Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi evolúció 17. Előadás A kormányzás (és a politika) evolúciója.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi evolúció 17. Előadás A kormányzás (és a politika) evolúciója."— Előadás másolata:

1 Társadalmi evolúció 17. Előadás A kormányzás (és a politika) evolúciója

2 A potyautasság elemzése A potyautasság elemzése Közjavak játékok, Közjavak játékok, A „potyautasság” jelensége, A „potyautasság” jelensége, A különböző típusú „potyautasság”: elsődleges és másodlagos A különböző típusú „potyautasság”: elsődleges és másodlagos Közjavak játékok büntetés nélkül, Közjavak játékok büntetés nélkül, A közjavak játékok ciklusai, A közjavak játékok ciklusai, Közjavak játékok büntetéssel, Közjavak játékok büntetéssel, Közjava játékok „peer-punishment” Közjava játékok „peer-punishment” Közjavak játékok „pool-punishment”, Közjavak játékok „pool-punishment”, A tapasztalat: ha nincs másodlagos büntetés, a „peer-punishment” olcsóbb, A tapasztalat: ha nincs másodlagos büntetés, a „peer-punishment” olcsóbb, Ha – mint a valóságban a másodlagos büntetés fontos, és azt is tekintetbe vesszük – akkor a pool- punishment rendszerek – vagyis az állam jellegű szerveződések teljesítenek jobban. Ez voltaképpen az állam létezésének matematikai bizonyítása Ha – mint a valóságban a másodlagos büntetés fontos, és azt is tekintetbe vesszük – akkor a pool- punishment rendszerek – vagyis az állam jellegű szerveződések teljesítenek jobban. Ez voltaképpen az állam létezésének matematikai bizonyítása

3 A norma elégtelenné válása A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Úgy is mondhatnánk, az büntet, akit megsértettek. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Úgy is mondhatnánk, az büntet, akit megsértettek. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága, Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe.

4 Az állam kialakulásának menetrendje Currie, Th. Et al. (2010). Rise and fall of political complexity in island South-East Asia and Pacific. Nature. Vol

5 A politikai komplexitás értelmezése A politikai komplexitást a döntéshozási szintek száma és működésmódja szerint határozták meg. Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, A cikk legfontosabb megállapításai: A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is. A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is.

6 Az állam és a politika kapcsolata Az állam és a politika kapcsolata, mint a gépezet és a működtetőjének a kapcsolata. Az állam és a politika kapcsolata, mint a gépezet és a működtetőjének a kapcsolata. Az állam valamiféle gépezet, - „platform” - amely sokféle alkalmazást és akciót tesz lehetővé, azáltal, hogy szolgáltatásokat nyújt, és ezzel megkönnyíti az erre épülő működést/életet. Az állam valamiféle gépezet, - „platform” - amely sokféle alkalmazást és akciót tesz lehetővé, azáltal, hogy szolgáltatásokat nyújt, és ezzel megkönnyíti az erre épülő működést/életet. A politika arról szól, ki és hogyan működteti az államot: ki, milyen jogon, és milyen érdekeknek megfelelően irányítja a gépezetet, dönt a szabályokról, és fejleszti tovább a „gépezetet’, A politika arról szól, ki és hogyan működteti az államot: ki, milyen jogon, és milyen érdekeknek megfelelően irányítja a gépezetet, dönt a szabályokról, és fejleszti tovább a „gépezetet’, A politika - kicsit leegyszerűsítve – a gépezet irányításáért folyó harc, ki ül a kormánykerékhez, milyen irányban vezeti a gépet, milyen funkciókat lát el, honnan, kitől veszi el az energiát, milyen forrásokból építi tovább, A politika - kicsit leegyszerűsítve – a gépezet irányításáért folyó harc, ki ül a kormánykerékhez, milyen irányban vezeti a gépet, milyen funkciókat lát el, honnan, kitől veszi el az energiát, milyen forrásokból építi tovább,

7 A „gyűlés” típusú döntéshozás Már az állatoknál megjelenik, pl. majmok napi programjának meghatározása Már az állatoknál megjelenik, pl. majmok napi programjának meghatározása A törzseknél az öregek, vagy az össze felnőtt férfi együtt hozza meg a döntéseket vagy tesz igazságot, A törzseknél az öregek, vagy az össze felnőtt férfi együtt hozza meg a döntéseket vagy tesz igazságot, A régi görögöknél (athéniaknál) is a gyűlés volt a legfelső döntéshozó szervezet, A régi görögöknél (athéniaknál) is a gyűlés volt a legfelső döntéshozó szervezet, A kereszténységnél a tanács vagy a zsinat volt döntéshozó szervezet, A kereszténységnél a tanács vagy a zsinat volt döntéshozó szervezet, A középkori Itáliai városállamokban is a nagy-létszámú tanács volt a döntéshozó fórum, A középkori Itáliai városállamokban is a nagy-létszámú tanács volt a döntéshozó fórum, A szászoknál és a skandinávoknál is történelmileg tanács típusú szervezet hozott döntéseket, A szászoknál és a skandinávoknál is történelmileg tanács típusú szervezet hozott döntéseket, Az iszlám társadalmakban a tanács (shoura vagy mashrevat ) hoz döntést Az iszlám társadalmakban a tanács (shoura vagy mashrevat ) hoz döntést Lényegében ezek – hatalommegosztásos - továbbfejlesztése a demokratikus rendszere a Parlament és a hatalmi ágak elválasztása és a sokféle egymást ellenőrző intézmény Lényegében ezek – hatalommegosztásos - továbbfejlesztése a demokratikus rendszere a Parlament és a hatalmi ágak elválasztása és a sokféle egymást ellenőrző intézmény

8 Az állam változó „birtokosai” a történelem során Az államot „birtokolhatja” egyvalaki (vagy egy család), Ilyenkor van egy megszemélyesített főhatalom (és a családja), és vannak adminisztrátorok, Ilyenkor van egy megszemélyesített főhatalom (és a családja), és vannak adminisztrátorok, Ilyenkor többnyire mintegy „vállalkozás-szerűen” működik. Ha kihal a vállalkozó megroppan az állam, Ilyenkor többnyire mintegy „vállalkozás-szerűen” működik. Ha kihal a vállalkozó megroppan az állam, Van amikor köztársaság alakul ki (görög városállamok – majdnem mint egy „szövetkezet” működik – a polgárok működtetik, és valamilyen szabály szerint látják el a funkciókat) Az állam létrejöttére különböző elméletek alakultak ki (mitikus keletkezés-történet, és organikus elmélet, majd a „szerződés-elméletek) Az állam létrejöttére különböző elméletek alakultak ki (mitikus keletkezés-történet, és organikus elmélet, majd a „szerződés-elméletek)

