Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5. előadás A vallás evolúciós elmélete Hogyan működik a társadalom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5. előadás A vallás evolúciós elmélete Hogyan működik a társadalom."— Előadás másolata:

1 5. előadás A vallás evolúciós elmélete Hogyan működik a társadalom

2 Hillél a „lényegről” Élt két rabbi Jeruzsálemben az időszámításunk táján – i.e. 60 i.u római időkben. Az egyik gazdag és hagyomány-követő, Sammaj, és egy másik, a szegény, liberálisabb és megengedőbb - Hillél. Egy római katona elment a gazdaghoz, aki éppen a fürdőben volt és megkérdezte: mesélné el neki a Szentírás lényegét, de olyan röviden, hogy fél lábbal is képes legyen végighallgatni. Sammaj elzavarja. Ekkor elment Hillélhez, és tőle is megkérdezi ugyanezt. Hillél egy pillanatra elgondolkodott, majd az mondta: A Szentírás lényege: „Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz”. A összes többi csak kommentár és magyarázat.

3 Az evolúciós „megoldások” típusai Minden funkcionális elem: vagy adaptáció, vagy „melléktermék”, vagy „zaj”. Bármely adaptáció nem önmagában, hanem a többi adaptációval együtt létezik, és csak azokkal együtt tekintve értelmezhető (pl. a szem, vagy agy, az állam, és a vallás is) Az adaptáció jellegzetessége: 1. Közvetlenül az evolúciós nyomás váltja ki, adaptív probléma megoldására szolgál, 2. A rátermettséget közvetlenül növelő funkciója van 3. A felvetődő problémákra eszköz jellegű megoldást kínál

4 Mi az adaptáció? 1. Az adaptáció nem folyamat, hanem probléma- megoldó eszköz 2. Az élőlények, és a társadalom is folyamatosan problémákkal küszködik, és ezek megoldására „fejlesztenek ki” konstrukció típusú eszközöket, 3. Az eszközök (konstrukciók) az élő világban szervek, és viselkedési formák 4. Az eszközök (konstrukciók) az ember világában intézmények, technikák, eszmék. 5. Az eszközök kifejlesztése „barkácsolás-szerűen” történik: „kéznél levő” eszközökből, próbálkozás- szerűen, hozzátoldanak a meglevőkhöz, adott problémára használható, majd tovább alakított eszközt. mutáció > evolúciós nyomás> szelekció > > barkácsolás> adaptáció

5 Az evolúciós értelmezések három alapeleme 1. Az evolúció alapkategóriáinak - öröklődés, mutáció, szelekció stb. - használata, 2. A létrejött – barkácsolt - konstrukciók értelmezése, vajon adaptáció, „melléktermék” vagy véletlenszerű elem („zaj”), 3. A „miért?” megértése az evolúciós történet visszafejtése útján („just so story” – a narratíva modellje).

6 A vallás evolúciós értelmezések alapelemei 1. A vallás kialakulásának értelmezése az evolúció alapkategóriáinak - öröklődés, mutáció, szelekció, evolúció stb. – segítségével 2. A vallásnak, mint barkácsolt szociális konstrukcióknak, adaptációként (túlélést segítő funkcióként) való értelmezése. Azoknak a funkcióknak a bemutatása, amelyek az adott szinten felvetődő problémák megoldására szolgálnak (amiért nem zaj, vagy melléktermék). 3. A „miért?” megértése a jelenhez vezető evolúciós történet („just so story”) visszafejtése. (A kereszténység eredete)

7 Mi a vallás? (1) – szociológia (E. Durkheim) A vallás olyan: 1. szimbólum-rendszer, amely működése során 2. Az emberek hatékony, átfogó, és hosszú távra érvényes beállítódását és motivációját idézi elő, azáltal, hogy 3. Megfogalmazza a létezés koncepcióját, és a társadalmi rend szabályait, és 4. Mindezeket a nyilvánvaló tényszerűség képével ruházza fel, és ezáltal, 5. A beállítódás, és a motiváció egyedülállóan valóságosnak tetszik

8 Mi a vallás (2) – szociológia (A. Giddens ) A vallás = A közösségek által kialakított, és gyakorolt viselkedésforma, amely rendelkezik egy sor csak rá jellemző szimbólummal, amelyek tiszteletet, vagy félelmet keltenek, összekapcsolódnak olyan rituálékkal vagy szertartásokkal (mint a templomi istentisztelet), amelyben a hívők egy-egy csoportja vesz részt, és Az egyének és csoportok életvitelre – a jóra és rosszra, a helyesre és a helytelenre - vonatkozó tanácsokat és utasításokat ad

9 Mi a vallás (3) – antropológia (C. Geertz) A vallás = (1) A közösség „költséges” és nehezen cáfolható elkötelezettsége, (2) A tényekkel nem igazolható, és a logikának ellentmondó természetfeletti lények létezésében, (3) Akiknek hatalmuk van az emberek felett, (4) Akik azonban megfelelő viselkedéssel és praktikákkal befolyásolhatók a létezéssel összefüggő aggodalmakkal (halál, csalódások, szerencsétlenségek) kapcsolatosan.

10 Mi a vallás (4) – összefoglaló 1. A vallás egyike a kulturális univerzáliáknak: valamennyi ma létező, és anyagi emlékei alapján ismert társadalomban fellelhető. 2. Nagyon hasonló funkciókat tölt be: - viselkedést befolyásol (büntet, jutalmaz) - legitimál (közösséget, hierarchiát) - közösségi identitást nyújt - magyaráz (világ szerkezetét) - sikert előidéző manipulációt kínál (az imádkozáson keresztül) - „felold”, megnyugtat, és magas-szintű érzelmi elégedettséghez juttat 3. A különböző társadalmak vallásnak tekintett jelenségeiben nem minden feltétlenül azonosítható valamennyi jelzett funkció.

11 A vallási jelenség lehetséges evolúciós magyarázatai 1. A vallás = evolúciós adaptáció 2. A vallás = egykori adaptációk mára rátermettséget rontó „maradványa” 3. A vallás = „melléktermék” 4. A vallás = „zaj”, vagyis véletlenszerűen kiformálódott társadalmi jelenség

12 Az ember „állati” előzményei. Kultúra Kultúra Eszközhasználat Eszközhasználat „Politika” „Politika” Szükségletek és tevékenységek cseréje Szükségletek és tevékenységek cseréje Szabály-követés Szabály-követés Pro-szocialitás Pro-szocialitás

13 A vallás evolúciós története A vallás „állati” előzményei: A tudat-elmélet (Theory of mind) létrejötte, és a másodrendű intencionalitás megjelenése, A tudat-elmélet (Theory of mind) létrejötte, és a másodrendű intencionalitás megjelenése, Eszköz-használat és –készítés, és ennek kapcsán, az eszközhasználatból fakadó manipulációs siker- stratégia, Eszköz-használat és –készítés, és ennek kapcsán, az eszközhasználatból fakadó manipulációs siker- stratégia, A rituális viselkedés elterjedése a szociális kapcsolatokban, A rituális viselkedés elterjedése a szociális kapcsolatokban, A szociális kapcsolatok pszichológiai állapotot befolyásoló alkalmazása (a „kurkászás”, mint konfliktus-oldó eszköz) A szociális kapcsolatok pszichológiai állapotot befolyásoló alkalmazása (a „kurkászás”, mint konfliktus-oldó eszköz)

14 A tudatelmélet (Theory of Mind) aktuális szintjének megállapítása: a Sally Ann teszt A gyermekek 2-3 év táján kezdik felismerni, hogy Sally a „dobozban” fogja keresni a labdát. A kísérletek tanulsága szerint egy felnőtt csimpánz is képes erre.

15 Koko – nősténygorilla Kalifornia 25 évnyi tanítás után mintegy 2000 angol szót sajátított el és értett, 25 évnyi tanítás után mintegy 2000 angol szót sajátított el és értett, Hátom-hat szavas mondatokat alkotott, utalást tett az időre sőt vicceket is előadott, Hátom-hat szavas mondatokat alkotott, utalást tett az időre sőt vicceket is előadott, Megmérték az IQ-ját és az nagyjából között volt, Megmérték az IQ-ját és az nagyjából között volt, Új szavakat alkotott: zebra = ló-tigris, Pinoccio = elefánt-bébi, Új szavakat alkotott: zebra = ló-tigris, Pinoccio = elefánt-bébi, Mit mondhatnak a gorillák, amikor boldogok: „Gorilla-ölelés”, Mit mondhatnak a gorillák, amikor boldogok: „Gorilla-ölelés”, Mit mondana, ha meg akarnak sérteni: „Mocskos vécé ördög”, Mit mondana, ha meg akarnak sérteni: „Mocskos vécé ördög”, Hova mennek a gorillák ha meghalnak? – kérdezte Patterson kollágéja, Maureen Sheehan, Kokot. „Koko kicsit gondolkodott majd három jelent mutatott: „kényelmes lyuk viszlát” Hova mennek a gorillák ha meghalnak? – kérdezte Patterson kollágéja, Maureen Sheehan, Kokot. „Koko kicsit gondolkodott majd három jelent mutatott: „kényelmes lyuk viszlát” R. D. Precht: Ki vagyok én? És ha igen, hány? HVG Könyvek és 218.

16 A tudatelmélet (Theory of Mind) aktuális szintjének megállapítása: az „Aranyhal” teszt hónapos gyerekeknek mutatnak két tál ételt: brokkolit és az „Aranyhal” kekszecskét. A brokkolit senki, a kekszet mindegyik szereti. A velük levő felnőtt belekóstol mindegyikbe és látványosan úgy tesz, mintha a brokkoli ízlene, míg a keksz nem, élethűen fintorog. Azután előre nyújtja a tenyerét: „Adj nekem valamelyikből légy szíves!”. A 14 hónaposak - némi gondolkodás - után a kekszből adnak (amit „mindenki” szeret) A 18 hónaposak viszont – meghökkenve ugyan: „jé ilyen emberek is vannak?”- már a brokkoliból kínál.

17 Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség(nóvum) Az emberré válás 2.5 millió millió 500 ezer Humán etológia A „modern” ember 500 ezer ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia Szimbolikusforradalom 120 ezer ezer 20 ezer Szimbólumok használata Neolit forradalom 20 ezer 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere Intézményi forradalom 6 ezer 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt

18 A vallás korszakai és fejlődési szakaszai 1. A modern ember kialakulásának korszaka ( ezer évnél régebben – a „spirituális” modul létrejötte. (az evolúciós pszichológia moduljai). Ez szűk értelemben nem vallás 2. A szimbolikus forradalom = a „személyes” vallás korszaka (i.e ezer év) 3. A neolit forradalom = a „szociális” vallás korszaka (i.e ezer év) 4. Az intézményi forradalom = az „intézményes” vallás korszaka (i.e.-6-től a mai korig)

19 A vallás kifejlett intézménye A társadalmi vallás szintje A személyes vallás szintje A spirituális modul szintje A „tudatelmélet” elemeinek szintje A vallás a Matrjoska modellje

20 Az emberré válás forradalma: a „spirituális” modul létrejötte Ágens-generáló modul (a külvilágban ágenseket feltételezni és így kezelni a hatásokat), Ágens-generáló modul (a külvilágban ágenseket feltételezni és így kezelni a hatásokat), Hit-generáló modul (bizonytalan helyzetben, és igazolatlan információkat a bizonyosság értékével felruházni), Hit-generáló modul (bizonytalan helyzetben, és igazolatlan információkat a bizonyosság értékével felruházni), Kifejlett rítus-generáló modul (cselekvéssor végrehajtásával biztosítani a kívánt jövő bekövetkeztét), Kifejlett rítus-generáló modul (cselekvéssor végrehajtásával biztosítani a kívánt jövő bekövetkeztét), Öröm-generáló modul (a szülő jelenléte előidézte öröm szimulálása „hiányának” esetén is), Öröm-generáló modul (a szülő jelenléte előidézte öröm szimulálása „hiányának” esetén is), Szociális tanulásra figyelő modul (figyelni és követni, amit tanítottak). Szociális tanulásra figyelő modul (figyelni és követni, amit tanítottak). „Kontrafaktuális” dolgok megalkotása (nem létező, de létezhető – volna, lehetne - dolgok elképzelése) „Kontrafaktuális” dolgok megalkotása (nem létező, de létezhető – volna, lehetne - dolgok elképzelése) Ezek összekapcsolódása – és meghatározott körülmények között történő megjelenése - értelmezhető úgy, mint egy spirituális modul létrejötte. A spirituális modulnak az egyén életét könnyítő szerepe van. Az egyén ösztönszerűen hisz kontrafaktuális ágensekben, „akik” megidézhetők, társként kezelhetők, és öröm velük kapcsolatba lépni, segítenek neki.

21 A spirituális modul működése (1) A kutatók azt vizsgálták, befolyásolja-e a vallásos hit, a „nem- fair” viselkedés láttán a büntetési hajlandóságot. A kísérletben résztvevőket egy részét a tudatos észlelést el nem érő mértékben „feltöltötték” vallási, másokat semleges tartalmú üzenetekkel: a képernyőn az „Isten, jámborság, büntetés” vagy ”hangok, traktor, karikatúra” szavak villantak fel. Az eredmények azt mutatták: a vallási „befolyás” alatt álló személyek nagyobb gyakorisággal, és jelentősebben voltak hajlandó megbüntetni azt, aki eltért az elvárt viselkedéstől. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy - bár a viselkedés alakulásában több pszichológiai hatás játszik közre - meghatározó tényező a hívőknek az a beállítódása, hogy egy „felsőbbrendű lény” folytonosan figyeli és szigorúan minősíti cselekedeteiket. (+ Dan Ariely: Our buggy moral…)

22 A spirituális modul működése (2) A szellemek ítélkező hatalmában való hit nagyon korán megjelenik. Egy nemrég elvégzett kísérletben 5-6 és 8-9 évesek szabálykövető viselkedését vizsgálták. A gyermekek egyik csoportjának azt mondták, a feladatok megoldását – az általuk valóságosnak hitt - láthatatlan „Alice hercegnő” ellenőrzi, másokat egy valóságos felnőtt, végül voltak, akiket senki nem ellenőrzött. Azok a gyermekek, akik hittek abban, hogy „Alice” láthatatlanul is ellenőrzi őket, ez a hitük a valóságos felnőtt jelenlétéhez hasonlóan visszatartotta őket a szabályszegéstől. Ezzel szemben a „hitetlen” gyermekeknél efféle visszatartó hatást csak a felnőtt jelenléte váltotta ki, annak hiányában áthágták a játékszabályokat.

23 Az ágens-generáló modul működése (3) A végrehajtott kísérletek azt mutatják, hogy viszonylag korán 12 hónapos korukra a gyermekeknek kialakul az a szemlélete, hogy az ágensekkel a rendezettség, működőképes dolgok teremtését kapcsolják, míg a nem élő dolgokkal a rendezetlenség előidézőjeként szemlélik. PNAS

24 A szimbolikus forradalom: a „személyes” vallás korszaka Kis közösség, rokoni szálak (ösztönszerű pro- szocialitás) Kis közösség, rokoni szálak (ösztönszerű pro- szocialitás) Egymásra utaltság, szándék-felismerés fontossága, Egymásra utaltság, szándék-felismerés fontossága, Szimbolikus tárgyak, jelek, fogalmak, akciók létrejötte Szimbolikus tárgyak, jelek, fogalmak, akciók létrejötte Eszközhasználat, és az eszközkészítés halmozódó ismeretei Eszközhasználat, és az eszközkészítés halmozódó ismeretei Igény a jövő befolyásolására (ágensek megszólítása révén - mágia) Igény a jövő befolyásolására (ágensek megszólítása révén - mágia) Az egyéni és a közösségi tudat keletkezése (Az Én és a Mi létrejötte) Az egyéni és a közösségi tudat keletkezése (Az Én és a Mi létrejötte) Ünnepségek és szimbolikus tárgyak, Ünnepségek és szimbolikus tárgyak, Elképzelés a halál utáni létről (sírok), Elképzelés a halál utáni létről (sírok), Norma = az elvárt, mindenki által betartandó, és mindenki által kikényszerítendő viselkedés szabálya Norma = az elvárt, mindenki által betartandó, és mindenki által kikényszerítendő viselkedés szabálya

25 Gyűjtögetés és vadászat egyre fontosabb, A férfi-női, és a csoporton belüli munkamegosztás fontossága megnő Nő az átlagéletkor, életkor kitolódik, jelentőssé válik a nagyszülők nemzedéke Állandó, de természeti képződményhez illeszkedő tábor alkalmazása, Rendszeres tűzhasználat, Egyre fejlettebb, több-felhasználású, specializáltabb, (kompozit) összetettebb eszközök létrehozása és alkalmazása, Demográfiai fellendülés, Nagyobb és komplexebb szerkezetű (40-60 fős) csoport A nyelv kialakulása, Temetkezés, sírok (tárgyakkal), Egyéni szimbólumok (testfestés, ékszerek, személyes díszek, kagyló, és fog) Szimbolikus tárgyak, festmények, szobrok, a telephely díszítésére, Zeneszerszámok A közösségek közötti csere – a kereskedelem - első jelei, A nyelv segítségével átadott viselkedési szabályok (normák) megjelenése, Ünnepek a közösség életének fordulópontjain, az identitás megalapozásához Az ünnepeket szervező, a gyógyítást végező, a döntéshozást segítő személyek (varázsló, sámán) kialakulása A korábban szerkezet nélküli (unsegmented) társadalom fokozatosan átörökített szerkezetűvé válik A szimbolikus forradalom meghatározó eseményei, illetve változásai

26 A vallási szimbólumok hatása A büntető Istenek működése: a halál utánra, az egész életet értékelve kijelölik a „végállomást”: kinek-kinek érdeme szerint a Poklot vagy a Mennyországot. Ez arra késztetheti a hívőket, hogy folyamatosan számoljanak Istenük figyelő tekintetével. A büntető Istenek működése: a halál utánra, az egész életet értékelve kijelölik a „végállomást”: kinek-kinek érdeme szerint a Poklot vagy a Mennyországot. Ez arra késztetheti a hívőket, hogy folyamatosan számoljanak Istenük figyelő tekintetével. Azt, hogy ez a feltételezés helytálló, vagyis a hatás ösztönszerűen, de nagyon is valóságosan is befolyásolja a viselkedést egy nemrég végrehajtott kísérlet eredményei is bizonyították. Azt, hogy ez a feltételezés helytálló, vagyis a hatás ösztönszerűen, de nagyon is valóságosan is befolyásolja a viselkedést egy nemrég végrehajtott kísérlet eredményei is bizonyították. A kísérletben a résztvevőknek két ellenmondásos esetet – egy eltulajdonított pénztárca és egy meghamisított önéletrajz – kellett egy kilenc-fokozatú, Likert-skálán morálisan megítélniük. Amikor a papírlapon, a skála felett, egy - a Baetson által is használt - szem képe volt látható, a véleményt alkotók szigorúbban ítélték el a tetteket, mint amikor „csupán” egy virág. Vagyis, az egyébként nem tudatosult kép számottevően befolyásolta a viselkedést. A kísérletben a résztvevőknek két ellenmondásos esetet – egy eltulajdonított pénztárca és egy meghamisított önéletrajz – kellett egy kilenc-fokozatú, Likert-skálán morálisan megítélniük. Amikor a papírlapon, a skála felett, egy - a Baetson által is használt - szem képe volt látható, a véleményt alkotók szigorúbban ítélték el a tetteket, mint amikor „csupán” egy virág. Vagyis, az egyébként nem tudatosult kép számottevően befolyásolta a viselkedést. (Bourrat, P (x) 1-11).

27 Így működik a kulturális normák csoportkényszere „Az észak-amerikai Papago indiánoknál az elfogadott normáktól való legkisebb eltérés is a közvélemény rosszallásával találkozik. Az olyan kis-létszámú közösségnél ahol mindenki ismer mindenkit ez igen nagy fegyelmező erő. A Papago hagyományok alapján mindenkinek ugyanahhoz a szabályrendszerhez kell tartania magát. Az elvárt viselkedés hatalmi, vagyoni, beosztási, vagy tehetségi különbségektől függetlenül egységes. Az illetlen viselkedésről mindenki hamar értesül, és azt elkerülhetetlenül követi a közösség megrovása, ezért a normaszegés igen ritka.”

28 A vallás meghatározása az első szinten 1. Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő akciókkal befolyásolható, 2. Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, 3. Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához, vagy az ősökkel való „találkozáshoz” kapcsolódnak

29 A neolit forradalom szakasza A fordulópont a jégkorszak leghidegebb szakasza (25-18 ezer között) A földművelésre (állattenyésztésre) való áttérés között indul meg, de időben eltolódva 10 egymástól független térségben megy végbe, A közösség mérete ra nő, letelepülés, Eleve nem csak rokonok élnek együtt, szükségszerű az összehangolás kulturális eszközei (rituálék, szabályok, hierarchia, hatalom, a vallás kezdetei) A környezetben „idegen” közösségek léteznek, közösen kell használni eszközöket, A közösségeken belül egyenlőtlenségek, hatalmi szerkezet, és a kulturális univerzáliák kiépülése

30 Mit jelent a „kulturális elemek” szintje? A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző – kulturálisan konstruált mémek, A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki, sokféle szerep, és szabály létezik, A szabálykövetést kikényszerítő normák fokozatosan kezdenek szétválnak erkölccsé, és törvénnyé, A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A környezet és a közösség között egy széles kultúra-sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben elválasztja attól a közösséget. Egészében a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb.

31 A kulturális univerzálék modellje A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán a gének – „ülnek” az adott társadalom elemi mémjei, és mém-komplexumai, amelyek „kifeszítik” a társadalmat. A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán a gének – „ülnek” az adott társadalom elemi mémjei, és mém-komplexumai, amelyek „kifeszítik” a társadalmat. Az antropológusok öt csoportját különböztetik meg: Az antropológusok öt csoportját különböztetik meg: 1. Termelés 2. Reprodukció (család, rokonsági viszonyok, szexuális szokások) 3. Családi gazdaság 4. Politikai-gazdasági viszonyok (döntés-hozatal, tulajdon, 5. Viselkedési szuperstruktúra (szimbólumok, mítoszok, vallások, tabuk, normák stb.)

32 Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán) Ajándékozás Álomfejtés Boldogság-elképzelések Büntető-szankciók Család Demográfia Díszítő-művészet Életkor mint rendező elv Etika Etikett Étkezési idők Folklór Főzés Gesztusok Gyász Higiénia Gyógyítási hiedelmek Hit a természetfeletti lényekben Incestus tabuJátékok Jövendőmondás Kereskedelem Kozmológia Köszöntés formák Látogatások Lakás formák Mágia Mitológia Munkamegosztás Művelődés Naptár Nyelv Orvoslás Öröklési szabályok Partner szerzés Pubertás kori szokások Rokonsági csoport Sport Státus-differenciálás Személynevek Szerszám készítés Szexuális tilalmak Szülészet Tánc Zene Testdíszek Tisztaság elmélet Törvények, normák Tulajdon és tulajdon jog Uralmi forma Vallási rituálék Viccek Vendégszeretet Ünnepek Tűzgyújtás Temetkezési rituálék A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.

33 A neolit forradalom: a „szociális” vallás korszaka Növekvő számú emberből álló közösség (a nem rokoni kapcsolat szerepe megnő) Növekvő számú emberből álló közösség (a nem rokoni kapcsolat szerepe megnő) Letelepülés, és falú építése Letelepülés, és falú építése Háziasítás, munkamegosztás, és az élet alapja a termelés, Háziasítás, munkamegosztás, és az élet alapja a termelés, Vagyoni, és hatalmi egyenlőtlenség kialakul és rögzül, Vagyoni, és hatalmi egyenlőtlenség kialakul és rögzül, Közösen szervezett ünnepségek, Közösen szervezett ünnepségek, Rögzülő rituálék, közösségi identitás (kulturális univerzália) Rögzülő rituálék, közösségi identitás (kulturális univerzália)

34 Háziasítás, nemesítés, Állattenyésztés és földművelés Kézműipar létrejötte Demográfiai fellendülés Letelepedés (állandó falvak), két-három száz fős közösségek létrejötte Találmányok – fémmegmunkálás, gyógyítás, erjesztett italok, új élelmiszerek, kerék, Szélesedő munkamegosztás A korábbi strukturált (segmented) társadalom hierarchikus (ranked) jellegűvé válik, A vezetői poszt a kiválóságon alapuló (vetélkedéssel elnyerhető) címből, öröklötté válik, Növekvő komplexitás, növekvő heterogenitás, és növekvő méretek Az együttélésre társadalmi szabályok és intézmények (a norma már kevés – erkölcs, és törvény szétválik, de még nem intézményesül) Közös akciók és ünnepek, előre tervezett, ismétlődő, és állandó időpontban, (kalendárium előzményei) Kijelölt hely az ünnepségre, és szerepek, szabályok és személyek rögzítése, akik ezt szervezhetik, „Kettős” temetkezés (eltemetés, kihantolás, és újratemetés, közösségi ünnepség keretében) Az egyenlőtlenség növekedése és rögzülése, vagyis öröklődővé válása, Egyre komplexebb és szervezettebb társadalom jön létre, A munkamegosztás szélesül a közösségek között is, Felerősödik a közösségek vetélkedése a természeti forrásokért („common pool resource” problémák), A közösségek kulturálisan – a nyelv, az eredet-mítosz, a szimbólumok - egyre jobban eltérnek, emiatt a közösségi identitás fontossá válik A csoportszelekció meghatározóvá válik (háborúk, majd rabszolga-tartás kezdetei) A neolit forradalom alapvető átalakulásának jelenségei

35 A letelepüléssel együtt-járó változások mintája A változás A kihívás A válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz és legitimál) Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőtlenség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

36 A vallás meghatározása a második szinten Az első szint Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak elemeire épülve Közösségi identitást nyújt, Közösségi identitást nyújt, Értelmet és magyarázatot kínál Értelmet és magyarázatot kínál „Rásegít” a normára: (1) megalapozza a másodrendű potyautasság visszaszorítását, (2) megadja és legitimálja a szabályokat. „Rásegít” a normára: (1) megalapozza a másodrendű potyautasság visszaszorítását, (2) megadja és legitimálja a szabályokat.

37 Az intézményi forradalom: Az intézményi vallás korszaka Eltérő kulturális univerzáliájú közösség együttélése, Rögzülnek, és öröklődnek a munkamegosztás, és az osztályszerkezet, Egyre fontosabb lesz a kereskedelem, Meghatározóvá válnak a közös javak (common pool resource) megszervezése, Kialakul az állam, Létrejönnek egymással is kapcsolatban levő többi intézmény: törvény, erkölcs, piac, adózás Az intézmények működtetéséhez egyéb fontos konstrukciók (írás, utak, hajózás, kézműipar, kohászat stb.) VárosokHadsereg Nagyobb térségi szerveződések (birodalmak, államok létrejötte)

38 „Common pool resource” problémák a közösségi élet szerves részei válnak, kényszer a közösségek együttélésének szervezése, A közösségek közötti kereskedelem és kulturális csere jelentőssé válása Nagy és heterogén közösségek létrejötte (több tízezer fős, illetve ezek részenként néhány száz-, vagy ezer-fős közösség), A közösség hosszú-távú életének előre tervezése (kalendárium), állandó és előkészített helyeken, központi szervezésű akciók, és ünnepi eseményekre Egyenlőtlenség növekedése Örökletes társadalmi különbségek, Öröklődő társadalmi szerepek A letelepedett közösségkehez kapcsolódó építkezések (falak, utak, templomok) A hierarchikus társadalom (ranked-society) átalakul osztály-társadalommá (class society). A közösségen belüli, és a közösségek közötti konfliktusok „kézben” tartására hierarchikusan igazgatott rendszer, az állam jön létre, Háborúk, hadsereg, A királyság politikai intézménye Munkamegosztás további szélesedése a közösségen belül, és azok között, Központi nagyberuházások (utak, falak, csatornák, templomok, díszítések) Pénz, írás, hajó, szekér, fém-, és üvegmegmunkálás, egyszerű gépek (csavar, emelő stb.) Az építkezések, az adózás, a törvénykezés, a hadsereg, és a vallás szervezésére a munkamegosztásban elkülönült csoport létrejötte Kifejlett intézmények (jog, törvény, erkölcs, politika, ideológia, és vallás) Az „intézményi” forradalmat megelőző, előidéző, és az általa kiváltott változások

39 A lehetséges javak átalakulása a letelepedés táján A levonhatóság csekélyA levonhatóság nagy Csökkenti-e mások fogyasztása a sajátot/közöset? Könnyű a kizárás Nehéz a kizárás Könnyű-e másokat kizárni a fogyasztásból? KÖZÖS-JAVAK VÁMOLHATÓ (Klub) JAVAK MAGÁN JAVAK SZABAD JAVAK (Tiszta közjavak) (Common pool resource)

40 A vallás új funkciói a birodalmak korában Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők, Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak Közösségi identitást nyújt, Értelmet és magyarázatot kínál „Rásegít” a normára, megalapozza a másodrendű potyautasság visszaszorítását, és megadja a szociális szabályokat és betartatja Legitimálja a hatalmat és hierarchiát Legitimálja a hatalmat és hierarchiát Társadalom-szervező elveket és szabályokat ad Társadalom-szervező elveket és szabályokat ad Egyedi, vallási célra készült szimbólumokkal, a munkamegosztásban sajátos helyet lefoglaló emberekkel, a településben speciális (szent) helyen létesített objektumban zajló tevékenységek rendszere Egyedi, vallási célra készült szimbólumokkal, a munkamegosztásban sajátos helyet lefoglaló emberekkel, a településben speciális (szent) helyen létesített objektumban zajló tevékenységek rendszere

41 A vallás intézményesedik Rendszeres, tervezett és az életmódba beépül, Rendszeres, tervezett és az életmódba beépül, Fokozatosan elkülönült helyhez – a templomhoz - kötődik (a szent és a profán szétválik) Fokozatosan elkülönült helyhez – a templomhoz - kötődik (a szent és a profán szétválik) Egyedi, a közösségi szimbólumoktól is részben eltérő jelzéseket és cselekményeket (tánc, zene) használ, Egyedi, a közösségi szimbólumoktól is részben eltérő jelzéseket és cselekményeket (tánc, zene) használ, Az események, akciók rituáléja, és a szimbólumok, és eszközök rögzülnek Az események, akciók rituáléja, és a szimbólumok, és eszközök rögzülnek Meghatározz személy kiválasztódik, akinek feladata a rítusok végrehajtása Meghatározz személy kiválasztódik, akinek feladata a rítusok végrehajtása Létrejönnek a vallási intézményt védő, továbbadó, lebonyolító szabályok Létrejönnek a vallási intézményt védő, továbbadó, lebonyolító szabályok

42 Máté szindróma „A kinek van, annak adatik, a kinek nincs, attól az is elvétetik, amije van”. A letelepedés után ellentétbe kerülnek a hagyományos erkölcsi elvek (méltányosság, egyenlőség), és az új társadalmi viszonyok (pl. rögzülő egyenlőtlen és hierarchia). Ezek feloldására tanmeséket alkotnak, amelyek rugalmasan értelmezhetők. A „Máté szindrómára” ma, mint a szociális igazságtalanság biblia általi elutasításaként szokták hivatkozni. Holott az eredeti bibliai történet ezzel - részben - ellentétes és nagyon fontos közgazdasági igazságot sugall. A példabeszédben egy ember, hosszú útra indulván, az egyik szolgájának öt, a másiknak egy talentumot adott megőrzésre. Aki ötöt kapott, az befektette, aki egyet, az elásta. Így visszaérkezvén az utazó az elsőtől tíz talentumot kapott vissza, amit így köszönt meg: „kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután”. Aki viszont az egyetlen kapott talentumot megőrzésre és azt elásta, azt az egyetlen talentumot adta vissza, annak a következőt mondta: „Gonosz és rest szolga, (...) el kellett volna helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál, és én megjövén nyereséggel kaptam volna meg a magamét. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van.” (Máté )

43 Az Oaxaca völgybeli és a Hawaii fejlődés lépései Oaxaca völgybeli modell A Hawaii fejlődés modell 1. Ad-hoc ünnepek 1. Letelepült életmód 2. Kukorica-termesztés 2. Egyszerű templom 3. Letelepedés, egyenlőtlenség 3. Kiemelkedő elit 4. Szervezett ünnepek 4. Adóztatás és kényszer- munka 5. „Férfiak háza” 5. Öröklődő hatalom 6. Bekerített falú, 6. Hatalmi terjeszkedés 7. Öröklődő hatalmi elit 7. Nagyobb templom 8. Hatalmi terjeszkedés 8. Állam 9. Templom 9. Rituális kontroll a termelésen 10. Állam 10. Központi templom 11. Kalendárium

44 Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon befolyásolható, Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel a szellemi lények megnyerhetők, Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához kapcsolódnak A vallás összefoglaló meghatározása Közösségi identitást nyújt, Értelmet és magyarázatot kínál „Rásegít” a normára, megalapozza a másodrendű potyautasság visszaszorítását, és a szabályok betartását. Legitimálja a hatalmat és hierarchiát Társadalom-szervező elveket és szabályokat ad Egyedi, vallási célra készült szimbólumokkal, a munkamegosztásban sajátos helyet lefoglaló emberekkel, a településben speciális (szent) helyen létesített objektumban zajló tevékenységek rendszere Első szint Második szint Harmadik szint

45 A vallás adaptív szerepe 1. Hozzájárul a pro-szociális környezet megerősítéséhez, 2. Legitimálja a hatalmat, és a hierarchiát, és ezzel stabilizálja a közösséget, 3. Formálja, és erősíti a közösségi identitást, 4. Megkérdőjelezhetetlen magyarázatokat nyújt a mindennapokon túlmutató kérdésekre, 5. Sikerrel kecsegtető módszert kínál a jövő befolyásolására 6. Különleges élményt nyújt, és közben a közösséggel való magas-szintű érzelmi azonosulást idézi elő.

46 A másodlagos büntetés szerepe

47 A vallás – mint másodlagos ítélkező rendszer A növekvő és differenciálódó közösségben az együttműködési készség és a bizalom visszaesik. A növekvő és differenciálódó közösségben az együttműködési készség és a bizalom visszaesik. Kényszer lesz a büntetés és a jutalmazás alkalmazása – törvény és erkölcs Kényszer lesz a büntetés és a jutalmazás alkalmazása – törvény és erkölcs Kísérlet: az „evilági” büntetés és jutalom nem elég. Kísérlet: az „evilági” büntetés és jutalom nem elég. Fontos a „másodlagos ítélkezés (büntetés és jutalom): nemcsak azt büntetem és jutalmazom aki valamit tesz, vagy nem tesz, hanem aki ezt elnézi, vagy ehhez megfelelően viszonyul. Fontos a „másodlagos ítélkezés (büntetés és jutalom): nemcsak azt büntetem és jutalmazom aki valamit tesz, vagy nem tesz, hanem aki ezt elnézi, vagy ehhez megfelelően viszonyul. A másodlagos ítélkezés: a túlvilágot bekapcsolom, és ez biztosítja, hogy „mindenki megkapja ami neki jár”. A másodlagos ítélkezés: a túlvilágot bekapcsolom, és ez biztosítja, hogy „mindenki megkapja ami neki jár”. A vallás fontos eleme lesz az erkölcs, és a törvény legitimálásának, megerősítésének A vallás fontos eleme lesz az erkölcs, és a törvény legitimálásának, megerősítésének

48 A vallás szabálykövetést támogató jellege (1) 1. Kísérlet. UCLA – matematikai teszt: 20 egyszerű feladat, 20 percet kaptak, oldjanak meg annyit amennyit tudnak, majd sorshúzás következett és akik nyertek azok, minden helyes megoldásért 10 USD-t kaptak. De a csoport egyik rész leadta a megoldást és a felügyelő ellenőrizte a helyes megoldásokat, a mások csoportban önbevallás volt, majd kidobták a lapot. A későbbi ellenőrzésnél kiderült, akiket ellenőriztek ott az átlagos helyes megoldás 3.1 volt, míg ahol önellenőrzés ott 4.1 volt (33%-al magasabb) a helyes megoldás. Később kis változás. Mielőtt a kísérlet elkezdődött volna a résztvevők egyik csoportját arra kérték írják le milyen középiskolai könyveket kellett elolvasniuk, a másik csoportot pedig arra, írjanak le a Tízparancsolatból annyit, amennyire csak emlékeznek. Majd ezután következett a kísérlet. Az eredmények: Amikor a közép-iskolai könyvet felidézők csoportjában csalni lehetett - mint korábban volt a helyes válaszok aránya, a Tízparancsolatot felidézőknél 3.1 vagyis egyáltalán nem csaltak. Nem maga a Tízparancsolat a lényeges, hanem a erkölcsi mérce léte!! Dan Ariely: Kiszámíthatóan irracionális

49 A vallás szabálykövetést támogató jellege (2) 2. Kísérlet. A szellemek ítélkező hatalmában való hit nagyon korán megjelenik. Egy nemrég elvégzett kísérletben 5-6 és 8-9 évesek szabálykövető viselkedését vizsgálták. A gyermekek egyik csoportjának azt mondták, a feladatok megoldását – az általuk valóságosnak hitt - láthatatlan „Alice hercegnő” ellenőrzi, másokat egy valóságos felnőtt, végül voltak, akiket senki nem ellenőrzött. Azok a gyermekek, akik hittek abban, hogy „Alice” – aki láthatóan nincs jelen, de létezik és - láthatatlanul is ellenőrzi őket, ez a hitük a valóságos felnőtt jelenlétéhez hasonlóan visszatartotta őket a szabályszegéstől. Ezzel szemben a „hitetlen” gyermekeknél efféle visszatartó hatást csak a felnőtt jelenléte váltotta ki, annak hiányában áthágták a játékszabályokat.

50 A vallás szabálykövetést támogató jellege (3) 3. Kísérlet. A kísérletekben a résztvevőknek két ellenmondásos cselekményt – egy eltulajdonított pénztárca és egy meghamisított önéletrajz – kellett morálisan megítélniük. Véleményüket egy papíron kellett írásban is kifejteni, és egy 9 fokozatú Lickert- skálán elhelyezni a helyesség-helytelenség értékét. Amikor a papírlapon, a skála felett, egy - a Baetson által is használt - szem képe volt látható, a véleményt alkotók szigorúbban ítélték el a tetteket, mint amikor „csupán” egy virág. Vagyis, az egyébként nem tudatosult kép számottevően befolyásolta a viselkedést. Az eredmények úgy interpretálhatók, hogy a hívőknek folyamatosan számolni kell Istenük figyelő tekintetével. Azt, hogy ez ösztönszerűen, de nagyon is valóságosan is befolyásolja a viselkedésüket. (Bourrat, P (x) 1-11).

51 A vallás szabálykövetést támogató jellege (4) 4. Kísérlet. A kutatók azt vizsgálták, befolyásolja-e a vallásos hit, a „nem- fair” viselkedés láttán a büntetési hajlandóságot. A kísérletben - amelyek során az un. előhangolási módszert alkalmazták - a résztvevőket egy részét a tudatos észlelést el nem érő mértékben „feltöltötték” vallási, másokat semleges tartalmú üzenetekkel: a képernyőn az „Isten, jámborság, büntetés” vagy ”hangok, traktor, karikatúra” szavak villantak fel. Az eredmények azt mutatták: a vallási „befolyás” alatt álló személyek nagyobb gyakorisággal, és jelentősebben voltak hajlandó megbüntetni azt, aki eltért az elvárt viselkedéstől. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy - bár a viselkedés alakulásában több pszichológiai hatás játszik közre - meghatározó tényező a hívőknek az a beállítódása, hogy egy „felsőbbrendű lény” folytonosan figyeli és szigorúan minősíti cselekedeteiket.

52 A vallás, mint hatalom stabilizáló „Az istenek testesítették meg és képviselték a szent tekintélyt, és fegyelmező erőt, amelyre múlhatatlanul szükség volt az első államtársadalmak kialakulásához” ( Don Cupitt) Az intézményes vallás akkor jelenik meg, amikor a közösségekben megjelennek az osztályok, az állam. Az intézményes vallás akkor jelenik meg, amikor a közösségekben megjelennek az osztályok, az állam. Amikor fontossá válik a termelési és társadalmi gyakorlat intézményes szervezése és irányítása (mikor kezdjük a vetést, aratást, mikor ünnepeljünk). Amikor fontossá válik a termelési és társadalmi gyakorlat intézményes szervezése és irányítása (mikor kezdjük a vetést, aratást, mikor ünnepeljünk). Segít feloldani a régi (egyenlőség) és az új (egyenlőtlenség és hatalmi hierarchia) értékek közötti ellentétet Segít feloldani a régi (egyenlőség) és az új (egyenlőtlenség és hatalmi hierarchia) értékek közötti ellentétet

53 A vallás, mint közösségi identitást nyújtó eszköz A közösség méretének növekedésével nő a színesség, és a sokféleség, és ezzel arányban csökken a – rokoni alapú - együttműködési készség és szolidaritás. A közösség méretének növekedésével nő a színesség, és a sokféleség, és ezzel arányban csökken a – rokoni alapú - együttműködési készség és szolidaritás. Az ünnepeknek, a szimbólumoknak és a rituáléknak közösségi identitás-erősítő hatása van. Az ünnepeknek, a szimbólumoknak és a rituáléknak közösségi identitás-erősítő hatása van. A vallás identitás-központtá válik. Így határozzák meg magukat az emberek. A vallás identitás-központtá válik. Így határozzák meg magukat az emberek. Különösen fontos lesz, amikor a birodalmak kialakulnak, és a sokféleség tovább nő. Különösen fontos lesz, amikor a birodalmak kialakulnak, és a sokféleség tovább nő.

54 A vallás, mint bizonyosságot szolgáltató világmodell Egyre több a hétköznapokon túlmutató ismeret (és erre utaló kérdés) keletkezik, Egyre több ismeretet kell átadni, és mint szükségszerűt elfogadtatni (és még nincs sem technika és tudomány) Egyre több miért-re utaló kérdés keletkezik (a közösség és a világ eredete, miért és hogyan működnek a dolgok. „Ha a filozófia és a tudományok a vallásból születtek meg, az azért van így, mert a vallás úgy kezdődött, hogy elvette a tudományok, és a filozófia helyét.” Durkheim.

55 A vallás, mint általánosan alkalmazható sikert- technika Már az emberszabásúak világában kialakul az „intencionális” beállítódás. A dolgoknak szándékokat tulajdonítunk, függetlenül attól van-e ennek alapja, vagy sem. Már az emberszabásúak világában kialakul az „intencionális” beállítódás. A dolgoknak szándékokat tulajdonítunk, függetlenül attól van-e ennek alapja, vagy sem. Ha az események mögött szándékos „ágens” van, akkor az valamiképpen befolyásolható is. (Megjelenik a mágia). Ha az események mögött szándékos „ágens” van, akkor az valamiképpen befolyásolható is. (Megjelenik a mágia). A kisgyerekeknél a kísérletekben szintén megjelenik a mágiának az alkalmazása a kívánt cél elérése érdekében, illetve a minden mögött célt keresni A kisgyerekeknél a kísérletekben szintén megjelenik a mágiának az alkalmazása a kívánt cél elérése érdekében, illetve a minden mögött célt keresni Ez szüli az Isteneknek címzett kérdést: „Miért tetted ezt velem?, illetve „Mit kell tennem, hogy ez megváltozzon?” Ez szüli az Isteneknek címzett kérdést: „Miért tetted ezt velem?, illetve „Mit kell tennem, hogy ez megváltozzon?” „Imádkozni, azt kérni hogy a világegyetem törvényeit helyezzék hatályon kívül egy arra bevallottan méltatlan kérelmező érdekében.” Ambrose Bierce „Imádkozni, azt kérni hogy a világegyetem törvényeit helyezzék hatályon kívül egy arra bevallottan méltatlan kérelmező érdekében.” Ambrose Bierce

56 A vallás, mint az életet megkönnyítő, és magas- szintű érzelmi elégedettséget kiváltó intézmény. A vallásoknak kezdetektől fontos funkciója: csökkenteni a létezéssel együtt-járó aggodalmakat, szorongást, „feloldozni”, és magas-szintű érzelmi örömet generálni. Közös ünnep: közösségi rítusok, zene, tánc, és a pszichikumot befolyásoló szerek A vallás ezeket csatornába tereli és „kisajátítja”: Az evilági lét sok problémáját elfogadtatja, azáltal, hogy értelmet tulajdonít ezeknek, Az evilági lét sok problémáját elfogadtatja, azáltal, hogy értelmet tulajdonít ezeknek, Sajátos feladatokat lát el az egyén személyes problémáinak megoldásában, Sajátos feladatokat lát el az egyén személyes problémáinak megoldásában, Gyakran intézményeket működtet, amelyek társadalmi problémák megoldást szolgálják (jótékonykodás, kórházak stb.) Gyakran intézményeket működtet, amelyek társadalmi problémák megoldást szolgálják (jótékonykodás, kórházak stb.)

57 A vallás jövője A vallást erősítő tényezők: Általános bizonytalanság, kiút-keresés, Általános bizonytalanság, kiút-keresés, Társadalmi együttműködés zavarai (a globalizációból fakadóan), Társadalmi együttműködés zavarai (a globalizációból fakadóan), Az identitás válsága (a globalizációból fakadóan) Az identitás válsága (a globalizációból fakadóan) A globális akkulturáció, A globális akkulturáció, A globális problémák megjelenése, amelyben gyakorlati útmutató kellene, A globális problémák megjelenése, amelyben gyakorlati útmutató kellene, Globális problémák felerősödése, amelyek a világ-vége hangulatot kiváltják, Globális problémák felerősödése, amelyek a világ-vége hangulatot kiváltják, Miközben egy sor probléma megoldódik, a hogyan kell/érdemes élni, kérdésessé válik. Miközben egy sor probléma megoldódik, a hogyan kell/érdemes élni, kérdésessé válik.

58 A vallás jövője A vallás gyengítő tényezők: A világot egyre jobban megismeri az ember, és az érthetetlen jelenségekre választ képes adni, A világot egyre jobban megismeri az ember, és az érthetetlen jelenségekre választ képes adni, A régi típusú bizonytalanság, és kiszolgáltatottság enyhül, és jobban kiszámítható lesz az élet, A régi típusú bizonytalanság, és kiszolgáltatottság enyhül, és jobban kiszámítható lesz az élet, A szegénység, és betegségek, amelyek valamikor szenvedéssé tették az életet enyhülnek, A szegénység, és betegségek, amelyek valamikor szenvedéssé tették az életet enyhülnek, Az ember egyre inkább képes lesz saját jövőjét formálni, saját kezébe venni önmaga, családja, és közössége sorsát, Az ember egyre inkább képes lesz saját jövőjét formálni, saját kezébe venni önmaga, családja, és közössége sorsát, Az erkölcs, és a szabálykövetést részben szabályok, részben a racionális belátás alapozza meg. Az erkölcs, és a szabálykövetést részben szabályok, részben a racionális belátás alapozza meg.

59 A vallás társadalomintegráló szerepe Európában egészen az új kor elejéig a keresztény vallás (és sok társadalomban máig más vallások), „tartotta össze” a társadalmakat. Európában egészen az új kor elejéig a keresztény vallás (és sok társadalomban máig más vallások), „tartotta össze” a társadalmakat. A vallás nyújtotta azt az értékrendszert, azokat az intézményeket, azokat a közösségi szabályokat, amelyek segítettek integrálni a közösséget. A vallás legitimálta a világi hatalmat és annak intézményeit, megadta a erkölcsi és törvényi ítélkezés szabályait, és gyakran maga kezelte a konfliktusokat a társadalomban. A vallás nyújtotta azt az értékrendszert, azokat az intézményeket, azokat a közösségi szabályokat, amelyek segítettek integrálni a közösséget. A vallás legitimálta a világi hatalmat és annak intézményeit, megadta a erkölcsi és törvényi ítélkezés szabályait, és gyakran maga kezelte a konfliktusokat a társadalomban. A 16. századtól itt Európában a vallást fokozatosan felváltotta négy lépésről lépésre egymáshoz illeszkedő intézmény- rendszer – a magántulajdon és az ezen alapuló vállalat, a autonóm és szabad egyén, a demokrácia és a felelős kormányzás – amelyek együtt és összehangolva integrálták a társadalmat. A 16. századtól itt Európában a vallást fokozatosan felváltotta négy lépésről lépésre egymáshoz illeszkedő intézmény- rendszer – a magántulajdon és az ezen alapuló vállalat, a autonóm és szabad egyén, a demokrácia és a felelős kormányzás – amelyek együtt és összehangolva integrálták a társadalmat. Az egykor mindent „felülíró” vallásnak fokozatosan „rásegítő” szerep jut „csak”, és beilleszkedik az intézményrendszerbe. Az egykor mindent „felülíró” vallásnak fokozatosan „rásegítő” szerep jut „csak”, és beilleszkedik az intézményrendszerbe.

60 A karizmatikus személyek hatása A kutatók nemrég egy ötletesen összeállított vizsgálattal bizonyították: egy adott szöveget a hallgatója aszerint minősít „megcáfolhatatlannak”, vagy látja el „ezt még szembesítenem kell a tényekkel” értékeléssel, hogy a kijelentés megfogalmazóját karizmatikusnak, vagy „átlagos” polgárnak hiszi. (4) A kísérletben, fMR berendezéssel „belepillantva” a kísérleti személyek agyába, láthatóvá vált: a „hívők”, és a „nem-hívők” agyuk eltérő területeivel elemzik a hallottakat. Amikor a „hívő”, egy általa karizmatikusnak gondolt személy állításait értékeli agya „kikapcsol”: a hallottakat nem bocsátja keresztül a racionalitás szűrőjén. Amikor viszont a világot ösztönszerű szkepticizmussal szemlélő ember hallgatja meg ugyanezt a szöveget - még ha megpróbálják is karizmatikusnak feltüntetni annak megfogalmazóját - kritikusan közelít az állításokhoz, és bizonyítékokat kér annak igazáról. A kísérlet azt igazolta: a hívők, ha egy állítás szoros kapcsolatban van „Istennel”, akkor elutasítják a kételkedést, és megingathatatlanul hisznek. Hiába hát a racionális érvelés, a tények bemutatása és felsorolása, az nem hat rájuk. Bár ez a vizsgálat kizárólag a vallásos illetve nem-vallásos személyek karizmához való viszonyáról szólt, a jelenség bármilyen politikai, és ideológiai mozgalomra – a holokauszt tagadástól, a kézrátétellel gyógyításig – érvényesnek tűnik.

61 A vallás, mint az életet megkönnyítő, és magas- szintű érzelmi elégedettséget kiváltó intézmény. A vallásoknak kezdetektől fontos funkciója: csökkenteni a létezéssel együtt-járó aggodalmakat, szorongást, „feloldozni”, és magas-szintű érzelmi örömet generálni. Közös ünnep: közösségi rítusok, zene, tánc, és a pszichikumot befolyásoló szerek A vallás ezeket csatornába tereli és „kisajátítja”: Az evilági lét sok problémáját elfogadtatja, azáltal, hogy értelmet tulajdonít ezeknek, Az evilági lét sok problémáját elfogadtatja, azáltal, hogy értelmet tulajdonít ezeknek, Sajátos feladatokat lát el az egyén személyes problémáinak megoldásában, Sajátos feladatokat lát el az egyén személyes problémáinak megoldásában, Gyakran intézményeket működtet, amelyek társadalmi problémák megoldást szolgálják (jótékonykodás, kórházak stb.) Gyakran intézményeket működtet, amelyek társadalmi problémák megoldást szolgálják (jótékonykodás, kórházak stb.)

62 Konklúzió Az Isten (az Istenek) az evolúció alkotásai kettős értelemben is. 1. Az evolúciós barkácsolás alkotja meg azokat a funkcionális modulokat, amelyekből létrehozzuk a vallás alkotóelemeit, majd az intézményesülő vallás konstrukcióit, 2. Ha figyelmünket közvetlenül az egy Isten hitre összepontosítjuk, azonosítható az a fejlődés- menet, amelynek során a sok-istenhit monoteizmussá alakul. 3. Ennek az evolúciós folyamatnak a mozgatói a konkrét közösségeket érő, konkrét gazdasági, politikai, és kulturális kihívások, és az emberek törekvése, hogy választ adjanak ezekre a kihívásokra.


Letölteni ppt "5. előadás A vallás evolúciós elmélete Hogyan működik a társadalom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések