Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociobiológia A társas viselkedés biológiája. A szociobiológia eredete, populációgenetika  A 20. század közepére a kulturális relativizmus válik az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociobiológia A társas viselkedés biológiája. A szociobiológia eredete, populációgenetika  A 20. század közepére a kulturális relativizmus válik az."— Előadás másolata:

1 Szociobiológia A társas viselkedés biológiája

2 A szociobiológia eredete, populációgenetika  A 20. század közepére a kulturális relativizmus válik az elsődleges nézetté az antropológiában. A hierarchizáló elméletek kiszorulnak, részben a nácizmus rémtettei miatt diszkreditálják ezeket.  Eközben a biológián belül, a 20. sz. elején megszületik a biológia új szintézise August Weismann 1890 – csíra-test határvonal, a szerzett tulajdonságok nem örökölhetek Gregor Mendel 1866/1902 – modern örökléselmélet  Mendel genetikája & a szelekciós elv kombinálása vezet a modern populációgenetikához. Ez alapozza meg az ún. neodarwini szintézist a biológiában.

3 Szociobiológia eredete  Hardy-Weinberg, ideális mendeli populációk Egyedek száma kellően nagy Véletlenszerűen párosodnak Nem történik mutáció Génáramlás nem valósulhat meg Az egyedeknek egyenlő esélyük an átadni génjeiket.  p + q = 1 (két génallél előfordulási valsége együttesen) (az aktuálisgyakoriság alapján a teljes populációban)  p 2 AA + 2pq Aa + q 2 aa (következő generáció allélgyakoriságainak számítása ideális populációban)  Ebből kiszámolható pl. ha egy populációban 1000-ből 131 egyed recesszív homozigóta (aa), akkor a fentiek alapján az „a” allél q előfordulási valószínűsége 0,362. AA – p 2 Aa – pq aA – pqaa – q 2

4 Szociobiológia eredete  Mimikri, ipari melanizmus – Kettlewell kutatásai a nyírfakúszó lepkékről:  A fehér szín recesszív tulajdonság, az 1700 években uralkodó változat volt Angliában. (régi megfigyelés)  A sötét szín domináns tulajdonság, az 1800-as évek közepére vált uralkodóvá, az ipari körzetekben. (régi megfigyelés)  A lepkékre vadászó madarak szelektálták a változatok a domináns háttérszíneknek megfelelően. Az iparilag szennyezett vidékeken a nyírfák felszíne sötét színűre váltott. A sötét szín alkalmassága megnőtt. (1910-es kísérletek alapján bizonyította Kettlewell)

5 Szociobiológia eredete  Fitness: az egyes genotípusok, tulajdonságok részvételének átlagos esélye a következő generációban. A fitness (w) 0 és 1 közötti érték  Az adott genotípus, tulajdonság fitneszével kell módosítani a mendeli populációkra vonatkozó számításokat, ha szelekciós nyomások hatnak egy populációra. Van: szelekció recesszív tulajdonságra (nyírfakúszó) szelekció domináns tulajdonságra (nyírfakúszó) szelekció heterozigóta tulajdonságra (sarlósejtes vérszegénység) Szelekció a homozigóta tulajdonságokra (AB vércsoport ellen)

6 Szociobiológia előzmények  A faj nem létező kategória, nincs esszenciája, csak egyedek vannak. A fajnév csak hasznos rövidítés. (Darwin 1859) A faj, a változat, és minden más egység önkényes kat.  A faj potenciálisan szaporodóképes egyedek összessége, ami populációkra oszlik (Ernst Mayr 1942) A populációk izoláltak földrajzilag, táplálkozási okokból, vagy párválasztási stratégiáik miatt. Az izolációban a szelekció és a sodródás alakítja át a populációkat. A szigetek élővilágának tanulmányozása vetett erős fényt az alapítóhatásra. A kis populációk és a sodródás jelentőségére az új fajok létrejöttében.  De: a fogalom csak ivaros szaporodás mellett működik és nem működik az ún körfajokra. Vagyis továbbra is csak hasznos fikcióként kezelhető.

7 Szociobiológia eredete  Evolúciónak az új szintézisben a populációk genetikai összetételében bekövetkező változást nevezik. Ennek van alkalmazkodási és nem alkalmazkodási formája is.  Alkalmazkodási : a szárnyak elvesztése szigeti rovaroknál az Ausztráliába betelepített nyulak alkalmazkodása az irtásukra használt vírussal szemben, vagy a vírusok alkalmazkodása a túlzott siker ellenében.  Nem alkalmazkodási: Genetikai sodródás, vagy alapító hatás – egy kicsi populációban bekövetkező mintavételezési hiba. (indiánoknál nincs B vércsoport) Génáramlás, esetleges keveredés populációk között.

8 Szociobiológia  A modern populációgenetikára épülő ún. szociobiológia irányzat 2 alapszerzője E. O. Wilson és W. D. Hamilton „The extension of population biology and evolutionary theory to social organization” (Wilson)  Rengeteg kritikát kap az irányzat, mivel az emberi szociális viselkedés magyarázatára is törekszik. a Boastól eredeztethető kulturális antropológiai tradíció képviselői tiltakoznak a legerősebben, de politikailag és etikailag is vitatott irányzat.  Eredetileg a szociális rovarok viselkedésének leírása volt Hamilton célkitűzése. A hártyásszárnyú államalkotó rovarok, a méhek és hangyák vizsgálata Már Darwin korában felmerül a méhek esete, mint az önzésre alapuló evolúciós modell ellenpéldája.

9 Szociobiológia és altruizmus  A legnagyobb gondot Darwin és darwinisták számára az önzetlen viselkedés magyarázata okozta. Szülő-utód kapcsolatban, rokonokkal, ismeretlenekkel szemben.  Hogyan maradhat fent, ha rontja az egyed túlélési esélyeit?  A populációgenetika egyik megfogalmazása az ún. önző gén elmélet adja az első megoldást. A gének relatíven „örökkévalóak”, az egyedek hozzájuk képest kontingensek, efemer, átmeneti jelenségek. A leszármazási folyamatban valójában a gének replikációja zajlik és nem az egyedeké. Richard Dawkins: az egyedek a gének „túlélőgépei”  Ha ezt elfogadjuk, akkor a géneknek szaporodási érdekei alapján is modellezhető az evolúciós folyamat.

10 Szociobiológia és altruizmus  A szociobiológia az egyedek viselkedését a genetikai érdekek alapján magyarázza.  Ami az elmélet kapcsán érdemben vitathatónak tűnik, az az, hogy milyen szoros a viszony a gének és a viselkedés között?  A hártyásszárnyú államalkotó rovarok esete: Haplodiloidia – a hímek szűznemzéssel jönnek létre a nőstényektől, egy sor kromoszómával. Diploidia – a nőstények az anyától és az apától származnak, rekombinációval jönnek létre, két sor kromoszómával. A királynők 1 hímmel párosodnak 1 alkalommal. Az utódok ezért 50%- ban garantáltan azonosak genetikailag apai oldalról, ehhez jön még 25% az anyától. A rokonsági fok 75% tehát. Így jobban megéri egymást segíteni a bolyban, mint utódot létrehozni, ott a várható rokonsági fok csak 50% lenne!

11 Szociobiológia és altruizmus  A fenti elképzelés jól magyarázza a társas rovarok szokásainak nagy részét. A nőstények (dolgozók) elsősorban egymással és a nő utódokkal önzetlenek. A hímekkel csak kevésbé, szűkös időszakban hagyják meghalni, vagy éppen megölik, megeszik őket.  A fajtársak felismerésben is nagy szerepe van a rokonságnak. Ez szag, feromonok alapján történik. Annak esélye, hogy egy egyedet beengednek-e a bolyba egyenesen arányos a rokonsági fokkal. Az önzetlenség szempontjából nagyon fontos a rokonok diszkriminációja!

12 Szociobiológia és ember  További példák: Oroszlánciklus. Az oroszlánok kisebb csapatokban élnek, ahol külön- külön a nőstények is közeli rokonok és a hímek is közeli rokonok (legfeljebb unokatestvérek). A hímek legénycsapatokban vándorolnak és megpróbálják más hímcsapatok nőstényeit megszerezni. Egy csapat hím átlagosan 5 évig tud megtartani egy csapat nőstényt. Mind a hímek, mind a nőstények önzetlenek egymással. A nők segítenek egymásnak a gyereknevelésben a hímek nem versenyeznek a csapaton belül a párzás jogáért. Viszont mikor a hímek megszereznek egy csapat nőstényt, akkor megölik a már ott élő kölyköket. Ezek más hímektől származnak és felnevelésük rontaná az ő genetikai esélyeiket!  Önzetlenség, Hamilton egyenlőtlensége alapján:  B * r (*p, *pp) > C B = az önzetlen viselkedés haszna a megsegített számára C = az önzetlen viselkedés költsége a segítő számára r = a rokonság foka (pl. 0,5) p = további tényező lehet a valódi rokonság valószínűsége (félrelépések esélye) PP = a megsegített életkilátásai, további szaporodási esélyei

13 Szociobiológia és ember  Példák az ember estében a Hamilton egyenlőtlenség működésére: Ifaluk törzseknél megfigyelték, hogy rokoni támogatás esetén több gyerek nevelhető (Mikronézia)  Ha a legidősebb gyerek lány és segít a testvérei nevelésében, az pl. jelentősen javítja a szülők reproduktív kilátásait. Az ipari világban:  Komoly bajban az emberek először a rokonokhoz fordulnak segítségért, mind1 mennyire ritkás a kapcsolat.  Segítés mértéke itt is a rokonsági koefficienssel korrelál.  A rokoni segítésnél mi sem várunk el viszonzást.  Mi is inkább támogatjuk a fiatalokat mint az időseket. A támogatási hajlandóság nemi anomáliáit jól magyarázza a rokonsági fok és a paternalitás esélye együtt.  Szociológiai felmérések alapján azt látjuk, hogy az anyai ági nagyszülőktől mindig erősebb a támogatás az unokák felé, mint az apai ágról  Ugyanakkor apai ágról erősebb az ellenőrzés a meny szexuális kilengései felé, mint apai ágról a vej irányába.

14 Szociobiológia és ember  Reciprok, vagy kölcsönös altruizmus is megfigyelhető már az állatvilágban is: Rőt vérszopó denevér (Desmodus rotundus)  A sikertelen vadászokat ellátják vérrel a többiek, de nem csak a rokonokat.  Megfigyelések szerint a kölcsön visszajár, a kölcsönző hamarosan visszakapja a szivességet és mindig attól, akitől kapta.  A kölcsönös altruizmus előfeltétele az egyedek megfelelő individuálása. Ha nem ismerjük fel a kölcsönkérőt, nem tudjuk elkerüléssel büntetni a csalókat.

15 Szociobiológia és ember  Cserekapcsolat és kérkedés embereknél:  Ache indiánoknál (Paraguay) a törzsön belül táplálékelosztás van a megszerzett hús tekintetében. Mindenki kb. ugyanannyit kap a zsákmányból arányosan.  Úgy tűnik, ez remek életbiztosítás, mert az emberek itt mindig segítenek egymásnak, ha éppen valaki nem tud pl. vadászni.  Az eredményes vadászat amúgy is ritka, ha nem lenne megosztás, mindenki nagyon ritkán jutna húshoz.  A jobb vadász viszont itt sokat veszít az üzleten, mert sokkal többet oszt el és antropológusok kimutatták, hogy a kölcsönösséget nem az átadott hús mennyisége szabályozza. Az emberek azt tartják fontosnak az önzetlenség szempontjából, hogy az adakozó arányosan mennyit ad át a sajátjából, legyen az akármilyen kevés.  Hogy hol kompenzálják a jobb vadászokat? Bár a törzs monogám családokban él a közismerten jó vadász félrelépéseit mások feleségeivel a társadalom hivatalosan is tolerálja.  A viszonzások rendszeréből az állatvilágban az ember profitálja a legtöbbet.


Letölteni ppt "Szociobiológia A társas viselkedés biológiája. A szociobiológia eredete, populációgenetika  A 20. század közepére a kulturális relativizmus válik az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések