Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan működik a társadalom? 6. előadás: Miért áldozzuk fel magunkat ismeretlenekért, és miért irtunk népeket?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom? 6. előadás: Miért áldozzuk fel magunkat ismeretlenekért, és miért irtunk népeket?"— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom? 6. előadás: Miért áldozzuk fel magunkat ismeretlenekért, és miért irtunk népeket?

2 Az idegenek elutasítottságának változása Magyarországon

3 Az etnocentrizmus meghatározása Az etnocentrizmus: „A saját csoport iránti lojalitás, a saját csoport előtérbe helyezése, valamint a kívül állók iránti gyűlölet és semmibevételük” (W.G. Sumner – 1912) Az a sajátos érzelmi beállítódás, hogy, bár születésünkkor mindenkire mosolygunk, mire „kinyílik a csipánk” megtanuljuk, hogy vannak, akikben megbízhatunk, és vannak, akiktől félnünk kell. Amikorra elérjük a 4-5 éves kor, megtanuljuk a világot két egymástól élesen elkülönülő részre bontani: ismerősökre, akiket szeretünk, és akikben megbízunk, és ismeretlenekre, félelmet váltanak ki, és akiktől tartanunk kell.

4 Mi a közösségi identitás? Etnocentrikus szindróma: a „mieinkhez” feltétlen segítőkészséggel, a „másokhoz” eleve gyanakodva és bizalmatlanul közelíteni Etnocentrikus szindróma: a „mieinkhez” feltétlen segítőkészséggel, a „másokhoz” eleve gyanakodva és bizalmatlanul közelíteni Közösségi identitás: a tudatunkba beépül, hogy saját közösségünkkel azonosítjuk magunkat. A közösségünket ért fenyegetést, mint közvetlenül ellenünk irányuló támadást érzékelünk. Közösségi identitás: a tudatunkba beépül, hogy saját közösségünkkel azonosítjuk magunkat. A közösségünket ért fenyegetést, mint közvetlenül ellenünk irányuló támadást érzékelünk. Az identitás-központ: a több lehetséges kollektív identitást közül kiemelkedik egy, amely az össze többi szerepét „kiosztja” Az identitás-központ: a több lehetséges kollektív identitást közül kiemelkedik egy, amely az össze többi szerepét „kiosztja”

5 Az etnocentrikus szindróma eredete A Hamilton-törvény (a közösségben élő állatok altruizmusának mértéke a rokonsági/genetikai kapcsolat szorosságával arányos) A Hamilton-törvény (a közösségben élő állatok altruizmusának mértéke a rokonsági/genetikai kapcsolat szorosságával arányos) Tajfel - a minimális csoportközi helyzet (mire „kattanunk be”?) Tajfel - a minimális csoportközi helyzet (mire „kattanunk be”?) M. Shariff - cserkész-csapat kísérlete (hogyan ugraszthatsz össze csoportokat?) M. Shariff - cserkész-csapat kísérlete (hogyan ugraszthatsz össze csoportokat?) Axelrod – etnocentrikus szindróma „rátermettség-növelő” szerepe (hasznos-e az etnocentrizmus?) Axelrod – etnocentrikus szindróma „rátermettség-növelő” szerepe (hasznos-e az etnocentrizmus?) A parókiális altruizmus kísérlete (hogyan jelenik meg az etnocentrizmus?) A parókiális altruizmus kísérlete (hogyan jelenik meg az etnocentrizmus?) A fejlett társadalmakban élők „rejtett” és „nyílt” rasszizmusa (implicit assziciációs teszt és virginiaia kísérlet) A fejlett társadalmakban élők „rejtett” és „nyílt” rasszizmusa (implicit assziciációs teszt és virginiaia kísérlet)

6 Az etnocentrizmus filogenezise: evolúciója az emberré válás folyamán 1. Az emberré válás korai szakaszai: az etológiai elutasítás és vonzódás szintje, 2. A „modern ember” forradalma: az etnocentrikus (mentális) modul létrejötte 3. A szimbolikus forradalom: a xenofóbia kialakulása (rasszizmus) 4. A neolit forradalom: az előítélet korszaka, 5. Az intézményi forradalom: az ideológiák létrejötte (racionálisan érvelő és mérlegelő)

7 Az ideológia szintje Az előítéletek szintje A xenofóbia szintje Az etnocentrikus „modul” szintje A humán etológia szintje Az etnocentrizmus Matrjoska modellje

8 Az etnocentrizmus ontogenezise: evolúciója az egyedfejlődés folyamán 1. A születést követő korai szakaszban: az etológiai elutasítás és vonzódás szintje, 2. A 5-10 hónap: az etnocentrikus modul „beélesítődik”, félelem az idegenektől, 3. A 2-4 év: a „rasszizmus” kialakulása, a saját rassz felismerése, és annak preferálása, év: a közvetlen közösségre vonatkozó pozitív és negatív előítéletek kialakulása év: Fogalmilag képes megragadni az absztrakt közösséget

9 A Hamilton törvény érvényesülése az ember világában A Hamiltion törvény: ha r х a > c r х a > cahol r-el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) jelölő tényezőt, r-el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) jelölő tényezőt, az altruista kapcsolatból származó a hasznot, és az altruista kapcsolatból származó a hasznot, és szembe állítja vele az altruista viselkedés c költségét. szembe állítja vele az altruista viselkedés c költségét. akkor kifizetődő altruista módon viselkedni. Hajlamosan vagyunk a rokonságot – mégpedig éppen a rokonság mértékében – támogatni (pénzzel, segítséggel, idővel, még szervet is szívesebben adunk). Ugyanakkor a rokonnal kijáró védelem ezért olyan éles: részben ebből fakad a vérbosszú. És fordítva, egyrészt minél távolabbi a rokonság – a biológiai kapcsolat - annál nagyobb a valószínűsége az erőszaknak (valódi és fogadott gyerek) és ugyanakkor ezért ítéljük el súlyosabban a közeli rokonok közötti erőszakot (az „anyagyilkost!).

10 Tajfel – a minimális csoporthatás kísérlet A kísérletben két absztrakt festő – Klee és Kandinszky – alkotásairól kellett véleményt formálni. A résztvevőket két csoportba osztották aszerint kit kedveltek, majd egyénenként pénzzel lehetett jutalmazni a többieket, akik hol az egyik, hol a másik másik csoportba tartoztak. A kutatók azt vizsgálták milyen stratégia vezeti az embereket a pénz szétosztása során: maximális közös haszon, a saját csoport maximálása, a két csoport közötti különbség maximálása, vagy a „tisztességes (fifty-fifty) döntés”. A meghatározó döntési stratégia: a saját csoport hasznának maximálása. A következtetés: a véletlenszerű, és az élettel semmi kapcsolatban nem levő tényező is csoportképző erő, méghozzá úgy, hogy a fontos döntéseket, erőforrások felosztását meghatározza.

11 M. Sharif – Robbers Cave kísérlet nyári cserkész-tábor éves résztvevőkkel, véletlenszerűen csoportokba osztva Hagyták hogy kiformálódjanak a csoportok majd konfliktusokat „tápláltak be”. A következmény: „A két csoport között kitört a harc, egyik sem tudta hogyan kezdődött, de meg voltak győződve, hogy valaki a másik csapatból”. A csoportidentitás jele: „Mi”: bátrak, kemények, becsületesek vagyunk”. Ők: disznók, szemetek, hazugok”. A versenyben természetesnek vették, hogy tisztességtelen eszközöket alkalmazzanak, és megszentségtelenítették a másik szimbólumait. A kibékítés nem ment rábeszéléssel (istentisztelettel) csak a (1) közös ellenség (más táborból érkező sport-csapat) vagy a (2) közös munka (a kényszer, hogy csak együttesen tudtak megoldani egy problémát) csökkentette azt.

12 Az előítélet kora: a parokiális altruizmus jelensége A kísérletben a büntetéses DJ-t játszották, három szereppel: felosztó (D), kedvezményezett (K), és büntető (I). A csoportokat vegyesen állították össze két, nem ellenséges, de távoli törzsből származó tagokból, (DKI, KI, DK, DI volt egy törzsből) A méltányosságot mindenki elismerte, az önzést mindenki büntette, de A büntetési hajlandóság erősen függött a csoportösszetételtől: Magas volt DKI és KI esetben, és alacsonyabb volt DI és DK esetben Mindez a parókiális altruizmussal magyarázható: DI és DK esetben „sírjon az ő mamája”, míg a DKI és KI esetben a méltánytalanság megtorlandó.

13 Az EC adaptív jellegű Axelrod szimulációs kísérlete olyan „ágensekből” indult ki, akik preferálták a saját csoporttal, és kerülték az „idegenekkel” való együttműködést. Az ágensek rendre összekerülte, és a FD játékot játszottak. Majd „levándorolhattak” és/vagy újra együttműködhettek, vagy elzárkózhattak ettől (illetve utódot is létrehozhattak, és meg is halhattak) A populációban elterjedt az együttműködés, de emellett a EC viselkedés is. Vagyis a 2000 menet végén a kölcsönhatások 74% volt együttműködő, és a 76% EC viselkedésű. Ekkorra azonban a korábban kevert közösség – multikultúrális - „szétesett” és egyszínű etnikailag homogén közösségek jöttek létre. Ezek intenzíven kölcsönhatottak, míg kerülték az együttműködést az idegenekkel

14 Az implicit asszociációs teszt Anthony Greenwald kísérlete: szó asszociációs játék, könnyebb kapcsolatot teremtni a tudott kapcsolat, mint a nem-tudott kapcsolat esetén. (Rózsa = illatos vagy ronda, kígyó = veszélyes vagy szép) Anthony Greenwald kísérlete: szó asszociációs játék, könnyebb kapcsolatot teremtni a tudott kapcsolat, mint a nem-tudott kapcsolat esetén. (Rózsa = illatos vagy ronda, kígyó = veszélyes vagy szép) A következő lépésben a rózsa és a kígyó helyett „tipuikus „fehér” és „színes” neveket adott meg (George és Alonzo). Az eredmény: könnyebb volt a George-t azonosítani a „szép, és szeretet”, és az Alonzo-t az „ördög, és méreg” szavakkal. A következő lépésben a rózsa és a kígyó helyett „tipuikus „fehér” és „színes” neveket adott meg (George és Alonzo). Az eredmény: könnyebb volt a George-t azonosítani a „szép, és szeretet”, és az Alonzo-t az „ördög, és méreg” szavakkal. A trend ez: a „fehéreket”, még a „feketék” is hajlamosak inkább kedvező szavakkal azonosítani, és „fekete” archoz, és nevekhez pedig ösztönszerűen inkább a kedvezőtlen kifejezéseket kötni. A trend ez: a „fehéreket”, még a „feketék” is hajlamosak inkább kedvező szavakkal azonosítani, és „fekete” archoz, és nevekhez pedig ösztönszerűen inkább a kedvezőtlen kifejezéseket kötni. Ennek az ösztönszerű reakciónak nagy jelentősége lehet veszélyes helyzetekben: „lövöldözéses” kísérletben a fehéreknél információt keres, míg a „feketéknél” azonnal lő. Ennek az ösztönszerű reakciónak nagy jelentősége lehet veszélyes helyzetekben: „lövöldözéses” kísérletben a fehéreknél információt keres, míg a „feketéknél” azonnal lő. Az un. ERP (event related brain potential) egy diszkrét eseményre (egy látott ábrára) adott válasz az agy-elektromos állapotában, amely a koponyára helyezett elektróddal mérhető. Az un. ERP (event related brain potential) egy diszkrét eseményre (egy látott ábrára) adott válasz az agy-elektromos állapotában, amely a koponyára helyezett elektróddal mérhető. A kísérletek egybehangzó eredménye: minden ember „ösztönszerűen” rasszista!

15 Egy kísérletben azt vizsgálták, hogy a nemzeti zászló megjelenítése egy adott helyszínen milyen mértékben befolyásolja az emberek viselkedését. Azt kapták, hogy pusztán a szimbólum jelenléte, anélkül hogy arra külön felhívták volna a figyelmet – tudat alatt – befolyásolja a véleményt.” PNAS - A szimbólumok szerepe a viselkedés kialakulásában

16 A „racionális rasszizmus” jelensége (1) 2003 Virginia Egyetem: A hallgatókat két csoportra osztják: „munkaadók” és „munkavállalók”. A kísérlet három szakaszban zajlik: elsőször a munkavállalók dönthetnek, befektetnek-e a saját tanulásukba, ami pénzbe kerül. Majd teszt, amelyen akik tanultak jobb eredményt érhettek el. (Cinkelt kocka segítette azokat,akik befizettek). Végül, a „munkaadók” választhattak közülük munkatársat. A „munkaadók” a döntést két adat alapján hozták meg: a teszteredmény és a minden munkavállalót véletlenszerűen elláttak két színjellel – zöld vagy lila csoportba osztották. Ezt a három fázist ismételgették meg hússzor egymás után. És ahogy a kísérlet előre haladt az eredményeket – egyrészt az átlagos teszteredményt, valamint a az előző alkalmakkor munkát kapott zöldek és lilák százalékos eloszlását - felrakták az internetre. A „munkaadókat” úgy honorálták, hogy jutalmat kaptak amikor tanult és büntetést amikor tanulatlan „munkavállalót” alkalmaztak. A munkavállalók pedig tudták: ha munkát kapnak, fizetést is kapnak, de minden alkalommal újra kellett dönteni, tanulnak-e még tovább.

17 A „racionális rasszizmus” jelensége (2) Az első körben a munkaadók kizárólag a teszteredményeket vették tekintetbe. (Vagyis „színvakok” voltak). A második körtől kezdve, amikor megkaptak adatokat a „tzöldek” és a „lilák” teljesítményéről, elkezdték ezeket az információkat is figyelembe venni. A véletlen úgy hozta, hogy az első körben több „zöld” fizetett be, így jobbak voltak az eredményeik, Ebből a „munkaadók” azt a következtetést vonták le: a „zöldek” okosabbak, képzettebbek, a „lilák” ostobábbak, és ezért szívesebben alkalmaztak „zöldeket”. A interneten ezután léthatóvá vált, melyik szint milyen mértékben alkalmaztak. És erre a munkavállalók reagáltak: a „zöldek” továbbra is az oktatást választották, míg a „lilák” úgy döntöttek minek befektetni oktatásba, ha úgysem veszik fel őket. A kísérlet végén a résztvevőkből ömlött a frusztráltság: a lila munkások azt ismételgették, miért tanulja, ha úgyse vesztek fel, a „munkaadók meg azt, azért nem szerződtetlek, mert nem fektetsz be oktatásba. Vagyis, a kezdetben véletlenszerű egyenlőtlenség társadalmilag rögződött

18 Az EC jelenségének tünetei 1. Az EC-nak vannak örökletes elemei, amelyek hasonló módon működnek, mint állati őseinknél, de vannak a szocializáció során elsajátított elemei, 2. Az EC egy része konkrét élettapasztalatokhoz köthet, de felléphet élmények és tapasztalatok hiányában is, 3. Az EC gyakran reflex-szerűen működik, míg sokszor komoly mérlegelés váltja ki, 4. Az EC általános emberi jelenség, minden ma létező társadalomban – fejlettségétől függetlenül – előfordul, 5. Az EC befolyásolható, enyhíthető – objektív adatok betáplálásásával – de nem iktatható ki teljesen, 6. Sokaszor csak lappang, de bizonyos élet-helyzetek – a saját közösség fenyegetettsége, a csoportok közötti vetélkedés, vagy az egyén frusztrációja – „előhívja”.

19 Az etnocentrizmus lépcsői az emberré válás során A letelepedés előtt: evolúciós pszichológiai mentális modul. Jele a születést követő „mosoly-korszak” elmúlta, és félelem az idegentől a 7-8 hónapot követően. A szimbolikus forradalmat követően, a félelmet (az elutasítást) illetve az azonosulást szimbólumok váltják ki, és szóban adjuk tovább. (Csillag, kereszt, dal, beszédhang stb.) A letelepedést követően alakul ki a sztereotípia: már együtt kell működni velünk együtt élő idegenekkel, és valahogy osztályozni kell őket, és az elutasítás időben változhat, Az intézményi forradalom korában jön létre az ideológia, mint összetett intézmény (szimbólumok, szerepek, szabályok, rítusok, emberek, építmények stb.). Ekkortól a beállítódás már mérlegelt. Érvelni lehet, hogy a „Mi” szabályaink miért jobbak, miért vagyunk mi is „jobbak, és igazabbak”, mint „Ők”.

20 Az identitás lépcsői az emberré válás során Az első szinten a biológiai kapcsolat a meghatározó. Rokonság = biológiai leszármazás Mentális modul: implicit asszociációs teszt A szimbolikus forradalmat követően, a rokonság társadalmilag konstruált jellemző lesz: „racionális rasszizmus” Ekkor lesz meghatározó a közösségek közötti kommunikáció: „Tárgyak, ismeretek, és házastársak cseréje” (C.L. Straussz) A társadalmi szabályok szintje: Nem a biológiai rokonság, hanem a szociális kapcsolatrendszer a fontos. (A kalahári sivatagban „Mi” (ju hoansi = valódi emberek) „Idegenek” (ju dole = rossz, ártalmas lény). De ugyanerre utal a barbár = nem érti a görög nyelvet A sajátokat támogatni, és ez várható el tőlük is, az idegeneket elutasítani, és elhatárolódni tőlük. Az ellensége mindig megpróbáljuk dehumanizálni. (Pl.az amerikai börtönökben a rabok egymással kapcsolatos erőszakját jelölő szleng: No human involved (NHI), vagyis nem emberek között következett be

21 A vallás mint identitás-központ „ Ha megkérdeztük volna a kor átlagemberét, hogy melyik országból való, feltehetően nem értett volna meg bennünket: csak azt tudta volna megmondani, melyik pöspökséghez tartozik” Kenneth Clark „ Ha táján a csoport-hovatartozást firtató kérdőívet osztottak volna ki az embereknek nagyon jellegzetes válaszokat kaphattunk volna. A tipikus felelt, hogy valaki elsősorban a római Szentegyház tagja (vagy görög rítusú, vagy mohamedán) másodsorban X dominus vazallusa, vagy familiárisa, bretagne-i, vagy zalai, harmadsorban lovag, polgár vagy paraszt, negyed sorban a francia vagy a magyar korona alattvalója, híve, ötöd sorban pedig ‘francia’ vagy ‘magyar’”. Szűcs Jenő

22 A multikulturalitás ígérete és kérdőjelei „Előbb ember vagyok, és csak utána francia.” (Montesquieu) „Előbb ember vagyok, és csak utána francia.” (Montesquieu) WASP = white, anglo-saxson, protestant. WASP = white, anglo-saxson, protestant. Lord Tebitt : Annak megállapításához, hogy valaki angolnak tekintendő-e, elegendő megtudni, hogy a krikett meccsen kinek drukkol.

23 Iszak Babel - Sinkó Ervinről (1936 Moszkva) Magyarnak lenni már magában szerencsétlenség, de még valahogy megjárja. Magyarnak és zsidónak lenni azonban már kicsit több a soknál. Magyarnak, zsidónak és kommunista magyar írónak lenni ez valósággal perverzitás. De magyarnak, zsidónak, kommunista magyar írónak, és hozzá, jugoszláv állampolgárnak lenni ez felülmúlhatatlan…” Sinkó Ervin: Egy regény regénye

24 Miben nyilvánul ez meg konkrétan? Jo-jo - a Birmimgham-i Balsall Health körzetének fiatal reaggi-fun-ja arra ébredt: „olyan mint Anglia nincs többé, haver. Akiket egyáltalán ismerek azok félig arabok, félig pakisztániak, félig jamaikaiak, félig skótok, félig írek, mint ahogy én is fél-skót és fél-ír vagyok. Akikkel felnőttem, azok feketék, pakisztániak, ázsiaiak, és tudj isten mifélék voltak. És most mond meg, ki is vagyok én, és hova is tartozom? Nem Jamaikában, vagy Angliában születtem, hanem itt:”

25 Az angol felmérés Ez néhány éve végzett angol felmérés szerint az angol fiatalok 1/3-a nem tudta ki W. Churchill, viszont hibátlanul ki tudta egészíteni a hiányzó szót a „Fatboy …..? Kifejezésben. Egy újság megjegyzése: „A nemzeti identitás alapja a közösen vallott és közösen tudott ismeretek (értékek, szimbólumok múlt, stb.). Ezért keresztelik át a hódító seregek az utcákat, rombolják le a szobrokat, írják át a történelmet. Ha az angolok kezdik azt gondolni, hogy W. Churchill és Fatboy Slim azonos értékű, akkor az angol tanárok megteszik Angliával azt, amit 1066 óta egyetlen ellensége sem tudott. És akkor vége Angliának, legalább is ahogyan arra eddig emlékeztünk” Ennek tudják be, - ami egész Angliát megrázta - hogy a londoni merénylők mindegyike angliai születésű volt, ott nevelkedett, és ott végezte iskoláit.

26 Ígéret és kérdőjel Ígéret: Ígéret: „Testvér lészen minden ember” Kósa Bálint: „Egyrészt egészen magyar, másrészt, egészen japán vagyok.” Kérdőjel: Kérdőjel: Ha nő a sokféleség: Csökken a közösségi szolidaritás, Csökken a bizalom szintje Csökken a közösségbe való befektetés mértéke Elegendő csak egy kicsi, és nem lényeges különbség és a közösség eltérő, és önmagában homogénnek tekinthető régiókra bomlik. Egyidejűleg és egyenlő mértékben nő a multikulturalitás mellett, és ellen szóló érvek, és érdeke.

27 A közösségi identitás lépcsői 1. A család 2. A klán 3. A nemzetség 4. A vallás 5. A nemzet 6. Az osztály 7. Az emberiség

28 Az identitás „lépcsői” Vér-testvér – a család Vér-testvér – a család Tej-testvér – nagy család Tej-testvér – nagy család „Törzs”-testvér - törzs „Törzs”-testvér - törzs Hit-testvér – állam/vallás Hit-testvér – állam/vallás „Nemzet”-testvér - nemzet „Nemzet”-testvér - nemzet Osztály-testvér – osztály Osztály-testvér – osztály „Testvér lészen minden ember..” – emberiség „Testvér lészen minden ember..” – emberiség

29 A „Mi” és „Ők” működése Milyenek vagyunk mi? Milyenek ők? VidámakHangoskodók Takarékosak A garast fogukhoz verők Megfontoltak Bizonytalankodók, tétovák Őszinték és nyíltak Durvák (másokra tekintettel nem levők) BüszkékHivalkodók, Bátrak Feleslegesen kockáztatók Szorgalmasak Az életet élvezni képtelenek Nyugalmat kedvelők Lusták, tétlenek A jövőre is gondolók Kuporgatók, smucigok

30 Az evolúció „kifizetődővé” a büntetést. A biológiában ha valamiről azt akarjuk, hogy az egyed megtegye, „élvezetessé” tesszük (Így élvezet szaporodni, enni, „kurkászni”, de épp így jutalmazni és büntetni is.) A legújabb kísérletek szerint a jutalmazásnál (jótékonykodásnál), és épp így a büntetésnél a fizikai kielégüléshez hasonló gyönyört élünk át. (Erre utal a „jobb adni, mint kapni” valamint a „legszebb öröm, a káröröm” kifejezések. Ez azonban arra vezet, hogy a büntetés „elszakad” eredeti viselkedés-módosító funkciójától, és önmagáért, a kollektív örömért „csinálják”. Ez az alapja a bűnbakképzés következményeként végrehajtott „népítéleteknek” és a lincselésnek.

31 A lincselések száma az Amerikai Egyesült Államokban

32 1.Megbüntetni a közösségellenes cselekedeteket, helyreállítani a társadalmi rendet, kijelölni azt amit szabad, és értésre adni, azt amit nem, világos társadalmi szabályokat adni, 2.Fontos gazdasági motívum: azzal, hogy a lincseléssel elüldözték a feketéket, a fehér farmerek több földre tehették rá a kezüket, 3.Részben a gazdasági és szociális érdek érvényesítése miatt a lincselés elbátortalanította, és megakadályozta a feketéknek, hogy részt vegyenek a politikában, és szavazzanak, 4.Amikor a munkavállalás fontosabb lett, a lincselésnek egyértelműen kimutatható szándéka, hogy elriasszák és elüldözzék a feketéket a kiskereskedelemtől, és az önálló munkavállalástól. 5.A lincselések fontos gyökere, hogy döntő mértékben ott következett be, amely területek távol voltak a hatékonyan működő jogrendtől. Itt a „tehén- bárók” tettek igazságot saját belátásuk, és érdekeik szerint, (kezdetben a leggyakoribb vád a tehénlopás volt) 6.A fehér csőcselék (lynching mob) saját belátása szerint, és véletlenszerűen indított akciót a feketék megleckéztetésre. A helyi hatalom gyakran együttműködött velük. 7.Sokan úgy fogalmaznak, hogy az USA-ban két jogi rendszer – egy legális, és egy illegális – működött, de mindkettő rasszista volt és a fehér dominancia kikényszerítését célozta. A lincselés motívumai

33 Tonga – anti-kínai zavargások Tonga – elismerte a Kínai Népköztársaságot, és 1998-ban diplomáciai kapcsolatot létesített vele ben az állam akkori elnöke Tu’ivakano of Nukunuku betiltott valamennyi kínai üzletet a saját kerületében a Nukunuku kerületben. Ennek ellenére a boltosok panasza a kínai kereskedők versenyére nem szűntek meg, sőt élesebbé váltak. A panasz a hosszú nyitvatartásra, és az olcsó árakra (valamint az alacsony minőségre) vonatkozott ben Tonga kínai közösségét (mintegy három-négy ezer ember) közvetlen fizikai támadások érték, amelyek során több hullámban, mintegy másfél-száz rasszista bűntényt követtel el ellenük. A tongai kormány végül úgy döntött, hogy nem újítja meg 600 kínai származású boltos munkavállalási és vállalkozási engedélyét. Az indok: „az a széles-körben elterjedt, és kifejezésre jutó harag, amellyel a helyi közösség tagjai a kínai bolttulajdonosok jelenlétére reagálnak.”

34 A katonaság és a milícia elkezdett razziázni és gyilkolni a Tuszik; valamint a politikailag mérsékelt; az etnikai hovatartozással nem foglalkozó Hutuk között. Sok nemzet kimenekítette az állampolgárait Kigaliból és bezárta nagykövetségét; ahogy az erőszak fokozódott. A nemzeti rádió otthonmaradásra szólította fel a lakosságot; viszont a kormány által finanszírozott RTLM rádió maró támadásokat intézett a Tuszik, és a mérsékelt Hutuk ellen. Dallaire tábornok és az UNAMIR - akik a Tuszikat kísérték és védték Kigaliban - képtelenek voltak bármit is tenni; ahogy az erőszak kiterjedt; és ráadásul őket is elkezdték támadni az RTLM-en keresztül. A gyilkolás gyorsan kiterjedt Kigaliból az egész országra - Április 6 és július eleje között a megjósolhatatlanul gyors népirtásban hivatalosan Tuszi és mérsékelt Hutu halt meg a milíciák szervezett bandáinak kezei között. Az egyik ilyen mészárlás Nyarubuyeben történt. Még az egyszerű civileket is felszólította a tisztviselők és a kormány által finanszírozott rádió; hogy öljék meg a szomszédjaikat. Akik nem voltak erre képesek; azokat a legtöbb esetben szintén megölték. "Vagy részt vettél a mészárlásban; vagy téged mészároltak le" - emlékszik vissza egy Hutu; akit részvételre kényszerítettek. A legtöbb áldozatot a saját falujában vagy városában ölték meg; gyakran maguk a szomszédok vagy a helybeliek, úgy hogy egyszerűen lekaszabolta őket a machétéikkel; bár néhány katonai egység lelőtte őket. Néhány faluban az áldozatokat bekényszerítették a templomokba vagy iskolákba; ahol Hutu szélsőséges bandák kaszabolták le őket júniusában 3000 Tuszi keresett menedéket Kivumu katolikus templomában, a bandák a helyi rendőrségtől kapott bulldózerekkel lerombolták a templom épületét, és a menekülni próbáló embereket machétékkel gyilkolták le. Tuszik és hutuk Ruwanda-ban

35 Tagadás és elutasítás „Mindannyian képesek vagyunk elhinni olyasmit, amiről tudjuk, hogy nem igaz, és amikor tévedésünk végül bebizonyosodik, arcátlanul úgy forgatjuk ki a tényeket, hogy azt bizonyítsák, nekünk volt igazunk. A végtelenségig lehet folytatni ezt az eljárást: az egyetlen bökkenő, hogy a tévhit előbb-utóbb beleütközik a kézzel fogható valóságba – rendszerint a csatatéren”. G. Orwell „ A nagy nép olyan, mint a nagy ember: Ha hibát követ el, feimseri, Ha felismerte, beismeri, Ha beismerte, orvosolja, És aki rámutat hibáira, legjóságosabb tanárának tekinti”. Lao-ce.

