Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Cselekvés, funkció, rendszer Talcott Parsons szintézise.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Cselekvés, funkció, rendszer Talcott Parsons szintézise."— Előadás másolata:

1 Cselekvés, funkció, rendszer Talcott Parsons szintézise

2 Parsonstól Kötelező: –A modern társadalmak rendszere. In: Felkai – Némedi – Somlai: Olvasókönyv a szociológia történetéhez II. Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum Könyvkiadó 2000, (pdf) Ajánlott: –Uo , illetve –Evolúciós univerzálék (Replika 61, május – pdf)

3 Kötelező a következő órára Alfred Schütz – Thomas Luckmann. Az életvilág struktúrái In: Olvasókönyv..., és (pdf)

4 Három alapkérdés, amelyeket mindennapi tapasztalataink is megerősítenek: –Hogyan jön létre, hogyan működik a társadalmi rend? –Mi a szerepe, milyen játéktere van az egyénnek, hogyan vesz részt a rend kialakításban. Mi a társadalmi cselekvés? –Hogyan magyarázhatók a változások? (Fejlődés?)

5

6 Talcott Parsons ( ) Európa – Amerika A szociológiai hagyomány, kánon létrehozása. Leginkább egyesítőnek tűnt, aki létrehozza a szociológia általában elfogadott paradigmáját. Az utóbbi évtizedekben is nagy hatású. „Gyógyíthatatlan teoretikus”, gazdag fogalmi háló, a társadalom komplex leírása és elemzése. Fejlődőképesség, az új eredmények integrációja, interdiszciplinaritás, együttműködés.

7 A kérdésfeltevés, sajátos teljesítmény: az egész felől Voluntarista cselekvéselmélet. A cselekvési rendszer (egységnyi cselekvés) leírása. Cselekvés és társadalmi környezet funkcionális összekapcsolása (allokáció – integráció) A szocializáció jelentősége. Az iskola mint társadalmi rendszer. A cselekvési rendszerek és alapfunkciók összekapcsolása. A 4 alapfunkción felépülő társadalmi rendszerelmélet (AGIL séma) A közvetítő közegek elmélete. A társadalmi evolúció leírása, evolúciós univerzálék.

8 Az indulás Európai hatások (London, School of Economics, Malinowski, Heidelberg, Max Weber), amerikai karrier Voluntarista cselekvéselmélet: a közgazdaságtan, illetve a pozitivista felfogás egyoldalúságának meghaladása. Az utilitarizmus individualista és racionalista elmélete, illetve a szocialista, kollektivista organikus elmélet mint két véglet. Utilitarizmus, klasszikus közgazdaságtan: racionális hatékonyság, a cselekvőket a külső feltételekhez való alkalmazkodás problémái irányítják (racionális cselekvés elmélet, később racionális döntés, választás-elmélet, preferencia-elemzés) Individualizmus, atomizmus jellemzi – hogyan magyarázhatjuk a társadalmi rendet? Láthatatlan kéz? Az egyén felől: ösztönök? Vagy kényszer, jutalmazás révén létrehozott? Kollektivista, organicista elméletek, diktatúrák? „Az ész és a szabadság ellen forduló elméletekkel szemben helyre kell állítani az emberi cselekvés, értelmezés és az erkölcsi mércék szerepét.” Az ún. maradványkategóriák, az erkölcsi, normatív elemek is tekinthetők szervezett struktúráknak vagy rendszereknek.

9 Bronislaw Malinowski ( ) terepen (Trobriand szigetek)

10 Malinowski funkcionalizmusa Bronislaw Malinowski ( ) lengyel származású antropológus, aki a londoni School of Economics-on tanult, majd később az iskola első kinevezett antropológia professzora lett. A primitív társadalmak vizsgálata: a társadalom működésének a modern megfigyelő tekintet számára feltáruló funkciók, rendszerszerűség. Magyarázat az antropológiában: rész és egész viszonya: „… minden civilizációban a szokások, anyagi tárgyak, eszmék és hitek vitális funkciót töltenek be, egy működő egész nélkülözhetetlen részét képezik”. A mágia funkciója például a megerősítés a félelem és bizonytalanság ellen.

11 „Meggyőződésem, hogy ha kiválasztjuk az anyagi kultúra bármelyik elemét, kiemelünk egy szokást – azaz standardizált magatartási módot – vagy egy tetszés szerinti eszmét, azt az emberi tevékenység egy vagy több szervezett rendszerébe be lehet illeszteni.” „Felszólítok bárkit, hogy nevezzen meg egy olyan tárgyat, tevékenységet, szimbólumot vagy szervezeti típust, amelyet ne lehetne egyik vagy másik intézménybe beilleszteni – bár némelyik tárgy több intézménybe is beletartozik, és mindegyikben sajátos szerepet játszik.”

12 Parsons: cselekvés és rend Kapcsolódás Weber megértő szociológiájához: a szociológia az értelemmel bíró/felruházott szociális cselekvést tanulmányozza. A szándékok, célkitűzések, értékelkötelezettségek figyelembe vétele (egyoldalú külső meghatározottság vagy redukcionista magyarázat helyett). Négy elmélet bevonása: Weber, Durkheim, Pareto, Marshall. Maradványkategóriák, kifejtetlenül maradt előfeltevések felfedezése: iparkodás, takarékosság / mértékletesség, becsületesség, vállalkozó kedv.

13 Probléma: Hogyan rendeződnek az egyéni cselekvések szervezett mintázatokba? Hogyan jön létre az egyéni cselekvésekből társadalmi rend? Egy nagy hatású újkori megoldás: Thomas Hobbes: Leviathan. Mindenki harca mindenki ellen, a hatalom átruházása a szuverénre. Kényszer. Parsons szerint a kényszer vagy büntetés önmagában nem biztosít működőképes rendet.

14 Egységnyi cselekvés A cselekvő A cél, amire a cselekvés irányul. A helyzet (szituáció –A cselekvő által nem megváltoztatható külső korlátokra valamint –A cselekvés cselekvő által befolyásolható (kontrollálható) feltételek, eszközök. A cselekvő szubjektív orientáltsága, viszonya ezekhez az elemekhez, ami a cselekvése megválasztásában, a normatív orientációban fejeződik ki (célkitűző, célmegvalósító cselekvés, szubjektív célok, normák). Egyensúlyt találni a feltételektől függő és a normatív elemek között.

15 Szilárd, humanista és demokratikus társadalom megalapozása: elismeri az individuális integritás és ész jelentőségét, de mindkettőt a tágabb társadalmi ellenőrzés folyamatának részeként tárgyalja. (A, 34) Erkölcsi vízió és analitikus struktúra. Sikerül-e egyensúlyt találnia a külső és a belső, a kényszerítő és voluntarisztikus, az instrumentális és normatív elemek között? Nem hangsúlyozza-e túl az utilitarizmus instrumentalizmusával szemben az utóbbiak jelentőségét? Vö. A hatalom megoldása egy közös értékintegráció révén? (A 35)

16 A cselekvő (aktor) és környezete közötti kölcsönhatás. A cselekvő és helyzete (külső környezete?) közötti viszonyt ösztönstruktúra hiányában viszonylagos függetlenség jellemzi. Hogyan lehetséges közös cselekvés (interakció), hogyan jön létre a társadalmi rend: az összehangoltság, előreláthatóság, a cselekvés és az átélés egyidejűsége? Kommunikáció és interakció révén értelmüket, normáikat, értékeiket, a bennük foglalt ismereteket, a kultúrát tekintve szilárd struktúrák alakulnak ki, amelyekhez –a cselekvők igazodnak, –tanulási folyamat révén belsővé válnak, s így közvetlenül érvényesülnek a cselekvésben, –betartásukat társadalmi ellenőrzés mechanizmusai követelik meg (intézményesülés).

17 A személyiség, a társadalom és a kultúra három cselekvési rendszere A személyiség rendszere: az egyén organikus és érzelmi szükségletei, amelyek a szocializáció során szerveződnek személyes identitássá; Társadalmi rendszer: emberek kölcsönös függősége, interakciója. A javak elosztásának problémája. A hiány és a szervezet nyomása. Legitimáció, igazságosság. Kulturális rendszer: a jelentés és érték tágabb szimbolikus mintái.

18 Személyiségrendszer Freud elméletének átvétele. A személyiség energiarendszer. Ich/Ego – Es/Id – Über-Ich/Superego

19 Kulturális rendszerek A cselekvő igazodási módjai a helyzethez –kognitív rendszerek (eszme- és hitrendszerek) a kognitív ítéletek érvényességét, valamint a kiválasztott megfigyelési adatok és megismerési tárgyak relevanciáját rögzítő értékmérők; –expresszív szimbólumrendszerek (formák, stílusok, művészet) miként fejezzük ki megfelelő módon az érzelmeinket, miként észlelünk érzelmileg bizonyos helyzeteket. mely tárgyak, milyen módon tehetnek szert érzelmi jelentőségre. (A helyes partnerválasztástól a zenekedvelésig és öltözködési szokásokig.) –értékorientációs rendszerek: miként becsüljük fel az egyes személyiségek és a társadalmi rendszer összefüggésében a cselekvés következményeit a cselekvési rendszer teljes integrációja szempontjából.

20 Példa: a szabadság Általános kulturális elkötelezettség. A gazdasági szabadság, különböző formái: korai kapitalizmus: a vásárlás és eladás szabadsága; jóléti kapitalizmus: a javakhoz való hozzáférés szétterítése, a nagy vagyonok korlátozása. A személyiségen belül pl. fegyelmezett vagy spontán, vágykiélő személyiség. A szintek kapcsolatban állnak egymással, de gyakran feszültség és kiegyensúlyozatlanság található közöttük.

21 Szerep és státusz Társadalmi rendszer: társadalmi szerepek mint teljesítményre vonatkozó kötelezettségek.bonyolult sorozata. A személyiség szükségleteinek ki kell egészíteniük a társadalmi rendszer szerepkövetelményeit. „Alapvető megfelelésnek kell lennie a cselekvő önkategorizálásai vagy önképe, illetve a között a hely között, amelyet elfoglal saját társadalma kategóriarendszerében”.

22 Egyensúly és deviancia Szükségletdiszpozíciók, szerepsorok, közös értékek, belsőleg következetes kultúra: finom összehangolás. –A véletlen szerepe a szabad akarat és az időbeliség következtében. –Szankciók és jutalmazás: az egyensúly fenntartása a véletlenekkel szemben. A deviancia és a konfliktus elmélete. –Deviancia: eltérés a szerepelvárások és a diszpozíciók között. Az interakció valamelyik fél számára nem kielégítő. Az ego tárgyvesztést tapasztal, düh, depresszió. Védekező mechanizmusok: alkalmazkodás, tagadás, projekció. Visszahúzódás. –Ebből instabilitás, konfliktus következhet, mivel más szerepelkötelezettségek sem teljesülnek. Ellenőrző mechanizmusok indulnak be a deviáns cselekvő, csoport vagy intézmény visszaterelésére, az egyensúly helyreállítására.

23 Példa: a tanár és a diák szerep(ek) Felkészülés, kiválasztódás. Kiegészítő erőforrások, választási lehetőségek és szankciók. Feltételek, körülmények. Intézményi szabályozás (képzési rendszer, szak, curriculum, Tanítási rendszer, elvárások, követelmények.

24 Allokáció és integráció Termelés Az eszközök, személyek és jutalmak elosztása Az eszközökre összpontosít, konfliktust szül Alap és keret a termelés számára Az elosztási folyamat ellenőrzése A célokkal, illetve összehangolásukkal kapcsolatos. Stabilitást hoz létre.

25 Allokáció Eszközök: a pénz és a hatalom általánosított instrumentális státusza (pl. a pénz elosztása verseny vagy központi szabályozás alapján, a hatalomé emberek résztulajdonságai, rögzített szabályok, közmegállapodás) Személyek: képzés, kiválasztás, kinevezés. Univerzalizmus vagy partikularizmus; teljesítmény vagy tulajdonítás Jutalmak elosztása, presztizs.

26 Integráció Hatékonyság: mennyire jól vannak allokálva az eszközök? Pl. hatékony-e a gazdasági termelés? Hatékony forrásai-e a politikai pártok a törvényességnek és a reagálóképességnek? Megfelelő oktatásban részesülnek-e az emberek? Az allokáció folyamatai közötti összhang. Megfelelő arány van-e az oktatás különböző területei. Milyen az összhang az eszközök és a jutalmak között?

27 Allokáció versus integráció Mit tekintünk fontosabbnak? Allokációs hatékonyság, innováció: magas jutalmazás, az egyenlőtlenség problémájának elhanyagolása. Ha a társadalmi integrációt tartjuk szem előtt, csökkenthetjük az allokációs teljesítményt. Nagyobb egyenlőség A személyek elhelyezésének allokatív és integrációs szempontja: oktatási pályakövetés, pozitív megkülönböztetés. A szocializációs minták szerepe. Szükségletdiszpozíciók belsővé tétele, igényszint rögzítése már az allokációs folyamatokba való belépés előtt.

28 Társadalmi problémák magyarázata „Az agresszió néhány elsődleges forrása és mintája a nyugati világ társadalmi struktúrájában”, „Demokraácia és társadalmi struktúra a nácizmus előtti Németországban”. A specializált, hatékony szakértelem, technikai fejlődés, bürokrácia személytelen mechanizmusainak előtérbe kerülése. Feszültség a szocializációban: a képzési és szocializációs folyamatban az érzelmek elfojtása, személytelenség, a diffúz, érzelmileg telített családi élet éles elutasítása. A jutalmak allokációjában a teljesítményelv, bizonytalanság. Az így kialakuló szorongásra, frusztrációra a személyiség a projekció, a külsővé tétel védekező mechanizmusával reagál. „szabadon lebegő agresszió”: bűnbakkeresés. A „közösségen”kívüliek, a „más” osztály, etnikum, faj vagy nemzeti csoport elleni agresszió. A társadalmi ellenőrzés, kényszerszervezetek szerepe (bíróság, rendőrség).

29 Differenciálódás, befogadás, értékáltalánosítás A II. világháború után főként Amerika és a nyugat-európai társadalmak, s velül az egyensúly problémája kerülnek érdeklődése előterébe. Differenciálódás és interdependencia: funkciók önállósulása, de egyben szorosabb kapcsolat is. Erőforrások szükséglete, ráutaltság más intézmények teljesítményeire. Adaptív fejlődés (upgrading)/Megnövekedett adaptációs képesség Befogadás (inclusion): a modern társadalmakban az integráció új formája. –A differenciálódás speciális jártasságokat igényel (skills). Nem készen kapott (vallási, faji, gazdasági, családi), hanem a teljesítményen alapuló szerzett identitás. –A közösségi tagság kiterjesztése, állampolgárság. A többi alrendszert irányító értékrendszer létrehozásának szükségessége Általános és elvont értékek, hogy biztosítva legyen a játéktér a sokféleség, ésszerűség és a változás számára. Szabadság, kisebb mértékben egyenlőség, vallás (nem egy meghatározott vallás)

30 Intézményesült individualizmus Szabad játéktér az értékáltalánosításon belül, együttműködés, normákért viselt felelősség. Megvalósulásához differenciált és tágan befogadó társadalomra, az egyén részéről pedig magas szintű önkontrollra van szükség. Motiváció, értékinternalizálás, ez elsősorban nem külső kényszeren és ellenőrzésen alapszik. A társadalmi ellenőrzés főként az aktív, társadalmi felelősségtudattól áthatott egyének megteremtésére hivatott. A gyermekkori szocializáció, nevelés, iskola fontossága. Ésszerűség, függetlenség, önkontroll, elvont és bonyolult kognitív és erkölcsi képességek.

31 Amerikai társadalom, amerikai értékek Instrumentális aktivizmus (attitűd, habitus): kötelességüknek érzik, hogy ellenőrizzék természeti és társadalmi környezetüket, s fegyelmezett módon jussanak gyakorlati eredményekhez – ennek az aktivizmusnak valamilyen erkölcsi és társadalmi kötelesség szolgálatában kell állnia. A konkrét ügyekben ez különböző pozíciókat jelenthet közös értékalapon. (79)

32 Az iskolai osztály mint társadalmi rendszer Az iskola feladata a szocializáció, ismeretek és szociális minták elsajátítása. A tanár közvetítő szerepe: –Családi értékek: érzelmesség, személyesség, informalitás, játékosság –Másrészt a munka világának értékei: absztrakció, ésszerűség, uralom, függetlenség, együttműködés A tanár hatékony szellemi tevékenységet, racionális tevékenységet, alapos ismereteket kíván, másrészt együttműködést, a tekintély elfogadását, jó állampolgári teljesítményt is.

33 Elemi szinten ez a két összetevő nem különül el világosan, a ‘jó tanuló’, megítélésében kognitív és erkölcsi tényezők keverednek. A siker egyik alapvető, a családi háttértől függő összetevője az, hogy mennyire nevelték önállóságra a gyereket. Az iskolában viszont nyílt, teljesítményen alapuló verseny érvényesül az ésszerűség és a szabadság jegyében. Mennyire sikerül a diáknak elsajátítania, internalizálnia az iskola általános értékeit, mennyire tud értékáltalánosítóvá válni.

34 A kortárs csoportok szerepe Feszültségteli viszony. Kitérés azon feladatok elől, amire az iskolai szocializáció késztetni akarja őket: kényszerű konformitás, mindenek felett álló hűség, a világlátás leegyszerűsítő és romantikus módja. Ilyen értékeket, különösen kezdeti szinten, az iskolának is közvetítenie kell, ámde másodlagos jelentőségűeknek kell maradniuk. A veszélyt e hierarchia megfordítása jelenti.

35 Ifjúsági (szub)kultúra Menekülő jelenségek, enyhítő környezet. Fizikai ügyesség, erotika, művészet, politikai nonkonformizmus, az értelem és az önazonosság (identitás) kutatása. A személytelen teljesítmény és univerzalizmus háttérbe szorítása? Ha az eltérés (deviancia) túl erős, a fiatalok nem akarják elfogadni a felnőtt szerepeket. 60-as évek: kivonulás, ellenkultúra, flower power.

36 Különösen erős a feszültség az alsóbb osztálybelieknél, akik esetében a családban nem hangsúlyozták a középosztálybeli sikerértékeket. Az iskolában szükséges azonosulásra nincsenek felkészülve. Vergődnek az otthonról hozott és az iskolai, a tanárok és a kortárs csoport értékei között. A feszültség visszahúzódáshoz és devianciához vezethet. Nem véletlenül elsősorban körükből kerüln/tek ki az utcai bandák tagjai. Erőszakos, tekintélyellenes magatartás. A sikeres értékinternalizáció részükről túl nagy konformitással jár?

37 Az osztályzat allokációs szerepe Pozíciók és eszközök megszerzése, de az univerzalisztikus teljesítményt is szimbolizálják. Legitimáló szerepe van az egyenlőtlen jutalmazás elfogadásában. Viszont akik nem tudják a követelményeket internalizálni, nem is motiváltak a teljesítményre. Kívül esnek ezen a körön, és általában rossz érdemjegyeket kapnak. Az integrálás nem sikerül, ők a kortárs csoportban keresik a kiutat.

38 Az osztály

39 A modell kiterjesztése A modell működéséhez feltételezni kell, hogy az eszközök és személyek allokációját valóban az univerzalizmus vezérli, s hogy érvényesül a társadalmi mobilitás és az intézményes tisztesség. Ha a pozíciók és eszközök allokációja nem az univerzalizmus és teljesítmény alapján történik, hanem eltorzul az uralkodó csoport érdekében, akkor a többiekben az egyenlőtlenség sérelme csalódást okoz, s azt az érzést váltja ki, hogy a játszmát már előre lejátszották. A szélsőséges mozgalmak elkötelezettségét ugyanolyan homályos értékek jellemzik, mint a kortárs csoportokét, ifjúsági kultúráét.

40 A társadalmi rendszer Intézményi háttére: a Harvardon a gazdasági és szociológiai tanítás után az 1946-ban újonnan létrehozott Szociális kapcsolatok Tanszék vezetője. Interdiszciplináris együttműködés: pszichológusok (Gordon Allport), szociológusok (George Homans), antropológus (Clyde Kluckhohn). A rendszerelmélet hatása.

41 Az AGIL séma, alapfunkciók Négy dimenzió, egyik sem felel meg pontosan valamelyik intézménynek, mindegyik kapcsolódik az állandósághoz és a változáshoz. Egyik rendszer sem tisztán anyagi vagy eszmei. (A) Adaptáció: a kényszeres, feltételes erők. Gazdaság. Pénz. (G) Célmegvalósítás: szervezet. A külső erők befolyásának ellenőrzése, hogy behatárolt célokat érhessen el. Politika, kormányzás. Hatalom. (I) Integráció: a szolidaritás iránti belső késztetésből létrejövő erők. társadalmi közösség, az egységek összehangolása. A csoporton belüli mibenlét, identitás kérdése. Normák, szolidaritás. Médium: befolyás. (L) Mintafenntartás: általános értékek intézményesüléshez, intézményességhez is kapcsolódó közvetítése. kulturális „megbízottak”: oktatás, egyház, bíróság. Érték. Médium: értékelkötelezettség.

42

43

44 Interdependencia Határviszonyok, cserekapcsolatok, interdependencia A többi rendszer inputja hozzájárul az adott rendszer outputjához. Példa: a gazdaság: szerződéseket szabályozó jogi normák, a gazdasági cselekvők közötti szolidaritás, a gazdasági cselekvők személyiségében internalizált általános értékek). Vallás. Mindegyik alrendszer tovább bomlik a négy tényező szerint (orosz baba).

45 Például a gazdaság 93

46 Közvetítő médiumok A társadalmi evolúció során differenciálódás megy végbe. Miként képesek megőrizni egységüket, azonosságukat az ily módon elkülönült részek? Parsons a pénz és a nyelv analógiájára dolgozta ki a médiumok/médiák általános koncepcióját. Ezek olyan szimbólumrendszerek, amelyek segítségével összetett, differenciált cselekvési rendszerek szabályozhatók és koordinálhatók. Mindegyik alrendszerhez hozzárendelt ilyen cseremédiumot:

47 A közvetítő közegek elmélete Az alrendszerek termékeinek konkrét formái a generalizált cseremédiumok: –pénz (gazdaság) –hatalom (politika) kötelezettségek betartatása, közös célokra, tervekre vonatkozó legitimáció, szankció –befolyás (közösség) bizalom és szavahihetőség (presztizs, hírnév) –értékelköteleződés (kult. megbízotti rendszer). általános képesség és hiteles ígéret értékek érvényre juttatására Cserefolyamat. Az értékelkötelezettség esetében is forrásokra, több pénzre, hatalomra, szervezetre, illetve a közösség együttműködő támogatására van szükség (példa: egyházak, karitatív szervezetek támogatása, 1%) Mindegyik médium általánosítható és szimbolikus, bizalmi alapon fogadják el. Mi a fedezete, mikor inog meg? Példa: a mostani gazdasági válság. Gazdaság, pénz, bankok.

48 Például az egyház

49 Hatalom, választás, legitimáció Hatalom: erőszak, kényszerítés – legitimáció, követési készség Politikai választás: racionális? Bizalmi aktus, amelyet a cselekedeteket megelőző normatív elkötelezettségek irányítanak. Ezek a csoportban gyökereznek, az alapvető kérdés nem a miért?, hanem a kivel?. Pl. családjukkal (vö. a magyar megosztottság családon belül húzódó vonalait. Egyébként is: a magyar megosztottságban egymásba csúszik két szint: a normák és az értékelkötelezettségek szintje. Pedig az utóbbinak ’mélyebben’, az egész közösséget összefogó szintet képviselve kellene elhelyezkednie, amely a konkrét ügyekben különböző állásfoglalásokat enged meg.)

50 Család, informális elsődleges csoportokra, pl. a barátságra épülő hálózatokra és klikkekre, onnan az etnikai, vallási, foglalkozási és regionális csoportosulásokra. Politikai pártok, politikai kampány, megnyerés. Ígéret, befolyás, bizalom. A normatív elkötelezettség alapján legitimáció. Mi marad a veszteseknek? Miért maradnak belül a rendszeren? Léteznie kell a konszenzus és az egyetértés valamilyen alapjának. –Közös politikai kultúra: normatív konszenzusnak kell léteznie a politikai szabályokról és kulturális konszenzusnak a középponti politikai problémákról. –Parlamenti váltógazdaság. –De jelentős a politika ’alatti’ keresztszolidaritások létezése: vagyis hogy az emberek különböző, egymással átfedésben lévő szervezetek, csoportok tagjai, amelyek keresztbe metszik a politikai hovatartozást. Az erőteljesen megosztott társadalomban fellépő elosztási nehézségek, zavarok

51 Evolúciós univerzálék ~nak nevezek minden olyan, a további evolúció szempontjából meghatározó organikus fejleményt, amely nemcsak egyetlen esetben jelenik meg, hanem nagy valószínűséggel több, egészen különböző feltételek között működő rendszer is megteszi ezt a „felfedezést”. Az evolúciós univerzálék struktúrák és velük kapcsolatos folyamatok olyan összetett mintái, melyek kialakulása egy meghatározott osztály élő rendszereinek hosszútávú alkalmazkodási képességét oly módon növeli, hogy csak az ezt a mintát kifejlesztő rendszerek érik el az általános alkalmazkodási képességet.

52 Biológia – kultúra: párhuzam és különbség. A cselekvések, életformák, intézmények, kultúrák organizmusa. Példa az organikus világból, az állati fejlődésből a látás. Az emberrel, illetve a társadalmi kulturális fejlődéssel kapcsolatban a kéz és az agy szerepe. A kezek és karok kifejlődéséért magas árat kellett fizetni a helyváltoztatás rovására. Az ember sajátos képessége a tanulás, s az ezen alapuló kultúrateremtés és továbbadás. A gén helyén nagy mértékben szimbólum.

53 A társadalmiság négy alapvető mechanizmusa A legegyszerűbb és legátfogóbb kulturális-orientációs mechanizmus a vallás. Előfeltétele: kommunikációs mechanizmusok megléte. A nyelv. A kulturális és szimbolikus kommunikáció a személyiségképzés része. Társadalmi szervezet: rokonság. Incesztus-tabu, exogámia és endogámia szabályok. Agy, kéz és más szervek együttműködése: technika. Kapcsolat a természeti világgal, reprodukció. A kulturális minták átfogó, cselekvésirányító szerepe, vallási hagyományokba ágyazottak.

54 A differenciálódás során két további univerzálé Társadalmi rétegződés Társadalmi funkciók, köztük a rokoni funkcióktól függetlenedő politikai funkciók legitimálása A két folyamat összefügg egymással: „a közvetlen/kifejezett kulturális legitimáción az adott társadalom kulturális önmeghatározásának intézményesülését, a ’mi’-érzés alapjának kialakulását/létrehozását értem… A saját csoport erényeit egy sajátos értékrendszer nevében védelmezik más csoportokkal szemben.” De nemcsak csoportok közötti, hanem csoporton belüli tagozódás. Privilégiumok, elit-pozíciók megszilárdítása, a kockázatos közösségi vezetői feladatokhoz szükséges biztonság biztosítása. Az egyenlőtlenség, az előnyök és hátrányok,terhek és hátrányok megoszlásának igazolása. Ezek ’alatt’ (mögött) a célokra, a társadalmi erőfeszítések értelmére vonatkozó kérdés.

55 Igazgatási bürokrácia - pénz és piaci szervezetek Bürokrácia: a hivatali autoritás intézményesítése: hivatalos fellépés, kötelező érvényű döntések meghozatala és kihirdetése. Hatalom. A hatalmat ugyan kényszerítő mechanizmusok támasztják alá, de legalább ilyen fontos a rendszer szolidaritása és konszenzusa. A hatalom itteni definíciója: egy személy vagy társaság azon képessége, hogy egy szociális rendszeren belül viselkedési szabályokat vezessen be és kényszerítsen ki, amelyek hozzájárulnak a közösség céljainak eléréséhez vagy érdekükben áll. A hatalom egyik funkciója az erőforrások mobilizálása

56 Pénz és piac Hatékony módja a piac révén történik. Két konkurrens: –közvetlen politikai hatalom felhasználása; –nem politikai kapcsolatrendszer és kötelezettségek mobilizálása: etnikai, vallási tagság, helyi közösségek, kasztok stb. A pénz egészen általános, szimbolikus közeg. A tárgyak használatra vonatkozó és közvetlen felhasználásáról az eszközszerű jelentésére mint távolabbi célok elérésére szolgáló potenciális eszköz helyeződik át.

57 Általános univerzális normák Az általánosan érvényes jogrendszer jelentősége, mely független mind a társadalom normatív rendjét legitimáló vallásos tekintélyektől, mind pedig a gyakorlatorientált érdekcsoportoktól, különösen a kormányzaton belüliekétől. Az általános, univerzálisan érvényes jogrendszer fejlődés még az ipari forradalomnál is döntőbb tényezője a szociális evolúció modern korszakának, a modern társadalom legfontosabb tényezője. Ezért nem véletlen, hogy az ipari forradalom Angliában indult el. A világi uralom vallási szervezetektől való világos elválásának hosszas folyamata. Az uralom szekularizációja összefügg a jog szekularizációjával.

58 A demokratikus társulás A demokratikus egyesülés, választott vezetéssel és általános választójog alapján működő társulás. Minél nagyobb egy társadalom, annál nagyobb szükséglet nemcsak a hatékony igazgatásra, hanem az univerzális jogrend támogatására. Politikai hatékonyság, hatalom, konszenzus-szükséglet. Nem a hatalom és az uralom általános legitimációja jelenti a demokratikus intézmények sajátos teljesítményét, hanem a hatalom és uralom gyakorlása révén realizált konszenzus közvetítése, mely meghatározott személyek és csoportok, egészen meghatározott, kötelező érvényű döntései alapján történik. A tagok részvétele a vezetők megválasztásában, a politika alapvonalainak kialakításában.

59 Három modern forradalom Ipari: a gazdaság és más alrendszerek közötti differenciálódás növekedése (a politikától és a szocietális közösségtől való nagyobb függetlenség, a gazdaságon belül növekvő munkamegosztás) Demokratikus: a politika és a szocietális közösség, az állam és a civil társadalom szétválása, a politikai rendszeren belül a hatalmi ágak elkülönülése (törvényhozó, végrehajtó, bírói). Nevelési-iskoláztatási: a kultúra és a szocietális közösség differenciálódása, a kultúra különböző aspektusainak szétválása, ami megnövelte a racionalitás kapacitásait (tudomány, technológia, szakszerűség).

60 Parsonstól Kötelező: –A modern társadalmak rendszere. In: Felkai – Némedi – Somlai: Olvasókönyv a szociológia történetéhez II. Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum Könyvkiadó 2000, (pdf) Ajánlott: –Uo , illetve –Evolúciós univerzálék (Replika 61, május – pdf)

61 Parsonsról Morel/Bauer/Meleghy/Niedenzu/Preglau/ Staubmann: Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó 2000, Pokol Béla: Szociológiaelmélet (korábban: Modern polgári társadalomelméletek) Alexander, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Balassi Kiadó 1997,

62 Parsons fő művei 1937, The Structure of Social Action 1951, The Social System 1951, Toward a General Theory of Action – társszerzők Shils, Tolman és Kluckhohn 1953, Working Papers in the Theory of Action - társszerzők Robert F. Bales és Edward A. Shils. 1956, Economy and Society – társszerző N. Smelser. 1961, Theories of Society – társszerzők Edward Shils, Kaspar D. Naegele és Jesse R. Pitts 1964, Social Structure and Personality 1966, Societies: Evolutionary and Comparative Perspectives 1973, The American University - társszerző Gerald Platt

63 Antropológia Egy áttekintő szöveggyűjtemény: –Bohannan, Paul – Glazer, Mark: Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Panem – McGraw Hill, 1997


Letölteni ppt "Cselekvés, funkció, rendszer Talcott Parsons szintézise."

Hasonló előadás


Google Hirdetések