem-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a tudományhoz (4) „Az athéni Thuküdidész megírta a háború történetét, amelyet a peloponészosziak és az athéniek vívtak egymással. Művébe mindjárt a háború kitörésekor kezdett bele, mert előre sejtette, hogy az rettentő s minden eddiginél sokkal nevezetesebb lesz”. „A háború folyamán megtörtént eseményekkel kapcsolatban pedig nem azt tartottam kötelességemnek, hogy úgy jegyezzem fel, ahogyan éppen értesítettek róluk, (..) hanem amennyire lehetséges az események minden részletét felkutatva utána járok”. „Ez az alkotás maradandó értéknek készül, nem pedig abból a célból, hogy a hallgatóság pillanatnyi tetszéséért versenyezzen”. Thuküdidész – A pelopponészoszi háború Thuküdidész – A pelopponészoszi háború

44 A filozófia szó eredete A filozófia eredetileg nem egy tudománynak, hanem egy emberi tulajdonságnak, illetve egy életformának a neve. A philosz = valaminek a kedvelője (pl. philantroposz – emberszerető, philoponosz – munkaszerető). A philoszophosz = ember, aki a bölcsességet kedveli. A szophia = eredetileg nem egyszerűen bölcsesség, hanem mesterségbeli tudás, jártasság (pl. ügyes ács, vagy hajós) Később bölcs = az élet dolgaiban jártas.

45 Mi a filozófia? Szókratész: a világ dolgaira való rácsodálkozás. Szókratész: a világ dolgaira való rácsodálkozás. Platón: a megingathatatlanul bizonyos ismeret, az apodeixisz elérése, melynek a filozófus egész életét át kell hatnia. Platón: a megingathatatlanul bizonyos ismeret, az apodeixisz elérése, melynek a filozófus egész életét át kell hatnia. Arisztotelész: a dolgok végső okainak (aithion) vagy lényegének (úszia) a feltárása. Ennek a feltárásnak a tökéletes formája a lényeg vagy a fogalom. A legelőkelőbb élet a dolgok lényegének a szemléletében töltött élet: a szemlélődő életforma; (biosz theoretikosz, vita contemplativa). Arisztotelész: a dolgok végső okainak (aithion) vagy lényegének (úszia) a feltárása. Ennek a feltárásnak a tökéletes formája a lényeg vagy a fogalom. A legelőkelőbb élet a dolgok lényegének a szemléletében töltött élet: a szemlélődő életforma; (biosz theoretikosz, vita contemplativa).

46 Mi a filozófia? Descartes: „Így az egész filozófia egy fához hasonlatos, melynek gyökerei a metafizika, törzse a fizika, és az e törzsből kinövő ágai pedig az összes többi tudomány, melyek a három legalapvetőbbre, tudniillik az orvostudományra, a mechanikára és az erkölcstanra vezethetők vissza, amely utóbbi, a többi tudomány teljes ismeretét előfeltételezve, a bölcsesség legvégső foka”. Descartes: „Így az egész filozófia egy fához hasonlatos, melynek gyökerei a metafizika, törzse a fizika, és az e törzsből kinövő ágai pedig az összes többi tudomány, melyek a három legalapvetőbbre, tudniillik az orvostudományra, a mechanikára és az erkölcstanra vezethetők vissza, amely utóbbi, a többi tudomány teljes ismeretét előfeltételezve, a bölcsesség legvégső foka”. Kant : a filozófia feladata, hogy megalapozza az ismeret érvényességét és bizonyosságát (melynek végső soron tapasztalaton alapuló ismeretnek kell lennie), és a tapasztalat számára hozzáférhetetlen dolgokba vetett hit ésszerűségét. Kant : a filozófia feladata, hogy megalapozza az ismeret érvényességét és bizonyosságát (melynek végső soron tapasztalaton alapuló ismeretnek kell lennie), és a tapasztalat számára hozzáférhetetlen dolgokba vetett hit ésszerűségét. Heidegger: a filozófus feladata az, hogy gondolkodói kapcsolatba kerüljön a létezéssel, hogy szóra bírja a létet, ahogyan az tulajdonképpen van. Heidegger: a filozófus feladata az, hogy gondolkodói kapcsolatba kerüljön a létezéssel, hogy szóra bírja a létet, ahogyan az tulajdonképpen van.

47 Mi a filozófia? Bertrand Russell: „A filozófia a senki földje a teológia és a természettudományok között”. „A filozófiában a kérdések érdekesebbek, mint a rájuk adott válaszok”. Bertrand Russell: „A filozófia a senki földje a teológia és a természettudományok között”. „A filozófiában a kérdések érdekesebbek, mint a rájuk adott válaszok”. Theodor Wiesengrund Adorno: „A filozófia feladata nem adott, hanem keresi azt”. Theodor Wiesengrund Adorno: „A filozófia feladata nem adott, hanem keresi azt”. Max Scheler: „A filozófia a dolgokkal való olyan kapcsolat, amelyet az igaz filozófus tart fenn”. Max Scheler: „A filozófia a dolgokkal való olyan kapcsolat, amelyet az igaz filozófus tart fenn”. Martin Heidegger: „Létjellege szerint a filozófiai kutatás olyan valami, amelyet a kor sohasem kölcsönözhet önmaga számára egy másiktól; a filozófiai kutatás ugyanakkor olyan valami is, ami sohasem akarhat azzal az igénnyel fellépni, hogy az elkövetkezendő korok válláról levegye a radikális kérdezés terhét és gondját”. Martin Heidegger: „Létjellege szerint a filozófiai kutatás olyan valami, amelyet a kor sohasem kölcsönözhet önmaga számára egy másiktól; a filozófiai kutatás ugyanakkor olyan valami is, ami sohasem akarhat azzal az igénnyel fellépni, hogy az elkövetkezendő korok válláról levegye a radikális kérdezés terhét és gondját”.

48 A filozófia meghatározása a 21. század elején (1) Az angol Wikipedia szerint: „A filozófia a következő kérdésekkel foglalkozó tudományág: hogyan kell élnünk (etika), milyen dolgok léteznek, és milyen a lényegi természetük (metafizika), mi számít szigorú értelemben vett ismeretnek (ismeretelmélet) és melyek a helyes következtetés alapelvei (logika). Maga a szó görög eredetű, és a philosz (barát, szerető), valamint a szophia (bölcsesség) szavakból tevődik össze”.

49 A filozófia meghatározása a 21. század elején (2) A német Wikipedia szerint: A filozófiának (görög philosophia: „a bölcsesség szeretete”), szemben az egyes tudományokkal, nincsen körülhatárolt tárgyterülete. Általánosan, azt a gondolkodás kritikai-racionális önvizsgálatára tett kísérletnek nevezhetnénk, mint egy olyan módszeres reflexiónak, ami tartalmilag tendencia-szerűen a világ és az emberi létezés össz-jelentésére irányul. Minden olyan kísérlet, ami a filozófia fogalmát definiálná, vagy a filozófia területét szeretné közelebbről behatárolni, már maga is filozófia.

50 A filozófia meghatározásai a 21. század elején (3) A magyar Wikipedia szerint: „A filozófia a metafizika, az esztétika, az episztemológia, a logika, a jogelmélet, és a politológia az etika valamint a teológiai terén érvényesülő törvényszerűségek tudománya. A filozófia tárgya ezért lehet a világmindenség természete, a szépség mibenléte, a tudás, és a megismerés lehetősége, a jogi-politikai normák természete, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivolta, az istenség és a transzcendencia léte. Részterülete a társadalomtudományoknak”. „A filozófia a metafizika, az esztétika, az episztemológia, a logika, a jogelmélet, és a politológia az etika valamint a teológiai terén érvényesülő törvényszerűségek tudománya. A filozófia tárgya ezért lehet a világmindenség természete, a szépség mibenléte, a tudás, és a megismerés lehetősége, a jogi-politikai normák természete, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivolta, az istenség és a transzcendencia léte. Részterülete a társadalomtudományoknak”.

51 A filozófia meghatározásai a 21. század elején (3) A magyar Wikipedia szerint: „A filozófia a metafizika, az esztétika, az episztemológia, a logika, a jogelmélet, és a politológia az etika valamint a teológiai terén érvényesülő törvényszerűségek tudománya. A filozófia tárgya ezért lehet a világmindenség természete, a szépség mibenléte, a tudás, és a megismerés lehetősége, a jogi-politikai normák természete, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivolta, az istenség és a transzcendencia léte. Részterülete a társadalomtudományoknak”. „A filozófia a metafizika, az esztétika, az episztemológia, a logika, a jogelmélet, és a politológia az etika valamint a teológiai terén érvényesülő törvényszerűségek tudománya. A filozófia tárgya ezért lehet a világmindenség természete, a szépség mibenléte, a tudás, és a megismerés lehetősége, a jogi-politikai normák természete, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivolta, az istenség és a transzcendencia léte. Részterülete a társadalomtudományoknak”.


Letölteni ppt "A filozófia története 1. Előadás Bevezető: a társadalom, az ember, majd a tudomány és a filozófia születése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések