Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Érvelés, tárgyalás, meggyőzés

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Érvelés, tárgyalás, meggyőzés"— Előadás másolata:

1 érvelés, tárgyalás, meggyőzés

2 meggyőzés ellen védekezés attitűdök és viselkedés Copyright (c) 2011 Kertész Gergely és Pintér András Ezt az anyagot a Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc alatt tesszük közzéCreative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc

3

4 A jövőbeli befolyásolásra való felkészítés: a.) A majdani befolyásolás tényére való figyelemfelhívás növeli a jövőbeli szisztematikus feldolgozás esélyét b.) Annak a megmutatása, hogy lehetséges alternatív álláspontot elfoglalni az ügyben (akár példákkal) jobban megnöveli a jövőbeli szisztematikus feldolgozás választásának az esélyét c.) Az ellenérvek megismertetése Anyagot ad a jövőbeli szisztematikus feldolgozás számára. Maga ez az aktus viszont már szisztematikus feldolgozást igényel (azaz kisebb eséllyel kerül befogadásra).

5 A jövőbeli befolyásolásra való felkészítés: Összeesküvés-elméletek is funkcionálhatnak beoltásként (egy adott csoport vonatkozásában) Ezek általában egy önmagában is irreális magyarázattal szolgálnak különböző hétköznapi eseményekre. (járványokra, szegénységre, más társadalmi csoportok előnyös helyzetére) A magyarázat magját képező elméletet pedig annak képviselői rendszerint kiterjesztik minden az elméletet esetleg cáfoló evidencia esetére is. (valójában ez az ember is a szabadkőműveseknek dolgozik stb.) Az összeesküvés-elméletek általában egy csoport önvédelmét vagy egy egyén énvédelmét szolgálják. Ennek a védelemnek az eszközei maguk az elméletek. Ezek felhasználása akadályozza meg a képviselők bizonyos irányba történő attitűdváltozásait. Ugyanakkor nem minden összeesküvésre vonatkozó elmélet eleve elvethető, vannak reálisnak mondható feltevésekre alapozott elképzelések is, amelyekről néha még az is kiderül, hogy igazak. (watergate botrány stb.)

6 McGuire – Klasszikus beoltás A felkészítés leghatásosabb módja A célszemélyeket fel kell készíteni az adott állásponttal kapcsolatos gyenge érvekkel szemben Megkapják a gyenge érveket, nekik kell őket megválaszolni! (esetleg kapnak válaszjavaslatokat) Magabiztosabbá válnak a témával kapcsolatban és elköteleződnek. Ez sokkal hatékonyabb a támogató védelemnél, ahol pozitív érveket kapunk az álláspontunk mellé! Dohányzás ellenes kampányban is használták. Amerikában középiskolásokat így próbáltak felkészíteni az idősebb diákok által rájuk gyakorolt nyomás ellenében (peer pressure). 2x olyan jó eredményt értek el, mint egy hagyományos felvilágosító kampánnyal.

7 Speciális beoltás: szalmabábérvelés A szalmabáb-érvelés a mi álláspontunkkal szemben felhozható érvek gyengített változatának bemutatása, majd ezek kritikája vagy nevetségessé tétele. A szalmabáb érvelés nem korrekt, de nagyon hatékony eljárás lehet. Egyik célja pedig lehet az, hogy az ellenfél jövőbeli üzeneteire vonatkozó szisztematikus feldolgozás esélyét csökkentse! Működése nem igényel szisztematikus feldolgozást, sőt éppen az ellenkezőjét!

8 Speciális beoltás: szalmabábérvelés Az 1860-as oxfordi evolúció vita: „Mondja uram ön apai vagy anyai ágon származik a majomtól?” Darwint követők nem állították, hogy akármelyik majom bármilyen értelemben is az ember őse lenne. Azt állították, hogy a majmokkal közös ősre vezethető vissza az emberi leszármazás. ráadásul a majomtól való közvetlen származás (nagyszülő pl.) erősen degradálónak hatott. Ugyanerre alapulhat a megnyilatkozás személyeskedő jellege is.

9 viselkedés és az attitűdök

10 felszínes feldolgozás és az önészlelés „Az ajtóba tett láb technikája Akik egy az autóvezetés biztonságáról szóló petíciót aláírták, két héttel később háromszor akkora eséllyel egyeztek bele a kertjükben egy figyelmeztető tábla elhelyezésébe, mint akik nem írták alá. Bevezető kérés -> attitűdváltozás -> igazi kérés fokozatos, lépésenkénti elköteleződés elég jelentősnek kell lenniük az elköteleződéshez, de elég csekélynek ahhoz, hogy ne utasítsák vissza fenn kell tartani az önkéntesség érzését Nem mindig működik előzetes ismeretek vagy komoly következmények szisztematikus feldolgozást aktiválnak, és ezen keresztül ellenállás alakul ki.

11 Az „unalmas kísérlet” a kísérlet A kísérletben egyetemisták végeztek egy órán keresztül egy unalmas, monoton feladatot. A feladat befejeztével a kísérletvezető egy kéréssel fordult hozzájuk. Arra kérte őket, mondják azt a következő résztvevőnek, hogy a feladat érdekes és mulatságos volt. A résztvevők egy részének ezért a szívességért 1 dollárt, másik részének 20 dollárt ajánlottak fel. A kérést mindenki teljesítette. Később (pár nap) megkérdezték a résztvevőket mennyire találták élvezetesnek a feladatot?

12 Az „unalmas kísérlet” Akik 1 dollárt kaptak inkább hajlottak arra, hogy a feladat élvezetes volt, mint azok akik 20 dollárt kaptak! Akik 20 dollárt kaptak azoknak a véleménye nem tért el szignifikáns módon azokétól, akiket nem kértek fel az említett szívességre, de elvégezték az unalmas munkát (kontrollcsoport). Az unalmas kísérlet elvégzői tehát annál inkább megszerették a kísérletet, minél kevesebbet fizettek nekik érte!

13 Unalmas kísérlet / magyarázatok Az egyik magyarázat az önészlelés elméletére alapozódik (Daryl Bem 1972): Saját viselkedésünket ugyanúgy magyarázzuk, mint másokét, nincs privilégizált hozzáférésünk a saját viselkedésünkkel kapcsolatos információkhoz. Mikor az emberek felteszik a kérdést, „Miért mondtam, hogy élvezetes volt?”, ugyanúgy oksági attribúciót kell végezni, mint mások viselkedésének magyarázatakor! A válasz mögött egy attribúciós aktus húzódik meg! Aki keveset kapott, arra következtet, hogy ennyiért nem lett volna hajlandó hazudni, élveznie kellett a feladatot. (belső ok) Aki 20 dollárt kapott, arra következtet, hogy ennyiért bárkinek megéri hazudni egy kicsit. (szituációs ok) Az 1 dolláros résztvevők persze tévednek! Alulbecsülik saját hajlandóságukat az engedelmeskedésre! (Alapvető attribúciós hiba).

14 Unalmas kísérlet / magyarázatok Egy számunkra fontosabb magyarázat a kognitív disszonancia redukciója: Ha a személy saját önképe (engedelmességre, igazságmondásra való hajlam) és a feladat iránti attitűdje közötti ellentmondást elhomályosítja a jutalom ténye, akkor nem érzi úgy, hogy cselekedete és attitűdjei között feszültség lenne. Ha azonban ez az ellentmondás nem kerül felülírásra valamilyen erősebb hatással (pl. jutalom), akkor a személy egyfajta belső inkonzisztenciát érzékel, amit meg akar szűntetni! Azt gondolja magáról, hogy ő nem mondana valótlan dolgokat 1 dollárért (ami nem igaz, de ezt gondolja) és ezt a hitet igyekszik összeegyeztetni azzal, amit mondott. Végül pozitívabb attitűdöt alakít ki a munkáról, így szabadulva meg a feszültségtől. Az itt tárgyalt magyarázatok nem zárják ki egymást! Azonban a kognitív disszonancia sokkal termékenyebb perspektívát ad a meggyőzés szempontjából nézve!

15 szisztematikus feldolgozás és kognitív disszonancia "Az ember olyan lény, aki egész életét azzal tölti, hogy megmagyarázza, miért nem abszurditás az élete.„ Albert Camus

16 A kognitív disszonancia elmélete Leon Festinger 1957 Az emberek törekszenek arra, hogy attitűdjeik, tudattartalmaik, gondolataik, cselekedeteik összhangban legyenek. Festinger azt jósolta, hogy az emberek arra motiváltak, hogy az attitűdjükkel egybehangzó információkkal találkozzanak, és elkerüljék az azokkal disszonáns információkat, azért, hogy egy döntést, lépést stabilizáljanak. Ha az emberek észreveszik, hogy attitűdjeik, gondolataik és cselekedeteik egymással nem férnek össze, ez a felismerés kognitív disszonanciát eredményez, ha az összhang hiányának erkölcsi, vagy az önbecsülést, önmagunkról kialakított képet érintő relevanciája van! Ebben a helyzetben a személyek arra motiváltak, hogy attitűdjeik megváltoztatásával csökkentsék a disszonanciát.

17 A kognitív disszonancia elmélete A disszonancia kialakulásának szükséges lépései: 1.Fel kell ismerni, hogy egy meglévő attitűddel össze nem férő cselekedetnek negatív következményei vannak. 2.Az egyénnek felelősséget kell vállalnia a tetteiért. Belső attribúció szükséges, azaz nem szituációs. 3.Az egyénnek fiziológiai arousalt kell átélnie. Megemelkedett vérnyomás, gyorsabb szívritmus, szenzoros készültségi állapot (táguló pupillák) 4.Okságilag a disszonánsként észlelt cselekedethez kell kapcsolni az aurosalt. Becsaphatóak vagyunk – például azt mondják, az imént bekapott gyógyszer miatt vagyunk ebben az állapotban, vagy azt mondjuk magunknak, hogy a szorogásérzésünk annak köszönhető, hogy nem aludtunk eleget, akkor a folyamat felfüggesztésre kerülhet!

18 Racionalizáció Zimbardo kísérletében az őrök disszonanciáit az alábbi megoldásokkal oldották fel: a rabok tényleg megérdemlik a sorsukat, tényleg veszélyesek stb.) Az ilyen, attitűdök indoklására szolgáló, racionális formájú, de lényegében irracionális magyarázatokat nevezzük racionalizációnak. A racionalizációk megvédik a kialakult attitűdöket a nyilvános kritikával szemben. A racionalizációk „redukálják”, megszűntetik a kognitív disszonanciát és a vele járó szorongást.

19 Példák racionalizációra Dohányzás káros -> a cigaretta jó Disszonancia az „irracionális” cselekedet és az önmagunkról alkotott „racionális” önkép között A cigarettával kapcsolatban pozitív attitűdöket építettünk ki. Lebecsüljük a kockázatot, a dohányellenes intézkedésekkel szemben a „szabad akarat”-ra vagy egy romantikus „egyszer élünk”-re hivatkozó racionalizálásba kezdünk. Sikertelen vizsga -> szemét tanár Disszonancia a magas önértékelés és az aktuális kudarc között. (Közepes iskolából erős egyetemre stb.) A tárgy tiszta hülyeség, a vizsga nem is fontos, a tanár különben is szemét.

20 Döntésekhez való irracionális ragaszkodás "Ironikus helyzet, ha el akarjuk kerülni, hogy önmagunkat amorálisnak vagy ostobának tartsuk, előkészítjük a terepet, hogy amorális vagy ostoba dolgokat kövessünk el.„ Pratkanis és Aronson

21 Döntésekhez való irracionális ragaszkodás „Impression management” Leginkább attól félünk, hogy a döntésünk mások szemében fog irracionálisnak, erkölcstelennek stb. tűnni, ezért még akkor is ragaszkodunk hozzá (racionalizáljuk, erős attitűdöket fejlesztünk ki mellette stb.), amikor a külső körülmények azt diktálják felül kellene vizsgálnunk korábbi döntéseinket (ld. beszédaktus-elmélet) Döntési disszonancia Egy döntési helyzet után utólag pozitívan értékeljük azt az alternatívát, amit választottunk (pl. lemezvásárlás) Különösen akkor, ha kiderül, hogy jobban is dönthettünk volna, hiszen ekkor a pozitív önértékelésünk veszélybe kerül Pl. egy vezető még akkor is finanszíroz egy veszteséges projektet, amikor már kicsi az esélye, hogy valaha nyereségessé válik (elsüllyedt költségek) Eszkalálódó elkötelezettség Rossz döntés -> disszonancia -> disszonancia redukciója -> -> további rossz döntések ->... (pl. Pentagon és Vietnam)

22 A disszonancia redukciójakor az attitűdváltozás mértéke... kisebb, ha a cselekedet igazolásához elégséges a külső motiváció/indoklás Külső motiváció (jutalom, kényszer) hatására való cselekvés nem okoz attitűdváltozást nagyobb, ha elégtelen a külső motiváció/indoklás. Ha a cselekvés indokát csak a személyen belülre tudjuk helyezni. A disszonanciát okozó viselkedés akkor vezet attitűdváltozáshoz, ha minimális mértékű nyomással váltható ki. Legyen ez akár jutalom, akár büntetés! nagyobb, ha szisztematikusabb a feldolgozás ha van idő alaposan kidolgozni a racionalizációt, ha ezért a racionalizáció az attitűdök nagyobb körére terjed ki

23 Önmeggyőzés

24 Hogyan lehet igazán hatékony manipulációt végrehajtani? A befolyásolók célja, hogy a célszemély hosszú távon a szándékainknak megfelelően viselkedjen... -> -> Az önmeggyőzés igen előnyös megoldása ennek a törekvésnek! Ha felszínes, heurisztikus meggyőzési stratégiát választ a befolyásoló: ha a célszemély szisztematikusan dolgozza fel az üzenetet, akkor nagyobb eséllyel észleli, hogy meggyőzési szituáció alanya, ennek eredménye pedig lehet bumeráng-hatás, vagyis ha inkorrekt eszközöket, gyenge érveket használt a befolyásoló, akkor éppen a szándékával ellentétes eredményre juthat. ha a célszemély felszínes feldolgozást választ, akkor a stratégia hatásos lehet, de csak rövid távú hatással van az attitűdökre. Ha szisztematikus meggyőzési stratégiát választ a befolyásoló: ha célszemély is a szisztematikus feldolgozási módot választja, akkor a meggyőzés eredménye hosszabb távú attitűdváltozás lehet! ha a célszemély felszínes feldolgozást választ, akkor a stratégia hatásos lehet, de csak rövid távon

25 Hogyan lehet igazán hatékony manipulációt végrehajtani? A felszínes meggyőzési módszerek hátránya lehet, hogy : A siker szempontjából nézve hátrány, hogy könnyen visszaüthet A tartósság felől nézve rosszabb, mint a szisztematikus meggyőzés hatása A szisztematikus meggyőzési módszerek hátránya lehet, hogy: a szisztematikus meggyőzés pozitív hatásai csak akkor tudnak érvényesülni, ha célszemélynek van lehetősége szisztematikus feldolgozásra. Ha nincs lehetősége vagy nem vehető rá, akkor a feldolgozás heurisztikus lesz és az egyetlen előny az lesz, hogy valószínűleg elkerühető a bumeráng-hatás. a tartósság szempontjából igen előnyös lehet, de csak akkor, ha a célszemély rávehető a szitematikus gondolkodásra. Kérdés: Hogyan lehetne elérni, hogy a célszemély szisztematikus feldolgozást válasszon, ugyanakkor ne is legyen tudatában, hogy meggyőzési szituáció alanya, vagyis biztosan elkerülhessük a bumeráng-hatást? Vagyis, hogyan egyesíthetjük a heurisztikus meggyőzés és a szisztematikus meggyőzés előnyeit hátrányaik kiküszöbölésével együtt? – Válasz: Önmeggyőzéssel!

26 Az önmeggyőzés mechanizmusai Miért működik az önmeggyőzés? A szisztematikus feldolgozás tartósabb attitűdváltozást eredményez. Hatásosabbak azok az érvek, amelyeket mi magunk találtunk ki Hatásosabb a meggyőzés, ha a meggyőzés tényének nem vagyunk tudatában. Hogyan lehet rávenni a célszemélyt az érvek keresésére? Lehet egyszerűen úgy keretezni egy szituációt, hogy a befolyásolt ne vegye észre, hogy amit kérünk tőle az átviszi egy önmeggyőzési folyamaton, mivel neki, ha teljesíti a kérésünket, szisztematikus munkában kell megoldania egy feladatot. (pl. Kurt Lewin és a háziasszonyok) A kognitív disszonancia elvének felhasználása: El kell érni, hogy a célszemély kognitív disszonanciába kerüljön, amiből a kiút a szisztematikus feldolgozáson (racionalizáción) keresztül vezet. Pl. rá kell venni, hogy részt vegyen egy olyan tevékenységben, amelynek igazolására a külső motiváció elégtelen. Ha lehet biztosítsuk a módot a szisztematikus feldolgozásra!

27 Önmeggyőzés - példák Erőfeszítést, költséget, szenvedést igazoló hatás Ha valamit sok erőfeszítésbe került megszerezni, sok szenvedéssel jár, azt megszeretjük pl. egyetemi évek során kiépülő „szakmai öntudat” pl. egy jó könyv a multi-level marketinghez Ezek jellegzetesen racionalizációval járnak! Hogyan használja fel ezt a marketing? Reklámszövegíró verseny „Küldje be a kódot emelt díjas SMS-ben” Az embereket aktív részvételre buzdító rendezvények (tüntetés, online politikai vitafórum)

28 Önmeggyőzés példa: Pall Mall SMS-kassza Szabó Anikó, a BAT menedzsere: „Felméréseink szerint a márka fogyasztóinak közel kétharmada csak alkalmilag választja a Pall Mall termékeket. Az akcióval ennek a csoportnak a márkahűségét szerettük volna növelni.” A résztvevők pontokat gyűjtöttek a Pall Mall cigarettásdobozokon található kódok segítségével, amelyeket később különböző értékű ajándékokra válthattak be. Minden egyes SMS-ben vagy ben visszaküldött kód 125 forintot ért; egy regisztrált résztvevő naponta egy kódot küldhetett. A pontokat akkor lehetett levásárolni, amikor 2500 forintnyi összegyűlt; a maximálisan megszerezhető összeget 10 ezer forintban határozták meg.

29 Önmeggyőzés: Pall Mall SMS-kassza A 8 hónapos akció során a központ összesen közel 815 ezer SMS-t és 20 ezer t kapott, a call centert 46 ezer, a website-ot 112 ezer alkalommal keresték fel. Egy átlagos résztvevő 42 üzenetet küldött, de sokan kihasználták a maximálisan lehetséges 80-at is. A játékba regisztráltak 60 százaléka korábban nem főmárkaként szívta a Pall Mallt. Akkor ér célt a kampány, ha később disszonanciát okoz a ráfordított energia és a „racionális” önkép között -> kifejlődik a márkahűség. Minél kisebb, bár vonzó apróságok az ajándékok, annál nagyobb az elért attitűdváltozás, mivel az attitűdváltozás mértéke nagyobb, ha elégtelen a külső motiváció/indoklás a disszonancia feloldásakor!

30 Hol segít még a kognitív disszonancia? Az önkép, önbecsülés sérülésének felhasználása: Hogyan gyűjtsünk adományokat? Tegyük föl, hogy valaki megállít bennünket az utcán és arra kér, hogy adakozzunk jótékony célra. Ha nem akarunk adni, azt válaszoljuk, hogy fizetés előtt állunk, nincs nálunk pénz stb. Ha azonban a kéregető hozzáteszi azt is, hogy 20 forint is segíthet, oda a jó kifogás és máris a zsebünkben kotorászunk. Énképünkkel ellentétes lenne az, hogy olyan önző emberek vagyunk, hogy még 20 forintot is megtagadunk embertársunktól. Veszélybe került önbecsülésünket csak úgy menthetjük meg, ha készségesen adunk egy húszast vagy akár többet is.

31 Egyensúlymodellek – A feszültség feloldásának módozatai Tárgy 2. CélszemélyTárgy 1. +/- A célszemély saját attitűdjeiről és az attitűdtárgyak belső viszonyáról alkotott elképzeléseit hármas viszonyrendszernek tekintjük. A célszemély arra motivált, hogy attitűdjei egymással összhangban legyenek. T2 C T T2 C T T2 C T Egyensúlyos helyzetek T2 C T T2 C T T2 C T Egyensúlyhiányos helyzetek

32 Egyensúlymodellek és döntés/meggyőzés Tárgy 2. CélszemélyTárgy Az egyensúlyhiányos helyzet észlelése belső feszültséget vált ki. Ez elhárító mechanizmusokat hoz működésbe, amelyek a nézeteket és attitűdöket módosíthatják. Egyensúlyos helyzetek - T2 C T T2 C T T2 C T1 + +


Letölteni ppt "Érvelés, tárgyalás, meggyőzés"

Hasonló előadás


Google Hirdetések