Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia 1 A jóindulat elve Egy nyomozótiszt nyilatkozik a sajtónak: „Kollégáimmal sikerült tisztáznunk a keddi bankrablás esetét. Már a nyomozás első.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia 1 A jóindulat elve Egy nyomozótiszt nyilatkozik a sajtónak: „Kollégáimmal sikerült tisztáznunk a keddi bankrablás esetét. Már a nyomozás első."— Előadás másolata:

1 Filozófia 1 A jóindulat elve Egy nyomozótiszt nyilatkozik a sajtónak: „Kollégáimmal sikerült tisztáznunk a keddi bankrablás esetét. Már a nyomozás első szakaszában volt egy biztos kiindulópontunk: az elkövető Csenő vagy Lopó. Mivel azonban világossá vált, hogy amennyiben Csenő volt a tettes, akkor Lopó is részt vett a rablásban, ezért Csenő ártatlansága tisztázódott, az elkövető csakis Lopó lehetett.”

2 Filozófia 2 A jóindulat elve „Kollégáimmal sikerült tisztáznunk a keddi bankrablás esetét. Már a nyomozás első szakaszában volt egy biztos kiindulópontunk: az elkövető Csenő vagy Lopó. Mivel azonban világossá vált, hogy amennyiben Csenő volt a tettes, akkor Lopó is részt vett a rablásban, ezért Csenő ártatlansága tisztázódott, az elkövető csakis Lopó lehetett.” A szöveg problematikus, mivel két olvasata lehetséges. Ha a nyomozótiszt kijelentését, miszerint „az elkövető Csenő vagy Lopó” alternációként értelmezzük, akkor a konklúzió – az elkövető csakis Lopó lehetett – nincs alátámasztva. Miért ne lehettek mind a ketten az elkövetők? Azonban ha az említett kijelentésben szereplő „vagy” szócskát kizáró értelemben vesszük, akkor egy deduktív érvényes következtetést kapunk. P1 Az elkövető vagy Csenő vagy Lopó, de nem mind a kettő. Cs  L P2 Ha Csenő bűnös, akkor Lopó is az. CS  L K Tehát Lopó a bűnös. L

3 Filozófia 3 A jóindulat elve Az értelmezés egyik legfőbb alapszabálya a jóindulat elve: ha a szöveg alternatív értelmezéseket enged meg, akkor azt kell választani, amelyik a legerősebb érveléshez vezet. Azután az így kapott érvelést kíméletlen, de korrekt kritikának vetjük alá, amelyben kiderül, hogy jól sikerült-e alátámasztani a kifejtett álláspontot vagy sem, hogy érdemes-e elfogadni azt. Jóindulatúnak kell tehát lenni az értelmezésben, és szigorúnak (de nem méltánytalannak!) a kritikában - és nem fordítva!

4 Filozófia 4 A jóindulat elve Miért van szükség a jóindulat elvére? A legalapvetőbb indokok: 1. Ha szövegelemzésről van szó, akkor is fontos információktól foszthatjuk meg magunkat az elv gyakorlásának hiányában. 2. Ha vitáról, vagy a vita mintája alapján elgondolható szituációról van szó, akkor mivel a célunk a helyes álláspont kialakítása, fontos a másik álláspont – más alternatíva – figyelembe vétele. (Nemcsak P álláspontot kell bizonyítanunk, de meg kell néznünk, hogy milyen érvek szólnak P tagadása mellett.) Ahhoz azonban, hogy tekintetbe vegyük P tagadása melletti érveket, először megfelelően értelmeznünk kell az alternatív álláspontot. 3. Ha az ellenérv legerősebb értelmezését megcáfoltuk, biztosak lehetünk benne, hogy az említett ellenérv elégtelen. 4. A vitában az elv gyakorlása biztosítja a vitapartnert az együttműködésünkről, ezért feltehetően ő is hajlandóbb lesz a helyes álláspont kialakításához elengedhetetlen együttműködésre.

5 Filozófia 5 Induktív érvelések Sok esetben az is értelmezés kérdése, hogy egy érvet induktív vagy deduktív érvelésnek tekintsük. A nagy testű kutyák öregségükre ízületi bántalmakkal küszködnek. Belfegor nagy testű kutya, és már utolérte az öregség. Tehát: Belfegor ízületi problémákkal küzd. Ha az első premissza egyetemes érvényű állítást fejezne ki, akkor a következtetés logikai szempontból érvényes volna, ám helytállósága kérdéses lenne. Biztos, hogy minden nagy testű kutya öregségére ízületi bántalmakkal küzd? De nem ez a leginkább valószerű olvasata. Sokkal inkább azt állítja, hogy a nagy testű kutyákra jellemzők az ízületi problémák - bár ez alól lehetnek kivételek. Számíthatunk tehát arra, hogy Belfegor is ilyen problémákkal küzd; de ez a premisszák igazsága esetén sem szükségszerű. Az érvet tehát érdemesebb induktív érvelésként értelmezni.

6 Filozófia 6 Azonosítás Fő tényezők: 1. Az érvelés logikai szerkezete, az alkalmazott logikai eszközök (induktív vagy deduktív sémában történik-e az érvelés) 2. Az érvelés tárgya, a téma jellege – hogy a téma induktív vagy deduktív érveléseket enged meg vagy éppen követel meg (jellemzően deduktív: matematikai érvelések, jellemzően induktív: ismeretbővítő érvelések) 3. A szerző szándéka

7 Filozófia 7 1. Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján a) Deduktív érvelés: Ha úszóink jó formában vannak, és ott lesznek az olimpián, akkor szereznek egy-két aranyat. Úszóink jó formában vannak, és ott lesznek az olimpián. Tehát szereznek egy-két aranyat. (modus ponens) b) Induktív érvelés: Úszóink jó formában vannak, és ott lesznek az olimpián. Szereznek egy-két aranyat.

8 Filozófia 8 1. Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján a ) Deduktív érvelés: Ha a jelzőlámpa ég, és a páratartalom normális, akkor a készülék működik. A készülék nem működik. A jelzőlámpa nem ég vagy a páratartalom nem normális. A  B  C Ha egy érvelés logikai sémája deduktív sémába illeszthető, s ez a séma  C érvényes, akkor többnyire deduktívnak tekinthetjük.  A   B b ) Induktív érvelések erősségét nem önmagában a séma határozza meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem léteznek olyan induktív érvelési típusok, amelyek valamilyen általános szerkezettel rendelkeznek. Ilyen induktív érvelési típusok: az induktív következtetés, analógia, oksági érv különböző fajtái.

9 Filozófia 9 1. Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján 1. Induktív általánosításra példa: János megbízhatatlan volt. Jenő is megbízhatatlan. A szomszéd Károly is megbízhatatlan. Még a kicsi Marci is megbízhatatlan. Tehát, Jolánkám: A férfi mind megbízhatatlan. Általános szerkezete: Minden megfigyelt A B Tehát minden A B

10 Filozófia Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján 2. Oksági érvre példa: Szilveszterkor vodkát narancslével ittam és berúgtam. A névnapomon vodkát kólával ittam és berúgtam. Az esküvőn üdítőt ittam és nem rúgtam be. Tegnap üdítőt ittam és nem rúgtam be. Tehát a vodka mindig részegséget okoz. Általános szerkezete: A és B együtt előfordul. A az egyetlen olyan tényező, amely nem merül fel, ha B nem jelentkezik. (  B   A) ______________________________________________________________ Tehát A elégséges oka B-nek

11 Filozófia Azonosítás az alkalmazott logikai eszközök alapján 3. Analógiára példa: A=tolvajlás x=lopás B=adócsalás y=bűncselekmény Valaki így érvel: I.: A tolvajlás bűncselekmény, ezért az adócsalásnak is annak kell lennie! Mi az érv szerkezete?. 1. A x tulajdonsággal rendelkezik2. B x tulajdonsággal rendelkezik 3. Minden x tulajdonság yK. B is rendelkezik y tulajdonsággal

12 Filozófia 12 Azonosítás Némely deduktív, nem érvényes érvelést – figyelembe véve az érv tartalmát, s az erre vonatkozó háttértudásunkat – a jóindulat elve alapján induktív, esetleg erős induktív érvelésnek tekinthetünk. Ha a pároddal jó a szex, akkor kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Tehát a pároddal jó a szex. Érvénytelen következtetés: A  B Utótag állítás hibája B A

13 Filozófia 13 Azonosítás Ha a pároddal jó a szex, akkor kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Tehát a pároddal jó a szex. Ha azonban induktív érvelésnek tekintjük, akkor bár az első premissza irrelevánsnak tekinthető, de az érv nem nevezhető gyengének. Kiegyensúlyozott a párkapcsolatod. Tehát a pároddal jó a szex.

14 Filozófia 14 Azonosítás Tehát néhány nem érvényes deduktív érvelés – bizonyos esetekben – erős induktív érvelésnek tekinthető. Tehát egy érvelést nem kell elvetni pusztán csak azért, mert nem felel meg az érvényesség szigorú kritériumainak. A deduktív és induktív érvelések közötti különbséget nem feltétlen értékkülönbségként kell értelmeznünk. Ennek megfelelően a téma tárgya meghatározza, hogy milyen – deduktív vagy induktív – érvelést alkalmazzunk.

15 Filozófia Azonosítás a téma tárgya alapján Nyilván teljesen más bizonyosságot követel meg egy matematikai tétel bizonyítása, mint annak megválaszolása, hogy úszóink hány aranyat hoznak haza. Bizonyos témakörökben egyáltalán nincs szükség és mód arra, hogy deduktív érveléssel éljünk. Az a kérdés, hogy holnap jót fogok-e enni a Kisrablóban, nem deduktív érvelést igényel. Ezzel kapcsolatban az alábbi érv is kielégítő lehet. Ötször jártam a Kisrablóban és minden alkalommal igen ízletes volt az étel. Holnap is finomat eszek a Kisrablóban. Az ilyen témakörökben előforduló érvelést érdemes induktív érvelésként értelmezni és kezelni.

16 Filozófia A szerző szándéka A szerző szándéka alapján is azonosíthatjuk az érvet. A szerző által használt kifejezések segíthetnek az azonosításban: A konklúzióra vonatkozó induktív érvelést valószínűsítő jelzők: valószínű, nem valószínű, várható, nem várható, plauzibilis, hihető, várható Deduktív érvelést sejtető kifejezések: szükségszerűen, elkerülhetetlenül, biztosan, feltétlenül, mindenképpen - figyelem: ezek retorikai eszközként is használhatóak, beállítás céljából

17 Filozófia 17 Deduktív érvelések értékelése Az érvelés érvényességére: formális algoritmusok (igazságtáblázat, analitikus táblázat, természetes levezetés) állnak rendelkezésre. A deduktív érvelésekben szereplő konklúzió igazságértékének eldöntését megkönnyíti ez a tény: egy biztos eszköz van a kezünkben annak meghatározására, hogy az adott érvelés érvényes avagy sem. (Igaz, ez még nem jelenti azt, hogy helytálló a következtetés: a premisszák lehetnek hamisak.) De mit tehetünk az induktív érvelésekkel kapcsolatban? Ha minden induktív érvelés tartalomfüggő, akkor nincs semmilyen általános kritérium a kezünkben? 1. Létezik az úgynevezett R-E-I módszer, amely nagy általánosságban segítséget nyújthat az induktív érvek értékelésében. 2. Mint már említettük, az induktív érveléseknek jellegzetes típusait nevezhetjük meg. (Induktív általánosítások, analógiák, oksági következtetések.) Ezeknek az ismerete az induktív érvelésekkel kapcsolatos jellegzetes hibák kiszűrését segíti elő.

18 Filozófia 18 R-E-I módszer Mennyire szükségesek a premisszákban foglalt információk a konklúzió levonásához? Mennyit tartalmaznak a premisszák a szükséges információkból? Azaz: R. Relevánsak-e a premisszák? (Ha figyelmen kívül hagyjuk őket, akkor a konklúzióval kapcsolatban vesztenénk-e információt, növekedne-e a bizonytalanságunk? Ha nem, akkor irrelevánsak. ) E. Elegendőek-e a premisszák? (Tartalmazzák-e a premisszák az összes fontos információt? Benne van-e minden lényeges a premisszákban annak érdekében, hogy megalapozzák a konklúziót?) Ahhoz hogy az érvelés alapján az álláspontot is tudjuk minősíteni, azt is meg kell nézni, hogy I. Igazak-e a premisszák?

19 Filozófia 19 R-E-I módszer Relevancia - Fiam, a dohányzás tönkreteszi az egészségedet, ezért nem kéne rászoknod. - Te mondod? De hiszen te is dohányzol! P A dohányzás tönkreteszi az egészségedet. K Ezért nem kéne rászoknod. P1 A dohányzás tönkreteszi az egészségemet. P2 Az apám dohányzik. K Tehát nem igaz, hogy nem kellene rászoknom. A konklúzió cáfolása szempontjából irreleváns a tény, hogy az apa is dohányzik.

20 Filozófia 20 Relevancia (Ügyész az esküdteknek) Látták az áldozatokról készült sokkoló fényképeket. Hallották az orvos szakértők véleményét arról, hogy milyen rettenetes kínokat kellett kiállniuk haláluk előtt. Ezek után semmilyen kétely nem maradhatott Önökben, hogy a vádlott bűnös többrendbeli különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben. Az érvvel az a probléma, hogy az említett bizonyítékok - a fényképek és az orvos szakértői vélemények - irrelevánsak a konklúzió szempontjából. Azt alátámasztják, hogy a tettes - akárki legyen is az - tettét különös kegyetlenséggel követte el. A konklúzió azonban azt mondja ki, hogy a vádlott bűnös a terhére rótt cselekedetben. Ezért a bizonyítékoknak azt kell alátámasztaniuk, hogy a vádlott a tettes. Az érvben említett bizonyítékok azonban ebből a szempontból egyáltalán nem számítanak.

21 Filozófia 21 R-E-I módszer Elegendőség A természetgyógyász Pali bácsit is kigyógyította betegségéből. Téged is biztos meggyógyít. Nem elegendő! A konklúzió szempontjából fontos információk hiányoznak: kit kezelt még, milyen eredménnyel, volt-e más kezelése, milyen a statisztikája ennek a betegségnek, kapott-e más kezelést Pali bácsi stb… Mítosz, hogy a dohányzás káros az egészségre. A családomban mindenki dohányzik, de nem is lehetnének egészségesebbek. Nem elegendő! A premissza kétségkívül releváns. Csakhogy távolról sem elégséges. A konklúzió - ti. hogy a dohányzás nem káros az egészségre - általános kijelentés. Egy általános kijelentést pedig ilyen kis számú minta alapján nem lehet alátámasztani.

22 Filozófia 22 R-E-I módszer Igaz-e? 1. Az unikornisok jellemzően szeretnek a tündék kastélya mellett éjszaka legelészni, ha virágzik a sárkányfű és süt a nap. 2. Süt a nap, éjszaka van és virágzik a sárkányfű a tündék kastélya mellett K. Az unikornisok valószínűleg legelésznek Relevánsnak és elegendőnek mutatkoznak a premisszák a konklúzió szempontjából. De vajon igaz-e a konklúzió?

23 Filozófia 23 R-E-I módszer Fontos: az induktív érveléseknek fokozatai vannak és nem érdemes, illetve nem is helyes önmagukban értékelni őket, mivel jellemzően viszonylagos érvelések! Azaz meg kell nézni, hogy az ellentétes álláspont mennyire valószínű! Sok olyan álláspont lehetséges, amely önmagában tekintve elfogadható az említett R-E-I módszer ellenőrzése alapján is, ám esetleg az ellentétes álláspont még plauzibilisebbnek mutatkozik. Figyelem! Önmagában tekintve bármilyen álláspont mellett felhozhatók érvek! Az érveket többek között az alapján értékelhetjük, hogy az ellentétes álláspont milyen mértékben plauzibilis. Ebből kifolyólag – lehetőség szerint – egyben cáfolhatónak is kell lenniük az érveléseknek – a cáfolhatatlanság nem előny! (Amint az összeesküvéselméletek is mutatják.)

24 Filozófia 24 A R-E-I módszer Ha pusztán annyit azt keressük, hogy egy adott álláspont vagy éppen annak tagadása – az ellentétes álláspont – a helyes, akkor az említett módszer alkalmazásával mindent megtettünk amit a döntés megkíván. Azonban ha a helyes álláspont kialakítását úgy értelmezzük, hogy mi a helyes álláspont az adott témában, akkor még nem értünk a kritikai vizsgálat végére. Ha a lehető legjobb álláspontot keressük, akkor meg kell néznünk, hogy milyen alternatív álláspontok léteznek, s ezek közül melyik a legplauzibilisebb. Ebben az esetben a fenti három kérdést ki kell egészítenünk egy negyedikkel is: A: Vannak-e jobb alternatív álláspontok?

25 Filozófia 25 A másik alternatíva A falusi fiatalok rendszeresen rosszabb eredményeket érnek el a PISA teszten, mint a városiak. Tehát butábbak a városiaknál. A premissza releváns. A teszten elért eredmény nyilvánvalóan összefügg a szellemi képességekkel. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a premissza elégtelen. A tesztet sok ezer középiskolás töltötte ki, s egy ilyen nagy minta alapján jogunk van általánosítani. Az érv mégis gyenge, mégpedig azért, mert a premisszában említett tényre van jobb magyarázat is, ti. hogy az oktatás színvonala a falusi iskolákban alacsonyabb. A teszten elért eredményben az oktatás színvonala éppúgy közrejátszik, mint szellemi képességek. Az, hogy az oktatás színvonala függ a település típusától, közismert jelenség, melyre számos bizonyíték van. Ugyanakkor semmi nem szól amellett, hogy a település típusa befolyásolná a szellemi képességeket. Vagyis a következtetés azért gyenge, mert a konklúziónál van jobb álláspont. Ez a példa elárul valami fontosat az induktív érvek értékeléséről: ehhez tudásra van szükség. Aki nem tudja, hogy milyen tényezők játszhatnak közre egy teszt eredményében, vagy nem képes felbecsülni, hogy adott eredményre mely tényező nyújtja a legvalószínűbb magyarázatot, az nem képes megfogalmazni az iménti kritikát.

26 Filozófia 26 Indukció: ismeretbővítés Történeti háttér: Francis Bacon és a tudományos forradalom a 17. században Egy deduktív asztronómiai következtetés: A bolygók elliptikus pályán mozognak. A Neptunusz bolygó. Tehát a Neptunusz elliptikus pályán mozog. Egy induktív asztronómiai következtetés: A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars elliptikus pályán mozognak. A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars bolygók. Tehát minden bolygó elliptikus pályán mozog

27 Filozófia 27 Induktív következtetések Induktív következtetés. 1. Abdukció, vagy következtetés a legjobb magyarázatra. 2. Induktív általánosítás

28 Filozófia 28 Induktív következtetés Abdukció, vagy következtetés a legjobb magyarázatra. Sherlock Holmes alábbi érvelése szolgáltat példát. Itt van egy orvosnak kinéző, katonás úr. Természetes, hogy katonaorvos. És csak most jöhetett a forró égöv alól, mivel az arcát a nap erősen megperzselte. Miután a keze ott, ahol a kézelő egy kicsit felcsúszott, fehér, tehát az nem lehet a természetes testszíne. Beesett, megnyúlt arcáról pedig lerítt a szenvedés és a betegség nyoma. Egyik karja sérült, mivel nem mozgatja úgy, mint az egészséges ember. Most már csak az hiányzott, hogy a forró égöv melyik részében állhatott ki ennyit egy katonaorvos? Miután a háború csak nemrég fejeződött be, s azelőtt sehol másutt nem folyt harc, logikus tehát, hogy Afganisztánban kapta sebét.

29 Filozófia 29 Induktív következtetés A konklúzió - az illető katonaorvos és Afganisztánban szolgált - nem általánosítás. Sherlock Holmes nem egy megfigyelt szabályszerűséget terjeszt ki. Premisszái - az illető orvosnak néz ki, katonás, arca barna, csuklója fehér, arca beesett, egyik karját furcsán mozgatja, a háború Afganisztánban nemrég ért véget, máshol nem folyt harc - ismert tények, a konklúzió pedig nem más, mint e tények magyarázata. Az abdukció, vagy következtetés a legjobb magyarázatra általános szerkezete a következő: Adottak A, B, C,... tények. Ha X tény fennállna, ez nyújtaná a legjobb magyarázatot A, B, C,... tényekre. Tehát X. A tudományos hipotéziseket rendszerint ilyen következtetések révén állítják fel.

30 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Érveléstechnika-logika

31 Filozófia 31 Induktív következtetések Induktív következtetés. 1. Abdukció, vagy következtetés a legjobb magyarázatra. 2. Induktív általánosítás

32 Filozófia 32 Induktív általánosítás 1. Általánosítás Egyediről az általánosra 2. Univerzális állítás 3. Egyediről az egyedire történő induktív következtetés

33 Filozófia 33 Általánosítás/univerzális állítás János megbízhatatlan volt. Jenő is megbízhatatlan. A szomszéd Károly is megbízhatatlan. Még a kicsi Marci is megbízhatatlan. Tehát, Jolánkám: A férfi mind megbízhatatlan. Általános szerkezete: Minden megfigyelt A B Tehát minden A B

34 Filozófia 34 Általánosítás „Tegnap olaszokkal vacsoráztam, öten voltak, és mindannyian nagyon kedvesek és barátságosak voltak. Korábban már dolgoztam három olasszal, azok is nagyon kedvesek és barátságosak voltak. Az olaszok tehát kedves és barátságos emberek.” (m1 olasz) és (m1 kedves, és m1 barátságos) Általános szerkezet (m2 olasz) és (m2 kedves, és m2 barátságos) Minden megfigyelt A B (m3 olasz) és (m3 kedves, és m3 barátságos) Tehát az A-k jellemzően B-k. (m8 olasz) és (m8 kedves, és m8 barátságos) Az olaszok kedvesek és barátságosak.

35 Filozófia 35 Általánosítás Figyelem! A konklúzió ebben az esetben természetesen nem univerzális állítás. Háttértudásunkat figyelembe véve nem gondolhatjuk komolyan, hogy egy több, mint ötvenmilliós nép közül mindenki barátságos és kedves. A konklúzió általánosítás! Azt gondoljuk, hogy az olaszokra jellemző a barátságos és kedves magatartás. A: Hát ezek az afroamerikaiak elképesztőek, kiváló ritmusérzékük és robbanékony izomzatuk van! B: Ezt honnan veszed? A: Vess egy pillantást olyan lapokra, mint például a Ring magazin. Továbbá gondolj a kosárlabdára, az atlétákra vagy a híres jazz, blues, soul és funky zenészekre. Tekintsünk most el később tárgyalandó problémáktól, például, hogy az említett tevékenységbe – arányait tekintve – eleve több afroamerikai kezd bele. (Társadalmi, kulturális okok miatt.) Ettől függetlenül is a premisszák – ismét csak háttértudásunkat figyelembe véve – egy általánosítást magába foglaló konklúziót alapoznak meg.

36 Filozófia 36 Univerzális állítás „Láttunk három tevét, és mindnek patája volt, tehát a teve patás állat.” A konklúzió most univerzális állítás! m1 megfigyelt T tulajdonságú egyed rendelkezett P tulajdonsággal. m2 megfigyelt T tulajdonságú egyed rendelkezett P tulajdonsággal.. Az n megfigyelt T tulajdonságú egyed rendelkezett P tulajdonsággal. A T tulajdonságú egyedek rendelkeznek P tulajdonsággal.

37 Filozófia 37 Univerzális állítás Az univerzális állítás általános szerkezete: Minden megfigyelt A B. Minden A B. Mind a hétköznapi életben, mind a tudományos életben igen gyakori induktív következtetési eljárás az univerzális állítás. Figyelem! Figyeljük meg, hogy az általánosítás konklúziója eltér az univerzális állítás konklúziójától. A hétköznapi vitahelyzetekben hajlamosak vagyunk univerzális állításnak beállítani az általánosításokat.

38 Filozófia 38 Egyediről az egyedire történő induktív következtetés A: Kérdezzük meg Giorgiót, nincs-e kedve velünk jönni a Tátrába síelni. B: Igazad van, miért ne? Az észak-olaszok jól síelnek. A: Így van, ezért gondoltam rá én is. Voltam már egy párszor Észak-Olaszországban síelni, láttam, hogy az ottaniak közül milyen sokan síelnek, és milyen jól megy nekik. Giorgio tudtommal észak-olasz, tehát biztosan jól síel. Az 1. megfigyelt O tulajdonságú egyed rendelkezett S tulajdonsággal. Az 2. megfigyelt O tulajdonságú egyed rendelkezett S tulajdonsággal.. Az n. megfigyelt O tulajdonságú egyed rendelkezett S tulajdonsággal. A következő (még meg nem figyelt) O tulajdonságú egyed rendelkezik S tulajdonsággal.

39 Filozófia 39 Egyediről az egyedire történő induktív következtetés Az egyediről az egyedire történő induktív következtetés általános szerkezete: Minden megfigyelt A B. Aa Ba Az egyediről az egyedire történő következtetést vissza lehet vezetni két másik következtetésre: Minden megfigyelt A B Általánosítás vagy univerzális állítás. Minden A B/A-k jellemzően B-k Aa Ba/a feltehetően B

40 Filozófia 40 Induktív általánosítások További példák az induktív általánosításra: - Néhány rózsa megszúrt minket, ebből arra következtetünk, hogy a rózsák szúrnak. - Halljuk ismerőseinktől, hogy taxisok becsapták őket, aztán egyszer minket is becsapnak, ezekből az esetekből arra következtetünk, hogy a taxisok csalnak. - Két Renault-tulajdonos ismerősünk arra panaszkodik, hogy a kocsijukkal sok a baj, ez alapján eldöntjük, hogy nem veszünk Renault-t. - Az USA-ban 2400 megkérdezett véleménye alapján arra következtetnek, hogy a demokrata jelölt nyeri az elnökválasztást. A példák közül gyenge következtetéseket is találunk. Érdemes megnézni, hogy milyen problémák merülhetnek fel az induktív általánosítások során.

41 Filozófia 41 Induktív általánosítások Az egyik hibát már említettük. A hétköznapi vitahelyzetekben hajlamosak vagyunk univerzális állításnak beállítani az általánosításokat. Hallottuk, olvastuk, hogy az olasz emberekre jellemző a temperamentumos viselkedés és a közvetlenség. Ebből hajlamosak vagyunk arra következtetni, hogy ez minden olaszra, legalábbis az olaszok túlnyomó többségére igaz. Holott háttértudásunk alapján tudhatjuk, hogy egy többmilliós néppel kapcsolatban igen problematikus ilyen messzemenő következtetést levonnunk.

42 Filozófia 42 Induktív általánosítások Alapfogalmak: Alapsokaság (teljes populáció). Azt az osztályt, csoportot nevezzük így, amelyre vonatkozóan ki akarunk alakítani egy álláspontot, amelyekre, akikre vonatkozóan általánosítunk. A fenti példában az olasz emberek, illetve az olasz emberek egy bizonyos csoportja (észak-olaszok) képviselte az alapsokaságot. Minta. Mintának nevezzük azoknak az elemeknek az összességét, amelyet az alapsokaságból kiválasztunk, vagy amelyekkel kapcsolatban közvetlen vagy közvetett – hallomás alapján stb. – tapasztalataink vannak. A fenti példában a megismert olasz emberek – együtt vacsoráztunk, dolgoztunk velük –, illetve a síelő olaszok – olvastunk róluk – képezik a mintát.

43 Filozófia 43 Induktív általánosítások A minta lehet Reprezentatív. Reprezentatív a minta, ha a mintában a vizsgált tulajdonság megoszlása tükrözi a vizsgált tulajdonság megoszlását az alapsokaságban. Elfogult. A minta elfogult, ha nem reprezentatív.

44 Filozófia 44 A minta elfogultsága A minta elfogult tehát, ha a vizsgált tulajdonság megoszlása a mintában nem ugyanaz, mint az alapsokaságban. Okai: 1. A mintavételi eljárás elfogult. 2. A minta elégtelen. 3. Túl messzire megy az általánosítás.

45 Filozófia 45 Elfogult mintavételi eljárás A minta kiválasztásának fontos tényezője lehet a véletlenszerűség. Ebben az esetben az alapsokaság minden elemének egyforma esélye van a mintába kerülésre. Azonban a mintavételi eljárás elfogult, ha az elemek nem egyforma valószínűséggel kerülnek az alapsokaságból a mintába. A mintavételi eljárás elfogultságának az esetében, az alapsokaságból a mintába nem véletlenszerűen kerülnek be az elemek. Ilyenkor a mintavételt befolyásoló mechanizmusok miatt a minta nem reprezentatív.

46 Filozófia 46 Elfogult mintavételi eljárás Például egy minőségellenőr azt vizsgálja, hogy a szalagon elkészült izzók milyen minőségűek, s ehhez minden századik darabot tekinti meg. Az így kapott minta nem véletlenszerű, mert bizonyos szabályszerűség alapján lett kiválasztva. Lehetséges például, hogy a gép minden 90. és 110. izzó között mutat jó eredményt, vagy éppen elváltozást. A minta alapján viszont az ellenőr az egész alapsokaságra vonatkozóan következtet. A minta véletlenszerű kiválasztása igen problematikus lehet. Mindig lehetnek bizonyos prekoncepciók, megszokott mechanizmusok, amelyek befolyásolják a minta kiválasztását. Ez különösen igaz, ha emberek populációjáról van szó. Ha a Magyarországon egy főre jutó átlagos megtakarítását akarjuk közvélemény-kutatás segítségével megtudni, akkor nem elegendő egy bank bejáratánál a megkérdezésre kiválasztott személyek véletlenszerűségét biztosítani. Hiszen a bankba járó emberek – legyen alkalmazottak vagy ügyfelek – valószínűleg nagyobb átlagos megtakarítással rendelkeznek, mint a lakosság többi része.

47 Filozófia 47 Elfogult mintavételi eljárás Az 1936-os amerikai elnökválasztás előtt, többmilliós próbaszavazólapot küldtek szét postai úton. A neveket telefonkönyvekből és gépkocsi-nyilvántartásból véletlenszerűen választották ki. Több mint kétmillió visszaérkezett választ dolgoztak fel, s az eredmény a republikánus Alf Landon jelentős győzelmét jósolta. Ám nem sokkal később a választások F. D. Roosevelt elsöprő győzelmét eredményezték. Mi volt a probléma a próbaszavazással kapcsolatban? 1. Azok a szavazók, akik Landonra szavaztak, eleve készségesebbek voltak a válaszadásra, illetve a válaszlapok visszaküldésére. 2. Abban az időben a telefon-előfizetők és a gépkocsi tulajdonosok az átlagosnál jóval tehetősebbek voltak, a tehetősebbek közül viszont – az arányokat tekintve – több volt a republikánus szavazó, mint a népesség egészében.

48 Filozófia 48 Elfogult mintavételi eljárás Pszichológiai befolyást gyakorolhat a válaszadóra a kérdés megfogalmazása is. 1. Támogatja-e ön a fegyverviselés betiltását, hogy ezzel csökkentsük az erőszakos bűncselekmények számát? 2. Támogatja-e ön a fegyverviselés engedélyezését, hogy ezzel lehetőséget adjunk a becsületes embereknek is az önvédelemre? Hasonlóan, személyes kérdés esetén a kérdezőbiztos és a válaszadó kölcsönhatása befolyásolhatja az eredményt. „Hány könyvet olvastál az elmúlt hónapban?” kérdésre egy férfitól eltérő válasz valószínűsíthető, ha ezt egy csinos, s ugyanakkor értelmiségi külsejű lány teszi fel, mintha a sportpályán egy „izomagyú” srác.

49 Filozófia 49 A minta elégtelensége Ebben az esetben a mintában szereplő egyedek száma túl kevés az alapsokaságban található egyedek számához képest. A feldobott érme 50-50%-os valószínűséggel fog „fejet,” illetve „írást” mutatni. Ennek ellenőrzésére azonban megfelelő számú mintára van szükségünk: nem elég az érmét kétszer vagy négyszer feldobnunk. Az elégtelen minta esetében 1. Csak nagyon tág hibahatáron belül lehet korrekt becslést nyújtani. 2. Elégtelen minta alapján bármilyen eredmény produkálható. Az érmével 75%-ban kapunk írást, az érme tehát cinkelt. A szabályos (nem cinkelt) érmével mindössze négy feldobásból lehetséges, hogy három írás, így egy ilyen elégtelen minta alapján a fenti hamis következtetésre juthatunk.

50 Filozófia 50 A túl messzire menő általánosítás A minta gyakran nem alapozza meg az általánosítást, mert túl messzire megyünk az általánosításban, rosszul választjuk meg azt az alapsokaságot, amelyre a minta alapján általánosítani kívánunk. Ezt a hibát a túl messzire menő általánosítás hibájának nevezzük. Vegyük észre a különbséget: 1. A mintavételi eljárás elfogult A mintavétel nem megfelelő az alapsokasághoz. 2. A minta elégtelen A mintavétel nem megfelelő az alapsokasághoz. 3. Túl messzire megy az általánosítás Az alapsokaság megválasztása hibás a mintához (A kiválasztott alapsokaság túl tág az adott mintához viszonyítva.) Az utóbbi hiba gyakran fordul elő a mindennapos viták folyamán.

51 Filozófia 51 A túl messzire menő általánosítás Hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a magyar középosztályról adott ténylegesen reprezentatív mintában eloszló tulajdonságok az ország egész lakosságára, netalántán általában az emberekre is érvényesek, a kultúrától, kortól stb. függetlenül. A: Kérdezzük meg Giorgiót, nincs-e kedve velünk jönni a Tátrába síelni. B: Igazad van, miért ne? Az olaszok jól síelnek. A: Így van, ezért gondoltam rá én is. Voltam már egy párszor Olaszországban síelni, láttam, hogy az ottaniak közül milyen sokan síelnek, és milyen jól megy nekik. Hibás érv! A jó sítudás nem általában az olaszokra, hanem inkább csak az észak-olaszokra jellemző. A hiba okát is jól mutatja a példa: A és B nem vett figyelembe egy tulajdonságot (a lakóhelyet), amely az általánosítani kívánt tulajdonság (a jó sítudás) szempontjából eléggé lényeges. Ezért céloztak be szélesebb alapsokaságot, mint amelyre a mintában megfigyelt tulajdonság valójában általánosítható.

52 Filozófia 52 Oksági következtetések A: Hát ezek az afroamerikaiak elképesztőek, kiváló ritmusérzékük és robbanékony izomzatuk van! B: Ezt honnan veszed? A: Vess egy pillantást olyan lapokra, mint például a Ring magazin. Továbbá gondolj a kosárlabdára, az atlétákra vagy a híres jazz, blues, soul és funky zenészekre. A fentiekben ezzel az érvvel kapcsolatban két problémától is eltekintettünk: 1. Az érv előfeltételezi – valószínűleg jogosan –, hogy az említett sportágakban, illetve zenei stílusokban kiemelkedő karrier szükséges feltétele a robbanékony izomzat, illetve a kiváló ritmusérzék. 2. Eltekint attól a lehetőségtől, hogy a minta elfogult: az adott populációban – az említett területeken sikeresen tevékenykedő sportolók, művészek csoportjaiban – azért vannak többségben az afroamerikaiak, mert kulturális és társadalmi okok miatt eleve több afroamerikai kezd bele az említett tevékenységekbe. Ez utóbbi oksági magyarázat gyengíti az előbb említett általánosítást.

53 Filozófia 53 Oksági következtetések Az oksági következtetések fontos szerepet töltenek be mind a tudományos, mind a hétköznapi vitákban. Az oksági következtetések induktív következtetésen alapulnak. Tapasztaljuk, hogy két jelenség mindig együttesen fordul elő oksági viszony. Azonban két jelenség korrelációjából még nem következik oksági összefüggés. A nappalt rendszeresen követi az éjszaka, s megfordítva, de nem gondoljuk, hogy egymás okai. Ahogy öregszem, régi ismerőseim is öregednek, de nyilván nem a két jelenség okozza egymást stb. Az ok viszont minden esetben megelőzi az okozatot. Ám önmagában még ez sem nyújt teljes garanciát: például reggel a szomszédom mindig pont engem követően hagyja el a lakását, de ez nem jelenti azt, hogy az én elmenetelem okozza az övét. Azt mondhatjuk, hogy az oksági összefüggés feltételezése a két jelenség korrelációján alapul, továbbá azon, hogy az ok közvetlenül megelőzi az okozatot. Azonban további, a konkrét helyzettel kapcsolatos háttérismeretet is igényel.

54 Filozófia 54 Alapvető oksági összefüggések Az „A oka B-nek” kifejezést három különböző értelemben használjuk. Az ok szükséges feltétele az okozatnak: ha nem következik be az ok, akkor nem következik be az okozat.  A   B. Ismerve a kondicionális kontrapozíciós törvényét B  A. Példában: Sok napsütés nélkül nincs jó dinnyetermés. A sok napsütés szükséges oka a jó dinnyetermésnek. Tehát ha jó a dinnyetermés, akkor sok volt a napsütés. A szükséges ok általában akkor érdekes számunkra, ha el akarjuk kerülni az okozatot. Az ok elégséges feltétele az okozatnak: ha az ok fennáll, akkor az okozat is bekövetkezik. A fejlövés halált okoz. Más szavakkal, ha fejlövést kap valaki, akkor meghal. A  B. Tehát ha nem hal meg, akkor nem kapott fejlövést.  B   A. Ez a fajta oksági összefüggés főleg akkor érdekel minket, ha létre akarjuk hozni az okozatot.

55 Filozófia 55 Alapvető oksági összefüggések Az ok szükséges és elégséges feltétele az okozatnak: az okozat, akkor és csak akkor következik be, ha az ok fennáll. Csak ez a jelenség okozza a másik jelenséget, ez viszont biztosan. Ha nem olvasol sok szépirodalmi művet, akkor a klasszikus műveltséged nem nő, ha viszont sok ilyet olvasol, akkor biztosan gyarapszik a klasszikus műveltséged. Feltételezzük, hogy az ok és az okozat között törvényszerű kapcsolat áll fenn. Ilyen általános törvényszerűségeket feltételezünk a tudományokban, de a hétköznapi helyzetekben is. Törvényszerűnek tartjuk, hogy ha egy poharat – alátámasztás nélkül – elengedünk, a talaj felé zuhan. Az AIDS halált okoz stb. Ezeket az oksági összefüggéseket szinte kivétel nélkül elfogadjuk. Sokszor azonban éppen azon folyik a vita, hogy két jelenség között ténylegesen fennáll-e az oksági viszony. A pénz nem boldogít mondják sokan, mások azonban ezt kétséggel illetik. Az erőszakos filmek rendszeres nézése erőszakot szül, a halálbüntetés visszaállítása növeli a közbiztonságot stb. A viták folyamán azonban gyakran tételezünk fel hibásan oksági kapcsolatokat.

56 Filozófia 56 Az oksági összefüggésre való következtetés hibái Amikor nem áll fenn a korreláció. „Az időjárás mindig kiszúr velem, mert mindig pont akkor esik az eső, amikor otthon hagyom az ernyőmet.” Mindig pont akkor esik az eső, amikor otthon hagyom az ernyőmet. Az időjárás mindig kiszúr velem. A korreláció nem áll fenn hamis premissza. Azért tartjuk igaznak, mert jobban emlékszünk azokra az esetekre, amikor otthon hagyjuk az ernyőt és esik az eső.

57 Filozófia 57 Az oksági összefüggésre való következtetés hibái Amikor fenn áll a korreláció, de hibásan következtetünk az oksági összefüggés típusára. Post hoc ergo propter hoc hibák. (ez után, tehát emiatt.) 1. Korreláció van, de nincs oksági összefüggés. „Korreláció volt a hetvenes évektől a gólyák számának csökkenése és a népesség csökkenése között. De nyilván nem azért fogy a népesség mert egyre kevesebb gólya van.” 2. A jelenségek között kölcsönös oksági összefüggés van, de csak az egyik irányt vesszük figyelembe. Például megfigyelések szerint kölcsönös oksági kapcsolat áll fenn a szegénység és az iskolázatlanság között. A B. Azonban világnézettől függően hajlamosak vagyunk csak az egyik irányú kapcsolatot elismerni. Az egyik értelmezés szerint egy szegény kizárólag azért nem tanult, mert szegény. ( A B.) A másik értelmezés szerint azért szegény, mert nem tanult. ( B A.)

58 Filozófia 58 Az oksági összefüggésre való következtetés hibái A korreláció alapján egyszerűsített közvetlen kapcsolatot tételezünk fel indokolatlanul, vagy hamis közbülső tagot feltételezünk. Mérnöki szakon kevés a nőhallgató. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy önmagában a nemi identitás határozza meg a szakon kialakuló arányokat. A B. A nőhallgatókat hátrányosan megkülönböztetik: a fiúkat preferálják. Ez azonban pusztán ennek az adatnak az alapján hibás következtetés lenne. Az alapvető összefüggés itt inkább az, hogy lényegesen kevesebb nő jelentkezik, mint férfi. Tehát nem önmagában a nemi hovatartozás (A) okozza közvetlenül a szakon kialakult arányokat (B), hanem a nemi hovatartozás miatt másképpen szocializálódnak (C) a hölgyek, és emiatt nem jelentkeznek a szakra (D), és ez okozza a kialakuló arányokat. A C D B

59 Filozófia 59 Az oksági összefüggésre való következtetés hibái A korreláció alapján közvetlen oksági kapcsolatot tételezünk fel, holott a korreláció egy közös oknak köszönhető. Tökéletes korreláció van aközött, hogy öregszem, és aközött, hogy a barátaim is öregszenek. Ám nyilván nem az én öregségem okozza az övékét, vagy fordítva. A két jelenségnek közös oka, hogy múlik az idő. C A B

60 Filozófia 60 Okból okozatra és okozatról okra való következtetések Kontrafaktuális hipotézis Gyakran következtetünk be nem következett események következményeire vagy okaira. A kontrafaktuális (tényellentétes) hipotézis olyan eseményekről szól, amelyek nem következtek be, habár bekövetkezhettek volna. „Kedden nem törtem volna össze magam motorral, ha aznap inkább otthon maradok.” Ki nem mondott premissza: „Nem töröm össze magam a motoron, ha nem ülök rá.” A premissza igaz, s a következtetés erős. A tudományos tételekből is következtethetünk kontrafaktuális hipotézisekre. Az „F=ma” törvény alapján következtethetünk arra, hogy ha az m tömegű biliárdgolyóra F erő hatna, akkor a gyorsulással gyorsulna.

61 Filozófia 61 Kontrafaktuális hipotézis Ha azonban a kontrafaktuális hipotézist nem támasztja alá a fentiekhez hasonló törvény vagy kétségbevonhatatlan premissza, akkor az ilyen következtetés hibás, mivel meg nem történt egyedi események között állapít meg kauzális összefüggést anélkül, hogy ezt egy minden kétséget kizáró állítással alátámasztaná. - Már régen milliomos lennék, ha Amerikában élnék. - Most biztosan boldogabb lennék, ha Hufnágel Pistihez mentem volna feleségül, és nem ehhez a szörnyeteghez. - Ha a ‘60-as és ‘70-es évek holdutazásai meghiúsultak volna, annak biztosan a politikusok szűklátókörűsége lett volna az oka. A premisszák nem univerzális állítások és nem kétségbevonhatatlanok: Amerikai letelepedésem a meggazdagodásomat eredményezi. A Hufnágel Pistivel kötött házasság boldogabb életet eredményez számomra, mint a Gézával kötött házasság. A politikusok szűklátókörűsége okozza a holdutazás elmaradását a ‘60-as és ‘70-es években.

62 Filozófia 62 Dominóhatás-érvelés Gyakran egy oksági lánc alapján következtetünk. Ezen belül a dominóhatás- érvelés olyan oksági láncra épül, amely egy ponton elfogadhatatlan következményekre vezet, ezért a legelső okot is elfogadhatatlannak minősítjük. „Ha megváltoztatjuk az köztársasági elnök választásának rendjét, akkor az elnöki pozíció erősebb lesz, amely a köztársasági elnök nagyobb hatáskörét eredményezi. Ezt a hatalmat viszont a végrehajtó hatalom rovására lehet biztosítani, de ez oda vezet, hogy az ország kormányozhatatlanná válik. Tehát nem lehet áttérni a közvetlen választásra.” A dominóhatás-érv csak akkor tölti be a neki szánt szerepet, ha egyrészt az oksági összefüggés minden pontja plauzibilis, másrészt a következmény valamilyen szempontból ténylegesen elfogadhatatlan.

63 Filozófia 63 Lehetséges hibák A lánc megszakad vagy az oksági összefüggés gyenge. „Kérlek fiam ne igyál sört szülinapodon. Most csak a szülinapon iszol, aztán jövőre már a névnapodon is, három év múlva hétvégenként is sört iszol, s öt év múlva már a bor is szóba kerül. Aztán jönnek a könnyű, később a nehéz drogok. Mindez oda vezet, hogy először anyagilag, s a végén már mentálisan is tönkremész.” A következmény nem egyértelműen rossz vagy elfogadhatatlan. „Nem támogatom a nőmozgalmakat, mert egyre nagyobb önbizalmat adnak a nőknek. Ez oda vezet, hogy egyre több nő fog megjelenni a munkaerőpiacon, következésképpen egyre több férfi vállalhat majd segítséget a háztartásban.”


Letölteni ppt "Filozófia 1 A jóindulat elve Egy nyomozótiszt nyilatkozik a sajtónak: „Kollégáimmal sikerült tisztáznunk a keddi bankrablás esetét. Már a nyomozás első."

Hasonló előadás


Google Hirdetések