9 A kormányzás problémája Létrejön egy szerveződés – az állam - amely A társadalom egyre több fontos – irányítási, elosztási és ellenőrzési - funkcióját vállalja át, és intézi, A társadalom egyre több fontos – irányítási, elosztási és ellenőrzési - funkcióját vállalja át, és intézi, Egyre összetettebb és nagyobb méretű apparátust igényel, Egyre összetettebb és nagyobb méretű apparátust igényel, Egyre több speciális ismeretet igényel, Egyre több speciális ismeretet igényel, Egyre távolabb kerül azoktól, akiket szolgálnia kell, Egyre távolabb kerül azoktól, akiket szolgálnia kell, És akiket szolgál, egyre kevésbé kívánnak vele törődni. És akiket szolgál, egyre kevésbé kívánnak vele törődni. Miként biztosítható, hogy hatékonyan, és a „tulajdonosait” szolgálva működik? A történelem hajnalán, egészen a 18. századig két megoldás formálódott ki: Királyság (az állam magán „kisajátítása”) Királyság (az állam magán „kisajátítása”) Köztársaság (az állam közös „birtoklása”) Köztársaság (az állam közös „birtoklása”)

10 Az athéni demokrácia politikai intézményei Az állampolgárság (Minden athéni férfi 20 év felett) Népgyűlés 10 hadvezér 500-ak tanácsa 50-ek bizottsága A bizottság elnöke „Közigazgatási Hivatal” Bíróság (201, v. 501 tagú) Egyetlen napig birtokolják A tanács tagjaiból választják, azok számára készít javaslatokat A Népgyűlés végrehajtó testülete, a 30 éven felüliekből áll Minimum 40 ülés egy évben, legalább 6000 állampolgár jelenléte 10 törzs, amely felöleli a környék 140 kerületét

11 A választások és sorsolások rendszere A hivatalnokok mindegyikét a polgárok összessége választja. Mindenki minden egyes ember fölött uralkodik, és felváltva minden egyes ember mindenki fölött uralkodik. A hivatalokat sorsolással választott emberek töltik be: vagy minden hivatalt, vagy pedig csak azokat, amelyek nem igényelnek tapasztalatot és szakismeretet. A hivatalokat nem vagyoni becslés alapján töltik be,vagy ha igen, úgy nagyon alacsony a határ. Ugyanazt a funkciót senki nem töltheti be kétszer, s ha ez előfordul is, csak ritkán: a katonai hivatalok kivételével egypár hivatal esetében megengedik. A hivatalnokok csak rövid ideig maradhatnak funkciójukban….Mindenki döntőbíró, és minden perben ítélkezik, de legalább a perek többségében… Egyetlen hivatal sem életfogytiglani, s ha ilyesmi megmaradt az előző társadalmi rendszerből, korlátozzák a hatalmát, és sorsolással töltik be. Vojtech Zamarovszky A görög csoda. 126.

12 A cserépszavazás intézménye A demokrácia hátránya: a polgárok szabadságát demagógok kihasználhatják a szabadságjogok eltörlésére, pl. a félrevezetett tömeg támogatásával, vagy államcsínnyel. Ennek ellensúlyozására hozták létre a osztrakiszmoszt a cserépszavazás intézményét. Minden év tavaszán rendkívüli népgyűlés megtárgyalja: Van-e olyan férfi Athén polgárai között, aki veszélyezteti a többiek szabadságát. Ha a népgyűlés igenlően válaszolt, hat hónap múlva ismét összejönnek, és minden polgár ráírhatta a cserépdarabra a lehetséges tirannus nevét. Akire a legtöbben szavaztak, de legalább hatezren, annak 10 esztendőre el kellett hagynia Attikát, becsületét és vagyonát azonban nem veszítette el, ott lakhatott ahol akart és a népgyűlés azt is engedélyezte, hogy tíz év leteltével hazatérjen. Az osztrakizmosz sok olyan férfit sújtott, akiknek egyetlen „bűnük”, hogy az átlagnál tehetségesebbek és rátermettebbek voltak a hivatalok betöltésre. Egészében azonban úgy tekintettek rá az athéniak, mint a szabadságért való kényszerű adózásra. Fennállása alatt (i.e ) Athénben nem volt tirannus, vagyis betöltötte funkcióját.

13 A szavazás és sorsolás intézménye Velencében „A dózse megválasztásának gépezete tökéletesített formájában úgy működött, mint egy bonyolult betörőriasztó rendszer: illetéktelen személy oda be nem kerülhetett, s a vészjelzés már a legkisebb rendellenes levegőrezgésre működésbe lépett. A Nagytanács (mely kezdetben 480 majd 600 végül 1200 nemesből állt) tagjai közül sorshúzás útján 9 főt választottak, ezek kiválasztottak 40 választót, akiknek legalább hétfős szavazattöbbséget kell kapniuk. A 40 közül sorshúzással döntötték el, melyik 12 választ meg további huszonötöt, hét fős többséggel. S ez a 25 további sorsolás útján eldöntötte, melyik 9 választ meg 45 főt, legalább hétfős többséggel. Végül ez a 45 fő sorshúzással kiválasztott 11-et, akik megválasztották azt a 41 főt, akik legalább huszonöt fős többséggel megválasztják a dózsét.” Mary McCarthy: Velence közelről. Európa Kiadó 56. oldal

14 A hatalom-megosztás modern politikai szála J. Salisbury fő művében – Policraticus - bár a korszellemnek megfelelően, még teológiai köntösben, – a törvények által korlátozott uralkodást, és a hatalommegosztás elfogadását tette a minden uralkodó feladatává. Az igazságos fejedelmet – írta Salisbury - az különbözteti meg a zsarnoktól, hogy aláveti magát a törvényeknek. Az egyház pedig - érvel tovább - olyan szuverén intézmény, amely nincs alávetve a királynak, így emberei, földjei, tulajdonai és kinevezési joga érinthetetlenek az uralkodók által. Ezek a gondolatok lesznek az alapjai az „átengedett szuverenitásnak”, amely a szabad városok, az önálló társaságok, és a független vállalatok létrejöttét megalapozza.

15 A gondolat „testet ölt” – Magna Charta Amikor 1215-ben, János király, háborúskodásának árát - külön adót kivetve – másokkal akarja megfizettetni, az egyház, a nemesség, és a polgárság összefogtak, és a Policraticus-ból merített érvékre – no meg valóságos hatalmukra – támaszkodva kényszerítették, hogy a Nagy Okiratban (a Magna Charta-ban) foglalja írásba az alattvalók jogait. S bár a királyok újra és újra megkísérelték visszaszerezni hatalmukat, a hatalom új „társtulajdonosai” - törvénnyel szentesített jogaik tudatában - féltékenyen őrizték a megkaparított hatalmi részüket. A megszülető Parlament, döntési jogot gyakorolt, és nem tanácsokat igyekezett adni, amit az uralkodó a maga kedve szerint fogad, vagy nem fogad meg ban pedig, az ellenszegülő III Henriket fegyverrel kényszerítették összehívni a Parlamentet, amelyben a főnemesek mellett, a köznemesek (grófságonként), a polgárságot (szabad városonként) két személy képviselhette. A 21. századból visszapillantva ez az intézményesült a hatalom- megosztás lesz Európa „csodafegyvere”, amely kiemeli majd a civilizációk mezőnyéből.

16 Miért pont Európában? A corporation egy speciális - kockázat-megosztásos - szerveződés, ahol a szerveződésnek a tagjaitól önálló léte van Elvileg mindkét szerveződés ismert volt mindenütt, mégis a vállalkozást csak Nyugat-Európában kezdték alkalmazni. A corporation típusú szerveződés létrejöttét az alábbi tényezők tették lehetővé: Önálló, autonóm és hosszú távú szerveződések (Először az egyház, majd a város, céh, egyetem, társaságok), Önálló, autonóm és hosszú távú szerveződések (Először az egyház, majd a város, céh, egyetem, társaságok), Az egyház önálló, és elválasztott a világi hatalomtól (a invesztitúra harcokat követően) Az egyház önálló, és elválasztott a világi hatalomtól (a invesztitúra harcokat követően) Itt volt lehetőség a szerveződések (beleértve az egyházak) gazdasági szerepvállalására, vállalkozására, Itt volt lehetőség a szerveződések (beleértve az egyházak) gazdasági szerepvállalására, vállalkozására, Itt alakult ki a szuverenitás személyektől elválasztott fogalma, amelyek szerveződésekre vonatkozott. Itt alakult ki a szuverenitás személyektől elválasztott fogalma, amelyek szerveződésekre vonatkozott. Itt jön létre a kiterjesztett család helyett az un. „nukleáris család”, mint a társadalom elemi egysége, amely csak a szűk családtagokból áll. Itt jön létre a kiterjesztett család helyett az un. „nukleáris család”, mint a társadalom elemi egysége, amely csak a szűk családtagokból áll.

17 Az újkor tanácsa: kard és cselvetés A fejedelmi hatalom a kard és a cselvetés kettős erején nyugszik. A fejedelemnek egyidejűleg kell vérengző oroszlánként, és furfangos rókaként viselkednie: „A bölcs uralkodó tehát ne legyen szótartó, ha ez a magatartás a kárára válik, s ha az okok, amelyek miatt az ígéretet tett, megszűntek. Ha az emberek jól lennének ez az elv kárt okozna: de mert gonosz indulatúak, nem tartanák meg adott szavukat veled szemben, így hát neked sem kell megtartanod velük szemben”. „Meg kell érteni, hogy a fejedelem, kiváltképpen az új fejedelem, nem tudja mindig azt tenni, amiért az emberek jónak szokták tartani: részben az állam megtartásának szándékától vezettetve gyakorta kénytelen a hit, könyörületesség, emberiesség és a vallás ellen cselekednie. Aszerint kell cselekednie, ahogy a szél fúj, ahogy a szerencse változásai parancsolják, s amint mondottam, nemcsak a jót kell szem előtt tartania, hanem a rosszat is meg kell tennie, ha a szükség úgy kívánja.” Machiavelli: A fejedelem

18 A szuverenitás elmélete: Jean Bodin J. Bodin ( ) a francia hugenották, és katolikusok közötti háború idején élt (1572 – Szt. Bertalan éj). Politikus jogász, akiket „Politiques” („politikusoknak”) neveztek. Fő műve: „Hat könyv a köztársaságról”, amelyet a szuverén hatalom megalapozásának szentelte. Bodint a szuverén nemzeti állam első teoretikusának tekintik. „Az állam több családnak és a közös ügyeiknek a jogszerű kormányzata szuverén hatalommal”. A szuverenitás tehát nála feltétlenül az állammal kapcsolódik össze. A szó (souverain) eredetileg a francia uralkodó megszólításából ered. Bodin azonban elválasztja ettől a közvetlen jelentésétől és teoretikus értelmet ad neki: „A szuverenitás egy állam állandó abszolút hatalma.., azaz a parancsolás legfőbb hatalma”. A szuverenitás tehát nem azonos az időleges uralmi jogosítványokkal, hanem állandó, és abszolút hatalom, egy politikai közösség lényege.

19 A Bodin-féle szuverenitás előre mutató értelme Bár a szuverenitás egy konkrét uralkodóban testesül meg, a szuverén (már) nem egyszerűen egy konkrét uralkodó, még csak nem is egy dinasztia hatalmi jogcíme, hanem egy államhatalomhoz kötött dolog. A vállalat és a vállalkozás metaforáját használva: ekkor válik az uralkodó „vállalkozása” (amely az övé, és azt tesz vele amit akar), a személyétől és annak változásától elválasztott léttel bíró „vállalattá”, amely önálló jogi (és hatalmi) léttel bír. Jól látszik ez, amikor a külpolitikai vonatkozásról esik szó. A külső szuverenitás azt jelenti, hogy egy állam más államokhoz való viszonyában önálló, és független. Más hatalmak, és államok nem parancsolhatnak neki, nem szabhatják meg mint tegyen, vagy ne tegyen, mi történjen az adott országban. A szuverenitás fogalmát napjainkban jószerével éppen ebben a külpolitikai értelemben használják.

20 A westfaliai béke (1648) A középkorban Európa az uralkodók Európája. A westfaliai békétől kezdődően Európa a szuverén államok Európája. Nem uralkodók, vagy azzá válni akaró személyek, hanem szuverén államok állnak szemben. Az államok (és uralkodóik) megszabadulnak a katolikus egyház felügyeletétől is. A nemzetközi kapcsolatok elrendezésének új módjait vezetik be, amely lehetővé teszi a konfliktusok békés és a közösség érdekében álló rendezését. A vallási háborúk kora lejárt, és elkezdődik a „társadalmi szerződés” elméleti kidolgozása

21 Thomas Hobbes ( ) Az állami közösséget megelőző korszak tehát nem harmónia, és „aranykor”, hanem éppen ellenkezőleg, az állandó konfliktusok világa. („Bellum omnia contra omnes”) Mivel azonban az ember nemcsak ösztönnel, de ésszel is rendelkezik, képes előre látásra és saját érdekében véget vet ennek a természetes állapotnak. Létrehozza a társadalmi szerződést, amelyben minden egyes ember lemond arról, hogy természetéből fakadó önérvényesítésre irányuló jogait gyakorolja, és átruházza azt egy szuverén uralkodóra (amennyiben az össze többi ugyanígy tesz). „Az ennek megtörténtével egyetlen személlyé egyesült sokaságot ÁLLAMNAK, (CIVITAS-nak) nevezzük. És így születik meg az a nagy LEVIATÁN.. az a halandó isten, amelynek – a hallhatatlan isten fennhatósága alatt – békénket, és oltalmunkat köszönhetjük.” Ezzel az aktussal a szuverént – akár egyetlen személyben, akár egy korporációban testesül meg – abszolút hatalommal ruházzuk fel.

22 Locke: az állam születése Azáltal, hogy az ember hozzáadja saját munkáját a természet javaihoz, és értéket hoz létre, jogot nyer, hogy tulajdona legyen. A munka az alapja minden tulajdonnak. A befektetett munka és az emberi szükségletek adják a tulajdon nagyságának természetes mértékét. A természetes állapotoknak ezt a családi Robinson szerű idillikus képét a pénz megjelenése borította fel. A fémpénz nem romlandó, így lehetővé tették a gazdagság felhalmozását. A létrejövő egyenlőtlenséget a nagyobb tőke, nagyobb termelékenységével igazolja. De a tulajdon egyenlőtlen elosztása éles konfliktusokat vált ki, amelyeket kordában kell tartani. „Az a nagy és fő cél tehát amiért az emberek államokká egyesülnek, és kormányzatnak vetik magukat alá, a tulajdon megvédése.” De Locke elveti Hobbes megoldását, hogy az emberek lemondanak jogaikról uralkodó javára. Az emberek sültbolondok volnának ha egy abszolút hatalommal rendelkező uralkodóra bíznák sorukat.

23 Locke: A liberális jogállam alapelvei „Aki így gondolkodik (t.i. lemondana jogairól egy abszolút hatalommal rendelkező uralkodó javára), az azt képzeli: az emberek olyan balgák, hogy nagy gonddal igyekeznek elkerülni azokat a bajokat, amelyeket a görények vagy a rókák okozhatnak nekik, viszont belenyugszanak abba, hogy oroszlánok falják fel őket”. A legfőbb hatalom a törvényhozói hatalom – de ő sem rendelkezhet teljesen önkényesen az emberek életével és tulajdonával. Az igazságszolgáltatásnak kihirdetett és állandó törvények alapján és felhatalmazott és ismert bírók útján kell az igazságot szolgáltatni. Még adót is csak képviseletért cserébe lehet szedni. Ez lesz a amerikai tartományok lázadásának indítéka.

24 Montesquieu a hatalommegosztásról „ Ha a törvényhozói hatalom a végrehajtói hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani az ilyen uralkodó vagy az ilyen zsarnoki testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani”. „Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincs elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódnék, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bíró is törvényhozó volna. Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak... De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három hatalmat.” Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat.

25 Montesquieu a hatalom gyakorlóiról A törvényhozói hatalomban népképviselők ülnek. Ám a képviselőknek olyan embereket kell megválasztani - Montesquieu szerint – akik alkalmasak az ügyek megvitatására. Ehhez elég műveltnek kell lenni, a kellő műveltség megszerzésének feltétele azonban a szükséges mennyiségű vagyon. A népnek joga van képviselőket küldeni a Parlamentbe, de csak annyiban vesz részt a kormányzásban, hogy a neki legjobb képviselőket megválassza. Lehet, hogy nem képes bonyolult kérdéseket megérteni és megoldani, de arra igen, hogy megítélje kik képviselik majd megfelelően.

26 A társadalmi szerződés alapelve „Minden személy, valamennyi képességével együtt az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összessé elkülöníthetetlen részévé fogadunk”. A főhatalom az egész népnél marad – ez a népszuverenitás alapgondolata. Az egyének egymással mint magánszemélyekkel szemben úgy lépnek fel, mint a főhatalomban egyaránt részes jogalanyok, a főhatalommal szemben pedig mint kötelességekkel bíró állampolgárok. A kettő – a köz általános érdeke, és az egyén magán érdeke – ellenmondásba is kerülhet. A magánszemély, - mint burzsoá - a közvetlen hasznára tekint, és azt szeretné, hogy az állam biztosítsa számára magánérdekeinek szabad követését. Mint állampolgár – citoyen – azonban a köz érdekét kell szem előtt tartsa, alá vetve magát a közjó céljainak és az ezt kifejező közakaratnak.

27 J.J Rousseau ( ) „Az ember szabadnak születik és mindenütt láncot visel. Némelyek a többi ember urának képzelik magukat, pedig még inkább rabszolgák, mint amazok. Hogyan következett be ez a változás? Nem tudom. Mi teheti jogossá? Ezt a kérdést, úgy hiszem, meg tudom oldani. (…) mihelyt módjában áll lerázni az igát (a népnek) és le is rázza, még jobban teszi, mert ugyanazon a jogon szerzi vissza szabadságát, amellyel elrabolták tőle, így hát jogosan veszi vissza, vagy jogtalanul rabolták el tőle. De a társadalmi rend szent jog, minden más jognak az alapja. Mindazonáltal ez a jog nem a természettől származik, tehát megállapodáson alapul. Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről. (1762)

28 J.J Rousseau – szabadságfelfogása (1) „Minden személy, valamennyi képességével együtt az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk”. „Minden személy, valamennyi képességével együtt az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk”. Rousseau azt vallotta, ha az egyes egyének magánérdeke ellentmond a köz érdekének, akkor alá kell rendelnie akaratát a közakaratnak. Az ember szükség esetén akár kényszeríteni is lehet arra, hogy szabad legyen. A főhatalom, mint az általános akarat képviselője és megfogalmazója elidegeníthetetlen, és oszthatatlan, és tévedhetetlen. Az általános akarat nem azonos minden egyes egyén akaratának az átlagával (ez a magánérdekek összessége). Az általános akarat lényegében a közérdeket és a közjót szem előtt tartó akarat. Rousseau azt vallotta, ha az egyes egyének magánérdeke ellentmond a köz érdekének, akkor alá kell rendelnie akaratát a közakaratnak. Az ember szükség esetén akár kényszeríteni is lehet arra, hogy szabad legyen. A főhatalom, mint az általános akarat képviselője és megfogalmazója elidegeníthetetlen, és oszthatatlan, és tévedhetetlen. Az általános akarat nem azonos minden egyes egyén akaratának az átlagával (ez a magánérdekek összessége). Az általános akarat lényegében a közérdeket és a közjót szem előtt tartó akarat.

29 J.J Rousseau – szabadságfelfogása (2) A magánember (burzsuá) és a közember (citoyen) ellenmondását igyekezett feloldani. „Ha a nép a szükséges ismeretek birtokában határozna, s a polgárok nem közlekednének egymással, az apró különbségek sokaságából mindig az általános akarat adódnék ki, s mindig azt választanák ami helyes. „Ha a nép a szükséges ismeretek birtokában határozna, s a polgárok nem közlekednének egymással, az apró különbségek sokaságából mindig az általános akarat adódnék ki, s mindig azt választanák ami helyes. Ám ahhoz, hogy az általános akarat hangot kapjon, meg kellene tiltani a részérdekek szerveződését, pl. még a pártfrakciók is tilosak. Ám ahhoz, hogy az általános akarat hangot kapjon, meg kellene tiltani a részérdekek szerveződését, pl. még a pártfrakciók is tilosak. „Az államon belül nem szabad kisebb társulásoknak létesülniük, és minden polgárnak csak saját nevében szabad véleményt nyilvánítania”, „Az államon belül nem szabad kisebb társulásoknak létesülniük, és minden polgárnak csak saját nevében szabad véleményt nyilvánítania”,

30 A francia forradalom tanulságai A gondolkodók óvatosan lesznek a teljhatalommal szemben – bárki és bármilyen eszme vagy legitimitás alapján - gyakorolja is és megnő az igény az egyén és/vagy a kisebbség jogainak biztosítására… A gondolkodók óvatosan lesznek a teljhatalommal szemben – bárki és bármilyen eszme vagy legitimitás alapján - gyakorolja is és megnő az igény az egyén és/vagy a kisebbség jogainak biztosítására…

31 Alexis de Tocqueville ( ) „A teljhatalom, úgy tűnik számomra rossz és veszélyes dolog önmagában véve. Gyakorlása szerintem meghaladja bármely ember erőit, csupán Isten lehet veszély nélkül mindenható, mivel bölcsessége és igazságossága mindig felér hatalmával. A földön tehát nincs hatalom, mely önmagában véve olyan tiszteletre méltó lenne és oly szent jogokkal felruházott, hogy hagyhatnám cselekedni ellenőrzés nélkül., és uralkodni korlátozás nélkül. Amikor azt látom, megadják a korlátlan cselekvés jogát és lehetőségét valamely hatalomnak, hívják azt népnek, vagy királynak, demokráciának vagy arisztokráciának, gyakorolhatják monarchiában vagy köztársaságban, így szólok: Itt a zsarnokság csirája s elindulok, hogy más törvények alatt éljek.” A. de Tocqueville. A demokrácia Amerikában. Gondolat oldal

32 Benjámin Constant (1767 – 1830) Szembeállítja a klasszikus politikai szabadságot, amely a közvetlen részvételre épít, és a liberalizmus szabadságát, amely a politikától való szabadságot hangsúlyozza. „ Mi már nem élvezhetjük az ókoriak szabadságát., amelynek lényege a kollektív hatalomban való tevékeny és állandó részvétel volt. A mi szabadságunknak a magán- függetlenség békés élvezetében kell állnia” B. Constant: A régiek és modernek szabadsága A szabadság mindenek előtt az egyén szabadsága, éspedig a magánélet biztosított autonómiája értelmében, amelynek szféráját minden politikának tiszteletben kell tartania. Ezért elfogadja a népszuverenitás elvét, de nem fogadja el korlátlanságát. Az írja: „Könnyű a hatalomnak a népet mint alattvalót arra kényszerítenie, hogy uralkodóként azt az akaratot nyilvánítsa ki, amelyet elrendelnek neki… A népszuverenitás nem korlátlan, terjedelmét azok a határok szabják meg, amelyet az igazságosság, és az egyének jogai jelölnek ki. Egy egész nép akarat sem teheti igazságossá azt ami igazságtalan.”

33 A kormányzás módszertani alapelvei 1. Hatalom-megosztás: egymást is ellenőrző testületek alkalmazása, amelyek szigorúan meghatározott szabályok és keret között folytatják tevékenységüket, 2. A döntéseket egyének helyett testületek hozzák, és nagyobb hangsúly helyeződik a döntések módszertani feltételeire, mint a legkiválóbbak, vagy leglojálisabbak kiválasztására, 3. A nagyszámú végső tulajdonos ugyan átengedi a döntések egy részét, de az alapkérdések eldöntésének jogát fenntartják maguknak, és figyelemmel kísérik „tulajdonukat”, és rögtön lépnek ha gondot látnak, 4. Ennek támogatásáért minden adathoz hozzáférhetnek (átláthatóság), minden személy és testület beszámolási kötelezettséggel rendelkezik (beszámoltathatóság), minden személy felelőségre vonató (felelősségre vonhatóság)

34 A kormányzás egymást ellenőrző testületekre épít A testületek felelőssége korlátlan és egyetemleges, ugyanakkor egyetlen személy sem rendelkezhet korlátlan hatalommal. Felelnek a vállalat hatékony működéséért, Felelnek a vállalat hatékony működéséért, Felelősségük kiterjed az etikus és jogszerű működésre, Felelősségük kiterjed az etikus és jogszerű működésre, Felelnek saját testületük működéséért, és eredményességéért, Felelnek saját testületük működéséért, és eredményességéért, A testületeknek példamutató, és az elvárt értékeket közvetítő viselkedést kell követniük, A testületeknek példamutató, és az elvárt értékeket közvetítő viselkedést kell követniük, Felelősségük saját hibáikat kijavítani, Felelősségük saját hibáikat kijavítani, Felelősek önmaguk kritikus vizsgálatáért, Felelősek önmaguk kritikus vizsgálatáért, Amint azonban ez az összehangolt és komplex rendszer kiépül, maga az intézményrendszer fontosabb (meghatározóbb) lesz, mint az egyének

35 Az európai társadalmak történelmi sikere A tradicionális társadalmak „kézi vezérlésével” szemben Európában „intézményi vezérlés” valósult meg. Az ösztönszerű segítő-készségen, a hatalom közvetlen beavatkozásán, illetve a vallások útmutatásainak helyébe a racionális elveken és a hatalommegosztáson alapuló intézmények léptek. Az idők folyamán azután a történelmileg különböző fejlődési pályát befutó államok intézményi berendezkedése egyre közelebb került egymáshoz. Eltérő „előéletük” ellenére a modern társadalmak gazdasági és politikai rendszere egyre növekvő számú elemzés bizonyítja - mind hasonlóbbakká vált. Vagyis a politika birodalmában is igazzá válik Tolsztoj mondása: „Minden boldog család egyforma, minden boldogtalan a maga módján az”

36 A kormányzás megváltozott körülményei a politikában a II. világháború után A választópolgárok száma újra ugrásszerűen megnő (életkori határ lecsökken, a vagyoni cenzus megszűnik, nők is szavazati jogot kapnak), A választópolgárok száma újra ugrásszerűen megnő (életkori határ lecsökken, a vagyoni cenzus megszűnik, nők is szavazati jogot kapnak), A választók érdekeltsége differenciálódik és a korábbi „osztályszempontú” minősítés helyett sokféle érdek vezeti a választópolgárt, A választók érdekeltsége differenciálódik és a korábbi „osztályszempontú” minősítés helyett sokféle érdek vezeti a választópolgárt, Az új választók érdekeltsége lecsökken - nincs idejük, érdekeltségük, és tapasztalatuk – kérdéses, miként érvényesíthetők az érdekeik, Az új választók érdekeltsége lecsökken - nincs idejük, érdekeltségük, és tapasztalatuk – kérdéses, miként érvényesíthetők az érdekeik, A jóléti állam kiépül és egyrészt méreteiben, másrészt komplexitásában messze túllép a korábbiakon. Emiatt működtetése komoly szakértelmet igényel, A jóléti állam kiépül és egyrészt méreteiben, másrészt komplexitásában messze túllép a korábbiakon. Emiatt működtetése komoly szakértelmet igényel, A hatalmi befolyással rendelkező szerveződések száma jelentősen megnő A hatalmi befolyással rendelkező szerveződések száma jelentősen megnő

37 A kormányzás megváltozott szerepe a II. világháború után a gazdaságban Egyre nagyobb számú és diverzifikált érdekű tulajdonos birtokolja a szervezeteket, A nagyszámú tulajdonosnak a vagyon-növekedést háttérbe szorító, egyéb érdekei vannak, A szervezeti méret megnő, és túlhangsúlyozódik a igazgatás a tőkemegtérülés rovására, A vállalatok globális tevékenységet folytatnak, és hatásuk a környezetre egyre sokrétűbb lesz, Egyre nagyobb számú és szerteágazóbb érdekű „stakeholder” veszi körül az üzleti szervezeteket, Egyre fontosabbá válnak az etikai kérdések, és társadalmi felelősség

38 A kormányzás megoldásai az államban Finoman kiegyensúlyozott rendszer formálódik ki: Parlament (ellenzékkel és kormánypárttal), Parlament (ellenzékkel és kormánypárttal), Kormány, Kormány, Elválasztott hatalmi ágak, Elválasztott hatalmi ágak, Alkotmánybíróság, Alkotmánybíróság, Köztársasági elnök (vagy Király), és „ombucmanok”, Köztársasági elnök (vagy Király), és „ombucmanok”, Nemzeti Bank, Nemzeti Bank, Állami Számvevő Szék, Állami Számvevő Szék, Média, Média, Érdekképviseleti szervezetek, önkormányzatok, Érdekképviseleti szervezetek, önkormányzatok, KSH, MTA, KSH, MTA,

39 A jó kormányzás alapvető jellegzetességei és összetevői 1. Részvétel 2. A törvények hatalma („rule of law” és nem „rule by law”) 3. Átláthatóság (szabályozottság, és hozzáférhetőség) 4. Felelősség és felelősségre-vonhatóság 5. Egyetértésre, és megegyezésre való törekvés 6. Egyenlőség, 7. Hatékonyság és hatásosság, 8. Beszámoltathatóság, 9. Világos jövőkép és jövőorientáció.

40 A kormányzás minőségének mérése a politika szférájában Egyre több nemzetközi szervezet méri, követi nyomon különböző szemszögből alakulását: Worldwide Governance Index (WGI - Good governance Index), Worldwide Governance Index (WGI - Good governance Index), The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe, The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe, Freedom House - Freedom Index Freedom House - Freedom Index Transparency International - Corruption Perception Index Transparency International - Corruption Perception Index

41 Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 1. Az állampolgárok „hangja” és a vezetés beszámoltathatósága Annak mértéke, amennyire az állampolgárok részt vehetnek saját kormányuk megválasztásában, amennyire ellenőrizni tudják azt a politikai intézményeken, a sajtón, és a saját szerveződéseiken keresztül, 2. A politikai stabilitás és az erőszak és fenyegetettség hiánya Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat destabilizálható és megdönthető alkotmányellenes, és erőszakos módszerekkel, beleértve a terrorizmust és hétköznapi erőszak hatására, 3. A kormányzati hatékonyság A közszolgálati javak minőségének mértéke, az állampolgárok számára szükséges szolgáltatások minősége és a hozzáférhetőség, a politikai nyomástól való függetlenség, a politikai szabályok és a törvények megfelelőségének mértéke

42 Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 4. A szabályozás és a szabályozottság minősége Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat képes ésszerű, és az állampolgárok, és a vállalkozások tevékenységét hatékonyan szabályozó politikák, és előírások (törvények) létrehozására és működtetésére, 5. A törvények hatalma Annak mértéke, amennyire a polgároknak, és a társadalom különböző szerveződéseinek bizalma van a különböző szintű kormányzatok által meghozott szabályokban, és azok érvényesülésében, mennyire képes az adott társadalom kikényszeríteni a szabályok és törvények betartását, a bűnözés és az erőszakos cselekedetek „kezelése” a rendőrség, és a bíróság által, 6. A korrupció mértéke, és kontrollja Annak mértéke, amennyire a különböző szintű kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során előnyben részesítik a saját „zsebüket” a köz „zsebével” szemben Annak mértéke, amennyire a különböző szintű kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során előnyben részesítik a saját „zsebüket” a köz „zsebével” szemben

43 WGI konkrét értékei Magyarország esetén Magyarország A polgárok „hangja” Politikai stabilitás Kormányzati hatékonyság Szabályozási hatékonyság Törvények hatalma Korrupció mértéke

44 A WGI (2006) összehasonlítható adatokkal DániaMagyarországCsehország Polgárok hangja Politikai stabilitás Kormányzati hatékonyság Szabályozási hatékonyság A törvények hatalma A korrupció mértéke

45 A demokrácia erősítésének és fejlesztésének a módszerei A pluralizmus és a sokszínűség támogatása, A pluralizmus és a sokszínűség támogatása, Az általános emberi jogok támogatása, védelme, és tiszteletben tartása, Az általános emberi jogok támogatása, védelme, és tiszteletben tartása, A törvények és a törvényesség hatalmának megerősítése, A törvények és a törvényesség hatalmának megerősítése, Olyan választási rendszer létrehozása, fejlesztése és fenntartása, amely lehetővé teszi az emberek és a választópolgárok szabad véleményformálását és igazságos képviseletét valódi választási lehetőségeket nyitó, és rendszeresen megtartott szabad választásokon,, Olyan választási rendszer létrehozása, fejlesztése és fenntartása, amely lehetővé teszi az emberek és a választópolgárok szabad véleményformálását és igazságos képviseletét valódi választási lehetőségeket nyitó, és rendszeresen megtartott szabad választásokon,, Olyan jogi feltételrendszer létrehozása és fejlesztése, amely lehetővé teszi és támogatja a polgárok mindegyikének a részvételét a közösség irányításában, és a demokrácia fejlesztésében, Olyan jogi feltételrendszer létrehozása és fejlesztése, amely lehetővé teszi és támogatja a polgárok mindegyikének a részvételét a közösség irányításában, és a demokrácia fejlesztésében, A demokrácia folyamatos fejlesztése a jó kormányzás intézményei és módszerei segítségével, A demokrácia folyamatos fejlesztése a jó kormányzás intézményei és módszerei segítségével, A demokrácia erősítése a fenntartható növekedés és fejlődés megvalósításával, A demokrácia erősítése a fenntartható növekedés és fejlődés megvalósításával, Folyamatosan erősíteni a társadalmi integrációt, és a szolidaritást. Folyamatosan erősíteni a társadalmi integrációt, és a szolidaritást.

46 Kiegészítő feltétel: a gazdaság hatékony működése A Washington-i konszenzus elveinek érvényesítése: 1. A pénzügyi fegyelem növelése, 2. A közösségi kiadások átalakítása, 3. Az adó-rendszer reformja, 4. A pénz-, a deviza-, és az áru-piacok, illetve a kereskedelem működésének liberalizálása, 5. A magántulajdon védelme, 6. A külföldi befektetések segítése, 7. A privatizáció, és 8. A dereguláció. Ehhez még hozzá szokták venni: Az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, illetve a szegénység csökkentésére irányuló állami politikák.

47 Miért nehéz demokráciát „csinálni”? A demokrácia kifinomult, és egymáshoz finoman hangolt intézményrendszer, amelyet ráadásul meg kell tanulni működtetni. Ha bizonyos fontos elemeit nem alkotod meg, vagy nem megfelelően működteted a demokrácia meg hatékony, A demokrácia kifinomult, és egymáshoz finoman hangolt intézményrendszer, amelyet ráadásul meg kell tanulni működtetni. Ha bizonyos fontos elemeit nem alkotod meg, vagy nem megfelelően működteted a demokrácia meg hatékony, A demokráciának vannak intézményi „partnerei”, amelyek nélkülözhetetlenek a működéséhez és ha azok nem megfelelőek, akkor mindegyik alacsony hatékonyságú. A demokráciának vannak intézményi „partnerei”, amelyek nélkülözhetetlenek a működéséhez és ha azok nem megfelelőek, akkor mindegyik alacsony hatékonyságú. Ilyen „partnerek” a gazdaságban a „Washingtoni” konszenzus, ilyen állampolgári szabadság (Freedom index), ilyen a korrupció-mentes társadalom (Corruption Perception I), sőt ilyen a nemek közötti egyenlőséget mérő (Gender Gap I). Ilyen „partnerek” a gazdaságban a „Washingtoni” konszenzus, ilyen állampolgári szabadság (Freedom index), ilyen a korrupció-mentes társadalom (Corruption Perception I), sőt ilyen a nemek közötti egyenlőséget mérő (Gender Gap I). Sőt, mindennek az alapját a bizalom, az együttműködési készség, a szabálykövetési hajlandóság adja meg. Ha azok mértéke alacsony Sőt, mindennek az alapját a bizalom, az együttműködési készség, a szabálykövetési hajlandóság adja meg. Ha azok mértéke alacsony

48 A „The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe A Demokrácia Index egy 0 – 10 pontos skálát használ, és egy 60 elemből álló indikátorcsoport mérésén alapul. A 60 indikátort végül az alábbi öt alapvető csoportba rendezi: 1. A választási folyamat és a pluralizmus, 2. Civil, és állampolgári jogok, 3. A kormányzat átlátható működése, 4. A politikai döntésekben való részvétel lehetőségei 5. A politikai kultúra mértéke

49 Demokrácia-index 2010-ben „rezsim- típusok” szerint Országok száma Országok aránya Lakosság- arányuk a világban Teljes demokrácia Hibás (repedt) demokrácia Hibrid rendszer Önkényuralmi rendszer A világ lakossága a felmérés által megfigyelt 167 országra vonatkozik

50 Az Európai országok demokrácia mérőszámai (2010) OrszágokHelyezésPontszám Norvégia19.8 Dánia39.65 Csehország USA Szlovénia Szlovákia Magyarország Lengyelország Románia Ukrajna Oroszország

51 A felelős kormányzás kiegészítő feltételei A demokráciának vannak intézményi „partnerei”, amelyek nélkülözhetetlenek a működéséhez és ha azok nem megfelelőek, akkor mindegyik alacsony hatékonyságú. A demokráciának vannak intézményi „partnerei”, amelyek nélkülözhetetlenek a működéséhez és ha azok nem megfelelőek, akkor mindegyik alacsony hatékonyságú. Ilyen „partnerek” a gazdaságban a „Washingtoni” konszenzus, ilyen állampolgári szabadság (Freedom index), ilyen a korrupció-mentes társadalom (Corruption Perception I), sőt ilyen a nemek közötti egyenlőséget mérő (Gender Gap I). Ilyen „partnerek” a gazdaságban a „Washingtoni” konszenzus, ilyen állampolgári szabadság (Freedom index), ilyen a korrupció-mentes társadalom (Corruption Perception I), sőt ilyen a nemek közötti egyenlőséget mérő (Gender Gap I). Sőt, mindennek az alapját a bizalom, az együttműködési készség, a szabálykövetési hajlandóság adja meg. Ha azok mértéke alacsony Sőt, mindennek az alapját a bizalom, az együttműködési készség, a szabálykövetési hajlandóság adja meg. Ha azok mértéke alacsony

52 A jó kormányzás mérőszámai (2) A „The Economist” által működtetett intézet a „The Economist Intelligence Unit” rendszeresen elemzi a világ országainak helyzetét. Összeállítják, és nyilvánosságra hozzák az egyes országok un. Demokrácia Indexét. A Demokrácia Indexet öt tényező alkotja: 1. A választás szabályozása, és a szabad választás biztosítása, 2. Az egyéni szabadságjogok mértéke és biztosítottsága, 3. Az állam hatékony és átlátható működése 4. A polgárok részvételének biztosítása 5. A politikai kultúra szintje és elterjedtsége

53 A „Felelős Kormányzás Index” 2006 OrszágokBeleszólásStabilitásHatékonyságSzabályozásTörvényességKorrupcióÖsszpont Ausztria Csehország Dánia Finnország Hollandia Japán Magyarország Nigéria Oroszország Románia Szlovákia Ukrajna

54 A „törött”, hibás demokrácia jellemzése Ez azokra az országokra jellemző, amelyekben ugyan szabad és méltányos választásokat tartanak, azonban egy sor egyedi probléma jelentkezik: Ilyen, a média szabadságának szűkülése, Ilyen, a média szabadságának szűkülése, Politikai nyomás-gyakorlás a polgárokra a szavazatuk megváltoztatására (még ha az alapvető szabadság-jogokat betartják is) Politikai nyomás-gyakorlás a polgárokra a szavazatuk megváltoztatására (még ha az alapvető szabadság-jogokat betartják is) A politikai érdeklődés és az állampolgári részvétel lecsökkenése, A politikai érdeklődés és az állampolgári részvétel lecsökkenése, Előfordul, a kormányzás minőségének, a politikai kultúra szintjének csökkenése Előfordul, a kormányzás minőségének, a politikai kultúra szintjének csökkenése

55 A választás szabadságának kritériumai (Freedom House) 1. Versengő, többpárti politikai rendszer 2. A felnőttekre kiterjedő általános választójog, amelyből nincsenek rétegek csoportok kizárva, 3. Rendszeresen lezajló képviselőválasztás amely titkos szavazások és egyenlő szavazati jogon alapul, és amely mentes a tömeges választási csalásoktól, 4. Az átlagpolgár problémamentes hozzáférése a választásokon versengő politikai pártokhoz, azon keresztül, hogy a média viszonylag teljes tájékoztatást nyújt a vitákban felvetődő kérdésekről és az eltérő megközelítésekről.

56 A jó kormányzás mérőszámai (3) A korrupció mértéke – az elemezések szerint – meghatározó tényezője egy ország gazdasági politikai és társadalmi helyzetének és fejlettségének. Transparency International (TI) a korrupciót mint a kiválasztott és megbízott hatalmi pozíciót betöltő személyek által személyes érdekből és nyereség reményében elkövetet visszaélést határozza meg. Ez a definíció magában foglalja mind a magán, mind pedig a közösségi szférában elkövetett korrupciós gyakorlatot. A Korrupciós Percepciós Index (Corruption Perceptions Index - CPI) a világ mintegy 170 országát aszerint rangsorolja mennyire értékelik az adott ország kormányzati és önkormányzati szektorait korruptnak különböző gazdasági, politikai, civil és tudományos intézmények. A Korrupciós Index egy aggregált mutató, amely sokféle egymást is kiegészítő és ellenőrző forrás együtteséből született. Ezért képezheti alapját a nemzetközi összehasonlításnak

57 A Transparency International elemzése 14. Belorusszia 127 (2.5) 8. Csehország (4.6) 1. Dánia (9.3) 4. Észtország 26 (6.5) 2. Finnország (9.2) 12. Görögország 78 (3.5) 3. Hollandia (8.9) 6. Lengyelország (5.3) 7. Magyarország 32 (5.2) 40 (5.2) 40 (5.3) 50 (4.7) 13. Moldávia 105 (2.9) 10. Olaszország 67 (3.9) 11. Románia (3.7) 9. Szlovákia (4.3) 1. Ukrajna 134 (2.4) 4. USA (7.1)

58 A „felelős kormányzás” koncepciója a politikában Nem a jó kormányzó, hanem a „felelős” kormányzás a fontos! A Világ Bank évek óta vizsgálja a kormányzás minőségét, és készít rendszeresen összehasonlító elemzéseket. (World Goverance Indicators – WGI) A kormányzást úgy határozza meg mint: azt a módot, ahogyan adott közösség vezetői vagy vezetésével megbízottak a politikai hatalmat gyakorolják az ország gazdasági, társadalmi és szellemi erőforrásainak fejlesztése érdekében.

59 Új kísérlet a peer- és a pool punshnemt hatásáról

60 A pool és a peer punishment hatása és működése

61 A lehetséges forgatókönyvek: van visszaesés és előreugrás is


Letölteni ppt "Társadalmi evolúció 17. Előadás A kormányzás (és a politika) evolúciója."

Hasonló előadás


Google Hirdetések