Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja 1 Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető Erdély – Csíkszereda, 2010. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja 1 Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető Erdély – Csíkszereda, 2010. november."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja 1 Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető Erdély – Csíkszereda, november 4. Regionális politika szerepe a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatásában Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2  A centrum-periféria viszonyrendszer alakulása Európában  V.ö:Immanuel Wallerstein : A modern világgazdasági rendszer kialakulása. (A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században). – Budapest, Gondolat Kiadó,  Előzmények: Az új világgazdaság - az új „európai világgazdaság” létrejöttének kezdetei:  nagy földrajzi felfedezések - a hagyományos szárazföldi (Európa–Elő- Ázsia–Ázsia), tengeri (Hanza-városok, Földközi-tenger) kereskedelmi útvonalak tengeri, transzatlanti irányokba történő áthelyeződése  nyersanyagok és nemesfémek tömeges beáramlása, árforradalom, árrobbanás, gabonakonjunktúra  Következmény :  az új gazdasági „Világ-rend”, az ún. „európai világgazdaság” kialakulása  a centrum és a periféria viszonyrendszer kontinentális átrendeződése 1. Bevezető gondolatok

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3  Az új „európai világgazdaság” regionális (területi) jellemzői:  Legfontosabb sajátosság a gazdaság dominanciája, nemzetekfelettisége, a korábbi kvázi nemzetállami jelleggel szemben.  Területiségében „tág térfoglalás”, kontinentális (pl. Európa), illetve interkontinentális (pl. Amerika, India) viszonylatokban  A nyugat- és kelet-európai fejlődési irányának szétválása Elbán túli nyugat-európai területek iparosodása, tőkés fejlődése Elbán inneni Kelet-Európában megtorpanás, a feudalizmus újratermelődése („újrakiadása”); a majorsági gazdálkodás megerősödése, a „második jobbágyság” (zweite Leibeigenschaft) újbóli intézményesülése; visszakanyarodás, refeudalizáció  Új kontinentális területi munkamegosztás Európa keleti és nyugati fele között (ipar-mezőgazdaság), amelyben a leszakadó és elmaradó Kelet-Európa a fejlettebb, iparosodó, gyorsan urbanizálódó Nyugat-Európa nyersanyagbázisa  Kontinentális centrum–periféria viszony létrejötte Nyugat- és Kelet-Európa viszonylatában.  Magyarország a folyamatban: török hódoltság, Trianon és a szocialista korszak következményei a perifériaképződésben, belső és külső (határ menti) perifériák 2. Az új gazdasági „világ-rend”, világpiac létrejöttének kezdetei

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 3. Határrégiók szerepe a terjeszkedő EU-ban  Az 1989/90-as kelet-európai rendszerváltó- és az európai integrációs folyamat kiteljesedése, a keleti bővítés a határrégiók növekvő jelenlétével járt együtt (az EU területének 46%-a határrégió, ahol a népesség mintegy harmada, 32,2%-a él)  A határrégiók bővülő szerepköre, az európai regionális támogatási politika egyik legfontosabb prioritása.  Az intézményesült interregionális együttműködések az euroatlanti integrációs folyamat kiemelt területei, „motorjai” (számuk az EU-ban 200, Magyarországon 20).  A határrégiók helye az EU regionális politikájának stratégiai célrendszerében: a fejlettségbeli különbségek mérséklése; a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása, fejlesztése és kohéziója.  A Schengen-folyamat új kihívásai és a határon átnyúló együttműködések paradigmaváltása a belső határok mentén (határok nélküli Európa).  Európában az átlagosnál is több a „ határsűrűsödési metszéspont”

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 Hat á rr é gi ó k Eur ó p á ban

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 4. Magyarország, a „határ menti ország” (Hajdú Z.) Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.  2242 km hosszú államhatár  hét szomszédos ország  hét nagyrégió, 14 megye, 174 kistérség 1/3-a érintkezik az  Államhatárral  a települések 10%-a határ menti, 43%-a határ közeli  az ország területének és lakosságának 1/3-a esik a határrégiókba

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7  Jogi megközelítés :  A határon átnyúló régió egy a földrajzból, történelemből, ökológiából, etnikai csoportokból, gazdasági lehetőségekből stb. származtatható potenciális régió, amelyet azonban a határ két oldalán uralkodó államok szuverenitása két részre oszt.” (Council of Europe, 2000.)  Funkcionális megközelítés  A határrégió egy területi részegység és egy regionális rendszer, kiegészítve a határral és annak jellegzetességeivel.” (Schmitt–Egner, P )  Határon átnyúló együttműködés „...transznacionális interakció szomszédos régiók és szereplőik között egy közös élettér megőrzése, irányítása és fejlesztése érdekében.” (Schmitt–Egner, P ) 5. A határrégiók értelmezésének szempontjai – határmentiség és/vagy határrégió?

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 6. A határrégiók lehetséges interregionális szerepköre  A szomszédos országok közötti történeti, gazdasági-társadalmi, etnikai és transznacionális környezeti problémák és konfliktusok jelenlétének regionális térségi színterei.  A határrégiók az interregionális együttműködések. kiemelt területei, a határon átívelő kapcsolatok harmonizálásának, valamint a felzárkóztatás és a perifériahelyzet felszámolásának térszerkezeti keretei.  A centrum–periféria viszonyrendszer kontinentális területi vetületei (pl. Kárpáti régió).  Pótlólagos erőforrások megszerzésének lehetséges célterületei.  Sokoldalú konfliktuskezelés területei.  Az „euroregionális szemlélet” és a regionális identitás erősítésének lehetséges területi, térségi keretei.  A különféle intézményesült interregionális szervezetek (pl. eurorégiók) a határok nélküli Európa létrejöttének lehetséges térségi keretei.  A határmentiség nemcsak hátrány, hanem előny is lehet.

9 MTA Regionális Kutatások Központja 9 7. Külső (határ menti) perifériák kialakulása történeti dimenziókban  A jelentős terület- és népességvesztésen túl Trianon legsúlyosabb következménye az államhatár elválasztó szerepének erősödése.  A Kárpát-medence egységesülő politikai, gazdasági és etnikai térszerkezetének széttöredezése, a határ menti perifériák kialakulása.  A határ menti kettős perifériajelleg jellemzői:  új, elválasztó jellegű politikai államhatárok „szélére” került területeken egykori centrumvárosok, vonzásközpontok és térszerkezeti kapcsolatok elvesztése (pl. Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka stb.);  sokirányú perifériaképződés az államhatárok mindkét oldalán (halmozottan hátrányos „periféria perifériája” helyzet kialakulása, tartós gazdasági-társadalmi válság, etnikai problémák stb.).

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 Az évi trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11 A határ menti átvonzások alakulását érintő helyzet Trianon után Forrás: Tóth J. ábrája nyomán részben újraszerkesztve.

12 MTA Regionális Kutatások Központja 12 Trianon etnikai következményei – Kárpát- medence etnikai térképe 1910-ben

13 MTA Regionális Kutatások Központja A határmentiség és a perifériahelyzet Forrás: A 67/2007. (VI.28) OGY határozat alapján KSH Területi Statisztikai Évkönyv, Kistérségek fejlettsége – határ menti perifériák, 2008

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 Forrás: A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség, 2009

15 MTA Regionális Kutatások Központja 15 A periféria „perifériái” – határ menti települések elhelyezkedése Északkelet-Alföldön

16 MTA Regionális Kutatások Központja Határon átnyúló együttműködések szervezeti- intézményi modelljei Magyarországon  Munkaközösség – nagy kiterjedésű, országokat és tartományokat magában foglaló laza, transznacionális szervezetek száma: 2  Alpok-Adria Munkaközösség (1978)  Duna-Menti Tartományok Munkaközössége (1990)  Nagyrégiós modell – nagyívű határon átnyúló, középszintű tartományi és/vagy megyei, ún. trans-border típusú együttműködések  Kárpátok Eurorégió (1993)  Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (1997)  West/Nyugat-Pannónia Eurorégió (1998)  Kisrégiós modell – megyeközi, kistérségi és/vagy városi vonzáskörzeti, ún. cross-border típusú együttműködések (számuk 20)  Interregio (2000); Kassa-Miskolc Eurorégió (2000); Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió (2002) stb.  EGTC (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás), mint új európai jogintézmény (pl. Ister-Granum EGTC, 2008)  Egyéb településközi vagy rövidtávú, alkalmi és/vagy projektjellegű együttműködések.

17 MTA Regionális Kutatások Központja 17 Az interregionális együttműködés eddigi euroregionális szervezeti keretei Magyarország részvételével

18 MTA Regionális Kutatások Központja 18 … és Európában

19 MTA Regionális Kutatások Központja A transznacionális nagyrégiós modellek működési zavarai és dilemmái a Kárpátok Eurorégió példáján „Működő régió vagy csak adminisztráció?”  a Kárpátok Eurorégió létesítésekor (1993) meghatározó kül- és biztonságpolitika tényezők szerepének háttérbe szorulása;  túlméretezettség (öt ország középszintű területi egységei, 161 ezer km 2,16 millió lakos);  jelentős fejlettségbeli eltérések és problémák, halmozottan hátrányos helyzet, perifériák találkozása (Kárpáti régió);  alacsony hatékonyságú együttműködés (posztszocialista örökség);  a „projekt (CBC) jellegű” operatív együttműködés helyett formális „bizottsági típusú együttműködés”. A jövő: Felértékelődik a kisebb, a határtérségek közötti hatékonyabb bi- és/vagy trilaterális együttműködések (pl. Interregio; Ister-Granum EGTC) szerepe.

20 MTA Regionális Kutatások Központja 20 A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések

21 MTA Regionális Kutatások Központja Egy jól működő nagyrégió – West/Nyugat-Pannonia Eurorégió (1998)  Eurorégió, nagyrégiós modell.  Területe: 15,2 ezer km 2 ; lakossága: 1,3 millió lakos.  Sajátosságai:  nyugati irányú stratégiai kapcsolódási pont;  multiregionális szervezet; (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) megye és Burgenland tartomány);  történelmileg viszonylag homogén, relatíve magas fejlettségű térség;  nyitott jellegű együttműködés az EU formálódó belső határai mentén;  nagy együttműködési és innovációs készség.

22 MTA Regionális Kutatások Központja Együttműködés határok nélkül  Magyarország uniós csatlakozása (2004) és Schengen-tagsága (2007) utáni helyzet néhány sajátossága  Erősödő integrációs kapcsolatok, a határok elválasztó jellegének csökkenése EU belső határai mentén.  A határrégiók fejlesztését szolgáló bővülő források (pl. Interreg I., II., III.).  Történelmi és újkeletű problémák (illegális kereskedelem, migráció, bűnözés) továbbélése és jelenléte a külső határokon  A magyar–magyar kapcsolatok nehezülése külső határok mentén, miközben az államhatárok túloldalán fogyatkozó, ám ma is jelentős számú magyar kisebbség él kiterjedt etnikai tömbökben.

23 MTA Regionális Kutatások Központja 23 Magyarok a szomszédos országokban,

24 MTA Regionális Kutatások Központja 24  A Schengen-folyamat kiteljesedése: decemberétől Magyarország – 2011-től Románia - teljes jogú Schengen-tagsága  Az eurorégiós ún. „bizottsági típusú” együttműködések helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális, projekt típusú intézményesült, interregionális együttműködések formái:  Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „mini- eurorégiók” létrejötte.  Európai Együttműködési Területi Csoportosulások (European Grouping of Territorial Cooperation) létrejötte az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK. számú rendelete nyomán (2006. július 5.). Az EGTC-k különböző tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak jogi személyiséggel rendelkező új intézményi keretei.  Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése.  Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok. 13. Paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban

25 MTA Regionális Kutatások Központja 25 Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr. Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések

26 MTA Regionális Kutatások Központja 26 Városok jelentősebb partnerkapcsolatai Magyarország keleti határai mentén

27 MTA Regionális Kutatások Központja 27 Potenciális város-város és város-falu együttműködések Magyarország határtérségeiben Forrás: Balcsók I. – Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

28 MTA Regionális Kutatások Központja Új típusú kisrégió – Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), máj. 6. Alapítás helye: Esztergom, május települési (47 magyarországi és 39 szlovákiai) önkormányzat együttműködése Tevékenység: a területfejlesztés teljes körére kiterjedő együttműködés

29 MTA Regionális Kutatások Központja 29 A vállalkozási övezetek Magyarországon Forrás: Baranyi, 2007.

30 MTA Regionális Kutatások Központja 30 Centrope régió Forrás: Innovációs nagy- centrumok (Bécs, Pozsony, Győr, Brno) együttműködése....és egyéb innovációorientált határo(ko)n átnyúló nagyvárosi kooperációk

31 MTA Regionális Kutatások Központja 31  A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k), valamint a nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok.  A határrégiók és a határon átnyúló együttműködések távlatosan elősegítik a határtérségek közötti összekötő (híd-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok és a széttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését.  A változó és megújuló interregionális együttműködési formák optimális esetben hosszú távon hozzájárulhatnak egy új Kárpát-medencei transznacionális makroregionális gazdasági térség, végsősoron a határok nélküli „közös Európa”, a „régiók európája” létrejöttéhez.  A Schengen-folyamat pozitív következményeként és az interregionális együttműködések nyomán – mindenekelőtt a belső határok mentén – radikálisan csökken az államhatárok elválasztó jellege, végsősoron felgyorsulhat a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása. 15. A paradigmaváltás várható eredményei

32 MTA Regionális Kutatások Központja 32 Baranyi B é la: A hat á rmentis é g dimenzi ó i Magyarországon. Dial ó g Campus Kiad ó, Budapest – P é cs A témát érintő újabb kiadványok

33 MTA Regionális Kutatások Központja 33 Baranyi B é la (szerk.): Kárpátalja. Pécs-Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, p. (A Kárpát-medence régiói, 11. – Sorozatszerk.: Horváth Gyula)

34 MTA Regionális Kutatások Központja 34 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja 1 Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető Erdély – Csíkszereda, 2010. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések