Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika. 2 Filozófia Cselekedetek megítélése Terri Schiavo.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika. 2 Filozófia Cselekedetek megítélése Terri Schiavo."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika

2 2 Filozófia Cselekedetek megítélése Terri Schiavo

3 3 Filozófia Cselekedetek megítélése Terry Wallis

4 4 Filozófia Az erkölcsi döntésekkel kapcsolatos viták fő típusai Minden erkölcsi vita – implicit vagy explicit – eltérő értéktételezéssel hozható összefüggésbe. Az eutanáziával kapcsolatos viták például magának az eutanázia gyakorlatának helyességét vagy helytelenségét igyekszenek megítélni, s az álláspontok mögött egy általánosabb értéktételezés húzódik meg. A legfőbb érték (egyike) ↔ Az élet minősége fontosabb maga az élet (értékesebb), mint maga az élet.

5 5 Filozófia Az értéktételezésről „Az ilyen vagy amolyan lét választásával egyszersmind azt is megerősítjük, hogy választásunknak értéke van, mert a rosszat nem választjuk soha. Mi mindig csak a jót választjuk, és semmi sem lehet számunkra jó, anélkül, hogy ne volna mindenkinek az.” (Jean-Paul Sartre) Sartre szerint minden választásunk, döntésünk értéktételezésen alapul. Bár választásunkat megbánhatjuk, és esetleg látszólag elfogadjuk, hogy mások eltérő preferenciával rendelkezhetnek, valójában az adott helyzetben – bevallottan vagy hallgatólagosan - úgy véljük, hogy döntésünk egyetemesen érvényes értéken alapult.  Sartre szerint az értéktételezés kikerülhetetlen, elutasítása ellentmondáshoz vezet.

6 6 Filozófia Az értékek, erények két fő fajtája 1. Társas erények és értékek (Elsősorban másokra irányul. Ezek az erkölcsi, morális értékek, erények) Példák: - jóakarat - igazságosság - önfeláldozás (altruizmus) - igazmondás 2. Erkölcsileg semleges értékek, erények. Példák: - akaraterő - humorérzék - szépség - éleselméjűség

7 7 Filozófia Az etika tárgya A filozófiai etika a helyes és jó cselekvésekkel, magatartással, illetve a helyes és jó cselekvésekre vonatkozó értékek problémájával foglalkozik.

8 8 Filozófia Az etika tárgykörének felosztása 1) Normatív (előíró) etika A normatív etika azt mondja meg, hogy mit kell tennünk, milyen értékeket kell követnünk. 2) Deskriptív (leíró) etika A deskriptív etika nem értékel, hanem leírja az etikai szokásokat, elemzi azok eredetét stb. 3) Metaetika A metaetika az etikai állítások, az értéktételezések megalapozási lehetőségének problémájával foglalkozik. (Egyáltalán léteznek objektív, mindenki számára érvényes értékek?)

9 9 Filozófia Normatív etika  Legalapvetőbb típusai: 1. Erény-etika 2. Kötelesség etika 3. Következmény etika

10 10 Filozófia Erényetika I. Az erényetika annak alapján értékeli a cselekvéseket, hogy azok milyen erényekből fakadnak. Az erények kiválóságot, elsősorban lelki kiválóságot jelentenek.  Bölcsesség  Éleselméjűség  Jó humorérzék  Igazságosság  Bátorság  Mértékletesség  Jámborság

11 11 Filozófia Erényetika II. Elsősorban az antik filozófusok között volt elterjedt irányzat. Az egyik legismertebb képviselője Arisztotelész.  A boldogság a legfőbb jó (azonban mindenki másképpen vélekedik róla: pénz, hírnév, elmélkedő életforma).  A boldogságot csak az adott fajra jellemző képességek kiteljesítése révén lehet elérni.  Az embere jellemző kiválóság az értelem megfelelő használata.  A bölcsesség birtokában mértékletesek, igazságosak, bátrak leszünk.

12 12 Filozófia Erényetika III. Újabb képviselői is léteznek. Érveik a következők:  A modern etika a keresztény kötelesség etikán alapul, azonban a szekulari- záció következtében a keresztény etika háttérbe szorult, így a jelenlegi erkölcsi fogalomtár irracionálissá vált.  A szimmetria érve. Az erényetika tekintetbe veszi a cselekvő boldogságát is. A többi etika szigorú követelménye összeegyeztethetetlen az emberi természettel és közgondolkodással.  Pluralizmus érve. Az erényetika képes megragadni az értékek sokféleségét.

13 13 Filozófia Erényetika IV.: problémák I. Kérdés, hogy a lelki kiválóságok milyen mértékben sajátíthatóak el. (Az adottságokat igen nehéz befolyásolni.) Ezért az erényetika elitizmushoz vezethet. Egy etikai elgondolás vagy a hétköznapi vélekedéseket veszi tekintetbe vagy örökérvényűnek tekinti saját normatíváját. Az erényetika mindkét esetben problémához vezet.

14 14 Filozófia Erényetika V.: problémák II. Az erény-etika további problémája lehet, hogy konkrét – s főként morális – problémákkal kapcsolatban nem ad számunkra útmutatást. Milyen értékeket fogadhatunk el például az eutanázia problémájával kapcsolatban? 1. Gondolhatjuk azt, hogy az élet az egyik legnagyobb érték. Miért? - Mert Isten adta, és kötelességünk tiszteletben tartani. Isten parancsolata az emberi élet feltétlen tisztelete. - Mert kötelességünk önmagában való célnak tekinteni az emberi életet. 2. Gondolhatjuk azt is, hogy sokkal racionálisabb a boldogságot, s nem az életet tekinteni a legnagyobb értéknek.

15 15 Filozófia Kötelesség etika I. o Kötelesség: amit feltétlenül meg kell tenni, mert elvárják, előírták. o Erkölcsös cselekvés azt cselekedni, ami kötelességünk, függetlenül cselekedeteink következményeitől. Keresztény etika Kanti etika

16 16 Filozófia Kötelesség etika II.: keresztény etika  Szentírás: kötelességek és tiltott tevékenységek.  Abszolút kötelességek: minden körülmények között végrehajtandók.  „Helyes” az, ami Isten akarata szerint való; „helytelen”, ami akarata ellen való.  Az erkölcs egy külső tekintély (Isten) által adott abszolút parancsok követésében áll.

17 17 Filozófia Kötelesség etika III.: kanti etika A legfőbb jó a kötelességek végrehajtására irányuló szándék (jóakarat). Erkölcsi cselekedet nem hajlandóságból, érzésből, jutalomért. Az erkölcs cselekvésre utasító racionális parancsok rendszere. Kant kategorikus imperativusz -ának lényege:  „Cselekedj úgy, hogy az emberiségre, mind a saját személyedben, mind bárki máséban mindenkor mint célra, sohasem mint puszta eszközre legyen szükséged.”  „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként érvényesülhessen.”

18 18 Filozófia Kötelesség etika IV.: problémák Kötelességek konfliktusa. Léteznek kimondottan erkölcsi érzelmek. Együttérzés, könyörületesség, bűntudat. Ha ezeket elkülönítjükaz erkölcstől, akkor az erkölcsi viselkedés egyik központi jellegzetességét hagyjuk figyelmen kívül. Felvethető, hogy a kötelességérzet is egy hajlam, illetve egy szenvedély. Miért lenne racionális a kötelességek végrehajtására irányuló szándékom?

19 19 Filozófia Következmény etika I.: utilitarizmus  Egy cselekvés helyessége vagy helytelensége nem a cselekvő szándékaitól függ, hanem cselekedete következményeitől. Utilitarizmus  Az utilitarizmus szerint egy cselekvés akkor rendelkezik morális tartalommal, ha a következményei egy nem morális tartalmú érték maximalizálását szolgálják.  Ez a nem morális tartalmú érték lehet a szabadság, a természet megismerése vagy a boldogság.  Az utilitarizmus legelterjedtebb formája a boldogságot tekinti a legnagyobb értéknek. (J. Bentham: „a lehető legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogsága a mércéje jónak és rossznak”.)

20 20 Filozófia Következmény etika II.: utilitarizmus Az utilitarizmus érvei:  A morális tartalmú cselekvések önmagukban – tisztán racionálisan – igazolhatatlanok. Azonban a morális tartalmú cselekvéseknek igazolhatóaknak kell lenniük. Ezért egy nem morális tartalmú érték maximalizálásával kell igazolnunk őket. A boldogságra – mint legfőbb jóra – nincs értelme rákérdeznünk. (Önmegalapozó érték.)  Minden cselekvésünk a boldogság elérésére irányul.  Az elmélet humánus, és figyelembe veszi az állatok boldogulását is.

21 21 Filozófia Következmény etika III.: problémák Pszichológiai előfeltevés, hogy csak a boldogság (élvezet) az önmagában vett legfőbb érték. Nehéz kalkuláció  Milyen következményeket kell számításba venni?  Melyik boldogság / szenvedés a nagyobb? Kellemetlen következmények.  Indokolhatóvá válnak az intuitíve erkölcstelen cselekedetek is. Maga is elköteleződésen alapul („Maximalizálni kell az értéket”)

22 22 Filozófia Mit mondanak az eutanáziáról? Keresztény etika: o Milyen parancsok érintik az esetet? – „Ne ölj!” vs. „Szeresd felebarátodat!” Kanti etika: o Az egyén embervoltának tisztelete – „Életben tartás.” vs. „Ne hagyjuk embertelen állapotban.” Utilitarizmus: o Milyen lehetséges következmények vannak? – „Így marad és szenved?” vs. „Magához tér és boldog lesz?” Környezetben: „Férje szenvedése” vs. „Szülei szenvedése”

23 23 Filozófia Deskriptív etika I. Yanomamök

24 24 Filozófia Deskriptív etika II. Utkuk

25 25 Filozófia Metaetika I: erkölcsi relativizmus Különböző társadalmakban „helyes” és „helytelen” eltérő. Nincsenek abszolút erkölcsi tények; az erkölcs mindig a társadalom függvénye. Az erkölcselmélet az adott társadalomban adott időpontban elfogadott értékek leírása. Minden erkölcs relatív:  Az erkölcsi ítéletek csupán egy bizonyos társadalomra vonatkoztatva ítélhetők igaznak vagy hamisnak.

26 26 Filozófia Metaetika II: problémák A különböző társadalmi szokások között kimutatható egy közös cél, nevezetesen az adott közösség létének, boldogulásának a biztosítása. Következetlenség:  „Minden erkölcsi ítélet egy adott társadalomtól függő.” „Egyetlen társadalom sem avatkozhat a másik ügyébe.” Ez utóbbi viszont abszolút erkölcsi ítélet. Mi számít egy társadalomnak?  Meddig ítélhetünk meg egy szubkultúrát a mi normáink alapján?

27 27 Filozófia Konklúzió 1. Az általános elméletekből sok esetben problematikus lehet szükségszerűen levezetni a valós és konkrét helyzetekre irányuló döntéseket. Figyelembe kell vennünk a másik oldal érveit is. 2. Másrészt viszont nem létezhetünk értéktételezés nélkül. A konkrét szituációk megkövetelhetik az állásfoglalást. Végső soron nekünk kell döntenünk, ám választásunk megalapozottabb, körültekintőbb lehet, ha figyelembe vesszük az itt bemutatott pro és kontra érveket. Ha egy értéket közösen elfogadunk, akkor lehetőség nyílik a cselekvésekre vonatkozó racionális vitára.

28 28 Filozófia Összefoglalás  A filozófiai etika a helyes és jó cselekvésekkel, magatartással, illetve a helyes és jó cselekvésekre vonatkozó értékek problémájával foglalkozik.  Normatív etika: megmondja, hogy mit kell tennünk.  Erényetika: a helyes, etikus cselekvések az erényes jellemből fakadnak.  Kötelességetika: a helyes, etikus cselekvés a kötelességünk teljesítése.  Következményetika: tetteink következményei alapján kell cselekednünk.  Deskriptív etika: csak a különböző társadalmak, társadalmi rétegek etikai rendszerének leírására, megértésére törekszik.  Metaetika: megpróbál reflektálni az általános etikai-filozófiai problémákra főleg a deskriptív etika eredményei alapján, mivel azonban azok szinte végtelenül színes képet mutatnak az etikai rendszerekről könnyen jut relativizmusra, vagyis oda, hogy csak egyetlen általános etikai szabály létezik, hogy nincsenek általános etikai szabályok, és ezzel fölszámolja saját magát.


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika. 2 Filozófia Cselekedetek megítélése Terri Schiavo."

Hasonló előadás


Google Hirdetések