Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A infokommunikációs szektorban működő kis-és középvállalkozások innovációs aktivitásának és készségének vizsgálata Empírikus kutatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A infokommunikációs szektorban működő kis-és középvállalkozások innovációs aktivitásának és készségének vizsgálata Empírikus kutatás."— Előadás másolata:

1 A infokommunikációs szektorban működő kis-és középvállalkozások innovációs aktivitásának és készségének vizsgálata Empírikus kutatás

2 A kkv-szektor jellemzői Magyarországon A foglalkoztatottak 2/3-át alkalmazzák A GDP közel 40%-át termelik Tőkeellátottságuk alacsony: az összes jegyzett tőke 20%-a van a birtokukban Ezen jellemzőkből következik, hogy termelékenységük alacsonyabb, tőkehatékonyságuk viszont magasabb, mint a nagyvállalatoké Az összes nemzetgazdasági beruházásból részesedésük 37% Az export kevesebb, mint 20%-át bonyolítják Körükben az innovatív cégek aránya jóval kisebb kisebb: 15-20%, mint a nagyvállalatok körében: 25-40% (az EU-ban ugyanezek az arányok: 40 ill %) (Forrás: KSH (2005) Innováció 2003)

3 KKv-k az infokommunikációs szektorban A szektorban termelődik a GDP mintegy 4-4,5%-a Az innovatív vállalkozások aránya 33% Az itt működő vállalkozások túlnyomó része 97%-a kkv Hasonlóan a nemzetgazdasághoz, itt is a kkv-k adják a foglalkoztatottak némileg kevesebb, mint kétharmadát A szektorban magasabb a 10 fő alatti vállalkozások aránya, mint országosan Az ágazat nettó árbevételének majdnem 50%-a keletkezik a kkv-k körében – míg a nemzetgazdaságban 40%

4 A kkv-szektor K+F és innovációs tevékenységének kormányzati támogatási eszközei 1. Adórendszer: adókedvezmények, adóalap-kedvezmények, amortizációs kedvezmények 2. Tőkéhez jutási segítség: kockázati tőkealapok, állami tőke- hozzájárulással 3. Hitelhez jutás könnyítése: kedvezményes fejlesztési hitelek, állami hitelgarancia-nyújtás 4. Segítség a kutató-helyekkel K+F kooperációk kialakításához 4. Szabályozás egyszerűsítése, szabadalmi jogvédelem 5. Közvetlen állami támogatások

5 Innovációs Alap (md Ft) Teljes ítés Terv Bevételek35,434,136,836,7 Vállalatoktól1620,623,4 Költségvetési hozzájárulás12,2 12,3 Egyéb7,21,31,21 Kiadások22,527,736,836,7

6 A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások a GDP százalékában 2003 K+Fa GDP százalékábanÉves átlagos növekedés, % Svédország4,2711,0 Finnország3,492,8 Japán3,152,2 Dánia2,625,8 Egyesült Államok2,590,4* Németország2,511,2 Ausztria2,375,7 Belgium2,375,3 Franciaország2,151,4 EU-251,932,4 Egyesült Királyság1,892,6 Hollandia1,80-1,6 Szlovénia1,545,0 Csehország1,263,5 Olaszország1,165,2 Írország1,125,2 Spanyolország1,056,7 Magyarország0,959,7 Portugália0,79-0,1 Észtország0,7716,7 Litvánia0,6812,4 Görögország0,611,5 Lengyelország0,56-3,5 Lettország0,381,8

7 A válaszadó vállalkozások főbb jellemzői Körükben túlreprezentáltak a 10 és 50 fő közötti vállalkozások, míg a 4 fő alattiak csak felét teszik ki az alapsokaságban betöltött részesedésüknek Túlnyomórészt hazai magántulajdonban vannak A hazai piachoz kötődnek és itt terveznek terjeszkedni is Árbevételükön belül csak 10% az export Szállítóik között domináns a hazai kkv-szektor, bár 24%-uk legfontosabb szállítója külföldi cég Magas az egyetemet végzett alkalmazottak aránya: az összes foglalkoztatott 32%-a

8 A válaszadó vállalkozások innovációs készsége (1) Körükben a K+F legalább kétszer olyan gyakori, mint az ágazat többi vállalatánál (54%-uknál foglalkozik egy vagy több munkatárs legalább részmunkaidőben kutatás- fejlesztéssel) 41%-uk innovatívnak, további 24% részben innovatívnak tartja magát Elterjedt körükben a kölcsönösségi alapon működő K+F együttműködési forma: a vállalkozások fele tart fenn ilyet, nagyobb részt hazai kkv-kkal, 22%-uk egyetemekkel, 16%-uk nagyvállalatokkal A szektorban erős a technikai korszerűsítési és a kutatás- fejlesztési kényszer (a vállalkozások 79%-a tervez ilyet), ami az ágazat jellegéből (gyorsan fejlődő high tech) és az erős versenyből is következik. Ehhez licenc-vásárlást a vállalkozások töredéke akar felhasználni, inkább saját fejlesztéseket terveznek

9 Hozzáállás a kutatás-fejlesztés külső támogatásának különböző formáihoz Fejlesztéseiket a válaszadó vállalkozói kör túlnyomó része saját tőkéből finanszírozza, bankhitelt és kockázati tőkét nem akar felhasználni Napjainkban már sokan tartják vállalkozásuk számára elérhetőnek az állami támogatások különböző formáit. A pályázatírás bonyolultsága és az elvárt saját forrás túl magas volta miatt azonban fele annyi vállalkozás vett már részt K+F pályázaton (32%, háromnegyedük volt sikeres), mint ahány elérhetőnek tart állami támogatást (60%) A válaszoló vállalkozások túlnyomó része nem tartja megfelelőnek a kutatás-fejlesztés mai formáját, de ezek közül is jóval kritikusabbak azok, akiknek saját tapasztalataik vannak a jelenlegi támogatási rendszer működésével kapcsolatban A vállalkozások fele a kutatás-fejlesztések előtt álló legfontosabb akadálynak a befektetés megtérülését tartja, 40% a túlságosan nagy forrásigényt, a fejlesztési inputok nem okoznak problémát

10 Vállalkozói vélemények(1) A támogatási rendszer általános problémája A jelenlegi K+F támogatások jelentős része kutatatást támogat, fejlesztéseket alig, és csak kutatással együtt. A magyar kkv- szektor számára az lenne az igazi segítség, ha alkalmazásokhoz, ill. alkalmazásokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez is lehetne innovációs támogatást kapni. Ezzel szemben a NKTH nagy kutatási programokat támogat, aminek persze megvan a maga értelme, hiszen így fókuszáltan, az erőforrásokat egy-egy nagyobb K+F projektre koncentrálva jelentősebb eredményt lehet elérni, azonban így a kkv- szektornak nem sok jut az innovációs támogatásokból. Ezeket a támogatásokat alapvetően nagyvállalatok vagy kutatóhelyek kapják, ez utóbbiak közül szerencsés esetben magyar egyetemek

11 Vállalkozói vélemények(2) Problémák a pályázati feltételekkel A pályázatok részvételi feltételei nem egyszer lehetetlenek, nem teljesíthetők. Fontos pályázati feltételek nincsenek előre tisztázva. A pályázathoz előre össze kell rakni a terméket, hogy ne legyen később eltérés a pályázatban megígért és a létrehozott termék között. Mindehhez gondos dokumentáció kell, ami igen költséges. Nem ismeretes előre, milyen mértékű és igényességű lesz az utólagos monitoring Súlyos teher, hogy a megnyert pályázat esetén bankgaranciával kell rendelkezni a saját erő meglétéről A pályázatok kitöltése sok munka, túlságosan bonyolultak. A pályázat megírása minden cégnél legalább egy hónapba telik, gyakran több munkatárs és a pályázatíró cég részvételével A pályázatok elbírálási ideje többnyire túl hosszú

12 Vállalkozói vélemények (3) Javaslatok A jelenleginél protekcionistább kutatás-fejlesztési politika: fejlesztési pénzeket csak magyar tulajdonú cégeknek szabadna adni A multinacionalista vállalatoknak csak abban az esetben kellene fejlesztési támogatást nyújtani, ha K+F munkahelyeket hoznak létre A kutatás-fejlesztési foglalkoztatást a közterhek átvállalásával lehetne támogatni Innovációs ötletek projektmegvalósítási tervére lehetne 1-3 millió Ft-os támogatást nyújtani Kedvezményes (kamatmentes) fejlesztési hitelek A pályáztatási és döntéshozatali folyamat nyilvánosságát növelni kellene A konkrét pályázati kiírásokról való döntésbe és az értékelésbe az érintett vállalkozói kör szakmai szervezeteinek képviselőit is be kellene vonni


Letölteni ppt "A infokommunikációs szektorban működő kis-és középvállalkozások innovációs aktivitásának és készségének vizsgálata Empírikus kutatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések