Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szociális gazdaság Franciaországban François Silva ESCEM, Tours-Poitiers Szociális Gazdaság és Menedzsment Tanszékének vezetője Az Ariadne projekt bemutatása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szociális gazdaság Franciaországban François Silva ESCEM, Tours-Poitiers Szociális Gazdaság és Menedzsment Tanszékének vezetője Az Ariadne projekt bemutatása."— Előadás másolata:

1 A szociális gazdaság Franciaországban François Silva ESCEM, Tours-Poitiers Szociális Gazdaság és Menedzsment Tanszékének vezetője Az Ariadne projekt bemutatása Budapest, május 24.

2 1 - Az egyesületek Forrás : Kaminski, A – Jogi státusz Az július elsejei egyesületi törvény (WALDECK-ROUSSEAU) Definíció: « az egyesület egy olyan megállapodás, melynek keretében kettő vagy több személy egyesíti ismereteit vagy tevékenységét, és ezt állandó jelleggel, egy, a haszonmegosztástól eltérő céllal teszik... »

3 B – Gazdasági súly Az egyesületek alatt értjük:  a magánszektor munkahelyeinek 8,4 %-át;  11 millió önkéntest;  A GDP 2,9 %-át. Összehasonlítás az egyesületi szektor és más szektorok között (Forrás : Kaminski, 2006) Egyesületek Autóipar Bank/Biztos. Közlekedés Építőipar Munka helyek (ezer) Hozzáadott- 45, érték (milliárd euró)

4 C – Az egyesületek finanszírozása Források A monetáris források A teljes források %-ban, %-ban az önkéntesség értékével Állami finanszírozás 63 % 49 % Magánforrások :37 %51 % Bevételek27,521,5 Adományok9,529,5

5 2 - A szövetkezetek A - Jogi státusz Az 1947-es törvény definíciója: « A szövetkezetek olyan társaságok, melyeknek főbb céljai a következők :  Tagjai hasznát szolgálva és azok közös erőfeszítéseire támaszkodva csökkenteni bizonyos termékek vagy szolgáltatások költségét, és adott esetben eladási árát, felvállalván azoknak a vállalkozóknak vagy közvetítőknek a funkcióit, akiknek a díjazása plusz költséget jelentene;  Javítani a tagoknak kínált, vagy az általuk előállított és a fogyasztóknak kiszállított termékek kereskedelmi minőségét;  Hozzájárulni tagjaik szükségleteinek kielégítéséhez, azok társadalmi és gazdasági tevékenységeinek előmozdításához, valamint képzéséhez.

6 B - A szövetkezeti működés elvei  A kettős minőség  A demokrácia: « Egy személy – Egy hang »  Csatlakozás szabadsága  Oszthatatlan tartalékok  Tőkelimitált díjazás  A szövetkezeti kedvezmény/visszatérítés C - A gazdasági súly  vállalkozás  alkalmazott  Mezőgazdasági termelőszövetkezetek: 10 tagból 9 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság  Szövetkezeti bankok : a betétek 60%-a  Az ehhez kapcsolódó kereskedelem : a francia kiskereskedelem 25%-a

7 3 - Az egészségügyi mutuelle szervezetek (Forrás FNMF) A – Jogi státusz Ezek olyan magánjogi személyekből álló nem profit-orientált szervezetek, melyeknek célja tagjaik számára és azok segítségével az általuk kifejezett szociális szükségletekre adott válaszok megszervezése. B – Az elvek  A szolidaritás a kölcsönös segítségnyújtáson és biztosításon alapuló mozgalom egyik legrégibb és legfontosabb értéke. A francia Mutualité az ellen harcol, hogy az egészségügy kereskedelemmé váljon. Elutasítja a pénzügyi diszkriminációt, a kockázati szelekciót és minden tagját egyenlő bánásmódban részesíti.  A demokrácia. A mutuelle szervezetek vezetőit a tagok közül választják ki demokratikus működési alapelvekre támaszkodva: "Egy személy, egy hang".  A szabadság. A mutuelle-ek személyek társaságai, akiket a csatlakozás és az együttes fellépés szabadsága jellemez. Függetlenek minden politikai, pénzügyi, szakszervezeti vagy filozófiai hatalomtól.  A felelősség. A mozgalom igyekszik felelősséget ruházni a személyekre és elérni azt, hogy mindenki belássa, hogy aktívan kell fellépnie saját egészsége érdekében. Átláthatóságról és szigorról tesz tanúbizonyságot intézményeinek működésében.

8 C - A törvény biztosítási és kölcsönös biztosítási fejezeteinek összehasonlító elemzése "A mutuelle-ek személyek társaságai, akik nagy részben tagjaik hozzájárulásaiból tartják fenn magukat. Kibocsáthatnak tulajdonviszoynt megtestesítő értékpapírokat." A biztosítótársaságok olyan tőketársaságok, amelyek tőkemelésen és felhívásokon keresztül megtakarításhoz folyamodnak, hogy fenntartsák magukat. "A mutuelle-ek olyan nem profit-orientált szervezetek, amelyeknek célja nem többlet termelése és annak elosztása a tagok között. Céljuk, hogy tagjaiknak és azok segítségével az általuk kifejezett társadalmi szükségletekre adandó válaszokat kidolgozzák." A biztosítótársaságok kereskedelmi társaságokként haszon szerzésére, és annak a részvényeseik között történő felosztására törekszenek. "A mutuelle-ek küldetése az öngondoskodás, a szolidaritás és a kölcsönös segítségnyújtás annak érdekében, hogy tagjaik kulturális, morális, intellektuális és fizikai fejlődéséhez hozzájáruljanak és javítsák azok életkörülményeit. A mutuelle-ek tevékenysége a szociális területen helyezhető el, kizárólag személyek irányában valósul meg." A biztosítótársaságok vagyont, felelősséget és személyeket biztosítanak. "A mutuelle-eket a tagokból és küldöttekből álló közgyűlés tagjai által megválasztott adminisztrációs tanács irányítja. A vezetői funkciókat önkéntes alapon töltik be." A biztosítókat a részvényesek által kijelölt vezetők irányítják, akik fizetésben részesülnek. "A mutuelle-ek megszervezik a szolidaritást tagjaik között. Nem végeznek individualizált kockázati szelekciót belépéskor, és nem határoznak meg személyre szóló árszabási feltételeket. A Mutualité-t egy közérdeket szolgáló tevékenység jellemzi, melyen keresztül mindenki számára megkönnyíti az ellátáshoz való hozzáférést, illetve javítja tagjai védelmét.„ A biztosítótársaságok kockázatot kezelnek és gyakran személyre szabják a kockázatot és az árakat.

9 D – A gazdasági súly  823 mutuelle (az FNMF honlapja)  gondozási és támogatási szolgálat  38 millió személyt fedez  alkalmazott  választott képviselő  gazdasági súlya 18,8 milliárd €-ra tehető  A gondozási kiadások és gyógyászati termékek 7,4%-át a mutuelle-ek vállalják magukra

10 A mutuelle-ek kedvezményezettjeinek és hozzájárulóinak száma Európában 102 Millió 168 Millió Millió

11 A közös segítségnyújtáson és biztosításon alapuló szervezetek által biztosított lakosság száma Millió

12 4 - Az öngondoskodási intézmények (IP) Az öngondoskodási intézményeket paritásos adminisztrációs tanácsok irányítják, melyeket a bekapcsolódott vállalkozások képviselői és a résztvevő alkalmazottak alkotják.  59 intézmény  A kiegészítő szervezetek számának 4%-a  2 millió vállalkozás a tagja  a piac 17%-a  12,5 millió alkalmazott: öngondoskodás  5,5 millió alkalmazott: egészségügyi biztosítás  10, 6 milliárd euró befizetés –5,8 milliárd euró az öngondoskodási garanciákra; –4,8 milliárd euró kiegészítő egészségügyi biztosításban.

13 Az IP-k tevékenységének felosztása (Forrás CTIP)

14 Bekapcsolódott vállalkozások száma (millióban)

15 A kollektív védelem opciója Egyre több alkalmazott gondolja úgy, hogy a kiegészítő egészségügyi biztosítások esetében a legjobb megoldás a vállakozás keretében kínálkozik: 67%-uk gondolta így 2001-ben, 81%-uk 2007-ben. (Crédoc-CTIP Barométer, 2007)

16 Gondozási és gyógyászati eszközökre fordított mindennapos kiadások finanszírozási struktúrája (Forrás : Nemzeti Egészségügyi Statisztikák, 2007) Társadalom-biztosítás7776,876,6 Állam és önkormányzatok1,31,4 Mutuelle-k7,77,87,9 Biztosítók3,13,2 Öngondoskodási intézmények 2,52,42,5 Háztartások8,4 8,5 Összes100

17 5 - A biztosítási mutuelle szervezetek (forrás : GEMA 2008  45 társaság a tagja, ezek között találunk kölcsönös biztosítási társaságokat, vagy mutuelle-ek leányvállalataiként működő nyílt részvénytársaságokat, valamint egyéb szövetkezeti vagy kölcsönös segítségnyújtáson és biztosításon alapuló státusszal rendelkező vállalkozásokat.  alkalmazott életbiztosításban és nem életbiztosításban  Nem életbiztosítási tevékenységek: 34 vállalkozás, melyből 15 kölcsönös biztosításon alapuló társaság és 19 nyílt részvénytársaság:  18,7 millió tag gépkocsi biztosításban vagy MRH-ban (lakásbiztosítás), azaz plusz tag (+ 3,5 %).  összesen 21,8 millió biztosított, közülük 3,1 millió iskoláskorú kedvezményezett.  11,2 milliárd euró befizetés, 2,6 %-os növekedést mutatva  Életbiztosítási tevékenység : 8 vállalkozás, közülük 6 nyílt részvénytársaság és 2 kölcsönös biztosításon alapuló társaság:  3,6 millió biztosított, számuk 5,9%-os növekedést mutat (azaz biztosítottal több)  8,5 milliárd euró kibocsátott befizetés, 5,3%-os növekedést mutatva  64,2 milliárd euró matematikai tartalék, növekedési üteme 10,3 %


Letölteni ppt "A szociális gazdaság Franciaországban François Silva ESCEM, Tours-Poitiers Szociális Gazdaság és Menedzsment Tanszékének vezetője Az Ariadne projekt bemutatása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések