Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20021. Környezettoxikológia a kockázatkezelés eszköze Gruiz Katalin Előadás Budapest, 2002.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20021. Környezettoxikológia a kockázatkezelés eszköze Gruiz Katalin Előadás Budapest, 2002."— Előadás másolata:

1 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20021

2 Környezettoxikológia a kockázatkezelés eszköze Gruiz Katalin Előadás Budapest, 2002.

3 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20023 A környezettoxikológia helye és szerepe  A környezettoxikológia a vegyi anyagoknak az ökológiai rendszerek szerkezetére és funkciójára gyakorolt hatását vizsgálja. Az embert az ökológiai rendszer részeként kezeli.  Az ökológiai rendszereket teljes komplexitásában átfogja, a molekuláris szinttől az egyed és a közösség szintjén keresztül a teljes ökoszisztémáig.  Multidiszciplináris, egy sor szakterület együttműködésére alapoz.  A környezettoxikológia eredményei használhatóak egyes vegyi anyagok valamint szennyezett területek kockázatának jellemzésére, támogatják a környezetmenedzsment és környezetpolitika döntéseit. Hatáson alapuló határértékek és más környezetminőségi kritériumok képzéséhez Monitoringrendszerek tervezéséhez Kockázatcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos döntésekhez

4 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20024 A környezettoxikológia multidiszciplináris tudomány Összetevői  Kémiai analitikaBiológia  BiokémiaBiometria  KémiaVegyészmérnöki tudományok  ÖkológiaEvolúciós biológia  LimnológiaTengerbiológia és oceanográfia  MatematikaSzámítógépes modellezés  MeteorológiaMikrobiológia  Molekuláris genetikaFarmakokinetika  FiziológiaPopuláció biológia  KockázatfelmérésKockázatkezelés

5 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20025 Környezettoxikológia és kockázatkezelés Politi ka Környezetpolitika Gazdaság Jogi háttér KOCKÁZATKEZELÉS Monitoring Kockázat felmérés Kockázat csökkentés Veszély azonosításaMegelőzés Kockázat felmérésRemediáció Korlátozás Osztályozás Rendeletek Fontossági sorrendek M onitoring Általános és helyspecifikus Szennyvíztiszt Termeléskorlátozás Területhasználat korlátozás

6 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20026 Vegyi anyagok (xenobiotikumok) és az ökoszisztéma kölcsönhatásai 1. Vegyi anyag környezetbe kerülése BiotranszformációEnzimindukció Vegyes funkciójú oxidázokHidrolízis DNs javító enzimek 2. Kölcsönhatás a biokémiai receptorhellyel DNS/RNSMembrán receptorok KulcsenzimekBiokémiai integritás 3. Biokémiai paraméterek Stressz fehérjékAnyagcsere indikátorok Acetilkolin-észteráz gátlásMethallothionein termelés Immunszuppresszió 4. Fiziológiai és viselkedési jellemzők Kromoszóma károsodásElhalás, nekrózis Rákkeltő hatásTeratogenitás ReproduktivitásViselkedés, megváltozása HalálozásKompenzáló viselkedés

7 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20027 Vegyi anyagok (xenobiotikumok) és az ökoszisztéma kölcsönhatásai 5. Populáció jellemzők Populáció sűrűség Produktivitás Termékenység Genetika struktúrák változékonysága Kompetíció 6. Közösségek jellemzői Szerkezet Diverzitás Energia transzfer hatékonysága Stabilitás Szukcesszió állapota Kémiai paraméterek 7. Ökoszisztéma hatások

8 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20028 Koncentráció – válasz  A mérés végpontja Biokémiai, fiziológiai, viselkedési, populációs, közösségi jellemzők és ökoszisztéma hatások  A teszt kiértékelésekor kapott végpont A jellemző koncentrációt a koncentráció (dózis) – hatás görbéről olvassuk le: az értékelés mindig statisztikai / grafikus EC 20, EC 50 (Effective Concentration) ED 20 / ED 50 (Effective Dose) LC 20 / LC 50 (Lethal Concentration) LD 20 / LD 50 (Lethal Dose) NOEC / NOEL No Observed Effects Concentration / Level NOAEC / NOAEL: No Observed Adverse Effects Concentration / Level, LOEC / LOEL: Lowest Observed Adverse Effects Concentration / Level, MATC: Maximum Allowable Toxicant Concentration NOEC < MATC < LOEC

9 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20029 Koncentráció – válasz görbe: Vibrio fischeri lumineszcencia gátlása

10 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200210 Vibrio fischeri luminobaktérium tenyészete FMNH 2 + O 2 + RCHO luciferáz enzim h (490 nm) + FMN + H 2 O + RCOOH FMNH 2 : redukált flavin-mononukleotid, RCHO: luciferin: hosszúláncú aldehid: fénykibocsátó

11 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200211 Ökotoxikológiai tesztek osztályozása  Fajok száma szerint - Egy fajt alkalmazó teszt- Több fajt alkalmazó  A tesztorganizmus - Baktérium - Alga - Gomba- Növény - Állat- Több faj együtt  Tesztelendő ökoszisztéma - Vízi ökoszisztéma- Szárazföldi ökoszisztéma  Expozíciós szcenárió - Teljes test- Etetési kísérletek - Ismert mennyiség beinjektálása (intramuszkuláris, intravénás) - Kontrollált mennyiség gyomorba juttatása

12 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200212 Ökotoxikológiai tesztek osztályozása  Teszt időtartama - Rövid idejű = akut- Hosszú idejű = krónikus  Teszt típus Laboratóriumi teszt (bioassay): akut, krómikus toxicitás, mutagenitás, teratogenitás Mikrokozmosz, mezokozmosz (több fajt alkalmazó toxicitási) In situ biomonitoring (aktív, passzív) Diverzitás Biodegradációs Bioakkumulációs.  Leggyakoribb mérési végpontok Toxicitási tesztek: növekedés (sejtszám, tömeg, gyökérhossz, klorofill tartalom), túlélés, halél, immobilizáció,légzés: O2 fogyasztás, CO2 termelés, enzimaktivitások, ATP termelés, szaporodás, lumineszkálás etc. Mutagenitási teszt: mutánsok száma, revertánsok száma, kromoszóma hibák Rákkeltő hatás: tumorok Teratogenitási teszt: reproduktivitás, cytogenetikai jellemzők Biodegradációs tesztek: O 2 fogyasztás, szubsztrátfogyás, termékképzés, CO 2, Bioakkumulációs tesztek: az akkumulált vegyi anyag kémiai analízise

13 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200213 Ökotoxikológiai tesztek osztályozása  A vizsgált környezeti elemek és fázisok Víz és pórusvíz Extraktumok, eluátumok, csurgalékok, stb. Szilárd fázisú minták: teljes talaj, teljes üledék  Az ökotoxikológiai tesztelés célja Vegyi anyagok toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata, Hatáson alapuló környezetminőségi kritériumok képzése Biomonitoring (integrált monitoring) Korai figyelmeztető rendszerek Környezeti minták toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata Keverékek, hulladékok toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata Közvetlen, hatáson alapuló döntési rendszerek

14 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200214 Ökotoxikológiai teszetk statisztikai értékelése  Akut toxicitási tesztek értékelése Grafikus interpolációProbit analízis Logit módszerMozgó átlag Szoftverek TOXSTATSAS-PROBIT SPSS-PROBITDULUTH-TOX c  Krónikus toxicitási tesztek értékelése ANOVA: variancia analízis: annak a koncentrációnak ameghatározása, amely szignifikánsan eltér a kezeletlen kontrolltól  Több fajt alkalmazó tesztek értékelése Az ökológiai adatokban fellelhető összefüggések megtalálása többváltozós matematikai módszerekkel. PCA: principal components analysis (linearitás feltételezett) DPC: Detrended Principal Components NMDS: Nonmetric Multidimensional Scaling RDA: PCA + redundancia analízis Cluster analízis: hasonlóság alapján történő csoportosítás NCAA: Nonmetric Clustering and Association Analysis: mesterséges intelligencia többváltozós változata

15 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200215 A tesztorganizmus: általános követelmények 1.Hozzáférhetőség: a tesztorganizmus széles körben elérhető legyen Laboratoriumi kultúra culture Más kultúrák, törzsgyűjtemények Gyűjtés szabdföldről 2.Fenntartás Laboratóriumban fenntartható legyen Nagy mennyiségben elérhető, beszerezhető legyen 3.A tenyészet genetikai tulajdonságai Ismert genetikai összetétel Ismert genetikai történet (Norvég patkány, E. coli) 4.Érzékenysége Relativ érzékenység a toxikus szennyezőanyagra Speciális érzékenység egy vagy több szennyezőanyagra Széles spektrumú érzékenység

16 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200216 A tesztorganizmus: általános követelmények 5. Mennyire reprezentálja az ökoszisztémát Érzékenysége legyen jellemző rendszertani egységére Lehet a legérzékenyebb Érzékenyebb,mint az ökoszisztéma átlaga “átlagos” érzékenységű Milyen rendszertani egységet (család, stb.) reprezentál 6. Koncentráció - válasz összefüggés A válasz legyen arányos a toxikus anyag koncentrációjával A hatásos koncentrációtartomány széles legyen 7. A teszt ismételhetősége, statisztikája

17 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200217 QSAR és az ökotoxikológiai tesztelés Egyre nő a vegyi anyagok száma: 100 000 létező mellé 1000 új anyag /év.Ezeket lehetetlen minden szempontból megvizsgálni Ökotoxikológiai adatok hiánya : QSAR segíthet QSAR = Qantitative Structure – Activity Relationship Kémiailag hasonló anyagok toxicitása matematikai összefüggésekkel leírható: Hal toxicitás: alifás és aromás szénhidrogének 1/LC 50 = 0.871 * log K ow – 4.871 Aromás vegyületek bioakkumulációja: D. magna log BCF = 0.898 * log K ow – 1.315 Biodegradálhatóság (BC): ftalát-észterek BC = –24.308*log K ow + 394.84

18 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200218 Daphnia magna

19 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200219 Nematodák Típus: szabadon élő parazita Élőhelye: édesvíz, tengervíz, talaj, növényi vagy állati organizmusok Méret: mikroszkopikustól cm-ig

20 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200220 Vízinövények

21 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200221 Algák

22 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200222 Békalencse

23 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200223 Szárazföldi tesztorganitmusok

24 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200224 Folsomia candida (Collembola)

25 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200225 Szénhidrogének akut toxicitása Collembolára Mortality % log concentration Diesel-oil mg/kg

26 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200226 Tesztnövények növekedése tápagaron

27 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200227 Több fajt alkalmazó toxicitási tesztek Vízi mikrokozmosz Standardizált vízi mikrokozmosz Rázatott lombikos mikrokozmosz Tavi mikrokozmosz Folyami mikrokozmosz Szennyvíz tisztító mikrokozmosz FIFRA mikrokozmosz Szárazföldi mikrokozmosz Gyökér mikrokozmosz Talajmag mikrokozmosz Talajjal töltött edény Talajjal töltött oszlop Talaj mikrokamra Szárazföldi mikrokozmosz rendszer

28 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200228 Több fajt alkalmazó tesztek jellemzői Mikrokozmosz & mezokozmosz tesztek Méret: 0.1 liter től 1 000 literig (18 000 000) Történelmük van: az ökoszisztémákhoz hasonlóan időben irreverzibilisek. Trofikus szintek: trofikus szerkezete van, egyszerűtől a valóságosig Evolúciós események szintere: pl. rezisztencia fellépése Új metabolikus útvonalak fejlődhetnek ki: pl. xenobiotikumok biodegradációjára Redukált komplexitás jellemzi a reális környezethez képest (pl. fajok száma) Dinamika: a kis térfogatba kényszerítés megváltoztatja a dinamikát. Ezeket a hatásokat meg kell különböztetni a toxikus hatásoktól Heterogenitás: természetes ökoszisztémákban a hely és idő szerinti heterogenitás következménye a fajok változatossága és gazdagsága. A mesterséges ökoszisztémáknál viszont törekszünk a homogenitásra, hogy megőrizzük a statisztikai értékelhetőséget. Összefoglalásképpen a több fajt alkalmazó teszteket úgy jellemezhetjük, hogy azok komplex rendszert jelentenek saját dinamikával és történelemmel, nem ismételhetőek, mivel a múltjuk konzerválódik le egészen DNS szintig. Ezeket a mikro- és mezokozmoszok tervezésénél és kiértékelésénél figyelembe kell venni.

29 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200229 FIFRA mesocosm for pesticide registrations Organismsbluegill sunfish, fathead minnow, channel catfish, phytoplankton, periphyton, zooplankton, emergent insects, benthic macroinvertebrates Size of organismbiomass of fish added, should not exceed 2 g/m 3 of water Test vessel sizetanks with a surface area of 5 m 2, a depth of at least 1.25 m, volume at least and type 6 m 3, made of inert material. Smaller tanks can be used without fish. Addition of test after 6-8 weeks ageing by spraying on across water surface, by applying material into a water-soil slurry or tin a water based stock solution Samplingbegins after 2 weeks of the construction of the microcosm, comtinues for 2-3 months after the last treatment with the test-material. Frequency of testing depends upon characteristics of the test substance and on treatment regime Dosage of pesticidelevel, frequency and number of replicates are determined based on objectives of the study Temperaturepartially burying tanks in the ground or immersing in a flat bottomed pond Sedimentobtained from existing pond containing natural benthic community, placed onto the bottom of the mesocosm, in trays, in a 5 cm thick layer Waterfrom healthy, ecologically active pond, water level should be controlled and regulated, +/- 10 %, by adding or releasing of water Weathershould be recorded ant take into consideration by the evaluation of the test

30 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200230 Talaj mikrokozmosz *

31 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200231 Ökotoxikológiai adatok a környezeti kockázat mennyiségi meghatározásához PNEC képzése ökotoxikológiai tesztek alapjánBIZTONSÁGI FAKTOR 3 TROFIKUS SZINT, min. 1-1 akut toxicitási teszt (3 x LC 50 Daphnia, alga, hal) 1000 3 TROFIKUS SZINT, min. 1 krónikus tox. teszt (2 x LC 50 + 1 x NOEC) 100 3 TROFIKUS SZINT, min. 2 krónikus tox. teszt (1 x LC 50 + 2 x NOEC) 50 3 TROFIKUS SZINT, 3 krónikus tox. teszt (3 x NOEC) 10 Mezokozmosz vagy szabadföldi vizsgálat1 PNEC alkalmazása: veszély azonosítás, kockázat felmérés, törvénykezés, vegyi anyagok engedélyeztetése hatáson alapuló környezetminőségi kritériumok képzése, beavatkozási- és célértékek képzése kockázat felmérés, kockázat jellemzés, kockázat kezelés, csökkentés: területhasználat, területrendezés, remediáció tervezése

32 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200232 Trifluralin OrganizmusHatásKoncentráció mg/l Fajok száma Alga Crustacea Hal EC 50 LC 50 NOEC LC 50 LOEC NOEC 2,5– 0,05–12,0 0,004– 0,010–1,0 0,005–0,02 0,001–0,002 1 9 1 6 2 Az ökoszisztéma egészére károsan nem ható koncentráció, vagyis a PNEC érték előrejelezhető az ökoszisztéma egyes tagjaira kapott eredményekből. A legkisebb koncentrációértéket vesszük alapul : NOEC érték 0,001, ezt osztjuk a faktor (10) értékével. PNEC víz = 0,0001 mg/lit.

33 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200233 A talaj egy komplex rendszer

34 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200234 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben Vegyi anyagok sorsa és viselkedése a környezetbe: mozgékonyság, hozzáférhetőség, biodegradálhatóság befolyásolják az aktuális toxicitást Integrált megközelítés: fizikai-kémiai jellemzők + biológiai- ökotoxikológiai jellemzők helyszín specifikus kockázat. Mozgékonyság, hozzáférhetőség befolyásolja az aktuális toxicitást: kölcsönhatás a szennyezőanyagok, valamint a szennyezőanyag és a mátrix között. Transzport és hozzáférhetőség integrált metodikával jellemezhető. Szorpciós kapacitás: a szennyezőanyag és toxicitása megoszlik környezeti elemek fázisai között : kilúgzás, deszorpció, párolgás.

35 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200235 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben A toxicitás megoszlása a talaj szilárd-víz, valamint szilárd-gáz fázisai között kockázatot jelent a felszín alatti vízre és a levegőre. Üledékek esetében a szilárd fázis és a pórusvíz közötti megoszlás a felszíni víz minőségét veszélyezteti. Erős kötődés és rossz biodegradálhatóság a kémiai időzített bomba jelenségéhez vezet. Az aktuális toxicitást (az ökoszisztémában realizálódó hatást) szilárd fázisú minták és adszorbeált szennyezőanyag esetében a direkt kontakt vagy interaktív tesztek jellemzik megfelelően, ahol megnyilvánulhatnak a kölcsönhatások.. Ezek eredményei magzkba foglalják az összes komponens közötti kölcsönhatást: szennyezőanayagok, szennyezett közeg, organizmus(ok).

36 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200236

37 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200237 Szennyezett talaj ökotoxikológiaI tesztelése Környezeti minták tesztelésének problémái: Szennyezőanyagok keveréke Kölcsönhatások: szennyezőanyagok, mátrix és a biota között Vizsgált közeg: extraktum, teljes talaj Szennyezett talaj tesztelésének problémái Szennyezőanyag keverék: szinergizmus, antagonizmus Biotranszformáció: termékek hatása Biodegradáció Hozzáférhetőség: eltérő fizikai-kémiai és biológiai hozzáférh. Az analitikai program csak a szennyezőanyagok kis hányadát tart. A környezei minta biotikus és abiotikus tul. befolxásolja az eredményt

38 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200238 Szennyezett talaj ökotoxikológiia tesztelése Az ökotoxikológiai tesztelés megoldás a problémák egy részére Integrálja a toxikus anyagok kölcsönhatásait Integrálja a szennyezőanyag és a mátrix kölcsönhatásait A szennyezőanyag biológiailag hozzáférhető részét méri Kémiai analitikai módszerrel nem kimutatható anyagok hatását is méri Az analitikai programba be nem vett veszélyes anyagok hatását is méri Ökotoxikológiai tesztekkel szemben támasztott követelmények Ökológiai relevancia, környezeti realitás Reprodukálhatóság Megbízhatóság Érzékenység

39 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200239 Integrált módszeregyüttes szervetlen szennyezőanyagokra

40 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200240 Integrált módszeregyüttes szerves szennyezőanyagokra

41 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200241 Az integrált módszeregyüttessel kapott eredmények értékelése A fizikai-kémiai és a biológiai eredmények közötti összefüggések 1. C  B: a kémiai és a biológiai eredmény egyezik 1.1. ++: nagy szennyedzőanyag koncentráció, erős negativ hatás, nagy kockázat 1.2. ‑ ‑ : nincs vagy kevés szennyezőanyag, nincs mérhető hatás, kis kockázat 2. C > B: Nagy koncentráció, de nincs hatás a tesztorganizmusokra 2.1. A szennyezőanyag nem toxikus kémiai formában van jelent: látens kockázat 2.2. A szennyezőanyag jelent van, de nem hozzáférhető:kémiai időzített bomba 3. C < B: Kémiailag nem mért vagy nem mérhető, de erős hatás 3.1. Kis koncentrációban is toxikus: nagy kockázat 3.2. A toxikus anyag nem szerepelt az analizikai tervben: nagy kockázat 3.3. Nincs analitikai módszer: nagy kockázat

42 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200242 Környezeti fázisok integrált felmérése A kockázat jellemzését szolgálhatja az oldott és a szorbeált szennyezőanyag toxicitásának összehasonlítása, a teljes üledék és a pórusvíz párhuzamos vizsgálata. Talajok toxicitást pufferoló képessége is mérhető: az oldott és a talajon szorbeálódott toxikus anyag hatása közötti különbség, illetve a két görbe közötti terület a talaj semlegesítő kapacitásával arányos. Toxikus fémek hatása nagy agyagtartalmú talajban az oldott forma 1-20% át mutatta.

43 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200243 Hozzáférhetőség: oldott és adszorbeált Cd hatása a baktérium lumineszcenciára

44 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200244 Hozzáférhetőség: oldott és adszorbeált Cd hatása a baktérium lumineszcenciára 0 50 100 0 200300400500600 Cd [ppm] Root growth inhibition [%] Cd in soil [%] Cd in solution [%]

45 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200245 Környezeti fázisok integrált felmérése A toxicitás megoszlása szennyezett Duna-üledék fázisai között Pórus víz toxicitása: P Teljes üledék toxicitása: S Megoszlási hányados: K 1.P +, S + Toxikus, biológiailag hozzáférhető, nagy K 2.P +, S - Toxikus, biológiailag hozzáférhető, mobilis (vízoldható P ‑, S +Toxikus, biológiailag hozzáférhető, immobilis (abszorb. 3.P ‑ and S ‑ Nem toxikus vagy biológiailag nem hozzáférhető kémiai mérések fognak dönteni!

46 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200246 Hozzáférhetőség - feltáródás

47 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200247 Minta Azotobacter agile dehidrogenáz aktivitás Sinapis alba gyökérnövekedés Vibrio fischeri lumineszcencia Flotációs szürke meddőanyag Nem toxikusEnyhén toxikusNem toxikus Meddőhányót részlegesen takaró talaj Nagyon toxikusToxikusNagyon toxikus Hozzáférhetőség - feltáródás

48 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200248 MintapHTeljes fémtartalom mg/kg Mozgékony fémtartalom mg/kg ZnPbCuZnPbCu Szürke meddő 7,031 8584 9712 4503,41,20,6 Vörös meddő 7,12 2484811144,30,10,0 Sárgásszür ke 7,37 5712 7669843,91,70,6 Takaró talaj 4,76031867242,21,90,5 Hozzáférhetőség - feltáródás

49 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200249 Technológiamonitoring: bioremediáció

50 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200250 Környezettoxikológia Gruiz Katalin Horváth Beáta Molnár Mónika Műegyetemi Kiadó, 2002 ISBN 963 420 676 x

51 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200251 Környezettoxikológia 1.Környezettoxikológia és a környezeti kockázat kezelése 2.Ökotoxikológia és a vegyi anyagok kockázata 3.Szennyezett talajok ökotoxikológiai jellemzése 4.Talajökotoxikológiai praktikum Egyetlen fajt alkalmazó laboratóriumi tesztek: baktérium, protozoa, növényi, állati Talaj saját aktivitásain alapuló tesztek: sejtszám, légzés A talaj mint tesztorganizmus Mikrokozmosz tesztek és kísérletek 5. Toxikon: környezettoxikológiai fogalomtár

52 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 200252 Az interaktiv biotesztek előnyei Interactive bioassays are able to characterise the binding capacity of the soil, the availability and the actual effect of the contaminant and the interactions between the soil (sediment), the contaminant and the test organism. Site specific environmental risk of contaminated sites can be characterised by ecotoxicological tests. From the result of bioassays with test organisms of three different trophic level (e.g. microorganisms, plants, animals) an extrapolation for the terrestrial or benthic ecosystem is possible. Biological characterisation should accomplish the chemical results. Chemical analysis gives the concentration of the compounds. Ecotoxicological tests measures the effect characterised by the Effective Concentration or the No Effect Concentration of contaminant (EC 50 or NOEC). The comparative evaluation of chemical (C) and ecotoxicological (B) results makes possible a more detailed risk characterisation, gives important information about the fate and nature of the contaminant about the interactions between the contaminant, the matrix and the ecosystem.


Letölteni ppt "Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 20021. Környezettoxikológia a kockázatkezelés eszköze Gruiz Katalin Előadás Budapest, 2002."

Hasonló előadás


Google Hirdetések