36 Példa az elhallgatásra: az örmény népirtás 1915 és 1916 között – egy nemrég a török kormány titkos levéltárában megtalált dokumentum szerint – örmény „tűnt el” a népesedési adatokból, vagyis gyilkolták meg. A népirtásról semmiféle híradás és információ nem került napvilágra az elmúlt évtizedekben. A nemrég publikált könyv megjelenése óta sem történt semmiféle TV vagy rádióműsor, semmilyen újságcikk sem jelent meg a tényekről. Megjelent viszont egy propagandafilm, amelyet a hadsereg készített, és amelyet az iskolákban mutattak be, amíg a felháborodás miatt vissza nem vonták. A török társadalom mind a mai napig hallgatással reagál múltjának erre a sötét korszakára. Senki nem akar szembenézni a tényekkel.

37 A pirézek megítélésének evolúciója 1. Vannak bűnözők, és köztük vannak piréz származásúak is, 2. A bűnözők megdöbbentően nagy része piréz, 3. A bűnözők túlnyomó része piréz, 4. Van olyan, hogy „piréz-bűnözés” 5. Nem minden bűnöző piréz, de minden piréz bűnöző, 6. A pirézek született bűnözők – már az anyatejjel azt szívják magukba, hogy rendbontók, munkakerülők, és a társadalmon (értsd – rajtunk) élősködők.

38 Hogyan készül a népirtás? (1) Az alapállapot: eltérő kultúra érintkezik. Egy helyen laknak, egy helyen élnek, eltérő a hétköznapi kultúrájuk, és viselkedésük. (Ez sokáig, és sokszor előny, ezért is jön létre, illetve marad meg tartósan) Konfliktusos a megélhetés (vagy azért, mert ugyanazt csinálják, vagy azért, mert amit csinálnak ellentétes (földművelő- állattenyésztő), vagy mert „common pool resource” tőkét használnak) Az egyensúly valami miatt megbomlik: (1) gazdasági válság tör ki, (2) politikai változás előszele, (3) a hatalmi elit helyzete megrendül, (4) fokozatos társadalmi átalakulás ment végbe. A válasz az együttélés, és a életmód alapvető újragondolását igényelné. A kulturális alkalmazkodás mindegyik féltől önvizsgálatot, az addig követett életmodell részbeni megváltoztatását követelné.

39 Hogyan készül a népirtás? (2) Az alkalmazkodást - a megszokott viselkedés alapvető megváltoztatását - bizonyos tekintetben önfeladásnak tekintik, az ősök útjáról való letérést. Minden reflex ez ellen szól. A tekintélyek, a közösség politikai és ideológiai vezetői a „másokra” mutatnak: ők tehetnek arról, hogy a régi életmód nem követhető (ők lopják el, ők szerzik meg, ők nem engednek hozzá, ők akadályozzák, idézik elő..) A közvélemény formálói – régebben a vallási vezetők, és a szellemi elit, akik hosszú időn keresztül a közösség múltjának őrzői, a példák mutatói, és az etikai ítéletek letéteményesei voltak – folyamatosan azt mondják, a „mások” tehetnek mindenről, A legújabb korban ezek mellé felzárkózik a média. Hihetetlen módon felerősíti a szóbeli, és különösen a vizuális információk hatását. Az emberek meghökkentően gyorsan mozgósíthatók, nagy tömegben élnek, miközben a körülményekről, és az információk valódiságáról nem képesek meggyőződni. Kiszolgáltatottak a véleményformálóknak

40 Hogyan készül a népirtás? (3) A helyzetet sokan fenyegetőnek látják: a helyzetértékelésben „visszalépnek” egy alsóbb szintre: az előítélet szintjére. Működni kezd a közösségi „csoport-tudat”, amelyben bizonyos automatizmusok lépnek életbe: már nem is tudakolják, mi is történt valójában, hanem igazodnak. A közösség „ideológiai őrei” visszautasítják a kérdésfelvetés jogosságát, A közösség „ideológiai őrei” visszautasítják a kérdésfelvetés jogosságát, A vezetőket nem szabad kritizálni, A vezetőket nem szabad kritizálni, A kételkedés a közösségi akciók tudatos akadályozása, A kételkedés a közösségi akciók tudatos akadályozása, További információt kérni, a bizalmatlanság jele, és mint ilyen elutasítandó, További információt kérni, a bizalmatlanság jele, és mint ilyen elutasítandó, Aki tájékozódó kérdést tesz fel, az ellenség cinkosa, Aki tájékozódó kérdést tesz fel, az ellenség cinkosa, A hallgatás beleegyezés, A hallgatás beleegyezés, Aki ki-, és megegyezésről beszél, az az ellenséggel paktál, Aki ki-, és megegyezésről beszél, az az ellenséggel paktál, Aki nem lelkesedik, az a „másikok-nak” szurkol. Aki nem lelkesedik, az a „másikok-nak” szurkol.

41 Hogyan készül a népirtás? (4) Korábban a közvélekedés, újabban a sajtó ezen a szinten már öngerjesztővé válik: maga generálja a korábbi állítások bizonyítékait. Előbb csak csúsztat, azután elhallgat, majd hamisít, és hazudik (Mohemed viccek) Azt ami történt, nem elszigetelt (a korábbiakkal összemérhető, és attól nem kiugró) eseménynek, hanem a konfliktus korábbi szintet meghaladó eszkalációjának tekintik, Az eseményeket egyre inkább nem egyéni tetteknek, hanem a „mások” szervezett, és másságukból következő – genetikailag, vagy kulturálisan kódolt – és ezért tömegessé vált vagy váló eseményként mutatják be, Ezzel a fenyegetés nem egyénekre, hanem a közösségre irányul. A veszély mértéke nő, már a közösség létét fenyegeti, és mindez a „mások” tudatos cselekedetének következménye. Visszalépés a xenofóbia szintjére: mindenki, aki az „ők” szimbolikus, vagy biológiai jeleit viseli, eleve rossz, elutasítandó, megbüntetendő.

42 Hogyan készül a népirtás? (5) Ezen a szinten az átlagember képtelenné válik arra, hogy megkülönböztesse azt ami valójában történt, attól, amit látni vél a mindennapokban, és ami ténylegesen történt, Már torzítottan értelmezi és magyarázza azt amit lát. Még az esetleges jót is, rosszként szemléli, Átveszi a hatalmat az „összeesküvés elmélet”: az események mögött rosszindulatú szándékot sejtenek, és gondolnak. Az összeesküvés elmélet azután egy – előítéletes - gondolatsor végén „mindenről ők tehetnek” következtetésre vezet, A lépcső utolsó szintjein megfogalmazódik Cató jelszava: „ceterum cenzeo..pusztulniuk kell”. Megkezdődik a „mások” dehumanizálása. Ez azt jelenti, hogy a „mások” nem emberek: visszataszító állatokkal azonosítják őket, A „ne ölj” általános kulturális kódját visszavonják, - hiszen „ők” nem emberek – és elfogadhatóvá, sőt kívánatossá teszik a „mások” elleni erőszakos cselekedeteket.

43 Mit jelent a „másik” dehumanizáslása? „Sok un. primitív nép mind a mai napig csak önmagát nevezi embernek (esetleg – bár ez sem kevésbé bántó – „jónak” vagy „kiválónak”) és ezzel burkoltan azt tudatja, hogy a többi törzs tagjainak nincsenek emberi erőnyei, sőt ők „rossza” gonoszak”, „két lábon járó majmok” „undorító tetvek”” C. L. Strauss Hitler a zsidókra a következő jelzőket használta: fertőzés, baktérium, járvány, féreg. „No human involved” – Az USA börtönökben elkövetett bűntények jellemzésére szolgáló szlogen. „Ha egy törzset rabszolgává akarunk tenni, akkor a kormányunk, és tudósaink azt bizonyítják róla, hogy az embereknek ebben a törzsben nincs lelke. Emiatt azután minden kétkedés és bizonytalanság nélkül bármire felhasználhatjuk őket, és megtehetünk velük bármit.” Wittgenstein.

44 Hogyan készül a népirtás? (6) A folyamat során a közösségi (és az egyéni) tudat a viselkedés-programok egyre mélyebb szintjeire sűlyed: Először az ideológiától, az előítéletig, majd innen a xenofóbiáig, azután a már nem mérlegelt pszichológiai elutasítás szintjére, végül pedig a körülmények hatására működésbe lép állati (etológiai) program. Mindennel kapcsolatban ami kételkedésre adna okot, vagy elgondolkodásra késztetne, tagadják, elkendőzik, és elutasítják. Az ilyen tényeket eleve kizárják a tudatból, Ilyenkor elegendő egy véletlen jelenség – egy veszett meccs, egy kocsmai verekedés, egy véletlen baleset, egy rémhír - amely kiváltja a gyilkolásra kész tömeg összeszerveződését. És ezzel elindul a gyilkosságok sorozata, amely elér mindenkit aki „rossz időben, rossz helyen van”, és „kész helyzetet teremt” mindenki számára.

45 Mitől függ, hogy a „postázó” hova küldi a levelet? 1. Fenyegető volta, a kockázat súlyossága, és veszélyessége vagy csupán enyhébb aggodalomra okot adó jellege, 2. A jelzés azonnali választ, sürgős beavatkozást és akciót igényel, vagy az azonnali reakció halasztható, van idő a megfontolásra és a mérlegelésre, 3. A jelzés ismeretlen, és szokatlan jelenségre utal,, vagy szokásos, már előfordult, és ismert jelenségre tájékoztat, 4. A fenyegetés és a kockázat közvetlenül érinti a személyt és családját, vagy csupán a nagyobb, fontosnak tekintett, de távolabbi és diffúzabb közösséget életére hat.

46 A félelemérzet működése A félelem-érzet létrejöttének két útja Érzelmi stimulus Érzelmi válasz Érzelmi ingerek a thalamusban Amygdala Az agy első része Prefrontális cortex „Alacsony út” „Magas út” Joseph LeDoux: The emotional brain Gyors, de gyakran hibázik Lassú, de pontosabban mérlegelő

47 Miért a közösségi identitás? Előkép: Előkép: a rokoni (genetikai) kapcsolatok altruizmust meghatározó szerepe (Hamilton-törvény) Környezetei nyomás: Környezetei nyomás: Növekvő csoport, és sokféleség, ezért egyre fontosabb az összetartozás erősítése, a csoport integrálása Funkció: Funkció: A közösség homogenitását növelő, az összetartást növelő, pro-szocialitást erősítő, belső ellentéteket (részben) feloldó, A közösség homogenitását növelő, az összetartást növelő, pro-szocialitást erősítő, belső ellentéteket (részben) feloldó, Változás Változás Gyűjtögetők – (nagy) családhoz kapcsolódik Letelepültek – a törzshöz kapcsolódik (vérszerződés) Államalkotók – előbb territóriumhoz (királyhoz), majd valláshoz kapcsolódik

