Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 2010. évi változások A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 2010. évi változások A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX."— Előadás másolata:

1 évi változások A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény változásai

2 2 Módosító jogszabályok : a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény (Krtv.) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény (Tbj-t pl. az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vétel jogintézménye és az egyéni vállalkozás szüneteltetésének lehetősége kapcsán érinti) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXVI. törvény (ez részben az anyagi adójogszabályokat módosítja, részben a Krtv-t, így vannak olyan jogszabályhelyek melyek nem a Krtv. Alapján lépnek hatályba: pl. tevékenység piaci értéke helyett tevékenységre jellemző kereset) a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CIX. törvény Pl. : érinti :Szja tv-t: hallgatói munkadíj adóterhet nem viselő járandóság értékhatárának változása, Tbj.: hallgatói ösztöndíj és hallgatói munkadíj kikerült a járulékalap fogalmából, megszűnt biztosítottnak lenni a hallgatói ösztöndíjasként foglalkoztatott Art. 20/A § start kártyás érvényességi időtartamának változása Art. 20/A § (2) bekezdés da) pontja szerint felsőfokú végzettséggel rendelkező: érvényesség 1 év). A Tny-t módosító CXXVII. tv megváltoztatta az „éves keretösszeg” nagyságát (tizenkétszeres→tizennyolcszoros) évi CLII. Törvény (Egyszerűsített foglalkoztatásról) 24. § (1) bek a):24. § (1) A Tbj. a) 4. §-a k) pontjának 2. alpontjában a szerződésben meghatározott díj szövegrész helyébe a szerződésben meghatározott díj; az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj szöveg lép,

3 3 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény változásai

4 4 Értelmező rendelkezések: (1) Értelmező rendelkezések: (1)  Foglalkoztató: a Tbj. 4. § a) pont 8. pontja – központi illetményszámfejtő - hatályon kívül, a 6. pontjában szereplő kincstár fogalma bővül: ….valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár. Ez funkció bővülést eredményez.(Igazodik ehhez a Tbj. 56/B § új szakasza)  Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. [4. § h) pont] december 31-éig hatályos Tbj.: magyar állampolgár és harmadik országbeli foglalkoztató közötti jogviszonyra a külföldi állam jogát alkalmazzák, ezt követően, ha a Magyar Köztársaság területén végzik, a biztosítási jogviszonyt el kell bírálni, járulékfizetési kötelezettséget meg kell állapítani (Tbj. 56/A §!)

5 5 Értelmező rendelkezések (2): A évi CXV. törvény hatására: 4. § - b) egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozásról és egyéni cégről szóló tv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy (az egyéni vállalkozói igazolvány nem kötelező, csak kérhető) - c) társas vállalkozás: …. 13. egyéni cég -d) társas vállalkozó: 4. egyéni cég tagja -g) segítő családtag: egyéni cég közeli hozzátartozója is. - q) Tevékenységre jellemző kereset: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás– kapcsolat Szja tv-nyel. 4. § l) l) Járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény- biztosítási járulék. (Flt. Munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék megszűnik.)

6 6 Értelmező rendelkezések (3) megnő a 4. § k) 2. pontjának jelentősége az Szja tv. ÚJ ADÓELŐLEG szabálya miatt! Értelmező rendelkezések (3) megnő a 4. § k) 2. pontjának jelentősége az Szja tv. ÚJ ADÓELŐLEG szabálya miatt! „Járulékalapot képező jövedelem: „adóelőleg számításánál jövedelemként” helyébe: adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem” kerül a Szja tv. módosításából következően. Emlékeztetőül: A Szja tv-ben jövedelem-megállapítás elve változatlan, az adót azonban az adóalap kiegészítéssel növelt összeg után kell fizetni. Szja tv. 29. § (1) „Az összevont adóalap az adóévben …. önálló, nem önálló ….egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén …. bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)-(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. …. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a (3)-(4) bekezdés alkalmazásában jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni. Az adóalap-kiegészítés (adóalap-korrekciós tényező) a munkáltatói tb-járulék, kifizetői EHO. A járulékokat tehát nem az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg után kell megfizetni.

7 7 Értelmező rendelkezések(4): A 69. § „adóköteles természetbeni juttatás része továbbra is a járulékalap fogalmának, de a Szja tv-ben az ezzel kapcsolatos változások jelentősek! (A § szerinti kedvezményes természetbeni juttatások nem képezik járulék alapját. Generális szabály, hogy az értékhatár feletti vagy feltételnek meg nem felelő természetbeni juttatás adóköteles természetbeni juttatássá válik, így az 54 %-os mértékű adó terheli a munkáltatót/kifizetőt. Bizonyos esetekben kell azt a szabályt alkalmazni, hogy az adókötelezettséget a juttató és juttatott személy közötti jogviszony alapján kell megállapítani. Erre a járulékkötelezettség szempontjából fontos nagyon figyelni!) Továbbra sem járulékalap a reprezentáció és üzleti ajándék. Kikerül a hallgatói munkadíj és az ösztöndíjas foglalkoztatás kapcsán kifizetett ösztöndíj a 4. § k) 1.al pontjából, de bekerül a 4. § k) 2.alpontjába, és az 5. § (1) bekezdés a) pontjába szintén Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony biztosított (2009. évi CLII. Tv. 24. §), ugyanakkor a hallgató munkadíjjal foglalkoztatott nem←”Tbj. 5. § (1) bek „biztosított a) …ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt.”

8 8 Értelmező rendelkezések (5): 4. § q) Tevékenységre jellemző kereset: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. (Ekhos-ra nem vonatkozik) Kapcsolat Szja tv-nyel (3. § 9. és a 16. § (5)-(9) e. v. és 25. § (5)-(7) társas v.): 3. § 9. szokásos piaci érték. e) személyes közreműködői, egyéni vállalkozói tevékenység esetében választható továbbá ea) az az ellenérték, amely - a személyes közreműködő, az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, fő-, kiegészítő- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kieső időt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve - a tevékenység folytatásának adott térségében, adott körülményei között, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné; vagy eb) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon levonásával meghatározott összeg és az ea) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság, vagy ec) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és az ea) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság, azzal, hogy szokásos vállalkozói haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, figyelembe véve a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó piaci helyzetét, kockázatait, versenyképességét, eredményességét, működési feltételeit (kezdés, szünetelés, megszűnés, elemi kár, hatósági intézkedés stb.).

9 9 Bővül a „szünetel a biztosítás” lehetősége az egyéni vállalkozás esetében figyelemmel a CXV. törvény (Evtv.) alapján: 8. § d) „az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.” Szünetelés csak az Evtv. alapján lehetséges, azaz pl. magán-állatorvos NEM, továbbá azok esetében akik eddig is szüneteltethették – megmaradt a lehetőség: pl. egyéni ügyvéd, stb.) Szünetelés időtartama: legalább 1hó, legfeljebb 5 év. Szünetelés ideje alatt, mint egyéni vállalkozónak nincs járulék fizetési kötelezettsége [Tbj. 29. § (4) bek d)], de ezért a Tbj. 39. § (2) bekezdés alapján köteles január 1- jétől forintot/hó (165 Ft/nap) fizetni. Nyugdíjas egyéni vállalkozó is élhet ezzel a lehetőséggel: Ő nem köteles ezen idő alatt a 37. § szerinti forint megfizetésére: 37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó d) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. 10. § (1) Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége: a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, (2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a) …. egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

10 10 Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok  Megszűnik a munkaadó és munkavállalói, valamint a vállalkozói járulék,  Helyette: munkaerő-piaci járulékot kell fizetni, levonni.  Az foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő tb. járulék mértéke 27 %, ebből:  A nyugdíj-biztosítási járulék 24 %,  Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 %, melyből:  A természetbeni eb. járulék 1,5 %  A pénzbeli eb. járulék 0,5 %  A munkaerő-piaci járulék 1 %

11 11 Egyéni járulékok  A változatlan nyugdíjjárulék mellett a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 %, melyből  A természetbeni eb. járulék 4 %  A pénzbeli eb. járulék 2 %  A munkaerő-piaci járulék 1,5 % A január 10-ig történő kifizetések tekintetében mind a tb. járulék (foglalkoztató/egyéni vállalkozó), mind az egyéni járulékok esetében a december 31-én hatályos mértékek érvényesek.

12 12 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény változásai A Tbj. 20. § (1)-(2) bekezdése változatlan, azaz a foglalkoztató a jelenleg hatályos járulékalap figyelembevételével azaz általa kifizetett járulékalap után, de fő szabály szerint havonta legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Változatlanul van lehetőség, hogy amennyiben nem a főszabály szerint teljesíti kötelezettségét, erről a foglalkoztató nyilatkozhat – a nyilatkozatot havi adó- és járulékbevallásában (’08) teheti meg. Változatlanul van lehetőség, hogy amennyiben nem a főszabály szerint teljesíti kötelezettségét, erről a foglalkoztató nyilatkozhat – a nyilatkozatot havi adó- és járulékbevallásában (’08) teheti meg.

13 13 A Tbj. 21. § felsorolásából hatályát veszti a b) pont: „b) az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is],” Magyarázat: a Szja tv. változása eredményezte:2010. január 1-jétől a 70. §-ban került nevesítésre, annak (5) bekezdése tartalmazza némileg módosult szöveggel. Így az, ha az megfelel összegében és a juttatás módja alapján a 25 %-os kulcsú természetbeni juttatásnak, nem része a Tbj. 4. § k) 1. pont szerinti járulékalapnak. Ugyanakkor megerősítésképpen a Tbj. 21. § b) pontjába új meghatározásként bekerült: „Járulékalapot nem képező jövedelem: …b) b) az Szja.tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik,…”

14 14 Nem fizet munkaerő-piaci járulékot új szakaszként került be a 25/A §:  a) a Tbj. 5. § (1) bek. b-d), g-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy – ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tag,  b) Az egyén és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal rendelkezik,  c) Az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a tb. nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.  b)-c) mint Flt-ben vállalkozói járulék alól mentesülők. (De R. 5/G nem minősül munkaviszonyban állónak a fiz. nélküli szabadságon lévő munkaválalló) Tehát míg a foglalkoztató már nemcsak munkaszerződéssel foglalkoztatott után fizeti a munkaerő-piaci járulékot, hanem pl. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott után is, ha az a biztosított, addig az egyén megbízási jogviszony, segítő családtag, alapítvány, stb választott tisztségviselője esetében nem fizet. Őstermelő nem fizet munkaerő-piaci járulékot: a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja az őstermelő, másrészt a 30/A § -őstermelő fizetési kötelezettsége tételesen tartalmazza, hogy milyen járulékokat kell fizetnie: munkaerő-piaci nincs felsorolva. (5. § (1) bek. b) szöv. tagja, c) tanulószerződéses tanuló, d) álláskeresési támogatásban részesülő, g) megbízási díj, stb., h) egyházi szolgálatot teljesítő, i) mg. Őstermelő, (2) bek: pl. alapítvány, társadalmi szervezet választott tisztségvisleője, stb.) A Tbj. 5. § (3) bekezdésben szereplő magánszemély –maga köteles biztosítási kötelezettségét teljesíteni a 30. § alapján FIZET mind „kvázi” foglalkoztatóként is, mind biztosítottként is.

15 15 A társas vállalkozás, a társas vállalkozó, valamint az egyéni vállalkozó járulékfizetése A társas vállalkozás, a társas vállalkozó, valamint az egyéni vállalkozó járulékfizetése (új járulékfizetési alsó határ):  Tevékenység jellemző keresete fogalom bevezetése „4. § q) Tevékenység jellemző keresete a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.”  Legalább havi átlagban a tevékenység jellemző keresete utáni járulékfizetés  Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység jellemző keresetét, bejelentés tehető, hogy a tb. járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizetik.  Az eva-s biztosított egyéni vállalkozó is a járulékot a tevékenység jellemző keresete után fizeti meg, de bejelentést tehet. (esetében is lehetséges a tényleges jövedelem után: az evás becsli a jövedelmét (közterhek, bizonylattal igazolt kiadás csökkentése) Bejelentés ebben az esetben is a ’08-as bevalláson tehető meg! Ekho alá tartozó egyéni és társas nem eszerint köteles! Kezdő egyéni vállalkozó esetében érdemes átgondolni: (7) A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó főszabály szerint járulékokat a minimálbér összege után fizeti meg….. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányban megállapított jövedelem alapulvételével fizeti meg.

16 16 Módosító törvény 223. § (3) bekezdése szerint „A Tbj. 31. §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő- szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben - átlagosan legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül.”A CXVI. tv §-a alapján ez visszamenőleg július 1-jétől alkalmazható. Pontosításra került a Tbj. 31 § (4) bekezdése is, Pontosításra került a Tbj. 31 § (4) bekezdése is, egyértelművé válva így, hogy az az egyéni vállalkozó,és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére is kötelezett. Tételesen felsorolva! Korkedvezményes járulék Korkedvezményes járulék foglalkoztatót terhelő mértéke január 1-jétől az eredeti tervezettnek megfelelően 75 %-ra növekszik, így a korkedvezményes járulék foglalkoztató által megfizetett mértéke (a 13 % 75 %-a) 9, 75 % lesz.

17 17 A Krtv §-a szerint a Tbj. az 53. §-t követően a következő 53/A. §-sal egészül ki (szükségességének oka a járulék fizetés adminisztrációs terhének csökkentése: egy számlaszámra történik az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék utalása): (ÚJ 188. adónem kód) „53/A. § (1) A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 23,81 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át. (2) A Munkaerőpiaci Alapot megillető járulékot naponta kell átutalni a Munkaerőpiaci Alap számlájára.” A Krtv §-a szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok évi költségvetéséről szóló évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt járulékbevételeket, ideértve az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékbevételeknek az Egészségbiztosítási Alapot külön törvény alapján megillető 76,19 százalékát, az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számlájára. Törvényváltozás január 1-jétől, de január 10-ig kifizetettekre: dec. 31-i hatályos alkalmazandó!

18 18 Egyéb változások: Járulékfizetés felső határa: Ft/nap ( forint), Egészségügyi szolgáltatási járulék: - nem biztosítottak által, valamint a nyugdíjas vállalkozók eü. szolg. Járulék fizetési kötelezettsége 10%-kal nő: Ft/hó (165 Ft/nap), Központi költségvetés által szolidaritási alapon jogosultak esetében: Ft Start kártyás felső fokú végzettséggel rendelkező érvényességi ideje 1 év, ebből 9 hó – 10 %-os, 3 hó -20 %-os járulékkedvezmény (2005. évi CXXIII. tv. 4/A §). Rehabilitációs hozzájárulás éves összege: Ft/fő/év. Számítás módja: 1 tizedesjegyre kerekítés, létszám munkaidő hosszától függetlenül egy fő!

19 19 Art. változás: A CXVI. Törvény 50. § módosítja: (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. a magánszemély természetes személyazonosító adatairól (ideértve az előző nevet és a titulust is), neméről, állampolgárságáról,” (3) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 24. a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választásáról, (4) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 26. a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választásáról, Tny. változás NYENYI megszűnik, utoljára 2010-ben kell beadni a Tny. 97. §-a alapján. Hatályos január 1-jétől.

20 20 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi törvény módosítása

21 21 Tételes ehót a évi LXXVIII. törvény 44. §-a hatályon kívül helyezi, de a decemberi kifizetésekre vonatkozóan még a december 31-én hatályos szabályok szerint kell megfizetni.

22 évi LXXXI. törvény két Eho tv-t érintő módosítása január 1-jén lép hatályba: I. Változás 3. § (3) A magánszemély az adóévben megszerzett KIMARAD : „BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ ESŐ” a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, …. Azaz a 3. § (3) bekezdésében felsorolt jövedelmek után megmaradt a 14 % eho! Jelentősége a változásnak a Szja tv. 11. § (3) bekezdés miatt van: (3) A magánszemély nem köteles bevallani: d) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén - az életjáradékból származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 100 ezer forintot és az adót a kifizető levonta; DE EHO EZEKET A JÖVEDELMEKET IS TERHELI!

23 23 E pont felső határánál figyelembe veendő tételek felsorolásánál megváltozik az első tétel: a Tbj. 19. § (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási mérték jelentős csökkenése miatt (5% → 2%) január 1- jétől a 19. § (3) bekezdését kell figyelembe venni, azaz a magánszemély által megfizetett természetben és pénbeli egészségbiztosítási járulékot: 6%. Ebből következően a jövedelemhatár 9 millióról 7,5 millióra csökken)

24 24 Ehhez a ponthoz kapcsolódik CXVI. törvény 128. § Krtv-t módosító rendelkezése. A) „128. § A Krtv §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: (3) Ha a természetes személy a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendő egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és 2009-ben a járulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a kilencmillió forintot (nyilatkozatkor még az 5 %-kal kalkuláltak), 2009-re vonatkozóan nem kell az Eho. 11/A. § (2) bekezdése szerinti ehokülönbözetre jutó hat százalék ehot (téves nyilatkozat miatti „büntetés”) bevallania és megfizetnie.”

25 25 II. változás: 11/A § (4) Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására December 31-én hatályos törvényszöveg: (4) Amennyiben a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről akkor is személyi jövedelemadó bevallást köteles benyújtani, ha az az Szja tv. előírásaiból nem következne.

26 26 Százalékos egészségügyi hozzájárulás (1) ← - A 11 %-os mérték emelkedése 27 %-ra. ( ← - tételes eho „ellentételezése” - Kapcsolat a Szja tv. új adóelőleg szabályával) 3. § (1) A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél a) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnél (önálló, nem önálló, egyéb jöv átalányban megállapított jövedelem) ab) a vállalkozói kivét és a kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködőidíj- kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része, EZ AZT JELENTI, HOGY A SZABÁLY VONATKOZIK A 36 ÓRÁS MUNKAVISZONY MELLETTI CSOPORTRA ÉS A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGŰEKRE IS. Evás, átalányadós egyéni vállalkozóra és evás gazdasági társaság tagjára nem vonatkozik részben az Eva tv-ből, társas vállalkozó esetében a Szja tv. 25. § (5) bekezdéséből – személyes- közreműködői díj meghatározása- következően. ←

27 27 Százalékos eho (2) A 3. § (1) bekezdés ab) pontjához kapcsolódnak további új, januát 1-jétől hatályos változások: 3. § (2) Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani. (Ez az Szja tv. szerint ott kötelezettség, ahol a tevékenység piaci értéke a legmagasabb.) A 3. § (1) bekezdésen meghatározott jövedelem után az eho-t nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni. 3. § (4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék- alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyihozzájárulás-alap együttes összegét (vagyis a tevékenység jellemző keresete).

28 28 Százalékos eho (3): Mentesül a 3. § (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott – azaz a díjkiegészítés utáni eho fizetése - alól a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a (4) bekezdés szerint eho fizetés történt. (Eho tv. 3. § (6) bekezdés) Nem fizet a magánszemély 14 % egészségügyi hozzájárulást az osztalék azon része után, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a társas vállalkozás a 3 § (4) bekezdésben meghatározott egészségügyi hozzájárulást fizetett (azaz a „volna” után megfizetett rész után). A HÁROM UTÓBBI PONT (3. § (4), (6) és (7) bekezdések EGYÜTTESEN AZT EREDMÉNYEZI, HA A „VOLNA” KATEGÓRIA, azaz az osztalékként ki nem fizetett adózott eredmény UTÁN TÉNYLEGESEN MEGFIZETI a társas vállalkozás A 27 %-OT, A KÖVETKEZŐ ÉV(EK)BEN A TÉNYLEGESEN KIFIZETETT,az osztalékkal öszefüggésben felmerülő OSZTALÉKOT TERHELŐ 27 és 14 % ALAPJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL CSÖKKENTŐ TÉTELKÉNT KELL FIGYELEMBE VENNI!!

29 29 Példák: 1.Kiegészítő egyéni vállalkozó: Költséget kivétként nem számol el. Tevékenységre jellemző kereset: 500 Osztalékot fizet: 600 Mivel kivét: 0, a tevékenységre jellemző kereset: 500, át kell csoportosítania az osztalékból összevonás alá eső kivét- kiegészítésbe 500-at, s csak 100 után fizethet forrásadót. Járulékkötelezettsége nem lesz: 0 kivét miatt a nyugdíj-járulék alap 0. A kivét-kiegészítés – után 27 %-os ehót fizet az Eho tv. 3. § (1) bekezdés ab) alapján, az osztalék – 100 – után 14 % ehot, ez utóbbit az Eho tv. 3. § (3) bekezdése alapján.

30 30 2. Kezdő egyéni vállalkozó: Minimálbér január 1-jétől Ft/hó. →12 hó: Tevékenyég jellemző kereset: Ft. → 12 hóra: Osztalék lehet Ha nem nyilatkozik a magasabb járulékalapróL → A forint után 27 % Tb-t fizet. Az osztalékból: a tevékenység jellemző keresetére át kell csoportosítania: = forintot forint után 27 % ehot fizet, s a maradék osztalék után: = után 14 % ehot fiizet.

31 31 3.Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja: (Éves szinten számolva, mert a társas vállalkozás a kivét kiegészítésről december 31-ét követően február 15-ig adja ki az igazolást.) A) eset: Osztalék O.- járulékalap. 900 e Ft. Tevékenységre jellemző kereset: e Ft. Mivel ebben az esetben nincs osztalék, nincs mivel a személyes közreműködést díját kiegészíteni sz. k d.-nak kiegészítésével. Azaz a 900 e Ft után csak Tb járulékot fizet a társas vállalkozás.

32 32 B) Eset Járulékalap: 900 e Ft. 27 % Tb járulék terheli. Tevékenységre jellemző kereset: e Ft. Osztalékfizetés 500 e Ft. Tev. jell. keresete-Járulékalap= e-900 e= 600 e. De osztalék: 500 e < tev. jell. keresete: 600 e, → 500 e Ft osztalék teljes egészében át kell, hogy alakuljon sz. k. díj kiegészítésére (Szja-ban összevonás alá eső lesz), 27 % eho fogja terhelni. Év végén a társaság az Eho tv. 3. § (4) bekezdése alapján a „+” adózott eredmény után a tag részesdése arányában fizet 27 % ehot, tevékenységre jellemző kereset - ( Szem. Közr. Díj+díj kiegészítés) Ha a különbözete 0-nál nagyobb. a) eset : Nincs „+” adózott eredmény, nincs alapja a 3. § (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek.

33 33 b) eset: 200 ezer adózott eredmény, mely a tag részesedése arányában megállapítható: Jár. Alap +sz. k. d. kieg= 900 e+500 e= e Tev. Jellemző kereset e Ft >a (900 e+500 e)-nél, ezért a 200 e adózott eredményből 100 e ft után a társaságnak meg kell a 27 % ehot fizetni. A másik 100 e után nincs kötelezettség. Abban az évben amikor majd ténylegesen kifizetik, az Eho tv. 3. § (6) bekezdése alapján „mentesül a szem. közreműk. díj kiegészítés azon része a 27 % alól, mely után már az előzőek alapján [3. § (4) bek. „VOLNA”] már a 27 % ehot megfizette a társaság, a tag nem fizet 14 %-ot. Ha a következő évben 200 e osztalék kifizetése történik -100 e a díj kiegészítésnél és osztaléknál mentes (a 27 és 14% alól), Másik 100 ezer után a társas vállalkozót 14 % eho terheli a 3. § (3) bekezdése alapján.

34 34 Százalékos eho (4): 3. § (1) b) külön adózó jövedelmek közül: - a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, - a kamatkedvezményből származó jövedelem, - az egyösszegű járadékmegváltások, - a kisösszegű kifizetések után. Nem kell megfizetni a 27 % ehot: az 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján az Szja tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik, azaz a kedvezményezett adókulcsú természetbeni juttatást sem járulék [Tbj. 21. § b) pontja alapján] sem eho nem terheli!!!

35 35 Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a törvény 5. § alapján az eddig menteseken túl: -Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, (2010. január 1-jét követően szerzett jövedelmekre és eho kötelezettségre vonatkozik) -Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 51/C §-ában meghatározott szolgáltatás (2010. január 1-jét követően ….) után. -g) az Szja tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik. -A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott eho fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza. EZ a SZABÁLY január 1-jétől szerepel az Eho 3. § (1) bekezdés a) pontjában, most átkerül az 5. §-ba. Ingatlan bérbeadás esetén tehát továbbra is csak az 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén van eho fizetési kötelezettség, melynek mértéke változatlanul 14 százalék, azaz 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén továbbra is az első forint után meg kell fizetni a 14 % ehot, figyelemmel a 450 ezer forintos értékhatárra, ez mind az összevonás alá eső típusúra (Szja tv. 16. §-a szerinti), mind a különadóval terheltre (Szja tv. 74. § szerinti) vonatkozik.

36 36 Kiegészül egy új ponttal a mentességeket tartalmazó 5. §, ezzel az ehonál is figyelembe lett véve az Uniós rendelet: (3) A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

37 37 A Krtv § -a szerint szerint (1) E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni. (2) Az Eho. 3. §-ának e törvénnyel beiktatott (4) bekezdését a vállalkozás évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni. Azaz a „volna” kategóriára eltérő üzleti évű esetében az alkalmazás késleltetett.

38 38 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 2010. évi változások A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX."

Hasonló előadás


Google Hirdetések