Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS."— Előadás másolata:

1 A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON – AKTUALITÁSOK „A közlekedés helye, szerepe, feladata – a kapcsolódó ágazatok elvárásai” Konferencia a MMK Közlekedési Tagozata szervezésében Balatonföldvár, 2011 május

2 2 A gazdaság és a közlekedés kapcsolata, kölcsönhatása 4 Egy év fontos, közlekedést érintő dokumentumai 4 (1) Új Széchenyi Terv 4 (2) Széll Kálmán Terv 4 (3) EU Duna Régió Stratégia 4 (4) EU Közlekedési Fehér Könyv 4 [Nemzeti Összközlekedési Stratégia / + alágazati] 4 * (A kihalványított diákat az előadás átugrotta)

3 3 Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p.

4 4 Új Széchenyi Terv 4 Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés 4 A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly + növekedés, foglalkoztatás 4 Fejlesztési irány: a vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása 4 Duális gazdasági szerkezet: „egy viszonylag szűk, multinacionális nagyvállalati kör állítja elő a GDP, az export és a K+F tevékenység meghatározó hányadát,” ( 22. old.) 4 „Az üzleti sikerhez szükséges együttműködés keretei és feltételei” ( 23. old.) „…saját termelési tényezőinek a hozadéka…” ( 24. old.) „a foglalkoztatást ösztönző gazdasági környezet megteremtése” ( 25. old ) 4 Hét kitörési pont, vagy program – ezek egyike a Közlekedésfejlesztési program

5 5 Új Széchenyi Terv 4 Vitairat Új Széchenyi Terv: Vitairat. A talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Nemzetgazdasági Minisztérium, július p. (2010. szeptember 15-ig várták a hozzászólásokat a címre.) 4 A közlekedési program címe ez volt: „Tranzitgazdaság” A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt 4 ÚSzT: mint láttuk, a hazai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztését, illetve a foglalkoztatás bővítését a célkitűzése fókuszába állító terv 4 Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne. 4 Hiába fejlesztjük a külső kapcsolatokat, ha a hazai termelő nem válik versenyképessé, akkor ezeken a pályákon nem lesz képes eredményesen megjelenni, és akkor ezek a kapcsolatok valóban a tranzitgazdaságot fogják szolgálni: azokat, akik itt átszállítják, vagy ide hozzák az árujukat.

6 6 Új Széchenyi Terv 4 Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p. 4 Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe. Árnyaltabb, de még mindig erős célkitűzés: „földrajzi elhelyezkedés… a legmeghatározóbb elem: […] Ny–K és É–D irányú közlekedési tranzit tengelyek metszéspontjában fekszik […] előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy részét […] képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.” ( 300. old.) „2020-ra hazánk […] logisztikai fejlesztések révén megalapozza transzfergazdaságát, így a térségben regionális központi szerepet alakít ki,” ( 326. old.) 4 Még mindig a tranzitra felfűzött gazdaság, másoknak kiszolgáltatott tevékenység – nem mondja ki a hazai belső hálózat-képzés fontosságát a hazai együttműködések, termelési, szolgáltatási stb. kapcsolatok elősegítésében, abban, hogy az ország célponttá váljon, ne átjáróházzá 4 A korrektség kedvéért: korszerű elvek is: közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények, >6000 km hálózaton.

7 7 Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március /Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3 %A1n%20Terv.pdf

8 8 Széll Kálmán Terv 4 Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest,, március p. 4 Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) 4 A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. 4 Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. 4 Közlekedés (a tervben hibásan „4. Adósság és a közösségi közlekedés” 21. old.). 4 Ad (a) „…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.” ( 21. old. ) 4 Terv: elektronikus útdíj-rendszer január 1-től. 4 Az intézkedés egybevág a korszerű közlekedéspolitikai célokkal (a [közúti] szállítás valós költségeinek megfizettetése) – még akkor is, ha a bevételeket (100 Md Ft/év) az állam adósságrendezésre fordítja. (pl. egy Össz- közlekedési Alap kialakítása helyett)

9 9 Széll Kálmán Terv 4 Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március p. 4 Ad (b) „A közösségi közlekedés a legtöbb területen válságban van Magyar- országon, mivel átgondolatlanul és felesleges terhek mellett működnek a szol- gáltató vállalatok, így finanszírozásuk csak hitelből volt megoldható.” ( 21. old. ) 4 Terv: integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása. 4 Az egymással versengő, a közös elszámolási és közlekedési rendszer kialakítását eddig lényegében akadályozó vállalatok szabályozási kereteinek megváltoztatása mindenképpen indokoltnak mondható – hasonlóképpen a kedvezmények rendszerének újragondolása is. 4 Az a várakozás viszont, hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni ( között Md Ft-ot) megítélésem szerint félreértés, az össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása. Egy ilyen akció ellentmond a korszerű közlekedéspolitikai elveknek, és hozzájárul a forgalom egyéni közlekedés irányába tereléshez. A minőségi szint emelése a járható irány, ez mind az utastól, mind a fenntartótól többlet ráfordítást kíván, nem is 0-összegű játszma (főleg nem negatív-összegű). 4 Kiruházás?

10 10 Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS ) COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, dec. 8. s/docoffic/official/communic/danube/com 2010_715_danube_hu.pdf s/docoffic/official/communic/danube/com 2010_715_danube_hu.pdf

11 11 Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS ) 4 Miről beszélünk? 4 EU STRATEGY FOR THE DANUBE REGION (2010. december 8.) 4 AZ EU DUNA RÉGIÓ RA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJA (2010. december 8.) (EUDRS) (COM(2010) 715/4 végleges) 4 EURÓPAI UNIÓ DUNA MAKRO-REGIONÁLIS STRATÉGIA (DMRS) (2011. január 14.) [1001/2011. (I. 14.) Korm. határozat] 4 Korábban volt Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) is… 4 Ami közös, és világos: térséggel, és nem a folyóval („Duna Stratégia”) való foglalkozásról van szó, bár természetesen a Duna jelentős közös elemként van jelen a térségben 4 Ami kevésbé világos: több, mint egy éven át a balti mintáról és a makro-régióról folyt a szó. Most a COM(2010) 715/4 EU dokumentumban 99 region /126 régió/ és 3 macro /3 makro/ szó található (utóbbiakat feltételezem benne felejtették) 4 Ehhez képest meglepő, hogy a hazai kormányzat (uniós elnökség) leragadt a makro- régiónál, és a januári, hazai teendőket kijelölő kormányhatározat makro- regionális stratégiáról beszél

12 12 Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS ) 4 COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, dec A Kormány 1001/2011. (I. 14.) Korm. Határozata az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia magyar programjának előkészítéséről

13 13 4 A hivatalos ismertetőben „kapcsolatok, környezet, jólét, közszolgáltatások javítása” is PILLÉREKPRIORITÁSI TERÜLETEK A Duna régió összekapcsolása Mobilitás és multimodalitás Fenntartható energiarendszer Kultúra és turizmus az emberi kapcsolatokért A Duna régió környezetének védelme Vízminőség helyreállítása Környezeti kockázatok kezelése Biodiverzitás, táj, levegő- és talajminőség A Duna régió prosperitásának biztosítása Tudástársadalom megalapozása Versenyképesség javítása Emberi készségek fejlesztése A Duna régió [közszolgáltatásai] megerősítése Intézményi kapacitás és együttműködés Biztonság – szervezett bűnözés elleni együttműködés Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS )

14 14 A Rajna, mint kapocs az Európai Közösségek alapítói között

15 15 A Rajna, mint kapocs az Európai Közösségek alapítói között

16 16 Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 A népességi adatok jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak. GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS )

17 17 Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS )

18 18 GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100) Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 A népességi adatok jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 DUNA Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS )

19 19 4 Különböző kohéziót segítő uniós beavatkozási politikák 4 1 CBC Lépcsők finomítása, éles határ tompítása 4 2 INTERREG multilaterális funkcionális térségi együttműködés 4 3 A fő kohéziós cél: a lejtő kiegyenlítése, „felzárkóztatás” a ‘növekedési’ dimenzióban, összekapcsolással csak kis különbségek esetén működnek 4 Fenti 1–3 beavatkozások csak kis különbségek esetén működnek 4 4 Makro régió: különböző régiók eltérő fejlődési útja több dimenziós értékrend, eltérő aktuális célok Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS )

20 20 4 Kohézió! 4 Mindenki támogatja, de mit jelent ma? 4 „Kohéziós országok” idejében cél a felzárkóztatás volt, gazdasági- társadalmi kohézió biztosítása, azaz az uniós területi különbségek csökkentése (Ma régiós szinten 1:7 és nőtt) (TEN) 4 Új felismerések: a cél nem lehet jövedelem-kiegyenlítés, nem lehet redisztribució; minden térség jó valamire, a területi politika célja, hogy az egyes régiók rátaláljanak a saját legjobb lehetőségeikre. A cél a területi sokféleség, a kohézió a térségen belüli harmonikus létet célozza, ágazatközi koordináció területi alapon 4 De: ha jövedelemben nem lehet megcélozni azonos szint elérését – vajon előírásokban indokolt-e uniformitásra törekedni? Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS )

21 21 4 Az unió Duna-régió stratégiájának az előkészületi szakasza adós maradt a régió uniós szinten releváns térségi problémáinak az érdemi elemzésével, következésképpen stratégiai válaszokat sem tudott kidolgozni e problémák megoldásra => beleértve a közlekedés szerepét 4 Irányadó stratégiai elképzelés hiányában a EUDRS régi projekt-álmok összegyűjtésévé válik, ahelyett, hogy stratégiai célok elérésére irányuló programokból levezetett projektek születnének („alulról építkezés”) 4 A makro-régió, ez a hiányosan definiált egység csak zavart kelt. A megoldás eszközének a kiválasztása és a térség lehatárolása megelőzte a stratégia kialakítását, holott előbbieknek kellett volna a stratégiából következniük 4 Az óriási különbség, ami a térség gazdag és szegény része között fennáll, uniós szintű probléma, és az Európai Unió nem háríthatja át a megoldás felelősségét azokra a régiókra, amelyekben az összes felzárkózási problémával küzdő ország megjelenik ( Mi uniós szint, mi makro-regionális? ) 4 [A Magyar Elnökségnek nem kellene küzdenie, hogy mindenáron áterőltessen egy ilyen stratégiát az elfogadási procedúrán] Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ( EUDRS )

22 22 Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – úton egy versenyképes és COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, erőforrás- hatékony közleke- dési rendszer felé

23 23 4 A fő megjegyzéseim négy pontban (1) A 2050-re szóló környezeti cél (60% kibocsátás csökkentés, olaj- függés csökkentése stb.) nagyon progresszív jövőkép, világos cél. (2) A célok elérésének az eszközei ugyanakkor esetenként ellentmondásosak, hiányosak a Fehér könyvben (3) Nincs világos kép arról, mit is kell tenni e célokért az első tíz évben, 2020-ig, (amikortól minden bizonnyal egy új Fehér könyv készül). Hiányzok a jövőképet követő „hátrabecslés”. (4) A Stratégia fejezet nem nagyon támaszkodik a 2050-es jövőképre, inkább az egységes európai közlekedési tér kialakításával foglalkozik. Ez releváns cél volt az EU-6-ok, 9-ek 12-ek idején, – de vajon ma is releváns cél-e az EU-27-ek idején, vagy inkább csak egy mítosz kergetése? …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

24 24 4 Uniós közlekedéspolitika 1990 előtt csak elemeiben létezett és a versenypolitikai szabályozás szempontja volt a döntő től az egységes belső piacot lehetővé tevő egységes szabályozás akadályainak a leépítése és a közös uniós hálózat megteremtése (TEN- T) került a szakpolitika fókuszába fontos előrelépés volt a környezeti célok szempontjából, a forgalom és a közúti forgalom visszafogása explicit célkitűzéssé vált. 4 A 2006-os felülvizsgálat jelentős fuvarozói ellentámadás volt, és finoman érvénytelenítették a közút rovására meghirdetett célokat. 4 Az új, 2011-es közlekedéspolitika (egy helyett négy évtizedes távlatra tűzve ki célokat) 2050-re ismét nagyon progresszív módon számol környezeti korlátokkal, és 60 %-os széndioxid-kibocsátás csökkentést, továbbá a hagyományos meghajtású gépkocsiknak a városközpontokból történő kitiltását tűzi ki. Ugyanakkor a dokumentum egyes megfogalmazásaiban ellentmondani látszik e határozott céloknak. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

25 25 4 Négy dokumentum 4 COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, uropeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf uropeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf 4 SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

26 26 4 Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé. 1 Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre ( Jelenlegi trendek és jövőbeli kihívások: kifogyóban a kőolaj ) 2 A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe ( Jövőkép 2050-re: egy integrált, fenntartható és hatékony mobilitás-hálózat ) 3 A stratégia – mi a teendő ( Stratégia: szakpolitikák a változás kormányzására ) …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

27 27 4 Helyzetértékelés 4 (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén 4 (§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat 4 (Háttértanulmány) évi kibocsátásértékek utazás- kategóriák szerint …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

28 28 4 Helyzetértékelés Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18. Városi, várostérségi Makro-regionális ( közepes itt <500 km ) Globális és interkontinentális személy17 %33 %10 % Ebben közút16 %29 %0 % teher6 %_23 %11 % Ebben közút6 %19 %0 % Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % A közút adja az összes kibocsátás 70 %-át (* A villamosenergia-termelés az energia szektornál szerepel: kb.2% ) …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

29 29 4 Jövőkép – célok 4 Átfogó cél: fenntartható közlekedési rendszer 4 Három specifikus cél: -60% széndioxid-kibocsátás, olajfüggőség csökkentése, torlódások növekedésének megakadályozása 4 (Háttértanulmány) elérhetőség, méltányosság, szolgáltatás-minőség, jó ellátottság, megfizettetett társadalmi költségek ! 4 (Hatástanulmány) Három forgatókönyv: (1) jm / üa technológia (2) mobilitás-menedzsment és árképzés (3) vegyes FK három vezérfonal (1) jm-üa technológia, (2) szállítási lánc menti, (3) info-forgalomirányítási + piackonform 4 *FT „implicit cél” …egységes közlekedési térség megvalósítása” 4 *Egységes és homogén-e a 27-ek Európája? Ki lehet-e egyenlíteni összenyitással 2-szeres, 3-szoros, 4-szeres fejlettségi különbségeket? …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

30 30 Tíz cél a 60 %-os kibocsátás- csökkentés elérésére Városi, várostérségi Makro- regionális (közepes km) Globális és inter- kontinentális Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal mű- ködő autók kiszorí- tásaa (2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközleke- dés 40% alacsony C üzemanyag Multimodális láncok és módváltás (3) >300km közúti áru- fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, személy vasúton (5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök (9) 0-be-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet (8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0 (7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo (9) 0-bales-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

31 31 4 Stratégia 4 * (A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani) 4 Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek 4 Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket 4 Ez a fenntarthatósági logika megfordítása 4 Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

32 32 4 Stratégia 4 * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani. 4 Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek 4 Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket 4 Ez a fenntarthatósági logika megfordítása 4 Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

33 33 4 A lefektetett céloknak ellentmondó, nehezen védhető mondatok 4 § 18 „A mobilitás visszaszorítása nem tekinthető megoldásnak.” 4 § 36 „Az egységes európai közlekedési térség megkönnyítené […] az európai közlekedés fenntarthatóságának a növelését.” (Egy valós fenntarthatósági logikában teljesen abszurd elgondolás, hogy a kontinensen átívelő szállítások megkönnyítésével az európai társadalom a fenntarthatóság irányába mozdulna el ahhoz képest, mintha az együttműködés a kisebb távolságban lévő termelőket és fogyasztókat kapcsolná szorosan és sok szállal össze.) 4 § 36 „A közúti árufuvarozás piacainak további integrálásával hatékonyabbá és versenyképesebbé tehető a közúti közlekedés.” (Vajon minél akarja a Fehér könyv versenyképesebbé tenni a közúti áruszállítást, amelyet egyébként deklaráltan vissza akar szorítani 300 km alatti távolságokra?) 4 § 51 „Európának infrastruktúra tekintetében is egységet kell alkotnia” …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

34 34 Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat A gazdaság és a közlekedés kapcsolata, kölcsönhatása

35 35 4 A hazai közlekedéstervezésben még mindig él a tranzit mítosza: miszerint az átáramló nagyobb forgalom teszi majd gazdagabbá az országot. Az ÚSzT gazdasági programja éppen ennek az ellenkezőjét, a hazai vállalkozások és ezek kapcsolatrendszerének fejlesztését tűzi ki célként, amivel tehát a közlekedési elképzelés nem harmonizál, sőt annak ellene dolgozik. 4 „…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.” A SzKT kimondja a tranzit káros voltát, igaz, csak a díjszedés indoklását alátámasztani kívánó érvelés keretében. Az intézkedés egyaránt előnyös gazdasági és környezeti szempontból 4 Az EUDRS jelentősen eltérő adottságú országokat akar az unión belül egységes makro-régióként kezelni, olyan kohéziós logikára támaszkodva, ami valójában csak hasonló kiinduló helyzetű országok összecsiszolásában működőképes, nagy különbségeket nem tud összesimítani. Viszont megint a Ny–K irányt erősíti 4 Ugyanez az implicit, nem kifejtett szempont, az egységes európai térség kapott központi szerepet az új közlekedési EU WP ben, a dokumentum valódi érvényessége, azaz az első tíz év programjában; – lényegében függetlenül a jövőképben megállapított céloktól. E feltételezett egységesség az alapja az egységes európai közlekedési tér érdekében épülő folyosóknak, melyek gazdasági hatása nem esik egybe a politikailag hangoztatott kohéziós célkitűzéssel, hanem éppen a gazdaság dualitását erősíti meg. A gazdaság és a közlekedés kapcsolata, kölcsönhatása

36 A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON – AKTUALITÁSOK „A közlekedés helye, szerepe, feladata – a kapcsolódó ágazatok elvárásai” Konferencia a MMK Közlekedési Tagozata szervezésében Balatonföldvár, 2011 május KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések