Alapfogalmak: intelligence titkosszolgálatok a 20-21. században 2011-09-22  kurtán 2011.

Az előadások a következő témára: "Alapfogalmak: intelligence titkosszolgálatok a 20-21. században 2011-09-22  kurtán 2011."— Előadás másolata:

1 alapfogalmak: intelligence titkosszolgálatok a 20-21. században 2011-09-22  kurtán 2011

2 intelligence-definiciók ORSZÁGH LÁSZLÓ/MAGAY TAMÁS Angol-magyar nagyszótár (1998): Intelligence….2. értesülés, értesítés, hír, információ….3. kat hírszerzés, felderítés, titkos szolgálat

3 intelligence-definiciók A fő nehézség az „intelligence” szóban magában rejlik, amely jelenti mind azt, amit az emberek eme mesterség keretében űznek, és amit mindez eredményez. Hogy ezt az ügyet egyenesbe tegyük, döntő: az intelligence egyben folyamat és a végtermék. (SHERMAN KENT, 1946)

4 intelligence-definiciók A „foreign intelligence” terminus azt az információt jelöli, amely idegen államok adottságaira és szándékaira vonatkozik, illetve ezen államok részeire, külföldi szervezetekre vagy személyekre. (Nemzetbiztonsági törvény (USA), 1947)

5 intelligence-definiciók Intelligence is knowledge, intelligence is organazation, intelligence is activity (SHERMAN KENT, 1949)

6 intelligence-definiciók …az intelligence-t egyszerűen és széles értelemben véve információként definiálja ’külföldi tárgyakról’ – népekről, helyekről, tárgyakről és eseményekről – amelyre a kormánynak szüksége van funkcióinak irányítására. (BROWN-ASPIN BIZOTTSÁG, 1996)

7 intelligence-definiciók ….intelligence tudás és előzetes tudás a körülöttünk levő világról – előjátéka az USA politikacsinálóinak döntéseihez és akcióihoz. (CIA – A Consumer’s Guid to Intelligence, 1999)

8 intelligence-definiciók Egyrészt [az intelligence] egy szervezetre utal, amelyik információkat gyűjt, másrészt arra az információra, amit összegyűjtöttek (WALTER LAQUEUR, 1985)

9 intelligence-definiciók Intelligence az a folyamat amelyben a nemzetbiztonság szempontjából fontos információkra kíváncsiak, ezeket gyűjtik, elemzik és a politikacsinálóknak átadnak; ennek a folyamatnak a terméke; ezeknek a folyamatoknak és információknak a védelme kémelhárító [counterintelligence] tevékenység révén; és olyan műveletek végrehajtása amelyet törvényes hatóságok követlenek. (MARK LOWENTHAL, 2002)

10 intelligence-definiciók Intelligence idegen országokra vonatkozó információk hivatalos, titkos gyűjtése és feldolgozása a külpolitika megfogalmazásának és végrehajtásának segítésére, valamint a rejtett műveletek [covert action] irányítása külföldön a külpolitika végrehajtásának előmozdítása érdekében. (R.A. RANDOM, 1958)

11 intelligence-definiciók ….mindkét folyamat védelme… (MARTIN T. BIMFORD, 1958)

12 intelligence-definiciók Az intelligence tudás – ideális esetben előzetes tudás – aminek megszerzésére nemzetek törekednek, válaszul külső fenyegetésekre és hogy megvédjék létfontosságú érdekeiket, különösképpen a saját nép jólétét. (LOCH JOHNSON, 1997)

13 intelligence-definiciók Az intelligence titkos állami aktivitás külföldi entitások megértése vagy befolyásolása céljából. (MICHAEL WARNER, 2002)

14 intelligence-definiciók …titkos eszközökkel megtalálni azt, amit a kormányzat nyílt szervei nem tudnak nyílt módszerekkel megszerezni. NICHOLAS ELLIOTT

15 intelligence-definiciók …az emberek titkainak titkos gyűjtése… KEN ROBERTSON

16 intelligence-definiciók k Intelligence egy esernyő fogalom, amely egy sor aktivitásra utal – a tervezéstől az információgyűjtésen át az elemzésig és ennek szétosztásáig – amelyeket titkosan irányítanak, fenntartva és erősítve ezzel a relatív biztonságot, kellő előrejelzéseket adva fenyegetésekről, illetve potenciális fenyegetésekről oly módon, ami lehetővé teszi egy preventív politika vagy stratégia kellő időben történő végrehajtását, beleértve – ha kívánatosnak tartják – a rejtett műveleteket. (PETER GILL/MARK PHYTHIAN, 2006)

17 az „intelligence” felosztása az USA-irodalomban  INFORMÁCIÓK GYŰJTÉSE  INFORMÁCIÓK ELEMZÉSE  KÉMELHÁRÍTÁS  REJTETT MŰVELETEK

18 fontos, de problematikus elemek  TITKOSSÁG  ÁLLAMI AKTIVITÁS  TUDÁS/BEFOLYÁSOLÁS  KÜLFÖLD/BELFÖLD

19 a titkosszolgálatok feladatai FenyegetésFunkciók Külső katonai katonai hírszerzés politikai politikai hírszerzés Belső külföldi kat. kémek kémelhárítás külföldi pol. kémek rendszert ellenzők kémelhárítás, alkotmány/állam-védelem

20 a titkosszolgálati tevékenység négy típusa Sherman Kent szerint Biztonsági titkosszolgálati információk „Pozitív” titkosszolgálati információk Hazai célokra irányuló titkosszolgálati tevékenység Amerika-ellenes tevékenység elhárítása Pénzhamisítás, adókimentés leleplezés Az ország jóllétét veszélyeztető tényezők (pl. időjárás) Külföldi célokra irányuló titkosszolgálati tevékenység Kémelhárítás, Szabotázselhárítás Kábítószercsempészet Katonai, politikai, gazdasági tudományos stb. információk gyűjtése külföldön forrás: Kent Strategic Intelligence for American World Policy 1949, 209-212 old.

21 a titkosszolgálatok típusai  hírszerző szolgálatok  kémelhárító szolgálatok  belbiztonsági szolgálatok

22 módszerek  INFORMÁCIÓSZERZÉSI MÓDSZEREK  BESZERVEZÉSI MÓDSZEREK  HÁLÓZATFENNTARTÁSI MÓDSZEREK  KOMMUNIKÁCIÓS MÓDSZEREK

23 információszerzési módszerek  HUMINT (CIA) (IH, KFH)  TECHINT  IMINT (NRO, NGA)  SIGINT (NSA)  COMINT  TELINT  ELINT (KFH)  OSINT

24 titkosszolgálati humor Azzal a hittel függ össze, hogy a Washingtonban dolgozó nagyszámú szovjet hivatalnok figyeli, hogy késő este szállítnak-e nagy mennyiségben pizzákat a Fehér Házba, a Külügy- minisztériumba és a Belügy- minisztériumba, mert ez azt jelzi, hogy valahol válság érlelődik. Ezt jelentik Moszkvának.

25 input és output a titkosszolgálatok esetében INPUT „nyers információ nyílt, titkos SZERVEZE T OUTPUT („termék”)