Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék."— Előadás másolata:

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

2 A statisztikai adatok, hogy a 40-49 éves férfi korosztály körében az elmúlt 20 évben kétszázszorosára emelkedett a daganatos megbetegedések száma. Rosszindulatú daganatok gyakoriságuk sorrendjében: Férfiak : Nők: 1.Tüdőrák Emlőrák 2.Vastagbélrák vastagbélrák 3.Prostatarák tüdőrák 4.Gyomorrák máj-, és epeútrák 5.Szájüregirák gyomorrák 6.Vese és húgyuti rák leukémia,lymphoma 7.Leukémia,lymphoma hasnyákmirigyrák 8.Máj-, és epeútrák petefészekrák 9.Hasnyálmirigyrák méhnyakrák 10.Nyelőcsőrák vese-, és húgyuti rák 11.Agydaganatok és egyéb méhtestrák 12. agydaganatok és egyéb Daganatos megbetegedések

3 Karcinogenezis - történelem Hippokratész több rákfajta leírását készítette el. Onkosz = duzzanat, jóindulatú daganatok karcinosz = rák, rosszindulatú daganat -oma toldalék = daganat karcinóma = epiteliális sejtekből kiinduló rosszindulatú daganat Celsus: karcinosz kifejezést latinra fordítva bevezette a cancer = rák elnevezést Galenus: az "onkosz " kifejezéssel írta le általában a tumorokat, innen ered a mai onkológia elnevezés.

4 A tumorimmunológia alapjai Tumorsejtek: a fiziológiás sejtosztódást szabályozó mechanizmusok ellenőrzése alól kikerült sejtek, klonálisan burjánzanak. A szövetelemek megszaporodásának eredményeképpen neoplazma (tumor) képződik Jóindulatú (benignus): a sejtburjánzás mértéke nem korlátlan, nem hatolnak be a környező egészséges szövetekbe Rosszindulatú (malignus): a sejtek agresszívan behatolnak a környező egészséges szövetekbe, és a sejtek kis csoportja az elsődleges tumorról leválva, a nyirok és/vagy vérkeringéssel a szervezet más részébe jut…

5 Tumorok - osztályozás Szöveti eredetük alapján: - Karcinoma: endo- vagy ektodermális eredetű - Szarkoma: mezodermális szövetekből származik - Leukémiák és limfómák: a hematopoetikus sejtek rosszindulatú burjánzásai Leukémiánál egyedi sejtburjánzás, míg a limfómáknál a nyirokszövet malignus proliferációja

6 A rák kifejlődésének többlépcsős elmélete A rák nem egyetlen gén mutációjának következménye Soklépcsős, több gént érintő folyamat Örökletes és környezeti tényezők összetett kölcsönhatásai Az első mutációt továbbiak követik…. A felhalmozódó mutációk túlélési, ill. szaporodási előnyt biztosítanak az érintett sejteknek (végül a kialakult ráksejteknek)

7 1. mutáció2. mutáció3. mutáció Az 1. mutációt hordozó klón szelektív növekedése Az 1. és 2. mutációt hordozó klón szelektív növekedése Természetes szelekció vezérelte növekedés Rosszindulatú daganat A rák kifejlődésének többlépcsős elmélete Az egymást követő mutációk szaporodási előnyhöz juttatják a sejtet, ami így nagyobb utódpopulációt hozhat létre, amelyben nagyobb valószínűséggel következhetnek be további mutációk. Növekedő genetikai instabilitás

8 Karcinogének Kémiai karcinogének Fizikai karcinogének (ultraibolya fény, ionizáló sugárzás) (A környezeti ártalmak okozta mutációk gyakran érintik a p53 gént) Vírusok: az emberi rosszindulatú daganatok ~15%- ának kialakulásában RNS-tumorvírusokban kimutatható onkogének a gazdasejt genomjából származnak, és nem feltétlenül vesznek részt a vírusszaporodásában. DNS-tumorvírusok: olyan fehérjéket kódolnak, amelyek elengedhettnül szükségesek a vírus szaporodásához, és emellett a tumorok kialakulásáért is felelősek.

9 Onkogén vírusok A DNS vírusok különböző családjai tartalmaznak onkogén vírusokat –A DNS vírusok onkogénjei befolyásolják a gazdaszervezet sejtjeinek jelátviteli, következésképpen osztódási mechanizmusait. –Némelyek bizonyos növekedési hormonok hatását módosítják, vagy az aktivált növekedési hormon receptorokat mímelik. –Más herpeszvírusok a jelátvitelben szereplő protein-tirozin-kinázokat aktiválják, vagy pedig a sejtciklus szabályozásában fontos ciklinekhez hasonló fehérjéket kódolnak, és ezáltal avatkoznak bele a sejtaktiválást és sejtnövekedést szabályozó gének működésébe. –A DNS vírusok számos tagja olyan fehérjét kódol, amelyik a p53 gén (tumorszupresszor gén) termékével kapcsolódik, és megakadályozza annak DNS-hez való kötődését, transzaktiváló funkcióját vagy meggyorsítja sejten belüli lebontását.

10 Onkogén vírusok Az RNS vírusok közül csak néhány retrovírus hoz létre tumort A retrovírusok a gazdasejt DNS-éből átvett protoonkogéneket vagy –rekombinációval beépítik a virális genomba, és az így kialakult virális onkogént transzdukcióval új befogadó sejtekbe viszik át, –a virális DNS valamely celluláris protoonkogén közelében integrálódik és aktiválja (cisz aktiváció), –úgy integrálódik a gazdasejt genomjába, hogy a protoonkogént szerkezetileg módosítja (inszerciós mutagenezis). Mindhárom mechanizmus aktiválhatja a celluláris protoonkogéneket. A virális onkogének számos esetben a celluláris onkogének csonkított, delécióval vagy pontmutációval módosított változatai, amelyek általában lényegesen nagyobb koncentrációban jelennek meg a fertőzött sejtben, mint a fiziológiásan működő sejtekben.

11 Karcinogének Sok tényező csak a rák kialakulásának valószínűségét fokozza. A sugárzás és több kémiai karcinogén anyag, mint a dohányfüst-összetevők: benz[a]pirén, dimetilnitrózamin, nikkelkarbonil a DNS roncsolásával hatnak  Iniciáló anyagok (a rák kialakulásában a kezdeti lépés a mutációk indukálása a kulcsfontosságú génekben) Tumor promóterek: karcinogének (forbolészter, ösztrogén) a sejtosztódás serkentésével járulnak hozzá a rák kifejlődéséhez. Tumorvírusok: a májrákot a hepatitisz-B, a méhnyakrákot az emberi papillomavírus (HPV) okozza.

12 Daganatkeltő gének A rák létrejöttében háromféle géntípus: onkogén (1), tumor-szupresszor (2), stabilitás-gén (3) mutációja játszik szerepet. Az onkogének a humán genom proto-onkogénjeiből funkciónyeréssel járó mutációk következtében kialakuló gének. Normális esetben a tumor-szupresszor gének fékezik a sejtosztódást. Ha az adott génpár mindkét tagja működésképtelenné válik, a sejtosztódás kontroll nélkül folytatódhat. A stabilitásgének különböző DNS hibajavítási rendszer tagjai, és a genom integritásának fenntartásában vesznek részt, ezáltal minimális szinten tartják a genetikai változásokat.

13 Daganatkeltő gének Onkogének: a sejtek szintjén egyetlen hibás allél már befolyásolja a sejt megjelenő tulajdonságait (fenotípusát) Tumorszupresszor gének: mindkét allél inaktivációja, v. csökkent működése szükséges a malignus fenotípus megjelenéséhez  „gatekeeper” Stabilitás gének: („caretaker”) közvetett szupresszorok. Meghibásodásuk a mutációk felhalmozódását teszik lehetővé szerte a genomban A nettó sejtszaporodást kizárólag az onkogének és a tumorszupresszor gének mutációi képesek közvetlenül befolyásolni

14 Onkogének Onkogén: a sejtek transzformációját kiváltó fehérjét kódoló gén Virális és celluláris onkogének Virális: csak kódoló szekvenciákat tartalmaz Celluláris: exonok és intronok is vannak Az egymásnak megfelelő v-onc és c-onc kódoló szekvenciák azonban nagyfokú homológiát mutatnak A virális és celluláris onkogének egyaránt a a sejtproliferációt szabályozó celluláris génekből származnak

15 Onkogének funkciói 1. Normális sejtekben kis mennyiségben vannak jelen A sejtciklus, ill. a sejtdifferenciálódás meghatározott fázisaiban jelennek meg (szigorú szabályozás alatt): szerepük sejtproliferáció és programozott sejthalál Reguláció zavara  a sejt malignus átalakulása

16 Onkogének funkciói 2. Sejtproliferációt indukáló onkogének: termékeik növekedési faktorok, azok receptorai, transzkripciós faktorok … Sejtproliferációt gátló onkogének: „anti- onkogének”, ezek gátlása korlátlan sejtszaporodáshoz vezet Programozott sejthalált szabályozó onkogének: termékeik gátolják vagy elősegítik az apoptózist

17 Onkogének  Az onkogének a sejtek "háztartásában" résztvevő, nagymértékben konzervatív gének. Az evolúció során rendkívüli hasonlóságot mutató, megőrzött struktúráknak bizonyultak (src – emberben, Drosophila, élesztő)  Olyan jelátviteli folyamatokban vesznek részt, amelyek a sejtosztódási ciklust elindíthatják vagy működtetik. Strukturális vagy regulációs változások útján bekövetkező illegitim aktiválásuk folyamatos szaporodásra ösztönözheti a sejtet.

18 Onkogének Hatásukat kifejthetik: 1.Növekedési faktort termelnek olyan sejtben, amely normálisan arra van programozva, hogy erre a faktorra reagáljon, nem arra, hogy termelje. 2.Növekedési faktor-receptorokat vagy szignál- transzdukciós fehérjéket kódolnak; ezek úgy változhatnak meg, hogy - egy beragadt szirénához hasonlóan - folyamatosan hibás jelet bocsátanak ki. 3. Transzkripciós szereppel rendelkezőknél, illegitim módon mutáció, kromoszóma-átrendeződés, vagy gén-erősítés aktivált, ennek közvetlen, vagy közvetett következményeként fokozott DNS-másolás lép fel.

19 Protoonkogének  Osztódást szabályozó anyagok, a megtermékenyített petesejtből ezáltal keletkezik a kifejlett szervezet.  Ezt követően szerepük normális esetben a háttérbe szorul, s csak az egyensúly fenntartására, az osztódás és az apoptózis kiegyenlítésére irányul.  Mutáció következtében aktiválódhatnak, onkogénné alakulhatnak. Az onkogének daganat keletkezését indukálhatják, de az úgynevezett szupresszor gén hatására még visszaalakulhatnak protoonkogénné.  Ha olyan sok mutáció következik be, hogy a keletkezett onkogén mennyisége meghaladja a szupresszor gén mennyiségét, vagy ha mutáció következtében maga a szupresszor gén is károsodik, az onkogének elindítják a daganat kifejlődését.

20 Tumoros transzformáció és a sejtek közötti kommunikáció A normál szervezetben a sejtosztódás és - differenciálódás folyamatai, illetve a specializálódott sejtek működése igen nagyfokú szabályozottságot mutatnak, és több károsító tényező együttes fennállása szükséges ennek a szabályozási folyamatnak a kikapcsolásához. Ez a szabályozottság nemcsak a sejt belső genetikai programjától, hanem a sejtek közötti kommunikációtól is függ.

21 Tumorok kialakulása A daganat kialakulása soklépcsős folyamat. Egy "lejtő" képével szemléltethető: egyre rosszabb indulatú lesz a sejt az élet, során…végül minden kontroll alól kibújva nekilódul a "lejtőnek ", ahol már semmi sem áll az osztódása útjában

22 Tumorok kialakulása A sejtekben a mutáció során keletkező onkogének hatását a tumor- szupresszor gének ellensúlyozzák (A). Az egyensúlyi folyamat akkor bomlik meg, ha a sejt mutáció révén elveszíti a tumor- szupresszort is (B).

23 Tumorszupresszor gének A tumorszupresszor gének az emberi daganatképződés szempontjából fontosabbak, mint az onkogének. Míg az onkogének elsősorban a fehérvérűség különféle típusainak kialakulásáért felelősek, addig a többi daganatban a tumorszupresszor gének elváltozásai (mutációi) játsszák a főszerepet Az első tumorszupresszor gén (1970) az Rb jelzést kapta (a szem ideghártyáján kifejlődő daganat, a retinoblastoma rövidítésébő). Azóta több daganatelnyomó gént fedeztek fel; legismertebb a p53 jelzésű, amely az emberi daganatok több mint felében mutáns formában van jelen, így sokféle tumor kialakításáért felelős.

24 Tumorszupresszor gének és a génterápia A génterápia fejlődésével lehetőség nyílik arra, hogy a hibás tumorszupresszor gént tartalmazó daganatos szervezetbe bejuttassuk a gén normális alakját. A bejuttatott gének információja alapján olyan normális fehérjemolekulák gyártása indulhat meg, amelyek a megfelelő sejtosztódást irányítják. A génterápia eredményeit már hatékonyan alkalmazták hámeredetű daganatok (rákok) ellen embereken

25 p53 szuppresszor gén A rosszindulatú daganatok több, mint fele mutáns p53at tartalmaz; ez a legnagyobb gyakorisággal mutált gén emberi tumorokban. A mutáns p53 fehérjék elvesztetik azt a képességüket, hogy a fehérjemolekula középső tartományának segítségével specifikus p53-kötőhelyekhez tudjanak kapcsolódni, vagy erősen lecsökken specifikus DNS- kötésük. A p53 mutációk nagy gyakorisága összhangban áll azzal a sokirányú szereppel és funkcióval, amit ez a fehérje a sejtciklus és a programozott sejtelhalás kontrollálásában tölt be.

26 p53 szuppresszor gén A p53-at a genom "őrangyalának" szokták nevezni. A normális p53 rövid életű fehérje és csak kismértékben termelődik. A DNS sérülése vagy más p53-induktorok a fehérje stabilabbá változtatásával megemelik a p53 szintet. A felhalmozódó p53 leállítja a ciklust. A DNS-javító enzimek a növekedés leállásakor időt nyernek és tevékenységükkel kijavíthatják a sérüléseknek egy részét. Ha ez sikerül, a p53-szint csökken és a sejtoszlás folytatódhat. Magas szintű p53 a növekedés leállását indukálhatja és kiválthatja a sejt-öngyilkosságot

27 Hibák a genetikai programban A sejtek osztódása során 1000 bp-ként kb. 1 genetikai hiba keletkezik, melyek közül 1000 esetből általában 999 esetben korrigál a javító mechanizmus: így 10 6 bp-ra 1 genetikai hiba Az ember 3 milliárd bp hosszúságú genetikai programjában osztódásonként kb. 3000 genetikai hiba A genetikai hibák számát növeli: a sejtben (környezetben) genetikai hibákat generáló reaktív anyagok felhalmozódása A genetikai hibák számát csökkenti: –a sejt erős méregtelenítő rendszere (közömbösíti ezeket) –a genetikai program javító mechanizmusa (nagy hatékonysággal korrigálja a hibákat)

28 A daganatkeletkezés vázlata ( Öröklődő szerzett szupresszorgén) belső külső (DNS replikáció) (fizikai, kémiai, biológiai) génhiba telomeráz DNS a genom épségét ellenőrző és fenntartó hibajavító rendszer zavara a genom instabilitása géntermék változása túl sok (onkogének) túl kevés/nincs (szupresszorgének) génhibák felhalmozódása új (fúziós transzlokációk) epigenetikai változások a sejtproliferáció és a sejthalál szabályozásának zavara a sejt- sejt, sejt- mátrix kapcsolatok zavara

29 Génterápia Cél: Szabályozási zavar kiküszöbölése: aktivált protoonkogének (onkogének) gátlása nem működő (mutáns vagy hiányzó) szupresszorgének pótlása Daganattal szembeni terápiás hatás fokozása: immunológiai kemoterápiás sugárterápiás

30 Génterápia Megvalósítás: Kiválasztott célsejtbe a kívánt gén bevitelével (génátvitel, géntranszfer, génterápia) A célsejtben a nem kívánt génműködés gátlásával, komplementer nukleotid szekvenciákkal érhető el ( oligonukleotid vagy antiszenz terápia)

31 Génterápia Génátvitel célja: hiányzó funkció pótlása mind a normális, mind a daganatsejtek esetében A bevitt gén, vektortól függően expresszálódhat episzomálisan, vagy beépülhet a genomba. Oligonukleotid/ antiszenz terápia: szenz = fehérjék aminosav sorrendjét kódoló nukleotid szekvenciát hordozó DNS- vagy RNS-szál antiszenz = szenz komplementere (DNS másik szála) A szenz szálhoz, annak valamely szakaszához, azaz génhez, génrészlethez kötődő antiszenz szálat, szakaszt különösebb nehézség nélkül lehet szintetizálni nagy specificitással, ha ismerjük a célszekvenciát, azaz a gátolni kívánt gén vagy mRNS bázissorrendjét.

32 Génterápia – „antiszenz” terápia Ezek az antiszenz oligonukleotidok a megfelelő DNS- vagy RNS- szakasszal komplexet képezve fel tudják függeszteni azok működését, azaz képesek egy nem kívánt génaktivitást gátolni, akár emlős szomatikus sejtben, akár vírusban, akár egyéb fertőző ágensben. A terápiásan alkalmazott antiszenz nukleotidok lehetnek: - oligonukleotidok - expresszált nukleotidok

33 Génterápia – „antiszenz” terápia Az oligonukleotidok (oligok) rövid, egyszálú DNS- darabok, rendszerint 15-20 bázisból állnak (ez az a szekvencia hosszúság, amely a genomban- általában- csak egyszer fordul elő, azaz biztosítja a nagyfokú specificitást)  ma már automata DNS- szintetizátorokkal állítható elő Az expresszált nukleotidokat a génterápiához használt expressziós vektorokba bevitt gének „készíttetik el”. Az antiszenz lehet RNS (hossza néhány tucattól több 1000 bázisig)

34 Génterápia módosított vírussal (?) A meghűlést okozó vírus (ONYX-015 jelzéssel) genetikailag módosított változatát egyenesen a feji, illetve nyaki daganatokba injekcióztak. Ahol már több daganat is kialakult, ott csak a legnagyobb méretű tumorokba juttatták be a hatóanyagot. A mesterségesen átalakított vírus képes volt azoknak sejteknek a megkülönböztetésére, amelyekben egy igen fontos daganatelnyomó gén (a p53) hiányzott vagy hibásan működött, s szelektíven elpusztította azokat. A p53 működése igen fontos a normális sejtosztódási folyamatok fenntartásában, így a daganatos sejtek jelentős részében hibás változata található meg (a feji és nyaki daganatos sejteknél például 45-70%-ban).

35 Onkogének - Myc Legismertebb onkogén: Myc: sejtmagban előforduló fehérje, az egyik legrégebben identifikált onkogén Myc onkogén: fehérjefunkció  Myc transzkripciós faktor Myc gének: c-myc (onkogének celluláris homológjai), N-myc (neuroblastomához kapcsolódó onkogén)

36 „Oncomouse”

37 „Myc-y-mouse” vagy rákegér Első transzgénikus állat Elsőnek szabadalmaztatott transzgénikus állat (1988 USA és Kanada) Myc gént összekapcsolták a rágcsáló mellrák vírus promoterével  specifikus génexpresszió az emlőmirigyben Nem kell random mutációra várni (oncomouse-nak már van másolata a mutáns génről) Jó modell rák kialakulására: omilyen események okoznak rákot ogyógyítási stratégák 

38 „Oncomouse” Onkoegérnek minősül minden olyan rágcsáló, amelynek genomjában rekombináns onkogének vannak, azaz genetikailag úgy módosították őket, hogy érzékenyebbé váljanak a karcinogénekre, és ez nagyban meggyorsítja a potenciális rákkeltő vegyületek kiszűrését.

39 Onkomouse – szabadalom (problémák) Az Egyesült Államokban 1988-ban, Európában 1993-ban jegyezték be A szabadalmi jogot fajra, fajtára, vagy típusra adják-e ki? A szabadalmat a génmanipulációs folyamatra, a beviendő génkonstrukcióra, vagy az ezzel manipulált transzgénikus állatra adják-e ki? A génbeépülés bizonytalansága miatt nem reprodukálhatók változatlanul A bevitt új gének okoznak-e genetikai, élettani, ökológiai zavart, használhatók-e fel biológiai fegyverként? Biztonságos felhasználásuk megkérdőjelezhető

40 Oncomouse - Problémák 2. Egy onkogén nem elegendő a betegség kialakításához, ehhez további mutációra van szükség a sejtekben Az „onkoegereknél” általában már fiatal korban kifejlődik a homogén daganat, míg az embereknél a genetikai elváltozások legtöbbször az élet későbbi szakaszában jelennek meg, és a rákos sejtek nem homogének Az onkoegerek egy- egy szövetének minden sejtjében aktív onkogén van, míg az embereknél a tumor kifejlődése egy sejt mutációjából indul ki, így nem reprodukálhatók a nem öröklött rákos megbetegedések

41 Rákkutatás és génterápia Még nem sikerült általánosan bevált, hatékony és biztonságos génterápiás kezeléseket kifejleszteni  hatékonyabb vektorokra és génexpressziós rendszerekre van szükség A daganatos egereken elért eredményeket nem tudjuk közvetlenül az emberre extrapolálni Immunhiányos egereket alkalmaznak, amelyekbe emberi szöveteket implantáltak, és így ezeket a terápiákat ténylegesen humán szöveteken próbálhatják ki

42 Tumor-őssejtek (?) Az őssejtek két legfontosabb tulajdonsága: 1. képesek megújítani önmagukat és 2. differenciálódni Őssejtkérdés a daganatokkal kapcsolatban: -Az őssejtek és a daganatok közös tulajdonsága a korlátlan proliferációs és a szövetspecifikus differenciációs képesség -A klónképzés (önmegújítás) csak a daganatos sejtek egy részének sajátja -Néhány esetben a daganatos sejteket differenciálódásra lehet késztetni

43 Daganatsejtek keletkezése őssejtekből ? A feltételezés egyik fő oka, hogy az őssejtek már rendelkeznek ez „örök” önmegújító képességgel Így „egyszerűbb” összegyűjteniük a daganatok kialakulásához vezető szabályozási hibamennyiséget, mintha az önmegújító programot is aktiválni kellene egy már differenciált sejtben

44 Tumor-őssejtek egy lehetséges forgatókönyv Kérdés: -Vannak-e a daganatokban őssejtek? -Egy adott daganat minden sejtje képes-e önmegújításra és így a daganatszövet akár végetlen fenntartására, vagy csak ezek a bizonyos daganat-őssejtek? Gyakorlati jelentőség: -Ha léteznek ezek a rendszer fenntartó sejtek, akkor csak ezeket kell elpusztítani, vagy osztódásukat megakadályozni, minthogy a többi tumorsejt csak néhány utód létrehozására képes

45 Monoklonális antitestek Az antitestek az immunválasz részei, speciális fehérjék, amelyeket B-limfociták és a belőlük átalakult plazmasejtek termelnek és a vérrel, nyirokkal keringenek. Az antitestek felismerik az idegen fehérjéket, mikróbákat, toxinokat, hozzájuk kötődve semlegesítve őket. Monoklonális antitesteknek nevezzük azokat az immunfehérjéket (ellenanyagok vagy antitestek), melyek egyazon immunsejt-telepben (klónban) termelődtek. –Előállításuk hibridóma technikával történik –Tumor prognosztikai marker (pl::emlőrák) „Feladataik”:  Megsemmisíteni a rákot az egészséges sejtek elpusztítása nélkül  Utánozni a szervezet saját immunrendszerét  Rákos sejtek szaporodását visszaszorítani

46 Gyógyítás immunotoxinnal Megsokszorozzák az antitestek erejét Pl.: Ricinusmagból kinyerik a ricint, ami egy két részből álló fehérje, amelynek egyik része maga a méreg, a másik pedig a közvetítő, amely az előbbit az áldozat sejtjeihez ragasztja -> ragasztó komponensét kicserélni egy monoklónos antitestre -> gyógyítás

47 Ricinus communis / Ricin

48 Gyógyítás immunotoxinnal Immunotoxin = méreganyag + antitest Pl.: méhfullánk – mellitin -> módosított mellitin+antitest molekula Cél :  Megőrizze sejtölő tulajdonságát  Ne váltson ki allergiás reakciókat  Csak a rákos sejteket pusztítsa el

49 Rákgenomika Microarray technológiák a daganatprofilok meghatározására: DNS (genomika), RNS (transzkriptomika) és a fehérjék (proteomika) szintjén Rákgenomika: a ráksejtek molekuláris mintázatát hasonlítja össze az egészséges sejtekével DNS microarray alkalmas a daganatok elemzésére és molekuláris alapú osztályozására Sokféle tumoron végeztek már profil meghatározást Előny és a jövő: Csökkenti a felesleges kezelések számát Célzott kezelések, gyógyszer-érzékenységi és rezisztenciaprofil meghatározás Egyénre szabott terápia

50 Irodalom Gergely J. és Erdei A. (szerk), (1998) Immunbiológia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest Kopper L. (2005) Onkogenomika, Magyar Tudomány, 2005/8 945.o. Német K. (2004) Az őssejtek, mint a génterápia fegyverhordozói, Magyar Tudomány, 2004/3 377.o Oláh E. (2006) Molekuláris onkológia a rákgenomika első évtizedében, Magyar Tudomány 2006/3 276. o. Tompa A. (2005) A környezeti ártalmak rákkeltő hatása, Magyar Tudomány, 2005/8 971.o. van’t Veer L.J., Dai H., van de Vijver M.J., He Y.D., Hart A.A., Mao M. et al. (2002) Gene expression profiling predicts clinical outcome of breast cancer, Nature, 415, 530-536 Weaver R.F. and Hedrick P.W. (2000) Genetika, Panem Könyvkiadó, Budapest.


Letölteni ppt "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések