Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános és személyiséglélektan A személyiség, tárgy és elmélet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános és személyiséglélektan A személyiség, tárgy és elmélet."— Előadás másolata:

1 Általános és személyiséglélektan A személyiség, tárgy és elmélet

2 Különbözünk, ugye hihető?

3 „Nagyon csekély különbség van két ember között, de ez a kis különbség igen jelentős" (William James, 1897)

4 Murray: Minden ember olyan, mint minden más ember Minden ember olyan, mint néhány más ember Minden ember olyan, mint senki más

5 A személyiségpszichológia helye

6 A persona (személyiség) szó jelentései

7 A személyiség alapfogalmai Minden ember személyiség, minden ember más és más személyiség. Alapfogalmak: "egyén" = az emberi nem egy tagját, egyedi képviselőjét jelöli. "egyéniség" = egyéni, megkülönböztető vonásokat, amelyek megnyilvánulnak az emberek közötti kapcsolatokban, érintkezésekben. "jellem" = viszonylag állandó, tartós személyiség vonások együttese, amelyek megmutatkoznak az emberek cselekvéseiben, tetteiben, életstílusában. Erkölcsileg értékelhető (pl. "jellemtelen", vagy "karakteres").

8 A személyiség struktúrát és folyamatot jelöl folytonosság és következetesség kifejezője jellemző tulajdonságok kifejezője a tulajdonságok belső eredetűek Allport (1985): a sz. pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolkodás és érzésvilágát hozza létre Westen (2002) szerint „eltérő körülmények között megnyilvánuló gondolat-, érzés-, motiváció- és viselkedésmintázat”.

9 Pervin: A személyiség kogníciók, érzések és viselkedések komplex szerveződése, mely irányt szab és mintát ad a személy életének. Mint a test, a személyiség is struktúrákból és folyamatokból áll, és mind az öröklődés mind a környezet tükröződik benne. Továbbá a személyiség magában foglalja a múlt hatásait, beleértve a múlt emlékeit és a jelen és jövő konstrukcióit is.

10 Etimológia: ▪ Persona (ókori latin): maszk, színpadi álarc, később fontos személy. ▪ Personalitas (középkori latin) ▪ Personality (angol), personnalité (francia) Hétköznapi értelemben: olyan tulajdonságok, amelyek tartósan és tipikusan jellemzik az illetőt (intelligens, kedélyes, jószívű stb.). A pszichológiában: A személyiség – a személyen belüli – pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat- és érzésmintáit hozza létre

11 A személyiség kialakulása 1. Környezet elméletek: „Tabula rasa”: „üres lappal” születünk, mindent külső tényezők (társadalmi, kulturális, nevelési) határoznak meg. 2. „Genetikus determinizmus”: Minden velünk születik, „be vagyunk programozva génjeinkben”. (lásd: Bolyai Farkas és Bolyai János). 3. Mértéktartó (kompromisszum) elméletek: A biológiai és a környezeti tényezők egyaránt meghatározzák a személyiség fejlődését.

12 Definíciós szempontok : A személyiség  öröklött és szerzett tulajdonságok integrációja; alapvető kritérium a tudat; az egyén lelki életének sajátos összjellege; az ember „én”-élménye birtokában – részben tudatosan, részben tudattalanul – képes megélni önmaga egységét, képes megvalósítani autonómiáját,

13 A személyiség megközelítésének irányai nomotetikus (nomosz= törvény) idiografikus (idiosz= saját, magánjellegű) morfogenikus (általános  egyedi)

14

15 Személyiséglélektan főbb elméleti irányvonalai Y Diszpozicionális / trait(stabil hajlamokkal rendelkezünk) Y Pszichoanalítikus (tudattalan erők dinamikája) Y Neoanalítikus (ego + társas kapcsolatok) Y Kognitív(információfeldolgozó rendszer) Y Fenomenológiai(egyediség és fejlődőképesség) Y Tanuláselméletei(tapasztalatok hatása)

16 Személyiségelméletek megértéséhez egy analógia Képzeljünk el öt embert, akik kapnak 500 m 2 földet: –egyikük geológus –másikuk antropológus –van közöttük egy gazdálkodó –egyikük építési vállalkozó –az ötödik egy művész Ugyanannak a dolognak többféle tanulmányozását láthatjuk: van -e helyes?, van-e érvényes?, meg tudják-e ragadni külön-külön a föld totalitását?

17 Mitől jó egy elmélet? Magyaráz és előre jelez Széleskörű információra épít A parszimónia elvét követi: Ockham borotvája a számbavehető lehetőségek csökkentésének módszere. A tétel kimondja, hogy egy jelenség magyarázatának minél kevesebb feltételezést kell magában foglalnia, kizárva azokat, melyek nem változtatnak a magyarázó elmélet valószínűsíthető végkimenetelén. Ezt az elvet latinul „lex parsimoniae”-nek („takarékosság elve” vagy „tömörség elve”) nevezik: „Entia non sunt multiplicanda praeter necessitatem.” magyarul: „Ne szaporítsd jobban a dolgokat, mint szükséges.” Ezt általában úgy fogalmazzák át, hogy „ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, akkor az egyszerűbb magyarázatot fogadjuk el”, vagy „általában az egyszerűbb megoldás a helyes”. Ösztönzőleg hat Szubjektív – illik a kutatóhoz

18 A modern személyiségpszichológia kutatási irányai Klinikai megközelítés (Charcot, Freud, Murray, Rogers, Kelly) Korrelációs megközelítés (Galton, Pearson, Cattell, Eysenck) Kísérleti megközelítés (Wundt, Ebbinghaus, Pavlov, Watson, Hull, Skinner, kognitív megközelítések)

19 Típus és vonás Típus éles határok nem folytonos minőségi különbségek Vonás elmosott határok folytonos változók mennyiségi különbségek - az emberek állandó jellemzői, amelyek különböző időben, különböző körülmények közt nyilvánulnak meg

20 Nomotetikus és idiografikus megközelítés Nomotetikus: a vonások mindenki számára ugyanazzal a pszichológiai jelentéssel bírnak. A személyek közti összehasonlításra helyezi a hangsúlyt. Idiografikus (Allport): hangsúly az egyén egyediségén. Mindenki egy-egy jellemző más-más skáláján helyezhető el, nem hasonlíthatók össze másokkal a tulajdonságai.

21 A típustanok Mi indította el őket? – A gyakorlati szükség, “naiv pszichológia”. A korai pszichológiatörténeti előzményekig vezethetők vissza (pl. fiziológia, testalkat stb.) Cél az emberek sokszínűségét visszavezetni pár lényeges alaptényezőre. Ebből következtetni tudunk más tulajdonságokra is  gyors megítélés. Sokáig akadályozták a pszichológusokat abban, hogy tanulmányozzák az öröklődés-környezet interakciókat. A tipológiák előnye: –A tudományos megismerés lassan halad és lezárásáig egyszerű gyakorlati osztályozásra alkalmasak

22 A típustanok egyes ismérvei Lényeges hasonlóságokat feltételeznek az emberek közt. A tulajdonságokat nem normál eloszlásúaknak tartják – vannak kitüntetett sűrűsödési pontok Egyes lényeges tulajdonságok együttes előfordulását feltételezik. A típusokat többségükben veleszületettnek tekintik. Többnyire a reagálás módját írják le. A típus nem mindig követel meg feltétlen (“minden vagy semmi” jellegű) bennfoglalást, a hasonlóság különböző mértékű is lehet

23 Biológiai alkat és személyiség A személyiség tipizálásának kérdése az ókortól foglalkoztatja az emberiséget. A különböző diszpozicionális tipológiák a testi típusok és a lelki típusok közötti kapcsolatok leírására helyezik a hangsúlyt Ezt szemléletet közvetíti Hippokratész-Galénosz, Kretschmer, vagy Sheldon típustana.

24 Testnedvek és típusok Empedoklész i.e. V. századi, a négy őselem: tűz, víz, föld, levegő Ezt felhasználva alkotta meg Hippokratész (i.e. 400 körül) a négy testnedv (vér, nyál, sárga és fekete epe) viselkedést befolyásoló elméletét. Szerinte ezek a testnedvek az egészséges embernél egyensúlyban vannak és csak az egyensúly megbomlása okozhat betegséget. Az elmélet igazi karrierje Galénosz fél évezreddel későbbi (i.u. 150 körül) átfogalmazását követően kezdődött, majd a 20. század első felében élte virágkorát.

25 Hippokratész tipológiája, előzmények Alapja: a négy alapelemmel kapcsolatos elképzelések VÍZThalész Empedoklész: Az emberi test a 4 elem keveréke LEVEGŐAnaximenész TŰZHérakleitosz FÖLD

26 Archélaosz: Az embert tűz (száraz, meleg) és víz (nedves,hideg) alkotja –A tűz és a víz aránya meghatározza a testi- lelki különbségeket és az egészségi állapotot is. –A “legtüzesebb” ember mániákus, a “legvizesebb” gyengeelméjű. –Minél több a tűz, annál gyorsabb felfogású a személy, minél több a víz, annál megbízhatóbb a tudása, viszont lassabb felfogású. Hippokratész tipológiája előzmények

27 Hippokratész tipológiája, alapok Megfigyelése: Az emberi szervezet bizonyos betegségeknél bizonyos nedveket választ ki, pl. –gyulladásoknál nyálkát –gyomorrontásnál epét (sárga - chole, fekete - melaina chole)  Humorálpatológia  a nedveket az emberi szervezet alapelemeinek tekintette; ezek meghatározzák a kóros hajlamokat

28 “Az emberek egész alkata, lelki “minősége” a széljárásnak megfelelően különül el. Ahol meleg szelek fújnak, a lakosok teste nyálkás, nedves, gyenge ellenállóképességű; ahol hideg szelek fújnak, a flegma helyett chole szokott túltengeni, az emberek száraz testűek, erős szervezetűek, inkább vad, mint szelíd lelkülettel.”

29 Galénosz munkássága Hippokratész kolerikus, melankolikus és flegmatikus típusához hozzáillesztette a szangvinikus típust és az egyes személyiségtípusokat és lelki jellemzőket a testnedvekhez társította.

30 Testnedvek és típusok A vér dominanciája alatt álló szangvinikus embernek a pirospozsgás arca és erőteljes testfelépítése miatt már a megjelenése is egészséget, életkedvet sugároz. Aktív, mozgékony, gyors felfogású és derűlátó, kedélyes, közlékeny és barátságos. Szalmaláng természetű, mivel érzelmei gyorsan lángra lobbannak, de azok hamar el is hamvadnak. A sárga epe hatására a kolerikus személy arcszíne inkább sárgás, tekintete nyílt, testtartása határozott, egész viselkedésében van némi büszkeség és öntudat, a tetterő sugárzik belőle. Érzelmi reakciói szintén gyorsak, de az előző típussal ellentétben azok tartósak. Hirtelen támadt indulatai viszont könnyen elragadhatják.

31 A ny á l t ú lteng é s é vel jellemezhető flegmatikusok megjelen é s ü kben jellegtelenek, tekintet ü k é s besz é dm ó djuk kifejez é stelen, mozg á suk kiss é lomha. Higgadtak, nyugodtak, kiegyens ú lyozottak, nehezen hozhat ó k ki a sodrukb ó l, é rzelmeik lassan fejlődnek ki. Egykedvűs é g ü k k ö z ö ny ö ss é get mutathat. A fekete epe lehangoltt á teszi azt, akin é l e testnedv fel é billen az egyens ú ly. A melankolikusok arckifejez é s é n l á tszik gondterhelts é g ü k, ingatagok, hat á rozatlanok, nehezen sz á nj á k el magukat b á rmilyen d ö nt é sre. A b á nat, a szomor ú s á g, ö nmaguk é rt é ktelens é ge vagy m á s negat í v é rzelmek k ö r é szerveződik é let ü k. Reakci ó ik á ltal á ban lassan alakulnak ki, de kialakul á suk ut á n tart ó sak é s stabilak maradnak.

32 Hippokratész és Galénosz “közös” típustana Típus uralkodó testnedv fogékonyságimpulzivitásalapbeállí- tottság eleme/ színe szangviniku s vérgyengenagyfokúbizakodólevegő /sárga kolerikussárga epeerősnagyfokú lobbanékony tűz/pir os melankoliku s fekete epeerőskisfokúszomorúföld/ké k flegmatikusnyálkagyengekisfokúközönyösvíz/zöl d

33 Ernst Kretschmer elmélete Kretschmer: elmekórtan – összefüggések keresése az elmebetegség és a test felépítése közt. (A hormonális hatások főszerepe.) Az első kísérleti hátterű tipológia – szemléletváltás Osztályozási rendszerét Kraepelintől vette át, két lelki betegséget tartott számon: Sch (dementia praecox) és mániákus-depresszív pszichózis) Családkutatásokat végzett, rokonokat vizsgált. „A test-elme összefüggés megállapításához nagy gyakorlat kell.”

34

35 Alkattípusok és jellemzésük 1. A cirkuláris pszichózisnál kerek, piknikus alkat figyelhető meg. 2. A skizofrének alakja keskeny, leptoszom. 3. A katatónok szögletes, atletikus testű. Epilepsziára hajlamosak. 4. Egy negyedik, kevert típus is létezik.

36 Tudnivalók Kretschmer elméletéről Az egyedi esetek igen heterogének, kevés a tipikus eset. A tipológia a „mintapéldányok” alapján született  következtetés a hajlamra. Vannak atipikus esetek.

37 Határesetek Nem betegek, de az alkati tulajdonságok megvannak, és enyhébb lelki jegyek is megfigyelhetők: –cikloid –szkizoid –epileptoid Ezek a személyek fluktuálnak az egészséges és a beteg állapot közt. Ilyenek voltak a páciensek is betegségük előtt; a hozzátartozók közt is felfedezhető ez a tünetsor.

38 CikloidBarátságos, jólelkű személyek, „jól ki lehet velük jönni”, értik a tréfát, az életet a maga valóságában fogadják, természetes, nyílt viselkedésűek; könnyen barátkozik, lágy, „meleg” temperamentum SzkizoidGyanakvó, érzékeny különcök, pedáns, tapintatlan, rideg „stréberek”, paranoid, túlságosan félénk, „nebáncsvirág”, fanatikus, bigott, hóbortos Epileptoid (tapadós) A temperamentum és a reakciók lassúk, nehézkesség és ingerlékenység. Erős, tartós kapcsolatok, csökönyösség és állhatatosság az életcélok követésénél, pedantéria, túlidealizálás.

39 Normál személyek jellemzése A páciensek jellemzését Kretschmer kiterjesztette a kontrollszemélyekre is. „Mintha a pszichotikusok a normál személyek karikatúrái lennének” A három normál típus: ciklotim, szkizotim és viszkózus (barikinetikus) A szerző véleménye szerint a kóros és az egészséges közti átmenet folyamatos.

40 CiklotimBarátságos, jószívű, alkalmazkodó, szívesen teremt kapcsolatot, nem intrikus. Gondolkodása realisztikus, a helyzethez illő, példákban gazdag, képszerű. Kevés logikai érzéke van, idegenkedik a rendszerszemléletű gondolkodástól. SzkizotimBarátságtalan, kevés kapcsolata van, a „hasonszőrűekkel” barátkozik. Gondolkodása absztrakt, különbségeket hangsúlyozó, érzéke van a szisztematikus gondolkodáshoz, a formális logikához. ViszkózusPasszív, erősen ragaszkodó, nem alkalmazkodó, fantáziátlan.

41 Kísérleti igazolás 1. Szín- és formalátás vizsgálata – a ciklotim személyek a színekre, a szkizotimek pedig inkább a formára figyelnek. –tachisztoszkópos vizsgálatok 2. Elkülönítés – a szkizotim személyek sikeresebben különítik el az egyes tudattartalmakat (pl. ábra-háttér). –rejtett figura tesztek 3. Perszeveráció – a szkizotimek hajlamosabbak rá. –szavak bemutatása tachisztoszkóppal, különböző szempontok szerinti válaszadással

42 Kretchmer elméletének értékelése Kretschmer intuitív, leíró módszerrel dolgozott („a gyakorló klinikus szemmértéke”). Statisztikai számításai sem támasztották alá maradéktalanul az elképzeléseit (reliabilitás, validitás, objektivitás problémák) Eredményeit Eysenck nem tudta reprodukálni. Alapprobléma: A vizsgált betegségek fellépése életkortól is függ, a testalkat a korral változik (K. is tudott erről).

43 K ö nyv é szet Allport, G. W. (1980): A személyiség alakulása. Budapest, Gondolat Carver, Charles S. – Scheier, Michael. F. (2003): Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó. ( oldal) Gould, S.J. (1999): Az elméricskélt ember. Budapest, Typotex ( oldal) Halász L., Marton L. M. (1978): Típustanok és személyiségvonások. Budapest, Gondolat Könyvkiadó Juhász M., Takács I. (szerk.)(2006): Pszichológia. Budapest, Typotex ( ) Jung, C. G. (1989): A lélektani típusok. Budapest, Európa Könyvkiadó Szakács F., Kulcsár Zs. (1980): Személyiséglélektani szöveggyűjtemény. II. Elméleti irányzatok. Budapest, Tankönyvkiadó


Letölteni ppt "Általános és személyiséglélektan A személyiség, tárgy és elmélet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések