Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Nyelvfilozófia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Nyelvfilozófia."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Nyelvfilozófia

2 Filozófia 2 Mi ez? Mit jelölnek a rajzok?

3 Filozófia 3 Mindenki látja, hogy a nő 168 cm magas? Jobb oldalon a férfi és női emberi test rajza látható. A női alak mellett két vízszintes szakasz van feltüntetve – egy fejmagasságban, egy pedig a talp vonalában –, ezek a vonalak a magasságra utalnak. A két szakasz között 4 apró vonal – 1 függőleges és 3 vízszintes (90°- kal balra elforgatva) – van, melyek a 8-as szám bináris alakját ábrázolják: 1000 (I – – –, a függőleges vonal a 1-es számot jelképezi, a vízszintesek a 0-t, az első vízszintes vonal a táblán hibás). Ennek és a hidrogénatomok hiperfinom átmenete során kibocsátott sugárzás adatainak segítségével a testmagasság meghatározható: 8 x 21 cm = 168 cm, a női test átlagos magassága.

4 Filozófia 4 „jelöl”, „adja meg”, „mutatja”, „támpontot ad” Minden egyes vonal egy pulzárt jelöl, a vonalak hossza a pulzárok Naptól való relatív távolságát adja meg. Irányuk pedig elhelyezkedésüket határozza meg. A leghosszabb jobb oldali vízszintes vonal, amely az emberalakokon is túlnyúlik, a nap relatív távolságát mutatja a Tejútrendszer középpontjához képest. A vonalak elhelyezkedése és iránya támpontot ad a Nap helyzetének és távolságának meghatározásához. A különböző irányokba futó vonalakon (vagy mellettük) bináris számokat tüntettek fel, amelyek a pulzárok rezgésszámát adják meg.

5 Filozófia 5 Mi mindent feltételez ennek a lapnak az űrbe történő kilövése? Hogy a földönkívüli intelligencia nagyjából ember léptékű* Hogy a földönkívüli intelligencia egyáltalán észleli az üzenetet; ahhoz ugyanis szükséges, hogy a lény a fényhullámok tartományában legyen képes látni. Hogy a földönkívüli felismeri, hogy a) mesterséges produktumról van szó, nem puszta véletlen karcolásról, és b) szándékosan üzenetértékű rajz található a lapon, amelynek van jelentése, és amely vonatkozik valamire** Hogy a földönkívüli intelligencia felismeri a szimbólumokat és megérti azok jelentését. Ilyen szimbólum például az üzenetben a nyíl, amely azt mutatja, hogy merről hova tart az űrszonda, de a nyíl jelentése csak számunkra ismert Ahhoz, hogy a földönkívüli megértse, mire vonatkoznak a rajzok, előbb meg kell értenie, milyen eszközökkel milyen jelentést hordoznak. A kép készítői olyan ábrát kívántak létrehozni, amelynek jelei egyértelműen utalnak valamire, függetlenül ábrázolási konvencióktól, jelentésbeli problémáktól. Lehetséges ez egyáltalán?

6 Filozófia 6 Mi a nyelvfilozófia A nyelvfilozófia: Általánosan: a nyelv lehetőség-feltételeinek tanulmányozása. Speciálisan, a nyelvet tanulmányozó más diszciplínák, például a nyelvészet szemszögéből: a nyelv tudománya felett álló szisztematikus vizsgálódás. Azaz: A lingvisztika (nyelvészet) meta-szintű tudománya: vizsgálja a nyelvészet művelése során alkalmazott explicit elveket és implicit előfeltevéseket, a felhasznált módszereket és az eredmények érvényességi körét. Másrészt a nyelvészet tudományos önreflexiója: igyekszik rákérdezni mindarra, amire a nyelvtudomány művelése során nem szokás vagy nem lehet.

7 Filozófia 7 A nyelv szemiotikai megközelítése A szemiotikai felfogás a következő három viszonyt tanulmányozza: 1. a szintaktikában: a nyelvi jeleknek más nyelvi jelekkel való viszonyát, 2. a szemantikában a nyelvi jeleknek a világgal való viszonyát, 3. a pragmatika keretében a nyelvi jeleknek és a használóinak a viszonyát.

8 Filozófia 8 A nyelv szemiotikai megközelítése A szintaktika eltekint a jelek jelentésétől és a kommunikációban történő használatuk sajátosságaitól: csak a jelekkel, és ezeknek egymáshoz fűződő viszonyaival foglalkozik. A jelhasználat azon szabályait vizsgálja, ahogyan a nyelvi jeleket egy adott nyelvi jelrendszerben alkalmazzuk. A szemantika azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy milyen viszonyban állnak a jelek azzal, amit jelölnek: –hogyan vonatkozik a nyelv (a nyelvi jel) a világra, és –hogyan játszik szerepet ez a vonatkozás a kommunikációban?

9 Filozófia 9 A nyelv szemiotikai megközelítése A pragmatika a nyelvi jelek és használóik közötti viszonyt vizsgálja: 1. Hogyan hat, hat-e egyáltalán a nyelvhasználat a)a nyelvi jelentésre, b)a nyelvi jel nyelven belüli alkalmazásának szabályaira? 2. A ténymegállapító, valamint az információközlő funkciókon kívül van-e, és ha igen, milyen további funkciója van a közlésnek?

10 Filozófia 10 Szemantika: mi a jelentés? 1. Mire vonatkozhat a ‘Gagla’ szó (a fenti szótárban/nyelvben)? 2. Mi lehet a ‘Gagla’ jelentése a fenti szótárban/nyelvben? 3. Hogyan próbálnátok meg ellenőrizni a fenti kérdésekre adott válaszaitok helyességét? Magyarország összes folyóvize a Gagla vízgyűjtőterületéhez tartozik. A Gagla a Volga után Európa második legnagyobb folyója, a németországi Fekete-erdőben (Schwarzwald) ered és 2860 km után a Fekete-tengerbe ömlik. A Gagla vízgyűjtőterülete km 2. A forrásvidéktől a torkolatig három jellegzetes szakaszt lehet elkülöníteni. A Gagla a forrástól a Morva folyó torkolatáig a Felső-Gagla, a Dévényi-kaputól a Vaskapuig a Közép-Gagla, a Vaskaputól a Fekete-tengerig pedig az Alsó-Gagla. A Gagla vízjárását az Alpok hóolvadása és csapadékjárása határozza meg. Ennek megfelelően a kora tavaszi hóolvadás idején alakul ki az egyik tetőzés. A második, a kora nyári zöldár, amely a magyarországi esőzési maximum és az Alpokban lezajló hó- és gleccserolvadás hatására alakul ki. A Gagla kettészeli Magyarország fővárosát, Budapestet.

11 Filozófia 11 Szemantika: mi a jelentés? 1. A ‘Gagla’ szó a fenti szótárban/nyelvben nagy valószínűség szerint ugyanarra vonatkozik mint a ‘Duna’ szó a mindennapi nyelvben. 2. A ‘Gagla’ jelentése tehát a fenti szótárban/nyelvben ugyanaz, mint a ‘Duna’ jelentése. 3. Úgy próbálhatnátok meg ellenőrizni a fenti kérdésekre adott válaszaitok helyességét, hogy megkérnétek, hogy mutassak rá arra, amire a ‘Gagla’ vonatkozik, azaz empirikusan, tapasztalatilag ellenőriznétek, hogy valóban ugyanarra vonatkozik-e a ‘Gagla’ nálam, mint a ‘Duna’ nálatok.

12 Filozófia 12 Mi tehát a jelentés? Úgy tűnik, hogy a ‘Gagla’ jelentése az a dolog, amire a ‘Gagla’ jel vonatkozik. Általánosságban: a szó jelentése = maga a dolog (J. S. Mill) Azt a dolgot, amire a jel vonatkozik, vagy amire utal, a jel jelöletének (más szóval referenciájának) nevezzük. Akkor tehát a Pioneer táblák rajzainak jelentése maga mindaz a dolog, amire vonatkoznak? Ez esetben nincs okunk aggódni, ha a mi számunkra ezekre és ezekre a dolgokra vonatkoznak az ábrák, bizonyára bármely más civilizáció számára is.

13 Filozófia 13 Mi tehát a jelentés? Ezzel az egyszerű felfogással, miszerint a jel jelentése maga a megnevezett dolog, baj van – ezt mutatta ki Gottlob Frege érvelése (1892). Frege nyomán azt a kérdést tehetjük fel, hogy miért informatív a (1) ‘Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal’ azonossági állítás (2) ‘Az Alkonycsillag azonos a Alkonycsillaggal’ azonossági állításhoz képest.

14 Filozófia 14 Mi tehát a jelentés? Tehát: (1) ‘Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal’ azonossági állítás informatív (2) ‘Az Alkonycsillag azonos a Alkonycsillaggal’ azonossági állításhoz képest. Ugyanis: a (2) állítás triviálisan igaz, ismeretértéke pedig nincs; az (1) azonossági állítás azonban mond valamit a világról, ismeretértéke van, igazságára pedig rá kellett jönni, az azonosságot fel kellett fedezni.

15 Filozófia 15 Mi tehát a jelentés? Frege érvelése a következőképpen rekonstruálható: (p1) A jelentés maga a megnevezett dolog (p2) Minden dolog azonos önmagával. (p3) Ha a jelentés maga a megnevezett dolog, akkor az ugyanazt jelölő kifejezések jelentése is megegyezik. (p4) Az ‘Alkonycsillag’ és a ‘Hajnalcsillag’ jelölete ugyanaz (a bolygó). (p5)Az azonos jelöletű kifejezések minden előfordulásukban helyettesíthetők egymással, hiszen azok, amikre vonatkoznak, azonosak önmagukkal. (K) Ezek szerint az ‘Alkonycsillag’ szó mindig kicserélhető ‘Hajnalcsillag’-ra az ismeretérték vagy akár az igazságérték megváltozása nélkül (hiszen amire e kifejezések vonatkoznak, mindig azonosak önmagukkal).

16 Filozófia 16 Mi tehát a jelentés?  Így például a (2) állításban minden további nélkül kicserélhetjük az ‘Alkonycsillag’ szót a ‘Hajnalcsillag’ szóra, és így eljuthatunk az (1) állításhoz.  Mind a fenti állítás, mind az iménti K konklúzió nyilvánvalóan hamis.  Ha az érvelés szerkezetével nincs baj, akkor csak valamelyik premisszával lehet.

17 Filozófia 17 Mi tehát a jelentés? Frege megoldása a következő:  A (p1) premissza téves, a jelentés nem maga a megnevezett dolog.  A jelentést két összetevőre kell bontani: értelemre (Sinn, másoknál: intenzió) jelöletre (Bedeutung, másoknál: extenzió, referencia). Az azonossági állítások nem nevek közötti relációk, amelyek azért állnak fenn, mert ugyanarra vonatkoznak, hanem a nevek értelme (intenzionális komponense) közötti reláció.

18 Filozófia 18 Intenzió és extenzió A különböző nyelvhasználók azonos jelentésűnek vélt kifejezései kapcsán közvetlenül mindig csak az extenziók egyezését tudjuk ellenőrizni empirikusan és közösségileg nyilvános módon, Az intenziók egyezését pedig csak közvetve, az előbbiek egybeesése alapján állíthatjuk. A fentiekből adódik, hogy az intenziók egyezésére, tágabban pedig az intenzió sajátosságaira csak következtetni tudunk, illetve feltevésekkel élhetünk. Éppen az intenzió ilyen közvetettsége az alapja annak, hogy tág teret enged az elképzeléseknek vagy feltevéseknek mind az egyéni nyelvhasználói, mind a tudományos (nyelvészeti) és nyelvfilozófiai vonatkozásokban.

19 Filozófia 19 Mi tehát a jelentés? A jelentés intenzionális komponense: introspektív és intraszubjektív, kizárólag introspekcióval (belső tapasztalással) hozzáférhető a nyelvhasználó individuum számára, különböző nyelvhasználók azonos jelentésűnek vélt kifejezéseivel kapcsolatban interszubjektív módon (közösségileg, nyilvánosan és empirikusan) ellenőrizhetetlen, hogy intenzióik valóban egyeznek-e.  A jelentés extenzionális komponense: empirikus és interszubjektív külsődleges tapasztalat útján hozzáférhető a nyelvhasználó individuumok számára, az extenzionális komponensek egyezése vagy különbözősége interszubjektív módon (közösségileg, publikusan és empirikusan) ellenőrizhető.

20 Filozófia 20 Hol van az intenzió?  Eredendően a fejben: az intenziók a velünk született ideák (fogalmak). (Immanuel Kant). A világra vonatkozó ismereteket azokba a nyelvi struktúrákba (kategóriákba) rendezzük be, amelyek velünk született módon rendelkezésünkre állnak (a velünk született módon birtokolt) nyelvünkben. Az adott struktúrát, mint egy formázómintát rávetítjük a világra, és e forma szerint „szakítunk ki” belőle jelenségeket, tárgyakat, eseményeket stb.  A fogalmak független valóságában. (Platón, szemantikai platonizmus, elsősorban a matematikafilozófiában népszerű). A fogalmak valamiféle önálló, tőlünk független léttel bírnak, és ezt a „birodalmat” ismerjük meg például a matematikai tevékenység során.  A világ szerkezetében: a világból emeljük ki az abban benne rejlő struktúrát, ily módon a nyelv struktúrája a világ szerkezetét, tagolódását adja vissza, arról informál bennünket.  A nyelvhasználók közösségében (Kései Wittgenstein)  Sehol. (Willard van Orman Quine)

21 Filozófia 21 Változik-e a jelentés? Eddig (Frege nyomán is) úgy tekintettünk a jelentésre, mint ami egyszer és mindenkorra adott. Szemantikai infinitizmus szerint a szó jelentése: – adott és rögzített: nem választhatjuk meg önkényesen, hogy mikre/kikre vonatkoztatjuk (szemben a szóval, mint jellel); – változatlan: megváltoztathatjuk, hogy milyen jel jelölje ugyanazokat a dolgokat, de nem változtathatjuk meg és a nyelvhasználat során önmagában nem változik meg, hogy mikre/kikre vonatkozzon; – megragadása végérvényes, egyszer és mindenkorra szól. – aki ismeri a szó jelentését, minden további szituációban képes kell legyen eldönteni, hogy az adott kifejezés vonatkozik-e az adott dologra, körülményre, avagy sem.

22 Filozófia 22 - Mit jelent az, hogy férj? Nős (férfi)? Házas férfi? - Tegyük fel, hogy a társadalom lehetővé teszi az azonos neműek (férfi- férfi, illetve nő-nő) közötti házasságkötést. Az azonos nemű párok tehát automatikusan házasságban élnek. Ebben az esetben a házasságban élő azonos nemű férfi párok esetén melyiket választanád? (V1) Az azonos nemű házas férfiakat férjnek tekinteném, és feladnám a ‘férj’ szó ‘nős férfi’ jelentését. (V2) Az azonos nemű házas férfiakat nem tekinteném férjnek, és megtartanám a ‘férj’ szó ‘nős férfi’ jelentését. Változik-e a jelentés?

23 Filozófia 23 A szemantikai finitizmus A jelentés:  nem végérvényesen adott és rögzített, következésképpen  megragadása sem végérvényes, nem egyszer és mindenkorra szól Mindig lehet számítani olyan további szituációra, amelyben a szó jelentése kérdésessé válik. Ilyen eset állhat elő, ha egy bizonyos szó vagy kifejezés esetén minden korábbi vonatkoztatási egyetértés és sikeres használat után váratlanul mégsem értünk egyet abban, hogy az adott kifejezés mire vonatkozik. Ilyenkor a jelentést újra kell tárgyalni: a terjedelmek szétválása miatt szükség lehet új kifejezések bevezetésére, valamint annak egyeztetésére, hogy az adott használatos jel (szó) mely dolgokra/terjedelmekre vonatkozzon a szóba jöhetőek közül.

24 Filozófia 24 Összefoglalás (eddig) A nyelv szemiotikai felfogása Szintaxis: jel – jel viszony szemantika: jel – jelölet viszonya pragmatika: jel – jelhasználók viszonya Jelentés problémája Jelentés: maga a dolog  Frege-féle probléma  jelentés két komponense: – értelem (der Sinn), amely a jelentés intenzionális komponense – jelölet (die Bedeutung), amely a jelentés extenzionális komponense A jelentés fixációja szempontjából megkülönböztethető: – szemantikai infinitizmus: a szó jelentése rögzített, változatlan, végérvényes – szemantikai finitizmus: a szó jelentése rögzítetlen, időbelileg változékony

25 Filozófia 25 A pragmatika a nyelvi jelek és használóik közötti viszonyt vizsgálja. Példa (oktató ordítva): „Nem lehet úgy tanítani, ha a teremben állandóan sustorognak a diákok!” Mit fejez ki ez a mondat? Egyszerű tényközlés? Vagy valamit el akar érni a mondat kimondója? Valamit cselekszik azzal, hogy kimondja ezt a mondatot? De a nyelv csak információt közöl?

26 Filozófia 26 Beszédaktus-elmélet – pragmatika A beszédaktus-elmélet a nyelvben végrehajtott cselekvés jellegű jelenségekre helyezi a hangsúlyt. Számos olyan ige van, ami bizonyos feltételek között, szabályok és formulák szerint kimondva egy cselekedetet hajt végre. (Valamit mondani annyi, mint tenni valamit.) -> Performatív megnyilatkozások : „Esküszöm, hogy holnapra kész leszek mindennel.” „A tárgyalást ezennel megnyitom!” Ezeket szembeállíthatjuk a ténykijelentésekkel (konstatívumokkal), melyek leírnak valamilyen helyzetet, megfogalmaznak egy tényállást. „Béla elkészült a munkával.”, „Hat óra van”.

27 Filozófia 27 Beszédaktus-elmélet – pragmatika John L. Austin Megkülönböztethetjük a nyelvhasználat három „dimenzióját”: 1. Lokúciós aktus – egy értelmes, jelentéssel bíró mondat kimondása (ez még nem feltétlenül cselekvés, lehet egyszerű konstatívum is.) 2. Illokúciós aktus – amit egy mondat kimondása révén teszünk. (tájékoztatunk, utasítunk, figyelmeztetünk, ígérünk, felvállalunk valamit, stb.) 3. Perlokúciós aktus – amit egy adott mondat kimondásával megvalósítunk (meggyőzünk, elrettentünk, meglepünk, félrevezetünk valakit, stb.)

28 Filozófia 28 Beszédaktus-elmélet A beszédaktusok nem igazak vagy hamisak, hanem sikerültek vagy sikerületlenek; érvényesek vagy érvénytelenek. A performatív megnyilatkozások sikerültségéhez ugyanakkor bizonyos feltételeknek teljesülniük kell (pl. bizonyos kijelentéseknek igazaknak kell lenniük ). Ahhoz, hogy pl. az ígérés aktusa sikeres legyen, ki kell mondanom egy bizonyos formulát egy bizonyos helyzetben (társadalmi konvenciók szerint). Ahogy a „normális” cselekvésnél, itt is előfordulhatnak hibák, balfogások. Ennek két fajtája: - „mellélövések” (megkísérelt, de sikertelen beszédaktus) - visszaélések (pl. formailag „szabályos”, de őszintétlen megnyilatkozás)

29 Filozófia 29 Beszédaktus-elmélet Implicit beszédaktus: Implicit, de explicitté tehető. Pl. „A kutya harap.” → explicitté lehet tenni. De honnan tudjuk, hogy azzá kell-e tenni, és pontosan milyen jelentésben? Explicitté nem tehető. Pl. a sértő kijelentések vagy káromkodások. Sokféleképpen meg lehet valakit sérteni, de explicit formában az aktus nem is működik. → „Ezennel megsértem önt” vagy „Én most káromkodom” Explicit beszédaktus: „Ígérem, hogy ha eltörsz valamit, akkor bajba kerülsz!” „Esküszöm, hogy holnap ott leszek a megbeszélt időben.” „Elismerem, hogy tartozom neked.” „Továbbra is fenntartom az állításomat.” stb. Bizonyos esetekben a ténykijelentések is végrehajtanak egy jelöletlen beszédaktust, az állítás aktusát. („Háromnegyed van, vége az órának”) Van-e egyáltalán olyan mondatunk, amellyel nem cselekszünk?

30 Filozófia 30 Beszédaktus-elmélet – összefoglalás Nyelvhasználat mint cselekvés – pragmatikai megközelítés Fő jellemzők: performatívum ↔ konstatívum megkülönböztetése Beszédaktus „típusok”: lokúciós – illokúciós – perlokúciós aktus (nem egymást kizáró módon; egy illokúciós aktussal megvalósul egy lokúciós aktus is, ill. egy perlokúciós aktussal egy lokúciós és egy illokúciós aktus is.) sikerültségi feltételeknek teljesülniük kell balfogások („mellélövések” ill. visszaélések) előfordulása Implicit beszédaktusok ↔ explicit beszédaktusok különbsége


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Nyelvfilozófia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések