Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Differenciált szociálpolitika Vass Péter 2008. Differenciált szociálpolitika Adózás és szociálpolitika Lakáspolitika Települési hátrányok Önkormányzatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Differenciált szociálpolitika Vass Péter 2008. Differenciált szociálpolitika Adózás és szociálpolitika Lakáspolitika Települési hátrányok Önkormányzatok."— Előadás másolata:

1

2 Differenciált szociálpolitika Vass Péter 2008.

3 Differenciált szociálpolitika Adózás és szociálpolitika Lakáspolitika Települési hátrányok Önkormányzatok szociálpolitikája

4 Adózás és szociálpolitika Adó fogalma, szükségessége Adófilozófiák, adóelméletek Adózás funkciói Adózási alapelvek Adórendszer megítélésének szempontjai Adóügyi technikák Eltartottak figyelembe vétele személyi adózásnál Eltartottak figyelembe vétele együttes adózás mellett Családi jövedelemadózás Adózás és a jövedelemfüggő segélyezés Negatív jövedelemadó A munkabér közterhei

5 Adó fogalma az államháztartás bevétele törvényben állapítják meg egyoldalú viszony természetes- és jogi személyek fizetik közkiadások fedezetére szedik állam és az önkormányzatok vetik ki akár kényszer útján is behajtják a befizetés közvetlen ellenszolgáltatásra nem jogosít

6 Adó szükségessége Szükséges? ! Közös szükségletek – közösségi összefogás Területvédelem – területszerzés Háború, mint állami szintű közjószág Gyarapodó közszükségletek – kielégítésük a pénz közvetítésével történik

7 Adózás és szociálpolitika Államháztartási bevétel – Szociálpolitikai kiadás Gazdaság (jövedelemelosztás) - Kormányzat (adót szed és elkölti) Indok: jövedelem egyenlőtlenség mérséklése (nem garantált) Közvetett adó könnyebben beszedhető (forgalmi/fogyasztási), de egyenlőtlenséget növelheti Nem az egyes adófajták újraelosztó hatása a lényeges, hanem az adórendszer egésze!

8 Adófilozófiák „Adót szedni annyi, mint a lehető legkevesebb gágogás árán minél jobban megkopasztani egy libát.” (Jean-Baptiste Colbert) „Az embernek úgy kell adót fizetnie az államnak, ahogy szerelmének küld egy csokor virágot.” ( Novalis) „A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezhessék.” (Montesquieu) „A polgároknak az adót ellenszolgáltatásnak kell tekinteniük a védelemért, amelyben az állam személyüket és vagyonukat részesíti.” (Sismondi) „A haszon arányában és a fizetőképesség szerint kell adóztatni.” ( Samuelson és Nordhaus) „Az adó az állam fogalmából közvetlenül folyó szolgáltatás (védelem, rend stb.) ellenértéke.” (Heller Farkas) „A birkát nem levágni, hanem nyírni kell.” (Adam Smith)

9 Adóelméletek 1. Ekvivalencia: Természetjogi felfogás Csere-érték felfogás, alkupozíciót feltételez. Egyenértékűséget feltételez az adó és az állami szolgáltatás között. 2. Áldozat: Univerzalisztikus, klasszikus liberális felfogás Végeredményben minden az államé Adó kötelezettség, kényszer Beavatkozás az egyén életébe Méltányos áldozatot kell kikényszeríteni

10 Adózás funkciói Fiskális: a közkiadásokat fedező bevételek biztosítása a költségvetés számára Nem fiskális: Politikai: –társadalmi igazságosság közelítése – kívánatos magatartás felé orientálás –tájékoztatás a közkiadásokról Gazdasági: –ösztönzés a gazdasági növekedésre –stabilitást növel –preferenciák biztosítása –új munkahelyek létrehozása

11 Adó hatása A kiinduló jövedelemelosztásra Gazdaság alanyainak viselkedésére túladóztatás - Laffer görbe munkaösztönzés Munkakínálatra jövedelmi hatás: növeli a munkakínálatot helyettesítési hatás: ellenösztönző a munkára Tevékenység kínálatra a különböző tevékenységek eltérő adóztatása Adófizetőkre igyekeznek csökkenteni az adójukat: legális illegális

12 Adózási alapelvek I.Általános alapelvek 1. Fedezeti elv 2. Adókivetési, vagy adóelosztási elv: A. Ellenérték elv: hasznossági elv: Annyi adót kell fizetni, amennyi "hasznot" az adózott tevékenység megléte jelent. költség elv: Az állami szolgáltatások költségét meg kell téríteni (szét kell osztani az adózók között) B. Nem ellenérték elv: teljesítőképesség elve: Az adót fizetőképesség, teherviselő képesség szerint kell fizetni áldozati elv: Az adónak arányosnak kell lennie az adófizetői áldozattal.

13 Adózási alapelvek II. Speciális alapelvek: 1. Áruforgalomhoz kapcsolódó rendeltetési ország elve: Az áru ott adózik, ahol felhasználják. származási ország elve: Az áru ott adózik, ahol előállítják. 2. Tőke- és munkaerő áramláshoz kapcsolódó bilaterális egyezmények: A kettős adóztatást kizáró. multilaterális egyezmények: Az adó alapját, mértékét és fizetési idejét össze kell hangolni.

14 Adórendszer megítélésének szempontjai Ellenőrizhetőség Áttekinthetőség Igazságosság Haszonelv Fizetőképesség elv: - horizontális: - vertikális: Teherarányos hatékonyság Beszedési hatékonyság Konzisztencia Stabilitás

15 Adóügyi technikák 1. Ki adóztasson? - állam központi szervei - helyi önkormányzatok 2. Mit adóztassunk? - jövedelem - vagyon - fogyasztás 3. Ki adózzon? egyén, egyes keresők háztartás család 4. Kit adóztassunk? - egyenes adó - közvetett adó 5. Hogyan adóztassunk? jövedelemtől függő jövedelemtől független

16 Jövedelemtől függő adó Adósáv: - száma - szélessége Adókulcs: - fajtája: - progresszív: - visszamenőleges - sávos - regresszív - degresszív - lineáris - egységes - nagysága Adómentesség Adókedvezmény: - költségelszámolás alapján - átalány jellegű Adóalap csökkentés "O" kulcsos adóztatás

17 Sávos progresszív adózás alsó sávhatárfelső sávhatárkulcsadó

18 Visszamenőlegesen sávos progresszív adózás alsó sávhatárfelső sávhatárkulcsadó

19 Regresszív adózás alsó sávhatárfelső sávhatárkulcsadó

20 Degresszív adózás alsó sávhatárfelső sávhatárkulcsadó

21 Gyakorlás Ha van egy sávosan progresszív adótáblánk, amelyben 5 sáv van és a sávok szélessége egységesen 1 millió forint, és amelynél az első sávban az adókulcs 10%-os, a további sávokban az adókulcs mindig az előző +10 %, akkor egy 4. 5 millió forint jövedelmű adózó hány forinttal fizet több adót, mint egy 2. 3 millió jövedelmű adózó? 860 eFt.

22 Eltartottak figyelembe vétele személyi adózásnál Adóalap-kedvezmény: - fix összegű - % levonás Adómentes minimum: - általában egységes - bruttó jövedelem arányában állapítják meg - az eltartottak számától függ Adóbeszámítás ( adócsökkentés ): fix, vagy %-os - tompítja a szélsőségeket - világosabb, hogy ki, mennyi támogatást kap 1. átvihető a házastárséra 2. visszaigényelhető a különbözet A névleges kedvezmény, vagy hiánya diszpreferálja a házasságot és a gyermekvállalást!

23 Eltartottak figyelembe vétele együttes adózás mellett Eltérő adótáblák módszere Splitting Családi koefficiens

24 Családi jövedelemadózás A kedvezmény a család jövedelmétől és a gyermekszámtól függ. Az adóból levonható fix összegű kedvezményekre nincs hatása. Hatása függ a gyermekekre vonatkozó együttható nagyságától, változásától a gyermekszámmal. Pontosan deffiniálni kell a család "határait" a vonatkozó törvényekkel harmonizálva. Indokolt az adóköteles jövedelmek újragondolása. Mindenkinek adnia kell adóbevallást a családból. Növekszik az adóellenőrzés szerepe. Az adóelőleg fizetés lényegesen bonyolultabbá válik. Költségesebb, több adminisztrációt igényel. A családtagoknak be kell vallani egymásnak a jövedelmüket. Diszpreferálja az egyedülállókat. Preferálhatja a kis gyermekszámú családok különélését. Diszpreferálja az alacsony jövedelmű nők munkába állását.

25 Adózás és a jövedelemfüggő segélyezés Mértéke függ: adópolitikai megfontolásoktól a családdal kapcsolatos értékítéletektől, hagyományoktól a gazdaság fejletlenségétől politikai preferenciáktól Jövedelemfüggő segélyezés: Problémái: szükség van a család jövedelmi helyzetének ismeretére implicit adóterheket rónak bizonyos jövedelemsávokban, a programokban résztvevőkre Formái: Fix összegű támogatás Jövedelemfüggő kiegészítés Szegénységi csapda veszély!!! Diszkrecionális segélyezés Egymáshoz kötött jogosultságok Negatív jövedelemadó

26 Olyan jövedelemadó-rendszerrel egybeépült szociális segélyezési rendszer, amely egy jövedelemszintig nem pozitív kulcsú adót szed, hanem fokozatosan csökkenő jövedelemkiegészítő támogatást ad. Adóhitel: Adó-visszatérítés bizonyos jövedelem alatt. Jó években adóznak, rossz években nem az emberek. Jellemzői: –egyszerűbbé, áttekinthetővé teszi a jövedelemtámogatások rendszerét –az alacsonyabb jövedelmi sávokban segíti elkerülni a csapdahelyzetek kialakulását –célzottan a legrosszabb jövedelemi helyzetűekhez jut el –mindenki számára garantál valamilyen minimális jövedelmet –a már meglévő társadalmi szolgáltatások helyett és nem mellette szokták ajánlani –az állam szociális szerepvállalása nem korlátozódhat csupán a j övedelem-újraelosztás területére –önmagában nem oldja meg a rászorulók problémáit –költséges Negatív jövedelemadó igazán csak családi jövedelemadóként képzelhető el!

27 A munkabér közterhei (2007) I. A munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségek MegnevezésAlapjaMértéke Nyugdíjbiztosítási járulék járulékalapot képező jövedelem (Munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a TB járulékot havonta legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg, ,-Ft. – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni.) 24 % Egészségbiztosítási járulék Természetbeni: 4.5 % Pénzbeli: 0.5 % Korkedvezmény biztosítási járulék járulékalapot képező jövedelem * költségvetés fedezi 13 % Egészségügyi hozzájárulás Ft/hó (65 Ft/nap) Munkaadói járulék bruttó munkabér, és egyéb juttatás, továbbá a cégautó adó 25 %-a 3 % Rehabilitációs hozzájárulás kötelező foglalkoztatási szint (1) ,-Ft/év/fő Szakképzési hozzájárulás A bruttó bérköltség 1,5 % (kizárólag agrártevékenységet folytató munkáltatónál 1,3 %)

28 A munkabér közterhei (2008) I. A munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségek MegnevezésAlapjaMértéke Nyugdíjbiztosítási járulék járulékalapot képező jövedelem 21 % Egészségbiztosítási járulék járulékalapot képező jövedelem Természetbeni: 5 % Pénzbeli: 3 % Korkedvezmény biztosítási járulék járulékalapot képező jövedelem * költségvetés fedezi 13 % Egészségügyi hozzájárulás Ft/hó (65 Ft/nap) Munkaadói járulék bruttó munkabér, és egyéb juttatás, továbbá a cégautó adó 25 %-a 3 % Rehabilitációs hozzájárulás kötelező foglalkoztatási szint (1) a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 8 százaléka. Szakképzési hozzájárulás A bruttó bérköltség 1,5 % (kizárólag agrártevé- kenységet folytató munkál-tatónál 1,3 %)

29 A munkabér közterhei (2007) II. A munkavállalót terhelő fizetési kötelezettségek Megnevezés AlapjaMértéke Jövedelem-adóelőlegösszevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelem az adott havi rendszeres jövedelem tizenkétszerese után megállapított várható számított adó 1/12-ed része Nem magánnyugdíj pénztártag munkavállaló nyugdíjjáruléka járulékalapot képező jövedelem 8,5 % Magánnyugdíj pénztártag munkavállaló nyugdíjjáruléka járulékalapot képező jövedelem 0,5 % Magánnyugdíj pénztári tagdíj (csak a tagoknak) járulékalapot képező jövedelem 8 % Egészségbiztosítási járulék járulékalapot képező jövedelem 7 % Munkavállalói járuléka kifizetett bruttó munkabér 1,5 %

30 A munkabér közterhei (2008) II. A munkavállalót terhelő fizetési kötelezettségek Megnevezés AlapjaMértéke Jövedelem-adóelőlegösszevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelem az adott havi rendszeres jövedelem tizenkétszerese után megállapított várható számított adó 1/12-ed része Nem magánnyugdíj pénztártag nyugdíjjáruléka járulékalapot képező jövedelem 9,5 % Magánnyugdíj pénztártag nyugdíjjáruléka járulékalapot képező jövedelem 1,5 % Magánnyugdíj pénztári tagdíj (csak a tagoknak) járulékalapot képező jövedelem 8 % Egészségbiztosítási járulék járulékalapot képező jövedelem Természetbeni: 4 % Pénzbeli: 2 % Munkavállalói járuléka kifizetett bruttó munkabér 1,5 %

31 Lakáspolitika Lakás fogalma, típusai, helyiségei A lakáspolitika korszakai A mai lakáspolitika alapkérdései A lakáspolitika stratégiai céljai Lakástámogatások A lakáspolitika lehetséges irányváltása LAKÁSPOLITIKAI JAVASLATOK

32 Lakás fogalma Összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható.

33 Összkomfortos lakás Amely legalább 12 négyzetmétert meghaladó lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel), központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik.

34 Komfortos lakás Amely legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvíz-ellátással, egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

35 Félkomfortos lakás Amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és egyedi fűtési móddal rendelkezik.

36 Komfort nélküli lakás Amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, WC használatával, egyedi fűtési móddal, vízvétel lehetőségével rendelkezik.

37 Szükséglakás Olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) az alapterülete hat négyzetmétert meghaladja, külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, fűthető, WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

38 A lakás helyiségei Lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér; Főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke; Egészségügyi helyiségek: fürdő (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC; Közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó) ; Tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe).

39 Lakószoba Az a helyiség, amelynek az alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja, a külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, melegpadlója van, fűthető, legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik

40 Örökség a magántulajdonban lévő lakások száma alacsony, magas a bérlakások száma, melyeknek bérleti díja viszont alacsony, a lakások elosztása nem követett racionális logikát: sokszor nagy népességű családok kis alapterületű lakásokban, kis létszámú háztartások pedig nagy alapterületű lakásokban éltek.

41 : „szanálás” időszaka A lakáspiac fokozatos kiépülése; a központi tervezés felváltása a helyi politikai erők által befolyásolt helyi döntéshozatallal; az önkormányzatok szerepének megnövekedése; az állami tulajdonú bérlakások privatizációja, az államosított lakások visszaszolgáltatása eredeti tulajdonosainak; az építőipar, ingatlankezelő vállalatok stb. privatizációja; a magán-építőipar megjelenése; a lakáspiac működését elősegítő gazdasági eszközrendszer (lakáscélú támogatások, hitelek stb.) kiépítése. „Régi hitelek” kezelése Kísérletek: lakásfenntartási támogatás, lakástörvény : intézményépítés Lakástakarékok, jelzálogbank, építőipar átalakulása Kísérletek: „szocpol” átalakítása, ÁFA, : aktív lakáspolitika nagy lakásszámú projektek elterjedése, nagyobb fejlesztők vidéken is megjelennek, befektetési célú ingatlanvásárlások nagy aránya, nagyon meredek áremelkedés A lakáspolitika korszakai

42 „Aktív” lakáspolitika dec.-2004: - támogatási rendszer szigorítása + telek áfa - jelentős forgalmi visszaesés - innovációra kényszerülő piaci szereplők - piac tisztulása, szegmentálódása elkezdődött 2005: - Fészekrakó program 2006: - ÁFA változás - illeték kiszabási gyakorlat változása - fekete munkaerő kifehérítése - választások

43 A mai lakáspolitika alapkérdései Fiskális probléma Igazságosság Hatékonyság Kiszámíthatóság Fenntarthatóság

44 A lakáspolitika hosszútávú stratégiai céljai korszerű lakásállomány bérlakásszektor részesedésének növelése megfizethető lakásállomány bővítése rugalmas és hatékony lakásrendszer kialakítása. kiegyensúlyozott lakáspolitika piaci eszközökkel történő szabályozás

45 Lakástámogatások lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény, akadálymentesítési támogatás, fiatalok otthonteremtési támogatása, jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása, kiegészítő kamattámogatás, kamattámogatás lakóház-felújításra és víziközmű létesítésére, kamattámogatás települési önkormányzatok részére kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez, a települési önkormányzatok támogatása (önkormányzati bérlakásállomány növelése, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása, közművesített építési telkek kialakítása, a városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítése, felújítása, egycsatornás gyűjtő kémények felújítása, továbbá nyugdíjasházak és idősek otthona létesítése, lakbértámogatás), egyházak támogatása (nyugdíjasházak és idősek otthona létesítése és a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítése, felújítása), valamint megyei önkormányzatok támogatása idősek otthona létesítése érdekében

46 Lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény Új lakás építéséhez, vásárlásához, lakásszövetkezet tulajdonában lévő, újonnan épített lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez, nyújtott vissza nem térítendő, egyszeri támogatás. Az igényelheti akinek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak nincsen másik lakástulajdona, vagy állandó használati joga, bérleti jogviszonya. Aki a kedvezményt a saját, méltányolható lakásigénye kielégítésére fordítja. Aki nem közeli hozzátartozója és nem élettársa az eladónak. Kivéve ez alól a közös tulajdon megszüntetése. Ha a meglévő lakás legalább egy szobával bővül, akkor az úgynevezett félszocpol vehető igénybe.

47 Méltányolható lakásigény A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok számától függően: egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

48 Új lakás vásárlása, vagy építése esetén: első gyermek 900 eFt. második, eFt. harmadik gyermek eFt. negyedik gyermek 800 eFt. további gyermek esetében 200 eFt. más eltartott családtag 30 eFt. Lakás bővítése esetén: első gyermek 450 eFt. második, 750 eFt. harmadik gyermek 700 eFt. negyedik gyermek 400 eFt. további gyermek esetében 100 eFt. Lakásépítési (vásárlási) kedvezmény től

49 Fiatalok otthonteremtési támogatása 35 év alatti, gyermekes házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek jogosultak. A támogatás használt, legalább komfortos lakás vásárlásához igényelhető a szükséges önerő növelése érdekében. Az ingatlan vételára Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken pedig a 8 millió forintot nem haladhatja meg. A támogatás a később született gyermek, gyermekek után is kérelmezhető - az adásvételi szerződés keltének időpontjában, érvényes összegben.

50 Akadálymentesítési támogatás Súlyosan mozgáskorlátozott személyek ( a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendeletben meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül) lakásának műszaki akadálymentesítésére nyújtott vissza nem térítendő támogatás. (meglévő lakás korszerűsítéséhez, új lakás építéséhez, vásárlásához). Ha a mozgássérült személy a lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudja rendeltetésszerűen használni, és az épületben, lakásban lévő akadályokat többletköltségek árán lehet megszüntetni. Új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb 250 eFt. Műszaki akadálymentesítéséhez legfeljebb 150 eFt., i

51 Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása célja lakás vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása; lakásvásárlás esetén az eladó a jelzáloghitel adósának, adóstársának nem közeli hozzátartozója, nem élettársa (kivétel a közös tulajdon megszüntetése,kivéve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat során fennálló közös tulajdon megszüntetése); legalább egyik adósa támogatott személy; összege lakás építése, új lakás vásárlása esetén max. 15 millió forint, használt lakás vásárlásánál, lakásbővítésnél és korszerűsítésnél max. 5 millió forint; lakás építése, vásárlása, bővítése esetén az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak államilag támogatott kölcsöne nincs, illetve vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik mértéke megegyezik új lakás építésénél, vásárlásánál az állampapírhozam 60%-ával, használt lakás vásárlásánál, bővítésénél, korszerűsítésénél annak 40%-ával.

52 Kiegészítő kamattámogatás Új lakás építéséhez, illetve vásárlásához felvett hitelintézeti kölcsön kamatának csökkentéséhez igényelhető, ha az építési költségek (a telekár nélkül), illetve a vételár nem haladják meg a 30 millió forintot, s az igénylő házaspár vagy gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő személy. Kiegészítő kamattámogatás maximum 15 millió forint hitel törlesztéséhez vehető igénybe, legfeljebb 20 évre. A kiegészítő kamattámogatás mértéke az állampapírhozam 60%-a.

53 Lakbértámogatás A nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakásban élők amennyiben gyermeket nevelnek és jövedelmi helyzetük alapján erre rászorulnak. A települési önkormányzat pályázat útján központi lakbértámogatást igényelhet a bérlők után, ha bérelt lakás mérete nem haladja meg a lakásfenntartási támogatásra alkalmazandó mértéket ( két személy esetében 45 m2, három személy esetében 55 m2, négy személy esetében 65 m2, négynél több személy esetén a 65 m2 személyenként 5-5 m2-rel nőhet ) és a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, és az igénylő családjának vagyona nem haladja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításnál irányadó mértéket. Mértéke max. a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7000 forint.

54 Lakóház felújítási támogatás A társasházak, valamint a lakásszövetkezetek tulajdonában álló épületrészek felújítására, korszerűsítésére felvett hitelintézeti kölcsönök kamatainak törlesztéshez nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás. Előfeltétele, hogy rendelkezzenek felújítási alappal, az első közgyűléstől számított 90 napon belül kezdjék meg a felújítási alap képzését az előírt mértékben, az alap pénzeszközeit hitelintézeti számlán helyezzék el, s azt részben vagy egészben felújítási munkákra használják fel. Társasháznál: a használatbavételt, illetve a korábbi felújítást követő 15 éven belül a felvonó nélküli épület lakásainál 6 Ft/m2, felvonóval 8 Ft/m2, 16. évtől felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2, felvonóval 12 Ft/m2. Lakásszövetkezeti tulajdonnál: 15 éven belül a felvonó nélküli lakóépület lakásainál 4 Ft/m2, felvonóval 6 Ft/m2, 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2, felvonóval 8 Ft/m2 Mértéke a törlesztés első 5 évében a kamat 70%-a, második 5 évében pedig 35%-a.

55 Lakásállomány összehasonlítása Magyaro.AusztriaDániaEU átlag * Lakás/1000 fő Komfortos lakás28%12%5%17,5% Összkomfortos lakás52%83%93%78 % Átlagos szobaszám2,53,43,74,1 1 főre jutó szoba0,951,461,761,88 1 főre jutó m Új lakás/1000 fő2,86,82,95 Új szociális lakások %32621n.a. Új társasházi lakás m2-ár eu szobás lakások % szobás lakások %1596 Bérlakások % Önkormányzati lakások %51022 Közhasznú bérlakások % Privát bérlakások % Központi lakbértámogatásban részesülő háztartások % 0420D:8, F: 26, NL:16 S:22, SF:20,UK:20 Mobilitás %34-5

56 Lakáspolitikai eszközrendszer általános értékelése MagyarországAusztriaDániaEU Összes támogatás a GDP %-ában0,71,33,01-3 Központi vissza nem térítendő építési támogatásSzocpolBécsbenNincsNem jell. Központi vissza nem térítendő vásárlási támogatásFél szocpol.Nincs ÁFA kedvezmény400 eFt, ép.10 % KHBNincsJellemző Helyi visza nem térítendő vagy kamat támogatásLakáscélú tám. 15 %-aNem jellemzőNincsNem jellemző Kedvezményes hitel építésre, jell. Kamat4-5 %0 – 2 %Nincsáltalános Kedvezményes hitel vásárlásra, jell. Kamat6-8 %nincsNincs Felújítási kedvezményes hitel6-8 % Jellemző Energiatakarékossági vissza nem térítendő támogatásSzéchenyi Terv n.a. Energiatakarékossági hitelkedvezmény500 eFt n.a.Jellemző Lakástakarékpénztár hitel, adókedvezmény 6%,adókedv.NincsA, D Egyéb kedvezményes hitel6%, adókedv. SZJA kedvezmény hiteltörlesztéshezKözművesítés 40 %Általános Adókedvezmény közhasznú bérlakásokhoz40%, max. évi 240 eJellemző Központi lakbértámogatás szociális lakásokhozNincsMásodlagosJellemző Központi lakbértámogatás privát lakásokhozNincs Jellemző Egyéb szubjektív vissza nem térítendő támogatásNincsSaját erőNem jellemző IlletékkedvezményNincs Kiemelt programok T ö mbrehab. Jellemző

57 Lakásárak változása és az infláció, (1990=100)

58 Lakásépítési engedélyek és az épített lakások száma Épitett lakások számaÉpítési engedélyek száma

59 Lakásprivatizáció,

60 Lakáshitelek

61 Támogatások összetétele

62 Lakástámogatás nagysága,

63 Megfizethetőség indexei Fogyasztás Lakáskiadások/jövedelem Lakáshoz jutás Lakásár/jövedelem olló (LÁ/J) Megfizethető Lakások Aránya (MLA) Lakásár Megfizethetőségi Index (LMI)

64 Lakásár/jövedelem olló A L/J hányados átlagos (vagy medián) árát veti össze az átlagos (vagy medián) évi háztartás jövedelemmel. Mit mutat: hány év háztartás jövedelem szükséges egy átlagos lakás megvásárlásához.

65 Lakásár / jövedelem változása Átlagos lakásár (millió Ft)3, 79, 3 Átlagos háztartási jövedelem (ezer Ft / év) Lakásár / jövedelem olló (LÁ/J)4, 16, 2

66 Lakásár Megfizethetőségi Index Az LMI azt méri, hogy az átlagos jövedelem mellett felvehető hitel segítségével megfizethető lakás értéke hány százaléka az átlagos (átlag vagy medián) lakás értékének.. ( A hitel feltételei általában: 20 % készpénz arány, 30 %-os törlesztés/jövedelem arány, 25 éves hitel. ).

67 A lakáspolitika lehetséges irányváltása Bérlakás-szektor: támogatások szektorsemlegessége Támogatások és jövedelmek (általános és kiemelt támogatás) Célzott programok: - Fenntartás, felújítás - Komplex rehabilitáció (lakótelepek, belső városrészek)

68 85 %-a a lakásoknak, 15 millió érték alatti A lakásállomány megoszlása érték szerint (%)

69 Lakásfenntartási költség (eFt./hó)

70 Lakásfenntartási költség a háztartási jövedelem százalékában

71 Lakásfenntartási költségek aránya jövedelem ötödönként

72 Trendforduló az újépítésű lakások piacán Külföldi beruházókIzraeliek döntő súlyaÍrek, spanyolok megjelennek Projekt méretekSok száz lakás egyszerre Maximum lakás ütemenként az ideális Értékesítési ütemÁtlag 8-9 (kiemelkedő 30-40) lakás/hó Átlag 3-4 (kiemelkedő )lakás/hó 20% végén megmarad Promóció / marketing Piac kialakulásaElőtérben a marketing Értékesítés-ösztönző módszerek Fizetési ütemezésKizárólag szakaszos10-90%, 20-80% terjed Tömegpiaci árakGyors emelkedésLegfeljebb kis mértékű emelkedés

73 Tömegpiac és prémium kategória látványos szétválása Prémium kategória Egyedi / újdonság termék (kielégítetlen kereslet) Külföldi vásárlók által keresett termék Befektetői várakozások (kis- és intézményi befektetők egyaránt) Kedvező kormányzati és területfejlesztési döntések Kormányzati politikától / hitelektől nem függő keresleti csoportok Tömegpiac Túlkínálat, erős versenyhelyzet („tömegpiac”) Kedvezőtlen kormányzati támogatási döntések Rossz image (terület vagy projekt)

74 Mi határozza meg a lakásárakat hosszabb távon? Reáljövedelmek alakulása Munkanélküliség alakulása Finanszírozási környezet Lakásokhoz kapcsolódó kormányzati intézkedések Támogatások Ingatlanadó Az árak változásába vetett hit

75 Ingatlanadó Bevezetése egyszeri sokkot eredményezhet, utána azonban beépül az árba. Bevezetése után kettős hatás érvényesülhet: –Az új lakások piacán az adóterheket (amennyiben a céges tulajdonú fejlesztési telkekre is kiterhelik) minden fejlesztő igyekszik érvényesíteni az árban, ami árnövekedést hoz – ez pedig az új építésű lakások forgalmának csökkenéséhez vezethet. –Létrejöhet egy olyan társadalmi réteg, aki nem tudja kitermelni az ingatlanadó összegét –sok ingatlan kerülhet a piacra, ami az árakat lefelé nyomhatja. Minden az adó mértékétől, határától, mentességektől függ, és a piac különböző szegmenseiben különböző módon fejtheti ki hatását, de összességében árcsökkentő tényezőt jelent.

76 LAKÁSPIAC SZŰKÜLÉSÉNEK OKAI éves állami szabályozások (támogatások megvonása, adóterhek növelése) Fizetőképes kereslet csökkenése Instabil finanszírozás ( kamatszint változások) Instabil, kiszámíthatatlan álllami szabályozás Sikertelen állami programok ( nincs NLP., fészekrakó program, bérlakás program )

77

78

79

80

81 LAKÁSPIAC SZŰKÜLÉSÉNEK VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI Eladatlan lakás készletek növekedése Értékesíthetőség romlása Kockázatok emelkedése Csőd helyzetek,befejezetlen projektek Pénzügyi körbetartozások emelkedése Csökkenő építési kedv Állami bevételek elmaradása Munkaerő elbocsátások

82 LAKÁSPOLITIKAI JAVASLATOK Közös cél az ingatlanpiaci egyensúly /kereslet / helyreállítása Kiszámítható gazdasági, finanszírozási, szabályozási közeg megteremtése Nagy mértékű / min. 15% / ÁFA visszatérítés bevezetése / vevők részére / amivel kompenzálható nem csak az állami elvonás, de a társasházak méltánytalan adóztatása és illeték terhelése a családi házakkal szemben. Túl bürokratizált területek „tisztítása” /engedélyeztetések /.

83 LAKÁSÉPÍTÉS ÉPÍTÉSI CÉLOK SZERINT Saját használat BérbeadásÉrtékesítés db662 db db

84 LAKÁSÉPÍTÉS ÉPÍTÉSI FORMÁK SZERINT Új családi házban Új több lakásos épületben Új lakóparki épületben db db3 046 db

85 LAKÁSÉPÍTÉSI FORMÁK ADÓZTATÁSA CSALÁDI HÁZI LAKÁS TÁRSASHÁZI LAKÁS TELEK ÁFANINCSVAN, 25% ILLETÉKNINCSVAN, 15 MFt- tól az áfás értékre! ÁFA befizetési kötelezettség NINCSVAN, 25%

86 LAKÁSÉPÍTÉS HATÓSÁGI KONTROLLJA CSALÁDI H. LAKÁS TÁRSASHÁZI LAKÁS Építés hatósági ellenőrzés VAN Munkaügyi ellenőrzés NINCSVAN Munkavédelmi ellenőrzés NINCSVAN APEH,VPOP,REND. ellenőrzés NINCSVAN

87 ÖNKORMÁNYZATI SZOCIÁLPOLITIKA

88 TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁS

89 SZOLGÁLTATÓ Köz: Állami Önkormányzati Közalapítvány Magán: For profit Non profit: »Bejegyzett »Nem bejegyzett Magánszemély

90 FINANSZÍROZÓ Közösségi Állami Önkormányzati TB Munkáltató Magán Vegyes

91 Ellátás Finanszírozás KözMagán KÖZ Önkormányzati családsegítő, Éjjeli menedékhely, Gyermekjóléti szolgálat Közoktatás, Felsőoktatá s, Térítési díj támogatáss al nyújtott szolgáltatás ok Hivatásos nevelőszülő, Családi napközi Magán Teljes térítési díj fizetése melletti étkeztetés, házi segítségnyújtá s Nyelviskola, Magánorvosi ellátás

92 Hogyan működik a piac a szociális szférában? Piac nem egyenlő a Klienskörrel, hanem a teljes társadalmi - gazdasági környezettel.

93 Szociális piac szereplői Az állam, amely a törvényeivel preferálja az egyes rétegek létét - jólétét, szociális jogait. Települési önkormányzat, amely közvetlenül "felel" a polgáraiért. Az eltartás helyett a polgárok aktivizálása a cél. Polgár, aki vásárlóként van jelen ezen a piacon, aki ha részese a jövője alakításának, ha tudja környezetében mire fordítják a közvagyont, szívesebben áldoz. Nonprofit szervezetek, amelyek önként látnak el kormányzati és nem kormányzati feladatokat. OEP, amelynek érdekében áll az egészség megőrzését, helyreállítását, az időskorúak ellátását, a szolgáltatások bővítését programokkal támogatni. Kliens, aki bizonyos szolgáltatási körben vásárlóként funkcionál.

94 Szociális piac hatékonyságát befolyásoló tényezők Piaci kínálat: A közösségben megjelenő szükségletekre adandó adekvát válasz. Univerzális szolgáltatások. Szolidaritás: A piaci szereplők konszenzusának terméke. Univerzális elosztás – szelektív elvonás. Profit: Ha keletkezik, akkor azt vissza kell forgatni a szolgáltatási rendszerbe. Nyilvánosság: Nyitottság, hiteles tájékoztatás a közösség tagjai számára, társadalmi felügyelet.

95 Törvényi háttér Alkotmány (1949. évi XX. tv.) Önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) Szociális törvény (1993. évi III. tv.) Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. tv.)

96 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

97 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. § (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

98 Szociális közigazgatás A közigazgatás történetileg kialakult ágazata, az állam (önkormányzat) azon tevékenységeinek összessége, amely az adott államhatalom szociálpolitikájának a végrehajtását a közigazgatás sajátos eszközeivel végzi.

99 Szociális közigazgatás részei a közigazgatás szociális szervezetei (minisztériumok, országos szervek, közigazgatási hivatal, önkormányzatok, jegyző) személyzete, a területre vonatkozó jogi és egyéb szabályok.

100 Szociális közigazgatás feladatai Az ellátás előfeltételeinek megteremtése: szabályozás, finanszírozás, az ellátást biztosító intézmény megszervezése, jogosultság elbírálása Az ellátás teljesítése: pénzbeli - természetbeni A végrehajtás ellenőrzése Ellátások típusai szerint!

101 Szociális közigazgatás tevékenységi formái jogszabályalkotás hatósági jogalkalmazás szervezés finanszírozás hatósági ellenőrzés közigazgatási szervek irányítása intézmények irányítása

102 Szociális közigazgatás területei 1.Hagyományosan: - általános szegényügy - állami gyermekvédelem - társadalombiztosítás - munkaviszonyban állók védelme 2. Jogszabályok által meghatározott 3. Kormányzati munkamegosztás alapján

103 KÖZPONTI ÁLLAM   HELYI ÖNKORMÁNYZAT Jogok és kötelezettségek megosztása Az önkormányzat életébe való állami beavatkozás formája és mértéke

104 Állami beavatkozás eszközei: jogi szabályozás keretében mennyiségi és minőségi követelmények előírása bizonyos szükségletek kielégítésére jövedelem-elosztás elvonások és támogatások útján szakképzési feltételek, szakemberkínálat alakítása folytán humánügyi politika (szakképesítési előírások útján) kontrollok (törvényességi, szakmai...) révén módszertani szolgáltatás útján konkrét szociális felelősség viselése (szociális programok megvalósítása útján)

105 "Szociális" jogszabály alapvető kérdései: Mi az alapvető, közfinanszírozás útján kielégítendő szükséglet? Kinek jár, vagy adható? Mindenkinek, vagy csak a rászorulóknak. Hol? Minden településen, vagy minden településen elérhetően. Mikor? Folyamatosan, vagy meghatározott rendszerességgel. Milyen mértékben? Milyen minőségben? Ki az illetékes? – felelős Eljárási szabályok Garanciák!

106 Jóléti finanszírozás Jövedelem tulajdonosok: háztartások vállalkozások Újraelosztók: állam önkormányzat háztartások Jövedelem felhasználók: állami önkormányzati for profit non profit háztartások

107 Önkormányzati bevételek: I./A. Központi támogatások 1. Normatív állami hozzájárulás 2. Egyéb központi támogatások 3. Kisebbségi önkormányzatok támogatása 4. Céltámogatások I./B. Átengedett - megosztott bevételek 1. Jövedelemadó 2. Gépjárműadó 3. Környezetvédelmi bírság 4. Illetékek II. Helyileg szabályozott bevételek 1. Építményadó, telekadó 2. Kommunális adó, iparűzési adó 3. Idegenforgalmi adó III. Intézményi bevételek 1. Alaptevékenység bevételei 2. Intézményi egyéb bevételek 3. Vállalkozási bevételek 4. Kamatbevételek 5. ÁFA megtérülés 6. Átvett pénzeszközök IV. Önkormányzati bevételek 1. Alaptevékenység bevételei 2. Intézményi egyéb bevételek 3. Vállalkozási bevétel 4. Kamatbevételek 5. Átvett pénzeszközök 6. Önkormányzat sajátos bevételei 7. Ingatlan-értékesítés, földhaszonbérlet, privatizációs bevétel, osztalék, részvény 8. ÁFA visszaigénylés V. Hitelek

108 Települési önkormányzat szociálpolitikájának területei: Jövedelem azoknak is, akiknek nincs munka- vagy tőkejövedelme Fogyasztási lehetőség azoknak, akik jövedelemhiány és/vagy preferenciájuk miatt bizonyos szükségleteket nem elégítenek ki. Települési infrastruktúra minimumai (egészséges környezet, társadalmi - kereskedelmi szolgáltatások) Lakhatás Tudás (a társadalmi - gazdasági életben való mozgáshoz szükséges képességek kifejlesztése, ismeretek elsajátítása) Érdekérvényesítés (jogok és lehetőségek ismerete, érvényesítésük elősegítése) Foglalkoztatás (munkakörülmények, munkajog, munkalehetőségek teremtése, átképzés...) Egészség megőrzése és helyreállítása (környezetvédelem, egészségügy)

109 Adatszükséglet az önkormányzati szociálpolitika döntéseihez: I. Az életvilág, szociális állapot, szükségletek és erőforrások feltérképezése: jövedelmi helyzet, fogyasztás szerkezete, egészségügyi állapot, családszerkezet, tradíciók, szokások, életstílusok, tervek - aspirációk, feszültségek. Empirikus adatfelvétel, másodlagos feldolgozás

110 Adatszükséglet az önkormányzati szociálpolitika döntéseihez: II. Helyi rendszerek - humán intézmények: Gyermekvédelmi-,közoktatási-, egészségügyi-, szociális intézmények ( férőhelyek, épületek állaga, személyzet,..) ügyiratforgalom az önkormányzatnál, segélyezettek száma. Az intézmények belső működésének és környezeti hatásának vizsgálata. Korábbi adatok + empirikus vizsgálat

111 Adatszükséglet az önkormányzati szociálpolitika döntéseihez: III. Helyi rendszerek - gazdasági és politikai környezet: A településen működő gazdálkodó szervezetek, pártok, egyesületek, egyházak megismerése. A környező települések, országok léte, milyensége. (munkanélküliség, menekültek...) Empirikus vizsgálat esetleg meglévő adatok

112 Adatszükséglet az önkormányzati szociálpolitika döntéseihez: IV. Országos rendszerek feltérképezése: Jogszabályok, ellátások, eljárások, intézmények ismerete. A különféle állami és nemzetközi programok figyelemmel kísérése és a sikeres pályázathoz szükséges készség, képesség (lobbizás).

113 A megszerzett információk feldolgozása: Szükségletek és erőforrások összevetése, hiány és felesleg bemutatása, leépítés/fejlesztés. Az egyéni és társadalmi, önkormányzati felelősség határának megvonása. Döntés, hogy mit akar és mit tud az önkormányzat közpénzekből biztosítani. Alkalmazandó szociálpolitikai technika kiválasztása.

114 A felmerülő szükségleteket az önkormányzat kielégítheti: saját intézmény, társulás keretében fenntartott intézmény, más önkormányzat intézménye, a szolgáltatás megvásárlása útján

115 Közvetlen feladat-ellátás Előny: 1.A feladat-ellátás biztonsága. 2.Folyamatosan rendelkezésre áll 3.Biztosítható a feladat-ellátás minősége. 4.Az önkormányzat közvetlen utasítási joga a feladat-ellátás érdekében. 5.Közvetlen és folyamatos lehetőség a teljesítmények mennyiségi és minőségi alakítására. 6.A vezetők feletti munkáltatói jog gyakorlásából származó előnyök, közvetlen erős befolyásolási lehetőség. 7.A foglalkoztatottak relatív biztos egzisztenciája. 8.A korábbi tapasztalatok rendelkezésre állnak. 9.A költségvetésben minden évben felülvizsgálható a feladat-ellátás. 10.Könnyebb ellenőrizni a szervezetet.

116 Közvetlen feladat-ellátás HÁTRÁNY: 1.Nagy a belső tehetetlenség, rugalmatlan a gondolkodásmód, nehéz megújítani a tevékenységet. 2.Sok a törvényi kötöttség, sok mindenhez testületi döntés kell. 3.Ha nincs, vagy nem elég pontos a belső szabályozás, a gyakorlatban nem kérhető számon a feladatteljesítés. 4.A feladat-ellátás szervezeti részérdek kialakulásához vezethet, túlságosan hivatalszerű a működés. 5.A foglalkoztatottak rendszerint nincsenek jól megfizetve. 6.Piaci érzékenység (a szolgáltatást igénybevevők igényfelmérésének) hiánya, a lakossági kapcsolattartás kevésbé fejlett, nem fogyasztócentrikus. 7.Nem tud gyorsan reagálni a változásokra 8.A költséghatékony gazdálkodást nehéz megvalósítani. A szolgáltatás biztonsága miatt nagyobb költségekkel látható el a feladat, esetleg túlzott a kapacitás. 9.Finanszírozhatatlanság esetén nem a feladatot törlik, csökkentik, hanem az előirányzatok egységes, %-os csökkentésével kerülnek egyensúlyba a bevételek és kiadások. Ezzel a módszerrel egy idő után a feladat- ellátás ellehetetlenül. 10.Nehezebb külső forrásokat találni.

117 Közvetett feladat-ellátás Előny: 1.A feladat-ellátásból fakadó közvetlen gondok nem az önkormányzatot terhelik 2.Rugalmas reagálás a változásokra 3.Könnyebb az igényekhez igazítani a feladat-ellátást. 4.Szakszerűbb lehet a szolgáltatás megszervezése. 5.Adott pénzügyi kereten belül a szolgáltatás minősége magasabb lehet. 6.A foglalkoztatottak esetleg jobban megfizethetők. 7.Adott szerződésen keretein belül jobban szabályozható, ellenőrizhető 8.A szolgáltatás eredménye és a finanszírozása jobban összekapcsolható. 9.Könnyebben juthat a szervezet külső forrásokhoz + adókedvezmények 10.Fogyasztói érdekek jobban érvényesíthetők 11.Változatosabb feladat-ellátást biztosít 12.Speciális szaktudást igénylő szükségletek könnyebben kielégíthetők

118 Közvetett feladat-ellátás Hátrány: 1.A szolgáltatás léte bizonytalanabb. 2.Nehezen kontrollálható a feladat-ellátás szakmai és gazdasági minősége, előfordulhat a szakszerűség hiánya. 3.A vállalkozások jelenlegi helyzete miatt gyakori lehet a csőd. Megszűnés esetén azonnali hatállyal megszűnik a feladat-ellátás, az önkormányzatnak kell újraindítania. 4.A feladat-ellátás teljesítése szerződésen alapul, ezért nagyon jó szerződés kell, ami pontosan meghatározza: minőségi követelményeket, a teljesítés időbeli feltételeit, az ellenőrzési feltételeket, mi történik szerződésszegés esetén, egyéb garanciákat. 5.Az ellenőrizhetőség csak a rögzített szerződési feltételekig terjed. 6.Nehéz a garanciákat érvényesíteni.

119 A szolgáltatások ellenőrzése törvényességi pénzügyi közegészségügyi munkavédelmi környezetvédelmi tűzrendészeti társadalmi (önkormányzati, egyesületi) "fogyasztói" (érdekeltek) finanszírozó(k)-i szakmai (állami) vagy a szakmát gyakorlók általi

120 "Szociális felügyelőség" feladatai szolgáltató (pl.: módszertani, szociális projektek menedzsere) engedélyező (szociális tevékenység folytatását) ellenőrző:- törvényességet (anyagi és eljárási szabályok betartását) - szakszerűséget - minőséget jogszabályokat kikényszerítő (figyelmeztet, bírságol, betilt, beperel) információt áramoltató (települések és a központi állam között) érdekeket képviselő (kiszolgáltatott, gyenge érdekérvényesítő képességű csoportok, egyedek részére) panaszokat, (észrevételeket) kivizsgáló másodfokú hatóság

121 EgyesületAlapítványKözalapítvány KHT Alapító(k) Jogi és magánszemélyekJogi és magánszemélyek, kivéve országgyűlés, kormány, önkormányzatok Országgyűlés, kormány, önkormányzatok Jogi és magánszemélyek Csatlakozás Önkéntes,alapszabály szerint Önkéntes,alapító okirat szerint Társasági jog szerint Cél, alaptevékenység Alapszabályban meghatározott cél Tartós közérdekű célJogszabály alapján állam v. önkormányzat által ellátandó feladat A társadalom közös szükségleteinek kielégítése Gazdasági tevékenység Csak kiegészítő tevékenységként Elsődleges tevékenységként Jogi személyiség Bírósági bejegyzés Bírósági bejegyzés + közzétételCégbírósági bejegyzés Törvényességi felügyelet Ügyészség Ügyészség + ÁSZCégbíróság Vagyon sorsa a megszűnés után Alapszabály-, vezetőség döntése szerint. Hiányában közérdekű célra Alapító okirat szerint, hiányában bírósági döntéssel hasonló célú alapítványba. Az alapító döntése szerintA gazdasági társaságokról szóló törvény szerint Megszűnés Feloszlás, egyesülés, fel- oszlatás útján Alapító okiratban meghatározott cél megvalósul, idő eltelik, feltétel bekövetkezik, vagy megszüntetés, egyesítés útján Közfeladat ellátása iránti igény megszűnt, vagy más módon hatékonyabban ki-elégíthető, ill. lásd alapítvány A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint

122 Szociális szolgáltatások I. Alapszolgáltatások: Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás Étkeztetés. Házi segítségnyújtás. Családsegítés. Jelzőrendszeres segítségnyújtás Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Utcai szociális munka Nappali ellátás.. Alapszolgáltatási központ II. Szakosított ellátási formák: *Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény *Ápolást, gondozást nyújtó intézmény *Rehabilitációs intézmény Lakóotthon Egyéb speciális szociális intézmény *10 – 150 fő

123 Szakosított ellátási formák Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: A./ Időskorúak gondozóháza B./ Fogyatékos személyek gondozóháza C./ Pszichiátriai betegek átmeneti otthona D./ Szenvedélybetegek átmeneti otthona E./ Éjjeli menedékhely F./ Hajléktalan személyek átmeneti szállása Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: A./ Idősek B./ Pszichiátriai betegek C./ Szenvedélybetegek otthona D./ Fogyatékos személyek E./ Hajléktalanok Rehabilitációs intézmények: A./ Pszichiátriai betegek B./ Szenvedélybetegek C./ Fogyatékos személyek D./ Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye Lakóotthonok: A./ Fogyatékos személyek rehabilitációs célú ápoló-gondozó célú lakóotthona B./ Pszichiátriai betegek (rehabilitációs célú) C./ Szenvedélybetegek (rehabilitációs célú)

124 A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek minden településétkeztetés, házi segítségnyújtás és további szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést nél több állandó lakos+ családsegítés nél több állandó lakos+ nappali ellátás nél több állandó lakos+ támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi alapellátás, időskorúak gondozóháza nél több állandó lakos+ szenvedélybetegek részére nyújtott alacsony- küszöbű ellátást, átmeneti elhelyezési formákat nél több állandó lakos+ utcai szociális munka megyei jogú város+ idősek otthona és két szakosított ellátási forma megyei és a fővárosi önkormányzat szakosított ellátási formák megszervezése, a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása, módszertani feladatok ellátása

125 Pénzbeli ellátások évi III. törvény szerint Ápolási díj Átmeneti segély* Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás* Rendszeres szociális segély** Temetési segély* *természetben is nyújtható ** védelembe vett gyermek esetén 15 – 50 %-ig

126 Ápolási díj Alanyi: állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti hozzátartozója, akinek nincs rendszeres, a díjat meghaladó jövedelme Jövedelemhatár: nincs Összege: 100%, vagy 130 % Méltányos: tartósan beteg 18 év feletti Jövedelemhatár: 100 %, vagy 150% < Összege: 80% <

127 Átmeneti segély Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére adható. Jövedelemhatár: 100 %, vagy 150% < Összege: helyi rendeletben meghatározott alkalmanként: - gyógyszertámogatás - egészségügyi szolgáltatási díjtámogatás rendszeresen: - jövedelemkiegészítő támogatás - rendszeres nevelési támogatás * Adható kamatmentes kölcsönként is

128 Időskorúak járadéka Megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú (nyugdíjkorhatár) személyek részére nyújtott támogatás. Jövedelemhatár: < 80%, vagy 95%, vagy +75 év 130% Összege: max. 80%, vagy 95%, vagy 130 %, de min.: 1000 Ft.

129 Lakásfenntartási támogatás A szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Alanyi: adósságkezelési szolgáltatásban részesül Jövedelemhatár: 150 %, vagy 200 % < Normatív: Jövedelemhatár: 20 %; E lismert lakásnagyság: egy fő 35 m 2 két fő 45 m 2 három fő 55 m 2 négy fő 65 m 2 minden további személy után 5-5 m 2 Összege: az elismert 1 m 2 –re jutó költség 30 %, ha a < 50 %, onnan fokozatosan csökken, de min.:2500 Ft

130 Rendszeres szociális segély Hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek (egészségkárosodott, vagy nem foglalkoztatott, vagy támogatott álláskereső) és családjuk részére nyújtott támogatás, feltéve, ha megélhetésük más módon nem biztosított. Egészségkárosodott személynek minősül az, aki a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy b) vakok személyi járadékában részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül Jövedelemhatár: < 90% és nincs vagyon Összege: a családi jövedelemhatár ( a családi fogyasztási egységek összegének és a nyugd í jminimum 90%-ának szorzata) és a család jövedelmének különbözete. Nem haladhatja meg a minimálbér nettó összegét, de min Ft./hó.

131 Temetési segély Települési ök. állapíthatja meg annak aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Jövedelemhatár: 100%, vagy 150% < Összege: a legolcsóbb temetési költség legalább 10%-a, de nem lehet több, mint a 100% -a.

132 Természetben nyújtott ellátások * jelzett pénzbeli ellátások Élelmiszer-, tankönyv-, tüzelősegély Közüzemi díjak, gyermekintézményi térítési díjak kifizetése Családi szükségletet kielégítő gazdálkodást segítő támogatás: földhasználati lehetőség, mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgóeszközök, szaktanácsadás, szakképzés biztosítása. Köztemetés Közgyógyellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Járulékfizetés alapjának igazolása Adósságkezelési szolgáltatás

133 Köztemetés A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat az elhunyt személyt közköltségen eltemetteti, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Az elhunyt személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét a temettetést végző önkormányzatnak megtéríti. Az elhunyt személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

134 Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Alanyi: Átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; Egészségkárosodott rendszeres szociális segélyben részesülő; Pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; Központi szociális segélyben részesülő; Rokkantsági járadékos; Aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugdíjban, baleseti nyugdíjban; Aki magasabb összegű családi pótlékban részesül. Normatív: ktg.10%< ;és a jövedelem <100%, vagy 150% Méltányos: 150%, vagy 200%< és a ktg. < 25 % Mértéke: Egyéni gyógyszerkeret Eseti keret

135 Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Annak a rászorultnak, állapítható meg, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal.

136 Járulékfizetés alapjának igazolása A polgármester a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából kérelemre egy évre hatósági bizonyítványt állít ki, annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegét.

137 Adósságkezelési szolgáltatás Feltételek: Legalább hat havi, Ft.< adósság (közüzemi díj, közös költség, lakbér, lakáskölcsön), vagy a szolgáltatást már kikapcsolták, valamint aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, és vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Jövedelemhatár: 100%, vagy 150% < Időtartama: hó

138 Gyermekvédelem rendszere évi XXXI törvény szerint 1. Pénzbeli ellátások 2. Gyermekjóléti alapellátások 3. Gyermekvédelmi szakellátások 4. Hatósági intézkedések

139 Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény <120 %, VAGY 130%, Évente 2 X Ft. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás (22%) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése Otthonteremtési támogatás: min: 40 x (3 év) ; max: 60 x

140 Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti szolgálat Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsőde Hetes bölcsőde Családi napközi Házi gyermekfelügyelet Nyári napközis otthon, vagy napközis tábor Óvodai, iskolai napközi Gyermekek átmeneti gondozása Helyettes szülő Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona

141 Gyermekvédelmi szakellátások Otthont nyújtó ellátás Nevelőszülő · Gyermekotthon · Fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény · Fogyatékosok lakóotthona · Pszichiátriai betegek lakóotthona Utógondozói ellátás Nevelőszülő · Gyermekotthon · Utógondozó otthon · Lakhatást nyújtó külső férőhely Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

142 Hatósági intézkedések –Védelembe vétel –Családbafogadás –Ideiglenes hatályú elhelyezés –Átmeneti nevelésbe vétel –Tartós nevelésbe vétel –Nevelési felügyelet elrendelése –Utógondozás elrendelése –Utógondozói ellátás elrendelése

143 Családtámogatási ellátások évi LXXXIV. törvény szerint Családi pótlék: 1 gyermek ( ) Ft. 2 gyermek ( ) Ft. 3 gyermek ( ) Ft. fogyatékos ( ) Ft. Gyermekgondozási támogatások: Gyermekgondozási segély: (100%, vagy 200%) max.: 3 év, tanköteleskor (iker), 10 év (tartós beteg) Gyermeknevelési támogatás :(100%) 3 gyermek esetén, ha a legkisebb 3 – 8 éves Anyasági támogatás: 225%, vagy 300% / gyermek, 4 (1) terhesgondozás

144 Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint Szerzési támogatás (60 % max Ft) Átalakítási támogatás (max Ft) Közlekedési támogatás ( Ft) Parkolási engedély

145 JÓLÉTI IGAZGATÁS KORM Á NY Szociális és Munkaügyi Miniszt é rium Eg é szs é g ü gyi Miniszt é rium Á llami Foglalkoztat á si Szolg á lat Orsz á gos Nyugd í jbiztos í t á si Főigazgat ó s á g Orsz á gos Eg é szs é gbiztos í t á si P é nzt á r Foglalkoztat á si Hivatal Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság Orsz á gos Orvosszak é rtő i int é zet Vasutas Társadalombiztosít ási Igazgatóság Region á lis Munkaerő- fejlesztő é s K é pző K ö zpont (9) Megyei Nyugd í jbiztos í t á si Igazgat ó s á g Megyei Szoci á lis é s Gy á mhivatal Megyei Eg é szs é gbiztos í t á si P é nzt á r (19) Megyei Munkaügyi Központ (20) Megyei Önkormányzat Telep ü l é si ö nkorm á nyz atok Munkaügyi kirendeltség (173) Jegyző

146 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Differenciált szociálpolitika Vass Péter 2008. Differenciált szociálpolitika Adózás és szociálpolitika Lakáspolitika Települési hátrányok Önkormányzatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések