Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért? folytatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért? folytatás."— Előadás másolata:

1 A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért? folytatás

2 A baktériumok Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel?

3 A mikrobákról általában „számukra” is a hatékony szaporodás a cél – nem a hordozó halála, hanem a terjedés passzív stratégiák –elfogyasztás által (férgek, szalmonella, kuru) –rovarcsípés útján (malária, pestis, tífusz) –szülőről gyerekre (szifilisz, rubeola, AIDS) aktív stratégiák –cseppfertőzés útján (influenza, szamárköhögés) –hasmenés (kolera) –harapás (veszettség) –nyílt sebek (himlő, lepra)

4 Védekezésünk a betegségek tünetei –néha az aktív stratégiák következménye –néha az ellenreakcióé (pl. láz) immunválasz – antigén-változtatás evolúciós védelem: lassú, de a populáció szintjén alapvető (népek sajátsága is akár)

5 Villámháború... Járványok –gyorsan terjed –akut lefolyás: halál vagy felépülés –a túlélők védettek –kizárólag embert támadnak Felbukkanás hullámokban –kellően nagy populáció kell, a kanyaróvírus pl. félmilliós létszám alatt kipusztul –kis populációkból teljesen eltűnik Néha „lassít” (pl. a szifilisz)

6 ...vagy gerillaharc? Kis csoportok, vadászó-gyűjtögető népek –az embercsoport általában túléli a járványokat, a kórokozó nem rengeteg „történelmi” betegség feltehetően így tűnt el („angol izzadókór”, „Picardy-verejték”) –csak olyan marad meg hosszú távon, amelyik megél a talajban, illetve bizonyos állatokban sárgaláz – afrikai vadmajmok –vagy a nagyon lassú lefolyásúak pl. lepra bizonyára ezek az emberiség legrégebbi betegségei

7 A tömegbetegség a tömegbetegség „modern” jelenség –himlő i.e. 1600, mumpsz i.e. 400, lepra i.e 200, gyermekbénulás 1840, AIDS 1959 a mezőgazdasággal együtt kezdődött –letelepedés (halottak, ürülék, szenny) –földművelés (trágyázás, rágcsálók, szúnyogok) –állattenyésztés (a társas állatok háziasításával)

8 Végzetes ajándékok Emberi betegségA kórokozót hordozó állat kanyaró (marhavész)szarvasmarha tuberkulózisszarvasmarha himlőszarvasmarha influenzadisznó, kacsa szamárköhögésdisznó, kutya maláriamadarak (csirke, kacsa) SARS madárinfluenza (vírus-hamarosan?) háziszárnyasok

9 A helyzet fokozódik A népsűrűség növekedése egyre jobb táptalaj A fellendülő kereskedelem távoli populációkat is összeköt –Róma és a himlő i.sz. 180 körül –Bizánc és a pestis 543 körül –Európa és a bubópestis 1346 körül A város: aranybánya –csak a 20. sz. elejére vált önfenntartóvá... A bezáruló útvonalak helyett újak nyílnak –tífusz: bolhák – patkányok – tetvek – repülő mókusok

10 Az ember „szövetségesei” más emberek ellen? 1519 – Cortes eljut Tenochtitlánba –nyomában kitört a himlő, megfelezve a lakosságot, belehalt a császár is – ezek után jóval könnyebb győzni... –száz év alatt tizedére esett az őslakosok száma 1531 – mire Pizzaro eljut Peruba, a himlő már pusztított –a nagy császár halála utáni trónviszály közepén érkezett... Észak-Amerika első felfedezői népes, nemrég kiürült településeket találtak A kórokozók az európai seregek előtt jártak –az Újvilág eredeti őslakosságának (kb. 20 millió) durván a 95%- áldozatul esett, elsősorban a járványoknak: a rekorderek a himlő, a kanyaró, az influenza és a tífusz (és még hat másik)

11 A viszontválasz elmaradt Amerikából talán egyedül a szifilisz érkezett Okai: –nem volt elég sűrűn lakott –a kereskedelmi kapcsolatok is jóval ritkábbak –csak öt háziasított állat! Ennek okait pedig –a földrajzi sajátságokban –és a betelepülés (feltételezett) történetében találtuk! A kórokozók támogatása nem annyira a „győzelem” tényét, mint inkább a nagyságrendjét magyarázza

12 Az írás kialakulása

13 Írásfajták Lehetséges megközelítések –logogramok (szójelek) kínai, japán kandzsi, egyiptomi, maja, sumér ékírás –szótagábécék lineáris B (Mükéné), cherokee –betűírás A valódi nyelvekben sok a keveredés

14 Kialakulás és terjedés Összehasonlíthatatlanul nehezebb kitalálni, mint átvenni –„gondolatátvétel” a koreai han-gul ábécé Sequioia 1820, kifejleszti a cherokee írást –„modellmásolás” gót – Wulfia püspök, i.sz. 4. sz. ciril – Szent Cirill, i.sz. 9. sz. a görög lineáris B a krétai lineáris A átvétele a római is Közel-Keletről kölcsönzött

15 Első megjelenések Sumer (i.e előtt) Mezoamerika (i.e. 600-ra) Kevésbé bizonyos: –Kína (i.e ra) –Egyiptom (i.e. 3000) Első átvevők –India, Etiópia, Amerika további civilizációi

16 Elsőként –szójelek, ékírásjegyek: hagyomány által a fogalomhoz rendelt képek –üzleti nyilvántartás (Uruk városa) –kétdimenziós számolási rendszer (agyagedény) –számolási egységek (10,60,100) rébuszrendszer –először a sumeroknál –vizuális képmást használ hangok kiváltására –1000 év után szótagírás (Ur városa) –később szavak beszélt sorrendjét utánozták –mintha a ‚belief’ = ‚bee’ + ‚leaf’ lenne –kínai ideogrammák (1 jel = 1 fogalom v. szó)

17 A betűírás kialakulása A mássalhangzók megjelenése –egyiptomi hieroglifák (bármilyen nyelvi üzenetet hordozhatott) –itt először: 24 jel csak mássalhangzókra Alfabetikus elv  ’kísérletezés’ eredménye (  ) –betűk elnevezése korábbi rendszerek alapján a görög betűnevek sémi szavakból alef: ökör, beth: ház, gimel: teve, daleth: ajtó –könnyebb megjegyezhetőség –évezredek óta változatlan sorrend (kis módosulásokkal) A magánhangzók megjelenítése –először a görög betűírásban az i.e. 8. sz. körül –a föníciai ábécé 5 mássalhangzóját emelték át erre –további átvevők: arámi, perzsa, arab, indiai, délkelet-ázsiai írások

18

19 Az eltérő fejlődés A különböző alapadottságok hatnak a későbbi fejlődésre Ha megvannak a feltételek, komplex társadalmak alakulnak ki –idegenek közti konfliktus –közösségi döntéshozatal –javak áramlásának biztosítása –ideológiai vagy vallási önigazolás Ezekben az innováció felgyorsul(hat)

20 „A szükség a találékonyság szülőanyja” elavult technológia igény a társadalomban feltaláló felismeri, megpróbálja kielégíteni új, jobb találmány társadalom felméri, befogadja A találmány elfogadhatóságának feltételei: –meglévő technikához viszonyított gazdasági előny –társadalmi presztízs –a megszerzett érdekeltségekből fakadó tehetetlenség –a hasznosság nyilvánvalósága

21 A fogékonyság befolyásolói várható élettartam megnövekedése magas bérek és munkaerőhiány a feltaláló jogait védő szabadalmi törvények széleskörű szakképzés kapitalizmus, individualizmus kockázatvállaló magatartás a tudományos szemlélet (mint európai sajátosság) tolerancia, vallások összeférhetősége a tudománnyal háborúk, központi kormányzat éghajlat, rendelkezésre álló források

22 Ennek hatására nagyon különböző fejlettségű kultúrák alakulnak ki Ausztrália –Társadalmi elszigeteltség –Természeti akadályok –Csekély számú népesség Polinézia –Népek közti feszültségek –Csekély nagyságú európai populáció Kína –Egységesnek tűnik. –Az egyik első nemesítő központ. –Fejlett kultúra –Rokonok: Thaiföldtől a Húsvét-szgk-ig Európa –Kínához hasonló, de sok rivalizáló központ: gyorsított innováció

23 Válasz Yali kérdésére „Egyes földrészek népeinek történelmében tapasztalható kiugró különbségek nem a népek veleszületett különbségeiben gyökereznek, hanem környezetük különbségeiben”

24 Vallás vagy természet? Max Weber –Kulturális különbségek vallások miatt –Reformáció elterjedése –Protestáns aszkézis –Modern kapitalizmus, nyugati kultúra Jared Diamond –Társadalmi fejlettség – természeti adottságok –Utolsó jégkorszak –Eurázsia egyedi adottságai –Nyugati (eurázsiai) társadalmak fölénye


Letölteni ppt "A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért? folytatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések