GAZDASÁGPOLITIKA 2002 és 2010 között.

Az előadások a következő témára: "GAZDASÁGPOLITIKA 2002 és 2010 között."— Előadás másolata:

1 GAZDASÁGPOLITIKA 2002 és 2010 között

2 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 2002-2006 KÖZÖTT I.
2002: Választási év, választási ígéretek, rekord mértékű államháztartási hiány (de módszertani váltás is!) Fiskális expanzió folytatása (50 %-os közszolgálati béremelés, 13. havi nyugdíj) Erős forint árfolyam Alacsonyabb gazdasági növekedés Európában Haderőreform 2003. január: Spekuláció a forint ellen (erősíti a valuta árfolyamát) – kamatcsökkentési hullám, intervenció

3 AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA

4 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 2002-2006 KÖZÖTT II.
2003. I. negyedév: romló makrogazdasági adatok 2003. június: a Forint árfolyamsáv-közepének áthelyezése (gyakorlatilag leértékelés) Megindul az árfolyam-gyengülés  jegybanki alapkamat emelése (6,50 %-ról 12,50 %-ra) Ikerdeficit tartóssá válik (külső + belső egyensúlytalanság)

5 MTI – JÚNIUS 4. Budapest, június 4., szerda (MTI) - A kormány és a Monetáris Tanács közösen úgy döntött, hogy a forint ingadozási sávjának közepét 2,26 százalékkal, 282,36 forintra tolta el az eddigi 276,1 forintról - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter szerdán, a kormányülést követően. A 2,26 százalékos - 6,26 forintos - sáveltolás következtében az erős sávszél 240,01 forintra emelkedett a korábbi 234,69 forintról. A gyenge sávszél 324,71 forint lett 317,51 forint helyett. Az ingadozási sáv továbbra is plusz-mínusz 15 százalék. A döntés azután született, hogy a kormány áttekintette a gazdaság helyzetét, s úgy vélték: javítani kell a versenyképességet rövid és hosszú távon egyaránt. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a szerdai tájékoztatón elmondta, hogy a kormány kezdeményezte a sáveltolást, amelyet megvitatott a Monetáris Tanács, és végül közös döntés született. Hozzátette: az exportőrök számára az erős sávszél 240 forintra való emelése nagyobb biztonságot jelent, mivel ennél erősebb nem lehet a forint. A jegybankelnök véleménye szerint mind a gazdaságnak, mind az exportőröknek nagyobb ösztönzésre van szüksége, s ezt tükrözi a forint sávközepének eltolása. Az inflációs célkitűzéssel kapcsolatban Járai Zsigmond elmondta: átlagos 250 forintos euró/forint árfolyam esetén elérhető, hogy év végére 4,6 százalékra, a jövő év végére pedig 3,9 százalékra mérséklődjön az éves infláció. Hozzáfűzte azt is, hogy korábban 245 forint/eurós árfolyammal számolt az MNB. A forint sáveltolását Járai Zsigmond szerint azt tette lehetővé, hogy a kormány milliárd forintos költségvetési korrekciót hajt végre, s ezt a lépést a jegybank üdvözli. De a szigorúbb költségvetési politikának együtt kell járnia a teljesítményekhez jobban igazodó bérkiáramlással is - tette hozzá. Mivel a tájékoztató kora délutáni idején a devizapiacon 1 euróért már 270 forintot is elkértek, Járai Zsigmond kérdésre válaszolva kijelentette, nincs szükség beavatkozásra a forint védelmében.

6 FORINT/EURÓ ÁRFOLYAM ALAKULÁSA (2001-2003)

7 AZ IRÁNYADÓ KAMATLÁB ALAKULÁSA

8 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 2002-2006 KÖZÖTT III.
2004: Adóemelések (ÁFA-kulcsok: 0%↑5%; 12%↑15%)  infláció átmeneti növekedése, magasabb GDP-növekedési ütem. 2004. május 1. Csatlakozás az Európai Unióhoz 2004. szeptember: Gyurcsány Ferenc a kormányfő 2004-től elsősorban a világgazdasági környezetnek köszönhetően ismét exportorientált a növekedés

9 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 2002-2006 KÖZÖTT IV.
2006: Választási év, ÁFA-csökkentés (25%-ról 20%-ra) rekordmértékű államháztartási hiány. 2006. szeptember: tüntetések, zavargások A kiigazítások felismerésének szükségessége. Döntés kiigazítási intézkedésekről, illetve reformszerű elemek megvalósításáról (2006, 2007-től): Leépítés az államigazgatásban Fejlesztési részhozzájárulás bevezetése a felsőoktatásban A nyugdíjrendszer megváltoztatása Átalakítások az egészségügyben Adó- és járulékváltozások

10 A GDP-NÖVEKEDÉS ÖSSZETEVŐI (2002-2006)

11 A MAGYAR GAZDASÁG 2007 ÉS 2010 KÖZÖTT I.
Lassuló reál GDP-növekedés, 2009-ben recesszió: 2007. I. negyedév: 2,6% I. negyedév: 1,8% II. negyedév: 1,0% II. negyedév: 2,1% III. negyedév: 0,8% III. negyedév: 1,3% IV. negyedév: 0,7% IV. negyedév: -2,5% 2009. I. negyedév: - 6,7% I. negyedév: -1,1% II. negyedév: -7,5% II. negyedév: 0,6% III. negyedév: -7,2% III. negyedév: 1,7% IV. negyedév: -5,2% IV. negyedév: 1,9%

12 A REÁL-GDP NÖVEKEDÉS ALAKULÁSA (%, FORRÁS: KSH, 2010.12.09.)

13 JAVULÓ KÜLSŐ EGYENSÚLY (FORRÁS: MNB, 2010.11.29.)

14 INGADOZÓ, LASSAN MÉRSÉKLŐDŐ INFLÁCIÓ (FORRÁS: MNB, 2010.11.29.)

15 MAGAS, 10% FELETTI MUNKANÉLKÜLISÉG (FORRÁS: MNB, 2010.11.29.)

16 A MAGYAR GAZDASÁG 2007 ÉS 2010 KÖZÖTT II.
A 2007-es és a 2008 I. féléves alacsonyabb növekedés okai: mezőgazdasági teljesítmény visszaesése építőipari termelés jelentős csökkenése kiigazítások - állami megrendelések visszafogása reformlépések elhalasztása háztartások fogyasztásának csökkenése kevés beruházás A es visszaesés okai: világméretű pénzügyi-gazdasági válság hatása 2010-ben lassú fellendülés, kilábalás (1,2%-os növekedés)

17 A BUX-INDEX ALAKULÁSA 2007-BEN (FORRÁS: BÉT)

18 A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2007)

19 A BUX-INDEX ALAKULÁSA 2008-BAN (FORRÁS: BÉT)

20 A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2008)

21 GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK - 2008
Nyugdíjváltozások – nyugdíj melletti munkavégzés szigorítása, nyugdíjszámítás változása (járulékok levonása) – emellett három nyugdíjemelés (5; 1,1; 1,1%) A forint árfolyam-ingadozási sávjának eltörlése (febr.) Népszavazás a reformadókról (vizitdíj, kórházi napidíj, felsőoktatási részhozzájárulás) Az MSZP-SZDSZ koalíciójának felbomlása A világválság begyűrűzése, megállapodás az IMF-fel.

22

23 GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK - 2009
Április: kormányváltás – (válságkezelő) Bajnai-kormány A közszféra béreinek befagyasztása, a 13. havi fizetés eltörlése ÁFA-emelés (20-ról 25 %-ra), 13. havi nyugdíj eltörlése (helyette szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium) Adóváltozások elfogadása a 2010-es évre (szuperbruttó bevezetése, SZJA-kulcsok csökkentése (17, 32), sávhatár emelés (5 millió Ft), társasági adó, eva emelése, jövedéki adók emelése, vagyonadók (mindenekelőtt ingatlanadó)) Új típusú lakástámogatás szigorú feltételekkel

24

25 A BUX-INDEX ALAKULÁSA 2009-BEN (FORRÁS: BÉT)

26 A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2009)

27 GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK - 2010
Az Alkotmánybíróság eltörölte a vagyonadót A MALÉV visszavásárlása A devizahitelezés szigorítása Rekord alacsony mértékű irányadó kamatláb (5,25%) Kormányváltás (2/3-os többséggel – Orbán-kormány) Adóváltozások (alacsonyabb társasági adókulcs – 250 M Ft adóalapig 10%; különadó a pénzügyi szektorra, a kiskereskedelemre, távközlésre, energiaellátásra; 98%-os különadó a végkielégítésre) Magánnyugdíjpénztári befizetések átutalása a költségvetésbe („államosítása”) A tárgyalások megszakadása az IMF-fel.

28 A BUX-INDEX ALAKULÁSA 2010-BEN (FORRÁS: BÉT)

29 A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2010)

30 MOODY’s: BAA3-; S&P: BBB-; FITCH: BBB-; JAPAN CRA: BBB+
EMELKEDŐ HOZAMOK, ROMLÓ ORSZÁGKOCKÁ-ZATI FELÁRRAL JÁRÓ LEMINŐSÍTÉS (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI, ) MOODY’s: BAA3-; S&P: BBB-; FITCH: BBB-; JAPAN CRA: BBB+

31 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! TOVÁBBI SZÉP NAPOT KÍVÁNOK!