Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra és kultúrák A felegyenesedés. Intermezzo: a felegyenesedés  Az emberszabású majmoktól a modern emberig terjedő evolúciós történet 6-6,5 millió.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra és kultúrák A felegyenesedés. Intermezzo: a felegyenesedés  Az emberszabású majmoktól a modern emberig terjedő evolúciós történet 6-6,5 millió."— Előadás másolata:

1 Kultúra és kultúrák A felegyenesedés

2 Intermezzo: a felegyenesedés  Az emberszabású majmoktól a modern emberig terjedő evolúciós történet 6-6,5 millió évet fog át.  A 6 és 4 millió év közötti időszak kritikus, mivel nem maradtak fenn fosszíliák.  Erre az időszakra tehető ősünk két lábra emelkedése.  Mivel nincsenek meg a szükséges adatok, így többféle elmélet látott napvilágot, például: szavannateória, vízimajom-elmélet

3 A szavannateória  A szavannateória szerint az emberszabásúaktól történt elválásunk után a szavannára kerültek távoli őseink. Így viszont a csuklójárás nehézkessé vált, emellett a nagy távolságok megtétele, a ragadozók okozta fenyegetettség, a napsütés és a teherhordás a két lábon járást követelte meg.  Problémák Miért hagyták el őseink a biztonságot, táplálékot adó esőerdőt, ahol egyik rokonunk, a csimpánz azóta is jól megvan? Különös és ellentmondó logika:  az ember a szavannai nagy meleg miatt vesztette el szőrét, noha a ma ott élő állatok kibírják a bundájukat  zsírszöveteinket viszont szigetelés céljából alakultak ki, ha esetleg hideg lenne (és ugye hiányzik a szőrzet)  az izzadságmirigyek hatalmas száma pedig a hő levezetésére szolgál

4 A vízimajom-elmélet (aquatic ape)  Sir Alister Hardy, tengerbiológus, 1960 a csupaszság és a zsírpárnák tengeri életmódra utalnak a felegyenesedést is meg lehet ezzel magyarázni  őseink egy része 4-8 millió évvel ezelőtt geológiai véletlenek során néhány millió évig részleges vagy teljes tengeri életmódot volt kénytelen folytatni

5 A vízimajom-elmélet  További különös jelenségek: szeretjük a vizet merülési reflex csecsemőknél szívverésünk lelassul a víz alatt lefelé néző orrnyílás, mozgatható orrcimpa bőrlebeny az ujjak között nem kevés, sós izzadás, sós könnyek

6 Szeretjük a vizet…

7 A majmok általában nem szeretik a vizet… (a japán makákó kivétel)

8 Melyik az elfogadhatóbb?  Empirikus adat híján nyitott a kérdés…

9 Kultúra és kultúrák A tanulógép

10 A humán viselkedés-komplex  A csoportélettel kapcsolatos viselkedési formák: Szociális vonzódás, zárt csoportok Csoporthűség Csökkent és szabályozott belső agresszió „Idegengyűlölet” Táplálékmegosztás Több funkciójú szexualitás Szülői gondoskodás – átruházható

11 A humán viselkedés-komplex  A csoportviselkedés összehangolását szolgáló mechanizmusok Az emóciók szinkronizációja: empátia Hipnotizálhatóság Viselkedési szinkronizáció: imitáció, másolás, tanítás, fegyelmezés, szabálykövetés Érzelmi és viselkedési szinkronizáció: ritmus, ének, zene, tánc, rítus

12 A humán viselkedés-komplex  Konstrukciós képességek Mímelés – érzelem- és gondolatkifejezés Nyelvhasználat Virtuális realitás (absztrakciós készség) Tárgyak használata és készítése Szociális rendszerek Hiedelemrendszerek

13 Mi az, ami specifikusan emberi?  A csoportviselkedés legtöbb eleme csak fokozati eltérést jelent a főemlősökhöz képest  A konstrukciós képességek sok esetben viszont radikális újításnak látszanak  Mi a helyzet a szinkronizációs képességekkel?

14 Gondolkodás és utánzás  Az ember és a csimpánz összehasonlítása [Victoria Horner kísérlete: ]

15 Az ember: tanulógép  Erős imitációs hajlandóság  Feltételezi a tanító felnőtteket  „Forradalom 9 hónapos korban” Michael Tommasello: Gondolkodás és kultúra (Osiris, 2002). A közös figyelem megjelenése

16 Egy lehetséges filogenetikai narratíva  Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete (Osiris, 2000 [1991]). Nem szentírás, hanem „a jelenségek megmentése”! Van empirikus alap, de folyamatosan változik Mitől ember az ember? Mely evolúciós lépés teszi az embert emberré? Különböző diszciplínák mást-mást tekintenek „nehéz lépésnek” Legáltalánosabb válasz: a nyelv.

17 A nagy ugrás problémája  Mi játszik központi szerepet az emberre jellemző gondolkodás és a nyelv megjelenésében?  Két lábon járás, kifinomult hangképző apparátus, nagyobb agy önmagukban nem  Tyúk-tojás probléma: 1. a beszédhez hangképző szervek kellenek 2. ha (még) nincs beszéd, a beszédkésséget lehetővé biológiai mutációk nem lesznek adaptívak 3. akkor mégis hogyan alakultak ki a hangképző szervek?

18 Donald hipotézise  Fontos adaptációk sorozata vezetett a modern elme kialakulásához (és nem egyetlen jelentős adaptáció!)  A régebbi meghaladott modulok nem tűntek el, hanem továbbra is (többé kevésbé) háttérbe húzódott részei a modern elmének pl. haragunkban a fogunkat vicsorítjuk, jajgatunk fájdalmunkban  Egymásra épülő kulturális szakaszok: „az epizodikus, mimetikus és mitikus kultúra olyan széles, összefoglaló fogalmak, melyek az egyéni elme uralkodó kognitív minőségét fejezik ki a társadalomhoz viszonyítva”

19 Epizodikus kultúra Procedurális emlékezet:  tanult tevékenységi minták emlékezeti komponense, általánosságokat raktároz, pl. madár – dalok  az emlősöknél általában fejlett Epizodikus emlékezet:  újabb keletű emlékezeti forma  az élet sajátos idő-tér-hellyel rendelkező eseményeinek (epizódjainak) emlékezete, pl. madár - táplálék elrejtés

20 Epizodikus kultúra  Az emberszabásúak kognitív kultúrája A procedurális mellett az újabb típusú epizodikus emlékezet is fejlett  pl. vizuális környezet újra-felismerése (de nem „re-prezentációja”)  fejlett kognitív képességek, társas viselkedés, „én”-azonosítás, gesztusnyelv  képesek megtanulni egy szimbólumkészletet, de nem ők találták fel, természetes környezetben pedig nincs  méhek kb. 20, csimpánzok kb. 35 szimbolikus jelet használnak Életüket a jelenben élik, konkrét epizódok sorozataként

21 Mimetikus kultúra  Homo erectus a procedurális és az epizodikus emlékezeti modul adaptív összekapcsolódása  Mimetikus készség (mimézis) utánzás a tudatos, önmaga által kezdeményezett reprezentációs tevékenység létrehozására (rituális tánc, pantomim, „most mutasd meg”) „beszélt nyelv nélküli nyelv” lassú, többértelmű, korlátozott, de szemantikusai struktúrájával áttörést jelent az epizodikus kultúrához képest  DE!: nincs szimbolikus reprezentáció

22 Mimetikus kultúra

23 Mitikus kultúra  Homo sapiens sapiens megjelenik a beszélt nyelv: az auditorikus csatorna, az epizodikus emlékezet és a mimetikus vezérlő modul adaptív összekapcsolódása révén  szimbolikus újítás: lexikon mint új, kibővült (biológiai) emlékezettár létrejötte  fonológiai kódolás, artikuláció  a nyelv sajátos alkalmazásokra készült sajátos rendszer, nem általános célú eszköz, szelekciós nyomásra fejlődött

24 Mitikus kultúra  Legfőbb jellemzői: „A mimetikus kultúra szétszórt, konkrét repertoárja az integráló mítosz kormányzása alá kerül.” „A nyelv így a mentális modelláló folyamat tudatos, akarati manipulációjának sokkal fejlettebb eszközét adja.” Mitikus narratíva: „az emberi élet egész forgatókönyve a mítoszból nyer jelentőséget”  A mítosz a mai posztindrusztriális kultúrákban is irányítja a kollektív tudatot (a társas értékek világában)

25 Teoretikus kultúra  Kb. i.e től  Az auditorikus és vizuális csatornák adaptív összekapcsolódása külső memóriatár létrejötte  ez az első olyan kognitív újítás, amely nem az emberi természet adottsága, hanem inkább szimbolikus és technikai újítás „kognitív szimbiózis”  megváltozik a biológiai emlékezettár és a munkamemória szerepe

26 Teoretikus kultúra a külső memóriatár lehetővé tette, hogy egy „ismétlődő, interaktív, gondolkodási folyamat saját termékein fusson újra és újra; és ami még fontosabb, maga a gondolkodási folyamat nagyrészt külsővé tehető és intézményesíthető”  csoportok csoportjainak kialakulása, azaz városok, fejlett, összetett társadalmak és civilizációk létrejötte  magas fokú társadalmi munkamegosztás  írott törvények, jog, pénz, kereskedelem

27 Teoretikus kultúra  „A tananyag fókusza a beszédről az írásra vándorolt, az átfogó narratív struktúrákból a nyelvtanba, logikába és a következtetésekbe ágyazott gondolkodási folyamatokba.” első tudományok: retorika, logika, grammatika, geometria, aritmetika, zene, csillagászat, filozófia létrejötte tudományos-technikai fejlesztés

28 Univerzális tanulógép?  „Üres tábla” metafora (S. Pinker)  Ez a standard társadalomtudományi modell kultúra kulturális univerzálék kulturális változatosság természet genetikai egyetemesség genetikai változatosság hasonlóságokkülönbségek


Letölteni ppt "Kultúra és kultúrák A felegyenesedés. Intermezzo: a felegyenesedés  Az emberszabású majmoktól a modern emberig terjedő evolúciós történet 6-6,5 millió."

Hasonló előadás


Google Hirdetések