Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan működik a társadalom? 9. Előadás A piac, és a közös javak menedzsmentje, mint evolúciós adaptációk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom? 9. Előadás A piac, és a közös javak menedzsmentje, mint evolúciós adaptációk."— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom? 9. Előadás A piac, és a közös javak menedzsmentje, mint evolúciós adaptációk

2 A közgazdaságtan definíciója Az ember = tanulni képes állat. A tanulás = válaszolni az ösztönzésre!! Az ösztönzés = a világot „költség-haszon” szemüvegén keresztül szemlélni A befolyásolás = a rendszerszerűen alkalmazott ösztönzők tudománya A közgazdaságtan = a kereslet és kínálat rendszerével mozgatott ösztönzés??

3 Gyógyszer elosztási stratégiák az AIDS esetén 1. Demokratikusan – aki előbb lett beteg az kapja előbb a gyógyszert, 2. Igazságosan – aki „ártatlanul” kapta, az kapja elsőként, 3. Hatékonyan – annak adni, akinek gyógyulása esetén leghamarabb elmúlik a járvány, 4. Piaci alapon – annak adni aki meg tudja fizetni.

4 Csokonai: Az estve „…Bódult emberi nem, hát szabad létedre Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre? Tiéd volt ez a föld, tiéd volt egészen, Mellyből most a kevély, s fösvény dézsmát vészen. Miért szabtál hát határt önfiaid között, Ládd-é már egymástól mind megkülönbözött. Az enyim, a tiéd mennyi lármát szüle, Miolta a miénk nevezte elűle. Hajdan a termő föld, míg birtokká nem vált, Per, s lárma nélkül mennyi embert táplált..”

5 Rousseau – a tulajdonról és az egyenlőtlenségről Az emberek fizikai és mentális képességeiket tekintve ugyan nem egyenlőnek, de szerinte ez önmagában még nem szükségszerű forrása a társadalmi egyenlőtlenségnek. Ez csak a munkamegosztás és a tulajdon terméke: „Az első ember aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre talált, aki ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette a polgári társadalmat”. Úgy vélte, a gazdagok ötlete volt a társadalmi szerződés, amely az egyenlőtlenséget rögzítette: „..néhány becsvágyó ember érdekében immár az egész emberi nemet munkára, szolgaságra, és nyomorúságra kárhoztatják”

6 Sz. Tamás: a gazdaságról, és a haszonról Az igazság = az emberek közötti viszonyok arányossága, és ekvivalenciája. Mindenki megadja a másiknak, ami azt megilleti. A pénz önmagában se nem jó, se nem rossz. Ha felhasználása szerzésvágyat szül ezzel megsérti az igazságot, és akkor rossz. Mikor engedhető meg a haszon? A kereskedelmi hasznot az igazolja ha (1) a társadalom javát szolgálja (publicam utilitatem), ha (2) mérsékelt, és ha (3) a kockázat és a fáradozás ellenértékének (etipendium laboris) tekinthető. Igazolhatja még ha (4) a kereskedelmi hasznot jótékony célra fordítják. De korán felismerik az ellentmondást: „Ha nem lesz kapzsiság, nem lesz alapja a haszonszerzésnek sem, ha pedig senkinek nem érdeke, hogy haszonra tegyen szert, semmi nem fogja arra indítani az embereket, hogy kereskedjenek” Tertullianus

7 A piacos, polgári társadalmak létrejötte Ez az emberiség történetében egy új EAK Ez az emberiség történetében egy új EAK Földrajzilag és funkcionálisan egyre kiterjedtebb a szakosodás és a munkamegosztás, és a gazdaságban a magántulajdonon alapuló vállalkozásoknak és a piacnak lesz meghatározó szerepe, Földrajzilag és funkcionálisan egyre kiterjedtebb a szakosodás és a munkamegosztás, és a gazdaságban a magántulajdonon alapuló vállalkozásoknak és a piacnak lesz meghatározó szerepe, A pro-szociális értékek szempontjából az elszemélytelenedést, és az egyenlőség, az igazságosság, és a szolidaritás értékeinek háttérbe szorulását negatívan értékelik, A pro-szociális értékek szempontjából az elszemélytelenedést, és az egyenlőség, az igazságosság, és a szolidaritás értékeinek háttérbe szorulását negatívan értékelik, A piac és a magántulajdon túlnyomóvá válása egyaránt hordoz előnyöket és hátrányokat A piac és a magántulajdon túlnyomóvá válása egyaránt hordoz előnyöket és hátrányokat

8 Bernard de Mandeville ( ) Míg az angol felvilágosodás sok gondolkodója a velünk született erkölcsi eszméből vezeti le az erkölcsi tudatot, Mandeville – angol orvos - más véleményen van. Azt állítja, hogy egy közösség nem lehet egyidejűleg erkölcsös és jólétben élő. Ha mindenki saját érdekét nézi is, a közösség virágzik, míg ha mindenki erényre törekszik a közösség tönkre megy. Vagyis, nem az állítólagos erkölcsi érzék hanem éppen a morálisan negatív szenvedélyek, és a magán bűnök vezetnek a köz hasznára, és válnak erénnyé. Az embereket felháborította Mandeville műve, amelyet névtelenül adott ki, de kitudódott az író személye, és megjelenése után (1714) be akarták tiltani.

9 A.Smith kettős szemlélete: önzés és etika Homo economicus: „Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző, vagy a pék jóindulatától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem az emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk. „ Homo moralis: „Bármennyire is önzőnek tekintjük is az embert, nyilvánvalóan van egy sor olyan tulajdonsága természetének, amely érdekeltté teszi mások szolgálatában, illetve fontossá teszi előtt mások boldogságát, néha pusztán csak azért, mert öröm számára látni azt.”

10 Mi a piac? A történelem során többféle gazdaság- szervezési módszer jött létre. A piaci rendszer olyan intézmények összessége, amelyek révén a társadalom tagjai „megoldják” a gazdaságszervezés három alapvető és folyamatosan felmerülő kérdését. „mit?” (milyen termékeket?), „mit?” (milyen termékeket?), „kinek?”, (milyen áron, vagyis kik tudják majd megvenni?), és „kinek?”, (milyen áron, vagyis kik tudják majd megvenni?), és „hogyan?” (milyen technológiai folyamat segítségével). „hogyan?” (milyen technológiai folyamat segítségével).

11 A két új közgazdasági Nobel díjas Elinor Ostrom: Szemben a hagyományos megközelítésekkel, bemutatta, hogy a közjavak (a közös vagyon) hatékonyan irányítható a piac nélkül, pusztán a résztvevők együttműködése által. Konkrét esetek bemutatásával cáfolta azt a hallgatólagos feltételezést, hogy a köztulajdont a tulajdonosok nem tudnák hatékonyan működtetni a piac vagy a központi államhatalom beiktatása nélkül. Bebizonyította: a természeti források egyéni tulajdonosai gyakran képesek olyan döntéshozatali, ellenőrzési és a szabálykövetési mechanizmusok létrehozására, működtetésére, és kikényszerítésére, amelyek a körülményekhez illeszkedően bonyolultak, mégis hatékonyak és működőképesek. Oliver Williamson: amellett érvelt, hogy a piac és a hierarchikus szervezetek (vállalatok) olyan alternatív megoldásokat (intézményeket) testesítenek meg, amelyek a sokféle résztvevő érdekellentétét képesek feloldani. A piac hátránya, hogy gyakran kimerítő alkudozásra, feloldhatatlan érdekellentétre vezet. A cég hátránya, hogy a hierarchia és a hatalom, amely enyhíti a perlekedést, elnyomhatja a szabad versenyt és alkut, amely a hatékonyság csökkenéséhez vezethet. Nagyon sok esetben azonban a cég olyan szervezeti megoldást kínál, amely a piacnál hatékonyabban, és költség-takarékosabban hangolja össze az eltérő érdekű ágensek cselekedeteit.

12 Csere (és koordináció) az állatoknál 1. A „másokat szolgáló viselkedés” egy része az utódoknak kell (beleértve a fészeképítést, és a másik táplálását) és nem reciprocitás igényű. Ezt az etológiai program nyújtja, 2. A szociális lényeknél is megjelenik a – nem reciprocitás alapú - etológiai program (az összehangolásra, kommunikációra, jelzésekre) amely másokat „szolgál”, és a csoport fennmaradását támogatja, 3. Megjelenik az un. egyenlőtlenség-averzió, és a méltányosság igénye (érzelmi reakció a szabály-szegésre), 4. A fejlődés során megjelenik a különböző szükségletek cseréjére vonatkozó reciprocitás igényű csere. Van ami a közösséget, van ami a barátságot tartja fenn (kurkászás, és élelemcsere), és van ami az általános értelemben vett csere irányába mutat: a hatalom megnyeréséért, a szexért, pozícióért nyújtott szolgáltatás, 5. A főemlősöknél megjelenik a szociálisan tanult összehangolódás, és együttműködés, amely már részben reciprocitás igényű, és amely a csoport rátermettségét javítja, 6. Vagyis, még a modern emberi viselkedést megelőzően létrejönnek olyan viselkedési formák, amelyek a szociálisan tanult, és átörökített – és mérlegelt - csere alkalmazására épülnek.

13 A csere, és a „gazdaság” a modern ember kialakulásának időszakában A modern ember kialakulásának korszakában jönnek létre a proszociális viselkedést – így a cserét szabályozó - támogató preferenciák, és beállítódások. Ezek mentális modulok formájában rögzülnek, és az élettapasztalatok hívják ezeket életre, és ösztönszerű viselkedésben öltenek testet. Már nem automatikus, hanem feltételes. A cserét intéző, és adminisztráló, preferáló, ösztönző modulok jönnek létre. Számításba veszem és megjegyzem az „adtam-kaptam”-ot. Kitől várhatók, kinek milyen feltétellel adhatok, kell adnom, sőt mit várhatok el, és tőlem mit várnak el, mi a méltányos stb. Elkezd megnőni a mai értelemben vett csere jelentősége a fennmaradásban: Csere a jelen és a jövő között, Csere a jelen és a jövő között, Csere az „Én” és a „Mások”, majd a „Rokonok” és a „Nem- rokonok” között, Csere az „Én” és a „Mások”, majd a „Rokonok” és a „Nem- rokonok” között, Csere mint mérlegelt reciprocitáshoz kötött, a feltétel nélküli, és ösztönszerű altruizmushoz képest Csere mint mérlegelt reciprocitáshoz kötött, a feltétel nélküli, és ösztönszerű altruizmushoz képest

14 A csere-gazdaság kialakulása a szimbolikus forradalom során A szimbolikus forradalommal a kultúra egyre szélesebb szférája jön létre. Kulturális javak és alkotások sora jelenik meg. A szükséglet egyre inkább kulturálisan „megmunkált” dologgal lesz kielégítve. Az élet fenntartását szolgáló dolgok ekkor válnak javakká. A javak: Kulturálisan megformált dolgok, létrehozásuk időt, tapasztalatot, egyéb kulturális eszközök alkalmazását (tűz, megmunkálás) igényel, befektetést a jövőbe, elfogyasztásuk is kultúrát feltételez, Kulturálisan megformált dolgok, létrehozásuk időt, tapasztalatot, egyéb kulturális eszközök alkalmazását (tűz, megmunkálás) igényel, befektetést a jövőbe, elfogyasztásuk is kultúrát feltételez, többnyire nem a közvetlen és pillanatnyi szükségletek kielégítésére szolgálnak, és folyamatosan létre kellett hozni. többnyire nem a közvetlen és pillanatnyi szükségletek kielégítésére szolgálnak, és folyamatosan létre kellett hozni. A kulturális eszközöket fel lehetett halmozni, (tárolni is lehet) esetleg ezeket el kellett cserélni, mert a sokféle eszköz létrehozására mások és mások szakosodtak, A kulturális eszközöket fel lehetett halmozni, (tárolni is lehet) esetleg ezeket el kellett cserélni, mert a sokféle eszköz létrehozására mások és mások szakosodtak, Az eszközök „egyéniesednek”, egyénhez kapcsolható jelekkel lesznek megjelölve, (és ez szolgál a magántulajdon alapjaként), Az eszközök „egyéniesednek”, egyénhez kapcsolható jelekkel lesznek megjelölve, (és ez szolgál a magántulajdon alapjaként), A cserét vezérlő etológiai szabályt, és a biológiai alapú altruizmust felváltja a közösségi norma, az emlékezetben megőrzött és tovább örökített hagyomány, amelyet tabuként kezelnek.

15 A javak elosztásának különféle módjai a letelepedés előtt Nem reciprocitás igényűReciprocitás igényű Az elosztás/csere jellege Azonnali, és haszon-elvű Távoli, éskapcsolatfejlesztő Az ellenszolgáltatás motívuma ALTRUIZMUS TÁRSADALMI SZABÁLY: NORMA CSERE AJÁNDÉK

16 A csere-gazdaság átalakulása a neolit forradalom során A letelepedéssel a termelt javak válnak a fennmaradás és szükséglet kielégítés alapvető eszközeivé, A javak: az igény/szükséglet, a előállítás módja (technológiája), és a kielégítés módja is kulturálisan formált, A közösség és az egyén fennmaradását a fokozatosan rögzülő munkamegosztásban és folyamatos összehangolás keretében létrehozott, mások számára előállított, és másokkal elcserélt javak termelése biztosítja. Hosszabb távú előre tervezést, rendszeres befektetést igényel a jövőbe, amelynek eldöntésénél felmerül a kérdés: miként „diszkontálod” a jövő értékeit, A javakon a közgazdaságtanban olyan dolgokat értünk, amelyek – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmasak. A javak egyes számú megfelelőjeként általában a jószág szó használatos. A közgazdászok éppúgy jószágnak tekintenek például egy hajvágást vagy egy földterület bérleti jogát, mint egy tölcsér fagylaltot vagy a szomszéd tehenét.

17 A letelepedés előidézte változások 1. Az egyéni és közösségi élet fenntartásában meghatározó szerepe lesz a javaknak. 2. A lehetséges javak sokrétűvé válnak, 3. Az elosztás lehetséges szabályai sokrétűvé válnak, és egymáshoz illeszkednek, 4. Átalakulnak a viselkedés lehetséges szabályozásának módjai. C. L. Strauss: „A kommunikáció = dolgok, információk, és házastársak cseréje”.

18 A lehetséges javak átalakulása a letelepedés táján A levonhatóság csekélyA levonhatóság nagy Csökkenti-e mások fogyasztása a sajátot/közöset? Könnyű a kizárás Nehéz a kizárás Könnyű-e másokat kizárni a fogyasztásból? KÖZÖS-JAVAK VÁMOLHATÓ (Klub) JAVAK MAGÁN JAVAK SZABAD JAVAK (Tiszta közjavak)

19 A javak elosztásának módjai a letelepedés előtt Nem reciprocitás igényű Reciprocitás igényű Az elosztás/csere jellege Azonnali, és haszonelvű Távoli, és kapcsolatfejlesztő Az ellenszolgáltatás motívuma (ösztönzője) ALTRUIZMUS TÁRSADALMI SZABÁLY PIAC AJÁNDÉK

20 A javak elosztásának módjai a letelepedés után Nem reciprocitás igényű Reciprocitás igényű Az elosztás/csere jellege Azonnali, és haszonelvű Távoli, és kapcsolatfejlesztő Az ellenszolgáltatás motívuma (ösztönzője) ALTRUIZMUS TÁRSADALMI ÉS/VAGY HATALMI SZABÁLY PIAC AJÁNDÉK

21 A javak elosztásának módjai a 20. századtól Nem reciprocitás igényű Reciprocitás igényű Az elosztás/csere jellege Azonnali, és haszonelvű Távoli, és kapcsolatfejlesztő Az ellenszolgáltatás motívuma (ösztönzője) ALTRUIZMUS TÁRSADALMI ÉS/VAGY HATALMI SZABÁLY PIAC AJÁNDÉK

22 Az összehangolás alapproblémája 1. A magán-javak előállításának összehangolása: A probléma: az elosztás és a csere módja, a transzakciós költségek, az erőforrás-elosztás optimalizálása, az információ, és a kikényszerítés. 2. A köz(ös)javak használatának összehangolása. Probléma: „potyautasság” és a „közlegelő tragédiája”. 3. A klub-javak használatának összehangolása Probléma: a kapacitások kihasználásának optimalizálása, és a fogyasztás időbeli összehangolása. 4. A szabad javak fogyasztásának összehangolása: Hosszú történelmi szakaszon keresztül nem probléma a „potyautasság” és a „közlegelő tragédiája”

23 A társadalmi és gazdasági viselkedés szabályozása a letelepedés táján Társadalmi és hatalmi nyomás Gazdasági érdek Az ösztönzés/kényszerítés jellege Egyén Intézmény Az ösztönző megtestesítője A TÖRVÉNY ÉS A HATALOM ERKÖLCS ÉS SZOKÁSOK EGYÉNEK MEGÁLLAPODÁSAI PIAC

24 Az egy élettérben élő közösségek problémái 1. A potyautasság problémája. Célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Így sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben. 2. Közlegelő problémája A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, de egyébként racionálisan gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. Ilyenkor nyereségesebb a "dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végül azonban a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak.

25 A „potyautasság” terjedésének következményei

26 A közlegelő tragédiája A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, egyéni érdek által vezérelt, de egyébként józanul gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. Az eredeti metaforában azt mérlegelik, hány tehenet hajtanak ki a közös legelőre. túl sok tehenet hajtanak a közös legelőre, azok „túllegelik” a mezőt, így végül minden tehén éhen pusztul. A „közlegelő tragédiája” elkerülhető, ha a tehéntulajdonosok elfogadják, kinek-kinek megszabják, hány tehenet hajthat a közös legelőre. Amikor azonban a legelő még elég nagynak látszik, mindenki újabb és újabb tehenet akarnak a közös legelőre hajtani. Az egyes egyén csak a saját közvetlen önző érdekét nézi, és arra gondol, ő lesz az első, aki észreveszi a készülő tragédiát, és valahogyan majd kimenekül, így „csak” mások járnak majd pórul.

27 Tegyük fel, hogy közlegelő tíz tehenet tud eltartani és így mindegyik tehén tíz liter tejet ad. Az egyik gazda egyszer csak gondol egyet és kicsap még egy tehenet a legelőre. Ekkor egy-egy tehénnek már kevesebb fű jut, ezért mindegyik 10 helyett csupán 9 liter tejet ad – de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt idővel észreveszi egy másik gazda és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre. Ekkor már minden tehén csak 8 liter tejet ad, de a két dezertőrnek fejenként 16 liter teje lesz. És így tovább, minden egyes gazda akkor jár jobban, ha még egy tehenet hajt a legelőre. Azonban nemsokára már azok is az eredeti 10 liternél kevesebb tejet kapnak, akiknek két tehenük van. Végül, amikor már nyolc gazda tart két tehenet, a kéttehenes gazdák csak négy liter tejet kapnak az eredeti tízhez képest. (A kilencedik gazda már nem nyerne semmit egy második tehénnel.) Ennek ellenére, ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul járna. (Rövidítések a képen: SZT=szabálytisztelők, D=dezertőrök, K=közösség) A közlegelő mint erőforrás addig működik optimálisan, amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel megállapított szabályokat. Azonban ha egy szabályokat betartó szereplő döntési helyzetbe kerül, akkor számára bármely időpontban nyereségesebb a "dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végső soron a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak. A közlegelő csapdahelyzet legismertebb gyakorlati példája a környezetvédelem illetve környezetszennyezés.

28 A közlegelő tragédiája

29 E. Ostrom: a „common pool resource” Azok a javak, ahol a „levonhatóság” nagy, míg a „kizárhatóság” nehéz. Itt felvetődik élesen a közlegelő, és részben egyéni potyautasság problémája Azok a javak, ahol a „levonhatóság” nagy, míg a „kizárhatóság” nehéz. Itt felvetődik élesen a közlegelő, és részben egyéni potyautasság problémája Olyan megoldásokat kell keresni, amely a „közlegelő” típusú problémákat megoldja, Olyan megoldásokat kell keresni, amely a „közlegelő” típusú problémákat megoldja, Négy kimenet van: Négy kimenet van: 1. A folytonos harc, és esetleg kölcsönös felmorzsolódás, 2. „Privatizáció”: magánjavakká alakulnak a javak és arra piaci elosztás jön létre, 3. „Államosítás”: Az egyik közösség kiterjeszti hatalmát az egész területre, és az elosztásra vonatkozó szabályrendszert kényszerít a felekre, vagyis állami szabályozást hoznak létre, 4. „Common pool resource”: A közösségek – pl. rákhalászok - „kiszenvedik” a megfelelő szabályrendszert (közösen kialakítják, elfogadják, betartják, és betartatják). (Ez a logika szüli a „társadalmi szerződés” elméleteket)

30 Javak eloszlása a letelepedés előtt SZABAD JAVAK Közös-javak Vámolható javak Magánjavak

31 Javak eloszlása a letelepedés (neolit forradalom) után SZABAD JAVAK Vámolható javak Közös javak Magán javak

32 Javak eloszlása az ipari forradalom után SZABAD JAVAK VÁMOLHATÓ JAVAK KÖZÖS JAVAK MAGÁN JAVAK

33 Javak eloszlása a globális posztindusztriális rendszerben Szabad javak Közös javak Vámolható javak MAGÁN JAVAK 1. alternatíva 2. alternatíva 3. Alternatíva Közös vagyonként, közösen elfogadott szabályok szerint Privatizálni, és magán vagyonként Részben piacosítani,+részben államiszabályozás

34 Mi a „common pool resource”? Olyan javak, ahol a „levonhatóság” nagy, míg a „kizárhatóság” nehéz, Olyan javak, ahol a „levonhatóság” nagy, míg a „kizárhatóság” nehéz, Olyan megoldásokat kell keresni, amely a „közlegelő” típusú problémákat megoldja, Olyan megoldásokat kell keresni, amely a „közlegelő” típusú problémákat megoldja, Négy kimenet van: Négy kimenet van: 1. A folytonos harc, és esetleg kölcsönös felmorzsolódás, 2. Magánjavakká alakulnak a dolgok, és piaci elosztás jön létre, 3. Az egyik közösség elfoglalja az egész közös javat és szabályrendszert kényszerít a felekre, állami szabályozást, 4. A közösségek – pl. rákhalászok - „kiszenvedik” a megfelelő szabályrendszert (elfogadják, betartják, és betartatják). (Ez a logika szüli a „társadalmi szerződés” elméleteket)

35 Alanya (Törökország) part-menti halászatának esete Alanya közelében viszonylag kis területen 100 helyi halász működött, 2-3 személyes hajót, és különböző típusú hálót használva. A halászok fele szövetkezetbe tömörült. Az 1970-es évek a „sötét kor”: (1) a halászokat a korlátok nélküli fogás vezette, (2) ez gyakran vezetett erőszakos cselekményekre, (3) a harc a legjobb helyekért megnövelte a költségeket, ugyanakkor a végeredmény bizonytalanságára vezetett. Fokozatosan kialakítottak egy szabályrendszert: Minden szeptemberben elkészítették a jogosult halászok listáját, Minden szeptemberben elkészítették a jogosult halászok listáját, Minden a területhez tartozó halászati helyet megneveztek, és felsoroltak, és megnevezték azt a hálótípust, amely nem akadályoz másokat a halászatban, Minden a területhez tartozó halászati helyet megneveztek, és felsoroltak, és megnevezték azt a hálótípust, amely nem akadályoz másokat a halászatban, Ezek a megnevezett helyek hatályban maradnak szeptembertől, májusig, Ezek a megnevezett helyek hatályban maradnak szeptembertől, májusig, Szeptemberben sorsoláson választják ki az egyes halászok induló halászati helyét, Szeptemberben sorsoláson választják ki az egyes halászok induló halászati helyét, Szeptembertől, januárig a halászok minden nap egy hellyel továbblépnek keletre, majd januártól visszafelé nyugatra. (a halak is így mozognak!) Szeptembertől, januárig a halászok minden nap egy hellyel továbblépnek keletre, majd januártól visszafelé nyugatra. (a halak is így mozognak!) A „fogás” optimalizálódott, a versengés lecsökkent, mindenkinek egyenlő esélye volt, nem voltak erőszakos cselekedetek, és a kapacitásokat is hatékonyan tudták kihasználni. A rendszert maguk a halászok működtetik: ők szervezik a rendszert, közösen terveznek, végzik az ellenőrzést, és a büntetést is. Elinor Ostrom. (1992): Governing the Commons

36 Mi a piac? „A piac eszköz ahhoz, hogy a gazdag ember macskája eligya a tejet a szegény ember gyereke elől.” (P. Samuelson) „A piac a legjobb ellenszere a lustaságnak, a hanyagságnak, és a legjobb ösztönzője az újításnak és a teljesítménynek.” (F. Hayek) „A piac a kereslet és a kínálat találkozásának helyszíne”. (Wikipédia) „A piac olyan eljárás, amelynek révén a vevők és az eladók kölcsönhatásba lépnek egymással és meghatározzák az illető jószág árát és mennyiségét” (Samuelson-Nordhaus) „A piac, evolúciósan adaptív intézmény.” (Marosán György)

37 A társadalom szabályozása intézményesül Létrejön az állam – személytelen bűnüldözés, törvénykezés, igazságszolgáltatás, Létrejön az állam – személytelen bűnüldözés, törvénykezés, igazságszolgáltatás, Rögzítődik a magán-tulajdon és védik, Rögzítődik a magán-tulajdon és védik, Létrejönnek a törvények (keretet nyújt az érdekvitáknak), Létrejönnek a törvények (keretet nyújt az érdekvitáknak), Erkölcs (a közösség által szentesített együttélési szabályok), Erkölcs (a közösség által szentesített együttélési szabályok), Vallás (a másodlagos büntetés fontossága, a hatalom legitimációja, és közösségi identitás), Vallás (a másodlagos büntetés fontossága, a hatalom legitimációja, és közösségi identitás), Létrejön a piac és a kereskedelem (szabályok, és intézmények) Létrejön a piac és a kereskedelem (szabályok, és intézmények) Az írásbeliség alapján szerződések jönnek létre Az írásbeliség alapján szerződések jönnek létre

38 Az intézmények létrejöttének okai A fejlődés során olyan megoldások (hierarchia, egyenlőtlenség, hatalom) formálódnak (barkácsolódnak ki) amelyek alapvetően ellentétesek a korábbi pro-szociális értékekkel. A növekvő méretű, és komplexitású szerveződések stabilitásának fenntartásához szükség van az érdekütközések, és konfliktusok feloldásra A fejlődés során olyan megoldások (hierarchia, egyenlőtlenség, hatalom) formálódnak (barkácsolódnak ki) amelyek alapvetően ellentétesek a korábbi pro-szociális értékekkel. A növekvő méretű, és komplexitású szerveződések stabilitásának fenntartásához szükség van az érdekütközések, és konfliktusok feloldásra Az intézmények ilyen „feloldó és megoldó” mechanizmust kínálnak és testesítenek meg. Az intézmények ilyen „feloldó és megoldó” mechanizmust kínálnak és testesítenek meg. Az intézmények: folyamatosan használt, funkcióval rendelkező, viselkedést befolyásoló összetett szabály-rendszerek, amelyekhez szerepek, rítusok szimbólumok és egyéb intézmények kapcsolódnak Az intézmények: folyamatosan használt, funkcióval rendelkező, viselkedést befolyásoló összetett szabály-rendszerek, amelyekhez szerepek, rítusok szimbólumok és egyéb intézmények kapcsolódnak Az intézményesülés azt jelenti: Az intézményesülés azt jelenti: Szervezetten tanítják és tudatosan adják továbbSzervezetten tanítják és tudatosan adják tovább Rituálék és szimbólumok kapcsolódnak hozzá,Rituálék és szimbólumok kapcsolódnak hozzá, Fogalomként rögzül,Fogalomként rögzül, Társadalmilag szervezett szankcióval védikTársadalmilag szervezett szankcióval védik Ha különösen fontos a „másodlagos büntetést” is kiterjesztik ráHa különösen fontos a „másodlagos büntetést” is kiterjesztik rá

39 A piac evolúciós gyökerei A piaci rendszer olyan intézmények összessége, amelyek révén a gazdaság „megoldja” a „mit?”, „kinek?”, (milyen áron?) és a „hogyan?” (állítsd elő) folyamatosan felmerülő kérdését. A piac állati előzményei A piac állati előzményei A kereskedelem kezdetei az ember kialakulása során ( ezer év) A kereskedelem kezdetei az ember kialakulása során ( ezer év) A letelepedés és kézművesség a neolit forradalom korában (-10-5 ezer év: a termék-féleségek sokasodása) A letelepedés és kézművesség a neolit forradalom korában (-10-5 ezer év: a termék-féleségek sokasodása) Törvények és szabályok kialakulása az intézményi forradalmat követően Törvények és szabályok kialakulása az intézményi forradalmat követően A kereskedés megítélése (középkor) A kereskedés megítélése (középkor) A világpiac és az ipari forradalom kialakulása A világpiac és az ipari forradalom kialakulása

40 A piac működésének alapfeltételei A közgazdaságtan hagyományos feltételezései A csere által igényelt személyiség-jegyek Önző, csak saját érdekeire tekintő Bizalmat megelőlegező Mohó (a birtokolt javak minden határon túli halmozása) Együttműködő Érzelem-mentes (hidegen, csak a saját szempontjaira tekintettel levő) Érzelmeket nyilvánító, és azt a döntésnél tekintetbe vevő Racionális (csak az anyagi előnyöket mérlegelő) Morálisan is mérlegelő (nemcsak a rációt, az igazságosságot is tekintő)

41 A piac, mint adaptív intézmény Intézmények, amennyiben az egyén számára készen kapott, interperszonális viszonyaikra vonatkozó, az elvárt/várható viselkedést kikényszerítő objektív működési szabályokkal jellemezhető, és a közösségben funkcióval bíró konstrukciók. Intézmények, amennyiben az egyén számára készen kapott, interperszonális viszonyaikra vonatkozó, az elvárt/várható viselkedést kikényszerítő objektív működési szabályokkal jellemezhető, és a közösségben funkcióval bíró konstrukciók. Menger osztrák származású amerikai közgazdász már a 19. század végén megállapította: „A pénz eredetét csak akkor érthetjük meg igazán, ha azt olyan szociális intézménynek tekintjük, amely a társadalom tagjai egyéni erőfeszítéseinek nem- tervezett kimeneteiből, és nem-szándékolt következményeiből jött létre.” Menger osztrák származású amerikai közgazdász már a 19. század végén megállapította: „A pénz eredetét csak akkor érthetjük meg igazán, ha azt olyan szociális intézménynek tekintjük, amely a társadalom tagjai egyéni erőfeszítéseinek nem- tervezett kimeneteiből, és nem-szándékolt következményeiből jött létre.” Adaptívak, amennyiben hatékony eszköznek bizonyult az emberi közösségek gyorsan növekvő létszáma jelentette kihívás - elegendő mennyiségű termék előállítása, a megtermelt javak elosztása, a munkaidő különböző ágazatok közötti felosztása - megoldására. Adaptívak, amennyiben hatékony eszköznek bizonyult az emberi közösségek gyorsan növekvő létszáma jelentette kihívás - elegendő mennyiségű termék előállítása, a megtermelt javak elosztása, a munkaidő különböző ágazatok közötti felosztása - megoldására.

42 A piac kiterjedésének következménye (1): a javak sokféleségének megsokszorozódása Leltári elem = SKU (stock keeping unit): a kereskedelemben megkapható és a boltok polcain fellelhető egymástól megkülönböztethető termékek jelölésére szolgáló mutató Időszámításunk táján: 2000 Időszámításunk táján: 2000 A honfoglalás idején: 4000 A honfoglalás idején: : 10 ezer 1800: 10 ezer 1900: 100 ezer 1900: 100 ezer 1950: 5 millió 1950: 5 millió 2000: 1000 millió 2000: 1000 millió

43 A piac kiterjedésének következménye (2): a GDP növekedése 100 ezer év 10 ezer $/fő Az emberiség egy főre eső GDP-jének történelmi trendje

44 A világ GDP/fő trendje időszámításunk után régiónként Nyugat- EU (USA) Kelet-EU Ázsia(-Japán) (L) Amerika Afrika

45 A piaci viszonyok meghatározóvá válásának gazdasági következményei (1) 1. A gazdasági növekedés különösen a 20. században felgyorsul (munkamegosztás, szabványosodás, technológiai fejlődés). 2. A gazdaság a tömegtermelés és tömegfogyasztás korszakába lép. 3. Akik bekapcsolódnak a globális gazdaságba, és elfogadják értékrendjét, és intézményeit felzárkóznak, akik kimaradnak, lemaradnak,

46 A piaci viszonyok meghatározóvá válásának gazdasági következményei (2) 1. Az országok közötti egyenlőtlenség nő, míg az országokon belüli stagnál, vagy csökken, 2. Akik bekapcsolódnak a világgazdaságba azoknál a fogyasztás gyorsan nő, és előbb-vagy utóbb a pazarló, sőt a kényszeres (addiktív) fogyasztás útjára lépnek, 3. Az egyéni fogyasztásban a méretek (ágy) nőnek, a választék (tea) egyre bővül, a változatosság (stílus) szélesedik, és a választék áttekinthetetlenné válik.

47 Az ultimátum-játék eredményei Fejlett társadalmaknál az átlagos felosztás %, és a minimum nem kisebb 35%-nál. A fejletlen, törzsi társadalmaknál az átlagos felosztás % és a minimum 10% (de van egy ellenkező véglet, sokkal többet a másiknak). Mi teszi az egyik társadalmat kooperatívabbá, mint a másikat? Biológia (a rokon-szelekció) Biológia (a rokon-szelekció) Nem igaz (a családi alapú törzsi társadalmak nem kooperatívabb, mint a személytelen közösségek) A közösség mérete A közösség mérete Nem igaz, nincs hatása a méretnek (nem igaz, hogy kis közösség igazságosabb, mint a nagyok) A közösség komplexitása A közösség komplexitása Nem igaz, mert van erre is, arra is példa. Az egyetlen trend = minél egyszerűbb egy társadalom, annál nagyobb lehet az eltérés, és viszont, minél komplexebb egy társadalom, annál kisebb az átlagtól (50/50%-tól) való eltérés. A „privacy” mértéke (hogy elrejthetem a vagyonomat) A „privacy” mértéke (hogy elrejthetem a vagyonomat) Nem igaz, hogy ott igazságosabbak, ahol mindenki látja bárki vagyonát A piaci kapcsolatok mértéke A piaci kapcsolatok mértéke Igen: ahol a munkamegosztás szálai kiterjedtek, és túlléptek a rokoni kapcsolatokon, és ahol éppen ezért elterjedtek a piaci kapcsolatok, ott igazságosabb az elosztás.

48 A piaci viszonyok előnyei A bizalom és együttműködés túlterjed a „saját” csoporton A bizalom és együttműködés túlterjed a „saját” csoporton A bizalom és együttműködési készség általánossá válása az életfeltételek kiszámíthatóságát eredményezi (az erőszak visszaszorul) A bizalom és együttműködési készség általánossá válása az életfeltételek kiszámíthatóságát eredményezi (az erőszak visszaszorul) Lehetővé válik a társadalmi tőke felhalmozása ás hosszú távú növekedése Lehetővé válik a társadalmi tőke felhalmozása ás hosszú távú növekedése A piaci viszonyok elterjedés a gazdasági fejlődés felgyorsulását eredményezték A piaci viszonyok elterjedés a gazdasági fejlődés felgyorsulását eredményezték A piac és a pénz növeli az átlagember motiválhatóságát, és növeli az egyéni, és a közösségi teljesítményt A piac és a pénz növeli az átlagember motiválhatóságát, és növeli az egyéni, és a közösségi teljesítményt

49 Időszámítás kezdete GDP/fő 0 Nyugat Európa Kelet Európa Ázsia Afrika

50 Az egyenlőtlenség alakulása a fejlett társadalmakban a 20. század folyamán Az egyenlőtlenség mértéke

51 A 21. század trend-fordító hatásai: a választék szélesülése Leltári elem (SKU - stock keeping unit) a kereskedelemben megkapható és a boltok polcain fellelhető egymástól megkülönböztethető termékek jelölésére szolgáló mutató. Mértékének történelmi trendje: Időszámításunk: 2000 Időszámításunk: 2000 Honfoglalás: 4 ezer Honfoglalás: 4 ezer 1800: 10 ezer 1800: 10 ezer 1900: 100 ezer 1900: 100 ezer 1950: 5 millió 1950: 5 millió 2000: 1 milliárd 2000: 1 milliárd A választék áttekinthetetlen szélesülése „lenullázza” a fogyasztás előidézte „boldogság-növekedést”

52 A piaci viszonyok hátrányai A személyes szolidaritás lecsökken A személyes szolidaritás lecsökken A korábban a személyiségbe beépülő a „másokhoz” fűző viszonyokat segítő pro-szociális értékek – adakozókedv, és segítőkészség – legyengülnek, A korábban a személyiségbe beépülő a „másokhoz” fűző viszonyokat segítő pro-szociális értékek – adakozókedv, és segítőkészség – legyengülnek, Élesedik az ellentét az egyenlőség és igazságosság, és a piac által folyamatosan újratermelt egyenlőtlenség között, Élesedik az ellentét az egyenlőség és igazságosság, és a piac által folyamatosan újratermelt egyenlőtlenség között, A „közösségiség” mértéke lecsökken, az emberek nem keresnek társakat, A „közösségiség” mértéke lecsökken, az emberek nem keresnek társakat, Az érdek alapú (pénzügyi szempontokra tekintő) preferencia felülírja az érték-alapút. Az érdek alapú (pénzügyi szempontokra tekintő) preferencia felülírja az érték-alapút.


Letölteni ppt "Hogyan működik a társadalom? 9. Előadás A piac, és a közös javak menedzsmentje, mint evolúciós adaptációk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések