Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Világgazdasági Kutatóintézet"— Előadás másolata:

1 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Nemzetközi tőkemozgás, kis- és középvállalatok (KKV), bedolgozói struktúrák INOTAI András Előadás a Joint Venture Szövetség rendezvényén, június 18.

2 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Bevezetés: a KKV meghatározása és főbb adatai MTA Világgazdasági Kutatóintézet

3 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Az EU szerint (2005-től): összes foglalkoztatotti létszám 250 főnél kevesebb (kisvállalkozásnál a létszám 50 főnél, mikrovállalkozás esetében 10 főnél kevesebb) nettó éves árbevétel legfeljebb 50 millió euró (vagy ennek megfelelő nemzeti valutaösszeg) (kisvállalkozásnál 10 millió, mikrovállalkozásnál 2 millió eurónál kevesebb) mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró (vagy ennek megfelelő nemzeti valutaösszeg) (kisvállalkozásnál 10 millió, mikrovállalkozásnál 2 millió eurónál kevesebb) nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – meghaladja a 25 %-ot. MTA Világgazdasági Kutatóintézet

4 Az OECD-országokban ebbe a kategóriába tartozik:
a cégek 95%-a (ennek 93%-a mikro, 6%-a kis és kevesebb mint 1%-a közepes vállalkozás) itt foglalkoztatják a munkaerő 60-70%-át (mikrovállalkozások 34, kicsik 19, közepesek 13%-ot) itt jön létre a GDP 55%-a, ugyanakkor alacsony a közvetlen export (a közvetett magasabb) a teljes termelésen belül. A fejlődő országokban a cégek 90%-a tartozik ebbe a kategóriába. A KKV-k jelentős hányada az informális gazdaságban működik (a foglalkoztatottak 4-6 %-ától – OECD – akár 50%-ig – egyes fejlődő országokban) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

5 Megjegyzések Kínáról:
KKV-nek minősül a legfeljebb 2000 főt foglalkoztató vállalkozás (ezen belül kicsinek a 300 fő alatti foglalkoztatás) rendkívül gyorsan nőttek a KKV-k 1990 után ben 39 millió KKV létezett (EU 25 millió, USA 16 millió) a kínai KKV-szektor adja az export 68%-át (518 mrd. USD 2005-ben, vagyis a magyar GDP közel négyszeresét). Az EU-ban és az USA-ban ez az arány 30% alatti. A kínai KKV termelésének átlagosan 30%-át exportálja, szemben az európai 8%-kal (közel négyszeres exportintenzitás és bekapcsolódás a nemzetközi munkamegosztásba MTA Világgazdasági Kutatóintézet

6 KKV története, kialakulása és működésének környezete
MTA Világgazdasági Kutatóintézet

7 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
KKV típusai Minden összevonás eltakarja a jelentős különbségeket világméretekben sikeres önálló, nagymértékben exportra épülő KKV, a transznacionális vállalatok bedolgozó hálózatába szilárdan beépült KKV (összes KKV mintegy 1%-a) a hazai piacra termelő KKV (nem egyszer állami vagy önkormányzati megrendelésekre épülő tevékenységgel) helyi piacokat ellátó KKV (főleg a szolgáltató szektorban) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

8 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Két fejlődési út: alulról felfelé (a legtöbb mai nagyvállalat is kicsiként kezdte) transznacionális vagy nagy állami vállalatok részekre bontása TNC esetében tudatos lépés a hatékony és versenyképes munkamegosztás felé, állami cégek esetében sokszor szétesés (egyes részek privatizálása, mások csődbe juttatása) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

9 Közép- és Kelet-Európában
megkésett KKV fejlődés nemzetközi környezete: liberalizáció, átmeneti védelem hiánya vagy korlátozottsága nem utolsósorban szociálpolitikai kérdés (munkanélküliség elkerülése, szegénység elleni harc eszköze), nem pedig gazdasági (hatékonyság, innováció, növekedés, versenyképesség), mint az OECD-országokban MTA Világgazdasági Kutatóintézet

10 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
KKV fő feladatai munkahely-teremtés stabil és kiszámítható gazdasági növekedés a belföldi piac ellátása növekvő hozzájárulás az exporthoz (nemzetköziesedés) társadalmi kohézió, igazságos(abb) jövedelemelosztás kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés a politikai demokrácia egyik alappillére közvetlen export - közvetett export (beszállítói tevékenység) - technológia értékesítése (licencdíj) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

11 Az Európai Unió KKV-politikája
MTA Világgazdasági Kutatóintézet

12 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Új támogatási törvényjavaslat (Small Business Act) 2008 júliusában jelenik meg vállalkozási hajlandóság erősítése (45% az EU-ban, 61% az USA-ban) a vállalkozás útjában álló akadályok lebontása (2005. évi felmérés szerint a KKV-k az alábbi fő akadályokat azonosították: az adott tevékenységnek nem megfelelő társadalmi és fiskális szabályozás (31%), megfelelően képzett munkaerő hiánya (16 %) a finanszírozáshoz való hozzájutás nehézségei (14%) az EU-nak szigorúbban kellene szabályoznia a harmadik országokból érkező versenyt (11%) kapacitásbővítési problémák (8%) tanácsadási és támogatási rendszer hiány(osság)a (6%) egyéb akadályok vagy nincs válasz (14%). MTA Világgazdasági Kutatóintézet

13 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
beruházási támogatás emelése (7,5-ről 10%-ra a közepes és 15-ről 20%-ra a kisvállalatok esetében) támogatás fő területei: szakképzés, K+F, innováció, megújuló energiaforrások ÁFA-körből kivonható vállalkozások éves árbevételi plafonját euróra emelik, Az új cég létrehozásának adminisztratív terhei maradjanak 100 euró alatt (tagállami feladat) Az engedélyezési folyamat ne legyen hosszabb 1 hétnél (tagállami feladat) Szabadalmak bejegyzési díjának 75%-os csökkentése, de nincs közbeszerzési kvóta (mint pl. az USA-ban) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

14 A KKV pénzügyi lehetőségei az EU-ban
A közötti pénzügyi keretprogramban való részvétel a strukturális alapok 16-18%-a (56-62 mrd euro) Az Európean Agricultural Fund for Rural Development keretében 10 mrd euro, A 7. K+F keretprogramban 50-70%-os támogatás A Competitiveness and Innovation Framework Programból 3.6 mrd Euró. MTA Világgazdasági Kutatóintézet

15 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Jobb hitelhez jutási feltételek Integrált intézményi támogatási háló kiépítése (2 millió KKV elérése és bekapcsolása 600 üzleti iroda munkájába) Az állami támogatások szabályozásának módosítása ( euró alatt nem kell jelenteni) A teljesítményt akadályozó közösségi jogszabályok megrostálása (25 % „kigyomlálása” 2012-ig) Venture capital (kockázati tőke) szerepének erősítése (a technológiafejlesztést támogató kockázati tőke átlagában az USA-ban meghaladta a 15 mrd eurót, míg az EU-ban alig érte el a 3 mrd-ot) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

16 Új helyzet a világgazdaságban, amely befolyásolja a KKV tevékenységét
Globalizáció és erősödő verseny (áruk, szolgáltatások, mindenekelőtt pedig a tőke áramlásának liberalizációja, WTO hatása, regionális szabadkereskedelmi egyezmények megszaporodása A verseny nemcsak a külpiacokon, de saját, korábban védett(nek hitt) belső piacukon is érinti a KKV-t A felgyorsult fejlődés egyszerre tartogat megnövekedett kockázati tényezőket és lehetőségeket a KKV számára (technológia, pénzügyek, az információs forradalom ellenére jelentős „mentális” távolság az új piacoktól, a transznacionális cégek nagyobb szabadsága az együttműködő partnerek kiválasztásában, offshoring, outsourcing, inshoring) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

17 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
A transznacionális vállalatok új szervezeti keretei (vertikális helyett/mellett horizontális munkamegosztás: minden kitelepíthető, ha a hatékonyság és a versenyképesség megköveteli). Ez a „hálózatosodás” hatalmas új lehetőségeket nyit meg az exportorientált KKV előtt. Erősödő exportorientáció, KKV-k növekvő külpiaci tevékenysége (EU-ban jelenleg a KKV exporttevékenysége gyenge, néhány kis országban ugyan % közötti, Magyarországon 9 %, de a nagyokban csekély – Franciaországban 6, Spanyolországban 3 %) KKV nemzetköziesedésének jellegzetessége: a tradicionális területek (egyszerű beszállítás) felől elmozdul a tudásintenzív nemzetköziesedés felé (főleg a szolgáltatási szektorban látható ez a folyamat) Az EU-tagság megnyitotta az utat az EU-s KKV előtt az új tagállamok felé (intézményi és jogi biztonság) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

18 A transznacionális vállalatok és a KKV kapcsolatai
MTA Világgazdasági Kutatóintézet

19 A fejlődési folyamat fontosabb (klasszikus) állomásai
Megjelenik az exportorientált nemzetközi nagyvállalat, amely nem ismeri a helyi piacot, ezért automatikusan hozza magával tradicionális beszállítóit „Felfedezi” a helyi termelési tényezőkben rejlő előnyöket (ár, minőség, szállítási határidő, ellenőrzés földrajzi közelsége, személyes kapcsolatok, EU-integráció kínálta nagy piac) és fokozatosan kezdi bevonni a megfelelő cégeket saját beszállítói rendszerébe az adott piacon a beszállítónak is szüksége van további beszállítókra (második körös beszállítók), és ezzel elindul az adott piacon egy hálózatosodási folyamat a beszállító KKV részévé válik a transznacionális vállalat nemzetközi bedolgozó hálózatának a KKV kezd önállóan is exportálni, és ezzel lazíthatja egyoldalú függőségét a transznacionális vállalattól, és viszi magával saját beszállítói kapcsolatait a nemzetközi piacra és versenybe MTA Világgazdasági Kutatóintézet

20 A bedolgozói struktúra kialakulásának jellemzői
Alapkérdés: létrejön vagy sem (szigetképzés vs. spill-over hatások), és ha igen milyen jellemzőkkel hozzáadott érték nagysága, technológiai fejlődés, foglalkoztatás, export-import kapcsolatok (általában a KKV termelésének importhányada nagyobb, mint exporthányada), esetenként hazai vállalatok kiszorítása a piacról, miközben mások beépülnek a bedolgozói hálózatba. MTA Világgazdasági Kutatóintézet

21 Befolyásoló tényezők:
a TNC ágazati szerkezete (ipari beszállítói hányad 10-70%, szolgáltatások esetében akár 90%) a TNC megjelenésének mozgató rugója: olcsó és betanított munkaerő összeszerelő tevékenységre vagy hatékonyságot kereső beruházás (az előbbi esetében alig, a második esetben jelentős lehetőség van a bedolgozói hálózat létrejöttére) zöldmezős vagy privatizációs+átvételes beruházás (az utóbbinak általában van hazai bedolgozó háttere MTA Világgazdasági Kutatóintézet

22 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Exportorientált vagy hazai piacra összpontosít-e a TNC? (az utóbbi nagyobb teret ad a bedolgozói kapcsolatok kiépítésének, az előbbi is fontos lehet, de itt figyelembe kell venni az időtényezőt – fokozatos hálózatosodás, nem kis részben a tőkefogadó ország gazdaság-politikájának függvényében) EU integráció és a TNC földrajzi származása (EU-tagság előtt az EU-kereskedelem liberalizációjának előnyeit legalább 60 %-os helyi termelési hányad mellett élvezhette csak nem-EU tagállam. Ezért az amerikai, japán, délkoreai vállalkozások különösen törekedtek a hazai – és EU-s – beszállítói hálózat kiépítésére) Az időtényező szerepe (mennyi időre van szükség a sikeres hálózatosodás kiépítéséhez?) A hazai potenciális bedolgozói-beszállítói háttér alkalmassága vagy alkalmatlansága. MTA Világgazdasági Kutatóintézet

23 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Beszállítók alkalmasságának mérési szempontjai (78 szempont 7 részre osztva) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

24 A KKV természete és együttműködési készsége (12 pont)
milyen idős a cég, mennyi ideje van jelen az üzleti világban van-e beszállítói kapcsolata és tapasztalata ha igen, a kormánnyal vagy a magánszektorral létezik ez a kapcsolat van-e a cégnek stratégiai tervezése, növekedés- és exportorientált perspektívája mekkora hangsúlyt fektet a cég az eladás utáni szolgáltatásokra (after-sale service) részesül-e a cég kormányzati támogatásban (beleértve a képzési programokat is) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

25 Vállalkozói jellemzők (13 pont)
elkötelezett-e a tulajdonos/menedzser a jövőorientált fejlesztés iránt mennyire kockázatvállaló vagy -kerülő a tulajdonos/menedzser mennyire független és milyen önbizalommal rendelkezik milyen tárgyalási tapasztalata és képessége van mennyire kezdeményező a más vállalatokkal való kapcsolatépítésben MTA Világgazdasági Kutatóintézet

26 Vállalati jellemzők (10 pont)
növekedési ütem (elmúlt három évben) éves forgalom növekszik, stagnál vagy csökken a cég piaci részesedése folytat-e a cég K+F tevékenységet megfelelő-e a cégnél a minőség-ellenőrzés milyen a cég lehetősége a szerkezeti és technológiai váltásra (upgrading) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

27 Versenyképesség (10 pont)
rendelkeznek-e a cég termékei árversenyképes-séggel hol vannak a versenyképesség minőségi tényezői a versenyképesség, valamint az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szabályok betartása van-e a cégnek márkaneves terméke, vagy ki tud-e ilyent fejleszteni MTA Világgazdasági Kutatóintézet

28 Termelés szervezeti jellemzői (11 pont)
képes-e a cég termelési kapacitásának diverzifikálására mekkora a raktárkészlet, milyen a készletezési politika érdekelt-e a cég nemzetközi termelési-beszállítói kapcsolatok létesítésében van-e a cégnek jövedelme a technológiaátadásból és licencdíjakból mennyire elektronizált a vállalat termelési, készletezési, szállítási és marketing-rendszere MTA Világgazdasági Kutatóintézet

29 Pénzügyi jellemzők (11 pont)
honnan származik a cég indulásához szükséges tőke milyen tendenciát mutat a cég nyereségessége megbízható és transzparens-e a cég pénzügyi információs rendszere rendelkezésre állnak-e alternatív finanszírozási eszközök (a banki erőforrásokon kívül) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

30 Humántőke-fejlesztés (11 pont)
szervez-e a cég rendszeresen továbbképző tanfolyamokat el tudja-e küldeni munkatársait rövid képzési kurzusokra mennyiben szolgálja a cég humántőke-politikája a jobb teljesítményt, a munkatársak karrierépítését, a hatékony csapatmunkát vannak-e elbocsátások, ha a cég helyzete rosszabbodik MTA Világgazdasági Kutatóintézet

31 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Transznacionális vállalatoknak a beszállítókkal szemben támasztott követelményei (14 pont) a beszállítónak el kell fogadnia és meg kell felelnie előre meghatározott szabványoknak és irányelveknek a minőség, az ár és a szállítási határidő vonatkozásában a bedolgozóknak olyan módszereket kell kidolgozniuk és olyan eszközöket kell alkalmazniuk, amelyek biztosítják a folyamatos javulást a minőség, az ár és a szállítási határidő esetében a bedolgozóknak el kell fogadniuk a just-in-time szállítási rendszert és a szállítási határidőket (ütemezéseket) a bedolgozók – saját költségükre - kötelesek megfelelő raktárkészletet tartani MTA Világgazdasági Kutatóintézet

32 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
a bedolgozók felelősek a pótalkatrészek és termékek eladás utáni utánszállításáért (after-sale delivery) a beszállítók alávetik magukat a rendszeres időközönkénti ellenőrzéseknek és auditálásnak a bedolgozók büntetést fizetnek, ha nem vagy későn vagy hiányosan és hibásan teljesítenek a feltárt hiányosságokat késedelem nélkül ki kell küszöbölni a bedolgozóknak mindent meg kell tenniük, hogy innovatív javaslatokat, technikákat gyorsan átültessenek saját termelési és szolgáltatási tevékenységükbe MTA Világgazdasági Kutatóintézet

33 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Beszállítási képességek (általános tapasztalat, hogy a tartós kapcsolatokat kiépíteni képes beszállítói kör a KKV 1%-át teszi ki) ár minőség határidő szállítási képesség dokumentálása (beszerzési politika, alvállalkozók listája) mint a bizalomépítés és megbízhatóság nélkülözhetetlen eleme alkalmas-e a potenciális beszállító a hosszú távú kooperációra? MTA Világgazdasági Kutatóintézet

34 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
szállítási képesség dokumentálása (beszerzési politika, alvállalkozók listája) mint a bizalomépítés és megbízhatóság nélkülözhetetlen eleme tud-e rugalmasan válaszolni a piac változásaira, a technológiai fejlődés követelményeire, ugyanakkor tudja-e hosszabb távon szavatolni az általa szállított technológia „stabilitását” finanszírozási feltételek, korlátok kapacitásbővítési képesség innovációs képesség a multinacionális vállalatok globális hálózatában felelősségvállalási képesség a globális hálózatban a társadalmi-kulturális tőke (socio-cultural capital) megléte (munkamorál, bizalom, erkölcsi normák, etnikai vagy közösségi alapokon szerveződő hálózatok stb.) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

35 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Ázsiai tapasztalatok és vállalatstratégiai válaszok a kínai exportverseny kihívására (Japán, Dél-Korea, Tajvan) Három általános válasz: termelési szerkezet- és technológiaváltás (upgrading) belépés a kínai piacra vállalatok bezárása MTA Világgazdasági Kutatóintézet

36 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Japán: a japán KKV-k önállóan nem indultak el külföldre ugyanakkor szorosan követik a nagy japán cégeket mindenhová (de nem mindig külföldi termeléssel, hanem Japánban végzett beszállítói tevékenységgel, ami a közvetlen japán export részét képezi). A nagy cégek termelésének 60%-a kerül exportra, a KKV-k esetében ez csak 2%, és 80%-uk csak belföldre termel a japán stratégia magyarázatai: még mindig védett piac, ezért a kínai export kevésbé érezhető a japán KKV egyre kevésbé versenyképes technológiával termel, termelési-vezetési struktúrája is tradicionális vállalati koncentráció zajlik (évek óta több KKV szűnik meg, mint amennyi újonnan keletkezik MTA Világgazdasági Kutatóintézet

37 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Dél-Korea: szabad az út a tömeges kínai export előtt, a „creative destruction” tipikus példája a javuló kínai beruházási környezet kihasználása („menekülés” a belpiacról a kínaira) nincs a KKV számára semmiféle kormányzati védelem erőteljes exportorientált fejlődés indul be (nagyrészt a Kínában letelepedett koreai cégek beszállítói hálózatának keretében). Dél-Korea Kína második legnagyobb szállítója (Japán után) MTA Világgazdasági Kutatóintézet

38 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Tajvan: hagyományos duális szerkezet: tőkeintenzív nagyvállalatok és munkaintenzív KKV politikai korlátok miatt csekély kínai importnyomás (közvetlen kínai import tilalma) ugyanakkor erős verseny a kínai termékekkel harmadik piacokon 1987 és 2004 között tajvani projektet regisztráltak Kínában tajvani vállalatok koncentrált fellépése a kínai piacon a költségcsökkentés és a versenyképesség-javítás érdekében (oka: tajvani bankok nem mehetnek be Kínába, illetve nem tevékenykedhetnek önállóan, a kínai cégekkel való együttműködés esetén pedig nem tajvani, hanem kínai bíróság az illetékes, ennek politikai kockázatát nem vállalják. MTA Világgazdasági Kutatóintézet

39 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Magyarországi tapasztalatok (részletes elemzését lásd GKM „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája ” c. könyvben (Budapest, 2008) közepes, de lassan kiteljesedő beszállítói tevékenység (gyengébb mint az OECD-országok legnagyobb részében, de jobb, mint a kevésbé fejlett országokban) beszállítói célprogramok korlátozott sikere (1998, 2000) fő célok és eszközök (kapcsolatközvetítés, adatbázis kiépítése, oktatás, tanácsadás, auditálás, minőségtanúsítás MTA Világgazdasági Kutatóintézet

40 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
problémák: nem szólítja meg a külföldi vállalatokat és nem vonja be őket a programok finanszírozásába (ellentétben a Czechinvest-tel) az adatbázis számos látszatvállalkozást is tartalmaz a rövid időn belüli változtatások ilyen esetekben kontraproduktívak a sikeres vállalatokat nem veszi figyelembe (csak az újakra koncentrál, miközben nagyvállalati kezdeményezésre sikeres bedolgozói hálózat alakul ki a kormányzati törekvések nélkül vagy ellenére) állami integrátorok (Audi, GE, Opel, Suzuki, Rába) kiválasztása? Állam alkalmatlan kockázati tőkés szerepvállalásra központosítás, bürokratizálódás az eredménye MTA Világgazdasági Kutatóintézet

41 magyar vállalatok együttműködési hajlandósága csekély
individualizmus az együttműködés helyett „majd csak túlélünk” jobb, mint szoros „függőségi” viszonyokba belemenni tőkekoncentráció helyett inkább hitelállomány-növelés (felmérés szerint cég közül kevesebb mint 50 társaságba fektettek tőkét, miközben a vállalatok hitelállománya az évi 460 mrd forintról 2007 végére 4300 milliárdra nőtt) mindenki inkább kifelé mozdul, mintsem együttműködne MTA Világgazdasági Kutatóintézet

42 MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Javaslatok: a KKV-k közötti kooperáció erősítése a tőkekoncentráció elősegítése (kikényszerítése). Itt vannak magyar versenyképességi előnyök regionális összehasonlításban az Új Magyarország Fejlesztési Terv pénzügyi eszközeinek tudatos felhasználása a bedolgozói-beszállítói tevékenység erősítése érdekében az UMFT pályázati rendszerének továbbfejlesztése a spill-over hatások erősítése érdekében erőteljesebb részvétel a szomszédos országokban megvalósított transznacionális beruházások termelési-szolgáltatási hálózatában (pl. szlovák autóipar) MTA Világgazdasági Kutatóintézet


Letölteni ppt "MTA Világgazdasági Kutatóintézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések