Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Reprezentációelméletek 4. Osztályozás, fogalomalkotás, fogalmi hálók.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Reprezentációelméletek 4. Osztályozás, fogalomalkotás, fogalmi hálók."— Előadás másolata:

1 Reprezentációelméletek 4. Osztályozás, fogalomalkotás, fogalmi hálók

2 Osztályozás (klasszifikáció, kategorizáció) Az érzékelő felületeinket érő hatásokból, az ezek kombinálásával létrejövő észleletekből, nemzedékek sorának együttes és egymásra épülő kreativitása révén létre hoztuk a bennünket körülvevő világ rendszeres elméletét, amely képes sikeresen megjósolni az érzéki impulzusok nagy részét. Hogyan voltunk erre képesek? Az észlelt dolgok: tárgyak, események, tények csoportokba, halmazokba rendezésével, osztályozásával, fogalomalkotással.

3 Osztályozás, kategorizáció A fogalmak hálóját ráterítve a világra, nem veszünk el az egyedi, partikuláris észleletek végtelen sokaságában. A világ nem benyomások összefüggéstelen áradata marad. Honnan származik a fogalmi háló? Főbb filozófiai választípusok: Velünk születik: ez az „idea innata” elmélet (Platón, Descartes, Kant). Univerzálisan adott minden ember számára. Elménk konstrukciója (a „hardver és a szoftver”) alakítja ki a világgal kölcsönhatásban (naturalista ismeretelmélet, Quine). Döntően társadalmilag meghatározott, történelmileg változik. (Modern tudományfilozófia: Kuhn, Hesse, Bloor; kulturális antropológia: M. Cole; kognitív pszichológia: Eysenck)

4 Osztályozás, kategorizáció A fogalmi hálók, az osztályozás főbb történeti típusai: A tárgyak, dolgok, testek (emberek, állatok, növények, környezeti objektumok) alapvető fontosságúak létfenntartásunk és így gondolkodásunk számára. A testek, a paradigmatikus tárgyak világosabban és könnyebben osztályozhatók, mint más észlelt tartalmak, pl. a tulajdonságok (attribútumok) és a viszonyok (relációk). 1.A korai történelmi típusok: a törzsi társadalmakban jelennek meg. Ezek egymástól is eltérnek, de szerveződési alapelvük az, hogy „a dolgok osztályozása az emberek osztályozását tükrözi visssza” (Durkheim-Mauss), vagyis „ a világegyetem valamennyi tárgyát felosztják a törzs tagjai között” (Cameron). A dolgokat hímekre és nőstényekre osztják (ez él tovább a nyelvtani nem, a gender jelenségében).

5 Az osztályozás történeti típusai 2. Az antik osztályozási rendszer A görög filozófusok arra kérdésre keresték a választ, hogy a dolgok (létezők) egyedi eseteit milyen alapon soroljuk osztályokba, fajtákba (kinds), fajokba (pl. „kutya”; vagy „folyó” a Nílus is meg az Eufrátesz is). Platón (i.e. 4.sz.) válasza (egyfajta korai prototípus elmélet) az volt, hogy Bodrit vagy Blökit azon az alapon tekintjük „kutyá”-nak – noha az egyik egy dán dog, a másik egy pincsi –, hogy egy, az ideák világában születésünk előtt látott ős-mintához (prototípushoz) hasonlítjuk. Eszerint az észlelt egyedek csupán egyes esetei a világban (természetben, társadalomban) adott, tényleges osztályok tagjainak. A világ létezői ontológiailag (metafizikailag) adott fajtákra (kinds) van felosztva, mi emberek csak felismerjük ezt. Ismereteink leképezik a világot. Fogalmaink reprezentálják azt.

6 Az osztályozás történeti típusai 3. Arisztotelész (i.e sz.) ettől eltérő, máig is sok területen használt fogalomelméletet dolgozott ki. Ennek lényege az, hogy az egyedi létezőket (észleleteink tárgyait) egymáshoz való hasonlóságuk, közös tulajdonságaik alapján soroljuk osztályokba, rendezzük fajokba. Ezekre vonatkoznak a fogalmaink, ezek alkotják ennek tartalmát, intenzióját, az egyedek pedig beletartoznak a terjedelmébe, extenziójába. Azaz: A fogalom tartalma a tulajdonságok konjunktív együttese. Ezek a tulajdonságok atomiak, elemiek, abszolútak (nem relatívak). Külön-külön szükségesek és konjunktíve (együttesen) elégségesek az egyed besorolásához vagy kizárásához. A fogalmak terjedelmi határai élesek, és így csak két lehetőség van (dichotómia: a harmadik eset kizárásának elve): vagy beletartozik valami a terjedelembe, vagy nem. A fogalom terjedelmébe tartozó minden egyed egyenrangú, reprezentatív.

7 Az osztályozás történeti típusai Igen fontos jellemzője az Arisztotelész-féle osztályozási rendszernek az, hogy a fogalmak nem csupán élesen elkülönítve, egymás mellett léteznek, hanem hierarchikus rendbe szerveződnek (ezt nevezték el a skolasztikában egy arisztoteliánusról „Porphüriosz fájá”-nak, mivel elágazó, szétágazó rendszerről, fogalmi hálóról van szó). Pl.: létező: élettelenélő: növényállatember: Ezt a hierarchikus hálót, ill. ennek egy modernebb (Collins-Quillian- féle) változatát ma is használja a biológia (zoológia, botanika) és részben más tudományágak (geológia, kémia, társ.tud.) is.

8 Az osztályozás történeti típusai A hierarchikus modell problémái: 1.Nem ad választ arra, hogy milyen tulajdonságokat választunk ki definitív, osztályba soroló tulajdonságoknak, és miért azokat. Hiszen bármely két dolognak lehetnek közös tulajdonságaik. (Pl. a kutya és a ceruzák tartozhatnak egy osztályba, fogalomba? Vagy: a delfineket korábban a halak, ma az emlősök közé soroljuk.) 2.Nem ad számot a relációs tulajdonságokról. 3.Nem tudja kezelni a határozatlan, elmosódott határú (fuzzy) terjedelmű fogalmakat. 4.Nem súlyoz a definitív tulajdonságok között. Ezek közül ui. egyesek fontosabbak lehetnek (kontextustól függően), mint mások az osztályba soroláskor. Találjon ezekre példákat!!

9 Az osztályozás történeti típusai 4. A relációs fogalmak és a relációk fogalmai Viszonylag későn (a 17.századdal kezdődően, a formális logikában pedig a 19.századtól kezdve) kezd elemzés tárgyává lenni az, hogy nem csak dolgok és ezek (abszolút, elemi, kontextusfüggetlen) tulajdonságai vannak a világban, hanem valamilyen értelemben léteznek relációk, ill. a korábban abszolútnak tekintett tulajdonságok (pl. térbeli helyzet, nagyság, sebesség, szín) valójában relációk. (Ilyen pl. az is, hogy „barát”, vagy „alárendelt”, „drága termék” stb.) A relációkra azért irányul figyelem, mert a 17. században kezdődik a természettudományokban a mérés és kísérletezés módszeres alkalmazása, ami a dolgok és tulajdonságaik egymáshoz viszonyítását és ezáltal való definiálását jelenti. Ez hamarosan megjelenik a társadalomtudományokban: a közgazdaságtanban (18. sz.), a szociológiában (19.sz.) is (pl. statisztikai módszerekkel kialakított fogalmak, pl. átlagcsalád, munkaérték-elméletek fogalmai).

10 Az osztályozás történeti típusai A relációk fogalmi sajátosságai: Egy reláció lehet 1.Tranzitív (pl. „magasabb”) vagy intranzitív (pl. „szereti”). xRy és yRz, akkor xRz, illetve: nem 2.Szimmetrikus (pl. „kezet fog”) vagy antiszimmetrikus (pl. „nagyobb”) ha xRy, akkor yRx, vagy: nem 3.Reflexív (pl. „látja”, „egybevágó”) vagy irreflexív („értékesebb”) xRx igaz lehet, ill: nem Ezek a sajátosságok különböző kombinációkban jellemezhetnek egy relációt. A tulajdonságok relációs jellemzőinek ismerete igen fontos a velük kapcsolatos következtetések végrehajtásakor. A tulajdonságok különböző kontextusokban különböző sajátosságokkal rendelkezhetnek.

11 Az osztályozás típusai 5. A Quine-Hesse féle hálómodell A 20. sz. második felében létrejött modell szerint az észleléseinket szervező, azokra épülő fogalmi háló nem hierarchikus, merev struktúra (mint a korábbi arisztoteliánus modell), hanem „egy ember-alkotta szövedék, …hasonló egy erőtérhez, amelynek határfeltételeit a tapasztalat adja. A tapasztalattal a széleken történő összeütközés az erőtér belsejében új rendet remdet hoz létre” (Quine). Ez a fogalmi háló tehát holisztikus, összefüggő egész, benne az egyes fogalmi elemek nem atomisztikusan elszigeteltek. Az életmód változásával a köznapi és a tudományos fogalmi háló is átalakul, átrendeződik. A történetileg-társadalmilag változó fogalmi hálók már nem lesznek egymásba illeszthetőek. Összemérhetetlenek (inkommenzurábilisak) lehetnek. Ez súlyos kommunikációs problémákat okozhat.

12 Az osztályozás típusai 6. A Barabási-féle komplex hálózatok A Quine-Hesse féle hálómodell (az es években jött létre) ugyan jóval megelőzte a web, az internetes asszociatív hálózat létrejöttét, de mintegy előrevetítette azt. Időközben a szociológiában is megjelent az emberi kapcsolati hálózatok kutatási területe. Barabási (Behálózva, 2003) pedig kidolgozta az ún. skálafüggetlen hálózati struktúrák egyfajta matematikai, topológiai modelljét. Ebben egy hálózat struktúráját a csomópontok száma és az őket összekötő kapcsolatok száma határozza meg. Megmutatta, hogy az ilyen hálózatok igen ellenállóak a meghibásodásokkal szemben, nagy az ún. hibatűrésük. Ez a fogalmi hálózatokra is érvényes. Pl. a tudósok mindig igyekeznek úgy módosítani a fogalmi hálót, hogy a csomópontok (a centrális törvények) és klasszifikációk érintetlenül maradjanak (vö. Bloor, Fehér-Békés szöv.gyűjt.).


Letölteni ppt "Reprezentációelméletek 4. Osztályozás, fogalomalkotás, fogalmi hálók."

Hasonló előadás


Google Hirdetések