Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi."— Előadás másolata:

1 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Urbanizációs problémák - közlekedés Budapest, november 13. AZ INFRASTRUKTÚRÁRÓL: FOGALMAK, CSOPORTOSÍTÁS, KÖZÖS JEGYEK

2 A múlt héten: Madách sétány és Belső Erzsébetváros 4 Terézváros és Erzsébetváros kettéosztásakor Erzsébetváros ott állt Andrássy út nélkül. Gyakorlatilag azóta küzd egy saját sugárútért tól hatvan éven át sugárút-tervek, azóta sétánynak mondott térfalak tervei köré szerveződnek a fejlesztési elképzelések 4 Közben a kerületben tíz évig romlott a kiürített a Gozsdu-udvar épületállománya, leomlott a Continentál-szálló, a Hungária-fürdő még nem, majdnem így járt a New York palota is. 4 Józsefváros a Corvin sétánnyal hasonló utat választott, mára befektetőt váltott – remények, bár egyelőre a rombolásban látszanak eredmények. Ferencváros nem nagyberuházást választott, folyamatos rehabilitációval halad előre. A SEM IX minta lett, ld. RÉV VIII. 4 Erzsébetvárosban teljes a szembenállás (Önkormányzat versus civil szervezetek: Óvás, Világörökség Alapítvány, Ladányi János, Perczel Anna). Ami épül silány, nem oda való; ami érték, pusztul.

3 Az infrastruktúráról (fogalmak, csoportosítás, közös jegyek) 4 Infrastruktúra. Definíciók, felsorolások, tulajdonságok 4 Szolgáltatások és infrastruktúra megkülönböztetése. A tercier szektorról. Eltolódás a foglalkoztatási szerkezetben (1) 4 Eltolódás az infrastruktúra állományában (2) 4 Eltolódás a technológiaváltás következtében (3) 4 Az infrastruktúra közgazdasági értelmezése 4 Az infrastruktúra hatása a térségre

4 Az infrastruktúra definíciójának megkerülése 4 Definíció helyett legtöbbször felsorolják az infrastruktúra elemeit, az ide tartozó ágazatokat. 4 Műszaki, vagy hálózati (régebben „termelő”) infrastruktúrának nevezzük a közlekedés, az energetika, a vízgazdálkodás és a hírközlés létesítményeit. 4 Szociális, vagy humán, vagy lakossági (régebben „nem- termelő”) infrastruktúrának nevezzük az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, /a kereskedelem/, a lakás, a pénzügyi szféra létesítményeit (…és ami még felbukkan, ha az nem ‘mezőgazdaság’ vagy ‘ipar’).

5 Az infrastruktúra definiálása előtt 4 Gyakran szinonimaként használják a szolgáltatások és az infrastruktúra fogalmát. 4 Szolgáltatások (services) alatt tevékenységeket értünk, míg az infrastruktúra szoros értelemben mindig létesítményeket jelöl. 4 A szolgáltatások másik elnevezése a tercier szektor. 4 A nemzetgazdaság primer szektora a mező-és erdőgazdaság, valamint a kitermelő ipar. (Alapja: közvetlenül a természet által nyújtott javakat termeli ki.) Szekunder szektor valamennyi további ipari tevékenység (feldolgozó- és építőipar). A primer szektor által nyújtott nyersanyagokat dolgozza fel. 4 Ebben a sorban a harmadik szint a tercier szektor

6 A szolgáltatások alakulása a foglalkoztatásban (1) Eltolódás a fő szektorok között A szolgáltatások átveszik a domináns foglalkoztató szerepét

7 A szolgáltatások alakulása a foglalkoztatásban (1) Eltolódás a fő szektorok között. A szolgáltatások átveszik a domináns foglalkoztató szerepét

8 „A szolgáltatások jellemzői” 4 Áruként eladható, de termékformát nem öltő tevékenység. Sajátosságai: (Szabó Katalin: A „lágyuló” gazdaság. KJK, 1989.) 4 Termelése pillanatában elfogyasztják – így nem ölt termék formát 4 Megvalósulásához nélkülözhetetlen a fogyasztó jelenléte. 4 Eladó és vevő személyes viszonyba kerülnek általa. 4 Csak korlátozottan helyettesíthető mással. 4 Helyhez kötött, csak korlátozottan exportálható 4 Nem készletezhető, nem raktározható. 4 A termékekhez képest jelentősebbek az extern hatásai. 4 Két lényeges rendszer-tulajdonság: 4 Tevékenység, időben zajló folyamat, „flow” és nem „stock” 4 A fogyasztó igényei a folyamat közben visszacsatolnak

9 Az infrastruktúra definiálása felé 4 Az infrastruktúra is harmadik, de egy másik sorban. 4 A termelésben megkülönböztetjük a forgóeszközöket, ezek egyetlen termelési ciklusban beleépülnek a termékbe. 4 Az állóeszközök több termelési ciklust szolgálnak ki. Értékük ennek megfelelően folyamatosan, egy leírási kulcs szerint kerül át a termék árába. 4 Az infrastruktúra olyan létesítmény, amely nem csak több termelési ciklust, de párhuzamosan több termelő folyamatot, valamint egyidejűleg fogyasztási folyamatokat is kiszolgál. Termékekre könyvelése lényegében nem megoldható. Ezért úgy kezelhető, mint általános társadalmi rezsi (social overhead capital, társadalmi rezsi tőke). 4 Ha nem is definícióként, de a különböző infrastruktúrák kiemelt közös tulajdonságként ezt a fogalmat használhatjuk

10 Az infrastruktúra definiálása felé 4 Tehát: az infrastruktúra több termelési ciklust kiszolgáló, hosszú élettartamú, ugyanakkor egyes termelési folyama- tokhoz nem köthető, sőt a termelésre sem korlátozható, térbelileg kiterjedt, hálózattá szerveződő létesítmény vagy intézmény, ami kapcsolatrendszerként, edényként, vázszerkezetként működve keretül, háttérül szolgál a termelés, elosztás és fogyasztás folyamataihoz. 4 Közjószág tulajdonságok Biehl (1991) szerint: - több felhasználó általi párhuzamos igénybevétel, - nem-helyettesíthetőség, - oszthatatlanság, - elmozdíthatatlanság. 4 Az infrastruktúra területi ( környezeti, lokális társadalmi és gazdasági ) és nem-területi ( makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi ) hatásainak megkülönböztetése.

11 Az infrastruktúra definiálása felé 4 Hirschman már 1958-as alapművében (The strategy of economic development) elemezte az összefüggést a közvetlen termelő tevékenység növekedése és a közösségi tőke növekedése között, utóbbit social overhead capital formájában (társadalmi rezsi tőke) azonosítva az infrastruktúrával. Megállapítása szerint régióról régióra változik a kettő közötti arány. Hirschman kifejezetten a fejlődést szolgáló feszültséget látott a termelés és az infrastruktúra egymáshoz képest eltérő fejlődési ütemében. 4 Hazai interpretáció: (Csernok-Ehrlich-Szilágyi 1975) A termelést megelőző és a termelést követő infrastruktúra szembeállítása. Infrastruktúra deficit, mint a hibás államszocialista fejlődés specifikus jellemzője. 4 * Telefonnál igaz volt, de már hírközlésen belül sem volt általános érvényű. (ld, nki. összehasonlítások)

12 Az infrastruktúra definiálása felé 4 Később a szakirodalom elkezdte megkülönböztetni a social overhead capital (oktatás, egészségügy, közigazgatás) és az economic overhead capital (közlekedés, hírközlés, energia, víz-csatorna) fogalmát. * Ezzel a felhasználói oldalon jelentkező társadalmi externália sajnálatosan és máig hatóan összekeveredett a szolgáltatói oldalon megkülönböztethető ágazati technológia kérdéskörével. TermelésFogyasztás Mezőgazdaság Ipar „Gazdasági szolgáltatások” „Társadalmi szolgáltatások”

13 Az infrastruktúra definiálása felé 4 A definíciós kérdéskör zárásaként: miért nehéz a közös jellemző jegyek megtalálása? 4 Infrastruktúra, (környezet, externália) 4 Negatív módon, maradékelven kialakult fogalmak 4 Példázat: a „külföldi” jellemzői.

14 Az infrastruktúra kialakulásáról 4 Történetileg először privát vezetékek, generátorok, burkolatok alakultak ki, majd fokozatosan haladták meg a háztömböt. A huszadik század elejére alakultak ki városi léptékű hálózatok. Az 1930-as évekre kezdtek városközi vezetékek létrejönni, és csak a hatvanas évektől a nemzetközileg együttműködő hálózatok. 4 A hálózatokat kezdetben szinte kizárólag magánbefektetők fejlesztették. A vállalkozások egy idő után többnyire csődbe mentek, és akkor kellett a városoknak vagy az államnak kivásárolniuk és így biztosítaniuk az addigra már fontossá vált tevékenység folyamatos ellátását. Egy következő hullámban, az 1970-es és 80-as években megkezdődött az állami tulajdonú társaságok újabb privatizációs hulláma.

15 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Ahogy nő az egyes országok jövedelmi szintje, úgy nő az infrastruktúra mennyisége Fejlődéssel az infrastruktúra mennyisége nő

16 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Az egyes országok jövedelmi szintjének változásával az infrastruktúra összetétele is megváltozik. (2) Eltolódás az szolgáltatás címzettjei között: mg – ipar - info Az infrastruktúra összetétele átalakul

17 Technológiaváltás ágazaton belül (3) Eltolódás alágazatok között. Az egyes ágazatokon belül mindig újabb technológia veszi át a domináns szerepet

18 Technológiaváltás ágazaton belül (3) Eltolódás alágazatok között. Nakicenovic hosszú távú ciklusokat mutat ki a technológiai váltások között

19 Az infrastruktúra megjelenése a közgazdaságtanban 4 Maga az infrastruktúra: kifejezés a hadászatból származik, és azon a felismerésen alapul, hogy létezik az ellátási vonalaknak egy olyan általános kiépítettség-felszereltség igénye, aminek birtokában gördülékennyé lehet tenni az elfoglalt területeken történő berendezkedést, biztosítani a hátországgal való megbízható kapcsolatot. 4 Az infrastruktúra gazdaságban való megkülönböztetését a fejlődésgazdaságtan klasszikusai kezdték el az 1950-es években: mindenekelőtt Albert O. Hirschman. 4 Az alapvető kérdés az volt, elősegíti-e az infrastruktúra fejlesztése egy régió gazdasági fejlődését, és ha igen, hogyan?

20 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése 4 A neoklasszikus elmélet szerint több infrastruktúra kiépülésével a régió rendelkezésére álló inputok mennyisége nő meg, ami javítja a helyi munkaerő, a tőke és a természeti erőforrások hasznosításának a hatékonyságát, ill. a termelékenységét. (Solow 1956) 4 Maga az infrastruktúra is mint többlet termelési tényező jelenik meg a régióban. 4 Ezen elmélet szerint további többlet-inputok hatása a csökkenő hozadék elve szerint érvényesül, ami idővel elősegíti a regionális kiegyenlítődést. 4 * Kommentár: a növekedés forrása itt a többlet input; külső forrás, exogén fejlődés, „behabzsolás”. Nem lehet érvényes mindenhol.

21 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése 4 A cumulative causation (halmozódó hatások) vagy endogén fejlődés elmélete szerint több infrastruktúra kiépülése egy kezdő lökést biztosít, a régió a növekvő skálahozadék révén fejlődik, ami növeli a privát befektetők profitját és elősegíti további termelők megtelepedését. (Hirschman 1956, Myrdal 1957) 4 Ezen kívül az agglomerálódási hatás révén a közeli termelők kapcsolódása biztosít pótlólagos előnyöket (a kapacitás rugalmassá válik, jó kölcsönös elérhetőség). 4 Az elmélet szerint a fejlődés hatása a növekvő hozadék elve szerint érvényesül, ami regionális vonatkozásban a polarizálódást segíti elő. 4 * Kommentár: a növekedés forrása a belső produktivitás, endogén fejlődés. A kezdeti lökés pályafüggőséget teremt.

22 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése 4 Mindkét elmélet alapján a fejlődés termelőkre gyakorolt kínálati és a keresleti oldali előnyeit szokták aláhúzni. 4 Kínálati oldalon az infrastruktúra révén több input tényező áll a régió rendelkezésre, ami a régió fejlődését szolgálja. 4 Keresleti oldalon az infrastruktúra révén megnő a külső kereslet a régióban olcsóbban előállítható/exportálható termékek iránt, ez szintén a régió fejlődését szolgálja. 4 * Kommentár: Rendre kimarad az áttekintésekből, hogy a szomszéd térségeknek is javul az esélyük, hogy elvigyék a régióból az input tényezőket, és ezzel éppen csökkenhet a régió saját input bázisa. Ugyancsak kimarad, hogy a kapcsolat révén a külső termékek is olcsóbban elérhetőekké válnak, ennek következtében a belső termelő piaca el is apadhat.

23 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press 1994.

24 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

25 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

26 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

27 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

28 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

29 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

30 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

31 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Erdészeti útVárosi utak Díjkapus pálya, autóút Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

32 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 R. Vickerman megkülönbözteti az infrastruktúra területi, és nem-területi hatását. 4 Az infrastruktúra nem-területi hatásai: makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi 4 Az infrastruktúra területi hatásai: környezeti, lokális társadalmi és gazdasági 4 A különbség abban van, hogy a nem-területi hatáselemzések több, ill. kevesebb infrastruktúrát különböztetnek meg, vagy több, ill. kevesebb erre költött pénzt. Mindegyik esetben egy skalár számértékkel mérjük az infrastruktúrát, ettől válik a megközelítés nem-területivé. 4 Ha a területiséget figyelembe akarjuk venni, akkor vektor mennyiségként kell kezelnünk az infrastruktúrát: iránya, struktúrája van; hálózatokat alkot, mintázattal rendelkezik.

33 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Ahogy nő az egyes országok jövedelmi szintje, úgy nő az infrastruktúra mennyisége Fejlődéssel az infrastruktúra mennyisége nő Az infrastruktúra nem-területi összefüggései

34 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Hirschman és Rostow. 60-as években a vita elül. A gazdaság különböző fejlődési fázisaiban eltérő tényezők túlsúlyára van szükség. 4 Aschauer A termelési függvény elemzése alapján Q = f (L,C pri,C pub /N/) a profitráta, a termelékenység-növeke- dés és a magánberuházások alacsony voltát a közületi tőkeállomány alacsony voltának tulajdonítja. ( USA ) 4 Aschauer 2000 Nem minden közberuházás növeli a teljes tényező termelékenységet, van egy optimális szint. (a köztőke legyen a privát tőke %-a.) Az összes kormányzati kiadás meghaladta ( USA ) e szintet, de az összes közberuházás nem; főleg a nem-mag közberuházás még növelhető lett volna… „A köztőke növekménye okoz változást a gazdaság növekedésében, ha a köztőke marginális hozama meghaladja a magántőke adózás utáni marginális hozamát.”

35 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Vitapontok: oksági irány (Blomström: az előző öt év gazdasági fejlődésének a csúszó-átlaga korrelál a legjobban), a mellőzött tényezők, a meglévő hálózat hatása (Hulten: a fenntartásba fektetett tőke hatszoros eredményt hoz), az intézményrendszer szerepének elhanyagolása (Wang: mennyire működik a hálózat), hibás módszertan (a kínálati oldal szerepe nem eredmény, hanem kiindulás), mikro szinten nem követhető hatások (Button: a tranzit mitől hatna a térségre). További problémák: beruházási időszak túlértékelése (másra költve is lenne hatása), fejlődés térbeli átrendezése (Chandra-Thompson térbeli koncentráció folyik), a lehetőségek kihasználása más tényezőkön múlik (Linneker-Spence az autópálya lehetőséget nyújt); van gazdasági hatás, de főleg területi újraelosztásból ered (Holl), a hatékonyság fő tartalékai a fenntartásban vannak (Rioja), nagyobb volt a privát szektor gazdasági fejlődésének a hatása az infrastruktúra építésére, mint fordítva (Wang).

36 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Magyarország: ‘mi’ még Aschauernek hiszünk. 4 Terra, KTI, Encon-Trafficon: az elérhetőségre koncentrálnak. „A meglévő utak felújítása, korszerűsítése viszont általában nem jár együtt az eljutási idő érdemleges csökkenésével, és nincs térség-feltáró szerepük, ezért a tervezők szerint gazdaságélénkítő hatásuk sem bizonyítható.” 4 HAVER * tanulságok: egyes adatsorokra, ország-csoportokra kimutatható hatásösszefüggés a közlekedés kiépítése és a gazdaság fejlődése között, másokra vagy máskor nem. Ilyen éppen akkor fordulhat elő, ha a hatás esetleges: azaz más tényezőktől függ, olyanoktól, amit a számítás nem vett figyelembe, és amely tényezők vagy jelen vannak és hatnak, vagy (más esetben) nincsenek jelen, és akkor a hatás is elmarad. 4 * „Hazai közlekedési hálózatok hatékonysága, versenyképessége növelésének lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok alapján” c. kutatás, ami 2003-ban készült a MTA VKI-ban a GKM megrendelésére.

37 Az infrastruktúra területi hatásairól 4 Emlékeztető: erről külön volt szó 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziója 4 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Hálózatok szerepe

38 Összefoglalás 4 A szolgáltatások tevékenységek, az infrastruktúra létesítmény, eszköz. 4 A szolgáltatások (tercier szektor) szerepe mind a GDP előállításában, mind a foglalkoztatási szerkezetben nő. (Eltolódás 1) 4 Az infrastruktúra a forgóeszköz – állóeszköz – infrastruktúra sorban a harmadik, párhuzamos folyamatokat szolgál ki, innen ered meghatározó jellegzetessége: társadalmi rezsi tőke. 4 A fejlettebb országok több infrastruktúrát halmoztak fel, és az állomány összetétele is eltérő. A mezőgazdasághoz kötődő berendezé- sek túlsúlyával szemben a fejlett országoknál az iparhoz köthető energia és szállítás közművei dominálnak. (Eltolódás 2) Várható a további eltolódás az informatikai infrastruktúra irányában. 4 Technológiaváltásból adódóan megfigyelhető egy hosszú periódusú eltolódás az ágazatokon belül: eddig a sűrűbb energia és a gyorsabb, közlekedés irányába. (Eltolódás 3) 4 Az infrastruktúra hálózatok fejlesztésének a gazdaságra való hatását igazoló törekvések nagy része elnagyolt és egyoldalú, leegyszerűsítő.

39 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Urbanizációs problémák - közlekedés Budapest, 2008 november 13. AZ INFRASTRUKTÚRÁRÓL: FOGALMAK, CSOPORTOSÍTÁS, KÖZÖS JEGYEK KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések