Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika. 2 Filozófia Az etika szó eredete éthosz (görög)  jellem ethosz (görög)  szokás (latinul mos, többesszámban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika. 2 Filozófia Az etika szó eredete éthosz (görög)  jellem ethosz (görög)  szokás (latinul mos, többesszámban."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika

2 2 Filozófia Az etika szó eredete éthosz (görög)  jellem ethosz (görög)  szokás (latinul mos, többesszámban mores, azaz morál) éthiké (görög)  jellemmel, szokással kapcsolatos

3 3 Filozófia Az abortusz kérdés

4 4 Filozófia Engedjük vagy tiltsuk? ElleneMellette 1) Már a magzat is emberi lénynek számít a fogantatás pillanatától. (Az orvostudomány eredményei csak mennyiségi, s nem minőségi változásról számolnak be.)  1) Az orvostudomány eredményeit továbbgondolva azt mondhatjuk, hogy a terhesség 12. hetéig egyáltalán nem beszélhetünk emberi lényről. 2) Az abortusz biztosan pszichés károkat okoz a szülőknek. Ugyanakkor nem tudhatjuk, hogy a szülést követően a gyermek, illetve a szülő ténylegesen boldogtalan lesz-e az élete során.  2) Egy nem kívánt vagy magatehetetlen gyermek valószínűsíthetően több fájdalmat szenved el vagy okoz környezetének, mint maga az abortusz. 3) Az emberi élet az egyik legnagyobb érték.  3) Nem önmagában az emberi élet, hanem a megfelelő életminőség a legnagyobb érték.

5 5 Filozófia Az erkölcsi döntésekkel kapcsolatos viták fő típusai Minden erkölcsi vita – implicit vagy explicit – eltérő értéktételezéssel hozható összefüggésbe. 1.A vitázó felek azonos értéktételezésből indulnak ki, ám az adott cselekvést különböző módon értékelik. a) Mindkettő, de legalább az egyik érvénytelenül következtet. b) Eltérő „tényítéletekkel” rendelkeznek. 2.A vitázó felek eltérő értéktételezésből indulnak ki, ennek okán különböző módon értékelik az adott cselekvést. a) A vita nem az eltérő értéktételezésre irányul, hanem bizonyos „tényítéletekre.” A vita ezáltal teljesen parttalanná válhat. b) A felek nyíltan az eltérő értéktételezést helyezik a vita fókuszába. Kérdés azonban, hogy egy racionális vita eredményeképpen, képesek vagyunk-e megváltoztatni legalapvetőbb preferenciánkat?

6 6 Filozófia Az értéktételezésről 1. „Az ilyen vagy amolyan lét választásával egyszersmind azt is megerősítjük, hogy választásunknak értéke van, mert a rosszat nem választjuk soha. Mi mindig csak a jót választjuk, és semmi sem lehet számunkra jó, anélkül, hogy ne volna mindenkinek az.” (Sartre) Minden választásunk, döntésünk, értéktételezésen alapul. Sarte szerint, bár választásunkat megbánhatjuk, és esetleg látszólag elfogadjuk, hogy mások eltérő preferenciával rendelkezhetnek, valójában az adott helyzetben – bevallottan vagy hallgatólagosan - úgy véljük, hogy döntésünk egyetemesen érvényes értéken alapult.

7 7 Filozófia Az értéktételezésekről 2.  Az értéktételezés kikerülhetetlen, elutasítása ellentmondáshoz vezet.

8 8 Filozófia Az értékekről Értékekről több értelemben beszélhetünk. a) Beszélünk például b) Beszélünk továbbá - Jó gépkocsiról- Jó emberekről - Jó tantárgyról- Helyes magatartásról - Jó filmről- Értékes cselekedetekről - Értékes, szép műalkotásról- Jó életvitelről

9 9 Filozófia Az etika tárgya A filozófiai etika a helyes és jó cselekvésekkel, magatartással, illetve a helyes és jó cselekvésekre vonatkozó értékek problémájával foglalkozik.

10 10 Filozófia Az etika tárgykörének felosztása 1) Normatív (előíró) etika 2) Deskriptív (leíró) etika 3) Metaetika

11 11 Filozófia Normatív etika 1. Hogyan kell morális értelemben helyesen cselekednünk? Hogyan élhetünk jó életet?

12 12 Filozófia Normatív etika 2.  Alkalmazott etika (Valós és aktuális etikai problémákkal foglalkozik, például abortusz kérdés, eutanázia, az öngyilkosság vagy a halálbüntetés kérdése.)  Általános normatív etika (Követendő értékeket határoz meg. Továbbá arra keresi a választ, hogy milyen fajta cselekvések, indítékok és képességek nevezhetőek értékesnek.)

13 13 Filozófia Általános normatív etika  Legalapvetőbb típusai  Kötelesség etika  Erényetika  Következmény etika

14 14 Filozófia Kötelesség etika 1.: keresztény etika  Szentírás: kötelességek és tiltott tevékenységek.  Abszolút kötelességek: minden körülmények között végrehajtandók.  „Helyes” az, ami Isten akarata szerint való; „helytelen”, ami akarata ellen való.  Az erkölcs egy külső tekintély (Isten) által adott abszolút parancsok követésében áll.

15 15 Filozófia Kötelesség etika 2.: kanti etika A legfőbb jó a kötelességek végrehajtására irányuló szándék (jóakarat). Erkölcsi cselekedet nem hajlandóságból, érzésből, jutalomért. Az erkölcs cselekvésre utasító racionális parancsok rendszere. Egy alapvető kategorikus imperatívusz létezik.  „Cselekedj úgy, hogy az emberiségre, mind a saját személyedben, mind bárki máséban mindenkor mint célra, sohasem mint puszta eszközre legyen szükséged.”

16 16 Filozófia Problémák a kanti etikával Kötelességek konfliktusa. Léteznek kimondottan erkölcsi érzelmek. Felvethető, hogy a kötelességérzet is egy hajlam, illetve egy szenvedély. Miért lenne racionális a kötelességek végrehajtására irányuló szándékom?

17 17 Filozófia Erényetika 1. Az erényetika annak alapján értékeli a cselekvéseket, hogy azok milyen erényekből fakadnak. Az erények kiválóságot, elsősorban lelki kiválóságot jelentenek.  Bölcsesség  Éleselméjűség  Jó humorérzék  Igazságosság  Bátorság  Mértékletesség  Jámborság

18 18 Filozófia Erényetika 2. Elsősorban az antik filozófusok között volt elterjedt irányzat. Az egyik legismertebb képviselője Arisztotelész.  A boldogság a legfőbb jó (azonban mindenki másképpen vélekedik róla: pénz, hírnév, elmélkedő életforma).  A boldogságot csak az adott fajra jellemző képességek kiteljesítése révén lehet elérni.  Az embere jellemző kiválóság az értelem megfelelő használata.  A bölcsesség birtokában mértékletesek, igazságosak, bátrak leszünk.

19 19 Filozófia Erényetika 3. Újabb képviselői is léteznek. Érveik a következők:  A modern etika a keresztény kötelesség etikán alapul, azonban a szekulari- záció következtében a keresztény etika háttérbe szorult, így a jelenlegi erkölcsi fogalomtár irracionálissá vált.  A szimmetria érve. Az erényetika tekintetbe veszi a cselekvő boldogságát is. A többi etika szigorú követelménye összeegyeztethetetlen az emberi természettel és közgondolkodással.  Pluralizmus érve. Az erényetika képes megragadni az értékek sokféleségét.

20 20 Filozófia Problémák Kérdés, hogy a lelki kiválóságok milyen mértékben sajátíthatóak el. (Az adottságokat igen nehéz befolyásolni.) Ezért az erényetika elitizmushoz vezethet. Egy etikai elgondolás vagy a hétköznapi vélekedéseket veszi tekintetbe vagy örökérvényűnek tekinti saját normatíváját. Az erényetika mindkét esetben problémához vezet.

21 21 Filozófia Következmény etika  Egy cselekvés helyessége vagy helytelensége nem a cselekvő szándékaitól függ, hanem cselekedete következményeitől. Utilitarizmus  Az utilitarizmus szerint egy cselekvés akkor rendelkezik morális tartalommal, ha a következményei egy nem morális tartalmú érték maximalizálását szolgálják.  Ez a nem morális tartalmú érték lehet a szabadság, a természet megismerése vagy a boldogság.  Az utilitarizmus legelterjedtebb formája a boldogságot tekinti a legnagyobb értéknek. (Boldogság a legfőbb jó.)

22 22 Filozófia Utilitarizmus 1. Az utilitarizmus érvei:  A morális tartalmú cselekvések önmagukban – tisztán racionálisan – igazolhatatlanok. Azonban a morális tartalmú cselekvéseknek igazolhatóaknak kell lenniük. Ezért egy nem morális tartalmú érték maximalizálásával kell igazolnunk őket. A boldogságra – mint legfőbb jóra – nincs értelme rákérdeznünk. (Önmegalapozó érték.)  Minden cselekvésünk a boldogság elérésére irányul.  Az elmélet humánus és figyelembe veszi az állatok boldogulását is.

23 23 Filozófia Utilitarizmus 2.  A boldogság maximalizálása megfeleltethető a fájdalmak csökkentésével.  A különféle típusú boldogságok összehasonlíthatóak. (Nincs különbség a testi és lelki örömök között. A lényeg az öröm intenzitásának növelése.)  Egy személy intenzív boldogsága összehasonlítható egy közösség mérsékelt örömeinek a mennyiségével.  Egy döntési helyzetben azt a cselekvést kell választanunk, amely lehetőség szerint maximalizálja a boldogság mennyiségét az univerzumban. (Hozzávetőleges kalkuláció lehetősége.)

24 24 Filozófia Problémák az utilitarizmussal Biztos, hogy a boldogság a legfőbb érték? Téves pszichológia Nehéz kalkuláció  Milyen következményeket kell számításba venni?  Melyik boldogság / szenvedés a nagyobb? Kellemetlen következmények.  Indokolhatóvá válnak az intuitíve erkölcstelen cselekedetek is. Maga is kötelességen alapul („Maximalizálni kell az értéket”)

25 25 Filozófia Mit mondanak az abortuszról? Keresztény etika:  Milyen parancsok érintik az esetet? – „Ne ölj!” vs. „Szeresd felebarátodat!” Kanti etika:  Az ember, mint cél – „A gyermek élete a cél” vs. „A gyermek és a szülők boldogulása a cél.” Utilitarizmus:  Milyen lehetséges következmények vannak? – „Az abortusz szenvedéseket előz meg” vs. „A gyermek boldog lesz?”

26 26 Filozófia Leíróetika 1. Yanomamök

27 27 Filozófia Leíróetika 2. Utkuk

28 28 Filozófia Erkölcsi relativizmus (Metaetika) Különböző társadalmakban „helyes” és „helytelen” eltérő. Nincsenek abszolút erkölcsi tények; az erkölcs mindig a társadalom függvénye. Az erkölcselmélet az adott társadalomban adott időpontban elfogadott értékek leírása. Minden erkölcs relatív:  Az erkölcsi ítéletek csupán egy bizonyos társadalomra vonatkoztatva ítélhetők igaznak vagy hamisnak.

29 29 Filozófia Problémák az erkölcsi relativizmussal A különböző társadalmi szokások között kimutatható egy közös cél, nevezetesen az adott közösség létének, boldogulásának a biztosítása. Következetlenség:  „Minden erkölcsi ítélet egy adott társadalomtól függő.” „Egyetlen társadalom sem avatkozhat a másik ügyébe.” Ez utóbbi viszont abszolút erkölcsi ítélet. Mi számít egy társadalomnak?  Meddig ítélhetünk meg egy szubkultúrát a mi normáink alapján?

30 30 Filozófia Konklúzió Egyrészt nem létezhetünk értéktételezés nélkül. Az egyedi, konkrét és racionális döntéseink általános értékelméletek általi megalapozásra szorulnak. A különböző általános értéktételezések is problémákat foglalnak magukba. Az általános elméletekből nem lehet szükségszerűen levezetni a valós és konkrét helyzetekre irányuló döntéseket. Azonban egyéni belátásunk alapján mérlegelhetünk a különböző értékek között. (Vajon a boldogság, a vágyaink kielégítése, kötelességünk teljesítése, saját erényeink fejlesztése a jó? ) Ha egy értéket közösen elfogadunk, akkor lehetőség nyílik a cselekvésekre vonatkozó racionális vitára.


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika. 2 Filozófia Az etika szó eredete éthosz (görög)  jellem ethosz (görög)  szokás (latinul mos, többesszámban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések