Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Elmefilozófia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Elmefilozófia."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Elmefilozófia

2 Filozófia 2 Phineas Gage esete

3 Filozófia 3 Probléma I. Általános tapasztalat, hogy az agysérülések, narkotikumok közvetlenül befolyásolják nem csak az intelligenciát, de a személyiséget is, amiből könnyű arra következtetni, hogy az agy és az elme (lélek) olyan szoros összefüggésben állnak egymással, hogy tulajdonképpen azonosak. Ebben az esetben viszont szembe kell néznünk azzal a lehetséges következménnyel, hogy a lelki tulajdonságok – az olyanok is, mint például a szeretet, a szerelem, a jóindulat – valójában csak anyagi természetűek. Talán még ennél is súlyosabb következmény, hogy akaratunk, szándékaink is a természettörvényeknek alávetett anyagi folyamatokkal azonosíthatóak. Így viszont az erkölcsi felelősség lehetősége kérdőjeleződik meg.

4 Filozófia 4 Probléma II. Mindennapos intuíciónk mégis az, hogy a lelki tulajdonságok markánsan megkülönböztethetőek a testi állapotoktól. Elménk szellemi természetűnek mutatkozik, testünk nem. Lelki jelenségeink oksági kapcsolatban állnak nem csak a testi jelenségekkel, de egymással is, s ez utóbbi oksági kapcsolat alapján magyarázni a cselekvéseket sokkal racionálisabbnak mutatkozik, mint az agy állapotai alapján. Szintén általánosan ismert tény, hogy az agysérülést követően a személy idővel, megfelelő gyakorlással visszanyeri az elvesztett képességeit, holott az állítólag ezekért felelős agyterület nem épül vissza.

5 Filozófia 5

6 6 Összeegyeztethetők ezek az ellentmondónak mutatkozó tapasztalatok? Ha nem, akkor melyiket kellene alapul vennünk? Ha igen, akkor hogyan? Probléma III.

7 Filozófia 7 Két szembenálló nézőpont Az alábbiakban két szembenálló nézőpontot, s az ezekből fakadó nehézségeket mutatjuk be: 1. Descartes dualista elképzelését. 2. Az azonosság elméletet. 3. A két irányzat problémáiból levonható következtetéseket (például funkcionalizmus és emergentizmus)

8 Filozófia 8 Megoldás I: Dualizmus A szubsztancia dualizmus állításai: A világban kétféle egymástól független létező (szubsztancia) van: anyag és elme Az anyag alapvető tulajdonsága a kiterjedés. Az elme alapvető tulajdonsága a gondolkodás. Az anyag és az elme között kölcsönhatás áll fenn.

9 Filozófia 9 Erzsébet, pfalzi hercegnő: 1) Az elmének nincs kiterjedése. 2) Az anyag mozgását csak kiterjedéssel rendelkező objektumokkal való érintkezés okozhatja. 3) Vagyis az elme nem okozhatja testek mozgását. Descartes válasza: 2) nem igaz. De Descartes nem ad számot arról a folyamatról, amely révén az elme hatással lehet a testre. Probléma: kauzális kölcsönhatás

10 Filozófia 10 A test-elme probléma test-elme probléma kauzális kölcsönhatás dualizmusazonosság elmélet különböző tulajdonságoktest-elme kölcsönhatás

11 Filozófia 11 Megoldás II: Azonosság Elmélet I. Kauzális érvelés: Premissza (1): A mentális okoknak vannak fizikai okozatai. Premissza (2): Minden fizikai okozatnak van fizikai oka. Premissza (3): A mentális okok fizikai okozatai nincsenek túldeterminálva. Konklúzió: A mentális okok azonosak fizikai okokkal. David Lewis

12 Filozófia 12 Megoldás II.: Azonosság Elmélet II: Reduktív fizikalizmus: a mentális események kauzálisan hatékonyak, de oksági relációik pontosan ugyanazok, mint a fizikai események oksági relációi. Vagyis az elme tulajdonképpen azonos a testtel.

13 Filozófia 13 Megoldás II: Azonosság Elmélet III.  tű fájdalom kéz- elrántás idegi aktiváció     Az érzetek nem mások, mint agyi folyamatok.

14 Filozófia 14 Probléma: Sokszoros Realizálhatóság I. Probléma a reduktív fizikalizmussal: Sokszoros realizálhatóság ugyanaz a mentális állapot különböző agyállapotok Realizáló 2 Realizáló 3 Realizáló 1

15 Filozófia 15 Probléma: Sokszoros Realizálhatóság II. Példa 1: Az ember, de feltehetően a kutya vagy a polip is érez fájdalmat. A fájdalom mint fájdalom teljesen hasonló érzés mind a három élőlény esetében, ám feltehetően teljesen más szerkezetű a három faj idegrendszere, illetve azok az agyterületek, amelyek esetleg összefüggésbe hozhatóak az említett érzéssel. Példa 2: televízió-kép: katódsugárcsöves / LCD / plazma

16 Filozófia 16 Probléma: Sokszoros Realizálhatóság III.

17 Filozófia 17 Megoldás III.: Funkcionalizmus I. Funkcionalizmus: (Példa magasabb rendű tulajdonságokra.) mentális tulajdonság = rendelkezni valamilyen tulajdonsággal, amely adott kauzális szerepet tölt be Nem-reduktív fizikalizmus: A mentális tulajdonságok ‘magasabb rendű tulajdonságok’, amelyek a fizikai tulajdonságok által meghatározottak, de nem azonosak azokkal. mentális tulajdonság → másodrendű tulajdonság maga a funkcionális szerep fizikai tulajdonság → elsőrendű tulajdonság funkcionális szereppel rendelkezik

18 Filozófia 18 Megoldás III.: Funkcionalizmus II.

19 Filozófia 19 Megoldás III.: Funkcionalizmus III. Analógia: TestElme HardverSzoftver

20 Filozófia 20 Kik gondolkodnak? 1997 – Deep Blue vs. Kasparov 32 IBM szuperszámítógép 220 sakk-processzor 100 millió pozíció / sec  Vajon intelligens Deep Blue? Tudnak a gépek gondolkodni?

21 Filozófia 21 Turing teszt Imitációs játék: Turing teszt: Egyik ember helyett egy számítógép. Loebner-díj 1990 óta.

22 Filozófia 22 Gyenge vs. Erős MI Gépies műveletek vs. Valódi megértés Gyenge Mesterséges Intelligencia: → a számítógép hasznos eszköz bizonyos humán teljesítmények szimulálásában Erős Mesterséges Intelligencia: → egy megfelelően programozott számítógép valóban rendelkezik elmével  Pl.: Deep Blue → Gyenge MI de nem Erős MI.

23 Filozófia 23 GONDOLKODÓ GÉPEK? John Searle Érv az Erős MI ellen: → pusztán formális szabálykövetés nem eredményezhet valódi megértést  a gép saját beszámolója nem tekinthető bizonyítéknak  az, hogy mi értelmesnek ítéljük a gép reakcióit sem elegendő ok arra, hogy valódi megértést tulajdonítsunk neki Az Erős MI ellen

24 Filozófia 24 GONDOLKODÓ GÉPEK? Kínai szoba

25 Filozófia 25 Egyéb problémák a funkcionalizmussal 1. Kváliák, érzetminőségek Érzetminőség, szubjektív élmény, számítógépeknek ilyen nincs 2. Kizárja az evolúciós megközelítést Mentális funkciók függetlenek a neurális alapoktól, vagyis nem befolyásolhatja őket a (neurális) evolúció, amely az agy szelekciós változása 3. Tanulás nehéz kezelni funkcionalista alapon A tanulás ugyanis ingerek kategorizációján alapul, ami nem más, mint magasabb szintű mentális állapotok kialakulása alacsonyabb szintűekből, hiszen a kategória sem eleve adott; a kategorizációhoz és a tanuláshoz így legalább két szintet kell figyelembe venni (kategorizálandó ingerek, magasabb kategória szintjei), ami nem elképzelhető funkcionalista keretek között.

26 Filozófia 26 Egy evolúciós megközelítés Az MI és az emberi különbsége alapvető: Az MI mesterségesen tervezett és létrehozott dolog Míg az emberi elme egy természetes tervezetlen fejlődés következménye Daniel C. Dennett Nem igaz, hogy alapvető különbség lenne MI és elme között származtatott intelligencia vs. természetes intelligencia Mert valójában az emberi elme is származtatott, semmi csodálatos, különleges nincs benne, csak éppen nem az IBM, hanem a természetes szelekció terméke, vagyis Lehetséges az MI

27 Filozófia 27 Egy másik evolúciós megközelítés Ugyanakkor Dennett érvelése megfordítható. Lehetséges valódi MI, ha nincs alapvető különbség az emberi elme és az MI között. Az emberi elme azonban igenis eredeti. Az MI akkor lehet sikeres, valódi, ha az emberi elméhez hasonlóan szintén nem származtatott, hanem eredeti lesz. Eddig azonban csak származtatott, „tervezett” módon próbáltak MI- t létrehozni. De elméletileg lehetséges és eme érvelés szerint csak így lehetséges, hogy nem tervezéssel, hanem ember által irányított evolúciós (szelekciós) eljárással hozzanak létre MI-t. Pl. program-tesztelési eljárások; szélcsatorna a repülőgép tervezésben

28 Filozófia 28 Megoldás IV.: Emergentizmus Ez egy monista álláspont, vagyis elképzelése szerint csak egy szubsztancia, az anyag létezik (=>< dualizmus) Ugyanakkor az elme nem azonos az aggyal (=>< azonosság elmélet) És nem is csak egy pontosan meg nem határozható létezéssel (esetleg pusztán leírással azonosítható) bíró funkció (=>< funkcionalizmus), hanem egy evolúciós fejlődés során kialakult emergens (magasabb szintű, átfogó) létező, amely kontrolálja az (alacsonyabb szintű, fizikai) agyi folyamatokat Polányi Mihály

29 Filozófia 29 A test-elme probléma test-elme probléma kauzális kölcsönhatás dualizmusazonosság elmélet sokszoros realizálhatóság funkcionalizmus különböző tulajdonságoktest-elme kölcsönhatás emergentizmus


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Elmefilozófia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések