Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági eszközök Bándi Gyula. Lehetőségek díjak és adójellegű befizetések, támogatások, árszabályozás, felelősségi eszközök, állami tulajdon vagy az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági eszközök Bándi Gyula. Lehetőségek díjak és adójellegű befizetések, támogatások, árszabályozás, felelősségi eszközök, állami tulajdon vagy az."— Előadás másolata:

1 Gazdasági eszközök Bándi Gyula

2 Lehetőségek díjak és adójellegű befizetések, támogatások, árszabályozás, felelősségi eszközök, állami tulajdon vagy az állam által biztosított szolgáltatások használata, betét-visszatérítési rendszerek, piaci engedélyek, kibocsátási jogok kereskedelme, biztosíték, felelősségbiztosítás,

3 a) A díjak és az adójellegű eszközök A díjak elviekben sajátos célokat szolgálnak, a környezet használatáért fizetendő pénzeszközök. Kibocsátási díjak, melyeket a környezetbe juttatott szennyező anyag mennyisége alapján évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 2. § A törvény hatálya kiterjed: a) arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó); b) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag). 3. § A kibocsátó a) a levegőbe, b) a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, c) a talajba juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni. pl. 11. § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. 12. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

4 Környezethasználati díjak, melyeket a természeti erőforrások használatáért, terheléséért kell fizetni, ha a szennyezés mennyisége nem mérhető, de a terhelés megjelenik évi CLXXXV. törvény a hulladékról 29. Hulladéklerakási járulék 68. § (1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható. (2) A hulladéklerakási járulékot a 2. mellékletben meghatározott Dl, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási művelet után kell befizetni az 5. mellékletben meghatározott hulladékfajta, -jelleg, illetve -típus esetében és számítási mód szerint. A hulladéklerakási járulék megfizetésének kötelezettsége az 5. mellékletben meghatározott hulladék lerakásával keletkezik. (5) A járulékfizetésre kötelezettnek nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni, ha...

5 Az országokban különböző években vezették be az adót, pl. Ausztriában már 1989-ben, VH esetében 30 euro, Bulgária 2011-től (itt 1,5-3 euro összegben, amelyet fokozatosanak emelnek 2014-ig az EU konform lerakók esetére 18, a nem konform (?) lerakóknál 36 euro/tonna mértékig), Csehországban már 1992 óta létezik, 20 tonna a TSZH esetében, Észtország 1990 és 12 euro TSZH esetére, Olaszországban még a régiók között is jelentős eltérések vannak az 1996-os bevezetés óta, Lettország 1991 és most kb 10 euro/t TSZH-ra, Lengyelországban valamilyen fajta 1997 óta van, a vegyes háztartási 2012-ben 26,6 euro, Szlovénia 2001 és most TSZH-ra 11 euro, stb.

6 Termékdíjak, termék, esetleg szolgáltatás évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról 1. § (1) E törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni. (2) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki. (3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék: a) az akkumulátor; b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer); c) az egyéb kőolajtermék; d) az elektromos, elektronikai berendezés; e) a gumiabroncs; f) a reklámhordozó papír. 3. § (1) A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.

7 7. § (1) A termékdíj alapja a termékdíjköteles termék tömege. (2) A termékdíj tételeit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. melléklet állapítja meg (kollektív teljesítés). (3) Egyéni hulladékkezelés esetén a termékdíj tételeit és kiszámításának módját a törvény 3. melléklete tartalmazza. (16/A. § (1) Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen történő gyűjtést jelenti, ha erre a célra közösen finanszírozott és működtetett gyűjtőrendszert hoznak létre, és ezt az ellenőrzés során igazolni is tudják.) 8. § (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve (a továbbiakban: állami adóhatóság) látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) látja el - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat. 14. § (1) A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható. 17. § A Termékdíj Bizottság (a továbbiakban: bizottság) a környezetvédelemért felelős miniszter termékdíj-kötelezettség, termékdíjköteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiája szakmai megalapozásának, valamint az ezekhez kapcsolódó társadalmi érdekegyeztetési, illetve konzultatív feladatainak hatékony ellátását segítő szakmai javaslattevő országos testülete. 19. § (1) Az OHÜ a hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosításának az érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter által alapított, a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló társaság, amelynek üzletrésze forgalomképtelen.

8 Adó- és vámszabályok általában évi LXXXVIII. Törvény az energiaadóról 1. § (1) A törvény rendelkezéseit a villamos energia, a földgáz és a szén mennyisége alapján fizetendő, e törvénnyel előírt energiaadóra (a továbbiakban: adó) kell alkalmazni. 3. § (1) Adót kell fizetni, ha a) b) az energiakereskedő felhasználónak energiát értékesít, kivéve a lakossági fogyasztónak történő értékesítést, c) a felhasználó belföldön közvetlenül termelőtől vagy szervezett piacról energiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást, d) a felhasználó közvetlenül az Európai Unió más tagállamából energiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást, e) a felhasználó közvetlenül az Európai Unión kívüli országból energiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást, f) a személy saját felhasználásra termel energiát, kivéve, ha a termelt villamos energiát megújuló energiaforrásból állítja elő, vagy a termelt energia felhasználása a 6. § (1) bekezdésében megjelölt célra történik, vagy a termelt villamos energiát adóval terhelt energia felhasználásával és 50 megawatt alatti teljesítményű erőműben állítja elő, feltéve, hogy nem él a 6. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultságával, g) az energiakereskedő saját célra használ fel energiát, h) a felhasználó az a)-g) pontban nem említett esetben energiaadóval nem terhelt energiát vásárol vagy használ fel, i) a felhasználó a szén vásárlásakor valótlan nyilatkozatot tesz az energiakereskedőnek arról, hogy lakossági fogyasztó.

9 6. § (1) Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult a) az a személy, aki elosztó vagy átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához használ fel energiát; b) az erőművet vagy távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy, aki energiát kapcsolt hő- és villamos energia előállítására használ fel; c) az a távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy (ideértve a külön rendelet szerint központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást végző személyt is), aki lakosságnak szolgáltatott hő előállítására energiát használ fel; d) az a személy, aki kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban energiát használ fel; e) az a személy, aki vegyipari alapanyagként használ fel földgázt; f) az a személy, aki saját felhasználásra előállított villamos energia termelésére energiát használt fel; g) az a személy, aki a párnagázkészlet feltöltésére vagy szinten tartására a föld alatti gáztárolóba, illetve a szállító- vagy elosztóvezeték feltöltése céljából a szállító- vagy elosztóvezetékbe földgázt tárol be; h) az a személy, aki hálózati engedélyesként a hálózati veszteség pótlása céljából használ fel energiát; i) az a személy, aki nem tüzelő-, vagy fűtőanyagként használ fel szenet.

10 3. számú melléklet az évi CXVII. törvényhez Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások különösen a következők: 15. a mezőgazdasági őstermelőnél az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás; Mindegyik esetben érvényes variációk:  befizetés  visszatérítés  mentesség  kedvezmény

11 b) Támogatások lehetnek: vissza nem térítendő; a kedvező kamatfeltétellel adott hitelek; a kamatok fizetéséhez adott támogatás piaci hitelfelvétel esetén; pénzügyi garanciavállalás; adó- és vámkedvezmények ide is sorolhatóak PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ ÉS KIÍRÁS - Új Széchenyi Terv Társasházak Energetikai Felújítása Alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT – TEF – 2013 Jelen támogatás célja elsődlegesen a klímavédelem. Az éghajlatváltozás növekvő kockázata miatt a környezetvédelmi beavatkozások egyik legalapvetőbb formája a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése. Ez nemzetközi kötelezettség számunkra, ami egyúttal nemzeti érdek érvényesítését is jelenti. Energiahatékonysági felújítást megvalósító beruházások olyan épület esetében, amely: a) 1971 előtt épült (átadásra, használatba vételre került) hagyományos technológiával, égetett tégla (salak, bauxitbeton nem) falazattal készült, b) társasház (a pályázaton kizárólag a földhivatali nyilvántartásban társasházként bejegyzett lakóépületek vehetnek részt, a lakásszövetkezetek, vagy közös tulajdonként nyilvántartott épületek nem), c) teljes, legalább 20 lakást tartalmazó épület, amennyiben a pályázattal érintett épületben a lakások fűtésének egyedi szabályozása és mérése megoldott, vagy jelen pályázat keretében megoldásra kerül,...

12 c) Az árak befolyásolása vagy szabályozott árak létrehozása Ht A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 46. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat - a vegyes hulladék mennyiségével arányosan - a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell megállapítani és szabályozni, hogy a) a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön, valamint b) az e törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek. 47. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. (2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg. 47/A. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

13 d) A felelősségi eszközök pl. a bírságok Környezetvédelmi bírság 106. § (1) Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. (2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. (3) (4) Kormány nyilvános határozatában engedélyezheti, hogy az állam a tulajdonosi joggyakorló szervezete útján a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett környezetvédelmi bírságból eredő követelés vagy annak egy része ellenében - a követelés behajtása helyett, legfeljebb a kormányhatározatban megjelölt összegben és feltételek szerint - a bírság megfizetésére köteles gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezőkkel való megállapodással a gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő részvényt vagy üzletrészt szerezzen, ha a) a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges és b) arra a követelés összegét meghaladó vagyoni hátrány megakadályozása érdekében vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből kerül sor § A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

14 e) Az állami tulajdon vagy az állam által biztosított szolgáltatások igénybevételének feltételei 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól (3) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokért fizetendő díj mértékét az 1. melléklet I-V. pontja határozza meg. A díjat - ha az 1. melléklet I-V. pontjából más nem következik - eljárásonként kell megfizetni. (4) A jogorvoslati eljárás díja - az (5)-(8) bekezdésben foglalt esetek kivételével - az 1. melléklet I-V. pontjában meghatározott díjtétel 50%-a.

15 f) A betéti (esetleg letéti) -visszatérítési rendszerek 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól 3. § (1) A gyártó termékét, valamint termékének csomagolását - meghatározott helyre történő visszajuttatásának ösztönzése érdekében - betétdíjas termékké minősítheti. (2) A gyártó az (1) bekezdésben foglaltak esetén köteles a)a betétdíjas terméken vagy annak címkéjén a „betétdíjas termék” megjelölés feltüntetéséről gondoskodni, b) a betétdíjas terméket a forgalmazótól visszaváltani és számára a betétdíjat megfizetni, továbbá c) a betétdíjas termék visszaváltáskori állapotára vonatkozó követelményeket meghatározni, amelyek nem zárhatják ki a rendeltetésszerű használatából eredő változások esetén a betétdíjas termék visszaváltását. 6. § A gyártó az e rendelet szerinti kötelezettség keletkezését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétel céljából köteles a Főfelügyelőségnek bejelenteni a következő adatokat:

16 g) A kibocsátási jogok, engedélyek kereskedelme A buborékelven alapuló A kiegyenlítési elven alapuló piacosítás, más néven együttes szennyezéskibocsátás (netting) A termelési maximumok, kvóták A kibocsátási jogok betétként történő kezelése

17 h) A biztosíték, kötelező felelősségbiztosítás vagy kötelező biztonsági alapok képzése Ht. 30. Céltartalék és biztosítás 70. § (1) Az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, valamint az a közszolgáltató, amely hulladékkezelő létesítményt üzemeltet, a kezelésre kerülő hulladék mennyiségével arányosan, biztosítékot nyújtó céltartalékot képez. (2) A céltartalékot - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja. 71. § A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, a) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik, b) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, valamint az, c) amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít.


Letölteni ppt "Gazdasági eszközök Bándi Gyula. Lehetőségek díjak és adójellegű befizetések, támogatások, árszabályozás, felelősségi eszközök, állami tulajdon vagy az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések