Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyelvi keretezés. Mit adunk át a nyelhasználaton keresztül egymásnak a kultúrában? Azt a módot, ahogy a jelenségeket láttatjuk. –A jelenségek leírásai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyelvi keretezés. Mit adunk át a nyelhasználaton keresztül egymásnak a kultúrában? Azt a módot, ahogy a jelenségeket láttatjuk. –A jelenségek leírásai."— Előadás másolata:

1 Nyelvi keretezés

2 Mit adunk át a nyelhasználaton keresztül egymásnak a kultúrában? Azt a módot, ahogy a jelenségeket láttatjuk. –A jelenségek leírásai mindig a jelenségekről adott perspektívák. –Ami a szociális térben terjed a nyelvi reprezentációk terjedésével az egy adott bemutatási mód, egy adott aspektust kiemelő leírása egy jelenségnek. A nyelv jelentős része eleve perspektívákat kódol. –A közös figyelem, nézőpont kialakításának képessége egy fontos előfeltétele a kultúraátadásnak, és a nyelvtanulásnak is. –„A nyelvi szimbólumok olyan szociális konvenciók, amelyekkel másokat arra késztethetünk, hogy a tapasztalati helyezetet egy meghatározott perspektívából szemléljék.” Tomasello –Ennek különösen érdekes esetei a metaforák, melyek általában arra irányulnak, hogy egy tárgyat, amit hagyományosan egy adott kategóriába sorolunk, átmozgassuk egy másik kategóriába. („tekintsük az elmét számítógépnek”, „képzeljük el az állatokat úgy mint automatákat”, „tekintsük a földet élő rendszernek”, stb.)

3 Nyelvi reprezentációk A nyelvi reprezentációk valamit valamiként, valamilyenként ábrázolnak valaki számára, egy adott kontextusban. Iraki célpontok amerikai bombázását lehet például ábrázolni: –„Sebészi pontosságú légicsapásként” az amerikai közönség számára, a híradóban, a jelenkori USA kultúra kontextusában. Irak lerohanását lehet úgy ábázolni, mint: –Igazságos háborút, ami megvédi a nyugati világot a terrorfenyegetéstől, ami elviszi a demokráciát az elnyomott iraki népnek. Miért így reprezentálják? (ennek a közönségnek, ez a forrás, ebben a kontextusban?) Hogyan reprezentálhatnák még? Hogyan lenne érdemes ugyanezeket reprezentálni más közönség számára, más kontextusban?

4 Az ábrázolás módja Kiemel valamilyen aspektust a jelenségből, háttérbe szorít más aspektusokat. Kifejez érzelmi viszonyt az ábrázolt jelenséghez. Az előbbieken keresztül valamilyen forgatókönyvnek (narratív sémának) megfelelően mutat be egy jelenséget. Ez szintén kiemeli egy folyamat bizonyos jellegzetességeit, és háttérbe szorít másokat.

5 Nyelvi keretezés Mellébeszél – ? Ronda – ? Náci - ? Lusta - ? Alkoholista - ?

6 Keretezés Siker vs. sikertelenség frame: „Ha aláveti magát a műtétnek, akkor 90% esélye van a túlélésre.” - „Ha aláveti magát a műtétnek, akkor 10% esélye van arra, hogy nem éli túl.” -  Nyereség-veszteség frame: „Ha szedi a hipertenziós gyógyszereket, akkor valószínűleg fog játszani az unokáival” -  „Ha nem szedi a hipertenziós gyógyszereket, akkor valószínűleg nem fog játszani az unokáival” -

7 Keretezés A kérdések megfogalmazása nagyban befolyásolhat akár tanúvallomásokat is. -> irányított kérdések. Elisabeth Loftus kíséletei: –A kísérleti személyek két autó ütközését látják egy videofelvételen. Az egyik esetben azt kérdezik tőlük: „Milyen sebességgel haladtak a kocsik mikor egymásba csapódtak?” –Máskor azt: „Milyen sebességgel haladtak a kocsik mikor egymásnak ütköztek? –Mind a számokat, mind az eseményre való emlékezést jelentősen befolyásolja a megfogalmazással keretezést adó kérdés! Az első esetben 30 km/h-val nagyobb értéket becsülnek átlagosan. Az első példa esetben az 1 héttel később felvett kérdőíven a kérdezettek már arra is emlékeztek, hogy a felvételen üvegszilánkok repkedtek, ami valójában nem történt meg. Az emlékeket egy forgatókönyvnek megfelelően egészítik ki!

8 Túl sokat állító kérdés „Mondja, ön mióta veri a feleségét?” –A kérdés úgy mutatja be a kérdés előfeltevését a hallgató/néző számára, mintha releváns lenne, mintha a kérdés jogosan felvethető lenne a kérdezettel kapcsolatosan! –Ez nem biztos, hogy igaz! –Az ilyen kérdést viszont közönség előtt nehéz jól kezelni kérdezettként, akkor is ha előfeltevései megalapozatlanok. –A kérdés a nézőben kialakít egy előzetes perspektívát a kérdezettről, ami meghatározhatja a kérdezett reakcióinak értelmezését!

9 Keretezés és reprezentációs módok a meggyőzésben A szalmabáb-érvelés a mi álláspontunkkal szemben felhozható érvek torzított változatának bemutatása, majd ezek kritikája. Ez jól felhasználható az ellenfél érveinek nevetségessé tételére is! (ad ridiculum) Itt a másik felelt, a másik álláspontját ábrázoljuk valamilyenként egy közönség számára! Thomas Henry Huxley (Darwin bulldogja) vs. Samuel Wilberforce (Soapy Sam – Csúszós Sam) vitája. Az 1860-as Oxford-i evolúció vita: –A vita egyik résztvevőjének (Alfred Newton) feljegyzése szerint : ”After … Huxley was called upon by Henslow to state his views at greater length, and this brought up the Bp. of Oxford... Referring to what Huxley had said two days before, about after all its not signifying to him whether he was descended from a Gorilla or not, the Bp. chafed him and asked whether he had a preference for the descent being on the father's side or the mother's side?” –Ezt hagyományosan nagyjából a következő formában szokás idézni (egyébként részben megalapozatlanul, mert szó szerinti lejegyzése nem történt az eseménynek): „Mondja uram ön apai, vagy anyai ágon származik a majomtól?” –Ezt a formát elfogadva, a megnyilatkozás elemezhető szalmabáb érvelésként, nevetségessé tételként egyaránt. –Szalmabáb érvelés ez annyiban, hogy a Darwint követők nem állították, hogy akár egy gorilla, akár más majom bármilyen értelemben is az ember, vagy bármely ember őse lenne. Azt állították, hogy ezekkel közös ősre vezethető vissza az emberi leszármazás. –Nevetségessé tétel annyiban, hogy a majomtól való közvetlen származás (nagyszülő pl.) erősen degradálónak hatott, különösen figyelembe véve a történti kontextust! A szalmabáb érvelés és a nevetségessé tétel érveléstechnikailag nem korrekt, de nyilvános vitában különösen hatékony manipulatív eljárás lehet. Egyik célja pedig lehet az, hogy az ellenfél jövőbeli üzeneteit, az általa képviselt ügyet rossz fényben tűntesse fel, a másik fél szempontjából előnytelenül keretezze!

10 Emlékezet és keretezés

11 A befogadási folyamat is konstruktív Automatikus, konstruktív folyamatok működnek a befogadás során a figyelem, a látás, az érzékelés, a megértés, az előfeltevések, az emlékezés stb. szintjén. Ezek az automatikus folyamatok alkotják meg a vázát annak, amit tapasztalunk Bizonyos automatizmusok velünk születettek (pl. a Gestalt-elvek (alakzatba szervezés)) Más automatizmusok viszont társadalmilag programozhatóak: előfeszíthetőek. Automatizmusok, figyelemi orientációk hosszú távon begyakorolhatóak, képességgé tehetőek, pl. autóvezetés -> ugyanígy kialakíthatóak értelmezési, befogadási, keretezési gyakorlatok is.

12 Emlékezés módjai –Rövid távú memória (RTM) 7 +/- 2 db. kognitív egység egy kognitív egység nagyon komplex lehet megtartás: másodpercekben mérhető –Hosszú távú memória (HTM) egy életen át működik nincs éles kapacitáskorlát fejleszthető szelektív és konstruktív időben exponenciális lefutású felejtés jellemzi Implicit memória (Nyelvtudás, autóvezetés) Explicit memória (tárgyi tudás)

13 Bartlett - emlékezés Bartlett klasszikus kísérletei az emlékezésről további konstrukciós mechanizmusok működését mutatják. A feladat: a kísérleti alanynak meg kell jegyeznie egy történetet, majd hetek, hónapok, évek elteltével elmondatják vele A helyesen felidézett mozzanatok aránya exponenciálisan csökken az eltelt idővel

14 Bartlett - emlékezés Azok a mozzanatok maradnak meg hosszú távon, amelyek: –jellegzetesek (kiugranak a háttérből) –az anyag elején vagy főként a végén fordulnak elő –többször előfordulnak –illeszkednek a befogadó alany ismereteihez (hasonlítanak a tévéműsorokra, összefüggésben vannak a korábbi ismereteikkel, stb.) –logikusak, összefüggőek

15 Bartlett - emlékezés Az eredeti történet hiányosságait, inkoherenciáit az alany kiegyenlíti, összefüggővé teszi A feledésbe merült elemeket pedig egyéb ismeretei, a történet belső összefüggései alapján kipótolja Így végül egy kerek, összefüggő történetet idéz fel - aminek a jó része nem azonos az eredetivel

16 Meggyőzés HTM pl. tévévita Az időbeli távolsággal exponenciálisan csökken az érvek visszaidézhetősége, ezért: –Az érveket újrafogalmazva többször meg kell ismételni –Az erős érveket a gyengék után célszerű bevetni, különben „felülíródnak” –„Take-home message”, „Az utolsó szó” - a legértékesebb pillanatok –A poénok, a gesztusok, a furcsa szavak, a jelmondatok sokkal inkább megjegyzésre kerülnek –A célközönség nyelvébe kell beágyazni az érveket, pl. szemléltető példák, analógiák alkalmazásával –Ismerős narratív struktúrák alkalmazása előnyös (ld.: népmesei fordulatok, panelek)

17 A célközönség nyelvébe ágyazás - narratív struktúrák Narratív struktúra: történetvázlat, forgatókönyv Pl. vicc: háttérinformációk - repetitív rész - csattanó Pl. dráma dramaturgiája: expozíció - bonyodalom - válság - sorsfordulat - végkifejlet Pl. analógiás érvelés: –„Ez olyan, mintha azt mondanám,...” Pl. „Az utca embere” - interjú (MM)

18 Konstruktív emlékezet Elisabeth Loftus A bírósági szemtanúk vallomásai notóriusan problémásak: a 2002-es washingtoni lövöldözés után az első tanú egy fehér furgonról számolt be, ezt felkapta a média, és ezzel „beszennyezte” a további szemtanúk emlékezetét. (A furgon igazából kék volt!)

19 Photoshoppolt emlékezet: Kísérleti alanyok gyerekkori képét (a rokonok segítségével) rámontírozták egy hőlégballonos képre. Az alanyok 50%-a többé vagy kevésbé részletesen emlékezett az eseményre.

20 Példa: egy meggyőzési stratégia a konstruktív emlékezet alapján Ügyvéd tanú reláció, ahol az ügyvéd célja: a bíró és az esküdtek meggyőzése Közlekedési baleset után 2 évvel! Taktika: az ügyvéd kérdései egyre bizonytalanabb emlékek rekonstrukcióját igénylik, végül pedig meg nem történt dolgokról tesz fel kérdéseket. Ezután előáll az eredeti jegyzőkönyvvel és bebizonyítja, hogy a tanúvallomás megbízhatatlan, mivel a tanú meg nem történt eseményekre is emlékezett. –Ez azonban az emlékezet természetének fényében nem meglepő és manipulációnak tekinthető!

21 Konstruktív emlékezet A hamis emlékeket néhányan épp olyan élénken és határozottan adják elő, mintha igaziak lennének Általában persze a hamis emlékek homályosabbak - de egy kis sugallattal „élessé tehetőek” Ez erősen megkérdőjelezi a tanúvallomások, emlékiratok, stb. hitelességét Hasonló folyamatok társadalmi szinten is működnek (Orwell 1984, Állatfarm – „Állat nem alszik ágyban...”)

22 A célközönség nyelvébe ágyazás - tárgyalási szituációban Tfh: vitapartner gazdasági döntéshozó –Az érvek nem jók semmire, ha nem jegyzik meg őket! –A szakmai paraméterekkel nem sokra megyünk: helyette le kell fordítani mindent profitra, termelékenységre (a megszokott keret) –„Ha megveszi ezt a szoftvert, akkor ámulatba fogja ejteni az ügyfeleit a felgyorsult kiszolgálással, és feleannyi alkalmazottat kell foglalkoztatnia!” (a vevő perspektívája)

23 Meggyőzés RTM pl. tárgyalási szituáció Kognitív túlterhelés eszköze: –a tárgyalópartner elmond 8 jó érvet -> vagy elfelejtem a 3 ellenérvemet, vagy az övéit nem tudom értékelni –Mellébeszélés: egy kemény kérdés felbukkanásakor gyorsan bedobok 5-6 újabb témát Védekezés a kognitív túlterhelés ellen –Koncentrálni kell –Jegyzetelni kell –A kérdéseket, érveket, stb. a hosszú távú memóriában kell tárolni


Letölteni ppt "Nyelvi keretezés. Mit adunk át a nyelhasználaton keresztül egymásnak a kultúrában? Azt a módot, ahogy a jelenségeket láttatjuk. –A jelenségek leírásai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések