Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Miként viszonyul egymáshoz az EU általános költségvetése és az Európai Fejlesztési Alap?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Miként viszonyul egymáshoz az EU általános költségvetése és az Európai Fejlesztési Alap?"— Előadás másolata:

1 Miként viszonyul egymáshoz az EU általános költségvetése és az Európai Fejlesztési Alap?

2 A felek: Az Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Spanyol Királyság

3 A Bíróság Hivatalához december 6-án benyújtott keresetlevelével az Európai Parlament az EGK-Szerződés 173. cikke alapján keresetet indított a negyedik AKCS–EGK Egyezmény keretében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésről szóló, július 29-i 91/491/EGK tanácsi költségvetési rendelet megsemmisítése iránt. A Parlament a keresetét annak elismerése iránt indította, hogy a negyedik AKCS–EGK Egyezményben fejlesztési segély címén szereplő kiadások a Közösség kiadásai, és ezért ezekre az EGK- Szerződés 209. cikke értelmében elfogadott költségvetési rendeletek vonatkoznak.

4 A Tanács külön jogi aktusban kérte a Bíróságtól, hogy a keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el azzal az indokkal, hogy egyrészt nem a Szerződés 173. cikke szerinti tanácsi jogi aktusról van szó, másrészt a Parlamentnek a jelen esetben nincs keresetindítási joga szeptember 30-i végzésében a Bíróság úgy határozott, hogy e kifogás vizsgálatát az ügy érdemi vizsgálatával egyesíti. Az indokok: 1, Bár az aktus a Tanács jogi aktusa, valójában nem a Szerződés rendelkezései alapján, hanem egy nemzetközi szerződés – amelynek az összes tagállam a részese – valamely rendelkezésében a Tanácsnak adott felhatalmazás alapján elfogadott jogi aktusról van szó. 2, Sor került konzultációra, még ha fakultatív jelleggel is.

5 A Bíróság megállípította, hogy a Parlament keresete elfogadható, mivel: A Parlament megfelelő módon megjelölte a védelemben részesítendő előjoga tartalmát és azt, hogy ezen előjog állítólagos megsértése miben áll. A Szerződés valamely rendelkezésén alapuló konzultáció joga a Parlament egyik előjogának minősül. Ha egy jogi aktust olyan jogi alapon fogadnak el, amely nem ír elő kötelező konzultációt, az alkalmas ezen előjog megsértésére még akkor is, ha fakultatív konzultációra sor került.

6 Az ügy érdeméről: A Parlament érve: Az egyezmény 231. cikkének – amelyet a pénzügyi jegyzőkönyv 1. cikke is átvett – a megfogalmazásából kitűnik, hogy a Közösség mint olyan, az AKCS-államok irányában a fejlesztés finanszírozására irányuló együttműködés keretében olyan szerződéses, nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, amely elkülönül a tagállamok kötelezettségétől. Az odaítélendő pénzeszközök ennek megfelelően közösségi kiadásokként jelennek meg, amelyeket szerepeltetni kell a közösségi költségvetésben, és amelyek végrehajtására a Szerződés vonatkozó rendelkezéseit, különösen 209. cikkét alkalmazni kell.

7 A Bíróság 2 kérdést különít el ezzel az érveléssel kapcsolatban. Meg kell különböztetni egymástól egyrészt azt a kérdést, hogy ki vállalt kötelezettséget az AKCS- államok irányában. Ez a kérdés az egyezmény értelmezésétől és a közösségi jog alapján a Közösség és tagállamai között az érintett tárgykörben fennálló hatáskörmegosztástól függ. Másrészt azt, hogy vajon a Közösség vagy a tagállamok feladata-e a vállalt kötelezettség teljesítése.Ez pedig az előbbi kérdéssel kapcsolatban levő hatáskörmegosztástól függ.

8 1, A Közösség és tagállamai között a fejlesztési segélyek terén fennálló hatáskörmegosztás vizsgálata: A Közösség hatásköre e téren nem kizárólagos. A tagállamoknak tehát joguk van maguknak is kötelezettséget vállalni harmadik államok irányában, együtt vagy egyénileg, sőt, a Közösséggel közösen is. Az egyezmény, preambuluma és 1. cikke szerint, egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről az AKCS-államok között jött létre. Egy lényegében bilaterális jellegű „AKCS– EGK” együttműködést hozott létre. ---» A Közösség és tagállamai az AKCS-államok partnereiként közösen felelősek ez utóbbi államok irányában a kötelezettségvállalásokból eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséért, beleértve a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatosakat is.

9 Bár az egyezmény 231. cikke – csakúgy, mint a pénzügyi jegyzőkönyv 1. cikke – „a Közösség pénzügyi támogatása” kifejezést használja, ugyanakkor számos más rendelkezés a „Közösség” kifejezést úgy használja, hogy az alatt a Közösség és tagállamai együttesét érti. Ennek megfelelően, az egyezmény 338. cikke – a tanácskozás tárgya szerinti bármiféle különbségtétel nélkül –, úgy rendelkezik, hogy a Társulás Minisztertanácsa egyrészről a Közösség, másrészről az AKCS-államok közös megegyezésével jár el. E megállapításokból következik, hogy az együttműködés lényegében bilaterális jellegének megfelelően a „Közösség pénzügyi támogatása” odaítélésének kötelezettsége a Közösséget és tagállamait együttesen terheli.

10 A Közösség vagy tagállamai feladata-e a kötelezettségnek a teljesítése, A fejlesztési segélyek terén a Közösség hatásköre nem kizárólagos, ezért a tagállamoknak joguk van ahhoz, hogy e tekintetben együttesen gyakorolják hatáskörüket az AKCS- államoknak odaítélendő pénzügyi támogatások vállalása végett. A belső megállapodás 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok létrehozzák az Európai Fejlesztési Alapot (EFA-t), továbbá meghatározza, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben járuljanak hozzá ehhez az Alaphoz. A 10. cikk a Bizottságot bízza meg az EFA irányításával, míg a 33. cikk (2) bekezdése értelmében a Számvevőszék az EFA műveletei tekintetében is gyakorolja hatáskörét, a 33. cikk (3) bekezdése értelmében pedig az EFA pénzügyi irányítása alól a Bizottságot – a Tanács ajánlása alapján – a Parlament mentesíti.

11 Ebből következően a Közösségnek az egyezményben szereplő pénzügyi támogatásaihoz szükséges kiadásokat közvetlenül a tagállamok vállalják, és azokat egy általuk közös megegyezéssel létrehozott Alap osztja el, amelynek irányításában e megállapodás értelmében részt vesznek a közösségi intézmények. Ezek a kiadások tehát nem minősülnek olyan közösségi kiadásoknak, amelyeket a közösségi költségvetésben fel kell tüntetni, és amelyekre a Szerződés 209. cikkét alkalmazni kell. A Parlament még azt is állította a Bíróság előtt, hogy a kiadások közösségi jellege az irányításukra és felhasználásukra vonatkozóan megállapított eljárás minden aspektusából kitűnik. Így a költségvetési rendelet keletkezéséből, külső megjelenéséből, döntéshozatali eljárásából és tartalmából a Parlament szerint kitűnik, hogy a rendelet nagyon szorosan kapcsolódik a közösségi jogi aktusokhoz.

12 Ez az érv nem fogadható el, mivel a Szerződés egyetlen rendelkezése sem gátolja a tagállamokat abban, hogy a Szerződés keretén kívül a közösségi kiadásokra alkalmazandó szabályokból levezethető eljárási elemeket használjanak, és hogy az így megállapított eljárásokba a közösségi intézményeket is bevonják. Ítélet: A költségvetési rendeletet nem a Szerződés 209. cikke alapján kellett elfogadni. Így a Parlamentnek semmilyen előjogát nem sértették meg. Ezért a keresetet mint megalapozatlant, el kell utasítani. A Bíróság az Európai Parlamentet kötelezte a költségek viselésére. A Spanyol Királyság mint beavatkozó, maga viselte saját költségeit.

13 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Miként viszonyul egymáshoz az EU általános költségvetése és az Európai Fejlesztési Alap?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések