Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános lélektan A gondolkodás. a megismerés legmagasabb szintje új mentális reprezentációt eredményez a problémamegoldásban vagy a fogalomalkotásban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános lélektan A gondolkodás. a megismerés legmagasabb szintje új mentális reprezentációt eredményez a problémamegoldásban vagy a fogalomalkotásban."— Előadás másolata:

1 Általános lélektan A gondolkodás

2

3 a megismerés legmagasabb szintje új mentális reprezentációt eredményez a problémamegoldásban vagy a fogalomalkotásban az információfeldolgozás szervező, aktív jellegének bizonyítéka

4 az érzékileg adott tulajdonságok között lévő viszonyokon túl új, érzékileg nem adott, elvont tulajdonságok feltárása. összefüggések, viszonyok, lényeges, szükségszerű kapcsolatok tükrözése. a megismerés kiszélesítése és elmélyítése. a gondolkodás az „agy nyelve”. A gondolkodás fogalmi meghatározása

5 A gondolkodás és a logikai következtetések a szillogizmus, mint a következtetésekkel kapcsolatos rendszer (Arisztotelész) –főpremissza: Minden ember halandó. –alpremissza: Szókrátész ember. –következtetés: Szókrátész halandó. a szillogisztikus következetést akkor tekintjük igaznak, ha a premisszák igazak, illetve a forma korrekt. Pl. hibás forma: –Minden férfi ember. –Minden nő ember. –Minden férfi nő.

6 A logika alapelvei 1. az azonosság elve: A azonos A-val, D.Z. azonos D.Z.-vel. 2. az ellentmondás-mentesség elve: A nem lehet nem A, D.Z. nem lehet nem D.Z. 3. a kizárt harmadik elve: A és nem A közül csak egy lehet igaz, ez a férfi D.Z. vagy nem ő, de harmadik lehetőség nincs.

7 A szillogizmusokban használt mondattípusok TípusJelölésNeveÁltalános példa „A”Minden S az P.univerzális állító Minden pasi egyforma. „E”Nincs olyan S, ami P. univerzális tagadó Nincs pasi, akinek hinni lehet. „I”Van olyan S, ami P.részlegesen állító Van olyan pasi, aki becsületes. „O”Van olyan S, ami nem P. részlegesen tagadó Van olyan pasi, aki nem okos.

8 A következtetések Induktív következtetések: az egyeditől haladunk az általános fele, pl. Péter csaló, Endre csaló, Zoltán csaló…minden férfi csaló. Deduktív következtetések: az általánostól haladunk az egyéni fele, pl. Minden férfi csaló, s Péter is csak egy férfi.

9 A fogalmi szabályalkotás - A fogalmi szabályalkotás - egy szabály, ami megmondja, hogy a jellemzőknek hogyan kell kapcsolódniuk, hogy valami a fogalom példája legyen szabálytípusjelöléspélda állítóRMinden, ami gömbölyű. konjunktívR Λ SMinden, ami gömbölyű és piros. diszjunktívR V SMinden, ami gömbölyű vagy piros. kondicionálásR => S (R V S) Minden ami piros, ha érett. bikondicionálásR => S (R Λ S) V (R Λ S) Alma, csak ha piros és csak ha érett.

10 A hibás szabályalkotás a Johnson-Laird féle kártyaprobléma

11 A problémamegoldás Mayer (1977): a probléma definíciója –egy bizonyos állapotban jelentkezik –kívánatos egy másik állapot –nincs, vagy nem ismeretes egy közvetlen, nyilvánvaló út a létrehozására

12 Mi a probléma? “Egy személy akkor kerül szembe egy problémával, amikor akar valamit, de nem tudja közvetlenül mit kell tennie annak érdekében, hogy elérje.” (Newell és Simon, 1972) - a problémamegoldás így olyan tevékenységsor, amely arra irányul, hogy a cél elérése érdekében minimumra csökkenjen a különbség a jelen állapot és a kívánt célállapot között. - a megoldó számára nehézséget jelent a célállapot meghatározása, vagyis a probléma felismerése. Meg kell találnia a célhoz elvezető utat.

13 A problémák jellemzői Célra irányulás a problémamegoldásban a viselkedés célra irányul. pl. az éber álmodozás ezért nem problémamegoldó tevékenység, mialatt megpróbál bejutni a kocsijába, mikor kizárta magát. Művelek sorozata a problémamegoldó viselkedés lépésekből vagy műveletsorokból áll. a megoldás emlékezetből való előhívása nem problémamegoldás, pl. a 2 x 3 kérdésre a válasz kiszámítása nem az, de 812 x már az Kognitív műveletek a cél eléréséhez számos kognitív műveletre vagy tevékenységre van szükség. ez a jellemző közvetlenül kapcsolódik „a műveletek sora” kritériumhoz. Rész-célokra való lebontás a probléma megoldásához a cél-állapotot számos rész-célra vagy közbülső állapotra szükséges lebontani és ezekre alkalmazni a műveleteket. néha könnyebb elérni egy rész-célt, néha további lépésekre szükséges lebontani.

14 A problémamegoldás fázisai Wallas (1926): –Előkészítés –Inkubáció –Megvilágosodás –Ellenőrzés Pólya (1957): –Megértés –Terv előkészítése –Megoldás kivitelezése –Ellenőrzés

15 A probléma definiálása Reitman (1965): –Kezdeti állapot Jól definiált Rosszul definiált –Célállapot Jól definiált Rosszul definiált Példák: –K(j)-C(j): Hogyan készítsünk fából vaskarikát? –K(j)-C(r): Hogyan készítsünk malacfülből valamit? –K(r)-C(j):Hogyan készítsünk valamiből versenyautót? –K(r)-C(r):Hogyan készítsünk az izéből valamit?

16 A reprezentáció kérdése a problémamegoldásban a mentális reprezentáció módja segítheti vagy gátolhatja a megoldást –adekvát reprezentáció: képi vagy propozícionális pl. a szerzetes és a hegy probléma,a légy és a kerékpárok probléma –adekvát megfogalmazás: még egyszer a Johnson-Laird féle kártyaproblémáról

17

18 Közelítési módszerek, stratégiák a problémamegoldásban „hideg-meleg” stratégia: pl. csipogó karóra keresése a szobában „hegymászó” stratégia: megoldást kínál, de nem mindig az optimálist „eszköz-cél” analízis: a jelenlegi állapot és a cél vagy alcél közti különbség csökkentése

19 Az algoritmus és heurisztika algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma Miért heurisztika? –mert nincs elérhető algoritmus –nincs lehetőség az algoritmus alkalmazására –nincs idő az algoritmus elvégzésére

20 ►konvergens gondolkodás — összetartó, (egy irányba tartó) szűkítő gondolkodás: a lehetőségek leszűkítése a probléma megoldásához vezető úton; beállítódás az egyetlen megoldás irányába A konvergens gondolkodás jellemzői: logikus következtetés képessége; absztrakciós képesség; szabályosságok felismerésének képessége. mennyi 2+2; ki írta a Bánk bánt?; hol fekszik Líbia? Konvergens és divergens gondolkodás

21 ► divergens gondolkodás — széttartó, elágazó gondolkodás: „többirányú” gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel. A divergens feladatnak több megoldása lehet. A divergens gondolkodás jellemzői: gondolkodás könnyedsége, folyékonysága; minél több ötlet felvetésének képessége; új szempontok figyelembe vételére való képesség; eredetiség, problémaérzék. mit lehet csinálni egy fél téglával?

22 A szakértő és újonc probléma A különbség a sémák számában és a mélyrehatolásban van –sakkmesterek: több mint tízezer séma –kezdők: néhány száz séma A funkcionális rögzülés problémája –Maier (1937) a két kötél probléma –Duncker (1945): gyertya probléma séma A transzfer problémája –Duncker (1945) a tumor-sugár probléma (erdőtűz oltása, várostrom)

23 Szemléltető feladatok, problémák indiánok a tűz körül hamis aranypénz a kalifánál szomjazó a kocsmában víz a szobában lókupec probléma

24 Állítsunk össze hat gyufaszálból négy egyenlő oldalú háromszöget!

25

26 A látható eszközök segítségével hogyan függesztené fel a gyertyát?

27

28 A kilenc pont probléma

29 Hogyan lehet ezt az alakzatot négy egyenlő részre osztani?

30

31 Hanoi torony játék - A cél mindhárom korongot átrakni az első pálcáról a másodikra! - Egyszerre csak egy korong mozdítható el! - Nagyobb korong nem kerülhet a kisebbre!

32 A Hanoi torony játék lehetséges állapotterei

33 DONALD + GERALD ROBERT D=5

34 D=5, T=0, L=8, R=7, A=4, E=9, N=6, B=6, O=2, G=1

35 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Általános lélektan A gondolkodás. a megismerés legmagasabb szintje új mentális reprezentációt eredményez a problémamegoldásban vagy a fogalomalkotásban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések