Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rendészet és adatvédelem Budapest, 2012. november 9. Dr. Péterfalvi Attila.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rendészet és adatvédelem Budapest, 2012. november 9. Dr. Péterfalvi Attila."— Előadás másolata:

1 Rendészet és adatvédelem Budapest, november 9. Dr. Péterfalvi Attila

2 A múlt – hazai adatvédelem, információszabadság Polgári Törvénykönyv 1977-es módosítása (személyiségi jogok, nem vagyoni kár) Alkotmány 1989-es módosítása (alapjogok, országgyűlési biztos) 15/1991. (IV. 13) AB határozat a személyi számról A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (Avtv.)

3 Erkölcs jogon túl Mózes törvényei, Tízparancsolat Újszövetség aranyszabálya: „Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal” Ulpianus és Iustinianus – tisztességesen élni, senkit nem sérteni és mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti Erkölcsi természettörvény: Cicero, és a görög filozófia Szent Ágoston: „Mindenkinek megadni a magáét, a silányabbat az értékesebbnek alárendelni, az igazságot tisztelni.”

4 Az adatvédelmi törvény kritikája Elavult intézményi modell – az ombudsmani jogvédelem gyengesége Idejétmúlt jogalapok az adatvédelmi törvényben (törvény vagy hozzájárulás) Közérdekű adatok igénylése kapcsán nem életszerű szabályok Belső adatvédelmi felelősökkel való kapcsolat hiánya

5 Az Infotv. megalkotása mögött húzódó jogalkotói cél Hatékony intézményi modell kialakítása Hatósági fellépés az adatkezelés szabályainak megsértése esetén Adatkezelés jogalapjainak felülvizsgálata Belső adatvédelmi felelősökkel való kapcsolattartás fórumának megteremtése

6 Az adatvédelem a magánszféra védelmének eszköze Alaptörvény VI. cikk: (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. Új adatvédelmi törvény 1. §: „a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák”

7 A Hatóság és a korábbi gyakorlat viszonya Hatóság új honlapja – Új arculat A korábbi adatvédelmi biztos honlapja elérhető az új honlapon keresztül: - állásfoglalások - éves parlamenti beszámolók

8 Új szabályok az Infotv.-ben Érintett – egy fogalom szétválasztásából adódik Személyes adat fogalma szűkebb lett (?) Adatmegjelölés – bűnüldözési adatkezelések során használatos Adatfelelős – közérdekű adatokat keletkeztető szerv Adatközlő Elkülönült eljárások Közérdekű adatigénylés új, praktikus szabályai Új jogalapok Az elektronikus közzététel szabályainak beépítése az Infotv.-be

9 Kritikai észrevételek az Infotv. vonatkozásában A Hatóság hivatalból nem indíthat vizsgálati típusú eljárást Fogalmak pontosításra szorulnak Jogalapok által felvetett kérdések Külföldre történő adattovábbítás körében felmerülő kérdések

10 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Autonóm államigazgatási szerv Független Csak a törvényeknek alárendelt Feladatkörében nem utasítható Államigazgatásban szervezetileg is elkülönült Feladatot számára csak törvény állapíthat meg Fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv Országgyűlés fejezetén belül önálló cím Költségvetésének kiadási, bevételi főösszegei csak az Országgyűlés által csökkenthetők

11 A Hatóság elnöke A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, előtte esküt tesz Mandátuma 9 év, választási ciklusokon átívelő Elnökkel szembeni követelmények Kizáró feltételek Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége megegyező az országgyűlési képviselőkével Miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult Kinevezi helyettesét és vizsgálóit határozatlan időtartamra, őket indokolás nélkül bármikor felmentheti Munkáltatói jogkör gyakorlója hatóság személyi állománya felett

12 A Hatóság személyi állománya Elnökhelyettes Köztisztviselők és munkavállalók Vizsgálók: a Hatóság köztisztviselői létszámához mérten max. 20%-ban limitált Feltétel: jogász vagy felsőfokú informatikus végzettség, legalább 3 év adatvédelmi szakértői vagy adatvédelmi felelősi munkakörben szerzett tényleges gyakorlat, jogi vagy közigazgatási szakvizsga Cél: felkészült szakmai törzskar létrehozása

13 Kettős ombudsmani vizsgálat jogszabály-véleményezés részvétel bírósági eljárásban éves beszámoló ajánlás (általános, egyedi) audit szempontjai nemzetközi képviselet adatvédelmi felelősök konferenciája eszközrendszer hatósági adatvédelmi hatósági eljárás titokfelügyeleti hatósági eljárás adatvédelmi nyilvántartás hatósági szankciók (+ 1) piaci adatvédelmi audit

14 Kiemelt témák a NAIH gyakorlatában a rendészeti adatkezeléssel kapcsolatban

15 Rendőrségi kamerázás Az Rtv. 42. és 42/A. §-a tartalmazza a rendőrség kép- és hangfelvétel készítésével kapcsolatos szabályait A jogszabály alapján a rendőrségnek három esetben van lehetősége kamerákat alkalmazni: 1.rendőri intézkedés 2.határátkelőhely őrzése, határforgalom ellenőrzése 3.közterület állandó megfigyelése

16 Rendőrségi kamerázás Közterületi kamerázás: közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon rendőrségi előterjesztés alapján az illetékes önkormányzat dönt felhasználás: –büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során –körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából –a rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata céljából –az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében megőrzési idő: felhasználás hiányában 5 nap (szükség esetén 30 napig meghosszabbítható)

17 Rendőrségi kamerázás Az érintettek tájékoztatása a helyszínen: a megfigyelés ténye, az adatkezelő személyének pontos meghatározása, valamint az adatkezelő elérhetősége (telefonszám, honlap)

18 Határozatok közlése a „Határozatot kapják” rovatban szerepel a sértett, a gyanúsított és a védőügyvéd személyes adata Be. 214.§ (2): nyomozási bíró határozata Be. 221./A § (4): közvetítői eljárás tárgyában hozott határozat Be § (1): bírósági határozat Szabs.tv. 95. §: szabálysértési hatóság határozata

19 Határozatok közlése Be § (2):„ a határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat…” Szabs. tv. 96. § (1): a határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy természetes személyazonosító adatait e rendelkezések nem adnak felhatalmazást személyes adatok továbbítására harmadik személynek a határozatban csak a levél címzettjének személyes adatai lehetnek a „határozatot kapják” részben csak az eljárásjogi pozícióra utalás („sértett“, „gyanúsított”, „védő”) szerepelhet a további címzettek vonatkozásában

20 Egészségügyi intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége Egészségügyi adatok – különleges adatok Be. 71. § - megkeresésre vonatkozó általános szabályok E § (3) bekezdése szerint: „Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.” A (4) bekezdés értelmében: „Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.”

21 Egészségügyi intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége Be. 178/A. § (1): külön nevesíti az egészségügyi adatokat kezelő szerveket Infotv. 4. §: adatkezelés célhoz kötöttségének elve => nyomozó hatóság, ügyészség elvileg bármilyen adatot bekérhet, de: –pontosan meg kell jelölni az adatokat és a célt –a lehető legszűkebben kell megjelölni a kért adatok körét –törölni kell a nem szükséges adatokat

22 Közérdekű adatigénylés közérdekű adat: „…közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett…” [Infotv. 3. § 5. pont] közérdekből nyilvános adat: „a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.” [Infotv. 3. § 6. pont] Közérdekből nyilvános személyes adat: „közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.” [Infotv. 26. § (2)] a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse [Infotv. 26. § (1)]

23 Közérdekű adatigénylés A rendőrség, mint közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adatok közérdekű adatok Kivételek: Azok a személyes adatok, amelyek nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. Azok az információk, amelyeket a minősített adat védelméről szóló törvény alapján, az arra jogosult, megfelelő eljárás keretében minősített adatnak minősített. Az Infotv. 27. § (2) bekezdése sorolja fel azokat a lehetőségeket, amikor törvény az ott meghatározott érdekből korlátozhatja egyes adatok megismerhetőségét, így többek között: nemzetbiztonsági érdekből bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel

24 Rendőrök adatai Hszt § (3) bekezdése szerint „a személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekből nyilvánosnak minősül”. Infotv. 26. § (2) Rtv. 20. § (2): az eljáró rendőr az intézkedés megkezdése előtt köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. => a rendőr neve, rendfokozata és azonosító száma – kiadható információ

25 Rendőrök képmásának nyilvánossága Ptk. 80. § (2): hozzájárulás alapján, kivéve, ha nyilvános közszereplés Bírói gyakorlat: BH : egyedi, tömegből kiemelt ábrázolás Pécsi Ítélőtábla a Pf.I /2011/6. számú ügy: Nyilvános közszereplés  nem jogsértő a nyilvánosságra hozatal Akkor jogszerű, ha nem egyéni, portrészerű az ábrázolás

26 Konzultációs ügyek elbírálása ha a beadvány célja az egyéni joggyakorlás ügyében való tájékozódás, és a beadvány közvetlenül az állampolgártól érkezik; az állami-önkormányzati szervek jogalkalmazásával kapcsolatban, e szervektől jogértelmezési kérdésekben érkezett beadványok; a NAIH működésével, adminisztratív feladataival (így például az adatvédelmi nyilvántartással), hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatáskérés, tájékozódás; nemzetközi szervektől érkező megkeresések

27 Jogszabály véleményezés Infotv. 38. § (4) a) pont: A Hatóság (…) javaslatot tehet a személyes adatok kezelését, valamint a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerését érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét. Nem csak egy lehetőség, hanem kötelezettség a jogalkotónak: a jogalkotásról szóló törvény 19. § (1) bekezdés Fontos és megkerülhetetlen: –Hszt.-ben meghatározott „életvitel ellenőrzés” –a bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos törvény tervezetét a NAIH nem kapta meg => a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek

28 Adatvédelem az Európai Unióban a bűnügyi és igazságügyi együttműködés területén

29 Schengeni Térség A személyek szabad mozgását lehetővé tevő legfontosabb uniós vívmány. (Tagjai: Ciprus, Bulgária, Románia, Írország és Nagy-Britannia kivételével valamennyi uniós tagállam, Izland, Norvégia, Svájc és Lichtenstein ) Az ún. „schengeni joganyag” lényegében lebontja a térség belső határait, és megerősíti a külső határok védelmét és ellenőrzését.  a tagállamok közös szabályokat alkalmaznak a külső határellenőrzések, a rövid távú beutazó vízumok tekintetében, továbbá szoros együttműködést folytatnak a rendőri és az igazságszolgáltatási szerveik között, valamint létrehozták a Schengeni Információs Rendszert (SIS).

30 Schengeni Információs Rendszer A Schengeni Információs Rendszer (SIS) Európa legnagyobb informatikai rendszere, amely a belső határok eltörléséből és a külső határok megszigorított ellenőrzéséből eredő biztonsági kockázatokat hivatott kezelni, elsősorban a hatékony adatmegosztás eszközével. A SIS tagállamonként egy-egy nemzeti rendszerből (N.SIS), valamint egy központi rendszerből (C.SIS) áll, amelybe a tagállamok adatokat – úgynevezett figyelmeztető jelzéseket – visznek be. Mindegyik nemzeti rendszer on-line kapcsolatban van a központi rendszerrel egy biztonságos kommunikációs hálózaton keresztül. A SIS jelenleg a 28 résztvevő állam (26 teljes jogú schengeni tagállam, valamint Románia és Bulgária) által bevitt, több mint 42 millió figyelmeztető jelzést tartalmaz, amely száma havonta körülbelül 3%-kal nő. A rendszerhez helyi szinten minden rendőr-, valamint az információkat a törvényes rend védelmével és a bűnüldözéssel kapcsolatos feladatai elvégzéséhez igénylő egyéb bűnüldöző hatóság és tisztviselő azonnali és közvetlen hozzáféréssel rendelkezik.

31 A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az alábbi esetben lehet bevinni a SIS-be: kiadatás vagy átadás céljából elfogni kívánt személyekre (Schengeni Végrehajtási Egyezmény, 95. cikk) harmadik országbeli személyekre a schengeni határon történő beutazásuk megtagadása céljából, vagy schengeni területen való tartózkodás esetén kitoloncolás céljából (96. cikk); eltűnt személyekre, különösen kiskorúakra (97. cikk) valamely személy tartózkodási helyének igazságügyi hatóság nevében történő megállapítása céljából (98. cikk) leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzés céljából (99. cikk)

32 Büntetőeljárásban bizonyítékként lefoglalandó vagy bemutatandó tulajdonra vonatkozó figyelmeztető jelzés az alábbi kategóriákban vihető be a SIS-be: gépjárművek lőfegyverek személyre szólóan kiállított vagy kitöltetlen személyazonosító okmányok, úti okmányok, gépjárművek forgalmi engedélyei gépjárművek rendszámtáblái bankjegyek

33 N.SIS és SIRENE Iroda A SIS központi rendszere (SIS) Strasbourgban üzemel, míg Magyarországon nemzeti rendszert (N.SIS) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala(KEKKH) üzemelteti. Ezen túl a tagállamok létrehozták az ún. SIRENE Irodákat, amelyek a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk államok közötti cseréjéért felelősek. (elsődlegesen a rendőrségi együttműködés szempontjából fontos adatok cseréjét bonyolítják, koordinálják a határokon átnyúló műveleteket, kiegészítő információkkal szolgálnak a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, valamint összehangolják a megfelelő intézkedéseket a SIS-ben megjelenő figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és biztosítják, hogy sor kerüljön a megfelelő intézkedésre).

34 SIS ellenőrzése, adatvédelem a központi rendszer ellenőrzését a tagállamok adatvédelmi hatóságainak képviselőiből álló Közös Felügyelő Hatóság (Joint Supervisory Authority) végzi, amelynek tagja a NAIH a nemzeti rendszerek független felügyeletét a nemzeti adatvédelmi hatóságok látják el, ez Magyarországon január 01-től a NAIH ennek keretében a SIRENE Iroda, KEKKH, Külügyminisztérium, külképviseletek, határátkelők ellenőrzése április Schengeni adatvédelmi ellenőrzés

35 Állampolgárok jogai kérelem benyújtása esetén információt kapjanak arról, hogy a SIS-ben milyen rájuk vonatkozó adatokat tárolnak a hibás adat kijavítását vagy törlését kérje bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljon, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását

36 A jogok gyakorlása bármelyik schengeni tagállamban személyesen, a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével, bármely rendőrkapitányságon vagy magyar külképviseleten (a kérelmet továbbítják az ORFK NEBEK SIRENE Irodához) a SIRENE Iroda a tájékoztatást ad, vagy teljesíti az állampolgár megalapozott kérését. (Az eljárást indokolt esetben megtagadhatja, de tájékoztatni köteles a kérelmezőt ennek t ényéről és jogalapjáról.) ha az állampolgár úgy ítéli meg, hogy SIRENE Iroda eljárása nem megfelelő a NAIH-hoz fordulhat.

37 EUROPOL olyan határokon átnyúló súlyos bűncselekmények felderítésében nyújt segítséget a tagállamok bűnüldöző hatóságainak, mint a terrorizmus, drog- és emberkereskedelem eszközök: információcsere, elemzések, határon átnyúló műveletek koordinációjának elősegítése (kb. évi határokon átnyúló nyomozáshoz nyújt segítséget) nincs önálló nyomozati és kényszerintézkedések alkalmazására feljogosító hatásköre! székhely: Hága

38 EUROJUST Az olyan határokon átnyúló súlyos bűncselekmények esetében, mint a terrorizmus, embercsempészet, kábítószer-csempészet, csalás, pénzmosás ösztönzi és javítja tagállamok igazságügyi hatóságai közötti koordinációt, a nyomozások és büntetőeljárások terén eszközök: kölcsönös nemzetközi jogsegély, az európai elfogatóparancs felkérheti az illetékes tagállami hatóságokat, hogy: konkrét cselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást; fogadják el, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet ahhoz, hogy az adott cselekményekkel kapcsolatban nyomozást vagy büntetőeljárást indítson meg; hangolják össze az illetékes hatóságok tevékenységét; hozzanak létre közös nyomozócsoportot; bocsássanak rendelkezésére minden olyan információt, amely feladatainak ellátásához szükséges.

39 EUROPOL, EUROJUST ellenőrzése, adatvédelem belső adatvédelmi felelős Közös Felügyelő Hatóság (Joint Supervisory Body) – a nemzeti adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló, független ellenőrző testületi szerv NAIH feladatai: részvétel a JSB EUROPOL munkájában (rendszeres, ad- hoc ellenőrzések, fellebbviteli ügyek elbírálása, uniós jogszabályok véleményezése, stb.) a nemzeti egységek ellenőrzése (ORFK NEBEK Iroda)

40 Az állampolgárok jogai kérelem benyújtása esetén információt kaphatnak arról, hogy az EUROPOL-ban vagy az EUROJUST-ban milyen rájuk vonatkozó adatokat tárolnak a hibás adat kijavítását vagy törlését kérhetik bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz fordulhatnak, kérve az adatok javítását, törlését vagy a jogosulatlan, vagy nem szabályszerű adatkezelésből eredő kárának megtérítését

41 A jogok gyakorlása ORFK NEBEK Iroda vagy közvetlenül az EUROPOL,/EUROJUST Jogorvoslat: NAIH, JSB EUROPOL /JSB EUROJUST

42 EURODAC, CIS, VIS Eurodac: a menedékjogot kérő személyek, valamint az Unió külső határainak jogellenes átlépése miatt letartóztatott személyek azonosságának megállapítására létrehozott adatbázis. (Az ujjlenyomatok összehasonlításával a tagállamok meg tudják állapítani, hogy az EU egyik tagállamában illegálisan tartózkodó menedékjogot kérő külföldi állampolgár kért-e korábban menedékjogot egy másik uniós tagállamban, illetve hogy jogellenesen lépett-e be az Unió területére.) CIS (Vámügyi Információs Rendszer): Az Európai Bizottság és a tagállamok vámügyi hatóságai által létrehozott informatikai rendszer, amelynek célja a közösségi vámügyi és mezőgazdasági szabályok megsértésének megelőzése, felderítése és üldözése. VIS (Vízuminformációs Rendszer): a rövid távú tartózkodást lehetővé tévő vízumokhoz kapcsolódó adatok cseréjéét elősegítő informatikai rendszer. Megosztott hatáskör az adatvédelmi ellenőrzés területén: Európai Adatvédelmi Biztos és a tagállamok adatvédelmi hatóságai közösen

43 Európai Adatvédelmi Biztos az uniós intézmények adatkezelésének felügyelete, tanácsadás, együttműködés más szervezetekkel, bírósági ügyek elsősorban együttműködésen alapuló adatvédelmi tevékenység a bűnügyi és igazságügyi együttműködés területén (kevés önálló hatáskör)

44 Köszönöm a figyelmet! dr. Péterfalvi Attila c. egyetemi tanár a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Elnöke


Letölteni ppt "Rendészet és adatvédelem Budapest, 2012. november 9. Dr. Péterfalvi Attila."

Hasonló előadás


Google Hirdetések