Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Reprezentációelméletek 8. Kommunikáció, média és technológiák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Reprezentációelméletek 8. Kommunikáció, média és technológiák."— Előadás másolata:

1 Reprezentációelméletek 8. Kommunikáció, média és technológiák

2 A kommunikáció A kommunikáció (jelenleg ismert módja) tipikusan a modernitás fejleménye: a közösségi és önreprezentáció markáns formája. Közvetítő közege a média (a médiumok különböző fajtái), megvalósulása pedig fejlett, speciális előállítási (pl. digitális) technológiát tételez fel. Kommunikációs gépek működnek közre a tartalmak kódolásában és továbbításában. A korábbi lokális helyett így létrejön a társadalmi, sőt világméretű, globális kommunikációs hálózat (www). Alapja a nyelv, a beszéd, az írás és a kép (ikon). A nem-verbális kommunikáció (zene, testbeszéd, testdíszítés, ruházat) a hallgatólagos tudás (Polányi 1994), a szimbolikus reprezentáció területe. Minden kultúrában jelen van. Hatása gyakran erősebb, mint a verbális kommunikációé. A kommunikáció a diskurzus egy személytelenebb változata, tömegessé tehető módja. A törzsi méretet meghaladó nagyságú társadalmak nélkülözhetetlen társdalomszervező eszköze.

3 Történelmi előzmények 1.Szóbeliség és írásbeliség A csak szóbeli kommunikáció (diskurzus) térben és időben, valamint a résztvevők számát tekintve erősen korlátozott. A tartalmak szóbeli rögzítésének memóriakorlátai vannak. A tartalom a kommunikációs folyamat során erősen változhat (variánsok alakulnak ki). Az írott szöveget az egyéni memória korlátai nem határolják le, és nem csak szimultán, szinkron, hanem diakron (időben kiterjesztett) kommunikációt is lehetővé tesz. Megfelelő technológiájú rögzítéssel (pl. maradandó anyagba – kőbe – vésve) a tartalom rögzített marad, nincsenek változatok. A kommunikáció függetlenné válik a konkrété szituációtól. Kontextusfüggetlen lesz. Így interpretációra szorul.

4 Történelmi háttér 2. A könyv és a beszéd A könyv (agyagtábla, tekercs) mint hordozható, másolható, magányosan (nem csak írástudó segítségével) olvasható kommunikációs eszköz a szöveg elrendezését: lineáris, időben és logikailag rendezett kifejtését követeli és teszi lehetővé. (A hellenisztikus korban jelenik meg a mondatokra tagolás, és központozás.) A korai (ókori és középkori) könyvolvasás még közel állt a beszédhez: hangos olvasás volt. A Gutenberg-galaxis (McLuhan) kezdete a 15. században a nyomtatás felfedezésével kiküszöböli a kézzel másolt egyedi könyvek hozzáférhetőségi korlátait, és kulturális-társadalmi változást indít el. A nyomtatott könyv standardizálja és elterjeszti az információt: az első kommunikációs forradalom.

5 Történelmi háttér Az olvasás 3 forradalma: (a)Kialakul a hangtalan, csöndes olvasás (a korábbi hangos olvasás helyett (16. sz.). (b)Az intenzív olvasás: gyakori, mindennapi, anyanyelven való olvasás. (Az anyanyelvű Biblia-fordítások elterjedése, a könyv tömegessé válása, a „ponyva”, vagyis a a vásárokban árult könyv megjelenése). A kritikai kiadások (18. sz.-tól), a nyomtatott kiadványokba vetett bizalom, megjelenése. A könyv mint a megbízhatóság megnyilvánulása. (c)Az elektronikusan tárolt anyagok (információ, könyv) megjelenése ( sz.). Ezt nevezik (Ong 1999) „új szóbeliség”-nek is, mert az így megjelenő szövegek megbízhatósága, standardizált és variánsmentes, rögzített (sőt maradandó) volta jelentősen csökkent, a beszédhez, diskurzushoz, a folklórhoz hasonlít (Pl. blog, twitter stb.).

6 A képek a kommunikációban A képek (piktogramok, szimbólumok) a legősibb reprezentációs eszközök. Helyettesítik és/vagy kiegészítik a beszédet, ill. az írott szöveget. Gyakran gyorsabban felfoghatók, értelmezhetők, mint a lineárisan kibontakozó (analitikus betűírással írott) szöveg. A kép megmutathatja, de el is fedheti a valóságot. Lehet „igaz” vagy „hamis”. (Torzított, manipulált, virtuális valóságot reprezentáló). A történelmileg kialakult két- és háromdimenziós képek mellett az interneten értelmezhető a felületen a sokdimenziós kép fogalma. (Flusser 1993, Ropolyi 2006). A kép, a beszéd és az írás a valóság reprezentációjának egyenrangú, de nem egyenértékű módjai. Ahogy csökken a tárgy és reprezentációja közti hasonlóság és a reprezentáció dimenziója, úgy nő az interpretáció szerepe.

7 A képek a kommunikációban A képek előállításának korábbi „kézműves” módjait felváltó modern technikái (fénykép, film, elektronikus módszerek) egyfajta idő- mikroszkóp szerepét töltik be. És megteremtik a virtuális valóság képi reprezentációját. A kép kiterjeszti az észlelés és a gondolkodás lehetőségeit és módjait is, így az asszociációs és metaforikus mezőt, ami a fogalmi hálón belüli új kapcsolatok létrehozásával növeli a kreatív, eredeti, divergens gondolkodás lehetőségét. Az írott szöveg és a kép közötti sajátos átmenetet képvisel az ún. hipertext, ami nem lineárisan rendezett, hanem a létrehozó szándékai szerint több dimenzióban strukturált. A hipermédia a szöveg helyett vagy mellett, más médiumokat is hasznosít.

8 A tömegkommunikáció A médiumok sokféleségének növekedésével és hozzáférhetőségük gazdasági érdekké válásával a kommunikáció tömegessé válik és a társadalom szervezés, a politika eszköze lesz. Ezzel létrejön a nyilvánosság szerkezetváltozása (Habermas). A kis, lokális közösségek diszkurzív, személyes kommunikációja helyett (és mellett) létrejön az anonim (vagy pszeudo-anonim) tömegkommunikáció. (Amely tartalmaz személyes ügyeket is: sztárok, celebek, politikusok stb. ügyeit. Így érintkezik a magánszférával. A privacy probléma.) A tömegkommunikáció a közvélemény megteremtője és alakítója, nagy hatású gazdasági és politikai eszköz (marketing, reklám, politikai befolyásolás.)

9 A tömegkommunikáció A tömegkommunikáció a mindennapi élet szerves részévé válik, a hozzáférésből kizárt vagy hátrányos helyzetűek marginalizálódnak gazdaságilag és társadalmilag is. Az irányításához való technikai, jogi és gazdasági hozzáférés alapvető fontosságú politikai, gazdasági kérdés. McLuhan (2001) paradoxona (tézise): „ a médium az üzenet” – azaz hogy a tömegkommunikációban nem az üzenet tartalma, hanem a kommunikációs médium jellege és működésmódja a meghatározó a kommunikációs folyamatban. A médium maga elfedi a hordozott tartalmat, az üzenetet. Habermas(1993): a média szerepe a közvélemény-formálásban a hatalomgyakorlás eszközeként. A tömegkommunikáció mint a társadalomszerveződés reprezentációja és manipulációs eszköze (az „önbeteljesítő jóslat” problémája).

10 A kommunikációs gépek Az egyszerű gépek A legegyszerűbb kommunikációs „gép” a nyelv, a beszéd és az írás. Később (a 17. sz.-tól) Európában megjelenik a sajtó, a levélposta, majd a telefon, a rádió, a film. Végül az utóbbi évtizedekben: a tv és az internet, a számítógépek hálózata. Történelmileg ebben a folyamatban nő az információ terjedésének hatóköre. A kommunikáció globalizálódásának és uniformizálódásának folyamata ez. A korai társadalmakban a vándor történetmondók, a füst- vagy hangjelek (pl. dobolás, éneklés) terjeszti az információt, szolgál kommunikációs „gép” gyanánt. A technika fejlődése: nyomtatás, majd elektromos, ill. elektronikus eszközök alkalmazása a kommunikációban részben eredménye, részben következménye a társadalmi struktúrák megváltozásának, a hagyományos közösségek felbomlásának.

11 Az internet mint kommunikációs hálózat Az internet individuális kommunikációs gépek (különböző struktúrájú és funkciójú digitális számítógépek) összekapcsolt hálózata. A hálózat „nyílt architektúrájú”, központ nélküli, policentrikus. Tetszés szerint bővíthető, az adatforgalom nem igényel központi irányítást. Az információ disztribuált, osztott, csomagokba rendezett/rendezhető. (így sérülékenysége kisebb. Eredetileg a hálózatot militáris célokra fejlesztették ki a ’70-es évektől). A kommunikáció résztvevői már nem csak emberi ágensek, hanem a hálózatba kapcsolódó számítógépek egymással is információs, kommunikatív kapcsolatban állnak. (A rendszernek „hibrid” ágensei vannak. Latour 1993). A hálózati kommunikáció új hálózati közösségeket teremt, másodlagos társadalmi rétegződést, struktúrákat hoz létre. Az individuális humán szereplők számára az önidentitás szabad megválasztásának lehetőségét adja (nem csak a szerepjátékokban).

12 Az internet mint hálózat A hálózati kommunikáció a közvélemény-formálás/formálódás új lehetőségeit nyitja meg, éppen központi irányítás nélkülisége folytán. Az információs tartalom nincs alárendelve a politikai, ill. valamilyen partikuláris hatalom érdekeinek. Ez a nyilvánosság lényegi szerkezetváltozását (Habermas) idézi elő. Csökken az egyoldalú és egységes manipulálhatóság lehetősége. Nő az egyéni szabadság mértéke. Ugyanakkor csökken az elérhető információk megbízhatósága, hitelessége. Az igaz/hamis megkülönböztetése nehézzé, bonyolulttá válik. A hálózati információ gazdagsága és az emberi elme evolúciós adottságai által nehezen feldolgozható mennyisége (információözön) és gyorsasága csökkenti a tájékozódás képességének és érzetének mértékét. (Nő az „elveszettség”, tájékozódásképtelenség, a zavarodottság érzése.) Ez neurotizál, depressziót és irracionális mentalitást szül. Mivel a döntési kényszer erős, és a döntésre rendelkezésre álló rövidebb, mint a mentális reakció-, ill. megfontolási időintervallum, a döntések gyakran (jórészt) véletlenszerűek, ill. indulatvezéreltek lesznek. Ez igen veszélyes társadalmi szituációkat eredményezhet. (Terrorizmus, radikalizmus, fanatizmus, miszticizmus terjedése.)

13 Az internet mint hálózat Ma már az üzleti (gazdasági), politikai és államigazgatási (közigazgatási) kommunikáció és ügyintézés jórészt az interneten zajlik, ill. hajtható végre (e-government). Ez egyrészt megkönnyíti ezek ellátását, másrészt azonban súlyos szeparációs fenyegetést jelent azok számára, akik nem tudnak vele élni, kimaradnak az információs társadalom internetes nyilvánosságából. Úgyszólván „nem létező” személyekké válnak, súlyosan hátrányos helyzetűek lesznek. S ez az országok közötti különbségeket is fokozza. Miközben elősegíti az informális, önszervező, hálózati közösségek létrejöttét, csökkenti, vagy gátolja a hagyományos személyes spontán diszkurzív közösségek (pl. baráti társaságok) létrejöttét. Új társadalmi szerveződési elvek előmozdítója. ( L. még: Ropolyi L.: Az internet természete, 2006.)


Letölteni ppt "Reprezentációelméletek 8. Kommunikáció, média és technológiák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések