Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar államháztartás felépítése, alrendszerei. Az alrendszerek közötti pénzügyi kapcsolatok Dr. Sivák József c. egyetemi docens

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar államháztartás felépítése, alrendszerei. Az alrendszerek közötti pénzügyi kapcsolatok Dr. Sivák József c. egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 A magyar államháztartás felépítése, alrendszerei. Az alrendszerek közötti pénzügyi kapcsolatok Dr. Sivák József c. egyetemi docens

2 Témák 1.Az államháztartás rendszerszerű megközelítése 2.Az államháztartási szintek közötti pénzügyi kapcsolatok – Adózási kapcsolatok – Költségvetési transzferek

3 Közpénzügyi alapok 3 Államháztartás - kormányzati szektor - közszektor Államháztartás - központi költségvetés - társadalombiztosítás - elkülönített állami pénzalapok - önkormányzatok Profitérdekeltségű vállalkozások Közfeladatot ellátó vállalkozások állami többségi tulajdonú, vagy főleg ÁH forrásból finanszírozott Alapítványok, társ-i szervezetek, egyházak Kormányzati szektor Közszektor Non profit vállalkozások állami többségi tulajdonú, vagy főleg ÁH forrásból finanszírozott Magánszemélyek Közfeladatot ellátó magánszemélyek

4 Államháztartás és közpénzügyi rendszer Közpénzügyi rendszer Közteherviselés elvei és szabályai Államháztartási rendszer Alrendszerek költségvetése Intézményi gazdálkodás Vagyongazdálkodás

5 Államháztartás szintjei Az államháztartás a kormányzati szektor meghatározó része, pénzalapok, gazdasági szervezetek, pénzvagyon és fizikai vagyon együttese A magyar államháztartás két alrendszere (szintje): – Központi – Helyi (önkormányzati)

6 Az államháztartás működése Feladatrendszer Szabályozási rendszer Szervezetrendszer Ellenőrzési rendszer

7 Szabályrendszer Bevételi törvények Ágazati, szakmai tv. Kormányzati szintek közötti feladatmegosztás – Áht. Költségvetési gazdálkodás – Áht. Költségvetés készítése és zárszámadás Alaptv (önk.) és (közp.) paragrafusok

8 Szervezetrendszer Költségvetési szervek Csoportosítási lehetőségek: 1.Alapító szerint 2.Gazdálkodási jogkör szerint 3.Ágazati sajátosságok 4.Pénzgazdálkodás önállósága 2012 dec.-ben 8686 (933 közp. És 7753 önk.)

9 Ellenőrzési rendszer Modernizációs irányok a közpénzügyi rendszerekben: – Szigor és felelősség – Prioritások és allokációs hatékonyság – Teljesítmény, szolgáltatási színvonal évi CXCIV. Tv. (Gst.) az első irányhoz kapcsolódik Költségvetési szabályok és Költségvetési Tanács Az államháztartás külső ellenőrzése – Állami Számvevőszék

10 Államháztartás és MNB Az MNB feladatai: – Monetáris rendszer irányítója – Pénzstabilitás őre – Gazd.pol. Támogatója – Pénzkibocsátás, tartalékolás MNB vezeti e KESZ-t és az ÁKK pénzforg. Számláját Értékpapír-piaci műveletek (devizában hitelfelvét stb.) Független – nem nyújthat hitelt a kormányzati szektornak

11 Az alrendszerek közötti pénzügyi kapcsolatok A többszintű kormányzás

12 Közfeladat és kormányzati szintek Közfeladat KÖZFELADAT Közösség Terület Területi egység Állam szerkezet KORMÁNYZATI SZINTEK 1)KÖZPONTI szint 2)SZUBNACIO NÁLIS szint

13 E funkciókat tagolt kormányzati rendszerben tölti be Vertikális tagoltság. Dekoncentráció, decentralizáció. – Kormányzati szintek, szub-szuverén, szupranacionális. – Ennek pénzügyi megjelenései. Adóztatási jog, hitelfelvételi jog. Horizontális tagoltság – Közpolitikai ágazatok szerinti tagoltság, – Végrehajtó szervezetek szerinti tagoltság, – Azonos jogállású kormányzatok

14 Kormányzati funkciók megosztása a szintek között 1)Hatáskörök és pénzek megosztása 2)Bizonyos javak csak helyi szinten állíthatók elő 3)A szolgáltatáshoz szükséges információk rendelkezésre állása 4)A szubnacionális szinten előforduló „túlcsordulás” (spillover hatás)

15 Spillover hatások Nemzeti szinten (egészségügy, infrastruktúra, turizmus) Regionális szinten (oktatás, kultúra) Megoldási módok: –Kötött illesztett támogatások (nemzeti) –Használói díj, önkéntes társulások,

16 Pénzügyi decentralizáció a modern gazdaságban Feladat ( Közfeladat ) Forrás ( Közpénz) Helyi szint

17 Kapcsolatok a két szint között adminisztratív információs PÉNZÜGYI politikai Központi szint Alsó szint

18 A kormányzati funkciók kormányzati szintek közötti megosztása Számos közgazdasági és nem közgazdasági tényező magyarázza:  Az ország mérete, földrajzi sajátosságai, település szerkezete, gazdasági fejlettsége és történelmi hagyományai.  Az ország „állammodellje”. A két alaptípus a centralizált és a föderatív állam- berendezkedés.  Az centralizált modell maximálisan két kormányzati szinttel (központi és helyi), a föderális három kormányzati szinttel rendelkezik, az önkormányzatok mellett létezhetnek területi önkormányzatok is.  A meghatározó politikai erők preferenciái.  Az ország gazdasági helyzete, az állami szerepvállalás mértéke,  A helyi közszolgáltatások iránti „kereslet”, amelyet befolyásolnak demográfiai folyamatok, a helyi gazdaság állapota.

19 A közösségi gazdaságtan a fiskális decentralizáció elvi előnyeit több összefüggésben tárgyalja. 1.Helyi szinten rugalmas lehet az igények felismerése és az ezekhez történő alkalmazkodás. Ezzel megvalósul a közpénzek felhasználásának eredményessége. 2.A decentralizáció a meglévő és szükségképpen korlátozott erőforrások minél jobb kihasználását eredményezi (hatékonyság, gazdaságosság). 3.A decentralizáció révén a kormányzati gazdálkodás átlátható lesz, csökken az információ aszimmetria, a választott politikusok elszámoltathatóvá válnak 4.Csökkenthetők a kormányzati kudarcokból adódó kockázatok.

20 A fiskális decentralizáció hátrányai 1.Helyi szolgáltatásoknál kialakulhat „potyázás” 2.Nem mindig biztosítható a méretgazdaságosság, többletköltség 3.Versenyhelyzetek 4.Kialakulhat alul-, vagy túlfinanszírozás az instrumentumok adott kombinációja mellett 5.Eladósodás veszélye

21 Allokáció alapvető típusai Vertikális. Kormányzati szintek közötti allokáció. Célja a megosztott feladatokhoz a megfelelő forrás biztosítása. Horizontális. Közpolitikai ágazatok és/vagy azonos kormányzati szint egységei közötti allokáció.

22 Az allokáció technikája a finanszírozott feladat jellegétől függ 1. Működésre („kormányzati termelés” államháztartáson belüli pénzáramlás) vs. transzfer (államháztartáson kívülre történő pénzáramlás) vs. beruházásra(többféle lehetőség), 2. A különböző közpolitikai ágazatok sajátosságai. (Pl. igazgatás, oktatás, egészségügy stb.)

23 A finanszírozás alapelvei Hatékonyság – Ösztönzési elem (saját bevételek növelése) – A pénzügyi fegyelem betartása Méltányosság – A közszolgáltatások azonos szintjének biztosítása Stabilitás – A források kiszámíthatósága hosszú távon

24 Allokáció alapvető instrumentumai 1.Adórendszeren keresztüli allokáció 2.Támogatási rendszer segítségével az államháztartáson belül.

25 Allokáció az adórendszeren keresztül

26 Adórendszeren keresztüli allokáció formái Vertikális: 1.helyi adórendszer jellege, itt beszedett bevételek súlya, 2.központi adó(k) megosztása, átengedése, 3.pótadóztatás lehetősége. (Egy központi adóhoz kapcsolódó pótlólagos adókulcs alkalmazása) Horizontális:  kikényszerített adómegosztás (pl. adóerő- képességen keresztüli újraelosztás)  önkéntes helyi adó megosztás,

27 A helyi adóztatás alapelvei  Milyen adót, adóalapot lehet az alsóbb szintű kormányzatokhoz rendelni?  Hol adóztassák meg a több területet is érintőtevékenységeket? Musgrave adóelvei: 1.nem szabad a központi kormánynak juttatni azokat az adóalapokat, amelyeket egy alsóbb szintű kormányzat hatékonyan és méltányosan tud alkalmazni 2.kevésbé mobil adóalapok alsó kormányzati szinten 3.progresszív személyi adót azon a szinten, ahol az adott személy összes jövedelmének adóztatása a leghatékonyabb 4.progresszív adóztatás központi legyen 5.a stabilizációs szempontokra is figyelemmel levő adóbevételeket központi szinten; alsóbb szintű adók érzéketlensége a gazdasági ciklusokra 6.azon adóalapok központi adóztatása, melyek egyenlőtlenül oszlanak meg az alsóbb szintű kormányok között 7.haszonelvű adók és használói díjak alkalmazása minden szinten

28 A központi adók megosztásának lehetőségei

29 Az adómegosztás technikája Jövedelemadó: oáltalában valamelyik jövedelemadót veszik alapul (SZJA, társasági nyereségadó) oEU 27 esetében hét országban nem szerepel adómegosztás oa maradék húsz ország közül két ország esetén nincsen jövedelem adón történő osztozkodás oa többi ország a jövedelemadók mellett az áfá-t is megosztja Pótadóztatás: oaz adómegosztás speciális fajtája oakár helyi akár központi szinten működő főadó alapjára a másik szint kiegészítő adót vet ki oMagyarországon a II. világháború előtt bevett szokás volt, ma sok EU-s ország is alkalmazza

30 Allokáció támogatásokon keresztül (A költségvetési transzferek)

31 Az államháztartáson belüli támogatások A hagyományos közpénzügyi elmélet a támogatásokról – a támogatás formája A támogatás „helyes” formájának kiválasztása A továbbiakban vizsgált kérdések: – A támogatások célja – A támogatások formái – A támogatások allokációs mechanizmusai

32 Az államháztartáson belüli támogatások (folyt.) Hagyományos elmélet –Feltételezés: a központ jól informált, társadalmi jólét maximalizálása a célja. Második generációs elmélet –Közösségi döntések elméletének talaján áll és az információs aszimmetriával is számol: a központi-helyi kapcsolat szerepe a közszektor növekedésének magyarázatában

33 A támogatások céljai 1)A helyi kormányzati szint közfeladatainak finanszírozásához való hozzájárulás (szolgáltatási minimumok, új feladatok ) 2)A decentralizált feladat költségeinek megtérítése. Klasszikus feladatfinanszírozás. 3)Kiegyenlítés Jövedelmi bázis, fiskális kapacitás és szolgáltatási kapacitások különbözőségeinek mérséklése. „ Spillover ” hatások kezelése. 4)Fejlesztések támogatása.

34 A támogatások csoportosítása Az állami támogatások tipológiája szerint öt rendezési elvet lehet elkülöníteni: 1) a felhasználhatóság szempontja szerint szabad felhasználású: a forráshoz valamilyen formula (népesség) vagy feladatmutató (munkanélküliek száma) alapján jut az önkormányzat, de senki sem ellenőrzi, hogy mire használja fel a pénzt oáltalános célú: az önkormányzati feladatok egészéhez lehet felhasználni (general purpose grant) omeghatározott feladatcsoporthoz rendelt: pl. közoktatás (block grant) kötött felhasználású: csak egy adott célra lehet felhasználni a központi pénzt szigorú elszámolási kötelezettség mellett

35 2) a támogatás folyósítása alapján: onormatív támogatás: a támogatást kötelezően folyósítani kell a központi forrásból odiszkrecionális döntés: egyedi döntések alapján megítélt támogatások 3) a hozzájárulás szempontja szerint: oaz önkormányzatokat lehet ösztönözni a hozzájárulás mértékével oa hozzájárulás megkövetelése lehet önrész v. kötelező használati díj kivetése 4) a támogatások felső korlátja szerint: onyílt végű támogatás: nincs felső korlátja ozárt végű támogatás: van felső korlátja 5) a támogatási célok szerint: ofolyó kiadások finanszírozása: feladat ellátáshoz történő hozzájárulás v. fiskális kapacitást kiegyenlítő oberuházások megvalósítását szolgáló támogatás

36

37 A szub-nacionális kormányzatoknak nyújtott támogatások típusai TÁMOGATÁS 1. Szabad felhasználású 1.1.KötelezőA. Általános B. Feladathoz kötött 1.2. Egyedi 2. Kötött felhasználású 2.1. Kötelező i. Hozzájárulástól nem függő ii.Hozzájáruláshoz kötött 2.2. Egyedi » Fejlesztési célú » Működési célú

38 A támogatások eljuttatása a címzettekhez A makroszintű nagyságok kialakítása –A központi bevételek %-ában –Ad hoc módon –Formulával Allokációs módszerek –Szükséglet, kapacitás, jövedelemnövelési képesség elemzése –Változatos formák a gyakorlatban (népességarányos, feladatarányos, adóhoz kötött technikák)

39 Policy dilemmák a támogatásokkal kapcsolatban A támogatási transzferek növelését kiváltó hatások, hogyan lehet egyensúlyt teremteni az igények és a lehetőségek között? Milyen legyen az általános és kötött támogatások aránya? Milyen legyen az adók és a támogatások aránya?

40 Tananyag Sivák-Vigvári: Rendhagyó bevezetés közpénzügyek tanulmányozásába 8. fejezet: A kormányzati szintek Sivák – Szemlér – Vigvári: A magyar államháztartás és az EU… 2. fejezet: A magyar államháztartás…


Letölteni ppt "A magyar államháztartás felépítése, alrendszerei. Az alrendszerek közötti pénzügyi kapcsolatok Dr. Sivák József c. egyetemi docens"

Hasonló előadás


Google Hirdetések