48 Az „összehasonlító fanatizmus” tantárgy „Az összehasonlító fanatizmus szakértőjének nevezem magam. Ez nem vicc. Ha hallanak róla, hogy egy iskola vagy egyetem összehasonlító fanatizmus tanszéket indít, már most jelentkezem tanárnak. Tökéletesen képzettnek érzem magam a feladatra, mint néhai jeruzsálemi, mint kigyógyult fanatikus. Talán a legfőbb ideje, hogy minden iskola, minden egyetem bevegyen a tanrendbe legalább néhány kurzust az összehasonlító fanatizmusról, hiszen a fanatizmus mindenütt jelen van…. Ismerek nemdohányzókat, akik elevenen megégetnének ha a közelükben rágyújtasz! Ismerek vegetáriánusokat, akik elevenen felfalnának, amiért húst eszel. Ismerek pacifistákat – ilyen néhány kollégám az izraeli békemozgalomban – akik legszívesebben főbe lőnének, mert kissé más stratégiát támogatok a palesztinokkal való békekötésben. Nem azt mondom, akinek határozott véleménye van az már fanatikus. Azt mondom, hogy a fanatizmus magja mindig a megalkuvást nem ismerő önhittségben rejlik, amely sok évszázada velünk van.” Ámosz Oz. Hogyan gyógyítsuk a fanatikust. Európa Ámosz Oz. Hogyan gyógyítsuk a fanatikust. Európa

49 Mit jelent a „kattan-indít” reakció? Ez egy etológiai viselkedési program, amelyet még az állati múltból örököltünk, Egy un. kulcs-inger váltja ki, és megállíthatatlanul végighalad a programon A pillanatnyi körülményekre kevéssé tekintettel, de gyorsan működik A faj hosszú idő alatt felhalmozódott, és sikeresnek bizonyult tapasztalatát rögzíti genetikailag, és/vagy a kezdeti tapasztalatok által megformáltan.

50 Mit jelent a „mentális modul” szint? Az emberré válás – evolúciósan adaptív környezetnek nevezett – körülményei által felvetett problémákra kialakított viselkedési formák, Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek egy meghatározott adaptív probléma megoldásának eszközei, A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával döntjük el, megérzésszerűen, ki a csaló, kiben lehet bízni, mit együnk, mitől óvakodjunk, Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló preferencia, amely az egyedet bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja, és rendre meghatározott választ generál

51 Mit jelent a „szimbolikus szabály” szintje? A naggyá nőtt – és mérlegelésre is képes - agy már nem biológiai jelek után kutat, hanem szimbólumokat keres, amikor azt kell eldönteni ki legyen a házastárs, a főnök, kit szeress és kitől óvakodj, Szimbólumok tájékoztatnak arról, kik a barátok, ki a főnök, ki lesz a megfelelő házastárs, kinek mi a csoportban a szerepe, kitől kell óvakodni, A szimbólumok segítenek eligazodni az életben, de ezeket már meg kell tanulni, használatuk során mérlegelni és értékelni kell, Ezeket az információkat részben szóban, a nyelv segítségével adják tovább, és a szimbólumokhoz narratívák tartoznak (Pl. eredet mítosz, vagy varázslás)

52 Mit jelent a „kulturális elemek” szintje? A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző – kulturálisan konstruált mémek, A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki, sokféle szerep, és szabály létezik, A szabálykövetést kikényszerítő normák fokozatosan kezdenek szétválnak erkölccsé, és törvénnyé, A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A környezet és a közösség között egy széles kultúra-sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben elválasztja attól a közösséget. Egészében a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb.

53 Mit jelent az „intézményi” szint? Az intézmények a korábban létrejött kultúra- elemekből „barkácsolt”, konkrét adaptív funkciót betöltő rendszerek, amelyek alapvetően formálják a viselkedést Szerepek, szimbólumok, szabályok, a kultúra anyagi és szellemi elemeiből felépülő, viselkedést irányító rendszerei, Ekkortól életünk ezen intézmények keretei között zajlik: állam, politika, ideológia, vallás, hatalom, piac stb. Ezek a környezetet stabillá és kiszámíthatóvá teszik, Működésük ráépül a korábbi szintekre, de itt már az egyén mérlegel, amikor az intézményi hatást tekintetbe veszi

54

55 A morális ítélet fontossága Tipikus liberálisTipikus konzervatív 1 5

56 A kísérletben azt vizsgálták, hogy a nemzeti zászló megjelenítése egy adott helyszínen milyen mértékben befolyásolja az emberek viselkedését. Azt kapták, hogy pusztán a szimbólum jelenléte, anélkül hogy arra külön felhívták volna a figyelmet – tudat alatt – befolyásolja a véleményt.” PNAS -

57 Legújabb kísérletek - szintenként 1. Mentális modulok: implicit asszociációs teszt 2. Szimbólumok szintje: racionális „rasszizmus” és a zászló 3. Kulturális univerzáliák szintje: parókiális altruizmus?? 4. Az ideológiák szintje: IQ és gének összefüggése??

58 Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség(nóvum) Az emberré válás 2.5 millió millió 500 ezer Humán etológia A „modern” ember 500 ezer ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia SzimbolikusForradalom ezer ezer 20 ezer Szimbólumok használata Neolit forradalom 20 ezer 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere Intézményi forradalom 6 ezer 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt

59 A viselkedés hierarchikus szabályozó- rendszerének szintjei 1. Az emberré válás szintje: reflexszerű, „kattan-indít” reakció 2. A modern ember kialakulásának szintje: „ráérez” a megoldásra, és ösztönszerűen cselekszik, (+ némi mérlegelés) 3. A szimbolikus forradalom szintje: felismeri a jelzést, azonosítja az értelmét, és viselkedését ehhez alakítja, 3. A neolit forradalom szintje: az egyéni élet- tapasztalathoz, és az ősöktől tanultakhoz kapcsol, mérlegel, és viselkedik, 4. Az intézményi forradalom szintje: a körülményeket elemzi, az ideológia és a tudomány modelljeit alkalmazza, információt gyűjt, körültekintően mérlegel és a következményekkel számol.


Letölteni ppt "Hogyan működik a társadalom? 6. előadás: Miért áldozzuk fel magunkat ismeretlenekért, és miért irtunk népeket?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések