Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Ecker Klaudia Vertetics Viola Közösségi rendészet 2012. november 13. Műhelyszeminárium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Ecker Klaudia Vertetics Viola Közösségi rendészet 2012. november 13. Műhelyszeminárium."— Előadás másolata:

1 Készítette: Ecker Klaudia Vertetics Viola Közösségi rendészet november 13. Műhelyszeminárium

2 Bevezető Szakmai színvonal növelése és technika korszerűsítése nem javítja a közbiztonságot Igény a növekvő társadalmi feszültségek elrendezésére Konfliktuskezelés a mindennapokban Rendőrség és társadalom közötti viszony megerősítése, integráció A rendőrség megjelenése, mint a lakosságba beépült rendfenntartói szervezet Járőri szolgálat elterjedése, avagy a gyalogos rendőri jelenlét fontossága Forrás: Korinek László - Az igazságszolgáltatás mint rendszer, szervezeti kutatások

3 Community policing – Közösségi rendészet – Fogalmi behatárolás A közösségi rendészet összetevői: Kooperációs elv Gondolkodási mód Cselekvési rutin Gondolatgazdagság A modell építőkövei: Haladás a professzionalizmus felé Távolodás a politikai befolyástól, a központosított irányítástól Összpontosítás a bűnözés elleni harcra Gyakorlati célok: Megelőzés célú járőrözés Gyors reagálás Utólagos nyomozás Objektív biztonságérzet megalapozása Forrás: Danielisz Béla – Jármy Tibor: Rendészet Európában

4 Az alternatív rendészet modelljei napjainkban Közösségi rendészet Probléma-orientált rendészet Szomszédsági rendőrség nem teljes az átfedés a közösségi rendőrséggel Fő különbség: a rendőrséget foglalkoztató problémák nem mindig esnek egybe a közösség gondjaival alapja a helyi közösség bevonása a közbiztonság megteremtésébe szolgáltató jelleg szervezési elve a decentralizáció sikere függ a társadalommal való kommunikációtól Forrás: Christian László - Az önkormányzati rendőrség és a közösségi rendészet összefüggéseiről

5 Közösségi rendészet – Community Policing A hagyományos bűnüldözési és reaktív (a lakosságtól érkező hívásokra mozgásba jövő) megközelítés helyett fontos célként jelenik meg: a bűnözéstől való félelem csökkentése, illetve az életviszonyok megelőzési szempontból kedvező alakításában való közreműködés  Az említett célok csak az emberekkel, illetve a közösségi intézményekkel való, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés keretében lehetséges  Ebből következik a rendőrség társadalom előtti felelősségének növelése, illetve az emberekkel és azok jogaival való fokozott törődés  Különösen fontos a közbiztonság fenntartására irányuló tevékenység ellenőrzése: a külső, civil kontroll Forrás: Korinek László - Az igazságszolgáltatás mint rendszer, szervezeti kutatások

6 Probléma-orientált rendőrség – Problem-oriented Policing A közösségi rendőrség: azokat a problémákat célozza meg, amelyek bűncselekmények elkövetéséhez, illetve elszenvedéséhez vezethetnek A közösségi rendőrség egyben problémai-orientált rendőrség is Különbségek: a reformok körében ragadhatók meg A közösségi rendőrség egyetlen fontos rendőrségi szükségletet elégít ki: a társadalomhoz való kötődést A probléma-orientált rendőrség: A rendőri működés egészét kívánja új alapokra helyezni Az adatok szisztematikus gyűjtését, feldolgozását és visszaáramoltatását tekinti elengedhetetlennek a közbiztonság fenntartása érdekében Célok: probléma feltárása, elemzése, következtetések levonása, megoldások felvázolása Forrás: Korinek László - Az igazságszolgáltatás mint rendszer, szervezeti kutatások

7 Szomszédsági rendőrség – Neighbourhood Policing A szomszédsági rendőr az adott területen gyalogos szolgálatot teljesít A szomszédsági rendőröknek szüksége van: szakmai tudásra, helyismeretre, megfelelő szociális és kommunikációs tudásra, illetve rendőri gyakorlatra Feladatuk: segítő, szolgáltató munka rendőri intézkedés szüksége esetén hivatási kötelezettség teljesítése Forrás:

8 A közösségi rendészet eredete I. - Anglia Középkor – alulról szerveződő rendőrségi modell Vilmos idején: az állampolgárok személy és vagyonbiztonságáról a helyi közösség gondoskodik Szigetországi szokásjog: a közösség minden férfi tagja köteles volt közbenjárni a rend fenntartásáért A közösségi rendészet alkalmazásában az Egyesült Királyság jár az élen. Napjainkban is jó gyakorlat mutatkozik be a modell megvalósulásában. ‘80-as évek: Scotland Yard – „A tulajdon védelme főleg a tulajdonos feladata!” Londoni Camden town-i projekt – civil auditorok bevonása, tanácsadó szolgálat működtetése

9 https://www.youtube.com/watch?v=JIXUFIFjITI&feature=related Neighbourhood Policing – Szomszédsági Rendőrség Angliában polgárorientált rendőrségi munkavégzés folyamatos reform készséges rendőrségi jelenlét közösségi igények helyi szinten való kielégítése Fehér Könyvben megfogalmazott program (2004) legeredményesebb megvalósulás: Anglia és Wales – óta kötelező a szomszédsági rendőrség működtetése sokrétű szervezeti összetétel: hivatalos rendőrök, polgárőrök, éjjeli őrök, önkéntes helyi lakosok napjainkra közel résztvevő folyamatosan növekvő költségvetés biztosítása a program számára

10 „Kevesebb bűnözés Angliában és Walesben” 2010-es brit felmérés 45 ezer angol és walesi háztartás megkérdezésével készült kutatás 1997 óta 43 százalékkal csökkent a lakosság által érzékelt bűncselekmények száma Angliában és Walesben 2009-ben 10 millió alá esett a bűnelkövetések száma az országrészekben Évente ismételt felmérések – leglátványosabb visszaesés között A csökkenést a hivatalos rendőrségi adatok is megerősítik A British Crime Survey szerint az elmúlt egy évben 9 százalékkal esett vissza a betörések és 17 százalékkal az autólopások, feltörések és rongálások aránya Megjegyzés: Nem érint olyan súlyos bűncselekményeket, mint a gyilkosság, nemi erőszak és szexuális zaklatás. Míg az angol és walesi lakosok úgy érzik, saját környezetükben csökken, 66 százalékuk mégis úgy látja, hogy országszerte viszont növekszik a bűnelkövetések száma.

11 Közösségi rendészet eredete II. – Amerikai Egyesül Államok A föderalizmus és a helyi autonómia elveinek érvényesülése Nem számottevő nemzeti rendőri erő Sajátos rendőri struktúra kialakulása Lentről fölfelé építkezés, cizellált rendszer, professzionalizmus Az USA rendőrségi struktúrája: Municipial police: helyi, önkormányzati szint State police: állami szintű rendőri erő Federal police: a szövetségi kormány rendőri szinten fenntartott szervezete Private police: magánrendőrségek

12 Közösségi rendészet eredete II. – Amerikai Egyesül Államok „Ne azt keresd, hogy a lakóhelyed mit tehet érted, hanem azt, hogy Te mit tehetsz a lakóhelyedért.” (J.F. Kennedy) Szomszédőrzők elterjedése Polgárok aktív részvétele Alárendelt viszony a közösségi rendőrséggel Rendfenntartás, bűnmegelőzés Auxiliary police – Kisegítő rendőrség Önként vállalt, fegyvertelen, de technikailag jól felszerelt állampolgári szolgálat

13 chicagói modell: Veszélyforrások feltárására helyezi a hangsúlyt Állandó bizottsági fórumok az erős társadalmi kapcsolatok kialakítására Előnye: nem enged teret a rendőri önkénynek, jó kapcsolatokat ápol a kisebbségekkel, a szegényebb rétegekkel Hátránya: eredményei nem látványosak New York példája: Veszélyforrások represszióval történő felszámolása képezi a stratégia alapját Látványos eredmények – csökkenő bűnözés Probléma: Gyakoriak a rendőri túlkapások, amelyek elsősorban a kisebbségben élőket sújtják A rendőri aktivitás nyomán jelentősen nő a börtönnépesség Forrás: Dr. Finszter Géza (2008) – A rendészeti rendszer alkotmányos és közjogi alapjai

14 kanadai modell: A rendészet legalapvetőbb funkciója: biztonság feletti őrködés Veszélyek azonosítása érdekében állandó párbeszéd a közösséggel Kooperáció más a közbiztonságért felelős szervekkel Generális szaktudás szükséges Szervezete legyen decentralizált, melyet az önkormányzat irányít és amely civil ellenőrzés alatt áll A közösségi rendőrök számára a hétköznapi tapasztalatok a legértékesebbek (Az olyan veszélyforrásokra, mint a közterületek elhanyagoltsága, a szemetelés, a nyilvános alkoholfogyasztás, a graffiti, az elhagyott, üres ingatlanok lepusztulása, a csavargás, a koldulás, az iskolakerülő gyerekek, a családon belüli erőszak, a drogfogyasztás, azonnal reagálni kell. ) Forrás: Dr. Finszter Géza (2008) – A rendészeti rendszer alkotmányos és közjogi alapjai

15 Elért eredmények Kanadában a közösségi rendőrségnek köszönhetően már a ‘90-es évek közepe óta csökkent a bűnözés kisebb lett az áldozattá válás esélye ritkábbak lettek a rendőri intézkedések elleni panaszok és a segélyhívó telefonálások növekedett az emberek biztonságérzete nőtt a rendőri létszám javult a rendészet technikai ellátottsága a korábban súlyosnak számító gondok érezhetően visszaszorultak (pl.: drogfogyasztás, családon belüli erőszak, iskolakerülés) Forrás: Dr. Finszter Géza (2008) – A rendészeti rendszer alkotmányos és közjogi alapjai

16 Egy európai példa a közösségi rendőrség megítéléséről Rendőrségi irányítással Spanyolországban Egy spanyol rendőr kolléga meséli: „Magam sem hittem, de egy rendőr, egy átlagos hétköznap egyedül eredményesebb a rendőrség számára, mint kettő együtt. Nem, nem rendőrvicc! Olvastuk, megtapasztaltuk: ha két rendőr együtt teljesít szolgálatot (nem rendkívüli esetről van szó) egymással sokkal inkább el vannak foglalva, beszélgetnek, kávéznak, stb., és kevéssé keltenek bizalmat a járókelőkben. Nyilván az emberekhez sem, vagy nem úgy szólnak, mint ha egyedül lennének, a két ember együtt inkább a hatalmi pozíciót erősíti. A gépkocsizó vagy épp motoros járőr személytelen, ez utóbbi inkább csak az autósok számára jelent visszatartó erőt. Lehet, hogy hátráltatják a bűnözőt jelenlétükkel, de ha elhaladtak már nem akadályozzák meg a bűncselekményt. Ha a rendőr vezet, vagy egymással beszélgetnek, nem veszik észre az állampolgárok arcán az esetleges gondterheltséget, nem szólítják meg őket, akár csak egy kedves gesztus erejéig sem. Ez pedig rendkívül fontos. S tapasztaltuk: többet is ér… Nem kell a zord, együttérzésre képtelen közeg, empátia kell, megértés, párbeszéd.” Forrás: Danielisz Béla – Jármy Tibor: Rendészet Európában

17 Tételek, állítások Az alternatív rendészet modelljei (úgy, mint közösségi rendészet, szomszédsági rendőrség) elengedhetetlenek a bűncselekmények számának megfékezésében. A jó rendőr gyalogosan közlekedik. Egy helyi közösség tagjai szívesebben veszik azon rendőrök segítségét, akiket személyesen is ismernek, tudják, hogy megbízhatnak bennük.

18 etek_az_usaban_es_europaban_-_biztonsagpolitika.hu.pdf Korinek László - Az igazságszolgáltatás mint rendszer, szervezeti kutatások Danielisz Béla – Jármy Tibor: Rendészet Európában Christian László - Az önkormányzati rendőrség és a közösségi rendészet összefüggéseiről Dr. Finszter Géza (2008) – A rendészeti rendszer alkotmányos és közjogi alapjai en.page Felhasznált irodalom

19 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Készítette: Ecker Klaudia Vertetics Viola Közösségi rendészet 2012. november 13. Műhelyszeminárium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések