Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Településközi kapcsolatok, agglomerációk Somlyódyné Pfeil Edit Genfi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Településközi kapcsolatok, agglomerációk Somlyódyné Pfeil Edit Genfi."— Előadás másolata:

1 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Településközi kapcsolatok, agglomerációk Somlyódyné Pfeil Edit Genfi Egyetem Európai Tanulmányok Intézete–MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Fórum Pécs, június 21.

2 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete A Svájci Konföderáció kormányzási szintjei Svájc három kormányzási szintbe tagolódik Föderális kormányzat 26 szuverén kanton, amelyek felhatalmazottak az önkormányzati autonómia fokáról dönteni 2880 helyi önkormányzat, amelyek báziselemét alkotják a föderális államnak

3 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Svájc városszerkezete Svájc kis-, közepes és kevéssé nagy városokkal rendelkezik Agglomerációi átnyúlnak a kantonális és államhatárokon A vidéki térségekben a város és a vidék összemosódott, szuburbán és periurbán területek jöttek létre A legnagyobb városok, Zürich, Basel és Genf agglemerációi nem mérhetők az európai metropolisz térségekhez „Svájc területrendezési alapvonalai” (1996): – a városok teljesítőképes összekapcsolódása biztosítandó Svájc teljes területén a köz- és magánszemélyek közlekedésén és a teherforgalmon keresztül, továbbá a telekommunikáció garantálja a hozzáférést a városi funkciók átfogó kínálatához – A közepes- és kisvárosok a nagyvárosi centrumokkal hálózatba szerveződve fejlődési impulzusokat tudnak fogadni – A hálózatosodás együttműködést jelent, valamint a hasznok és terhek kiegyenlítését a városok között, a különböző területi érdekeknek alárendelten – A városok a gazdasági fejlődés motorjainak tekintendők

4 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete A városi területek definíciója (1997) A városi területek fajtái: a.Városok, melyek nem tartoznak agglomerációkhoz – községek legkevesebb tízezer lakossal. b.Agglomerációk – több község egybefüggő területe legkevesebb 20 ezer lakossal c.A nem a magterülethez tartozó önkormányzat az agglomerációhoz tartozik, ha építészetileg egybeépült, kombinált lakos/munkahely sűrűség fennáll, a népességének növekedése az elmúlt 10 év svájci átlaga fölött van stb. Svájc hálózatos városrendszere: – Nemzetközi jelentőségű agglomeráció: Genf és Basel – Nemzeti jelentőségű agglomeráció: Lausanne, Bern, Luzern, St. Gallen, Winterthur-Zürich, Lugano – Regionális jelentőségű középvárosi agglomerációk – Regionális jelentőségű kisvárosi agglomerációk

5 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Svájc agglomerációs politikája 2001 agglomerációs politika meghirdetése: Svájc legjelentősebb városait hálózatos együttműködésbe kell szervezni ahhoz, hogy attraktívakká váljanak a nemzetközi gazdaság számára Ennek módja az európai városhálózat szerves részévé válás elsősorban Zürich, Genf és Basel helyzetbe hozásával Svájc városhálózatának az államhatáron átnyúlóan kell hálózatosodnia és az európai városhálózat integrált részévé kívánatos válnia → Genf és Basel A 26-ból 15 határkanton, a 6 legnagyobb agglomeráció határon átnyúló

6 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Svájc agglomerációs politikája Fő iránya: a föderatív államberendezkedésből adódó vertikális együttműködés és a horizontális kooperáció erősítése Eszköze: az agglomerációk közlekedésének fejlesztése az (államszövetség), majd arra építve államilag támogatott innovatív modellprojektek elindítása az agglomerációk fejlesztésére → együttműködések alulról építkezése és közös projektek megvalósítása. Eredménye: tíz kiválasztott agglomerációs együttműködési intézmény (Zürich, Bern, Delémont, Luzern, Lausanne, Aarua- Oltenés és Zofingen, St. Gallen stb.) elfogadta új fejlesztési stratégiáját és egy közös jövőkép mentén el kezdett dolgozni a településhatárok feloldásán. → az együttműködések intézményi kereteinek megtalálása nem egyszerűen közigazgatási szervezeti kérdés, sokkal inkább a fejlesztéspolitikának és a várospolitikának a része

7 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete A Baseli agglomeráció Cél: a többszintű kormányzás megvalósítása, ami Svájc tekintetében speciális, mert a föderatív struktúrához kapcsolódik Horizontálisan együttműködnek az önkormányzatok, vertikálisan pedig a szövetségi, a kantonális szint és az agglomeráció kooperál egymással A kooperáció két erős mozgatórugója: – az Infrastrukturális Alap, amely 2008 óta föderális szintről biztosítja a különféle közlekedési és települési fejlesztési projektek társfinanszírozását – az ún. Agglomerációs program, amely egy stratégiai tervezési eszköz Az agglomerációt átfogó módon intézményesítő politikai szervet nem találunk Az agglomerációs program végrehajtására rendelt hivatal (Geschäftsstelle Agglomerationsprogramm Basel) jogosult képviselni az agglomerációt a szövetségi szervekkel szemben

8 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete A Genfi agglomeráció Genf kantonban nagyon szűk az önkormányzatok kompetenciája,, ezért a kanton integrálja és teljes jogkörben képviseli őket a Genfi agglomerációt érintő együttműködésekben → ebben a kantonban az önkormányzatok nem jelennek meg partnerként az agglomeráció szintjén Genf kanton ebből eredő szakfeladatait és koordinációs teendőit a Genf Állam Külügyekért Felelős Hivatala látja el Az agglomeráció csúcsszerveként egy közös tanács felállítása, melyben Svájc és Franciaország egyaránt képviseltetné magát, az 1970-es évek óta máig nem tudott megvalósulni A helyi közösségek definiálják az együttműködés területeit és törekednek arra, hogy közös életteret építsenek föl → a vitás kérdések rendezésére létesítettek egy közös platformot, amelyet a politikai határok nem érintenek (bizalmi viszony)

9 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete A politikai önkormányzatok egyesítésének folyamata Svájc az önkormányzatok által hordozott identitás és a hatékonyság elve közötti küzdelemmel jellemezhető Fragmentált önkormányzati rendszert birtokol, minthogy a községek átlagos népességszáma 2000-ben 2333 fő volt Az önkormányzatok működésének hatékonnyá tétele kétféle eszköz alkalmazásával valósul meg Svájcban, egyfelől az önkormányzatok hagyományosnak tekinthető együttműködésével, társulásával, másfelől mind gyakrabban az önkormányzatok egyesítésén keresztül Svájc kantonjai különböző mértékben éltek a községfúzió eszközével, lévén kantonális hatáskörbe tartozó ügyről van szó. Fribourg kanton csökkentette legnagyobb mértékben, mintegy 120-szal helyi önkormányzati egységeinek számát A svájci jog szerint a községi önállóság elvesztése az érintett önkormányzatok egyetértését feltételezi – direkt demokrácia kontrollja Következtetés: fúzió helyett sokkal inkább a községközi együttműködések ösztönzésére, valamint a hatalom optimális megosztására (lásd föderalizmus) van szükség

10 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Önkormányzatközi együttműködés Hátránya: ad hoc lokális szervezetek, amelyekben a közszolgáltatások közös megszervezésének égisze alatt elvész a direkt demokrácia lényege plusz költségeket indukál a tájékoztatást és a döntéshozási eljárást érintően. egy kvázi negyedik szintet eredményez a föderális államszerkezetben, mégpedig a község és kanton között. Bern kanton alkotmánya és községi törvénye (részletes szabályozás) – az önkormányzatok státusza, autonómiája kantononként változik. Fő szabály - a községek együttműködése az önkéntesség alapelvén épül fel

11 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Önkormányzatközi együttműködés A községek mind községi, mind pedig regionális feladatok együttes teljesítésére társulhatnak → régióként és agglomerációként működnek együtt a jogalkotó a kooperáció területi keretét megszabja, amit „Gesamtperimeter”, azaz teljes kerület elnevezéssel illet A községek együttműködési szerződést kötelesek kötni (meg kell nevezni a tagokat, az együttműködés területeit, valamint a létrehozandó szervezet alapvonalait, beleértve a bevitt eszközöket). a szerződés érvényességéhez azt a kanton kormányzó tanácsának tudomására kell hozni. A „kvázi kötelező társulás” is megjelenik: ha községi és regionális feladatok teljesítése költségtakarékosabb vagy hatékonyabb és a köz érdekében áll, a kanton az általa folyósítandó pénzügyi támogatást a községek együttműködésétől teheti függővé

12 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Önkormányzatközi együttműködés Az önkormányzatközi együttműködés formái lehetnek: községszövetség (Gemeindeverband) szerződéses viszony (Vertragsverhältnis) közjogi vállalat (intézmény) magánjogi jogi személy. A községszövetség átveszi a ráruházott feladatok körében a hozzá tartozó községek jogait és kötelezettségeit. A ráruházott feladatokért díjakat és hozzájárulásokat vethetnek ki, azonban adót nem vethetnek ki. A községszövetség megalakításáról, illetve az ahhoz történő csatlakozásról a választójogosultak döntenek. A szövetség legfőbb szerve a végrehajtó testület és a választójogosultjai a községeknek, vagy pedig egy szövetségi parlament. Szabályozza a képviseletet, továbbá a képviselőit instruálhatják, sőt kötelező utasításokat is adhatnak nekik

13 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Regionális konferenciák Intézményesítésük: Bern kanton községi törvénye, 2007 Céljuk a résztvevő önkormányzatok eredményes feladatellátása. E szervek a kanton és a községek által egyaránt átruházott feladatokat teljesítenek, határozataik kötelező erővel bírnak. Kompetenciájuk keretei között autonómiát élveznek. Erős legitimációval rendelkező szervről van szó - létesítésükről a községnek és választójogosultaknak egyaránt dönteniük kell. A kormányzó tanács feladata, hogy kiírja a regionális népszavazást a regionális konferencia megalapításáról, ha azt több község kéri. A konferencia mindenkori területét – az érintett községek meghallgatása után – a Kormányzó tanács rendeletben állapítja meg. Kötelező együttműködés - a kijelölt terület összes önkormányzatát átfogja a regionális konferencia, azonban ismeri a törvény a kettős tagság intézményét is. Példa: Regionalkonferenz BernMittelland (96 község, közös projektek)

14 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Regionális konferenciák A regionális konferenciák kötelező feladatai regionális stratégiai, közlekedési és településtervezés, illetve azok kölcsönös egyeztetése (Richtplan – a területi fejlődés stratégiai irányításának központi eszköze) regionális kultúra támogatás a regionális politikát meghatározó törvényalkotás által meghatározott regionális feladatok teljesítése az energiatanácsadás törvény útját további kötelező feladatok ruházhatók a regionális konferenciákra. A konferenciák szervei: a szavazásra jogosultak a községek a regionális gyűlés az ügyvezetés a hivatal a kontrollszerv a bizottságok, feltéve, hogy döntési jogosultsággal rendelkeznek. A Kormányzó tanács bocsátja ki rendelet formájában a konferencia szervezeti szabályrendeletét (szavazatarányok)

15 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Kötelező együttműködés Ha a hatékony és gazdaságos feladatellátás megköveteli, a Kormányzótanács valamely régióba vagy agglomerációba tartozó önkormányzatoknak határidőt szabhat egy együttműködési szerződés kidolgozására. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el és a szerződést az érintettek nem terjesztik elő, a Nagy Tanács törvénnyel vagy határozattal együttműködésre kötelezheti az önkormányzatokat. A Nagy Tanács határozza meg az együttműködésben résztvevő helyhatóságokat (teljes kerület), az együttműködés konkrét területeit, annak jogi formáját, a szervezet fő jellemvonásait, továbbá a befektetett eszközök fajtáit és mértékét

16 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Következtetések Az állami szerepvállalás döntő a város-, illetve önkormányzati rendszer fejlesztésében A többszintű kormányzás vertikális és horizontális ága egyaránt fontos az eredményesség elérésében A városhálózat fejlesztésének hatékony eszköze a határokon átnyúló együttműködések révén létesített regionális, illetve metropolisz térség A tervezés eszközének érdemi alkalmazása a lelke a mindenfajta területi együttműködésnek. A kooperáció bizalmi viszonyt feltételez, amelynek létrejötte hosszú út eredménye

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete Településközi kapcsolatok, agglomerációk Somlyódyné Pfeil Edit Genfi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések