Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Áruforgalom és gazdálkodás II. A készletezés Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Áruforgalom és gazdálkodás II. A készletezés Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-"— Előadás másolata:

1 Áruforgalom és gazdálkodás II. A készletezés Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú projekt keretében Kereskedelem Szakmacsoport

2 Az áruforgalmi folyamat elemei 1. a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása 2. a szállítók kiválasztása 3. az áruk megrendelése 4. az áru átvétele 5. az ellenérték kiegyenlítése Kereskedelem Szakmacsoport

3 A készletezés  Árubeszerzés: az értékesítéshez szükséges árumennyiség biztosítása.  Árukészlet: a forgalom lebonyolításához szükséges árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos -technikai műveletek és -gazdálkodási feladatok összessége. Kereskedelem Szakmacsoport

4 A készletezés technikai műveletei = árutárolás. Milyen műveletekből áll? -beérkezett áruk elhelyezése -áruk kezelése -áruk védelme Kereskedelem Szakmacsoport

5 Hol? raktárban eladótérben Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése

6 Hogyan? -áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása -készletek áttekinthetőek -kedvező helykihasználás -árumozgatáshoz elegendő hely -biztonságos munkakörülmények Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése

7 Áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása A termékek tulajdonságainak figyelembevételével: -elkülönítve (élelmiszer – vegyi áru) -hőmérséklet (hús, tejtermék stb.) -páratartalom (papír) biztosítása Nem megfelelő tárolás  minőségi károsodás  veszteség (selejt v. árengedmény) Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése

8 Áttekinthető raktári rend Miért fontos?  a kereskedők könnyebben eligazodnak  gyorsabb árukihelyezés (minőségmegőrzési idő!) Hogyan?  a csomagolás felirata jól látható Kereskedelem Szakmacsoport

9 A beérkezett áruk elhelyezése Kedvező helykihasználás Tárolási módok: - tömbtárolás (rakodólap, konténer): azonos, nagy tömegű áruk - soros tárolás (állványok): mély választékú áruk. Minden árucsomag könnyen elérhető. Cél: adott helyen a lehető legtöbb áru áruk elkülönüljenek jó megközelíthetőség Kereskedelem Szakmacsoport

10 A beérkezett áruk elhelyezése Az árumozgatás zavartalanságának biztosítása Hogyan? -árumozgató gépek (kézikocsi, béka, targonca stb.) elférjenek a közlekedési utakon -a közlekedési utak ne keresztezzék egymást -az áru útja a lehető legrövidebb legyen Kereskedelem Szakmacsoport

11 A beérkezett áruk elhelyezése Biztonságos munkakörülmények -áruk stabil rögzítése -biztonságos létra -ékszerek használata tilos! -csúszásmentes cipő, stb. Kereskedelem Szakmacsoport

12 Az áruk kezelése -gyorsan romló áruk átválogatása -eltarthatósági idő figyelemmel kísérése -áruk tisztántartása Kereskedelem Szakmacsoport

13 Az áruk védelme Mi ellen? -betörés, lopás, tűz, állati kártevők Tűzveszélyességi osztályok: A (fokozottan tűz- és robb.vesz.), B (tűz- és robb.vesz.), C (tűzvesz.), D (mérsékelten tűzv.) E (nem tűzv.)  poroltó, no cigi Kereskedelem Szakmacsoport

14 A készletgazdálkodás Cél: se több, se kevesebb készletet ne tartsunk annál, mint amennyit a zavartalan forgalom lebonyolítása igényel. = optimális készlet nagy készlet > optimális > kis készlet problémák Kereskedelem Szakmacsoport

15 Készlettípusok -kurrens készletek: keresett, gyorsan értékesíthető -inkurrens készlet: nehezen eladható, kevésbé keresett Kereskedelem Szakmacsoport

16 Mennyiségben és értékben megállapítható -időtartamra (átlagkészlet) vagy -időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek számbavétele és nyilvántartása

17 Mennyiségben és értékben megállapítható -időtartamra (átlagkészlet) vagy -időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan. Kereskedelem Szakmacsoport

18 -Nyitókészlet (NyK): az időszak elején megállapított készletnagyság -Zárókészlet (ZK): az időszak végén mért készletnagyság  -Ezek átlaga: átlagkészlet (K) Kereskedelem Szakmacsoport Az átlagkészlet

19 Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke Ft, június 30-án Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke: Kereskedelem Szakmacsoport Az átlagkészlet

20 Ha az időszakon belül több időpont készletadatát ismerjük, kronologikus átlagot számítunk  pontosabb eredményhez jutunk Az átlagkészlet

21 Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke Ft, május 1-jén Ft, június 1-jén Ft, június 30-án Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke: Kereskedelem Szakmacsoport Az átlagkészlet

22 Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke Ft, május 1- jén Ft, június 1-jén Ft, június 30-án Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke: Kereskedelem Szakmacsoport

23  Áruforgalmi mérleg Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból

24 Az egyenlet átrendezésével kiszámolható:  Nyitókészlet: NyK = E + ZK – B  Zárókészlet: ZK = NyK + B - E  Beszerzés: B = E + ZK – NyK  Eladás: E = NyK + B –ZK A mértékegység lehet mennyiség (kg, l, stb.), vagy érték (Ft, €). Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból

25 Pl.: Ha egy élelmiszerboltban március 1-jén 200 kg kristálycukor volt készleten, a hónap folyamán beszereztek 500 kg-ot és értékesítettek 450 kg-ot, akkor a március 30-i zárókészlet: 200 kg kg – 450 kg = 250 kg Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból

26  Értékben: beszerzési ár VAGY eladási ár Pl.: Egy bolt márc. 1-jei készlete étolajból: Vénusz 80 liter Floriol 120 liter Beszerzés: Vénusz400 liter Floriol620 liter Értékesítés: Vénusz440 liter Floriol600 liter Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból

27 Beszerzési ár: Vénusz220 Ft/l Floriol240 Ft/l Eladási ár: Vénusz248 Ft/l Floriol268 Ft/l Milyen értékű étolajkészlettel rendelkezik a bolt márc. 31-én a)beszerzési áron b)eladási áron? Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból

28 ZK = NyK + B – E a)Beszerzési áron: Vénusz (80 l l – 440 l) x 220 Ft = 40 l x 220 Ft = 8800 Ft Floriol (120 l l – 600 l) x 240 Ft = 140 l x 240 Ft = Ft Összes zárókészlet beszerzési áron: = Ft Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból

29 a)Eladási áron: Vénusz 40 l x 248 Ft = Ft Floriol 140 l x 268 Ft = Ft Összes zárókészlet eladási áron: = Ft  Könyv (könyvelés) szerinti érték

30 Leltározás: a készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével  tényleges érték  megállapítható, hogy van-e eltérés a tényleges és a könyv szerinti érték között. - tényleges könyv szerinti  leltártöbblet Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással

31 A leltározás folyamata: 1.Előkészítés 2.Lebonyolítás 3.A leltáreredmény megállapítása 4.A leltárfelelősség megállapítása 5.A leltárkülönbözetek elszámolása Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással

32 1. Előkészítés -leltározást végző személyek kijelölése -határidők kitűzése Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással

33 2. Lebonyolítás = az áruk megszámolása, mérése (vonalkód-leolvasóval) -Leltárfelvételi ív: időpont árucikk megnevezése, azonosító száma (VTSZ), mennyiségi egysége megszámolt / mért mennyiség beszerzési ár / fogyasztói ár leltárérték (mennyiség x ár) Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással

34 -Leltározási jegyzőkönyv:  a leltározás kezdetének és befejezésének időpontja  a leltározásban résztvevők neve, aláírása  a leltározás bizonylatainak sorszáma, neve Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással

35 3. A leltáreredmény megállapítása Leltárhiány okai: romlás, lopás, súlyvesztés, gondtalan tárolás. Forgalmazási veszteség: áruk jellegétől, értékesítés módjától, körülményeitől függ. (Magas romlási veszteség pl.: zöldségek, gyorsan romló áruk; önkiszolgáló értékesítésnél magas lopás; eladótér átláthatósága csökkenti a veszteséget) Leltártöbblet okai: vásárlók megkárosítása, nyilvántartás pontatlansága A készletek nagyságának megállapítása leltározással

36 4. A leltárfelelősség megállapítása A forgalmazási veszteségen felüli részt a leltárhiányért felelős dolgozók kötelesek megtéríteni. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással

37 5. A leltárkülönbözetek elszámolása Ha a leltárkészlet eltér a könyv szerinti készlettől, a nyilvántartásokat a tényleges készlet szerinti adatokra kell módosítani. Kereskedelem Szakmacsoport

38 A készletek forgási sebessége a készletek és a forgalom viszonyát fejezi ki. -forgási sebesség fordulatokban: adott időszak forgalma hányszorosa az átlagos készlet értékének = a készletet hányszor kellett pótolni az adott időszak forgalmának lebonyolításához. Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése

39 -forgási sebesség napokban: az átlagkészlet hány napi átlagos forgalomnak felel meg = átlagosan hány nap telik el a készlet beszerzésétől annak értékesítéséig. Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése

40 -K = átlagkészlet -n = az időszak napjainak száma. Éves adatoknál 360 nap, havi adatoknál 30 nap. -E = forgalom (eladás) Kereskedelem Szakmacsoport


Letölteni ppt "Áruforgalom és gazdálkodás II. A készletezés Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések