Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 3 Módszerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 3 Módszerek."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Társas lény – 3 Módszerek

2 Filozófia 2 Miért más a szociál-pszichológus mint a mindennapi ember? Miben más ez, mint mindaz, ami egyébként is érdekli az átlagembert? A különbség nem a célokban, hanem a módszerekben rejlik! Pl: azt képzelnénk, hogy a lottónyertesek, frissen és gyorsan előléptetettek stb. boldogak, míg azok, akik megtudták, hogy súlyosan betegek, vagy akiket nem léptettek elő boldogtalanok De! A szociálpszichológia következetes kutatásai kimutatták, hogy ez nem ilyen egyszerű. A lottónyertesek 1-2 év elteltével nem boldogabbak, súlyos betegek gyakran rendkívüli lelkierővel térnek vissza az életbe, akit gyorsan léptetnek elő többnyire elégedetlenebb mint az, akinek kevesebb volt esélye az előrejutásra stb. A tudományos kutatásra alapozott következtetések nem mindig egyeznek meg a józan ésszel (sokszor torzítunk, és ennek nem is vagyunk tudatában, így nem tudunk védekezni – lásd majd még pl. a sémás információ feldolgozás témakörét.)

3 Filozófia 3 Az empirikus tudományok módszertana A szociálpszichológia empirikus tudomány, vagyis kutatási eredményekre támaszkodik Adatokra és elméletekre épül, keresi az ok-okozati összefüggéseket (illetve más együttjárásokat és korrelációkat). Igyekszik magyarázatokkal és előrejelzésekkel szolgálni az emberi közösségek viselkedésével kapcsolatban. A megfigyelések alapján hipotéziseket gyárt és próbálja ezeket ellenőrizni.

4 Filozófia 4 Az adatok különböző forrásai Más tudományokhoz hasonlóan a szociálpszichológia szisztematikus módszerek segítségével gyűjti az ismereteket, vagyis megfigyeléseket végez: Az adatgyűjtés főbb metódusai: laborkísérletek, terepkísérletek, korrelációs kutatások, leíró kutatások, résztvevő megfigyelések, tesztek, interjúk, felmérések, longitudinális vizsgálatok... Miben különbözik a kísérlet más kutatási stratégiáktól? Miben különbözik a laborkísérlet a terepkísérlettől?

5 Filozófia 5 A kísérletezés alapelve  Az okok és az okozatok különválasztása  Egy vagy több tényező (független változó ~ ok) szisztematikus befolyásolása, miközben az összes többi lehetséges tényezőt változatlan szinten tartjuk.  Azon tényező(k) (függő változó ~ okozat) mérése, amely(ek)re feltételezésünk szerint az előbbi(ek) hat(nak). Milgram 1963

6 Filozófia 6 Labor kísérlet - pl Asch vagy Milgram Tipikusan társas helyzetek – gyakran kellenek beépített emberek, megtévesztés Előny: a feltételek egyenként változtathatók, könnyű leszigetelni a külső hatásokról Hátrány: általában nem tarthatnak tovább néhány óránál, a legtöbb helyzet mesterkélt (pl a kísérletvezető azt kéri a kísérleti személyektől, hogy a kísérlet során szerzett pontjaikat adományozzák egy másik kísérleti személynek, és ez méri a segítő viselkedést) A társadalmi elvárások is torzíthatják az eredményt, mert a viselkedés más lehet, mint az otthoni megszokott körülmények közt, ez megnehezíti a szociálisan kényes témák laboratóriumi kutatását, (előítélet, segítségnyújtás, agresszió, intimitás stb.)

7 Filozófia 7 Terep kísérlet pl. Muzafer és Carolyn Sherif a gyerekekkel Természetes előfordulási helyen, kísérleti eszközökkel Természetesebb helyzet mint a labor Nem egy változót néznek, hanem változók egy csoportját Nem lehet annyira leszigetelni külső befolyásoló tényezőkről a kísérleti személyeket Hosszabban tarthat Kontrollcsoport – célja a függő és független változók elkülönítése: minden szempontból ugyanúgy összeválogatott társaság (egészség, nem, életkor, társadalmi háttér – szocioökonómiai státusz SES (pl. foglalkozás, iskolázottság)) viszont egy adott hatásnak (a független változónak) nem tesszük ki őket

8 Filozófia 8 A kísérlet(terv)ezés lépései A hipotézis megfogalmazása A minta kiválasztása A kísérleti forgatókönyv elkészítése Helyzetteremtés megtervezése, fedőtörténet A független változó manipulációjának megtervezése A függő változó mérésének megtervezése Etikai megfontolások! Lezáró beszélgetés Az eredmények statisztikai elemzése

9 Filozófia 9 Teszttípusok feleletválasztós tesztek: állítás (sohasem vállalkozom veszélyes dologra, ritkán álmodozom napközben, valamikor a gondolataim gyorsabban futnak át a fejemben, mint ahogy ki tudom őket mondani); igaz, nem jellemző, nem tudom, vagy abcd (pl. IQ) projektív tesztek: pl. Rorschach (bár ez nem szociálpszichológiai hanem klinikai teszt; 10 ábra, részben színesek, tengelyesen szimmetrikus „lepkeszerű” tintapacák), Holtzman, ember-rajz stb. Nincs megadva kontextus, definiálatlan inger, széleskörű válaszlehetőségeket ad, de itt is vannak jellemző válaszok (Rorschach tesztet csak kiképzett ember veheti fel) fél-projektív tesztek: van némi kontextus, de aluldefiniált az inger. Pl. rajz-értelmezés, mondat-befejezés, kép-rendezés stb.

10 Filozófia 10 Interjúk Strukturáltabbak vagy kevésbé strukturáltak, annak függvényében, hogy mennyire kell mérhetőnek lennie az eredménynek, illetve mennyire szeretne „mélyebb” megértést elérni a felmérés. Pl. előre magadott kérdések, fontos a megfogalmazás, kötött sorrend (pl. népességszámlálás), de lehet szabadabb is – általánosabb, mélyinterjú, egy adott témához kapcsolódóan (zenehallgatási, szexuális stb. szokások). Szintén igényel kisebb-nagyobb kiképzést a torzítások minimalizálása érdekében, különösen a mélyinterjúknál, ahol miközben nagy a kérdező szabadsága, fontos hogy minél kisebb torzítással sikerüljön az információkhoz jutni.

11 Filozófia 11 Elméletépítés veszélyei Több agressziót mutatnak az agresszív műsorokat néző, lövöldözős játékokat játsszó stb. gyerekek. De vajon a Tv nézés (Pc játék) okozza-e az agressziót, vagy az amúgy is agresszívebb gyerekek pereferálják az erőszakos filmeket? Hogyan lehet elkülöníteni az ilyen összefüggéseket? Tyúk-tojás problémák. Az ok-okozati összefüggés és a korreláció nem ugyan az! A beérkező válaszokat nem torzították-e: a kérdést feltevő pszichológus előítéletei, a helyzet hatalma, ahogyan a kérdések fel lettek véve (pl. a válaszadó felesége is jelen volt) egyéb társadalmi elvárások Nem volt-e maga a kérdés elfogult? (pl. az IQ tesztek szociálisan erősen meghatározottak!)

12 Filozófia 12 Adatok vs. elméletek Az empirikus tudományok általános nehézsége, hogy véges számú adatot elvben mindíg végtelenül sok elmélettel lehet magyarázni Hogyan lehetne kísérletet tervezni annak eldöntésére, hogy melyik elmélet magyarázza helyesebben a társas facilitás és társas inhibíció jelenségét? Hiszen a jelenségek (adatok) szintjén nincs vita, csak a magyarázat lényegét illetően: ugyan azokra a kísérletekre született magyarázatul Zajonc „motivációs drive-elmélete”, mint Baron „figyelmi elmélete”. (Előbbi szerint a társak jelenléte okozta magasabb drive/arousal automatikusan a domináns választ hívja elő – ami összetett feladatoknál inadekvát; Baron értelmezésében viszont a társak jelenléte a magasabb motivációs szint mellett eltereli figyelmi kapacitásunk egy részét – de egyszerű feladatok esetén a kevesebb figyelem is teljesen elegendő fókuszt eredményezhet.) Milyen körülmények kellenének ahhoz, hogy a két modell különböző előrejelzéssel szolgáljon? Megkülünböztethető-e egymástól egy domináns válasz illetve egy jól fókuszált figyelemnek köszönhető reakció?

13 Filozófia 13 A társas facilitáció és a Stroop-interferencia A Stroop-feladatnál tudjuk, hogy mi a domináns válasz: a feladat láttán a „szemünk” bevett reakciója a szavak jelentésének értelmezése. Ugyanakkor a nem-domináns válasz sem túl nehéz: ha arra összpontosítunk képesek vagyunk a betük színét is könnyen érzékelni. Mi fog történni ha a kísérleti alanyokat megkérjük, nevezzék meg a betük színét? A motivációs-drive elmélet jóslata, hogy társak jelenlétében a domináns válasz kerül előtérbe, vagyis (bár javul a jelentés értelmezése, de) romlik a színek megnevezésének hatékonysága. A figyelem-elmélet szerint mivel csak két kulcs- ingerről van szó, a társak jelenlétében beszűkült figyelem is elegendő a releváns információk hatékony feldolgozásárára: vagyis javul a színek megnevezésének hatékonysága is. A kísérletek a figyelem-elméletet igazolták – de ettől még létezhetnek további helyes alternatív elméletek is!

14 Filozófia 14 Korreláció Természetes helyzetekben megjelenő különbségeket és együttjárásokat korrelációs módszerrel lehet vizsgálni (pl. aki sokat dohányzik, hamarabb hal meg) – két változó együttváltozása Korrelációs együttható: nincs korr: 0, tökéletes korreláció: 1 pl 0.75 az egyetemen az első és a második egyetemi év érdemjegyei közt 0.70 a 7 évesen és 18 évesen felvett IQ teszt eredményei közt 0.50 a szülő magassága és a gyermek felnőttkori magassága közt negatív is lehet: vagyis a -1 is tökéletes korrelációs, csak fordított hányszor hiányzik vki az óráról és az érdemjegy (persze átfordítható: órára járás és érdemjegy: 0.40)

15 Filozófia 15 Korreláció és okság de! Oksági kapcsolatra nem lehet csakúgy következtetni a korrelációból Pl. korreláció van az aszfalt puhasága közt és az aznap bekövetkeztetett gutaütések közt de nem az aszfalt kipárolgása mérgez, hanem egy 3. tényező – a napsütés-hőség – okozza mindkettőt magas a korreláció a francia falvakban fészkelő gólyák és a gyerekszületés számok közt – van okozati kapcsolat? Lehet, hogy van okság de nem magától értetődő, pl. ha elég sok változót veszünk fel, statisztikailag lesz korreláció a névhosszúság és valamely változó közt.

16 Filozófia 16 Összefoglalás A szociálpszchológia empírikus tudomány, az adatokat szisztematikusan gyűjti; kísérletek, kérdőívek és egyéb kutatási módszerek segítségével. Elméletei ok-okozat összefüggések felfedésén alapszanak. A hipotézisek tesztelése során a cél a független (ok) és a függő (okozat) változók minél precízebb kiszűrése és szétválasztása. (Erre a különböző adatgyűjtési módszerek esetében eltérő mértékben van mód.) Ok és okozat elkülönítésére emberi viselkedés esetében a legcélravezetőbb ún. kontrollcsoportokat alkalmazni. A hipotézis tesztelése során a kontrollcsoportot minden egyéb hatásnak kiteszik a (vélt) független változó kivételével. (Szemben a kisérleti csoporttal, amit minden hatásnak kitesznek.) Az ok-okozti kapcsolat esetenként nehezen megkülönböztethető a korreláció jelenségétől, mely esetében két változó együttjárásából nem következik semmilyen közvetlen összefüggés. Házi feladat: Értem-e a Stroop interferencia tanulságát és ha igen mi az?


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 3 Módszerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések