Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért?"— Előadás másolata:

1 A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért?

2 Jared Diamond Háborúk, járványok, technikák A társadalmak fátumai (Typotex, 2001)

3 A nagy kérdés „Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van?” (Yali) Mi a magyarázata annak, hogy az emberiség fejlődése ennyire eltérő sebességgel zajlott le a kontinenseken?Mi a magyarázata annak, hogy az emberiség fejlődése ennyire eltérő sebességgel zajlott le a kontinenseken?

4 Problémák Európacentrikusság?Európacentrikusság? „civilizáció” vadászó-gyűjtögető„civilizáció” vadászó-gyűjtögető „fehér uralom” ?„fehér uralom” ? A kezdetleges válaszA kezdetleges válasz –„A történelem az egyes népek környezetének különbségeiből adódóan alakult eltérő módon, és nem az egyes népek biológiai különbségei miatt.”

5 A Nagy Kiugrás (kb. 50e éve) Egységes kőszerszámok ékszerek Házak, varrott ruhák, rendes temetkezés, barlangfestmények További terjeszkedés: megafauna kihalása!

6 Egy „természetes” kísérlet moriorik maorik Közös (polinéz) eredet, de ellentétes fejlődés Hasonlóan: egész Polinéziában nagymértékű életmódbeli különbségek, változó népsűrűség, politikailag eltérő szerveződés. A környezet rövid idő alatt befolyásolja a gazdaságot, technikát, politikai szervezettséget, haditudományt.

7 Cajamarca (1532) Pizarro kontra Atahualpa inka császár Az óriási számbeli inka- fölény ellenére spanyol győzelem. Okok: felszerelés, járványok, írásbeliség Tápanyagban szegény kukorica Változatos mezőgazdaság Nagytestű háziállatok hiánya „Nagy ötös” Potenciális áldozatok „szövetséges baktériumok” 2 nagy birodalom: Inka, Azték fejlett, szervezett államok sokasága kezdetleges technika fejlett technológia írás hiányaírás elterjedése földrajzi akadályok: elszigeteltség államok közötti interakciók

8 Eurázsia vs. Amerika Miért nem fordítva történt? Jelentős különbségek, melyek Eurázsiának kedveztek. Hódítási kísérletek:  skandinávok ( )  sikertelen  spanyolok (1492)  sikeres Az őslakosság szinte teljes kiirtása.

9 Diamond kutatásainak lényeges újdonsága: A kezdeti adottságok döntően meghatározták a fejlődési esélyeket. Az eltérő fejlődést meghatározó tényezők:  növénytermesztés  állattenyésztés  járványok  technikák  kontinensek főtengelyeinek iránya

10 Földrészek tengelyiránya „A földrészek tengelyiránya determinálja a termesztett növények és háziállatok terjedésének sebességét.”

11 Miért került előtérbe az élelmiszertermelés? vadon termő élelem  nemesíthető vadnövények  begyűjtéshez, feldolgozáshoz, tároláshoz szükséges eszközök  az emberi népesség és az élelmiszertermelés kapcsolata: öngerjesztő folyamat létszámfölény

12 Növénytermesztés

13 A Termékeny Félhold A legelső élelmiszertermelő központ mediterrán éghajlat sok egynyári növénnyel változatos felszín és növényvilág alaptermények korai nemesítése nagytestű, háziasítható emlősök jelenléte

14 Állattenyésztés I. „Nagy ötös” „és a kis 9” „Az ősi 14”:

15 Állattenyésztés II. A háziasítás alapvető feltételei:  étrend (növényevő ill. ragadozó)  növekedési sebesség  fogságban történő szaporodásra való hajlam  az állat természete (agresszió kiszámíthatósága)  szociális szerkezet (csoportos vagy magányos)

16 Élelmiszertermelés A földművelés kiszorítja a vadászó-gyűjtögető életmódot Háziasítás, növénytermesztés, állandó lakóhely => sűrűbb emberi populáció A földművelés általi hatalom határozta meg a gazdagságot / szegénységet

17 Önálló kialakítás: Közel-Kelet, Kína, Mezoamerika, dél-amerikai Andok, mai USA Előázsiai alaptermények után: Ny-Európa, Indus völgye, Egyiptom Idegen nép (és terményeik) felbukkanásával: Kalifornia, argentin pampák, Ausztrália, Szibéria

18 A háziasítás Befolyásoló tényezőkBefolyásoló tényezők:  étrend  növekedési sebesség  fogságban való szaporodás  rossz természet  pánikra való hajlam  szociális szerkezet (folyt. köv.)

19 A baktériumok Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel?

20 A mikrobákról általában „számukra” is a hatékony szaporodás a cél – nem a hordozó halála, hanem a terjedés passzív stratégiák –elfogyasztás által (férgek, szalmonella, kuru) –rovarcsípés útján (malária, pestis, tífusz) –szülőről gyerekre (szifilisz, rubeola, AIDS) aktív stratégiák –cseppfertőzés útján (influenza, szamárköhögés) –hasmenés (kolera) –harapás (veszettség) –nyílt sebek (himlő, lepra)

21 Védekezésünk a betegségek tünetei –néha az aktív stratégiák következménye –néha az ellenreakcióé (pl. láz) immunválasz – antigén-változtatás evolúciós védelem: lassú, de a populáció szintjén alapvető (népek sajátsága is akár)

22 Villámháború... Járványok –gyorsan terjed –akut lefolyás: halál vagy felépülés –a túlélők védettek –kizárólag embert támadnak Felbukkanás hullámokban –kellően nagy populáció kell, a kanyaróvírus pl. félmilliós létszám alatt kipusztul –kis populációkból teljesen eltűnik Néha „lassít” (pl. a szifilisz)

23 ...vagy gerillaharc? Kis csoportok, vadászó-gyűjtögető népek –az embercsoport általában túléli a járványokat, a kórokozó nem rengeteg „történelmi” betegség feltehetően így tűnt el („angol izzadókór”, „Picardy-verejték”) –csak olyan marad meg hosszú távon, amelyik megél a talajban, illetve bizonyos állatokban sárgaláz – afrikai vadmajmok –vagy a nagyon lassú lefolyásúak pl. lepra bizonyára ezek az emberiség legrégebbi betegségei

24 A tömegbetegség a tömegbetegség „modern” jelenség –himlő i.e. 1600, mumpsz i.e. 400, lepra i.e 200, gyermekbénulás 1840, AIDS 1959 a mezőgazdasággal együtt kezdődött –letelepedés (halottak, ürülék, szenny) –földművelés (trágyázás, rágcsálók, szúnyogok) –állattenyésztés (a társas állatok háziasításával)

25 Végzetes ajándékok Emberi betegségA kórokozót hordozó állat kanyaró (marhavész)szarvasmarha tuberkulózisszarvasmarha himlőszarvasmarha influenzadisznó, kacsa szamárköhögésdisznó, kutya maláriamadarak (csirke, kacsa) SARS madárinfluenza (vírus-hamarosan?) háziszárnyasok

26 A helyzet fokozódik A népsűrűség növekedése egyre jobb táptalaj A fellendülő kereskedelem távoli populációkat is összeköt –Róma és a himlő i.sz. 180 körül –Bizánc és a pestis 543 körül –Európa és a bubópestis 1346 körül A város: aranybánya –csak a 20. sz. elejére vált önfenntartóvá... A bezáruló útvonalak helyett újak nyílnak –tífusz: bolhák – patkányok – tetvek – repülő mókusok

27 Az ember „szövetségesei” más emberek ellen? 1519 – Cortes eljut Tenochtitlánba –nyomában kitört a himlő, megfelezve a lakosságot, belehalt a császár is – ezek után jóval könnyebb győzni... –száz év alatt tizedére esett az őslakosok száma 1531 – mire Pizzaro eljut Peruba, a himlő már pusztított –a nagy császár halála utáni trónviszály közepén érkezett... Észak-Amerika első felfedezői népes, nemrég kiürült településeket találtak A kórokozók az európai seregek előtt jártak –az Újvilág eredeti őslakosságának (kb. 20 millió) durván a 95%- áldozatul esett, elsősorban a járványoknak: a rekorderek a himlő, a kanyaró, az influenza és a tífusz (és még hat másik)

28 A viszontválasz elmaradt Amerikából talán egyedül a szifilisz érkezett Okai: –nem volt elég sűrűn lakott –a kereskedelmi kapcsolatok is jóval ritkábbak –csak öt háziasított állat! Ennek okait pedig –a földrajzi sajátságokban –és a betelepülés (feltételezett) történetében találtuk! A kórokozók támogatása nem annyira a „győzelem” tényét, mint inkább a nagyságrendjét magyarázza


Letölteni ppt "A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések